Tolnai Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-24 / 120. szám
4 1953 MÁJUS 24 W fl PL 6 m <3i V E ÍR Ml E \K Náluk tragédia Törökországban évente 800 ez.er újszülött közül 400 ezer meghal mielőtt befőttemé első életévét. India, bán, Bombay vidékén 1941-tői 1950-ig 328.972 szülést jegyeztek be. Ezek közül az újszülöttek közül 220.842, tehát több, mint 50 százalék első életévében meghalt. Barmában miég csak az olajiparban és a bányákban sikerült a dolgozóknak kiharcolni néhány szülőotthont. Az országnak 6000 szülésznőre volna szüksége mindössze 200 van. * Az Egyesüli Államokban a mezőgazdaságban éven. te ezer és ezer gyermekmunkág rokkan meg. száz és száz gyermek veszti életét munkabalesetek következtében. Az újságok beismerései szerint 1952, májustól decemberig 27 gyermek halit meg mezőgazdasági szerencsétlenségek következtében. A legfiatalabb közülük hat éves volt. Még siralmasabb a gyermekek helyzete a gyarmati és a félgyarmati országokban. Kenyában 40 ezer gyermek dolgozik az ültetvényeken. Bérük a legtöbb esetben nem éri el a ^érfitnunikaerők bérének még a felét sém. A munkanap 10—14 óra. egy hónapban 30 napot kelil dolgozattok. A törvény egyáltalán nem tiltja a gyermekmunkát. Nálunk szemünk fénye A Román Népköztársaságban a szülőotthonok száma már 1951'ben elérte az 1.100-at. Az egészségügyi szervezet széleskörű hálózata lehetővé tette, hogy a gyermekhalandóság már 1950‘bem a felszabadulás e.öt_ tirrek a felére csökkenjen. A Bolgár Népköztársaságban 1952 végén már 631 falusi szülőotthon működött. Eddig 230 bölcsödét és több mint 5.500 napköziotthomt létesítettek. * A Szovjetunióban tilos a gyermekmunka. A gyermekek boldogan éljk gyermekkorukat. Nem ismerik a nyomort és a nélkülözést minden iskola kapuja nyitva áll előttük. A Szovjetunióban a gyermekek olyan kiváltságos helyzetet élveznek, amilyen egyetlen más országiban sem jut osztályrészül a gyermekeknek. Az Albán Népköztársaságban az ötéves^ terv vegére a bölcsődék száma 15-ről 80-ra, a férőhelyeik száma pedig 2.600-ra emelkedik. 1955“ben 348 óvoda, 2.158 elemi, 361 hétosztályos és 30 középiskola várja az albán gyermekeket. Az üzemek és gyárak mellett, a termelő, szövetkezetekben korszerűen felszerelt napköziotthonok vannak. Legdrágább kincsünk a gyermek Kormányzatunk már eddig 1» egy sor Intézkedést tett a család, a dolgozó anyák érdekében: Magyarországon valóban boldogság szülőnek, és őröm gyermeknek lenni. Az ötéves terv ideje alatt sokszáz bölcsődét, nupkiiziottliont hozott létre államunk, néhány hónappal ezelőtt törvényt hoztunk az anya és csecsemő védelemről, amelynek keretében máris sok- ezer anya kapott ingyenes cseesemőkelengyét. A Magyar Függetlenségi Népfront programmja — amelyre egy héttel ezelőtt szavazott megyénk népe Is — biztosítja, hogy a gyermekekről való gondoskodás tovább szélesedjen, hogy új bölcsődék, napközioitkonok létesüljenek, ahol a legifjabbak vidáman, játszva és tanulva tölthetik idejüket. Ugyanilyen szerető gondoskodás övezi az iskolás gyermekeket is. Képünk a Hazai Fésüsfonő bölcsődéjében készült. Fodor Jánosné védőnő valóban anyai szeretettel foglalkozik a gyár dolgozóinak gyermekeivel. NEMZETKÖZI SZEMLE A világ egyszerű emberei, a békére vágyó százmilliók feszült figyelemmel tekintenek Panmindzson felé, ahol az emberiség legégetőbb kérdéséről: a koreai nép és egyben minden nép békéjéről van szó. Ezek a százmilliók éberen hallgatják a tárgyalóasztal mei lelt elhangzott szavakat — a koreaikínai fél építő javaslatait, de Harri- son tábornok kijelentéseit is. Es a népek nemcsak a szavakra, hanem a tettekre is vigyázó szemmel figyelnek, Harrison békeszólamait pedig messze túlharsogta azoknak a bombáknak sivítása, amelyeket amerikai repülőgépekről zúdítottak a koreai Dél-Pjongan tartomány vízgyűjtőmedencéire Tízezer hektár megművelt szántó, főid, hetven falu került víz alá, több mint 800 ember halt meg, vagy tűnt el a pusztító áradatban. Ugyan ki merészelné azt állítni, hogy ez az újabb barbár bűntény az amerikaiak őszinte megegyezési készségéről tanusko. dik! De Harrison tábornok, a maga és megbízói igazi szándékai ellenére mégis tárgyalni kényszerül. Tárgyalni kényszeríti őt az egész világ közvéleménye, továbbra is a tárgyalóasztal mellé szögezik öt a népek törhetetlen békeakaratát képviselő koreai-kínai tárgyaló fél újabb és újabb javaslatai. Ezekről a javaslatokról — még Churchill angol miniszterelnök szerint is — „nincs ok feltételezni, hogy ne szolgálhatnának a megegyezés alapjául." Nem lehet ugyanezt elmondani az amerikai javaslatról, amelyet a „Stockholms Tidningen" című svéd lap úgy méltat, hogy „lényegét nehéz megérteni." De ez nem is csoda, hiszen úgy tűnik, maga Harrison tábornok sem tudja egészen pontosan, mit javasol. Jellemző, hogy azon a napon, amikor Harrison előterjesztette javaslatát, amerikai részről úgy tájékoztatták a sajtót, hogy ez a javaslat lényegében nem egyéb, mint a nyolc pontból álló koreai-kínai javaslat „kisebb módosí fásokkal". Két nappal később Harrison közölte a sajtóval, hogy „a szövetséges és a kommunista javaslat teljesen ellentmond egymásnak." Ez a magatartás jogos bizalmatlan ságot kelt az egyszerű emberekben, de még bizonyos burzsoá körökben is. Harrison annyft sem tudott kivívni magának, hogy saját sajtója komolyan vegye kijelentéseit. Ugyanakkor az Egyesült Államok „szövetségesei" maguk is aggodalmaskodnak a tárgyalások ilyen vezetése miatt. A „Manchester Guardian" című angol burzsoá lap például arról fr, hogy az amerikai tárgyalófél tagjai „ ... azt a gyanút kelthetik, hogy nem akarnak fegyverszünetet". Az „Observer" annak a véleményének ad hangot, hogy „az amerikai tárgyalófél legutóbbi javaslata előterjesztésével esetleg elvesztette kapcsolatát az ENSZ sok országának közvéleményével", majd nyíl San kimondja: „Ha megszakadnak a tárgyalások a tisztességes emberek az amerikai külügyminisztériumot fogják elítélni, nem pedig a kor»m:m$- tákat." És a tisztességes emberek százmilliói szigorú ítéletet mondanak azok fölött, akik megkísérlik elgáncsolni a koreai béke megteremtését, akik a koreai háború kiterjesztéséről szövögetnek sötét terveket ,akik mindenféle közel- és távolkeleti háborús blokkok összetákolásán mesterkednek. Ezt kellett tapasztalnia Dulles amerikai külügyminiszternek is, aki — dollárokkal és a „Harcoljanak az ázsiaiak az ázsiaiak ellen" jelszóval a tarsolyában — azzal a céllal utazgat most a középkelsti és délkelet-ázsiai országokban, hogy egy háborús tömböt kíséreljen meg létrehozni az ázsiai haladó erők, de főképpen a Szovjetunió és a népi Kína ellen. Duües dollárjainak „mindenható" erejébe vetett hittel induit el kőrútjára és azt remél- te, hogy az arab és ázsiai népek szemében annyira gyűlölt angol imperializmussal szemben e népek barátjaként tüntetheti fel az Egyesült Államokat. Az amerikai külügyminiszter számításaiba azonban hiba csúszott. Nem vette ugyanis figyelembe, hogy az arab és ázsiai országok népei legalább annyira gyűlölik a háborús profitokra éhes amerikai imperializmust, mint az angolt. „önnek Duiles, amikor arab földre teszi a lábát, tudomásul kell vennie, hoSV gyűlöl ük önt." — így fogadta az útja első állomására: Kairóba érkező Dullest az „AI Miszri" — című lap. Az „AI Miszri" akkor is az egyiptomi nép szívéből szólt, amikor arra figyelmeztette az amerikai külügyminisztert, hogy — mint Irta — „önök azt hitték... megvásárolhatnak bennünket... Ezek azonban az arabok országai és nem az önöké." Nem járt jobban Dulles körútja következő állomásain sem. Libanonban már napokkal odaérkezése előtt mozgósították a rendőrséget a várható tiltakozó tüntetések elfojtására. De még így sem tudták megakadályozni a hazafias beiruti egyetemi hallgatókat abban, hogy fennhangon kimondják: Libanon népe nem lesz az amerikai monopolisták engedelmes ágyútclteléke! Dulles Izraelben is csak azt tudhatta meg, hogy ennek az országnak a dolgozói sem engedik, hogy Izrael nemzeti függetlenségét dollárokért áruba bocsátó vezető kiflik kiszolgáltassa őket az amerikai imperializmus kényé- re-kedvére. Az amerikai külügyminisztert további útján is a rendőrkordon és a népek izzó gyűlölete kíséri. Indiában — amelynek meglátogatásához pedig a legtöbb reményt fűzte — szintén világos feleletet kapott. A Bombayban megjelenő „Biitz" című lap az odaérkező Duileshoz intézve szavait azt írta: „Gyűlöljük az ön személyét, elveit és politikáját... az indiai nép nem tudja elfelejteni, hogy a koreai háború alig nyolc nappal azután tört ki, hogy Dulles látogatást tett Koreában." Uj-Delhiben, Bombayban „Takarodj haza háborús úszító Dulles!" „Nem akarunk beavatkozást Ázsia ügyeibe!" „Vessenek véget a koreai háborúnak!" „Ázsiaiak nem akarnak ázsiaiak ellen harcolni!" feliratú transzparensekkel vonultak Duiles elé az egyszerű, dolgozó emberek. Ilyen körülmények között még az „AP" amerikai hírügynökség is keserű beismerésekre kényszerült. Május 19-i jelentésében arról panaszkodott, hogy „Dulles személy szerinti népszerűsége gyenge lábakon áll Indiában még a kormánytisztviselők között is, akii: közül többen éles szavakkal bírálták politikáját." így változtatta át a népek békeakaraténak ereje vesszőfutássá azt az utat, amelyet Dulles és a többiek ott Washingtonban az amerikai imperializmus diadalútjának álmodtak meg. GŐGÖS IGNÁC Most lüllené be hl «anebik éleiével a magyar munkásmozgalom egyik kimagasló harcosa: Gőgös Ignác. Hatvan évp született — s immár közel negyedszázada alussza örök álmát egy kié tolnamegye; falu, Tamási temetőjében, Egész életét a munkásosztály. a dolgozó nép felszabadításának, a Horthy-fasizmus elleni küzdelemnek szentelte, s a fasiszta hóhérok juttatták fiatalon, alig harminchat éves korában a sírba. 1893 nráju^ 25-án született. Tamásiban. Falusi proletár fia volt apj.a a malomban dolgozott, s ő ie a malom- asztalosságot tanulta Kaposvárott, 21 éves volt, amikor kitört az első világháború. s ő mindjárt az első me- netszázadokkal a frontra került. Ró" viddel később orosz hadifogságba esett. A nélkülözés, a cári rendszer fogolytáborai minden sanyarúságának megismerése után érkezett el a nagy- nap Gőgös Ignác életében is: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemcsak életkörülményeit változtatja meg, de felnyitja a fiatat magyar munkásfiú szemét is. Világosan lát már, tudja, hol a helye, s amikor hét eszitendö után hazatér Oroszország, bői, örökre eljegyezte magát a dolgozók felszabadítása nagy ügyével. Tamásiban ma iis úgv hívják a ma1- mot: Gőgös-malom. Akkor kapta a malom ezt a nevet, amikor Gögöe lg nác újra megjelent a faluban. Tamási központja lett egyszeriben ez a ma lom — hiába őrködtek a Horthy- csendőrök Gőgös Ignác est-éröl-e-té. re hosszú történeteket mondott rí a falubelieknek arról: hogyan szabadította fel magát az orosz nép. Beszélt a bolsevik pártról, Leninről és Sztálinról a dolgozó*, igazságos, nagy harcáról. A fehérterrortól soka' szenvedett falu népe jesi minden szavát — s az urak rettegnek Gőgös Ic. nációi, de mielőtt bosszújuk utolérné ő; a'fövárostoa megy. 1923, az ellenforradalom negyed l< esztendeje Gőgös Ignác rövid életének egyik legmozgalmasabb észtén, döj-e. Budapesten közeli kapcsolatba kerül armunikásmozgalommal, csakhamar a vezetők közé emelkedik. Kíméletlenül harcol a Szociáldemokrata Párt Peyer-íéle vezetői ellen, felvilágosítja a munkásoka( a szociái. demokraták árulásáról. Két évig fáradhatatlanul harcol a párt egységéért, tisztaságáért, a különböző frakciók ellen — és a párt méltóan jutalmazza nagyszerű munkáját: 1925-bem résztvesz a Kommunisták Magyarországi Pártja I. bécsi kongresszusán, A kongresszus határozatai, az ott résztvevő vezetők lelkesítő példája még fokozottabb harcra buzdítja Gőgös elvtársat. Már a párt megválasztott titkárságának tagja a párt pénzügyeinek irányítója. A gyenge testalkatú ember soha nem ismer fáradságot, ha a párt ügyeiről van szó. Az egykori tudatlan falusi munkásfiúból a párt egyik harcos példamutató vezetője lett. Ebben az időben közvetlen munkatár. sa Rákos-i Mátyás elvtársnak. Rákosi élv-társ hazatérése után hatalmasan fellendült Magyarországon a kommunista mozgalom. Ennek a mozgalomnak vezérkarában, a harc első soraiban áll mindig Gőgös Ignác, ß nagyszerű vezető lelkes munkáját azonban hirtelen aljas árulás töri ketté: 1925 szeptemberében elfogják őt is a Horthy-rendőrség kopói. Rá. kosi Mátyás elvtérssal együtt kerül a fasiszták fogságába. Ott sem tud. jak megtömi a kiváló kommunista harcos erejét. Kínozzák, ütik-verik Gőgös elvtársat, de ő nem vall, detektívek kihallgatása után. tudtán kívül írnak be egész mondatokat vallomásába — és Gőgös Ignác két tárgyalás nyilvánosságát használja fel hogy -leleplezze ezeket az alávaló hamisításokat. Hős_ volt a mindennapi párímunka frontján —- hős maradt az embertelen vallatások; közben, a fasiszták kmzókamráiban az ügyészségen, s a bitófa árnyékában, a statáriális tár gyaláson js. A Rákosá-perben negyedrendű vádlottként áli a rög-tönítélő bíróság előtt. A tárgyalást — mint példaképe Rákosi elvtárs — felhasználja arra, hogy a pártot megvédje minden gvalázkodástól. s a nyilvánosság előtt bizonyítsa a munkásmozgalom igazát. Az elnök megkérdezi tőle: — Bűnösnek érzi magát? — Nem érzem magam bűnösnek — vágja az elnök szemébe Gőgös lg' nác. — A munkásság Magyarországon meg van fosztva minden szabadságtól, ezért szerveztüi- meg a Kommunista Pártot. Kihallgatása során soha egyetlen szóval sem védi önmagáit. Ahányszor alkalma van szólni mindig a pártról beszélt. Még az akkori polgári lapok is kénytelenek voltak megemlékezni ennek a keménv kommunistának bátor kiállásáról a Horthv-vészbíróság előtt. Az utolsó szó jogán is a pártról beszélt, de az elnök félbeszakította. A kommunisták tárgyalása olyan erejű kommunista agitációt hozott, amitől a hatalomban ülők megremegtek a kormányzói székben éppúgy mint a vészbíróság elnökségében. A nemzetközi és a magyar munkásosztály harca meghozta a kívánt eredményt: Rákosi Mátyást. Gőgös Ignácot és a többi vádlottakat nem merte elítélni a statáriális bíróság. 1926 júliusában kezdik mefl 3 'örvényszéken a. második Rákos-’-jer árqyalásái. A bíróság tehetetlen a d.klaszilárd vezérrel. Rákosi Mátyás, sa! szemben minden kérdésre büszkét,. felemelt fejjel. Igazának biztos ‘udalában válaszol s minden szava vád Horthvék rémuralma -'len. A- bíróság a többi vádlottakon igyoksz.lt éreztetni hatalmát de ez sem -:* kerül noki. Gőgös Ignác éppolyan magabiztosan, erőteljesen veri v -s-a i vádakat, ahoa vsn előtte a párt ’ c” -éré, Rákosi e!v‘áí3 ‘ette. A bir\ aki először lekezeléssé' próbálkozott hatni Gőgösre az egyszerű malomasztilosra. megbökken amikor ezeket hall :a az általa műveletlennek“ tartott vádlottól: — Erőszakosan nem lehet megszüntetni a kommunista szervezkedést és azzal nein lesz vége a mozgalomnak. hogv minket erőszakosan Ideállítanak a bíróság elé. Természetesen rendreutasit ják. D„ amikor a bíró azt mondia neki. hogv .beszélje,, rendesen“. Gőgös elvtárs megvetően így felel: — Én nem tudok a burzsoázia szá' jaíze szerint beszélni. Közvetlenül íiéle hoza'a! e’őtl még egyszer beszélhet. ..Magát védje“ — förmed rá az elnök, de Gőgös Ignác Leninről beszél. Leninről, akinek akkor a polgári lapok a nevét sem merték leírni — bár már ké; esztendeje nyugodott a mauzóleumban. 1926 augusztus 4.én elhangzott az ítélet: Gőgös Ignácot három és félév; fegyházra, tízévi hivatalvesztés' re ítélték. A kínzások legyengítették szervezetét, a börtönben tüdőbaj támadta meg, 6 p fasiszta hóhérok azon voltak hogy ez. minél gyorsabban végezzen vele ezért dolgoztatták poros egészségtelen műhelyben orvosi kezelés nélkül. Büntetésének kitöltése után elhagy, ta a börtönt — de már járlányi ereje sem volt. Felesége vitte haza a kis faluba ahol még a halálos beteg ágya körül is csendőrök ólálkodtak. Do Gőgös Ignáctó; még utolsó perceiben, lázálmaiban is azt hallhatták: Éljen a Kommunistát Párt! Négy csendőr állt a koporsója mellett i» amikor 1929 jú!i,usában utolsó útjára kísérték a magyar munkásmozgalom kiemelkedő alakját. De hiába állott ott a fasizmus minden elnyomó szer* ve Gőgös Ignác sírját mindig friss virág, vörös szekfű lepte el, az elnyomás legsötétebb éveiben is. Soha. egy percre sem felejtette el a nép ezt R törhetetlen harcosit. s ma új és. új erőt merít az ő nagyszerű pél- dájából iÄ a szocializmus építésében, amit Gőgös Ignác már nem érhetett meg,- s amiért egész életében harcolt. Elkéüxiilt az első bolgár automata telefonközpont Szófia (MTI) A ,.K. J. Vorosilov“ gyengeáramú berendezések gyárának dolgozói újabb sikert értek el a bol. gár villamosítás terén. Megkezdték légy újfajta auitomata.telefonköz- pon* sorozatgyártását. Az új bolgár telefonközpontok előállításával a ,-K. J. Vorosilov‘‘-yyár dolgozói jelentős valutamegtakarítást tesznek lehetővé a népgazdaság számára. Bulgáriában gyártott telefon- központ 40 százalékkal olcsóbb a külföldről behozottaknál.
