Tolnai Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-05 / 103. szám

A választás: bizalmi szavazat a népi egység politikájára

Hérái József elvtárs beszéde a szegedi választási nagygyűlésen

dául egyik napról = másikra meg lehetne szüntetni az éterben folyó hidegháborút. Mit látunk azonban? Azt hogy a szovjet kormány béke- kezdeményezése: Eisenhower élnek

ismeretes beszéde óta az amerikai és londoni rádió még fokozza, butánek elég buta de annál hatástalanabb uszitóhadjáratát a magyar réoi de" mokrácia ellen. Ez bennünket persze nem túlságosán izgat, de jellemző tón,- azok ré.szérő'. akik tetteket követelnek a békeakarat jóhiszeműségének bizonyságául.

Révai elvtárs megállapította: bár" hogyan is akarják az ellenkezőiét bizonyos körök, a nemzetközi feszült ség enyhítésére irányuló törekvések, nek máris vannak eredményei. Hangsúlyozta:

— Minden: .meg kell tennünk, hogv a magunk részérő; is hozzájáruljunk a béke kilátásainak további javulásához. Ehhez az kell, hogy törhetetle" nül támogassuk továbbra is a Szovjetunió békepoliti'káját- amely a világ minden népének érdekeit képviseli.

Befejezésül a következőket rr.on" dotta:- Ha május 17-én szavazni merek. abban a tudatban szavazzatok, hogy mi valamennyien.- kormány és nép egvi.it;. ió munkát végeztünk. A Himnusz kü'tök-nek sötét szavaimat érvényesek többé. A magyar nép kf.ábolt a kínok tengeréből, a bal- «ors századokon át valóban tépte, de ma már nem tépi. És a védő kar: önmagunk erős és dolgos karia. me.v békés építésünk« boldog életünk delmében ecv befon ódik nvolcsvá-vnii’ión\; barátunk és szövetségesünk karjával.

— Erre gondoljon mindenki amikor május Í7-én a néofrontra. Ráko" sí Mátvás vigesztendőt hozó ko:- mányzására szavaz! — fejezte be hosszantartó, viharos lelkesedés sei fogadott beszédét Révai József e.vA/. alábbiakban részleteket közlünk Révai és (<erő elvtársak beszédéből.

’lajus 3 áu, ezen a ragyogó tavadéi vasárnapon, Szegeden mintegy Hétzenezer dolgozó gyük egybe, kogy két héttel a választások előtt, hírt adjon az ipari és a mezőgazdasági termelés, a szellemi alkotómunka új eredményeiről 'és szilárd egységben felzárkózzon a népfront, dicső pártunk és a magyar nép vezérének, Rákosi Mátyás elvtársnak győzelmes zászlaja alá.

A nagygyűlés lelkes ünneplése köz. ben Révai elvtárs lépett a mikrofonhoz, hogy megtartsa beszédét.

Révai elvtárs beszéde elején megköszönte a bizalmat, amelynek alapján Szeged város és Csongrádi megye dolgozói újból képviselőjüknek jelölték, majd így folytatta:

— A mostani választásokon éppúgy. mint 1949-ben. a Magyar Függetlenségi Népfront egységes listával indul, dók lista, több párt, — a munka, a kormányzás, a politika különböző. egymással szembenálló programmját feltételezi, ellenséges osztályok egymás elleni nyílt harcát feltételezi a politikai porondon. De milyen programra lehetséges nálunk azon a programmon kívül, amelyet a Magyar Függetlenségi Népfront hirdet és megvalósít? A föld nálunk a parasztoké — talán kezdjünk el most vitatkozni arról, vájjon helyes-e hogy a föld parasztoké? Az üzemek, a bankok, a közlekedés, a kereskedjem. a termelőeszközök nálunk a nép államának kezén vannak —

falán kezdjünk el vitatkozni arról, vájjon nem kel!ene-e ,a termelőesz. 'közöket visszaadni a nagybirtokosoknak és a tőkéseknek? Megváló sítjuk az ötéves tervet, készítjük elő a második Ötéves tervet — talán vita tárgyává tegyük, kellenek-e egyáita- án ötéves tervek? Lerakjuk a szo- c-ia izrnus alapjait, készülünk a szocialista társadalom felépítésére — és most kezdjünk választási társasjátékot játszani arról, hogy mi jobb: a szocializmus, vagy a kapitalizmus?

Révai elvtárs hangsúlyozta: egységes választási listánk dolgozó 'népijük egységét, egységes programul, ját fejezi ki:

— A függetlenségi népfront vá- asztási'szövetség közős célokért, közös munkában összeforrt kommunista és nemkommunisía dolgozók között, de ez. az egység maga nemcsak választási egység. A/ Magyar Dolgozók Pártja irányító, vezető ereje a nép egységének, de mint eddig. ezután is együtthalad mindazok kai a nemkomm minták kai, - párton. kívüliekkel, akiknek tudását, munkáját hasznosítani lehet és kell a haza javára. A Magyar Függetlenségi Népfront jelöltlistáin ott vannak a kommunisták mellett a párthoz nem tartozó hazafiak is. És nemcsak a jelöltlistán vannak ott. hanem a kormányban is. az állami élet vezető posztjain is. A mi politikánk alapja a múltban, a jelenben és a jövőben- a munkában és a választáson egyaránt ez az építő és őszinte együttműködés a nemkommunista hazafiak kai.

Harcolnunk kell minden e«ve* ?zava/ó|>olgár ineírnx ő/odésééri. »zava/atáeri

— Erős nemzeti kormányunk, Rá. kosi Mátyás kormánya mögé kell tő Tnöriiinttuk a -választáson is. A választás: bizalmi szavazat a nép: ogv-S'ég politikájára, helyeslése annak az épitomunkának. amelyet kommunista és nemkommunista dolgozók vállvetve végeznek. Minden magyar dolgőzó a maga helyén, a maga mód ján, a ludasával és igyekezetével cselekvő vészese ennek a munkának.

I.ehet-e. hogy akad olyan dolgozó, magvar ember, aki nein áll ki saját jóh’észeff munkája mellett? Lehe-t-e valaki közömbös aziránt, hogy ma jobban és szebben éljen, mint teg- nan. holnap jobban- mint ma és gyermekei. unokái holnapután jobban és szebben éljenek, mint ma és tegnap? A közügyek iránt közömbös emberekkel nem lehet szocializmust építe nll Csak olyanokkal lehet, akik egv re tudatosabban látják, hogy saját munkájuk szerves része az egész nén nagy. egységes., közös erőfeszítésének a jobb élet eléréséért. Számunkra nemcsak a szavazás puszta ténye a fontos, hanem az, hogy- a politikai életben, a közügyekben való tudatos részvétel szükségességét ér- íewüik meg minden egye>s dolgozóval.' Ezért kell harcolnunk minden effves ember, minden egyes szavazópolgár leikéért, meggyőződéséért, szavazatáért.

Révai elvtárs a Magyar Függetlenségi Népfront programúi,iáról szólt ezután, arról, hogy az első ötéves tervben lerakjuk Magyarországon- a szocializmus alapjait, a második öt. éves tervben felépítjük hazánkban a szocialista társadalmat.

— Ez azt jelenti, hogv folytatjuk Magyarország iparosítását. Kossuth Rajos óta kétségbevonhatatlan igazság. hogy önálló inar nélkül nincs független ország. De Kossuth ’ még nem tudhatta azt, amit mi tudunk, amire Lenin és Sztálin tanított bennünket: önálló nehézipar nélkül nincs független ország.

— Ezzel a magyar fej'ődés egyik alapvető évszázados baját orvosoljuk.

— Első és második ötéves tervünkkel megoldjuk - továbbá a másik év százados magyar, bajt; mezőgazdává, g: termelésünk elmaradottságát. A régi rendszerben, amikor a dolgozók milliói nyomorogtak és éheztek, jutott exportra is növénytermelésünk és állattenyésztésünk alacsony hozama ellenére. Ma ez máskép van. Ma egyre inkább érezzük, hogy a mező- gazdasági termelés jelenlegi elmaradottsága országunk fejlődésének egyik legkomolyabb akadálya. Ma — és éz nemcsak az aszály,os észtén dőkré vonatkozik — sokkal .kevesebb mezőgazdasági terméket exportálunk, mint a régi rendszer alatt. A magyal paraszt, a magyar munkás ma nem éhezik és nyomorog. mint régen, sokkal több húst, zsírt, cukrot, gyümölcsöt, kenyeret fogyaszt, mint a régi világban és ennek így is kell Tejnnie’ Népünk igényei, amióta- az. Ország gazdája tett. az élelmezés dolgában is megnövekedtek. Ugyanakkor százezrekkel nőtt és no állandóan az ipari népesség. Vagyis nő * mezcigazda&ági termékek, összfogyasztása és ugyanakkor nő a fejenkénti fogyasztás is Ebből a.z kövef- kézik. hogy mezőgazdaságunk hozamát hovatovább meg kell dupláznunk. Mi kell ehhez? Olyan ipar kell. amely el tudja látni megfelelő gépekkel. műtrágyával a mezőgazdaságot és százezer holdakon teremti meg az öntözés feltételeit. Ennek a feladatnak a megoldása sikerrel folyik. Az kell továbbá, hogy megteremtsük a nagyüzemi szocialista mezőgazdaságot. Ennek a feladatnak a megoldása tzintén sikerre! fövik: mezőgazdasági területünk 40 százaléka ^ van már a szocialista szektorban. V égül r/. keli. hogv megtanítsuk dolgozó parasztságunkat a földművelés és az állat tenyésztés valóban tudományos, a. Szovjetunióban bevált módszereire.

Révai elvtárs hangisúlyozta, hogy az életszínvonal emelkedéséhez hozzátartozik a kulturális igények k'l- el égetésének biztosítása is.

— Ami kulturált® fejlődésünket illeti, már most. az első ötéves terv negyedik évében előbbre vagyunk egész sor tőkés országnál. Színházaink, mozijátok. kiállításaink látogatottságát megirigyelhetné tőlünk Anglia vagy Franciaország. Egye" dűl mozgóképszínházaink száma a lég»: rendszerhez viszonyítva hatszorosára .nőtt: 400

toI 2300"ra. Kél-várom esztendő alatt nem lesz község Magyarországon mozi nélkül. A második ötéves tervben pedig elkezdjük vidéki keskehvmozi'hálózatunk

átszervezését állandó ju.-.egű nagy mozikká.

Révai elvtárs' megállapította: pro- grammur.k jórészt már valóság, s nincs okunk kételkedni abban, hogy va'ósággá lesz az a része is. amely most még csak cél. A továbbiakban így folytatja:

— Jelenti-e ez azt. hog„ nálunk már minden rendben van, hogv minden megy mint a karikacsapás? Korántsem , jelenti! Vannak hatósági személyeink akiknek papiros fontosabb mint az ember. Vannak hálósán: embereink, akik félnek a- néptől. Vannak hatósáqi személyek, akik 3 törvény betűjébe takaróznak ugyan, de úgy alkalmazzák..- hogy az eredmény: a nép zaklatása. _ — Egyes hatósági emberek a kulákon nem hajtják be n beszo'gáitatandp állatot, vagv terményt, ellenben kivetik a de 1cózó parasztra, tekintet nélkül arra."*hogv az illető már az utolsó grammig teljesítette beadási köleieze-ítségéi. Aki ilyesmit csinál, •:tz a nép .ellensége.

Révai, elvtárs megállapította: központi és helyi hatósági szerveink nagy többsége nagyban és egészben nem rosszul teljesíti kötelességét az állam és a nép iránt- helyi tanácsainknak minteg„ 200 ezer tagja nagy többségben rendesen, becsületesen végzi a munkáját.

— De ha ennek a 200 ezer hatósági személynek csak egy százaléka olyan, aki nem ért; a dolgát, aki a nép helyett ,a maga javát szolgálja, hki azt hiszi, hogy akinek az isten hivatalt. adóit annak már éazt js ado't. hozzá, ha csak egy százalék o;yan, aki a nép ellenségéinek szol.

gálatában áll: akkor ez már 2000 olyan ember, aki meg tudja keseríteni a nép életét.

Külpolitikáink alapgondolata: a bé- kP védeim?.

Révai elvtárs ezután a nemzetközi kérdésekről szólva hangsúlyozta:- A mi külpolitikánk alapgondolata: ?. béke védelme. Kijelenthetjük. 'hogy teljes erővel támogatunk minden kezdeményezést vagy mozgalmat, amely arra irányul, hogy a nemzetközi feszültség envhüyön. hogy az öt nagyhatalom között beke- egyeaménv jöjjön leír;.

— Mi nem akarunk kötekedni senkivel. de a jogainkból nem engedünk, Mi a magunk részéröl is készek vagyunk, szerénv lehetőségeink hez képest, hozzájárulni a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. így pé tars.

Előre a Magyar Függetlenségi Népfront győzelméért!

Gero Ernő elvtárs beszéde a szolnoki választási nagygyűlésen

Május 3-án sugárzó napsütésre ébredt a Tisaapart megifjodott nagyvárosa, Szolnok, MáT a koraregoeli órákban hatalmas, hömpölygő emberáradat indult ?. Kossuth'tér felé. hogy rés átvegyen a népfront választás: nagygyűlésén, meghallgassa Gero Ernő elvtárs beszédét.

— A két hét múlva, május 17-én metgartandó országgyűlési választások — kezdte Gerő Ernő elvtárs be- szódét, — hasonlóképpen, mint 194 t- ben, népfrontválasztások lesznek. Ez mindenekelőtt azt jelenti hogy a szocialista építésben, az ország építésében, a béke védelmében részvevő összes hazafias erők egységesen lépnek fel a mostani országgyű. lési választásokon is. Kiküszöbölve a pártov között,; áítkos viszályko- dast a demagóg egymásralicítálásf, félredobva a különféle csoportérdekeket, a küszöbönálló választásokon az összes ország,építő erők a Magyar Dolgozók Pártjának vezíósével .egységes. közök ország,építő programmal lépnek fel amelyet a Magyar Függetlenségi Népfront választási fel- lívása foglal magában.

Gerő elvtárs ezután hangsúlyozta: az 1949'ben megtartott országgyűlési választások óta népgazdaságunk, munkásosztályunk, parasztságunk, ér telni is ég ltok nagy fejlődésen ment keresztül.

— Iparunk és általában népgazdaságunk fejlődését talán a legkézzelfoghatóbban a legfontosabb nyersanyagok és a válla,mosenergía egv lakosra jutó termelésének alakulásán keresztül érzékelhetjük. Magyar- országon 1938-ban egy lakosra egy tonna szén jutott. 1952-ben pediq két tonna. Acélból megfelelően 70 kilogramm és 154 kilogramm. — Cementből 37 kilogramm illetve 111 kilogramm. 1938-ban az ország egy ’.akosára 153 kilowattóra viilamos- energiia jutott, 1952-ben pedig 436 kilowattóra! Jelenleg Magyarországon az egv főre jutó acéltermelés kétszertp nagyobb, mint Olaszországban. vagy Japánban az egy főre jutg széntermelés pedig köz»: kétszeres,, olya^ fejlett gazdasággal rendelkező kapitalista országénak, minit Francia orsizág.

— Hatalmas változáson ment keresztül a m.u!t választások óta mezőgazdaságunk is. Jelenleg mezőgazdaság unk közel 40 százaléka szocialista mezőgazdaság: termelőszö- vetkezsit vagy állami gazdaság.

Gerő elvtárs ezután arról beszélt, hogy a tavalyi rendkívül kedvezőtlen időjárás kétségtelenül okozott és. okgz nehézségeket. De a fagy és szárazság ellenére fejlődésünk töretlenül ívd felfelé majd így folytatta:

— Nagv eredményeink mellett nem feledkezhetünk meg arról, hogy vannak még nehézségeink vannak még bajaink, hogy még távolról sem számoltuk fel telies egészében, a múlt áítkos örökségét. De vannak nálunk olyan türelmetlen embere,,- is akik nehezen értik meg, hogy néhány esztendő alatt nem tehettük Maqyaror- szápot tejjel-mézzel folyó Kánaánná. Vannak, akik elfelejtik, hogy még alig néhány évvel ezeiőt; munkanélküliség és nyomor volt a dolgozók osztályrésze ebben az országban! A türelmet! enséq nem rossz dolog, ha nagyobb erőfeszítésre, szór galmas munkára, keményebb küzdelemre ösztönöz. Mi hívei vagyunk az ilyen türelmetlenségnek, mert ez elő" revisz. bennünket! De nem vagyunk hívei-annak z türelmetlenségnek, amely lekicsínyli eddigi hatalmas eredményeink?,t, s ezzel kisebbíti saját népünk, munkásosztályunk érdemeit! Aki türelmetlen, aki azt akarja, hogy több és olcsóbb legyed nahm,,- az élelmiszer, több legyen a ruha, a cipő még több kerékpárt, motorkerékpárt, rádiót bútort, stb, vásárolhassanak a dolgozók, az fogja meg a dolog végét, segítsen többet, jobbat, olcsóbban termelni! Csakis ezen az úton biztosíthatjuk további félemelkedésünket!

Gero elvtárs ezután arról beszélt: szükséges, hogy a választási béke- versenv láng ja még magasabbra lobogjon és segítségével újabb és újabb termelési győzelmeket arassunk; hogv ennek eredményekén,; sí- ket’rel teljesítsük első fé'évi tervünket s ezzel megvessük az egész 1953. év; terv sikere? teljesítésének alap- iát.

A nemzetközi helyzetről szólva. Gerő elvtárs ezeket mondotta: ,

— Pártunk és 'kormányunk politikája következetes békepolifika! — Sztálin elvtárs tanításához híven, m; mindig azt váltottuk és valljuk, hogv különféle társadalmi rendszerek békésen meglehetnek egymás mellett, sőt giazdaságiiaq együttműködhetnek egymással, ha mindkét oldalon megvan a hajlandóság és az akarat az együttműködésire. Ami 800 milliós béiketá'bort illeti élén 0 Szovjetunió val. ez a hajlandóság, ez a készség mindig megvolt és mos! is megvan. Megvolt é? megvan nálunk a mi kormányunk na is., p m; nép; demokratikus államunknál is. Nálunk, ugyanúgy, mint a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban, nincsenek ágyugvárosók. milliomos kapitalisták bankárok, akik megszedhetnék magukat egy háborún. Nálunk a gyárak a bányák a bankok, a közlekedés, a termelőeszközök zöme a nép tulajdonában van, s> a né? nem rombolni, hamm továbbépíteni, továbbfejleszteni akarja ezt a hatalmas nemzeti vagyont saját m.aga és gyermekei javára. Mi következetesen küzdünk a béke fenntartásáért!

Az egész világion nagy visszhangot keltett a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének. Malenkov elvtársnak a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülésén elhangzott ama kijelentése, hogv jelenleg a Szovjetuniónak nincsenek egyetlen állammal sem. beleértve az Amerikai Eqyesült Államokat is, olyan vitás kérdései, amelyeket ne lehetne békés úton. tárgyalások- útján rendezni. Valamennyien nagy megelégedettséggel olvastuk a Pravda válaszcikkét Eisenhower amerikai köztársasági elnök beszédére, amelyet a magvar '.ajtó Eisenhower beszédével együtt, 'elles szövegében közölt. Népünk szolidáris- a Szovjetunió álláspontjával a nemzetköz; helyzet kérdésében, egyetért ezz:'. az állásponttal és minden erejéből támogatja a Szovjetunió fáradozását a vitás kérdések békés rendezése, a világ békéjének megszilárdítása érdekében. Ami a m; álláspontunkat ebben a kérdésben 'illeti, ezt világosan és határozottan kifejezésre, juttatta a ..Szabad Nép“ április 27"i vezércikke, melynek címe: ,,A nemzetközi helyzet és a magyar népi demokrácia.“ Ehhez az állásponthoz nincse , hozzátenni valónk.-— A május 17-én megtartandó választások b„ fogják bizonyítani., be. kell. hogv bizonyítsák ezt az igazságot a vakőkii3,k és süketeknek is! Ezért kel! mindent elkövetnünk, hogv május 17-in ?„z összes választók, mind egy száliq az urnák elé járuljanak és a függetlenségi népfront jelöltjeire adják szavazatukat! Ezért keli mindenkit f:lvilágosítanunk, hogy május 17-én a függetlenségi népfrontra szavazni azt jelenti, hogy ország-világ előtt kinyilvánítjuk akaratunkat programmunk megvalósítására. Annak a progyammnak n megvalósítására. amelyet a Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívása négy rövid szóban foglalt össze: béke. munka, jólét, felemelkedés!

A SZOVJET SAJTÓ NAPJA

41 évvel ezelőtt, 1912 május 5-én jelent meg a Pravda első száma, 1J- s a Szovjetunióban évről-évre ezen a napon ilnneplik a »»uvjet sajtó napját. A Szovjetunió és vele együtt az egész világ haladó sajtója ünnepel ezen a napon, mert a szovjet sajtó nemcsak a győzelmes Nagy Októberi Forradalom hatalmas fegyvere volt, hanem a szocializmus, a kommunizmus építésére mozgósít (itta és mozgósítja a szovjet népet,’ nemcsak a béke élenjáró szilárd bar eosa, hanem példaképe az egész viliig haladó sajtójának, irányi mutat, megtanít arra, hogv miképpen kell bar. eolni az újért, a nép baldog jövendőjéért, a legszebb, a legnagyobb esz mékért: a szabadságért, a szoeializm usért, a kommunizmusért, az új élet építéséért, a békéért!

A szovjet sajtó napja ebben az esztendőben olyan időre esik, amikor a magyar sajtó előtt különb sen fontos és nagy feladat áll: a választás munkája. A szovjet sajtóra támaszkodunk ebben a harcban is, hogy példája nyomán százezreket és milliókat mozgósítsunk a választás, a termelés győzelmére, mint egyre szélesebbre táruló szép jövőnk biztosítékára.

A Pravda első számának vezér cikkében többek között ez állott: „A 4* munkásosztálynak ismernie k ell az igazságol. A Pravda munkás- újságnak méltónak kell lenni a névé hez: hivatását ezzel tölti be“. Igazat mondani a népnek, ez a szovjet saj tónak az alapelvr. Az igazat meg mondani pedig annyit jelent, hogy a győzelem napjaiban éppen úgy, mint a nehézségek idején nem takargatni, hanem kimondani az igazságol. Igazat mondani annyit jeleni, hogy bíró latot gyakorolunk népünk érdekében, személyválogatás nélkül. Igazat mondani annyit jelent, hogy meg \ an a bátorságunk megmondani, elismerni és helyrehozni hibáinkat,

A szovjet sajtó tekintélyének, be folyásának, s nagy erejének legalapvetőbb forrása: a tömegekkel való kapcsolata. Tanít, segít a minden napi munkában, s mindenekelőtt hős égésén tolmácsolja, s viszi a tömegek közé a párt szavát. Így válik a párt és a tömegek közötti mindennapos kapcsolat legfontosabb eszköz évé. A szoros kapcsolat következménye, hogy az újtípusú sajtónak milliónyi és milliónyi munkatársa van. A munkás és paraszt levelezők hatalmas serege, mint százezernyi szál köti a nép sajtóját a tömegek liez, s ezek biztosítják, hogy köz- kinccsé váljon az új a termelőmunkában, alakuló ói életünk minden területén. Ez biztosítja, hogy idejében felfedjük a hibákat, s keményen visszaverjük azoknak támadásait, aki k haladásunkat akarják gátolni, utunkba állnak. A magyar sajtó sokat tanult már a szovjet sajtótól, s ennek köszönhető, hogy a felszabadu lás óta hatalmasat fejlődött. Viláío gosan látnunk kell, hogy sok még a tennivalónk. Fejlődésünk kezdetén vagyunk, s ezért fontos számunkra, hogy szüntelenül tanulmányozzuk * szovjet sajló tapasztalatait, alkalmazzuk a mi viszonyainkra, mert csak így felelhetünk meg azoknak az egyre növekvő feladatoknak, amelyeke* a párt, hazánk fejlődése, s népünk állandó fejlődő igényei állítanak elénk. li

* orró szeretettel köszön tjük ez en a napon nagy példaképünket. Lenin és Sztálin tanításainak hirdelőjét, a békéért folyó harc élenjáróját, — a szovjet sajtót.