Tolnai Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-27 / 122. szám

NAPLÓ 1953 MÁJUS 2? Olaszország a parlamenti választások előtt Palmiro Togliatti elvtárs Torinoban, Pietro ISerini Nápolyban tartott beszedet Kóma (i'ASZSZ) Az Olasz Kommu- niAla Part és az Olasz Szocialista Párt vezetői májas 24-én sok oTasz váróéban népes nagygyűléseken mondtak beszédet. Palmiro Togliatti eivtárs, az Olasz Kommunista Párt főtitkára a torinói választói nagy­gyűlésen mondott beszédében foglal­kozott De Gaisperi miniszterelnöknek Vittorio-Vénét óban nóliány órával azelőtt mondott beszédével. De ttas- perinek azzal a kijelentésével kap- is«latban, hogy az olasz kormány kommunistáéiienes. a következőket mondotta: „Miért kell tulajdonképpen Olasz­országban kommunistaellenes kor­mánynak lenni"! A kommunisták ott voltak a fasizmus ellen vívott harc első soraiban és ők járultak hozzá a legnagyobb mértékben a demokrati­kus alkotmány megteremtéséhez ... azóta, hogy a kormányból eltávolí­tották a dolgozók pártjának képvi­selőit, egyetlen olyan nagy kérdés sem oldódott meg Olaszország érde­keinek megfelelően, amelyeknek meg­oldása érdeke lenne az országnak. De Gasperi olyan politikához csa­tolja országunkat, amely az agres­szió útjára visz bennünket a nem imperialista országok ellen. Ezért nem folytathatunk nemzeti külpoliti­kát. ha "nem semmisítjük meg De Gasperi bűnös szovjetellenes politi­káját.“ Togliatti elvtárs ezután áttért a választási küzdelem kérdéseire és felhívott minden olasz polgárt, hogy harcoljon tevékenyen a cselszövések és megfélemlítések ellen. A szociál­demokrata párttagok harcoljanak együtt a szocialista és kommunista párttal az egységes haladó front megteremtése érdekében. Felhívunk benneteket, szavazza, lók ránk. szavazatotokkal segítsétek elő azt, hogy Olaszország lépést te­gyen előre a szabadság, a béke, a társadalmi átalakulások felé, a szo­cializmus felé vezető úton.“ Pietro Nenni, az Olasz Szocialista Párt főtitkára május 24_én N'ápoiy- ban több. mint száznyolcvanezer ember előtt mondott beszédet. J. IS. Malik válasza az oszírák szerződéssel kapcsola os küiíigymíniszlerhelyeUesi tanácskozás összehívására vonatkozó javaslatra London (TASZSZ): 1953 május 11-1 éas Passant, a külügy miniszterbe!yet- tesak osztrák államszerződésre vo* iratkozó tanácskozásának' főtitkára ..Az osztrák szerződés kérdésében a Szovjetuniót képviselő külügvminisz. terhelyettesnek“ címzett levelet jut­tatott ei a. Szovjetunió angliai nagy- követségére. Passant a levélben kő. zölte. hogy az angol képviselő má­jus 27"ére javasolja a négy nagy­hatalom — a Szovjetunió, az Ame­rikai Egyesült Államok Anglia és Franciaország — külügyminiszterhe., iyettesei tanácskozásának összehívá­sát az osztrák szerződéssel kapcso­latban és annak közlését kérte, elfo­gadhatóm az említett időpont. Passant levelében azt is közölte, hogy hasonló tartalmú levelet inté­zett az Amerikai Egyesült Államok és Franciaország képviselőihez is. Május 25-én, J. Malik, a Szovjet­unió nagybritanniaí nagykövete a következő választ küldte Passant- rtak: „Igazolom május 11-én kelt leve' lének vételét, amely az osztrák ál­lamszerződés; tervezetének előkészíté­sével kapcsolatban a külügyminisz­terhelyettesek értekezletének össze" hívását javasolja május 27-re. Lon­donba. Szükségesnek tartom felhívni a figyelmei _ következőkre: Mindenekelőtt emlékeztetnem kell arra hogy a »miniszterhelyettesek­nek az osztrák szerződéssel kapcso­latos tanácskozása nem valamiféle áUandó négyoldalú szerv és ezek" nek a tanácskozásoknál- az összeír­vására a külügyminiszterek tanácsa illetékes, amelynek létesítéséről az 1945-ben megtartott potsdami értő. kéziét hozott határozatot. Az osztrák szerződés kérdését 1947 tői kezdve többször megvitatták a helyettesek értekezletein, de n szov­jet fél erőfeszítéseinek ellenére meg" egyezés nem jött létre. 1947—1949 években a helyettesek megifelelő ta­nácskozásokat tartottak, de ezek nem vezettek a kellő eredményekre. A helyetteseknek 1950-ben megtartott tanácskozásai szintén n®m vezettek az osztrák államszerződés kérdésé­nek megoldására. A három hatalom képviselői által elfoglalt álláspont következtében az 1953. februárjában megtartott külügyminiszterhelyettesi tanácskozás sem változtatta meg a helyzetet. Ilyen körülmények között nincs, okunk arra számítani, hogy a helyet­teseknek most javasolt tanácskozá" sa kedvezőbb eredményekre R>g ve­zetni mint a megelőző tanácskozá­sok. A kifejtetteknek megfelelően úgy vélem, hogy jelenleg célszerűbb len­ne diplomáciai úton megfelelő vé- leynénycserft útján megvizsgálni ezt a kérdést.“ Felhívás Eisenhowerhez a llosenbcrg-háscispár megmentéséért (MTI) Az AFP jelenti Newyork. bői: A „Rosenbergeügyben igazságot követelő országos bizottság“ nevű nemrégiben alakított szervezet hét­főn este felhívást intézett Eisen" hower elnökhöz,- Az, üzenet többek között a következőket mondja: „Né­hány hónappal ezelőtt ön bejelentet­te tekintetbe veszi hogy új helyzet is előállhat, amelyben Ön megke­gyelmezne a halálraítélt fiatal házas, párnak. Az újonnan leltárt bizonyí­tékok lehetővé teszik, hogy ön most hegyeimet gyakoroljon.“ fl francia köztársasági ellök Paul Reynaud-t bízta meg a kormányalakítással Paris (MTI) Miután a gaulleista Andrö Dietheim visszautasította a felajánlott kormányalakítási megbí­zást, Vincent Auriol köztársasági elnök Paul Reynaud-t kérte fel, hogy tegyen kísérletet kormányalakításra. Paul Reynaud elfogadta a megbíza­tást és valószínűleg csütörtökön je­lenik meg a parlament előtt,, hogy megkapja a parlament felhatalmazá­sát a kormány megalakítására. Paul Reynaud már volt miniszter­elnök, s az 1940-es összeomlás ide­jén ő játszotta át a hatalmat Pé- 1 tain-nak. Adenauer babkancellar és Lehr bonni rendőrminiszter újabb szemléltető leckéje a „nyugati mintájú szabad választások" előkészítéséből Berlin (MTI): A „Fuldär Verlang­stalt“ nyomdavállalat dolgozói fetje" lentést tettek az. államügyészségnél Lehr. bonn;. rendörminíszter ellen.-A feljelentők felháborodva tutak<*nik az ellen, hogy egy rendőrosztag Lehr rendőrmi;niiS7,'.er utasításául durván lefolytatott házkutatás (ártott a nyomdában, amely a Wirth volt bi­rodalmi kancellár vezetése alatt álló párt Deutsche Volkszeitung, című lap­ja mellett a Fuldär Voikszeitung c. polgári ellenzéki napilapot állítja elő. Miután Wirth pártja beje:öntette, hogy részt vesz, a küszöbönálló nvu- g.atnémetország: választásokon, Adenauer és Lehr karhatalma átku. tatta és feldúlta az új párt lapjának szerkesztőségi és kiadóhivatali he", lyiségeit. igyekezett megfélemlíteni a nyomdaválialat alkalmazottait és így újabb szemléltető leckét adott abból hogyan kell előkészíteni a ,.nyugati mintájú izabad választá­sokat.“ Előkészületek az aratásra A vegyipari minisztéráim értéke­sítési igazgatósága minden előkészü­letet megtett, hogy n Minisztertanács május 22-í határozatában előírt csép- lési munkálatok sikerét biztosítsa. A régi olajtároló helyeken kívül új tárolótartályokat bocsátanak me­zőgazdaságunk rendelkezésére hogy biztosítsák a cséplőgépek zavartalan üzemanyagellátását. Az 'értékesítési igazgató gondoskodott arról hogv a cséplésj munkák közben jelentkező azonnali üzemanyagigényeket is. ki" elégíthesse. * A niinisr.ter tanács határozata ér­telmében az új gabona tárolására szolgáló raktárhelyiségeket legkésőbb június 20-ig rendbe kelt hozni és e! keli végezni iertőtlenlferüket is. A begyűjtésre kerülő gabona za­vartalan átvétele, helyes tárolása és minőségének megóvása érdekében a begyüjtési minisztériumhoz tartozó vállalatok dolgozói országszerte meg­kezdték ezt a munkát. Az ország te­rületén a begyűjtési minisztériumhoz tartozó termény raktáraknak hetven százaléka már üzemképes állapotban várja az új termést. Olcsóbban nyaralhatnak a nyugati mm\ imperialistái Jugoszláviában, mint saját hazádban Prága: A Nova Borba, a Jugoszláv Forradalmi Emigránsok Prágában megjelenő lapja írja: A belgrádi hatalom-bitorló^ Jugo­szláviát a külföldi burzsoázia legvon­zóbb nyaralóhelyévé változtatták. A külföldi burzsoák olcsó pénzért pom­pásan szórakozhatnak Jugoszlávia" bán, „Az első nyugatnémetországi túris. ta társaság már megérkezett Szlové­niába ... Vasárnapig további négy német és amerikai túristacsoport ér­kezik .. . Hctszáz svájci túrista jön Abbáziába ..jelentik lelkesedés­sel Titóék. A jugoszláv kormány egyáltalán nem sajnál ja a pénzt arra hogy stran dókat, é.s fürdőket, amerikai ízlésnek megfelelő bárokat létesítsenek. Tito. ék habozás nélkül készségesen bo" csátják nyugati barátaik rendelke* zésére a legjobb szállodákat, étter­meket és a legszebb nyaralókat. A szpliti. dubrovniki milocseri, bledi atobáziai és bohinyi luxusszállókat és nyaralókat a titóista főkolomposok és fizok vendégei számára foglalták le. Amíg a Tito-banda az úgyneve­zett ,,turisztikai helyeket“ annyi liszttel, hússal és más élelmiszerrel látja el. amennyiről a jugoszláv dől. gozók csak álmodhatnak, addig Bo" szanszki Petrovácon Gosz.picsban és az ország más vidékein már féléve jóformán alig láttak lisztet- ? dolgo. z.ók. ■ Jugoszláviában ahol egyre növek­szik a munkanélküliség;, az árak ál­landóan emelkednek ahol ezrével pusztulnak el a qyermekek az éhség­től és különböző betegségektől, — a dolgozók nem is gondolhatnak pi­henésre, üdülésre. Az Adriai-tenger, Szlovénia hegvei. a jugoszláv gyógv. fürdők és nyaralók a jugoszláv dol­gozók -számára elérhetetlenek. A szák iodák és éttermek árai olyan fantasz­tikusan maga-sak hogy maguk Ti- tóék kénytelenek beismerni, hogv .,elérhetetlenek a tömegek számára.“ Vájjon melyik jugoszláv munkás tud­na például 850 ezer dinárt egy napi szállodai ellátásért fizetni? Világos, hogy egy sem. Az amerikai „túristák“ viszont, akik egy dollárjukért háromszáz di­nárt kapnak, élhetnek ezzel n lehe" tőséggel. Hiszen egy napi ellátás a legfényűzöbb jugoszláv szállodában I annyiba kerül nekik, mint sa ját ha­zájukban a legolcsóbb szálloda napi ellátása. [7 örülbelül negyven évvel ez- *' előtt történt... Apám — foglalkozására nézve ács — gyakran hagyta ott szülőfaluját és ment Bakuba, Ashabadba és más városokba kenyeret keresni, 1908- ban, miután szörnyű munkanélküli­séget élt áf Bakiiban,, örökre visz- szatért szülőfalujába, és elhatározta, hogy gazdálkodni fog. De nemcsak a tó hiányzott ehhez, hanem a faelke is, ezért a tavaszi vetés elvégzéséért kénytelen volt pénzt, fizetni — a hely beli kuláknak. Ez az óv általában aszályos volt és a különböző földekén szétszórt, idegen kezek által jól-roe&zul meg­művelt barázdáinkon hitvány búza bújt ki a földből, melynek apró ka­lászai lefelé konyultak. Az ilyen termést akkoriban ,,nyiivő“-nek hív. ták, mert az apró búzát sem kaszál­ni, sem sarlóval vágni nem lehetett: kézzel kellett nvűni, gyöfcérszálaival együtt kirángatni. És ekkor mi (jelenlegi foglalko­zásomra nézve irodalmár), testvérem, (aki most mérnök), testvérbátyám, (most professzor), napról-napra, lá­tástól vakulásig nvüttük a búzát. Tiszta, égszínkék, felhőtlen ég bo­rult ránk, melyből oly izzóan tűzött alá a nap, mint valami kemencéből. Vizünk nem volt, a forrás három versatnyire• volt tőlünk. Az ebéd fekete kenyérből meg egv-két. ubor­kából állott. A derekunk fájt, kiegye­nesedni nem volt időnk, lábunk saj­góit, könyökig összekarcolt karjaink viszkettek, szemünk beragadt a for­róságiól. portól fáradtságtól. Alud. hatnékunk voll, lerogytunk volna bárhova, egyenesen a tarlóra, széna- boglyák alá, a , szakadékokba, de legszívesebből) az erdőbe . menekül­tünk volna, hogy ledőlhessünk, a tölgyfa árnyékába és aludhassunk... vég nélkül aludhassunk. De aludni nem lehetett — a hitvány búzát kel­lett tiyüni. azután meg/kicsépelni. K* ez a búba. ilyen fáradságos munka után, vagy ló púd. kiúszott magot adott, 15 pudot vétettünk, tizet kap­tunk vissza. Csak néztük munkánk eredményét és mindnyájan szerettük vo4na a- kék égre felemeiti tekinte­tünket és elkínz.űttan i'e'kiáhan:: — Átkozott legyen az ilyen elet! K’gy réggé’, amikor gyermeki lestünk szinte összero-kad; az emberfeletti, munka súlya alatt, hir EGY BOLDOG NEMZEDÉK Irta: FJODOR PANFJOROV télén valahonnan szokatlan hang szállt felénk. Hol olyan volt. mintha ezer kereplő szólna, amilyennel a parasztok kenderről hcsegetik el a madarakat, hol meg olyan, mintha sokszáz szekér közeledne felénk, ke­lletlenül nyikorgó kerekekkel. Egy­szóval: ez a szokatlan hang arra késztetett bennünket, hogy kiegyene­sítsük a derekunkat és abba az irányba tekintsünk, ahonnan felénk hangzott. Nemsokára még jobban meglepődtünk: két pár ló tartott fe­lénk és húzott ijesztő gépezetet a villásrúd mögött; a gépezeten oldalt, fogazott, hosszú kés meredezett. A lovak mellett a kulák fia lépkedett fütyörészve. — Ez az aratógép, — magyarázta a testvérbátyám. - Tegnap mesélték, hogy Szerqiáov olyan gépet hozott haza a városból, ami az ember he. Igeit learatja a gabonát. íme így néz ki: Igen aratógép állt előttünk, ami akkoriban a. legnagyobb ritkaság- számba ment a faluban.-- Mi lenne Tedjarka, hu kölcsOn- kérnénk? — súgta fülembe kishusroni. — Egy szemhungás alatt learatná a mi kis búzánkat és akkor elhatnánk egy kicsit. Nem. a mi kis búzánkat még ara- ló* éppel sem lehetett betakarítani, de meg a kulák fiától 'segítségei kér­ni épno’y lehetetlen volt számunk­ra. mint aratógépeistől elszedni tőle a lovakat. Sokáig bámultunk a továbbvonuló aratógép után, azután a forró port nyelve, újra hozzáfogtunk kis búzánk nyűvéséhez. Milyen jó. hogy mindez már csak keserű emlék. Hiszen akkoriban min­den gyermek úgy dolgozott a fö'de. ken. mint én és testvéreim. 4 szovjet ha'aloui azért iga- zán népi liutaúom, mert a né­pek gonikiéaiíialt és vágyait váltja valóra, hogy ily módon boldog életet teremtsen országunkban. Nem egy becsületes ember — tudós, politikus, író — akadt a- múltban, aki sokat töprengett a nép sorsán és azon, hogy a földkerekség e leghatalma­sabb rétegét, hogyan lehetne megvál­tani áz emberfeletti szenvedésektől, nyomortól, éhezéstől, kultúrátlanság- tól. V. V. Dokuosájev, a híres orosz agronómu« már jóval a szovjet ha. falom megalakulása előtt, saját ta­pasztalata alapján jutott arra a kö­vetkeztetésre. hogy a népet csak ak­kor lehet megszabadítani a pusztító ostorosapástól, — az aszálytól, — ha az ázsiai pusztaságon erdőket ül­tetünk, sokezer víztárolót létesítünk, a földeket pedig helyesen műveljük meg. Egy másik agronómus _ Koszti­c sev — kezdeményezésére a Volga balpartján húzódó sztyeppe-övezeten talajjavító kísérleti állomást állítottak fel. A két tudós nyomán tehetséges tanítványuk, V. R. VMjamsz össze­gezte az élenjáró agronómusok taní­tását és kidolgozta egységes, füves vetésforgó-rendszerét. De annakide. jón •sem Dokuesajev, sem Koszticsev, •sem Viljamsz nein tudtak valamit átfogó méretben alkotni. A cári ura­lom alatt az emberek elszigetelten, önmaguknak, önmagukért éltek, a kufárkodó. kapitalista uralkodó osz­tálynak meg egyenesen kedvezett, hogy az ország szűk esztendőket is él; át: bőiermésű években felvásárol­ták. ínséges években háromszoros áron árusították a gabonát és sze­reztek tízezres, milliós vagyonokat. Csak a szovjet, hatalom szabadította fel a parasztságot a földesurak igája alól, csak az adott neki földet és az olvasztotta egységes társadalomba — kolhozokba — a paraszti tömegeket. Az élenjáró parasztok azért tö­^ merültek kolhozokba. mert ezekben a szervezetekben látták a természet szeszélyeivel szembeszállni tudó egységes erőt. Ezekben a szer­vezetekben látták a népek azt az erőt, mely az agronómiái tudomány­tól át tud venni és a földművelésbe, állattenyésztésbe, gyümölcs, és zöld­ségtermelésbe át tud vinni minden hasznos és szükséges elemet. A pa­rasztság, mely saját, bőrén tapasztal­ta a ..kard- a vfz, a. tűz1' minden megpróbáltatását, a 'koüho&szerveze­tékben látta a valóban boldog, kul­túrált, gazdag élethez vezető utat. A kolhozok megerősítéséhez azon­ban nemcsak sokszázezer traktorra, kombájnra, aratógópre volt szükség, hanem emberekre is, akik kezelni tudják a traktorokat, kombájnokat, aratógépeket. A káderek nevelése —- nehéz fel­adat volt. Az elmúlt időkben nem mindenki bízott a gépekben. Emlékszem, ho­gyan szaladgált Mitya bácsi, a vol- gamenti Sirokij Bujerak község la­kója 192ß-ban, a traktor érkezésének napján az utcákon és hogyan kia­bálta: — Nem kell. nekünk ez a masina! Telefüstöli a földet, petróleumszaga lesz a gabonának. Nyolc év múlva brigádvezetője lett az élenjáró traktorbrigádnak. Meg­kérdeztem tőle: — Mit kiabáltál te annakidején? hogy a gépek telefüstölik a földet? — Hát ha egy évszázadon át él a.z ember, öcsém -— felelte- — hol ma­ga hánykolódik betegen, hol meg beteget ápol. 4 közelmúltban vagy tizenöt évvel ezelőtt egy fiatal lánnyal találkoztunk az ukrán mezőkön, aki titokban tartotta a szülei előtt, hogy traktort tanul vezetni. Szürkület után, éjszakánként, amikor a munká­sok már eltávoztak a műhelyből, odacipelte a traktorista bátyját, aki aztán suttogva magyarázta el neki a traktor alkatrészeket, mutatta meg: hogyan kell a traktorvezetőnek ülni. Ezt a fiatal lányt Pasának hívták. Nyíltan félt a traktort tanulmányoz­ni: nem nőnek való munka; azt mondják: valahogy nem illik össze Pasa a traktorral. De mégis csak meg­tanulta, odaült a kormánykerékhez. És íme: a gép. ami eddig mintha holt alkatrészekből lett vo’na, össze­állítva, meg-csi kor dúlt, elindult, kifor­dult a mühelyudvarról, nekivágott a mezőnek, és ott ©les ekevasaival for­gatni kezdte a földet. — Megtanultam! Tudok bánni vele! — kiáltotta elragadtatva Pasa. Nemsokára újra találkoztunk vele a kolhozban, a kormánvkerék mö­gött. Önállóan vezette a gépet. Me­net közben ugrottunk fel a traktorra és megkérdeztük tőle:' — Hogyan, megy, Pasa? — Jó-ól, — felelte. — Csak eszel vagyok megakadva — és szomorúan pillantott szülőfaluja irányába. Elborult szemei láttán újra feltet­tük a kérdést: — Nos, mi a baj? Mosolyra kényszerítve ajkait., fe­lelte: — Kiemeltek, mim aktivistát! — Hová? — Gazdasági vezetőnek. — No és te? — Nem megyek! Megszerettem a traktort. Nézze csak meg, milyen gyönyörű és milyen szépen dolgo­zik. Ott. meg mi a teendőm? Gazda, sági vezetőnek semmi! Sót mérics­kélni, gyufával kereskedni. \, nem megyek! Fásából, aa akkori kli»lányból, most Pisa Angelina, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Sztálin-dijas küldötte, a Szocialista Munka Hőse lett. A traktorral végzett munka,-a nők, akiket traktorbrigádokba vont be Pa­sa (először saját barátnőit, majd sok- százezer más fiatal lányt) így csinál­tak Pasából, a féiszeg kislányból, Pása Angelinát - az egész ország­ban híres embert. De; vájjon csak egy Pása Angelina van? A kolhozok megalakulása után, a Lenini Kom. szomol Központi Bizottságának fel­hívására, százezrével fordultak a Bu­tái fiúk és leányok a mezőgazdasági gépek — elsősorban a traktorok és kombájnok — felé és sajátították e! kezelésüket. És ezek a fiatal fiúk és leányok nemcsak egyszerűen új mód­szer szerint szántották a kolhozmezö- ket. hanem elősegítették az élenjáró agronómiái tudomány bevezetését s mezőgazdaságiban és ezzel lehetővé tették olyan termés elérését- amilyen­re sohasem volt. példa a cári Orosz­ország történetében, tehát lehetővé tették annak az erődnek megépítésé:; I ame’v ma szembeszáll a természet gonosz erőivel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom