Tolnai Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-26 / 121. szám

1953 MÁJUS M

*z

M Ä no

A JELENLEGI AEYIXETKOZI HELYZETRŐL

A „Pravda“ szerkesztőségi cikke

A „Pravda,“ májú* 24-i száma ,.A

jelenlegi nemzetközi helyzetről“ címmel egészoldálas szerkesztőségi cikket közöl. Alábbiakban közöljük a szerkesztőségi cikk teljes szövegét:

Az utóbbi hónapokban minden országban nagy érdeklődé* nyilvánul meg azok iránt a lépések iránt, amelyeket a vitás nemzetközi kérdések rendezése érdekében foganatosítanak. A jelenlegi körülmények között ez természetes.

Senki sem tagadhatja, hogy széles nemzetközi körökben erősödnek a nemzetközi viszonyokban tapasztalható feszültség megszüntetését célzó törekvések. A vitás kérdések megoldása útján tett minden lépés csökkentené a háborús veszélyt, elősegítené a népekre nyomorúságot hozó fegyverkezési hajsza Ijeszti »tété; megkönnyítené sokmiíliő ember helyzetét. És viszont, a nemzetközi helyzetben mutatkozó feszültség fenntar. iása a háborús előkészületek további fokozását jelenti, a katonai kiadások további növekedését, az adók további emelkedését, amelyek súlya mindenekelőtt a néptömegek vállára nehezedik.

1 yen körű menyek közölt bármely o. /ág kormányának nemzetközi téren. megtett minden újabb lépését figyelmesen tanulmányozzák nemcsak kormánykörökben, hanem a legszéle. eebb körökben is.

Köztudomású, milyen figyelemmel e rokonszenvvel fogadták a szov- j 1 kormány vezetőinek nemrég tett nyilatkozatait, arról, hogy a Szovjetunió kész az érdekelt országok kölcsönös megegyezése alapján megoldani a vitás vagy megoldatlan nemzetközi kérdéseket. Ezek „ nyilatkozatok megszilárdították a népekben azt a hitet, hogy lehetséges a meg- ér'cnődött nemzetközi problémák rendezése, a népek ugyanis tudják, hogy a szovjet kormány nyilatkozatai soha nem térnek el valóságos szándékaitól.

Az is köztudomású, hogy a béke m: gőraésében érdekelt emberek béke -z.erető megnyilvánulásként fogadták Eisenhower elnöknek április lö.i n ' atkozatában elmondott azon szavait, hogy a vitás kérdések közül , egyenek azok nagyok vagy kicsinyek. egyetlenegy sem megoldhatatlan, ha megvan az óhaj minden más ország jogának tiszfeletbentartására" és. hogy „az Egyesült Államok hajlandók igazságos részi vállalni ma gukra“ a vitás nemzetközi kérdések megoldásában, jóllehet Eisenhower. uek ugyanebben a nyilatkozatában voltak más olyan mozzanatok is, amelyek semmissé tették e szavak pozitív jelentőségét. Most meg kell’ alapítani, hogy Eisenhower május 20-i újabb nyilatkozatában nyomáséra maradt ennek a békeszerető megnyilvánulásnak. nem is szólva a tettekkel valló' alátámasztásról. Teljesen érthető, hogy Churehillnek, Xagy- Britannia miniszterelnökének nemrégiben tartott alsóházi beszéde, amely, ben a nemzetközi élet számos égető kérdését érintette, valamint a beszéddel kapcsolatos vita nemcsak Angliában vonta magára a figye'inet. hanem messze annak határain túl is.

A brit miniszterelnök sok tekintetben támogatta az Egyesült Államok kormányának álláspontját. Beszédében azonban az is visszatükröződött, hogy eltérés van néliánv elsőrendű fontosságú kérdésben Xagy-Britan- nia és az Egyesült Államok állásfog. lalása között.

Churchill beszédének jelenítő* részében Nagy-Britannia és a .Szovjetunió viszonyával foglalkozott. A Szov jelunió közvéleménye az e tárgyról mondottakból nem fogadhat el mindent bírálat és komoly ellenvetések nélkül. Most azonban mindenekelőtt nem arra fontos rámutatni, amiben eltérünk Xagy-Brilannia miniszterelnökétől. Fontosabb kidomborítani azokat a mozzanatokat- amelyek előmozdíthatják vitás nemzetközi kérdések rendezését a népek békéje és biztonsága érdekében.

Churchill beszédében vannak olyan á írások. amelyek az angol nép béketörekvéseit tükrözik és azt bizonyítják. hogy Nagy-Britannia miniszterelnöke reálisan értékeli a jeVir lead nemzetközi helyzet néhány lényeges mozzanatát. Ezeket a meg. állapításokat helyesléssel fogadták a béke megőrzésében érdekelt «széles távsada mi körök. Ugyanakkor e megállapítások ellen — különösen az Egyesült. Államokban — kirohanásokat intéznek azok a körök, amelyeknek kU'ono* érdeke fűződik a nemzetközi viszonyok jelenlegi feszült, «égének fenntartásához.

Figyelmet érdemel Churchill kövec kezö kijelentése: „Nem hiszem, hogy megoldhatatlan lenne Oroszország biztonsága és Xyugat-Európa szabadsága és biztonsága összeegyeztetésének rendkívül komoly problémája.-'

Ez a kijelentés szükségképpen együtt érző visszhangot váltott ki azoknál az embereknél, akik valóban a megérlelődött. nemzetközi problémák rendezésére törekszenek, akik gyűlölik a népeknek — különösen a jelenlegi körülmények között — felmérhetetlen nyomorúságot okozó háborút. Churchill említett kijelentése országunkban magára vonta a figyelmet, min; kellő időben tett lépés a jelenlegi nemzetközi helyzetben.

Amikor a miniszterelnök a Szovjetunió és a. nyugateurópai országok ..biztonsága összeegyeztetésének“ lehetőségéről nyilatkozott, természete, -en saját országának érdekeit tartotta szem előtt. Ugyanakkor nem kétséges. hogy az a politika. amely Angíia nemzeti érdekeinek,, másfelől a béke fenntartása és a nemzetközi együtt működés megszilárdítása érdé. keinek összehangolására irányul, a Szovjetunió és a többi békeszerető nép megértésével és támogatásával találkozik.

Churehillnek az a, megállapítása, amelyet a Szovjetunió biztonsága és Xyugat-Európa biztonsága összeegyeztetéséről tett, annál nagyobb jelentőségű, mivel a brit minisztelnök e kérdés felvetésével nemcsak a Xagy.Britannia és a Szovjetunió közötti viszonyt érinti, hanem a béke fenntartásának és megszilárdításának egész problémáját is.

A jelenlegi nemzetközi helyzetet a rendezendő problémák nagyfokú bonyolultsága jellemzi és ez arra kötelez. hogy kellő megértéssel viseltessünk azok iránt, akik úgy vélik, liogv az összes vitás és megoldatlan problémák egyszerre való megvitatását fi* megoldását célzó kísérletre kudarc várna. Az előrehaladás olyan égető kérdések rendezése terén, amilyen a koreai háború kérdése, vagy Németország kérdése, előmozdíthatná a jelenlegi nemzetközi helyzet feszült sógének megszüntetését- előkészíthet, né a talajt más problémák megoldására is. Nyilván, a nemzetközi problémák rendezésének ilyen módiára gondolt Churchill is, amikor kijelentette: . Hiba volna azt gondolni, hogy semmit, sem lehet rendezni >zovjet-Or087.or'Zággal, lm — vagy amíg — nem kerül rendezésre minden Két vagy három nehézséget jelentő mozzanat rendezése eredmény volna minden békeszerető ország számára.“ Az egyik legfontosabb nemzetközi ‘.kérdés, amelynek békés rendezéséhez minden ország népeinek érdeke fűződik. a koreai kérdés.

Köztudomású, hogy a Kínai Nép- köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság diplomáciai kéz deményezése. amelyet a Szovjetunió támogatott, reális lehetőségeket nvL [ott meg a koreai fegyverszünet meg. kötése és a koreai háború beszüntetése előtt.

A Koreában létrejött megegyezés alapján mári... megtörtént a beteg és sebesült hadifoglyok kicserélése. Április 26 .án Parnnindzsionban újra megkezdődte!; a tárgyalások az ösz. szes hadifoglyok hazaié’építéséről. A kínai—koreai fél javaslatai és különösen május 7 i legutóbbi javaslata — amint ez minden, elfogulatlan em. bér .lőtt nyilvánvaló — megadiák a ke lő a aool a fegyverszünet megkö. :é=e útjában álló utolsó kérdés gyakorlati megoldásához, köveíkezéskéo oen a koreai háború megszüntetésé hez.

Churchill a koreai—kínai fél javaslatának türelmes és együttérző megviz-.gdiása mellett foglalt állást. Kijelentette: „Nem ismerek most olyan okokat, am.yek arrn a feltevésre késztetnek, hogy ez-ek nem szolgálhatnak megegyezés alapjául.' Churehillnek ez a kijelentése, valamint több képviselő alsóházi nyilatkozatéi amelyben élesen bírálták az . ENSZ-parancsr.oksácnak“ z panm-in" dz-.oni tárgyalásokat fékező képviselőit. azt tükrözték, hogv az angol ársadalom minden rétegében foko. zódik az e'égedetienság Q konai kér des rendezésének elhúzódása miatt. Phenjan és más koreai városok és falvak, valamin- Antuno és réhánv más kínai város folytatódó vadállat' bombázása éppen úgy mint Harcison amerikai tábornoknak a panmindzso ni tárgyalások megszakítására irá- avuló állásfoglalása, jogos feháboro- dá&f és tiltakozást vált ki mind Angliában. mind más országokban. Neh" ru indiai miniszterelnök az indiai parlamentben nemrég tett nyilatkozatában rámutatott arra. hogy Har rison álláspontja nyilvánvalóan el. lemmond annak „ határozatnak is, amelyet a múl: év végén hoztak az ENSZ'ben a koreai hadifoglyok kér. désében. Nehru egyenes an kijelentette, hogy a koreai—kínai fél javasló, tainak „a tárgyalásoknak — és re- mé'jük. a probléma megoldásának — alapjául keli szolgálatok.“ A pan" mindzsonj tárgyalások ennek ellené

re — Harrison álláspontja követkéz tében — újból lefékeződtek.

Ebben a helyzetben teljesen érthető a panmindzsoni tárgyalások me" netp miatt lapasztalhaló határozott . légedé ti enség. amelyet Attlee, a la bourlatáfc ismert vezérP juttatott kifejezésre az alsóházban.

Churchill beszédében különleges helyet foglalt el a német probléma, amelyet méitán nevezett „Európa do. mináió problémájának.- De. ha ez valóban így van, e.bbőj az következik. hogy Churehillnek a német prob.émáva; kapcsolatos és beszédé ben kiírj tett felfogása különös jelen, lő-égre tesz szert. Churehillnek e kérdésre vonatkozó felfogása azon. bán semmiképpen sem tekinthető az em.ített ..domináló“ nemzetközi prob" lénia rendezésére irányuló tényleges törekvés kifejezésének.

Mindenekelőtt figyelemre méltó az a tény hogy Churchill nem is tartotta szükségesnek megemlíteni a yaltai nyilatkozatot és a potsdami határozatokat, amelyek kidolgozásé, bán ő maga is résztvett és amelyek megformulázták a német kérdés ténv leges rendezésének legfontosabb el. veit az egységes Németország, mint békeszerető, demokratikus állam meg teremtésének alapján.

A fentemlített nemzetközi okmányok történelmi jelentősége az, hogy bennük kifejezésre jut a nyugati hatalmak és a Szovjetunió között a német kérdésben a háború idején e!.ért és közvetlenül a háború befejezése után megerősített politikai összehangoltság és konkrét szerződéses megegyezés. Ebben az értelemben az em- -■-tett megegyezések, amelyek előírják Németország mint békeszerető és demokratikus állam egyesítésének elősegítését, „ legfontosabb ered. menyek „Oroszország biztonsága és Nyugta fEurópa szabadsága és biztonsága összeegyeztetésének" ügyében.

Most is feltétlenül érdekelni fog bennünket, mennyire fognak meg. felelni Nagy-Britanniánatk a nemzet, közi viszonyok területén a miniszter- elnök beszéde után foganatosítandó lépései azon megegyezése,, alapelvei nek ^ amelyek alatt ott állnak a nagy hatalmak aláírásai és mennyire mozdíthatják elő a közöttük megkötött új megegyezések a népek békéjének és biztonságának megszilárdítását. Az utóbbi évek tapasztalatai azonban ar. ró; tanúskodnak, hogy „ vitás és megoldatlan kérdések rend.zését az a politika akadályozza, amelynek ké. rétében a nyugati hatalmak egyoldalúan elvetik a megkötött megegyezéseket. Nem vonható kétségbe, hogy az egész jelenlegi nemzetközi helyzet merőben más képet mutatna, meg. szűnnék jelenlegi kiéleződöttsége és feszültsége ha megvalósították voi. -m a nagyhatalmak között a Icgfon- »sabb nemzetközi kérdésekben kötött megállapodásokat.

Ezzel kapcsolatban nem lehet elmenni amellett, hogy Churchill bizo. nyos okoknál fogva célszerűnek tar. tóttá megemlíteni a hírhedt 1925. évi locarnoi szerződést, amely — szavai szerint —, azon az ..egyszerű tételen“ alapult, hogv ha Németország megtámadja Franciaországot, akkor Anglia a franciák oldalán lesz ha oedig Franciaország támadja meg Németországot, altkor Anglia a németek oidamn lesz. Churchill nem tett említést ezzel kapcsolatban arról, hogy annakidején » locarnoi rend. szer adott szabad kezet a támadó- szeiíemű német imp.realizmusnak. — Nyugaton ugyan korlátozta Németország cselekvési szabadságát. Keleten azonban cselekvési szabadságot adott neki. a Szovjetunió felé irányította a német agressziót. Mint isse. i-etes a locarnoi politika volt egyike azoknak a p.ern csekéiv fontosságú tényezőknek, amelyek előkészítették i második világháborút.

A történei-.m tapasztalatai azt mutatják, hogy amíg Németországban cselekvési szabadságot adnak a militarista. revansvágyó elemeknek, amíg nem foganatosítanak olyan hathatós intézkedéseket, amelyek biztosítják Németország békeszerető alapon való fejlődésé:, a német miliita. rizmus elég gyorsan feltámad és semmiféle formaszerinti garanciák és kötelezettségek s:m nyújthatnak bizonyosságot a német állam szomszédainak biztonságút felöl, afelől, hogy nem fogja őket ismét német agresz. szló fenyegetni. Meg kei! jegyezni, hogy a Locarnora utaló terv maga Nagy-Britannia biztonságának érdekei szempontjából j,Ä tarthatatlannak látszik nem is szólva más európai államok és mindenekelőtt Né. metorsz.ág szomszédai — Franciaország, Belgium. Hollandia, Lengyelország, Csehszlovákia és mások — biztonsága biztosításának érdekeiről mivel a Locarno-tervhez való visszatérésre irányuló kísérletek tág teret nyitnának ingadozó és átmeneti nem.

aetközi kombinációkra és egyes országok csoportosulására más országok ellen, ami kikerülhetetlenül nem a nemzetközi viszonyok enyhülését, lenem kiéli zödését vonná maga után.

Nos és hogyan lehetne megvalósítani Locarno eszméit a mai Németországot illetően? Churchill, fel. vetve Locarno gondolatát, egyetlen szóval sem tett említést Németország egységének helyreállításáról ami pedig döntő jelentőségű nemcsak Németországra nézve, hanem Európa és az. cnés-z világ biztonságának biztosítására nézve ,s.

A bonni és párisi szerződések meg; kötésével kapcsolatos, mos-t folyó különintézkedésekre célozva Churchill az angol kormány politikát Né. metors-zág széttagoltságának lerögzi- tésére orientálja. Sőt, mi több. Churchill beszédéből az következik hogv nemcsak befejezett ténynpi- tekint: Németország széttagoltságát, hanem olyan jelenségnek is. amelybe bsle lehet és bele kiéli nyugodni.

„Őfelsége kormányának politikája az, — jelentette ki Churchill, — hogy a legbecsületesebben ragasz.kod junk Nyugaí-Németországgal fennálló egyezményeink szelleméhez és- szövegéhez.“ „Semmiképpen sem szándé. kozunk lemondani — hangsúlyozta ., miniszterelnök — azon kötelezettségeink teljesítésiéről, amelyeket Nvu. giat-Németországgiai kapcsolatban vállaltunk magunkra.“ Nem következik-e ezekből a kijelentésekből, hogy a nagyhatalmak közölt az egységes, békeszerető. demokratikus Németo;- szág megteremtése érdekében kötőt: egyezmények szellemét és szövegét áldozatul vetik oda más olyan egyez, menyek szellemének és szövegének, amelyeket elkülönülve kötöttek és amelyek szentesítik Németország „zéttagoLtság.át, Nvugat*Nérneíország újrafelfegy vérzését Németország e részéne,, átalakítását a militarizmus és a támadó revanes-zellem tűzfészkévé?

Figyelmen kívü; hagyjuk Churchill nek azt a teljesen hfelyte!e.n állítását. hogy a német probléma kiéleződésé, nek oka a szovjet politika. A Németországban előállott helyzet való. ságos okát ismételten is megvilágították a Szovjetunió tekintélyes kép- viee'ői és nincs érte!me itt elismétel n; őket. Nem foglalkozunk Chur- chülnek azokkal az elég erős szavaival. amelyeket a kelstnémetorszá- g-i helyzet negatív jellemzésére válogatott össze. Mi. természetesen nem. cs2,k hogy nem kevésbbé ’.ecsepülö, hanem még jóval igaz.abb szavakat is találhatnánk a nyugatnémetországi helyzet jellemzésére, de most nem az a dolog lényege, hogy kölcsönösen szidalmazzuk egymást.

Mindenki előtt világosnak kel; len. nie, hogy Németország széttagoltsága a háborús veszély tűzfészkének feltámasztását jelenti Európa szívében. A német nép nem nyugszik bele. hogv elveszítse egységét, melyet majd egy évszázaddal ezelőtt vívott ki nagv erőfeszítések és áldozatok érán. Németországot illetően ezért a legfőbb feladat az hogy megszűri, fessük a német állam jelenleg fennálló széttagoltságét. 6 olyan béke- szerződést készítsünk elő és kössünk meg Németországgal, amely a nagyhatalmak potsdami m. gegyezése alapelveinek megfelelően biztosítja az egységes, demokratikus békeszerető Németország megterem’éíét. E téren a német agresszióló; nem egy. szer szenvedett országok fő gondja a német militarizmus feltámadásának megakadályozása kell. hogy legyen. Ezzel együtt minden feltételt biztosítaná keli a német népnek Németország békeiparának fejlesztéséhez, ahhoz. hogy termelési—technikai színvonalánál, megfelelően résztve" hessen a világ gazdasági életében, hogy tovább fejlődjék gazdag nemzeti kultúrája.

Az új békrszei-ződésnek ebben a vonatkozásban ki kell küszöbölnie a versaillesá rendszer hibáit, amely e nagy nemzet leigázására irányult. Senki előtt sem titok hogy a ver. saii lesi rendszer kidolgozóit sokkal inkább foglalkoztatta a világpiaci versenytársként szereplő Néme'- o rszág gazdasági újjászületésének megakadályozása, semmint Németország újrafelf így vérzésének tényleges lehetetlenné tétele.

Churchill azzal, hogy megkerült olyan rendkívül fontos kérdéseket, mint Németország egyesítése és a német békeszerződés megkö!ése, azzal hogv hangsúlyozta az angoi kormány hűségét a Nyugat-Németorazág g.al szemben vállalt legutóbbi külön- köte'ezettségei iránt, megzavarta azo. kát is. akik beszédében a mai vi'ráq nézeteltéréseinek rendezésére irányuló tényleges törekvést szerettek volna látni.

Figyelmet érdemei az „ tény. hogy Churchill egyáltalán nem tett említést annak az angol-szovjet kölcsönös segálvtnyujiási szerződésnek lé.

tűzéséről, amelyet 1942-ben Londonban kötöttek egv újabb német agresz- szió megakadályozása céljából. Ezt a szerződést egyébként mind „ Szov jetunió, rnin^i Anglia biztonsága meg erősítése érdekében kötötték és tel. jes összhangban ál! a német kérdéssel foglalkozó legfőbb nemzetközit okmányokkal többek között a pot.s* dami megállapodássá!. Churchill érintette beszédében az osztrák kér. dés't, rámutatva, hogy az osztrák ál. lamszerződés megkötése szintén előmozdítaná a jelenlegi nemzetköz:

. helyzet feszültségének megszüntetését. Ezzel kapcsolatban a’á kell húzni, hogy az osztrák államszerződés kérdésében a dön-téá elhúzódásáért közvetlen felelősség terheli az Egye. sült A'lamok. Nagybritaimiia és-Fran. ciaország kormányait, amelyek nemcsak komoly ingadozást mutattak hanem égvén esen el fordultak a négy hatalom között korábban össz hangot; állásfoglalástól,

A dolog odáig fajult, hogv a hamm nyugati hatalom elutasította u? osztrák ál!ams*zerződésinev azt a sző vegét, amelyben hosszas tárgyalások után majdnem teljesen megegyező,' a négv hatalom. A szerződés összehangolt szövegével szembeállították a Szovjetunió részvétele nélkül 1:’ dolgozott saját, úgynevezett ..rövid;" tett szerződést,“ amely durván sóiba tiporja a Szovjetunió jogai;, va. amint az osztrák nép demokratikus jogait.

Mindez megmutatta, kitől függ az osztrák államszerződés megkötésének útjában álló akadályok kiküszöbölésének lehetősége.

Az alsóházi vita során több kép" viselő felhívta a figyelmet „rra, hogv a brit miniszterelnök egész beszámolójában nem tett említést Kíná. lói, Eziknek a megjegyzéseknek volt alapja.

Az a ténv. hogy a kínai nép a tár. sadalrní fejlődés széles útjára lépett, lényeges változást jelentett az égés : nemzetközi helyzetben. Ez magától értedődő módon nem kerülhette e' a brit. miníszíereimöik figyelmét. Ha Churchill ezúttal n-.m érintette Kína kérdését Attles. a labouristáik alsóházi vezére emlékeztetett arra, hogy nem szabad semmibe venni a nagv Kínai Népköztársaság törvényes jogait és érdekeit.

„Kínának — mondotta Attlee — el kell foglalnia jogos helyé; a Biztor- ság; Tanácsban. Minden arra mu. tat. hogy Kín„ számbaveendően nagy hatalommá válik. Joga van ahhoz, hogy az. öt nagy egyike legyen.“ Ez a m:gália,p:tás természetesen nem Attleenak a kommunizmus iránt táp. 'áJ.f rokonszenvére támaszkodik, ami vei talán, csak McCarthy gyanúsíthatta meg őt, hanem Anglia reális gazdasági érdekeire, amelyek, mint ismeretes, a politikai érdekek alapjai. Attlee igen észszerűen fejtegeti, mi" ér; érdekeli Anglia q Kínává! való viszony rendezésében. Hangsúlyozza hogy Angliának az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem fo. kozárához fűzött reményei erősen megcsappantak, az Egyesült Államok „segélye“ pedig nem képes jóváten. :>i a kereskedelem összezsugorodásából származó kárt. „Kereskedelmet, nem segélyt“ — ezy az álláspontot védelmezi Attlee, s ezt az álláspontot észszerűnek kell elismerni Ang- lia és nem csak Anglia létérdeke: szempontjából. Attlee eléggé keserűen így fakad ki a tengerentúli szövetségesek ellen: „Állandóan únszol- nak bennünket, hogy ne kereskedjünk Kínával — még olyan cikkekben sem, amelyeknek alig van kő. zük a háborúhoz. Nekünk éppannyira életbevágó érdekünk hogy rendeződjék a kínai ügy, mint bárm--!v más országnak.“

Egy másik tekintélye® labourista. Bevall a labourista párton belül fellépő e. lenzék vezére, nemrégiben nyilatkozatokat tett. amelyek még jobban hangsúlyozzák a Nagy-Britannia és Kína közötti viszony probiémája megoldásának halaszthatatlanságát.

Lehet, hogy Churchill kommunista! eHenes érzületében nem marad el Nyugat néhány más államférfia mö gött, akik „Moszkva kezét“ látják a gyarmati és félgyarmati népek ősz" szes nemzeti—felszabadító mozgalmai bán. Amint azonban beszédéből kitűnik. nem hagyta szabadjár., ezt az érzületét Ez: bizonyítja többek között a következő kijelentése: „Mén keli mondanom, hogy véleményem szer;n‘ — bátorkodom kimondani vé. keményeméi. — a Vietminh csapatainak a sziámi határ felé irányuló váratlan előretörése r.em kell, hogy annak a következtetésnek levonása- ra késztessen bennünket, miszerint a szovjetek által sugalmazott lépésről van szó.“ Minél több nyugat; állam.

(folytatás a 3. oldalovi