Tolnai Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-28 / 150. szám

SÓIM! NAPLÓ VT LAG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! Altatni yazdasajío* dolgozni Ha*'>nál jálok ki a nagvtizem ierm«dés. a «íépesítég minden elonvéi. A normák túlteljesítésével e«oz*élek mej> a szemveszteséget, adiatok minél löbb gabonát a hazának! 1 SSiiÄliÄiO#" TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTt5ÄGÄNAK 1 \. ÉVFOLYAM, láb. SZÁM A KA át! HLI.KK VAS AKNAI*. 1953 .luNlUS 28 Gépállomásaink pártszervezetei az aratás-cséplés sikeréért Gépállomásaink koratavasszal már lelkesen készülődtek a nyári nagy munkák sikeres elvégzésé­hez, az aratógépek és cséplőgépek javítása nagy iramban haladt, mert a javítóbrigádok tagjai leg­több helyen érezték súlyát a nyá­ri munkák jelentőségének és ezért egymással versenyben végezték el a rájuk bízott gépek javítását. Az előkészületi javítási mun­káknál az üzemi pártszervezetek komoly felvilágosító munkát végez tek a pártbizalmiak és népneve­lők rendszeres aktivizálása és fel­készítésén keresztül. A bölcskei gépállomás pártszervezetének tit­kára Szmola Imre elvtárs rend­szeresen megbeszélte a kommunis iákkal a feladatot, és így érték el azt, hogy az első helyre kerültek a megyében. Azoknál a gépállomásoknál, ahol a pártszervezetek vezetői tudták mozgósítani a kommunis­tákat és a kommunistákon kérész tül a pártonkívüli tömegeket, ott jól szervezték a javítást, de mi­nőségileg is megfelelően dolgoz­tak. Ha mélyebben megnézzük pártszervezeteink nevelő és szer­vező munkáját, azt sem szabad el­titkolni, hogy vannak olyan he­lyek is, ahol rossz a pártszervezet munkája és ez hozza magával, hogy elszakadnak a tömegektől, de az elbizakodottság is nem egy­szer úrrá lesz az ilyen vezetőkön, és ez visszahat a munkára. A var- sádi gépállomáson a tavaszi idény ben igen rosszul szervezték meg a gépjavítást, ami abból adódott, hogy a tervet a talaj munkáknál teljesítették .tehát a gépjavítás is „menni fog magától“. Balaskó La jós üzemi párttitkár elvtárs nem mozgósította megfelelően a kom­munistákat a cséplőgép- és arató­gép javításnál és ezért nagyon hiányosan javították gépeiket, amit bizonyít az, hogy a szemle­bizottság két ízben is elhalasztot­ta a gépek átvételét. De nagykó- nyi és teveli gépállomásokon is ez a helyzet uralkodott, ami nyil­vánvaló abból adódott, hogy a pártszervezetek nem vonták be a tömegszervezeteket a munkaver­seny szervezésébe. A minőségi munka ellenőrzésével és a dolgo­zók munkába való aktivizálásá­nál, éppen ezért fordulhatott az elő, hogy a gépállomás egész ve­zetősége kapkodva végezte irá­nyító munkáját az arató- és csép­lőgépek javításánál. Ahhoz, hogy ezeket a hiányossá gokat levetkőzzük, feltétlen fon­tos a munkába szervezettséget be­levinni, mert másként az aratás- cséplés nagy munkái nehezebbek lesznek, és ez késleltetni fogja a határidők betartását az aratás-, cséplés- beadás, tarlóhántás és má sodvetésnél. Pártszervezeteink feladata az, hogy rendszeresen hetenként meg bízza a tömegszervezeteket fel­adattal, a munkaverseny szerve­zéssel, a versenyállás rendszeres naponkénti értékelésével, az élen járó dolgozók népszerűsítésével, a dolgozók szociális juttatásainak biztosításának végrehajtásával, mert csak ezen keresztül lehet a tervteljesítést biztosítani határidő re, sőt határidő előtt. Az aratás ideje alatt azokkal a traktoristákkal és traktorista lá­nyokkal kell feltétlen szoros együttműködést biztosítani párt­bizalmiakon és népnevelőkön ke­resztül, akik az aratógéppel dol­goznak, mert a szemveszteség nél­küli aratás csak úgy biztosítható, ha az a dolgozó, aki a traktoron ül és vontatja az aratógépet, tisz­tában van azzal, hogy ő és társa, aki az aratógépen ül, olyan mun­kát végeznek, amelyet az egész ország minden dolgozója figyel, s elvárja tőlük azt, hogy a megter­mett kenyérgabonát szemveszte­ség nélküi és megfelelő időben, tehát minél rövidebb idő alatt arassák le. De ugyanígy kell a cséplőgépnél is felkészíteni a fe­lelős vezetőket a mellettük dol­gozó társukat is. A cséplés csak úgy fog sikerrel járni, ha minél kevesebb lesz a szemveszteség és a dolgozó parasztság állampolgári kötelezettségét, a beszolgáltatást már a géptől teljesíti. Csak azután viszi haza a vetőmagot, s ami szükséges az őszi vetéshez, vala­mint a felesleget, amivel szaba­don rendelkezik. Ehhez komoly felvilágosító munkára lesz szük­ség éppen ezért ezt a pártszerve­zetek csakis a tömegszervezetek bevonásával tudják végrehajtani. A cséplőgép gyors és jó mun­kájához elengedhetetlen fontos­ságú a cséplő munkacsapatokkal való foglalkozás, mert rajtuk ép­pen úgy függ a cséplés jó meg­szervezése, mint a traktoristán, de ugyancsak a géptol való be­adás szorgalmazása is. Ennél azonban már politikai helyettesek nek és állomás igazgatóknak van nagy feladatuk, hogy felkészítsék a munkacsapat tagjait a cséplés zavartalan lefolyásához. Az aratás-cséplés megszervezé­sénél úgy kell irányítani a mun­kát, hogy a tarlóhántás és a má­sodvetés is gyors iramban halad­jon. Persze az sem mindegy szá­munkra, hogyan van megszer­vezve a két műszak, az aratás és tarlóhántás, valamint cséplés ide­je alatt, éppen ezért a gépállomás pártszervezetei rendszeresen he­tenként, vagy ahogy a munka megkívánja meg kell, hogy tart­sák a vezetőségi üléseket, azokon értékeljék az elvégzett munkát, határozatokat kell hozni a párt­tagok részére a következő hét munkáihoz. A népnevelők rend­szeres heti értekezletét sem sza­bad elhanyagolni, amelyet a párt­titkárnak kell felkészíteni és min­dig friss konkrét adatokkal kell, hogy ellássa népnevelőit. Ezt a nagy feladatot csak úgy tudjuk sikerre vinni, ha pártszer­vezeteink minden erőt mozgósíta­nak az aratás-cséplés helyes meg­szervezéséhez, de a politikai he­lyettesek és gépállomásigazgatók még több segítséget kell, hogy ad­janak ehhez a munkához. Ezt a feladatot minden vezető, minden dolgozó tartsa olyan nagy felada­tának, amelyre különlegesen kell felkészülni, mert népünk egész évi kenyérellátása van kezükben, me­lyet az osztályellenség is tud, és mindent elkövet, hogy akadályo­kat gördítsen munkánk elé. Pártszervezeteink legyenek mo­torjai gépállomásainknak, vezetőt, dolgozót egyaránt mozgósítsanak annak érdekében, hogy el tudjuk végezni pártunk és kormányza­tunk által ránk bízott munkákat. Tóth István MEGYÉNK ÉLETÉBŐL A ka'dacsi „Március 9" tszcs elnöke készül az országgyűlésre Sebestyén István a kajdacsi „Március 9“ tszcs elnöke tíz egész község előtt nagy tiszteletnek és megbecsülésnek örvend, s mél­tán esett rá a dolgozók választása, május l?-én, amikor őt is Tolna ; megye egyik képviselőjének válasz­tották. A tszcs jó munkáját csak fokoz, ta az országgyűlési választások si­kere, s lendületüket nem csökken­tette az elmúlt hetek szokatlanul sok esőzése sem. A környéken elő­ször végeztek az első kapálással, de elsőnek fejezték be az őszi ár­pa aratását is, 13 holdas tábláju­kat kél és fél nap alatt vágták le s utána azonnal megkezdték a nö­vények harmadik kapálását. A jó j idők sürgetik a tszcs tagjait, mert | a jövő héten már sor kerül a „nagy aratásrahétfőn megkez­dik a rozs aratását. A növényápolásban dolgozók egyik része ezekben a napokban a gyapot harmadik kapálását, a másik része pedig az öl holdas bur­gonyaföld harmadik töltögetését végzik. A két munkacsapat úgy hangolta össze feladatát, hogy szombat estére a gyapotnál is és a burgonyánál is végezzenek a munkával. Sebestyén István, a csoport el­nöke a június 3-i országgyűlésre elsősorban a tszcs jó munkájával készült. Az idejében végzett nö­vényápolás és a gazdag uralás mel­lett, gondjuk van a beadási köte­lezettségük teljesítésére is. Egész évi tej- és tojásbeadásuknak 73 százalékát, baromfiból pedig 50 százalékát teljesítették. Szénabe. udásukat közvetlenül a kaszálóról vitték a begyűjtő helyre .< a kör­nyéken elsőnek tettek eleget be­adási kötelezettségüknek. Sebestyén István amellett, hogy jól irányítja a termelőcsoportot, maga is, a tagokkal együtt részt vesz a munkákban s eddig az irá­nyításért kapott munkaegysége­ken kívül 189 munkaegységet szer­zett. Nem marad el mögötte felesé, ge sem, akinek hét gyereke mel­lett is jut ideje a közös munkára, aki a tavasz folyamán 119 mun­kaegységet szerzett. Bosnyák (slvrnné siócgárdi tMiiidöií kísgyíilésen számol be a BÉe-Viiéqtanács budapesti üléséről Az idén in ér 20 bölcsőde segíti Tolna megyében a nyári inez&ruz iasáuri in inkát Az eleműit év nyarán mindössze 6 bölcsőde működött Tolnainegye területén, ezek is, — a szekszárdi kórház üzemi bölcsődéje kivéte­lével — idénybölcsődék voltak. Az ősz folyamán három állandó jellegű bölcsőde létesült Tolna megyében. Szekszárdon, Bonyhá- don és Dombóváron. De szaporo­dott az üzemi bölcsődék száma is: az idén szekszárdin 2, Dom- bóvárott, Tolnán és Bonyhádion egy-egy állandó jellegű üzemi bölcsőde működik. Legnagyobb emelkedés az idénybölcsődék számában mutat­kozik. Tavaly nyáron hat. az idén periig 12 idéuybölosőde mű­ködik a megye területén. Az idénybölcsődék elsősorban a na­gyabb termelőszövetkezetek és állami gazdaságok dolgozói na y ■ jelentenek nagy segítséget. Az idén már Mözs, Zomba, Hőgyész, Bút a szék dolgozó parasztasszo­nyai is be tudnak kapcsolódni a mezőgazdasági munkába. Az eredmény nem maradt el. A mö- zsi Úttörő fesz-ben például na­ponta 40—45 asszony indul már kora reggel munkába. Tolnamegye 6 idénybölcsődéjé­ben tavaly mindössze 120 kis­gyermeket tudtak elhelyezni, az idén meglévő 20 bölcsődében 460 kisgyermek számára biztosítot­tak helyet. Befejezés felé közeleg az őszi árpa aratása Szedresen Szedres községben a pártszer­vezet és a tanács jó előkészítette a növényápolás idején az aratást. A dolgozó parasztok között az aratás idejére versenyt szerveztek. Ennek eredménye megmutatkozik, mert a községben az őszi árpa 73 száza­lékát június 23-ig learatták. Pél­damutatóan járt az élen Felkert János a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke, aki versenytársá­val, Balázs Józseffel az elsők kő. nőit vágta le az őszi árpát. Kovács János. Balogh Ferenccel, Pilisi Jó­zsef Felkert Istvánnal párosoerseny- ben végezték el június 24-ig az őszi árpa aratását. Nem marad­tak el és mindenben élenjárnak T ámer Ferenc és Horváth József dolgozó parasztok, akik szintén jú­nius 24-re learatták az őszi árpát. Geisz Ferenc és Füredi János dol­gozó parasztok az aratás után már a másodvetést is befejezték. 4z élenjáró dolgozó parasztok példáját követve, egyre több dől. gozó paraszt fejezte be június 24- én az őszi árpa aratását. A pél­damutatók mögött messze elmarad­tak Battyán István, Szabó István, G. Horváth István dolgozó pa­rasztok, akik az árpa aratását, annak ellenére, hogy a szempergés veszélye fennáll, még június 23-én sem kezdték meg. Ezeknek a dol­gozó parasztoknak sürgősen pótol, ni pell lemaradásukat és követni azokat az élenjáró dolgozó pár asz. lókat, akik a község büszkeségei. Tizenöt mázsán árpatermés a biritói állami gazdaságban A biritói állami gazda­ságban ezelőtt 2 évvel az aratás legnagyobb részét még kézimunkaerőve] vé­gezték. Ma éppen fordítva van. A 250 hold ösziárpa aratásánál kézi munkaerőt csak a sarkok levágására alkalmaztak. A gép gyor­sabb és jobb minőségű munkát végez. A gazda­ságban 4 nap alatt befe­jezték a 250 hold őszi árpa aratását. Kombájnnal 110 holdat arattak. A 110 hold­ról 1408 mázsa árpát ta­karítottak be. Holdanként 14 mázsa 98 kiló termett a betervezett 12 mázsával szemben. Wolf Mihály 34 óra alat 30 holdról 408 mázsa árpát takarított be kombájnnal, lfj. Kovács János 35 óra alatt 38 holdról 430 mázsát takarított be. A kotnbáj-] nők és kévekötő aratógó- * pék segítségével a biritói állami gazdaság június 26- án befejezte a 250 hold ősziárpa aratását. Medina község: Az aratással egyidejűleg folyik a tarlóhántás is Medina községben, pár héttel ezelőtt elbizakodott­ság és nemtörődömség rnu, tatkozott meg a nővén v- ápolási munkák idején, most lényeges javulás mi- szik. A növényápolás tnel. lett jól felkészültek az őszi árpa aratására. Június 26. ig az ősziárpa aratásának 60 százalékát végezték el. Példamutatóan dolgozlak Varga István és Kis Pái dolgozó parasztok, akik az árpa aratásával egyidejű­leg elvégezték a tarlóban, tást é.$ elvetették a másod, vetésű növényeiket. JA vezetők sem mutatnak példát! \ ezért marad el a növényápolásban (i a némeikéri Ságvári tsz d A Tolnai Napló keményen bírálta a németkéri * Ságvári Endre tsz vezetőségét, mert nem fordítót-* lak kellő gondot a nők munkába való bevonására. * A bírálat nyomán a vezetőség nem javította meg a , nők bevonását a munkába, sőt maguk a vezetők sem mutattak példát. A nők lebecsülése és elhanyagolása , megbosszulta magát. Ez az oka ,hogy a gépikapálást J kultivátorrkl már másodszor is elvégezték, de a leg- \ több növényféleségnél a kézikapálás még egyszer - sem történt meg. Most pedig sürgeti a 'tsz tagságát Í az aratás és így háttérbeszorul a növényápolási mun­ka. Ahhoz, hogy a termelőszövetkezet idejében vé­gezhesse el az aratást és pótolja a növényápolás te­rén mulasztását, elsősorban is meg kell javítani a vezetőknek munkájukat, és példamutatónak kell len- . ni. Tűrhetetlen az, hogy a vezetőség beszél ugyan a , nők bevonásáról, de feleségeiket ők sem vonják be I a munkába. Ez mutatkozik meg Farkasinszki Lajos (tsz elnök részéről is. Meg kell említeni még azt is, } hogy Babrik elvtárs, a községi tanács elnöke sem mutat példát e téren, mert az ő felesége sem jár el dolgozni a tsz-be. Pedig felesége is tszcs tag és neki is éppúgy kötelessége volna a termelőszövetkezet |i megerősödésének ügye, mint az olyan asszonyoknak, mint Hunya Elekné elvtársnő, aki rendszeresen és állandóan dolgozik a termelőszövetkezetben. Nem mentesül Gyuricza Istvánné sem ez alól a kötelesség (• alól, még akkor sem. ha a férje a kanacsi állami gaz- ^ daság személyzeti előadója. Neki is példát kell mu­tatni mint termelőszövetkezeti tagnak, nem elegendő az, hogy a földjüket bevitték a szövetkezetbe, meg I is kell azt művelni. * I rögtönzött röpgy ülésen számolt he a Béke-Világtanées üléséről. Bosnyákné elmondta, hogy ami- , kor a messze tengerentúli küldöt- ' tökkel találkozott, úgy érezte, hogy a világ minden dolgozója egy, a békéért vívott harcban. Amíg Bosnyák Istvánné beszá­molóját tartotta, a röpgyűlés résztvevői között egy fénykép járt kézről kézre, mely 3i >agárd küldöttjét a finn nép egyik bé­keharcosával együtt ábrázolta, s tv is megerősítette őket abban, hogy egyek a világ minden táján dol­gozó békeharcosokkal. Nagy kitüntetés érte Bosnyák Istvánnét, a sióagárdi Béke tszcs tagját, aki egyike volt annak a 10 tagú küldöttségnek, amely Tolnamegye képviseletében részt - vett a Béke-Világtanács buda­pesti ülésén. Bosnyák Istvánnét, hazatérve falujába számos dol­gozó paraszt kereste fel s külön­böző kérdésekkel halmozták el küldöttjüket. Pénteken reggel már 5 órakor , hangos volt a Béke tszcs szék- ! házának udvara, s míg a fogat.»- ; sok a kocsik előkészítésével szór- , goskodtak, Bosnyák Istvánná I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom