Tolnai Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-05 / 103. szám

A választás: bizalmi szavazat a népi egység politikájára Hérái József elvtárs beszéde a szegedi választási nagygyűlésen dául egyik napról = másikra meg lehetne szüntetni az éterben folyó hidegháborút. Mit látunk azonban? Azt hogy a szovjet kormány béke- kezdeményezése: Eisenhower élnek ismeretes beszéde óta az amerikai és londoni rádió még fokozza, butánek elég buta de annál hatástalanabb uszitóhadjáratát a magyar réoi de" mokrácia ellen. Ez bennünket per­sze nem túlságosán izgat, de jellem­ző tón,- azok ré.szérő'. akik tetteket követelnek a békeakarat jóhiszemű­ségének bizonyságául. Révai elvtárs megállapította: bár" hogyan is akarják az ellenkezőiét bizonyos körök, a nemzetközi feszült ség enyhítésére irányuló törekvések, nek máris vannak eredményei. Hang­súlyozta: — Minden: .meg kell tennünk, hogv a magunk részérő; is hozzájáruljunk a béke kilátásainak további javulásá­hoz. Ehhez az kell, hogy törhetetle" nül támogassuk továbbra is a Szov­jetunió békepoliti'káját- amely a vi­lág minden népének érdekeit kép­viseli. Befejezésül a következőket rr.on" dotta:- Ha május 17-én szavazni mer­ek. abban a tudatban szavazzatok, hogy mi valamennyien.- kormány és nép egvi.it;. ió munkát végeztünk. A Himnusz kü'tök-nek sötét szavaimat érvényesek többé. A magyar nép kf.ábolt a kínok tengeréből, a bal- «ors századokon át valóban tépte, de ma már nem tépi. És a védő kar: önmagunk erős és dolgos karia. me.v békés építésünk« boldog életünk delmében ecv befon ódik nvolcsvá-­vnii’ión\; barátunk és szövetségesünk karjával. — Erre gondoljon mindenki ami­kor május Í7-én a néofrontra. Ráko" sí Mátvás vigesztendőt hozó ko:- mányzására szavaz! — fejezte be hosszantartó, viharos lelkesedés sei fogadott beszédét Révai József e.v­A/. alábbiakban részleteket közlünk Révai és (<erő elvtár­sak beszédéből. ’lajus 3 áu, ezen a ragyogó tava­déi vasárnapon, Szegeden mintegy Hétzenezer dolgozó gyük egybe, kogy két héttel a választások előtt, hírt adjon az ipari és a mezőgazda­sági termelés, a szellemi alkotó­munka új eredményeiről 'és szilárd egységben felzárkózzon a népfront, dicső pártunk és a magyar nép ve­zérének, Rákosi Mátyás elvtársnak győzelmes zászlaja alá. A nagygyűlés lelkes ünneplése köz. ben Révai elvtárs lépett a mikrofon­hoz, hogy megtartsa beszédét. Révai elvtárs beszéde elején meg­köszönte a bizalmat, amelynek alap­ján Szeged város és Csongrádi me­gye dolgozói újból képviselőjüknek jelölték, majd így folytatta: — A mostani választásokon épp­úgy. mint 1949-ben. a Magyar Füg­getlenségi Népfront egységes listával indul, dók lista, több párt, — a munka, a kormányzás, a politika kü­lönböző. egymással szembenálló programmját feltételezi, ellenséges osztályok egymás elleni nyílt harcát feltételezi a politikai porondon. De milyen programra lehetséges nálunk azon a programmon kívül, amelyet a Magyar Függetlenségi Népfront hirdet és megvalósít? A föld nálunk a parasztoké — talán kezdjünk el most vitatkozni arról, vájjon helyes-e hogy a föld parasztoké? Az üzemek, a bankok, a közlekedés, a kereske­djem. a termelőeszközök nálunk a nép államának kezén vannak — falán kezdjünk el vitatkozni arról, vájjon nem kel!ene-e ,a termelőesz. 'közöket visszaadni a nagybirtoko­soknak és a tőkéseknek? Megváló sítjuk az ötéves tervet, készítjük elő a második Ötéves tervet — talán vita tárgyává tegyük, kellenek-e egyáita- án ötéves tervek? Lerakjuk a szo- c-ia izrnus alapjait, készülünk a szo­cialista társadalom felépítésére — és most kezdjünk választási társas­játékot játszani arról, hogy mi jobb: a szocializmus, vagy a kapitalizmus? Révai elvtárs hangsúlyozta: egysé­ges választási listánk dolgozó 'né­pijük egységét, egységes programul, ját fejezi ki: — A függetlenségi népfront vá- asztási'szövetség közős célokért, közös munkában összeforrt kommu­nista és nemkommunisía dolgozók között, de ez. az egység maga nem­csak választási egység. A/ Magyar Dolgozók Pártja irányító, vezető ereje a nép egységének, de mint ed­dig. ezután is együtthalad mindazok kai a nemkomm minták kai, - párton. kívüliekkel, akiknek tudását, mun­káját hasznosítani lehet és kell a haza javára. A Magyar Független­ségi Népfront jelöltlistáin ott vannak a kommunisták mellett a párthoz nem tartozó hazafiak is. És nemcsak a jelöltlistán vannak ott. hanem a kormányban is. az állami élet vezető posztjain is. A mi politikánk alapja a múltban, a jelenben és a jövőben- a munkában és a választáson egy­aránt ez az építő és őszinte együtt­működés a nemkommunista hazafiak kai. Harcolnunk kell minden e«ve* ?zava/ó|>olgár ineírnx ő/odésééri. »zava/atáeri — Erős nemzeti kormányunk, Rá. kosi Mátyás kormánya mögé kell tő Tnöriiinttuk a -választáson is. A vá­lasztás: bizalmi szavazat a nép: ogv-S'ég politikájára, helyeslése an­nak az épitomunkának. amelyet kom­munista és nemkommunista dolgozók vállvetve végeznek. Minden magyar dolgőzó a maga helyén, a maga mód ján, a ludasával és igyekezetével cselekvő vészese ennek a munkának. I.ehet-e. hogy akad olyan dolgozó, magvar ember, aki nein áll ki saját jóh’észeff munkája mellett? Lehe-t-e valaki közömbös aziránt, hogy ma jobban és szebben éljen, mint teg- nan. holnap jobban- mint ma és gyer­mekei. unokái holnapután jobban és szebben éljenek, mint ma és tegnap? A közügyek iránt közömbös embe­rekkel nem lehet szocializmust építe nll Csak olyanokkal lehet, akik egv re tudatosabban látják, hogy saját munkájuk szerves része az egész nén nagy. egységes., közös erőfeszí­tésének a jobb élet eléréséért. Szá­munkra nemcsak a szavazás puszta ténye a fontos, hanem az, hogy- a politikai életben, a közügyekben való tudatos részvétel szükségességét ér- íewüik meg minden egye>s dolgozóval.' Ezért kell harcolnunk minden effves ember, minden egyes szavazópolgár leikéért, meggyőződéséért, szavaza­táért. Révai elvtárs a Magyar Függet­lenségi Népfront programúi,iáról szólt ezután, arról, hogy az első ötéves tervben lerakjuk Magyarországon- a szocializmus alapjait, a második öt. éves tervben felépítjük hazánkban a szocialista társadalmat. — Ez azt jelenti, hogv folytatjuk Magyarország iparosítását. Kossuth Rajos óta kétségbevonhatatlan igaz­ság. hogy önálló inar nélkül nincs független ország. De Kossuth ’ még nem tudhatta azt, amit mi tudunk, amire Lenin és Sztálin tanított ben­nünket: önálló nehézipar nélkül nincs független ország. — Ezzel a magyar fej'ődés egyik alapvető évszázados baját orvosol­juk. — Első és második ötéves tervünk­kel megoldjuk - továbbá a másik év százados magyar, bajt; mezőgazdává, g: termelésünk elmaradottságát. A régi rendszerben, amikor a dolgozók milliói nyomorogtak és éheztek, ju­tott exportra is növénytermelésünk és állattenyésztésünk alacsony hoza­ma ellenére. Ma ez máskép van. Ma egyre inkább érezzük, hogy a mező- gazdasági termelés jelenlegi elmara­dottsága országunk fejlődésének egyik legkomolyabb akadálya. Ma — és éz nemcsak az aszály,os észtén dőkré vonatkozik — sokkal .kevesebb mezőgazdasági terméket exportálunk, mint a régi rendszer alatt. A magyal paraszt, a magyar munkás ma nem éhezik és nyomorog. mint régen, sokkal több húst, zsírt, cukrot, gyü­mölcsöt, kenyeret fogyaszt, mint a régi világban és ennek így is kell Tejnnie’ Népünk igényei, amióta- az. Ország gazdája tett. az élelmezés dol­gában is megnövekedtek. Ugyanak­kor százezrekkel nőtt és no állan­dóan az ipari népesség. Vagyis nő * mezcigazda&ági termékek, összfo­gyasztása és ugyanakkor nő a fejen­kénti fogyasztás is Ebből a.z kövef- kézik. hogy mezőgazdaságunk hoza­mát hovatovább meg kell dupláz­nunk. Mi kell ehhez? Olyan ipar kell. amely el tudja látni megfelelő gépek­kel. műtrágyával a mezőgazdaságot és százezer holdakon teremti meg az öntözés feltételeit. Ennek a feladat­nak a megoldása sikerrel folyik. Az kell továbbá, hogy megteremtsük a nagyüzemi szocialista mezőgazdasá­got. Ennek a feladatnak a megoldása tzintén sikerre! fövik: mezőgazda­sági területünk 40 százaléka ^ van már a szocialista szektorban. V égül r/. keli. hogv megtanítsuk dolgozó parasztságunkat a földművelés és az állat tenyésztés valóban tudományos, a. Szovjetunióban bevált módszerei­re. Révai elvtárs hangisúlyozta, hogy az életszínvonal emelkedéséhez hoz­zátartozik a kulturális igények k'l- el égetésének biztosítása is. — Ami kulturált® fejlődésünket illeti, már most. az első ötéves terv negyedik évében előbbre vagyunk egész sor tőkés országnál. Színháza­ink, mozijátok. kiállításaink láto­gatottságát megirigyelhetné tőlünk Anglia vagy Franciaország. Egye" dűl mozgóképszínházaink száma a lég»: rendszerhez viszonyítva hatszo­rosára .nőtt: 400 toI 2300"ra. Kél-vá­rom esztendő alatt nem lesz község Magyarországon mozi nélkül. A má­sodik ötéves tervben pedig elkezd­jük vidéki keskehvmozi'hálózatunk átszervezését állandó ju.-.egű nagy mozikká. Révai elvtárs' megállapította: pro- grammur.k jórészt már valóság, s nincs okunk kételkedni abban, hogy va'ósággá lesz az a része is. amely most még csak cél. A továbbiakban így folytatja: — Jelenti-e ez azt. hog„ nálunk már minden rendben van, hogv min­den megy mint a karikacsapás? Ko­rántsem , jelenti! Vannak hatósági személyeink akiknek papiros fon­tosabb mint az ember. Vannak há­lósán: embereink, akik félnek a- nép­től. Vannak hatósáqi személyek, akik 3 törvény betűjébe takaróznak ugyan, de úgy alkalmazzák..- hogy az eredmény: a nép zaklatása. _ — Egyes hatósági emberek a kulákon nem hajtják be n beszo'gáitatandp állatot, vagv terményt, ellenben ki­vetik a de 1cózó parasztra, tekintet nélkül arra."*hogv az illető már az utolsó grammig teljesítette beadási köleieze-ítségéi. Aki ilyesmit csinál, •:tz a nép .ellensége. Révai, elvtárs megállapította: köz­ponti és helyi hatósági szerveink nagy többsége nagyban és egészben nem rosszul teljesíti kötelességét az állam és a nép iránt- helyi tanácsa­inknak minteg„ 200 ezer tagja nagy többségben rendesen, becsületesen végzi a munkáját. — De ha ennek a 200 ezer ható­sági személynek csak egy százaléka olyan, aki nem ért; a dolgát, aki a nép helyett ,a maga javát szolgálja, hki azt hiszi, hogy akinek az isten hivatalt. adóit annak már éazt js ado't. hozzá, ha csak egy százalék o;yan, aki a nép ellenségéinek szol. gálatában áll: akkor ez már 2000 olyan ember, aki meg tudja keserí­teni a nép életét. Külpolitikáink alapgondolata: a bé- kP védeim?. Révai elvtárs ezután a nemzetközi kérdésekről szólva hangsúlyozta:- A mi külpolitikánk alapgondo­lata: ?. béke védelme. Kijelenthet­jük. 'hogy teljes erővel támogatunk minden kezdeményezést vagy moz­galmat, amely arra irányul, hogy a nemzetközi feszültség envhüyön. hogy az öt nagyhatalom között beke- egyeaménv jöjjön leír;. — Mi nem akarunk kötekedni sen­kivel. de a jogainkból nem enge­dünk, Mi a magunk részéröl is ké­szek vagyunk, szerénv lehetőségeink hez képest, hozzájárulni a nemzetkö­zi feszültség enyhítéséhez. így pé ­tars. Előre a Magyar Függetlenségi Népfront győzelméért! Gero Ernő elvtárs beszéde a szolnoki választási nagygyűlésen Május 3-án sugárzó napsütésre éb­redt a Tisaapart megifjodott nagy­városa, Szolnok, MáT a koraregoeli órákban hatalmas, hömpölygő em­beráradat indult ?. Kossuth'tér felé. hogy rés átvegyen a népfront válasz­tás: nagygyűlésén, meghallgassa Ge­ro Ernő elvtárs beszédét. — A két hét múlva, május 17-én metgartandó országgyűlési választá­sok — kezdte Gerő Ernő elvtárs be- szódét, — hasonlóképpen, mint 194 t- ben, népfrontválasztások lesznek. Ez mindenekelőtt azt jelenti hogy a szocialista építésben, az ország építésében, a béke védelmében rész­vevő összes hazafias erők egysége­sen lépnek fel a mostani országgyű. lési választásokon is. Kiküszöbölve a pártov között,; áítkos viszályko- dast a demagóg egymásralicítálásf, félredobva a különféle csoportérdeke­ket, a küszöbönálló választásokon az összes ország,építő erők a Magyar Dolgozók Pártjának vezíósével .egy­séges. közök ország,építő program­mal lépnek fel amelyet a Magyar Függetlenségi Népfront választási fel- lívása foglal magában. Gerő elvtárs ezután hangsúlyozta: az 1949'ben megtartott országgyűlési választások óta népgazdaságunk, munkásosztályunk, parasztságunk, ér telni is ég ltok nagy fejlődésen ment keresztül. — Iparunk és általában népgazda­ságunk fejlődését talán a legkézzel­foghatóbban a legfontosabb nyers­anyagok és a válla,mosenergía egv lakosra jutó termelésének alakulá­sán keresztül érzékelhetjük. Magyar- országon 1938-ban egy lakosra egy tonna szén jutott. 1952-ben pediq két tonna. Acélból megfelelően 70 kilogramm és 154 kilogramm. — Ce­mentből 37 kilogramm illetve 111 ki­logramm. 1938-ban az ország egy ’.akosára 153 kilowattóra viilamos- energiia jutott, 1952-ben pedig 436 kilowattóra! Jelenleg Magyarorszá­gon az egv főre jutó acéltermelés kétszertp nagyobb, mint Olaszor­szágban. vagy Japánban az egy főre jutg széntermelés pedig köz»: kétszeres,, olya^ fejlett gazdasággal rendelkező kapitalista országénak, minit Francia orsizág. — Hatalmas változáson ment ke­resztül a m.u!t választások óta me­zőgazdaságunk is. Jelenleg mező­gazdaság unk közel 40 százaléka szo­cialista mezőgazdaság: termelőszö- vetkezsit vagy állami gazdaság. Gerő elvtárs ezután arról beszélt, hogy a tavalyi rendkívül kedvezőt­len időjárás kétségtelenül okozott és. okgz nehézségeket. De a fagy és szá­razság ellenére fejlődésünk töretle­nül ívd felfelé majd így folytatta: — Nagv eredményeink mellett nem feledkezhetünk meg arról, hogy van­nak még nehézségeink vannak még bajaink, hogy még távolról sem szá­moltuk fel telies egészében, a múlt áítkos örökségét. De vannak nálunk olyan türelmetlen embere,,- is akik nehezen értik meg, hogy néhány esz­tendő alatt nem tehettük Maqyaror- szápot tejjel-mézzel folyó Kánaán­ná. Vannak, akik elfelejtik, hogy még alig néhány évvel ezeiőt; mun­kanélküliség és nyomor volt a dol­gozók osztályrésze ebben az ország­ban! A türelmet! enséq nem rossz dolog, ha nagyobb erőfeszítésre, szór galmas munkára, keményebb küzde­lemre ösztönöz. Mi hívei vagyunk az ilyen türelmetlenségnek, mert ez elő" revisz. bennünket! De nem vagyunk hívei-annak z türelmetlenségnek, amely lekicsínyli eddigi hatalmas eredményeink?,t, s ezzel kisebbíti sa­ját népünk, munkásosztályunk ér­demeit! Aki türelmetlen, aki azt akarja, hogy több és olcsóbb le­gyed nahm,,- az élelmiszer, több le­gyen a ruha, a cipő még több ke­rékpárt, motorkerékpárt, rádiót bú­tort, stb, vásárolhassanak a dolgo­zók, az fogja meg a dolog végét, se­gítsen többet, jobbat, olcsóbban ter­melni! Csakis ezen az úton biztosít­hatjuk további félemelkedésünket! Gero elvtárs ezután arról beszélt: szükséges, hogy a választási béke- versenv láng ja még magasabbra lo­bogjon és segítségével újabb és újabb termelési győzelmeket aras­sunk; hogv ennek eredményekén,; sí- ket’rel teljesítsük első fé'évi tervün­ket s ezzel megvessük az egész 1953. év; terv sikere? teljesítésének alap- iát. A nemzetközi helyzetről szólva. Gerő elvtárs ezeket mondotta: , — Pártunk és 'kormányunk politi­kája következetes békepolifika! — Sztálin elvtárs tanításához híven, m; mindig azt váltottuk és valljuk, hogv különféle társadalmi rendszerek bé­késen meglehetnek egymás mellett, sőt giazdaságiiaq együttműködhetnek egymással, ha mindkét oldalon meg­van a hajlandóság és az akarat az együttműködésire. Ami 800 milliós béiketá'bort illeti élén 0 Szovjetunió val. ez a hajlandóság, ez a készség mindig megvolt és mos! is megvan. Megvolt é? megvan nálunk a mi kormányunk na is., p m; nép; demo­kratikus államunknál is. Nálunk, ugyanúgy, mint a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban, nincsenek ágyugvárosók. milliomos kapitalisták bankárok, akik meg­szedhetnék magukat egy háborún. Nálunk a gyárak a bányák a ban­kok, a közlekedés, a termelőeszkö­zök zöme a nép tulajdonában van, s> a né? nem rombolni, hamm to­vábbépíteni, továbbfejleszteni akar­ja ezt a hatalmas nemzeti vagyont saját m.aga és gyermekei javára. Mi következetesen küzdünk a béke fenntartásáért! Az egész világion nagy vissz­hangot keltett a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének. Malenkov elv­társnak a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa ülésén elhangzott ama kijelen­tése, hogv jelenleg a Szovjetunió­nak nincsenek egyetlen állammal sem. beleértve az Amerikai Eqyesült Államokat is, olyan vitás kérdései, amelyeket ne lehetne békés úton. tárgyalások- útján rendezni. Vala­mennyien nagy megelégedettséggel olvastuk a Pravda válaszcikkét Eisenhower amerikai köztársasági el­nök beszédére, amelyet a magvar '.ajtó Eisenhower beszédével együtt, 'elles szövegében közölt. Népünk szolidáris- a Szovjetunió álláspontjá­val a nemzetköz; helyzet kérdésében, egyetért ezz:'. az állásponttal és minden erejéből támogatja a Szov­jetunió fáradozását a vitás kérdések békés rendezése, a világ békéjének megszilárdítása érdekében. Ami a m; álláspontunkat ebben a kérdésben 'illeti, ezt világosan és határozottan kifejezésre, juttatta a ..Szabad Nép“ április 27"i vezércikke, melynek cí­me: ,,A nemzetközi helyzet és a ma­gyar népi demokrácia.“ Ehhez az ál­lásponthoz nincse , hozzátenni valónk.-— A május 17-én megtartandó vá­lasztások b„ fogják bizonyítani., be. kell. hogv bizonyítsák ezt az igazsá­got a vakőkii3,k és süketeknek is! Ezért kel! mindent elkövetnünk, hogv május 17-in ?„z összes választók, mind egy száliq az urnák elé járuljanak és a függetlenségi népfront jelöltjeire adják szavazatukat! Ezért keli min­denkit f:lvilágosítanunk, hogy má­jus 17-én a függetlenségi népfrontra szavazni azt jelenti, hogy ország-vi­lág előtt kinyilvánítjuk akaratun­kat programmunk megvalósítására. Annak a progyammnak n megvalósí­tására. amelyet a Magyar Független­ségi Népfront választási felhívása négy rövid szóban foglalt össze: bé­ke. munka, jólét, felemelkedés! A SZOVJET SAJTÓ NAPJA 41 évvel ezelőtt, 1912 május 5-én jelent meg a Pravda első száma, 1J- s a Szovjetunióban évről-évre ezen a napon ilnneplik a »»uvjet sajtó napját. A Szovjetunió és vele együtt az egész világ haladó sajtója ünnepel ezen a napon, mert a szovjet sajtó nemcsak a győzelmes Nagy Októberi Forradalom hatalmas fegyvere volt, hanem a szocializmus, a kommunizmus építésére mozgósít (itta és mozgósítja a szovjet népet,’ nemcsak a béke élenjáró szilárd bar eosa, hanem példaképe az egész viliig haladó sajtójának, irányi mutat, megtanít arra, hogv miképpen kell bar. eolni az újért, a nép baldog jövendőjéért, a legszebb, a legnagyobb esz mékért: a szabadságért, a szoeializm usért, a kommunizmusért, az új élet építéséért, a békéért! A szovjet sajtó napja ebben az esztendőben olyan időre esik, amikor a magyar sajtó előtt különb sen fontos és nagy feladat áll: a vá­lasztás munkája. A szovjet sajtóra támaszkodunk ebben a harcban is, hogy példája nyomán százezreket és milliókat mozgósítsunk a választás, a termelés győzelmére, mint egyre szélesebbre táruló szép jövőnk bizto­sítékára. A Pravda első számának vezér cikkében többek között ez állott: „A 4* munkásosztálynak ismernie k ell az igazságol. A Pravda munkás- újságnak méltónak kell lenni a névé hez: hivatását ezzel tölti be“. Igazat mondani a népnek, ez a szovjet saj tónak az alapelvr. Az igazat meg mondani pedig annyit jelent, hogy a győzelem napjaiban éppen úgy, mint a nehézségek idején nem takargatni, hanem kimondani az igazságol. Iga­zat mondani annyit jeleni, hogy bíró latot gyakorolunk népünk érdekében, személyválogatás nélkül. Igazat mondani annyit jelent, hogy meg \ an a bátorságunk megmondani, elismerni és helyrehozni hibáinkat, A szovjet sajtó tekintélyének, be folyásának, s nagy erejének legalap­vetőbb forrása: a tömegekkel való kapcsolata. Tanít, segít a minden napi munkában, s mindenekelőtt hős égésén tolmácsolja, s viszi a töme­gek közé a párt szavát. Így válik a párt és a tömegek közötti minden­napos kapcsolat legfontosabb eszköz évé. A szoros kapcsolat következ­ménye, hogy az újtípusú sajtónak milliónyi és milliónyi munkatársa van. A munkás és paraszt levelezők hatalmas serege, mint százezernyi szál köti a nép sajtóját a tömegek liez, s ezek biztosítják, hogy köz- kinccsé váljon az új a termelőmunkában, alakuló ói életünk minden te­rületén. Ez biztosítja, hogy idejében felfedjük a hibákat, s keményen visszaverjük azoknak támadásait, aki k haladásunkat akarják gátolni, utunkba állnak. A magyar sajtó sokat tanult már a szovjet sajtótól, s ennek köszönhető, hogy a felszabadu lás óta hatalmasat fejlődött. Viláío gosan látnunk kell, hogy sok még a tennivalónk. Fejlődésünk kezdetén vagyunk, s ezért fontos számunkra, hogy szüntelenül tanulmányozzuk * szovjet sajló tapasztalatait, alkalmazzuk a mi viszonyainkra, mert csak így felelhetünk meg azoknak az egyre növekvő feladatoknak, amelyeke* a párt, hazánk fejlődése, s népünk állandó fejlődő igényei állítanak elénk. li * orró szeretettel köszön tjük ez en a napon nagy példaképünket. Le­nin és Sztálin tanításainak hirdelőjét, a békéért folyó harc élenjáróját, — a szovjet sajtót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom