Tolnai Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-02 / 127. szám

NAPLÓ 1953 JÜNILS 2 2 Harc a Rosenberg-háxaspár életéért ! HAMBURG Különböző hamburgi szervezetek szombaton a hamburgi lakosság szé­les köreinek nevében élesen tilta­koztak a Rosenberg-házaspár ter­vezett kivégzése ellen. A hazafias szervezetek közös felhívásban szólí­tották fel Hamburg lakosait: for­duljanak Eisenhower elnökhöz és a hamburgi amerikai főkonzulátus­hoz azzal a követeléssel, hogy adják vissza szüleiket Michael és Robby Rosenbergnek. BERLIN Az amerikai reakció áldozatainak védelmére alakult bizottság a Ro- senb'erg házaspár életét fenyegető legnagyobb veszély pillanatában felhívott minden német embert: egy séges tiltakozásukkal -akadályozzák meg a tervezett jogtiprást .és a két ártatlan hazafit szabadítsák ki az imperialista - hóhérok kezéből. BERLIN A Német Demokratikus Köztár­saságban lévő Coíbusi Kaathe­Kollwitz-gyermekotthon ifjú úttörői a nemzetközi gyermeknap alkalmá­ból levelet írtak Robby és Michael Rosenbergnek, az ártatlanul halálra­ítélt amerikai békeharcos házaspár gyermekeinek. Levelükben a többi között a kö­vetkezőket írják: „Bár ■ játékkal és tánccal töltjük A tízéves Michael Rosenberg Newyork (MTI) A Rosenberg-házas pár megmentésére alakult országos .bizottság vasárnap átadta az ameri­kai sajtónak a Rosenberg.liázaspá; tízéves fiának. Michael Rosenbergnek MiSfUhower elnökhöz intézeti levélét. A levél szövegéhez az Országos Bi- ./síkság mellékelte az eredeti fénykép­másolatát is. Michael Rosenberg — mint az . AFP“ amerikai hírügynökség jelenti —a lobbi között a következőkét ív­el a nemzetközi gyermeknapot, gon­dolataink nálatok járnak. Megfogad­juk nektek, hogy akárcsak a felnőt­tek, a Német Demokratikus Köztár­saságban, mi is minden erőnket megfeszítjük, hogy kiszabadítsuk a börtönből ártatlanul elítélt szüléite­két. és ezzel visszavarázsoljuk a mosolyt arcotokra.“ levele Eisenhower elnökhöz •.Édesanyámat és édesapámat New. Yurbban, börtönben tártját];. Öcsém hatéves. Robbynak hívjál;. Szüléink nagyon hiányoznál; neki is, nekem is. Az a gondolatom támadt, hogy Írok Önnek, leérve: bocsássa szoba, dón édesapámat és édesanyámat és gondoskodjék róla, hogy ne történ­jék semmi bajuk. Ha hazatérnének> Robby és én nagyon boldogok leír néni; és nagyon megköszönnénk Ön­nek. Michael Rosenberg.“ „CSAK" SZÉLHÁMOS VOLT IC1 gy Linz-környéki osztrák kisvárosban nemrég megjelent tíi- zonyos Konrad Dick. Egykettőre kitapasztalta a helyi hatósá­gokat. s őszintén feltárta előttük, hogy ő egyike azoknak az SS-legénypk nek. akik a második világháború éveiben elpusztították Orapour sur Glané -francia várost, s most az üldözés elől rejtőzik..). A jobboldali szocialista polgármester és a néppárti alpolgármést'er e vallomás hallatára boldogan keblére ölelte Dicket! , . .. — A kitűnő férfiak részvétkönnyeket ontottak a szökött SS-gyilkos sorsa fölött * jól tartották ót a köz terhére. Konrad Dicknek jó sora lett. A „nevezetes személyiség" mégvr- kezéséről Felső-Ausztria tartományi kormánya is tudomást szerzett. $ a legfigyelmesebben gondoskodott róla. ..Segély" címén csinos ki, summát utalt ki neki. Mi több, Gleissner. Felső-Ausztria tartományi kormányának, feje kihallgatásra hívta meg Dicket. Csupán egy előre nem látott véletlen akadályozta meg a háborús bűnös és a magasállású állami hivatalnok történelmi nevezetességű találkozását... — Dick magasállású tisztelői­nek nagy bosszúságára kiderült, hogy pártfogoltjuk nem volt SS-le- génv, nem volt oradouri hóhér. Közönséges kalandor, akit szélhámos­ság miatt köröznek. Die!; nem csalódott, amikor arra számított, hogy meséje pártfogó­kat szerez neki. Az „oradouri hóhér" cím jó névjegynek bizonyult. A reményeikben csalatkozottak azonban nem bocsátották meg neki. hogv csak közönséges bűnöző. Amikor kiderült, hogy Konrad Dick sohasem volt SS-hóhér (tehát nem lehet hasznos), a csalódott tartományi veze­tők rács mögé dugták ... Adenauer óvást emelt négyhatalmi értekezhet összehívása ellen A „Neues Deutschland“ ;i Szovjetunió Miiiisz(ertanácsának hatórozatáról Berlin (MTI): Adenauer, a nem­zetáruló bábkancellár, a német kér­dés békés megoldásától és ezzel az erkölcstelen bonni rendszer össze­omlásától rettegve, segélykiáltást in­tézett az Egyesült Államokhoz, hogy megakadályozza négyhatalmi érte­kezlet létrejöttét. A DMP. nyugatnémetországi hír- szolgálati iroda, vasárnap este a kö­vetkezőket jelentette: — Adenauer szövetségi kancellár, s Kelet és Nyugat közötti viszony to­vábbi fejlődésére vonatkozó aggo­dalma miatt,- félreérthetetlen diplo­máciai lépést tett: óvást emelt az Egyesült Álla­mok kormányánál az ellen, hogy a bonni és párisi szerződések életbelépése előtt négyhatalmi értekezletet tartsanak Német­ország kérdésében. Adenauer üzenetének átadására pénteken Párisba küldte Hallstein külügyi államtitkárt, aki ott közöl­te a kancellár elgondolásait Bruce amerikai különmegbízottal. Bruce ezután Eisenhower elnökhöz továb­bította Adenauer vétóját. Hallstein váratlan párisi utazásához Adenauer előzőleg kikérte Conant. bonni ame­rikai főbiztos jóváhagyását. A DMP hírügynökség utal arra. hogy a szovjet kormánynak a német- országi szovjet ellenőrző bizott­ság feloszlatására és szovjet fő­biztosság létesítésére vonatkozó határozata pánikhangulatba so­dorta Adenauert. A szovjet kormány szüntelen erőfe­szítései a nemzetközi feszültség csök­kentésére és a német probléma bé­kés megoldásának előkészítésére mindinkább megmutatják Adenaue- réknak, hogy népellenes uralmuk az összeomlás előtt áll. A Westfälische Rundschau című nyugatnémetországi burzsoá lap ve­zércikkben hívja fel a figyelmet arra, hogy a bonni klikk milyen fe­neketlen cinizmussal és felelőtlen­séggel kezeli a német nép sorsdöntő kérdéseit. A lap leszögezi: Bonnban ma már mindenki tudja, hogy Adenauer a Szovjetunió elleni lélektani hadjárat formájában kí­vánja a választási harcot megvívni. Berlin (MTI) A „Neues Deutsch­land“, Németország Szocialista Egy­ségpártjának központi lapja vezér­cikkben méltatja a szovjet kormány legutóbbi határozatának, a németor­szági szovjet ellenőrző bizottság fel­oszlatásának és németországi szovjet főbiztosság életrehívásának .jelentő­ségét. A lap a többi között a követke­zőket írja: •— A Szovjetunió Minisztertaná­csának határozatával, amely a né­met nép és a szovjet nép közötti barátság elmélyítését szolgálja, új fe­jezet kezdődik a Németország egy­ségéért és függetlenségéért folyó küzdelemben. A szovjet kormány határozata újabb ösztönzés minden 1 német hazafinak és az egész német szabadságmozgalomnak, hogy foko­zott erőfeszítéssel harcoljon az egy­séges és békeszerető Németország megteremtéséért, A határozat újabb bizonyítékot nyújt a német népnek arra, hogy a Szovjetunió kormánya híven őrzi Sztálin nagy hagyatékát. Ez a hatá­rozat azt a szent kötelességet rója a német népre, hogy sorait még szorosabbra Zárja, még áldozatosab­ban. még kitartóbban, még szerve­zettebben és fegyelmezettebben har­coljon az imperialista háborús gyúj­togatok ellen Európa békéjének biz­tosításáért és a német nemzeti egy­ség kivívásáért. KÖNYVISMERTETÉS Kulim Szilárd : PARTIZÁNOK A SZIGETEN Nagy téma — kicsiny keretben. Ez az ellentmondás ötlik lépten- nyorrton az olvasó szemébe, ahogy elmélyed a vékony könyvben, mely­nek lapjai abban az arányban fogy­nak., ahogy'a mese kitüzesedne az író kezén s a távlatok kinyílnának előtte is, előttünk, olvasók előtt is. De nem nyílnak ki, hanem in­kább szűkülnek. Jó anyaghoz nyúlt, megvolt az élesztője is hozzá, a tehetség, mégis vékonv cipót sütött belőle a szerző. Kár. Drámai mozgalmassággal kez­dődik a kis történet. Mirkó Rá- nícs éppen azon van. hogy egyik jugoszláviai favágótáborból átszök­jék Magyarországra, ott is Mohács­ra, ahol a felszabadulás évében szerzett s azóta se látott asszonya várja. Vinné a vágy, visszatartaná a szégyenkezés: hogy csak így, top- rongyosan, a megvalósulatlan álmok lyukas tarisznyájával a hátán hoz­za vissza a sors. Észreveszi, hogy ugyanakkor más is igyekszik vele együtt a határ felé. A hold kicsilla- nó fényénél ráismer. Szergej Slu- sics ez! Valaki, akiről egyelőre any- nyit tudunk, hogy régi árulásáért kell felelnie. Mirkót hatalmába ke­ríti a gondolat: ítélni felette. Már túl vannak a határon, amikor sike­rül eleji be kerülnie, a torkának esik. így fogják el őket a magyar határ­őrök. Az őx'szobán — különben me­gint kitűnően megírt jelenetben — a helyzetet gyorsan átlátó magyar határőrhadnagy megtalálja a kul­csot a bizalmatlan, kemény, de igaz ember leikéhez. S Mirkó ekkor el­mondja annak a halálos küzdelem­nek. ott a határszélen, az előzmé­nyeit. Azaz, elmondaná. Bár az író oda helyezi ki a csat­tanót, hogy Mirkó előadásában kell várnunk az okok felfejtését -— gon­doljuk el. mennyivel művészibb, hi­telesebb, belülrőlválóbb. részlete­zőbb, de ugyanakkor lávlatosabb, ha nehezebb lett is volna ez a megol­dás! — a visszatolt óramutató mö­gött megint csak az író bukkan elénk, 1944 őszére viszi vissza a történést. Mohács még a német megszállást nyögi. A sziget eleinte senki földje. Aztán megszállják a partizánok. „Az emberek máról holnapra élnek." A parasztok várják, hogy „a németek végleg kitakarodjanak és átmehes­senek a földjükre, hisz éppen kuko­ricatörés ideje volt." Döme Lajos, ötholdas kisparaszt vállalja a fiával a próbát: átmegy csónakon a szigetbe. Olt a partizá­nok kezére kerül. Persze nem bánt­ják, sőt rábízza a partizánvezér egyik emberét, vigye át a városba, hogy orvost kapjon, mert ápolás nélkül rámegy az élete. Szerencsé­sen át is jutnak a vizen. Döme Juli ápolja. „Tetszett neki a legény. Ide- gensége. harcias élete megragadta lányos képzeletét" — mondja egyhe- iyütt az író és mi elfogadjuk, hát­ha kapunk egy csendes idillt, háttér­ben a felszabadulás óriási esemé­nyeivel. s a vízcseppben halljuk majd zúgni a nagy tengert. De csak sűrítetten, regisztrálva, néha egy- egv jelenetben felvillantva adja a történelmi eséményeket, amiknek azonban ehhez a sejtett fonalhoz lé­nyegében kevés a közük. A szigeten felváltják Mirkó csa­patát. A várost kiürítik. Aztán el­következik a felszabadulás napja. „Az álomból felébredt lakosság az ablakokban könyökölt s onnan néz­te az utcán végighömpölygő diadal­mas áradatot... Az emberek csak az eszükkel tudták, hogy ezek a harcosok nagy-nagy változások hír­nökei.“ A szerző jól érzékelteti azt az ellentétes magatartást, ahogyan a felszabadító szovjet hadsereg s a megszálló jugoszláv partizánok bán nak a lakossággal. Az előbbiek azon­nal gondoskodnak, hogy a lakosság kenyérhez jusson, az utóbbiak pe­dig, hogy a lisztet elvigyék — jóvá­tételbe. Mirkót az ezredes parancs­nok lecsukatja, amikor írás nélkül jelentkezik nála s felbukkan Slusics alakja. S ezzel lényegében új történei kezdődik. Most bosszulja meg magát a dráma Jőrehozott utolsó felhívása. Tudjuk róla — a szerző a hatásosság kedvé- ért elárulta —. hogy áruló volt. vi­szont éppen azért nem értjük, ho­gyan viselkedhetik úgy, ahogy a könyv lapjain, annyira feltűnően, ki­hívóan. hogy rögtön még a kis Dö­me Juli is, akit szállására rendelt, cselédnek“, gyanakszik rá. SS-tiszt volt, beférkőzött a jugoszláv vezér­kar bizalmába — tehát nagyon okos vagy nagyón ravasz gazembernek kell lennie s mégis sokszor valóság­ául ostobán cselekszik. Visszahozat- 'a — a város ellenkezésével szem­ben a volksbundista Ganzerékat. — Rögtön feltűnik, hogy ismerős a házban. Egyre nagyobb hatalmat sze­rez az események irányításában. A szerb zsírosparasztokat a gazdasági érdek és a sovinizmus jelszavával rá­veszi. dolgozzák meg az embereket. a városnak Jugoszláviához való csa­tolása érdekében. Megpofozza a pol­gármestert. Az internálótáborból erő­szakkal kihozza a fasiszta Hauzer ügyvédet, stb. Három hiba is össze ut ezeken a lapokon. Mirkó teljesen háttérbe szorul. A ponyvaízűen megrajzolt, kalandor- típusú Slusics alakja egyre túlmére­tezettebbé lesz. De a még ennél is nagyobb baj, hogy leleplezése szinte véletlenül történik. Nemcsak két­felé esik szét a történet — először (és várhatóan: végig így kellene!) Mirkó van előtérben, aztán Slusics, de utóbbi annyira, hogy Mirkó úgy­szólván kiiktatódik a cselekvésből, eszköz szerepe jut neki, holott néki, kellene — eddigi hangsúlyosan köz­ponti volta miatt — irányítani Slu­sics ártalmatlanná tételét. Ez a passzivitás nemcsak jellembelileg to ;és, de megszakítja a mese egysé­gét is, darabossá válik a történet s annyira leköti az írót a be- és ki­bonyolítás, hogy a fontosabbra: az j események hátterének legalább ér­zékeltetésére, nagyon kevés, vagy semmi helye nem jut. így az elbeszé­lés az „érdekesség" területére toló­dik át. Kincsrablás, véletlenül meg­talált levél rántja le a leplet Slu- sicsról. Mirkó — egyik börtönből ki, a másikba be. Annyi időt enged ne­ki az író, hogy Julikét — kapva hagyva — elvegye feleségül. Slusi- csot Belgrádból jött magasabb pa­rancsra megszöktetik. Ez van benne a kis könyvben. Azért kellett ennyi szót veszte­getni rá. mert a tehetséges szerző kezében az anyag, amiben több van, mint amit — kétszálú,, azt is egye­netlenül font — cselekvés kihozott belőle, elsikkad. Benne van a té­mában. ■ a lehetőség, hogy szélesebb alapokon akár két távlat felé is ki­tágítsa a mesét: a dolgozók világa leié s ekkor széles koríestéssel, jól megrajzolt emberek , alakításával megmutassa azokat a változásokat, amiket a nagy események az em­berek lelkében előidéztek. De ne így — néhány vonással, hanem az epi­kus alaposságával! Vagy a történe- lem óriási hátterének egy darab­ját feszítve vászna mögé — akkor azonban megint más ecsetkezeléssel — megírhatta volna a felszabadulás világtörténelmi arányú, s mégis mo­hácsi távlatból is megérzékelhető körvonalait. így. ez se sikerült. Kis cipónak valót szakasztott az anyagból, s az se mindenütt sült át. Ba.j van az arányokkal, de baj van a módszerrel is. Mintha két ellenté­tes Szándék harcából került volna ki — harmadikként, a mű. Felemás lett. Sok a hőse, de egy se központi. Nagy a léma, de nem egyenle­tesen munkálta meg az író. Hol itt kapott bele, hol ott. A jól megírt — kibontott — jele­netek és az összesürített átmenetek kontrasztja arra mutat, — azt en­gedi remélni, — hogy nagyobb — és jobban kidolgozandó műből adott ki egy. más törzsű és más fejű részt a szerző. Amíg megírja ezt, addig adósa lesz önmagának és az irodalomnak. Zsikó Gyula Walter Ulbricht ünnepélyesen elhelyezte Drezda újjáépítésének alapkövét Berlin. (MTI) Walter Ulbricht, Németország Szocialista Egvségpárt- jának főtitkára, a Német Demokra­tikus Köztársaság miniszterelnök­helyettese vasárnap Drezda főterén ünnepi nagygyűlésen ötvenezer em­ber előtt elhelyezte az amerikai­angol légierők által 1945-ben csak­nem teljesen elpusztított belváros szocialista újjáépítésének alapkövét. — A Német Demokratikus Köz­társaság népének elsőrendű köteles­sége. — mondotta Ulbricht, — hogy megvédje nagyszerű építőmunkájá­nak eredményeit a rombolás erői­vel szemben, amelyek Nyugat- Németországban az amerikai impe­rialisták vezetésével új világhábo­rút készítenek elő. Walter Ulbricht végül utalt a Szovjetunió békekezdeményezései­nek történelmi jelentőségére és hangsúlyozta, hogy a németországi szovjet ellenőrző bizottság feloszla­tása és szovjet főbiztosság létesítése a szovjet kormány újabb fontos hozzájárulása a német kérdés békés megoldásához. NviUoláj Zsukov munkásújító öt évvel ezelőtt lépett be Nyikoláj Zsukov, a moszkvai autógyárba. Mű­vezetője és brigádvezetője segítségével, a tapasztalt munkások tanácsait fel­használva, kiválóan sajátította el az esztergályos szakmát. Két évvel ‘ ezelőtt Nyikoláj Zsukov már egyik kezdemé­nyezője volt a komplex önköltségcsök­kentésért folyó mozgalomnak. Ilónap- ról-liónapra túlteljesítette normáját és állandóan jelentős anyagmegtakarítást ért el. Keresete rendszeresen emelke­dett. Újítási javaslataiért és az anyag- takarékossági mozgalomban elért sike­reiért is külön pénzjutalmat kapott. Nyikoláj Zsukov nem elégedett meg szaktudásával, hanem beiratkozott a gépgyártási technikumra. Jelenleg a IV. évfolyam hallgatója. Tevékenyen részt- vesz a gyári kollektíva társadalmi cle­Képünkön Nyikoláj Zsukovot lát­juk V. Kljucsnyikovval, a mű­hely technológusával. tőben, tagja az üzemi újság szer- értékes ötletével támogatta inühcly- kesztőbizottságának cs inűhclyrész- részlegének újítóit, legének újítási megbízottja. Számos Nyikoláj Zsukov. a gépgyártási technikum negyedéves hallgatói közt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom