Tolnai Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-26 / 121. szám

1953 MÁJUS M *z M Ä no A JELENLEGI AEYIXETKOZI HELYZETRŐL A „Pravda“ szerkesztőségi cikke A „Pravda,“ májú* 24-i száma ,.A jelenlegi nemzetközi helyzetről“ cím­mel egészoldálas szerkesztőségi cik­ket közöl. Alábbiakban közöljük a szerkesztőségi cikk teljes szövegét: Az utóbbi hónapokban minden or­szágban nagy érdeklődé* nyilvánul meg azok iránt a lépések iránt, ame­lyeket a vitás nemzetközi kérdések rendezése érdekében foganatosítanak. A jelenlegi körülmények között ez természetes. Senki sem tagadhatja, hogy széles nemzetközi körökben erősödnek a nemzetközi viszonyokban tapasztal­ható feszültség megszüntetését célzó törekvések. A vitás kérdések megol­dása útján tett minden lépés csök­kentené a háborús veszélyt, előse­gítené a népekre nyomorúságot hozó fegyverkezési hajsza Ijeszti »tété; megkönnyítené sokmiíliő ember hely­zetét. És viszont, a nemzetközi hely­zetben mutatkozó feszültség fenntar. iása a háborús előkészületek további fokozását jelenti, a katonai kiadások további növekedését, az adók továb­bi emelkedését, amelyek súlya min­denekelőtt a néptömegek vállára ne­hezedik. 1 yen körű menyek közölt bármely o. /ág kormányának nemzetközi té­ren. megtett minden újabb lépését fi­gyelmesen tanulmányozzák nemcsak kormánykörökben, hanem a legszéle. eebb körökben is. Köztudomású, milyen figyelemmel e rokonszenvvel fogadták a szov- j 1 kormány vezetőinek nemrég tett nyilatkozatait, arról, hogy a Szovjet­unió kész az érdekelt országok köl­csönös megegyezése alapján megol­dani a vitás vagy megoldatlan nem­zetközi kérdéseket. Ezek „ nyilatko­zatok megszilárdították a népekben azt a hitet, hogy lehetséges a meg- ér'cnődött nemzetközi problémák ren­dezése, a népek ugyanis tudják, hogy a szovjet kormány nyilatkozatai soha nem térnek el valóságos szándékai­tól. Az is köztudomású, hogy a béke m: gőraésében érdekelt emberek bé­ke -z.erető megnyilvánulásként fogad­ták Eisenhower elnöknek április lö.i n ' atkozatában elmondott azon sza­vait, hogy a vitás kérdések közül , egyenek azok nagyok vagy kicsi­nyek. egyetlenegy sem megoldhatat­lan, ha megvan az óhaj minden más ország jogának tiszfeletbentartására" és. hogy „az Egyesült Államok haj­landók igazságos részi vállalni ma gukra“ a vitás nemzetközi kérdések megoldásában, jóllehet Eisenhower. uek ugyanebben a nyilatkozatában voltak más olyan mozzanatok is, amelyek semmissé tették e szavak pozitív jelentőségét. Most meg kell’ alapítani, hogy Eisenhower május 20-i újabb nyilatkozatában nyomáséra maradt ennek a békeszerető megnyil­vánulásnak. nem is szólva a tettek­kel valló' alátámasztásról. Teljesen érthető, hogy Churehillnek, Xagy- Britannia miniszterelnökének nemré­giben tartott alsóházi beszéde, amely, ben a nemzetközi élet számos égető kérdését érintette, valamint a be­széddel kapcsolatos vita nemcsak Angliában vonta magára a figye'inet. hanem messze annak határain túl is. A brit miniszterelnök sok tekintet­ben támogatta az Egyesült Államok kormányának álláspontját. Beszédé­ben azonban az is visszatükröződött, hogy eltérés van néliánv elsőrendű fontosságú kérdésben Xagy-Britan- nia és az Egyesült Államok állásfog. lalása között. Churchill beszédének jelenítő* ré­szében Nagy-Britannia és a .Szovjet­unió viszonyával foglalkozott. A Szov jelunió közvéleménye az e tárgyról mondottakból nem fogadhat el min­dent bírálat és komoly ellenvetések nélkül. Most azonban mindenekelőtt nem arra fontos rámutatni, amiben eltérünk Xagy-Brilannia miniszter­elnökétől. Fontosabb kidomborítani azokat a mozzanatokat- amelyek elő­mozdíthatják vitás nemzetközi kér­dések rendezését a népek békéje és biztonsága érdekében. Churchill beszédében vannak olyan á írások. amelyek az angol nép bé­ketörekvéseit tükrözik és azt bizo­nyítják. hogy Nagy-Britannia minisz­terelnöke reálisan értékeli a jeVir lead nemzetközi helyzet néhány lé­nyeges mozzanatát. Ezeket a meg. állapításokat helyesléssel fogadták a béke megőrzésében érdekelt «széles távsada mi körök. Ugyanakkor e meg­állapítások ellen — különösen az Egyesült. Államokban — kirohanáso­kat intéznek azok a körök, amelyek­nek kU'ono* érdeke fűződik a nem­zetközi viszonyok jelenlegi feszült, «égének fenntartásához. Figyelmet érdemel Churchill kövec kezö kijelentése: „Nem hiszem, hogy megoldhatatlan lenne Oroszország biztonsága és Xyugat-Európa szabad­sága és biztonsága összeegyezteté­sének rendkívül komoly problémája.-' Ez a kijelentés szükségképpen együtt érző visszhangot váltott ki azoknál az embereknél, akik valóban a meg­érlelődött. nemzetközi problémák ren­dezésére törekszenek, akik gyűlölik a népeknek — különösen a jelenlegi körülmények között — felmérhetetlen nyomorúságot okozó háborút. Chur­chill említett kijelentése országunk­ban magára vonta a figyelmet, min; kellő időben tett lépés a jelenlegi nemzetközi helyzetben. Amikor a miniszterelnök a Szov­jetunió és a. nyugateurópai országok ..biztonsága összeegyeztetésének“ le­hetőségéről nyilatkozott, természete, -en saját országának érdekeit tartot­ta szem előtt. Ugyanakkor nem két­séges. hogy az a politika. amely Angíia nemzeti érdekeinek,, másfelől a béke fenntartása és a nemzetközi együtt működés megszilárdítása érdé. keinek összehangolására irányul, a Szovjetunió és a többi békeszerető nép megértésével és támogatásával találkozik. Churehillnek az a, megállapítása, amelyet a Szovjetunió biztonsága és Xyugat-Európa biztonsága össze­egyeztetéséről tett, annál nagyobb jelentőségű, mivel a brit minisztelnök e kérdés felvetésével nemcsak a Xagy.Britannia és a Szovjetunió kö­zötti viszonyt érinti, hanem a béke fenntartásának és megszilárdításának egész problémáját is. A jelenlegi nemzetközi helyzetet a rendezendő problémák nagyfokú bo­nyolultsága jellemzi és ez arra köte­lez. hogy kellő megértéssel viseltes­sünk azok iránt, akik úgy vélik, liogv az összes vitás és megoldatlan problémák egyszerre való megvitatá­sát fi* megoldását célzó kísérletre kudarc várna. Az előrehaladás olyan égető kérdések rendezése terén, ami­lyen a koreai háború kérdése, vagy Németország kérdése, előmozdíthatná a jelenlegi nemzetközi helyzet feszült sógének megszüntetését- előkészíthet, né a talajt más problémák megoldá­sára is. Nyilván, a nemzetközi prob­lémák rendezésének ilyen módiára gondolt Churchill is, amikor kijelen­tette: . Hiba volna azt gondolni, hogy semmit, sem lehet rendezni >zovjet-Or087.or'Zággal, lm — vagy amíg — nem kerül rendezésre minden Két vagy három nehézséget jelentő mozzanat rendezése eredmény volna minden békeszerető ország számára.“ Az egyik legfontosabb nemzetközi ‘.kérdés, amelynek békés rendezéséhez minden ország népeinek érdeke fű­ződik. a koreai kérdés. Köztudomású, hogy a Kínai Nép- köztársaság és a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság diplomáciai kéz deményezése. amelyet a Szovjetunió támogatott, reális lehetőségeket nvL [ott meg a koreai fegyverszünet meg. kötése és a koreai háború beszünte­tése előtt. A Koreában létrejött megegyezés alapján mári... megtörtént a beteg és sebesült hadifoglyok kicserélése. Áp­rilis 26 .án Parnnindzsionban újra megkezdődte!; a tárgyalások az ösz. szes hadifoglyok hazaié’építéséről. A kínai—koreai fél javaslatai és külö­nösen május 7 i legutóbbi javaslata — amint ez minden, elfogulatlan em. bér .lőtt nyilvánvaló — megadiák a ke lő a aool a fegyverszünet megkö. :é=e útjában álló utolsó kérdés gya­korlati megoldásához, köveíkezéskéo oen a koreai háború megszüntetésé hez. Churchill a koreai—kínai fél ja­vaslatának türelmes és együttérző megviz-.gdiása mellett foglalt állást. Kijelentette: „Nem ismerek most olyan okokat, am.yek arrn a felte­vésre késztetnek, hogy ez-ek nem szolgálhatnak megegyezés alapjául.' Churehillnek ez a kijelentése, vala­mint több képviselő alsóházi nyilat­kozatéi amelyben élesen bírálták az . ENSZ-parancsr.oksácnak“ z panm-in" dz-.oni tárgyalásokat fékező képvi­selőit. azt tükrözték, hogv az angol ársadalom minden rétegében foko. zódik az e'égedetienság Q konai kér des rendezésének elhúzódása miatt. Phenjan és más koreai városok és falvak, valamin- Antuno és réhánv más kínai város folytatódó vadállat' bombázása éppen úgy mint Harcison amerikai tábornoknak a panmindzso ni tárgyalások megszakítására irá- avuló állásfoglalása, jogos feháboro- dá&f és tiltakozást vált ki mind Ang­liában. mind más országokban. Neh" ru indiai miniszterelnök az indiai parlamentben nemrég tett nyilatko­zatában rámutatott arra. hogy Har rison álláspontja nyilvánvalóan el. lemmond annak „ határozatnak is, amelyet a múl: év végén hoztak az ENSZ'ben a koreai hadifoglyok kér. désében. Nehru egyenes an kijelentet­te, hogy a koreai—kínai fél javasló, tainak „a tárgyalásoknak — és re- mé'jük. a probléma megoldásának — alapjául keli szolgálatok.“ A pan" mindzsonj tárgyalások ennek ellené re — Harrison álláspontja követkéz tében — újból lefékeződtek. Ebben a helyzetben teljesen ért­hető a panmindzsoni tárgyalások me" netp miatt lapasztalhaló határozott . légedé ti enség. amelyet Attlee, a la bourlatáfc ismert vezérP juttatott ki­fejezésre az alsóházban. Churchill beszédében különleges helyet foglalt el a német probléma, amelyet méitán nevezett „Európa do. mináió problémájának.- De. ha ez valóban így van, e.bbőj az követke­zik. hogy Churehillnek a német prob.émáva; kapcsolatos és beszédé ben kiírj tett felfogása különös jelen, lő-égre tesz szert. Churehillnek e kérdésre vonatkozó felfogása azon. bán semmiképpen sem tekinthető az em.ített ..domináló“ nemzetközi prob" lénia rendezésére irányuló tényleges törekvés kifejezésének. Mindenekelőtt figyelemre méltó az a tény hogy Churchill nem is tar­totta szükségesnek megemlíteni a yaltai nyilatkozatot és a potsdami határozatokat, amelyek kidolgozásé, bán ő maga is résztvett és amelyek megformulázták a német kérdés ténv leges rendezésének legfontosabb el. veit az egységes Németország, mint békeszerető, demokratikus állam meg teremtésének alapján. A fentemlített nemzetközi okmá­nyok történelmi jelentősége az, hogy bennük kifejezésre jut a nyugati ha­talmak és a Szovjetunió között a né­met kérdésben a háború idején e!.ért és közvetlenül a háború befejezése után megerősített politikai összehan­goltság és konkrét szerződéses meg­egyezés. Ebben az értelemben az em- -■-tett megegyezések, amelyek előír­ják Németország mint békeszerető és demokratikus állam egyesítésé­nek elősegítését, „ legfontosabb ered. menyek „Oroszország biztonsága és Nyugta fEurópa szabadsága és bizton­sága összeegyeztetésének" ügyében. Most is feltétlenül érdekelni fog bennünket, mennyire fognak meg. felelni Nagy-Britanniánatk a nemzet, közi viszonyok területén a miniszter- elnök beszéde után foganatosítandó lépései azon megegyezése,, alapelvei nek ^ amelyek alatt ott állnak a nagy hatalmak aláírásai és mennyire moz­díthatják elő a közöttük megkötött új megegyezések a népek békéjének és biztonságának megszilárdítását. Az utóbbi évek tapasztalatai azonban ar. ró; tanúskodnak, hogy „ vitás és megoldatlan kérdések rend.zését az a politika akadályozza, amelynek ké. rétében a nyugati hatalmak egyolda­lúan elvetik a megkötött megegyezé­seket. Nem vonható kétségbe, hogy az egész jelenlegi nemzetközi hely­zet merőben más képet mutatna, meg. szűnnék jelenlegi kiéleződöttsége és feszültsége ha megvalósították voi. -m a nagyhatalmak között a Icgfon- »sabb nemzetközi kérdésekben kö­tött megállapodásokat. Ezzel kapcsolatban nem lehet el­menni amellett, hogy Churchill bizo. nyos okoknál fogva célszerűnek tar. tóttá megemlíteni a hírhedt 1925. évi locarnoi szerződést, amely — sza­vai szerint —, azon az ..egyszerű té­telen“ alapult, hogv ha Németország megtámadja Franciaországot, akkor Anglia a franciák oldalán lesz ha oedig Franciaország támadja meg Németországot, altkor Anglia a né­metek oidamn lesz. Churchill nem tett említést ezzel kapcsolatban arról, hogy annakidején » locarnoi rend. szer adott szabad kezet a támadó- szeiíemű német imp.realizmusnak. — Nyugaton ugyan korlátozta Német­ország cselekvési szabadságát. Kele­ten azonban cselekvési szabadságot adott neki. a Szovjetunió felé irányí­totta a német agressziót. Mint isse. i-etes a locarnoi politika volt egyike azoknak a p.ern csekéiv fontosságú tényezőknek, amelyek előkészítették i második világháborút. A történei-.m tapasztalatai azt mu­tatják, hogy amíg Németországban cselekvési szabadságot adnak a mi­litarista. revansvágyó elemeknek, amíg nem foganatosítanak olyan hat­hatós intézkedéseket, amelyek bizto­sítják Németország békeszerető ala­pon való fejlődésé:, a német miliita. rizmus elég gyorsan feltámad és sem­miféle formaszerinti garanciák és kötelezettségek s:m nyújthatnak bi­zonyosságot a német állam szomszé­dainak biztonságút felöl, afelől, hogy nem fogja őket ismét német agresz. szló fenyegetni. Meg kei! jegyezni, hogy a Locarnora utaló terv maga Nagy-Britannia biztonságának ér­dekei szempontjából j,Ä tarthatatlan­nak látszik nem is szólva más euró­pai államok és mindenekelőtt Né. metorsz.ág szomszédai — Franciaor­szág, Belgium. Hollandia, Lengyelor­szág, Csehszlovákia és mások — biztonsága biztosításának érdekeiről mivel a Locarno-tervhez való vissza­térésre irányuló kísérletek tág teret nyitnának ingadozó és átmeneti nem. aetközi kombinációkra és egyes or­szágok csoportosulására más orszá­gok ellen, ami kikerülhetetlenül nem a nemzetközi viszonyok enyhülését, lenem kiéli zödését vonná maga után. Nos és hogyan lehetne megvaló­sítani Locarno eszméit a mai Né­metországot illetően? Churchill, fel. vetve Locarno gondolatát, egyetlen szóval sem tett említést Németor­szág egységének helyreállításáról ami pedig döntő jelentőségű nem­csak Németországra nézve, hanem Európa és az. cnés-z világ biztonsá­gának biztosítására nézve ,s. A bonni és párisi szerződések meg; kötésével kapcsolatos, mos-t folyó különintézkedésekre célozva Chur­chill az angol kormány politikát Né. metors-zág széttagoltságának lerögzi- tésére orientálja. Sőt, mi több. Chur­chill beszédéből az következik hogv nemcsak befejezett ténynpi- tekint: Németország széttagoltságát, hanem olyan jelenségnek is. amelybe bsle lehet és bele kiéli nyugodni. „Őfelsége kormányának politikája az, — jelentette ki Churchill, — hogy a legbecsületesebben ragasz.kod junk Nyugaí-Németországgal fennálló egyezményeink szelleméhez és- szöve­géhez.“ „Semmiképpen sem szándé. kozunk lemondani — hangsúlyozta ., miniszterelnök — azon kötelezettsé­geink teljesítésiéről, amelyeket Nvu. giat-Németországgiai kapcsolatban vállaltunk magunkra.“ Nem követke­zik-e ezekből a kijelentésekből, hogy a nagyhatalmak közölt az egységes, békeszerető. demokratikus Németo;- szág megteremtése érdekében kötőt: egyezmények szellemét és szövegét áldozatul vetik oda más olyan egyez, menyek szellemének és szövegének, amelyeket elkülönülve kötöttek és amelyek szentesítik Németország „zéttagoLtság.át, Nvugat*Nérneíország újrafelfegy vérzését Németország e részéne,, átalakítását a militarizmus és a támadó revanes-zellem tűzfész­kévé? Figyelmen kívü; hagyjuk Churchill nek azt a teljesen hfelyte!e.n állítását. hogy a német probléma kiéleződésé, nek oka a szovjet politika. A Né­metországban előállott helyzet való. ságos okát ismételten is megvilágí­tották a Szovjetunió tekintélyes kép- viee'ői és nincs érte!me itt elismé­tel n; őket. Nem foglalkozunk Chur- chülnek azokkal az elég erős sza­vaival. amelyeket a kelstnémetorszá- g-i helyzet negatív jellemzésére válo­gatott össze. Mi. természetesen nem. cs2,k hogy nem kevésbbé ’.ecsepülö, hanem még jóval igaz.abb szavakat is találhatnánk a nyugatnémetországi helyzet jellemzésére, de most nem az a dolog lényege, hogy kölcsönösen szidalmazzuk egymást. Mindenki előtt világosnak kel; len. nie, hogy Németország széttagoltsá­ga a háborús veszély tűzfészkének feltámasztását jelenti Európa szívé­ben. A német nép nem nyugszik be­le. hogv elveszítse egységét, melyet majd egy évszázaddal ezelőtt vívott ki nagv erőfeszítések és áldozatok érán. Németországot illetően ezért a legfőbb feladat az hogy megszűri, fessük a német állam jelenleg fenn­álló széttagoltságét. 6 olyan béke- szerződést készítsünk elő és kössünk meg Németországgal, amely a nagy­hatalmak potsdami m. gegyezése alapelveinek megfelelően biztosítja az egységes, demokratikus békesze­rető Németország megterem’éíét. E téren a német agresszióló; nem egy. szer szenvedett országok fő gondja a német militarizmus feltámadásának megakadályozása kell. hogy legyen. Ezzel együtt minden feltételt bizto­sítaná keli a német népnek Német­ország békeiparának fejlesztéséhez, ahhoz. hogy termelési—technikai színvonalánál, megfelelően résztve" hessen a világ gazdasági életében, hogy tovább fejlődjék gazdag nem­zeti kultúrája. Az új békrszei-ződésnek ebben a vonatkozásban ki kell küszöbölnie a versaillesá rendszer hibáit, amely e nagy nemzet leigázására irányult. Senki előtt sem titok hogy a ver. saii lesi rendszer kidolgozóit sokkal inkább foglalkoztatta a világpiaci versenytársként szereplő Néme'- o rszág gazdasági újjászületésének megakadályozása, semmint Németor­szág újrafelf így vérzésének tényleges lehetetlenné tétele. Churchill azzal, hogy megkerült olyan rendkívül fontos kérdéseket, mint Németország egyesítése és a német békeszerződés megkö!ése, az­zal hogv hangsúlyozta az angoi kor­mány hűségét a Nyugat-Németorazág g.al szemben vállalt legutóbbi külön- köte'ezettségei iránt, megzavarta azo. kát is. akik beszédében a mai vi'ráq nézeteltéréseinek rendezésére irá­nyuló tényleges törekvést szerettek volna látni. Figyelmet érdemei az „ tény. hogy Churchill egyáltalán nem tett emlí­tést annak az angol-szovjet kölcsö­nös segálvtnyujiási szerződésnek lé. tűzéséről, amelyet 1942-ben London­ban kötöttek egv újabb német agresz- szió megakadályozása céljából. Ezt a szerződést egyébként mind „ Szov jetunió, rnin^i Anglia biztonsága meg erősítése érdekében kötötték és tel. jes összhangban ál! a német kérdés­sel foglalkozó legfőbb nemzetközit ok­mányokkal többek között a pot.s* dami megállapodássá!. Churchill érintette beszédében az osztrák kér. dés't, rámutatva, hogy az osztrák ál. lamszerződés megkötése szintén elő­mozdítaná a jelenlegi nemzetköz: . helyzet feszültségének megszünteté­sét. Ezzel kapcsolatban a’á kell húz­ni, hogy az osztrák államszerződés kérdésében a dön-téá elhúzódásáért közvetlen felelősség terheli az Egye. sült A'lamok. Nagybritaimiia és-Fran. ciaország kormányait, amelyek nem­csak komoly ingadozást mutattak hanem égvén esen el fordultak a négy hatalom között korábban össz ­hangot; állásfoglalástól, A dolog odáig fajult, hogv a ha­mm nyugati hatalom elutasította u? osztrák ál!ams*zerződésinev azt a sző vegét, amelyben hosszas tárgyalások után majdnem teljesen megegyező,' a négv hatalom. A szerződés össze­hangolt szövegével szembeállították a Szovjetunió részvétele nélkül 1:’ dolgozott saját, úgynevezett ..rövid;" tett szerződést,“ amely durván sói­ba tiporja a Szovjetunió jogai;, va. amint az osztrák nép demokratikus jogait. Mindez megmutatta, kitől függ az osztrák államszerződés megkötésé­nek útjában álló akadályok kiküszö­bölésének lehetősége. Az alsóházi vita során több kép" viselő felhívta a figyelmet „rra, hogv a brit miniszterelnök egész beszá­molójában nem tett említést Kíná. lói, Eziknek a megjegyzéseknek volt alapja. Az a ténv. hogy a kínai nép a tár. sadalrní fejlődés széles útjára lépett, lényeges változást jelentett az égés : nemzetközi helyzetben. Ez magától értedődő módon nem kerülhette e' a brit. miníszíereimöik figyelmét. Ha Churchill ezúttal n-.m érintette Kína kérdését Attles. a labouristáik alsó­házi vezére emlékeztetett arra, hogy nem szabad semmibe venni a nagv Kínai Népköztársaság törvényes jo­gait és érdekeit. „Kínának — mondotta Attlee — el kell foglalnia jogos helyé; a Biztor- ság; Tanácsban. Minden arra mu. tat. hogy Kín„ számbaveendően nagy hatalommá válik. Joga van ahhoz, hogy az. öt nagy egyike legyen.“ Ez a m:gália,p:tás természetesen nem Attleenak a kommunizmus iránt táp. 'áJ.f rokonszenvére támaszkodik, ami vei talán, csak McCarthy gyanúsít­hatta meg őt, hanem Anglia reális gazdasági érdekeire, amelyek, mint ismeretes, a politikai érdekek alapjai. Attlee igen észszerűen fejtegeti, mi" ér; érdekeli Anglia q Kínává! való viszony rendezésében. Hangsúlyozza hogy Angliának az Egyesült Álla­mokkal folytatott kereskedelem fo. kozárához fűzött reményei erősen megcsappantak, az Egyesült Államok „segélye“ pedig nem képes jóváten. :>i a kereskedelem összezsugorodásá­ból származó kárt. „Kereskedelmet, nem segélyt“ — ezy az álláspontot védelmezi Attlee, s ezt az álláspon­tot észszerűnek kell elismerni Ang- lia és nem csak Anglia létérdeke: szempontjából. Attlee eléggé keserű­en így fakad ki a tengerentúli szö­vetségesek ellen: „Állandóan únszol- nak bennünket, hogy ne keresked­jünk Kínával — még olyan cikkek­ben sem, amelyeknek alig van kő. zük a háborúhoz. Nekünk éppannyi­ra életbevágó érdekünk hogy ren­deződjék a kínai ügy, mint bárm--!v más országnak.“ Egy másik tekintélye® labourista. Be­vall a labourista párton belül fellépő e. lenzék vezére, nemrégiben nyilatko­zatokat tett. amelyek még jobban hangsúlyozzák a Nagy-Britannia és Kína közötti viszony probiémája megoldásának halaszthatatlanságát. Lehet, hogy Churchill kommunista! eHenes érzületében nem marad el Nyugat néhány más államférfia mö gött, akik „Moszkva kezét“ látják a gyarmati és félgyarmati népek ősz" szes nemzeti—felszabadító mozgalmai bán. Amint azonban beszédéből ki­tűnik. nem hagyta szabadjár., ezt az érzületét Ez: bizonyítja többek kö­zött a következő kijelentése: „Mén keli mondanom, hogy véleményem szer;n‘ — bátorkodom kimondani vé. keményeméi. — a Vietminh csapatai­nak a sziámi határ felé irányuló vá­ratlan előretörése r.em kell, hogy annak a következtetésnek levonása- ra késztessen bennünket, miszerint a szovjetek által sugalmazott lépésről van szó.“ Minél több nyugat; állam. (folytatás a 3. oldalovi

Next

/
Oldalképek
Tartalom