Tolnai Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-28 / 150. szám
4 JS53 JÍtNOTS 2* NAPLÓ A KOMMUNIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK HÍREI Moszkva. A szovjet textilipari dolgozók mindent elkövetnek, hogy minél több textilanyagot adjanak az országnak. 1953-ban már ötször any- nyi textilanyagot gyártanak, mint 1940-ben. A kartonfélékből az idén százmillió méterrel, szaténből ötven millió méterrel többet készítenek, mint 1952-ben. Az idén a szovjet textilipari munkások több, mint kétszer annyi kitűnő minőségű textilanyagot állítanak elő, mint tavaly. Jelentősen emelkedik a konfekció- ipar termelése is. Az idén a konfek- eióvállalatok kétmilliárd rubellel nagyobb értékű kész ruhát, stb. gyártanak, mint 1952-ben. * Kramatorszk (TASZSZ) A \ovo- Kramatorszk-i gépgyár vasöntő műhelyében új szellőző berendezést helyeztek üzembe. Ezzel megteremtették a műhely „mesterséges éghajlatát“. Az új szellőző berendezés télen meleg, nyáron hűvös levegőt áraszt és a kemence-rendszert hideg vízfüggönnyel veszi körül. így • műhely levegője kellemesen hűvös. Az üzem több melegműhelyében Is hasonló berendezéseket szerelnek (eL * Moszkva. Az Izvesztyija bugurusz- láni tudósítója írja: Buguruszlánt, ezt a fiatal települést a szovjet nép akarata teremtette meg, amikor a Volga és az Ural közötti területen létrehozta az új kőolajbózist, a „második Bakut“. Buguruszlán körül a sztyeppékét gázvezetékek csövei szelik át. A gázt az ipar és a lakosság szükségleteinek kielégítésére használják fel. A bitumenbánya, a Szovjetunió festékiparának egyik legfontosabb nyersanyagszállítója. Buguruszlán évről-évre szebb és D. Z 4 SZL 4 VSZKIJ: nagyobb lesz. Az egykori falucska helyén ma széles utcákat, kulturális intézményeket, áruházakat, parkokat és sporttelepeket találunk. A közeljövőben rakják le két új iskola alapjait. Jelenleg több mint száz lakóházat is építenek. * Moszkva. A murmanszki kikötőbe most tért vissza a „Pobjeda“ halászhajó, amely három hónapon át a Barents-tengeren tartózkodott. A hajó legénysége több, mint ezer tonna halat fogott. A „Pobjeda“ halászhajót úszó konzervgyárnak nevezik. Fedélzetén külön konzervkészítő műhely van. * Moszkva (TASZSZ) Június 22-én Moszkvában befejeződött az az érteMoszkva (TASZSZ) A Szovjetunióban tartózkodó argentin orvosküldöttség tagjai tanulmányozzák a szovjet közegészségügy rendszerét és az orvostudomány terén végzett szov jet tudományos kutatásokat. Az argentin vendégek a napokban ellátogattak a Szovjetunió orvostudományi akadémiájának sebészeti intézetébe. Az intézet vezetője, Visnyevszkij professzor a műtőben bemutatta a tüdődaganat helyi érzés telenítéssel történő eltávolításának módszerét. A mellkasban helyi érzéstelenítéssel végzett műtéti beavatkozás módszerét az intézetben dolgozták ki és ma már széleskörben alkalmazzák a szovjet gyógyintézetekben. kéziét, amely cukorrépa terméshozaménak emelésével és a cukorrépa termesztés komplex gépesítésével foglalkozott. Az értekezleten megállapították, hogy a Szovjetunióban ebben az évben jelentősen emelkedik a cukorrépa terméshozama. Huszonhatezer traktort és hatvanezer más gépet alkalmaznak ebben az évben a cukorrépa ültetvényeken. A gép és traktorállomásokra, a szovhozokba szakadatlanul érkeznek a cukorrépaszedő és a cukorrépa-kitermelő gépek. A hatalmas géppark lehetővé teszi, hogy gépi erővel végezzék a kapálást, a szár és levélzet lemet- szését, a cukorrépának megtisztítását a földtől, és végül teherautókra rakását. A küldöttség tagjainak bemutattak egy műtétet, amelynek során egy kutya szívét és tüdejét átültették egy másik kutyába. A műtétet Vlagyimir Gyemehov szovjet tudós végezte. Az ilyen műtét után a kutya három-öt napig él. L. Espinoza, a küldöttség vezetője a TASZSZ tudósítójának a következőket mondotta: Már azelőtt is ismertük a szovjet orvostudomány több vívmányát, de az, amit Alekszandr Visnyevszkij professzor mutatott be előttünk, felülmúlta minden elképzelésünket. Befejezésül Espinoza hangsúlyozta, meggyőződése, hogy a baráti kapcsolatok a szovjet és az argentin orvosok között erősödni fognak. Argentin orvosok a szovjet sebészet sikeréről Képek a népi dóm okra tikos ors/á^kből Tí: tenrtmettel folyik Lengyelországban Nowe Tychy szocialista vá mint a A Té^t^S cialista varos építkezésének részlet k~-o. 7 7 FECSEGŐ ATYÁK ÉS HALLGATAG GYERMEKEK A „Harpers Magazine" című amerikai folyóirat hasábjain ugyanarról a té aáról ír két amerikai szépíró -*• ’ Üornton Wilder és Malcolm Cowtey. Cikkeik: észrevételek a mai amerikai ifjúságról. A cikkírók egymástól függetlenül azonos tanulságot vonnak le. Ez már a címekből is kitűnik. Az első cikknek: „Hallgatag nemzedék", a másodiknak: „Csendes pavilon a Bedlanban" a címe. Ami a cikkírókat illeti, burzsoá mértékkel mérve tiszteletreméltó em berek. Nem olyan rég még maguk is fiataloknak számítottak, bejárták a világot, s szilárd helyet biztosítottak maguknak a könyvpiacon. A MacCarthy bizottság kopói nem szaglásznak a nyomukban. Otthon érzik magukat a reakciós folyóiratok hasábjain. Épp ezért nem érdektelen, amikor beismerik, hogy nem értik a mai amerikai ifjúságot, értve ezalatt a burzsoá ifjúságot. Meghallgatjuk őket anélkül, hogy a tudományosság és pontosság szempontjából komolyabb igényeket támasztanánk velük szemben. Wilder három egymást váltó nem zedék jellemzésével próbálja vázolni az amerikai ifjúság legújabb történetét. E három nemzedék: 1. A jazz nemzedéke; 2. A kétségbeesett nemzedék; 3. A hallgatag nemzedék. Az első nemzedék gondtalanul áttáncolta egész ifjúságát az első világháború előtt és alatt. Ez vidám és fecsegő nemzedék volt, amely nem terhelte agyát problémákkal és kérdésekkel. A második nemzedéket kegyetlen gazdasági válság sújtotta. Ez a nemzedék kétségbeesett... Mégis beszélt valamiről. A harmadik nemzedék a második világháború után „elhallgatott,“ Ez nem jelenti azt, hogy a mai amerikai fiatalok egyáltalíban nem beszélnek és nem táncolnak. Nem. alaposan használják nyelvüket is. já bukat is. Agyuk azonban láthatólag nem, játszik észrevehető szerepet életükben. Amikor politikai nézeteikre, társadalmi érdekeikre, irodalmi ízlésükre terelődik a szó, kitartóan hallgatnak. Wílder nemrég fiatal honfitársainak egy csoportjával hajózott haza Európából. Megpróbált közeledni hozzájuk. Atyailag faggatta őket. Iparkodott behatolni lelkűkbe... — Mindhiába. — A fiatalemberek min den arra irányuló kísérletére, hogy komoly beszélgetésbe elegyedjék velük, teljes „apátiába estek" ... A burzsoá szépírót megzavarta közönyük, sértette cinizmusuk. Ezek a fiatalok hallgatnák.' Mi rejtőzik hallgatásuk mögött? — „Talán óvatos kitérés az élet követelményei elől" — találgatja Wilder. Wildert nyugtalanítja ez a hallgatás,’ s így ír: „A katonai hatóságokat kétségbeejti, hogy az ifjúság micsoda szégyentelen nyugalommal iparkodik kibújni a katonai szolgálat alól." Ösdi lim-lomnak tekinti a katonai becsület és a „hazafiasság" fogalmát. Wilder, akinek ez a magatartás sérti legnemesebb érzelmeit, patetikusan kiált fel: „A szülők kezüket tördelik kétségbeesésükben; a professzorok panaszkodnak diákjaik közönye és hűvössége miatt; a hadsereg aggódik; mi, az ifjúság régi barátai, indulatba jövünk." Hagyjuk Wildert a kezét tördelő szülők festői pózában. Foglalkozzunk most Malcolm Cowleyval. ö nem üvölt, hanem szfiköl. Malcolm Cowley előtt úgy tűnik fel az Egyesült Államok egész mai irodalma, mintha az Bedlam, a híres londoni őrültekháza volna. A detektív irodalom hisztérikusan ri- koltoz, visít, görcsökben vonaglik, fintorog, hazudik, falra mászik. — Gyűlölet tölti el a szocializmus és a demokrácia iránt. S ekkor Cowley váratlanul meglát egy csendes pavilont. Ez a legújabb irodalom, amely a „hallgatag nemzedék“ érzelmeit és hangulatát tükrözi. Az ágyak szélén jóságos tekintetű fiatalemberek ülnek. Valamit mormolnak, de nehéz megérteni őket. Könyveik apoiitikusok és aszociálisak, történelemkívüliek, — vagy egyáltalában nincs cselekményük, vagy ha van, színhelye ismeretlen és ismeretlenek a hősök. — Cowley szerint ez eszmeietlen irodalom. Hősei általában nem dolgoznak. A fiatal írók műveiben senki nem épít, senki nem tárja fel a föld mélyének kincseit, senki nem dolgozik a földeken, senki sem kereskedik. senki sem igazgat, senki sem bíráskodik. „Jelképes alakok" — állapítja meg bánatosan Cowley. A fiatal szerzőket kizárólag az „egyéni" érdekli, ennek a szónak a legszűkebb értelmében. Azt mondják, hogy ők a „tiszta művészet" hívei. A „hallgatagok" irodalma hallgat az életről. Honnan ered ez a beállítottság? „Azt hiszem — mondja Cowley, — hogy, ennek indítóoka a félelem attól, ami a világban lezájlik ... Az ifjúság kiábrándult a haladásból éí a kultúrából; „Ezek a fiatalok természetüknél fogva individualisták, de arra a következtetésre jutottak, hogy az egyének nem képesek „elhárítani a világot fenyegető katasztrófát.“ A konszernek igazgatói, s a tudósok és. a pedagógusok egyformán tehetetlenek. Az ifjúság a „katasztró- favárásban elzárkózik minden nemzetközi, minden nemzeti, sőt minden helyi érdek elől is." Bezárkózott . egyéni élményei szűk körébe. Egyébként még egy oka is van az ifjúság hallgatásának s a politika előli menekülésének. Cowley ezt írja erről: „A vad nyomozás e napjaiban az amerikaiak megtanultak hallgatni nézeteikről, különösen, ha van bennük egy kis eretnekség ... Az értelmiséget a félelem, az elszigeteltség és a tehetetlenség érzése tartja hatalmában ..." A fiatalok egy része tehát hallgat, mert titkolja politikai nézeteit. Ez nem tetszik a fecsegő „atyáknak", akiknek nem kell titkolniok nézeteiket. A fecsegő „atyák" — rossz bírái a „hallgatag" nemzedéknek. Úgy véljük, Wilder és Cowley részint tudatlanságból, részint szándékosan különböző jelenségeket dobáltak ősz sze egy halomba. Nem hihetünk ne kik egészen. Érdekes és fontos tényeket figyeltek meg és írtak le, de nem képesek eligazodni ezek közt a tények közt. Ezért bizonyos fokig megrágalmazzák az amerikai ifjúságot. Azok a fiatalok, akik titkolják né zeteiket MacCarthy kopói előtt és ezért hallgatnak, természetesen egyáltalában nem hasonlítanak azok ra a fiatalokra, akik azért hallgatnak, mert nincs mit mondaniuk, s általában feleslegesnek tartják, hogy bármit is mondjanak. Cowley nem tudott behatolni az előbbiek leikébe, mert nem is eresztették be oda. Az utóbbiak leikébe sikerült bejutnia, de ott tökéletes űrt talált. Érthető a fecsegők aggodalma. A hallgatás mindig aggasztó. Bármi is az oka, a burzsoázia eszmei és politikai csődjére vall. Nincs az amerikai burzsoá sajtónál fecsegőbb sajtó. Ám ifjú olvasói hallgatnak. Felhívják őket, hogy harcoljanak Koreában, az ENSZ lobogója alatt. Ők hallgatnak. A politikai reklám az Egyesült Államok mindenhatóságát hirdeti. Ők hallgatnak. Az áltudósok beleszakadnak már, annyit bizonygatják, hogy Amerikát nem fenyegeti gazdasági válság. A fiatalok hallgatnak. Nem hisznek. Ez közvetlen következménye annak, hogy a burzsoázia eldobott és sárba- tiport minden eszmét, minden demokratikus szabadságjogot, megrothadt, s már bölcsőjében megfertőz- i te újszülött nemzedékét. A kiábrán- j dultság, az apátia és a cinizmus azokból a magvakból keltek ki, melyeket az amerikai politika és az amerikai irodalom vetett el. Egyesek azért hallgatnak, mert csalódtak minden útban, sehova nem mennek és nem akarnak menni. Mások viszont azért hallgatnak, mert utat keresnek, az élet mélyére néznek, gondolkodnak. Ezek az amerikai ifjúság egészséges elemei. Sokan belső válságot élnek át. Ez a burzsoá illúziók válsága. — Aki keres, az talál. Romániában nagy lendülettel építkeznek, hogy az augusztusban són a kerülő IV. VIT résztvevőinek elhelyezése, a versenyek lebonyolítása tökéletes legyen. A képen: a buka resti sporttelep építkezése. 1875-től 1878-ig építették fel Manfred Semper vezetésével, apja Gottfried Semper tervei alapján a drezdai Operaházat, amelyet 1945-ben angol-amerikai bombatámadás ért. Most újjáépítik az Operaházat. 1953-ban elkészül az építkezés első része, a színpad tetőzete, a külső homlokzat ihelyreállítása. a szobrok restaurálása és a belső termek rendbehozása. Az építkezést külső formájában meghagyják, de tervezik a színpad kiszélesítését, új, modern szempontok szerint. A képen az újjáépítés egyik részlete látható. Jobb ra Schilling szobra, háttérben a katolikus templom, volt udvari templom. Az észak-csehországi Kuklény faluban, nem messze Hradetz Kralovától, van Középeurópa egyik legnagyobb melegházi üzeme. Az új melegház nagyban hozzájárul a terméshozam emeléséhez. A melegházak 6.000 négyzetméter területen fekszenek, a munka teljesen gépesítve van. f. kuklenyi melegházüzem abban külö nbözik a hasonló ilyennemű válla1 kozástól, hogy a rendelkezésre álló helyet kétszeresen kihasználják mert a talajon elhelyezett melegágyakon kívül függő melegágyakká is rendelkezik. 1
