Tolnai Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-24 / 120. szám
2 NAPLÓ 1953 MÁJUS 24 PARTOKTATÁS ANYAGÁHOZ: Méhánv tanács „A begyűjtés szerepe pártunk parasztpolitikájában“ című téma feldolgozásához A vidéki politikai iskolák a vá* 1 ásatások után pártun^ parasztpolitikájának egyik legfontosabb kérdését, népgazdaságunk tervszerű fej. leszitésének egyik alapvető feltételét és biztosítékát: a tervszerű állami begyűjtés rendszerét tanulmányozzák a hallgatók. Ennek a témának alapos feldolgozása elméleti megala. pozást felkészültséget biztosít ahhoz, hogy a párttagok a népnevelők százezrei jobban segíthessék a pártunk, dolgozó népünk előtt álló közeli nagy feladatnak: a gabonabe- gyüjtés sikerének biztosítását. Az fcbi gabonabegyüjtés ötéves tervünk utolsó esztendejére biztosítja dolgozó népünk kenyerét. A be. gyűjtés tervének teljesítése bizto" síi ja népünk ellátását, iparunk számára. mezőgazdaságii eredetű nyersanyagot, a piaci árak szabályozásé" hoz, békénk védelméhez elengedhetetlenül szükséges tartalékokat. Mindez fokozott felelősséget hárít e propagandistákra. A propagandista elvtársak e téma alapos feldolgozásával. jelentősen elősegíthetik a begyűjtés nagy feladatának sikeres megoldását. Cikkünknek nem az a feladata, hogy a téma miniden fontos részletét tárgyalja, csupán néhány tanáccsal kíván segítséget nyújtaná a propagandista elvtársiaknak az anyag feldolgozásához. * A Függetlenségi Népfront válasz" tási felhívása Ipariunk vezetőinek és elsősorban Rákosi elvtársnak nemrég elhangzott beszéde megmutatta, hogy első ötéves tervünk befejezésével milyen mérföldes léptekkel visszük előre hazánk fejlődését, s azt is megmutatta, hogy első ötéves tervünk befejezésével nem akarunk megállni. Tanulmányozzák át a propagandista elvtársak a begyűjtési anyag leldolgozásával a Függetlenségi Népiront választási íelhívását és Rákosi elvtárs választási beszédét. S a téma tárgyalásánál mutassák meg, milyen hatalmas fejlődés előtt áll hazánk, milyen boldog és gaz-, dag jövő vár hazánk minden egyes dolgozójára. Beszéljenek nagy léte" sítményeink jelentőségéről: a Sztálin Vasmű acéljáról, mely a falu számára új gépek ezreit jelenti, a tisza. löki erőmű villanyáramáról öntözőrendszeréről. S beszéljenek második ötéves tervünk nagy távlatairól is. Arról, hogy belátható időn — hat esztendőn — helül legalább rnásfélsze. resére nő majd dolgozó népünk életszínvonala, hogy milyen nagy lépést teszünk a fogyasztási cikkek bősége felé. A második ötéves terv végén 650—700 ezer holdat öntözünk majd, ami azt jelenti, hogy szántólerüle" tünknek kb. minden 15. holdján öntözéses gazdálkodást folytatunk. Hatalmas lépés ez az aszály legyőzéséhez. Pártunk, kormányzatunk azt is világosan megmutatta, mi kell ahhoz, hogy mindez megvalósuljon. Az kell hogy jól dolgozzunk. S a Propagandist elvtársak beszéljenek erről is. amikor a begyűjtés szerepét ismer" tetik. Tudjuk, hogy ötéves tervünk nagy b • nházásainak terhét döntő mértékbe,: az ipari munkások viselik. A nemzeti jövedelem 60 százalékát ma már iparunk teremti elő. Ezek a beruházások azonban nemcsak az ipar. hanem a mezőgazdaság fejlődését is szolgálják. Nehéziparunk fejlesztése, ipari termelésünk növekedése nvo. mán nemcsak a váró-, hanem a falu do'gozó népének élete is évről évre gazdagabbá, szebbé válik. Amint az Ipari munkások a norma túlteljesítésével. a tervek pontos teljesítésével járulnál, hozzá ötéves tervünk megvalósításához ugyanúgy a dolgozó parasztságnak is első kötelessége, hogy jó termelőmunkával, az agrotechnikai eljárások alkalmazásával, gondos növényápolással küzdjön a termésátlagok növeléséért. A munkás-paraszt szövetség, nemcsak azt jelenti, hogv az elért eredmények, ben egyaránt részesedik munkásságunk- és dolgozó parasztságunk, hanem kötelességet is jelent. Ipari munkásságunkkal együtt a dolgozó parasztoknak is hozzá kell járulnia nagy létesítmény einte megteremtéséhez, ötéves tervünk megvalósításához. A dolgozó parasztság legfőbb hoz. zájárulása ötéves tervünk megvalósításához: a begyűjtés tervének pon. tos teljesítése. A feladat tehát nem ér véget azizal, hogy jó munkával többet termelünk. Biztosítanunk kell azt is hogy teljesítsük a begyűjtés tervét, minden dolgozó paraszt, minden termelőszövetkezet idejéb.n és pontosan megadja népünk államának azt. ami jár neki. Éppen ezért mon. dotta Rákosi elvtárs a járási titkárok értekezletén: „A mezőgazdaságban elsősorban a jó beszolgáltatás méri a jó munkát, nemcsak a jó termelés.“ A tervszerű állami begyűjtés szer. vés része ötéves tervünknél;, szerves része pártunk egész gazdasági politi. kájának. Ha lemaradás van a begyűjtés tervének teljesítésében ez érezteti hatását az ipari termelésben is. Az ellátási nehézségek, a mezőgaz" daságii eredetű nyersanyagok hiánya hátráltatná az ipari termelést ég ennek következményeit a falu dolgozói is közvetlenül éreznék: kevesebb gépet, kevesebb iparcikket kapna 'a falu. Május 10.1 beszédében Rákosi elv. társ a begyűjtés rendszeréről elmon" dotta: ..Begyűjtési rendszerünk nem elég egyszerű, szinte évenként változik és ezzel akadályozza, hogy a dolgozó parasztság évekre előre számot vetve gazdálkodjon, hogy pontosan és előre ismerje kötelezettségeit. Gondoskodnunk kell róla ,hogy a jövőben ez megszűnjön és a több évre megállapított, begyűjtési rendszer módot adhasson a parasztság, nak arra, hogy feleslegeit akadály nélkül értékesíthesse a szabadpiacon. Az ilyen rendszabály lokozza a parasztság jövedelmét és arra serkenti, hogy többet termeljen.“ Rákosi elvtárs e kijelentése alapján beszéljék meg a politikai iskolá" kon .hogy a népnevelőmunka során mii kell tenniök a hallgatóknak, hogv ennek nagy jelentőségét minden dolgozó paraszttal megértessék. Az anyag feldolgozásánál mutassák meg a propagandista e’.vtársak, hogy a begyűjtés sikerének ügye — az egész párt, az egész állam ügye. Ahhoz, hogy új gyárakat építsünk, hogy gépek újabb ezrei jelenjenek meg üzemeinkben, mezőgazdaságunk, bán hogy legyőzzük az aszályt, hogy megvalósuljon mindaz, amit első és második ötéves tervünk elénk tűz: mulbatatlanul szükséges a begyűjtési tervek teljesítése. Éppen ezért az üzemi politikai iskolákon se tekintsék úgy e témát, mint amely „távol áll az üzem életétől“. Jól kell ismerniük a begyűjtés kérdéseit az üzemi munkásoknak is, hiszen sokan maguk is faluról járnak be, ahol sűrűn találkoznak a begyüj" tés problémáival. A propagandista elvfársg^ világítsanak rá: az üzemi munkásoknak is fontos feladata, hogy végezzenek népnevelömur.'kát a do'gozó parasztság között. Márpedig ez csak akkor járhat eredménnyel ha alaposan megismerik pártunk és kormányunk begyűjtési politikáját és ennek alapján segítik elő felvilágosító szóvá! is a begyűjtés sikerét. A Függetlenségi Népfront választó, si felhívása kimondja, hogy: ,.A népi demokrácia törvényei egyformán kötelezők a hatósági személyekre és az egyszerű állampolgárokra. A törvényesség megszilárdítása fontos államérdekA begyűjtésről szóló téma feldolgozásánál „ propagandista eívtársak különösen tartsák szem előtt ezeket a megállapításokat. A proletárdiktatúra viszonyai közölt i begyűjtés kétségtelenül a falus: osztályharc egyik legnehezebb ütközete. A hazánkban még meglévő utolsó ellenséges osztály, a kulákság begyűjtési rendszerünk ellen összpontosítja íü füzét. Az ellenség nemcsak maga szabotálja a beadást, hanem másokat is erre buzdít. S ebben a harcban a kulák az elmaradottság" ra, a dobogásra, a spekulációs hajlamokra épít. Éppen ezért kell nekünk az osztályharc egyre élesedő viszonyai között fokozottan építenünk a dolgozó parasztok öntudatára munkájára kötelességtudására, haaasa-retetére. Ezért válik nagy- fontosságúvá az állami és az állam- polgári fegyelem megszilárdítása. A?, elmúlt években sok .elrettentő példát láttunk az állampolgári é- állami legyelem megsértésére. Számos helyen előfordult! hogy dolgozó parasz-tok.— a kutakra hallgatva, a spekuláció csábításának engedve — írem teljesítették beadásukat, megszegték az 'állampolgári fegyelmei. S egyes tanácsaink ezt tétlenül nézték, sőt olyan tanácsfunkcionáriusok is voltak, akij. maguk is beleestek a hanyagok, a kötelességmulasztók uszályába és együtt siránkoztak ve. lük a begyűjtési tervek „teljesíthe. tétlenségéről“. A törvényesség megszilárdítása azt jelenti, hogy pártós áilam-i. szerveink nem nézhétik el megalkuvó mádon egyetlen esetben sem a beadási kötelezettség elhanyagolását, a törvény megsértését. De a törvényesség megszilárdítása azt is jelenti, hogy szigorúan kell fellépnünk az állami szervek minden túlkapása elhn is. Az elmúlt években nem egy helyen előfordult az is, hogy a tanács — amelyik megalkuvó módon elnézte a kulákok, a hanyagok kötelességmulasztása,t — azokra vetett ki jogtalanul újabb terheket, akik beadásukat már teljesítették. Az ilyen eljárás — törvénysértés, súlyos megsértése pártunk paraszt- politikájának is, A begyűjtés tervének sikeres teljesítéséhez szükség van a törvényesség megszilárdítására, arra, hogy minden egyes dolgozó paraszt, minden termelőszövetkezet és minden állami szerv szigorúan betartsa népi-államunk törvényeit. Az elméleti fel- készültség fokozása segít minden párttagot abban, hogy ezen éberen őrködjék. * A mostani hetekben a falu dolgozói elsősorban a növényápolási munkál; jó elvégzésével készülhetnek arra, hogy jobb termést takarítsunk be s a beadási kötelezettség teljesítése után több feleslegük jusson a szabad piacra is. De alig néhány hét választ már csak el bennünket az ara. tási előkészületektől, a gabonabe. gyüjtés megkezdésétől . A begyűjtés elvi kérdéseinek meg. tárgyalásánál éppen ezért nagyon fontos, hogy megállapításainkat az előttünk álló gyakorlati feladatokhoz kapcsoljuk. Elméletünk nem dogma. hanem vezérfonal a cselekvéshez — tanítja Lenin elvtárs. Annak, hogy a politikai iskola hallgatói valóban megértették a begyűjtés szerepét pártunk parasztpoUiikájában - - tényekben kell megmutatkoznia: a növény- ápolás jobb elvégzésében, az aratási, cséplési előkészületek alaposságában, beadási kötelezettségük pontos teljesítésében. A falusi propagandista eívtársak éppen ezért az anyag megtárgyalásánál kapcsolják össze az elméleti kér_ déseket az időszerű növényápolási feladatokba! .Az a dolgozó paraszt, az a termelőszövetkezet, mely most elhanyagolja a kapálást, ősszel gyengébb termést takarít be, nehezebben teljesíti beadási kötelezettségét kevesebb terménye marad a család, ellátására, a szabadpiacra. Beszéljünk az aratás'cséplés előkészületeiről. A jó felkészüléstől. termelőszövetkezeteinkben a jó munkaszervezettől, a csa ládtagok bevonásától függ, hogy minél előbb, minél kevesebb szttmvesz. tesággel betakarítsuk a gabonát s miinél előbb teljesíthessük a gabonabeadást .Különösen sok fordpl meg azon: a gépállomások dolgozói idejében és megfelelő gondossággal elő- készítiik'e az aratógépeket a kombájnokat .a cséplőgépeket. A gabona beadást közvetlenül a cséplőgéptől kell teljesíteni tehát a csépiés meggyorsításán múhk. hogy minél előbb bent legyen do'gozó népünk kenyere az állam raktárában. Vannak még pártunk tagjai sorában is egyesek, akik népszerűtlen fe: adatnak tartják, hogy a begyűjtésről beszéljenek. Éppen ezért a propagandista elvtársak ennek az anyagnak feldolgozásával is neveljenek öntudatos harcos kiállásra pártunk politikája mellett! A begyűjtés az ellenség számára, a hanyagok, a kötelességmulasztók számára népszerütien! Világosan meg kell mutatnunk, hogy a begyűjtés sikere — ötéves tervünk sikere, a begyűjtési tervek teljesítése — közvetlen érdeke a falu és a város minden egyes dolgozójának. Legyen ennek a témának a fe:dol. giozása a begyűjtés sikeréért folyó harcnak politikai előkészítése, hathatós segítője! (Megjelent a .Propagandista“ 1953. április—május havi. II. évf. 4—5. számában.) Sípos Gyula a Begyűjtési Minisztérium Tájékoztatási oszt. vezetője. Népnevelő értekezlet Bonyhádon: Több mint 130 népnevelő jó munkát végzett a választási harcban Dolgozó népün)f szilárd egységben tett hitet pártunk politikája, célkitűzése mellett. Egységesen sorakozott fel a május 17^n megtartott országgyűlési választáskor a ípártve. 23tte Népfomt mögé. A Népfront gyözelme mögött ott van pártszerve" zeteimk lelkes, harcos munkája. A népnevelők fáradhatatlan agitációs munkája is a választási munka nagy harci erőpróbája volt a pártszerveze. tek népnevelőinek. S elmondhatjuk, hogy becsülettel megálltak helyüket. A választás után megyénkben május 21-án sok helyütt megtartották a szokásos csütörtöki népnevelőért c- kezletet. Bonyhádon is a községi alapszervezet helyiségében mintegy 50 népnevelő jelent meg, hogy értékeljék a választás során végzett munkát, a tapasztalatokat átadják egy. másnak és megszabják a következő feladatokat. Bodajki elvtárs az alapszervezet párttitlkára értékelte a vá" lasztási munkát. Elmondotta, hogy a több mint 130 népnevelő becsületesen végezte munkáját, lelkiismereti kérdésnek tartotta hogy rendszeresen látogassa körzetét és válaszoljon a dolgozók kérdéseire. A népnevelők munkája nyomán a dolgozó parasztok és a népnevelők között baráti kapcsolat alakult ki. Szívesen elmentek az utcai kisgyűlésekre, ahol a kisgyülés alőadók elmondották hogy mit adott a népi demokrácia, az. ötéves terv. és mit kapott Bonyhád község az ötéves tervtől. Megváltozott életüket mutatták be a dolgozó parasztoknak a népnevelők, elmondták, hogy személy sze. rint ki, mit kapott a tervtől egyben megmagyarázták hogy a választás csak akkor lesz sikeres, ha ennek nyomán a terveket és az állampolgári kötelezettségüket teljesítik. A népnevelő^ közül kiemelkedő eredményt ért el Ambrusits Józsefné, Baráth József, Csike Imre és még többen. Munkájuk nyomán nem egy kisgyűlés-en a dolgozó parasztok felajánlást tettek, szélesedett a választási békevisrseny is a dolgozó parasztság körében. Azonban nem minden népnevelő végezte így a munkáját, nem értek e.l mindannyian konkrét eredményt agitációju^ egyoldalú volt Remilong József, Kajtár Irén és még többen nem értek el olyan eredményt, mint; amilyent a választási agitációban felvilágosító munkáiban el kellett volna érni. Több népnevelő az értekezleten el. mondta tapasztalatát, munkamódszerét. Csike Imre arról beszélt, hogy milyen megtisztelő teladat népnevelő munkát végezni és mennyivel köny- nyebben tudott az a népnevelő a dolgozók kérdéseire válaszolni, aki rendszeresen részt vett a politikai oktatáson és a népnevelőértekezle- ten. Elmondta, hogy a népnevelő munkát körzetében továbbra is folytatja, mozgósítja a dolgozó parasztok^ a növényápolási munkák ha. 1 áridőre való elvégzésére. Felhívta figyelmét népnevelőtársainak az oktatás jelentőségére. Baráth elvtárs arró; beszólt, hogy a népnevelő mun. kát továbbra is kitartóan, harcosan tovább kell folytatni, el kell érni, hogy a dolgozó parasztok megértsék a jó növényápolási munka jelentőségét ,s állandóan mozgósítani kel’, a feladatok végrehajtására. Baráth elv. társ elmondta azt is, hogy a választások ideje alatt keveset foglalkoztak az ellenség leleplezésével javasolta hogy még sűrűbben kell kis- gyűléseket tartani mert azt a dolgozó parasztok szeretik, szívesen részt vesznek rajta és itt leint kér déseikre választ adná. A megjelent népnevelők bírálattal is éltek a pártszervezet felé. sok esetben nem kapták meg a kellő segítséget. sok esetben hiányzott a helyi agitációs anyag, amivel még jobban be tudták volna mutatni, hogy mit kapott a község ötéves tervünktől és milyen ragyogó jövő áll előttünk. Daradics elvtárs a község füygetle- ' nített párttitkára szólott a népnevelő értekezlet végén az agitátorokhoz. Felhívta figyelmüket, hogy továbbra is végezzék olyan lelkiismeretesen munkájukat mint azt a választás ideje alatt tették mozgósítsák a dolgozó parasztokat most a Népfront programmjának megvalósítására, a növényápolási munkák elvégzésére és a begyűjtésre. „Érjék el—mondta befejezésül, — hogy az agitációjuk nyomán teljesíteni tudja Bonyhád község a begyűjtési és növényápolási terveket.“ A len ír y öli tangazdaság pártszervezete ne tűrje a „papír“-versenyt Mint ahogyan az emberek sem egyformák, különbség van verseny és verseny között is. Míg egyik' helyen a verseny előrelendítője a termelésnek, másik helyen csak „papíron“ van meg, csupán verseyszerző. désből áll. A lengyeü tangazdaságban is ilyen versenyről beszélnek a bizonyítékok. Még áprilisban 26 dolgozó páros- versenyszerződést kötött egymással május 1 és a választások tiszteletére. Ennél többet aztán senki sem tett. A 26 versenyző dolgozott tovább, mint azelőtt és sokam közülük már meg is feledkeztek a ve'rsenyszerző- désröl. De arra még az üzemi párt- szervezet sem gondolt, hogy jó lenne rendszeresen értékelni az eredménye, két és közölni a dolgozókkal, hogy dekádonkint melyikük, került az élre, ki múradt le, hány százalékkal és így tovább .. . „Nálunk onnan tudták a dolgozók eredményeiket, hogy egyik több fizetést kapott, a másik kevesebbet“ — mondja az üzemi párt titkár Varga István elvtárs. No, meg néha kiíírták a versenyíáblána a gazdaság legjobb és leggyengébb dolgozóit. A versenyszerzödésekrö; azonban nem esett szó. Ebből következik: a „versenyben“ lemaradt dolgozókkal sem foglalkozott,, senki, hogy elérjék sőt elkerüljék versenytársukat a termelésben. Az élő verseny heleytt tehát „papírverseny“ van a lengyeü tangazdaságban és erre még a kommunisták sem figyellek tel. Azt 'gondblták, hogy a versenyszerződések megszervezésével mindent megtettek, pedig ez csak kezdeti lépésnek volt jó. Ha a pártszervezi: t tovább is tűri az ilyen versenyt, akkor a giazdaság dolgozói sem a tavaszi, sem a nyári munkálatoknál nem érnek el olyan er'edményeket. hogy azzal megpecsételhetnék a Népfrontra adott szava, zataikat. Nemcsak a versenymunka erősítéséről hanem a pártépítésről is megfeledkezett az üzemi pártszervezet. Számos dolgozó ért el jó eredményt a termelésben, a pártmunkáhan, és Varga István elvtárs még:i3 így vélekedett: „Nem veszünk lél tagjelöltet, mert. nincs rá alkalmas ember“. Azóta azonban rájött Varga elvtár» arra. hogy a növekvő feladatokkal csak úgy tudnak megbirkózni ha napról-napra erősítik a pártszervezetet. Ma már igy beszél: .,Pótoljuk a mulasztásunkat. Kiválasztjuk a jók közül is a legjobb dolgozókat és azok kai a pártvezetőség egy-egy tagja rendszeresen foglalkozik, tanítja, neveli őket, hogy idővé! alkalmasak legyenek pártunk tag jelöltségére.“ A választási agiitációnak a gazdaságban több helyes oldala volt. Tgy helyesen dolgozták fel a gazdaság fejlődését, a dolgozók életkörlmé- nyainek megváltozását és ezzel többnyire helyesen js érveltek. Nagy hiba volt. hogv a munkaterületen nem folyt rendszeres agitáció mert nem osztották el a népnevelőket a brigádokba. Népnevelőértekezleteket sem tartottak rendszeresen, ha volt i«, nem készítették megfelelően elő. Mindezen okult a pártvezetőség, hoz záfogott a népnevelők brigádonként: elosztásához és, amint Varga elvtárs mondja: „ezentúl minden héten megtartjuk a népnevelöértekezlelet“. E terv alapján fellendülhet a versenymozgalom. jó eredmények születhetnek meg a tavaszi munkálatok és az aratásra való felkészülés terén ha a vezetőség minden nap sőt minden órában harcol tervei megvalósulásáért.
