Tolnai Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-17 / 114. szám

1«8S »JAJUS 17 NAPLÓ fimoi és francia lapok Churchill beszédére! és az amerikai politikáról A párisi lapok bövén kommemíál- J*k Churchill! beszédét. A „Populaire" ezeket Írja: „Churchill és Abtll.ee beszédei fel­eimre hozták a London és Washing­ton között, fennálló nézeteltéréseket. Az Egyesült Államokban az alsóházi vitával foglalkozó kommentárok igen különbözőek. Egyes kommentá­rok nagyon hevesek, gyakran pedig nevetségesek. Különösen áll ez a köztársasági párt jofobszárnyának, elsősorban pedig McCarthy szená­tornak kommentárjaira.“ A „Paris Presse" rámutat arra, hogy Churchill beszé­de heves angol-amerikai vállát váltott ki, s ez a vita az utóbbi 24 óra a’att még jobban kiéleződött, A vitát egyrészt egyes szélsőséges amerikai azenátorok, különösen McCarthy sze­nátor tajtékzó kijelentései, másrészt pedig az angol lapok legnagyobb ré­szének különösen erőteljes hangú cikkei táplálták. A „Manchester Guardian“ * partim ind zsoni fegyverszüneti tár­gyalásokkal foglalkozva óvatos han­gon ugyan, de félreérthetetlenül hely­teleníti az amerikaiak megegyezés­ellenes magatartását. A lap különö­sen ellenzi azt az új amerikai .ja­vaslatot. amelynek értelmében a közvetlenül nem hazatelepítendő ko­reai hadifoglyokat ,..a helyszínen szabadon kellene bocsátani." ,.Ha az ENSZ küldöttei megpróbálnak eltérni attól az- elvtől, — hangsúlyozza a ..Manchester Guardian“ — hogy az összes von.ai’kodó hadifoiglyot a sem­leges bizottságra kell bízni, azt a gyanút kelthetik, hogy vontaképpen nem akarnak fegyverszünetet.“ A ,,Combat“ rímíí burzsoá lap hosszabb cikkben foglalkozik az amerikai politikával és ezen belül a hírhedt McCarthy szenátor szerepével, A lap tiltakozik az ellen, hogy McCarthy a ..boszor- kámyü'düzést kiterjessze az atlanti szerződés valamennyi országára.“ A lap a, továbbiakban McCarthy szo­kásos szidalmaival! és kirohanásai­val foglalkozva megjegyzi, hogy mindazt, amit McCarthy tesz vagy cselekszik, „Göbbeis sem csinálhat­ta volna jobban fénykorában.“ ..Mégsem sajnáljuk, hogy az ilyen nyilatkozatok elhangzanak — foly­atja. a „Combat“, — mert igy Euró­pa előtt világossá válik, hogy az amerikaiaknak egy csoportja mi­lyen szándékokat táplál Európával kapcsolatban, világossá válik, mi­lyen szerepet szán Európának egy új „Hcrrenvofk“. A londoni „Daily Worker“ tudósítója Alán Winnigton Kész ón­ból írja: _— A két fél között az alapvető nézeteltérés nem a hadi fogoly kérdés tekintetében áll fenn.' amellyel kap­csolatosan az amerikaiak minden egyes alkalommal! megváltoztatják álláspontjukat, mihelyt a koreai-kí­nai fél újabb engedményt tett. A ha­difogolykérdés nem egyéb, mint az amerikaiak által kiagyalt jogcím a fegyverszünet létrejöttének megaka­dályozására és ma éppen annyira nem valódi kérdés, mint amennyire nem* volt az, amikor először kiagyal­ták. A tény egyszerűen az — és ez a tárgyalások újbóli megindulása óta eltelt három hét alatt világosan be­bizonyosodott — hogy a koreai-kínai küldöttség a fegyverszünet haladék­talan megkötése céljából tárgyal, az amerikaiak pedig minden tö'ük tel­hetőt megtesznek a fegyverszünet létrejöttének megakadályozására csak éppen, hogy ki nem jelentik: „.folytatni akarjuk a háborút.“ Eisenhower és az amerikai külügy­minisztérium kijelenti, hogy addig nem kerülhet sor a nagyhatalmak képviselőinek találkozójára, amíg a koreai kérdés nem rendeződött és azután az elnök meg a küliügyminisz tórium megteszi a szükséges lépése­ket Panmindzsonban, hogy megaka­dályozza a fegyverszünetet, amely már holnap is megvalósulhatna. Az eljárás teljesen világos: a. koreai fegyverszünet létrejöttének megaka­dályozásával kell lehetetlenné tenni más problémák megoldását. Á nyugatberlini rendőrség terrortámadása a munkások ellen Berlin (ADN): A nyugatberiini rendőrség pénteken este durva ter­rorral megtámadott több, mént tíz­ezer nyugiatberlini. munkást, a Német Szociáldemokrata Párt. Németország Szocialista Egysié@pártja, a Némát Szakszervezeti Szövetség tagijait, pár. bonkívüKeket, a Szabad Német Hiú­ság és a „Sólymok“ tagjait, akik az amerikai övezetben lévő Tiltania pa­lota előtt gyűltek össze a fasiszta német párt gyűlésének megakadályo­zására. A fasiszta, gyűlés megtartásának biztosítására -?. nyugatberlini rend­őrök ezreit vezényelték ki. a Az erős rendőri készültség és a vad t-rror sem tudta azonban mec- aileadáiyoznii a nyugatber'ini munkás­ság hatalmas tüntetését a fasizmus újjáélesztése ellen. Noha válogatás nélkül tartóztatták !e az embereket (a DPA nyugatnémet hírügynökség szerint röviddel a gyű­lés húsz órára kitűzött mega vitása •*V:n négyszáz munkást tartóztattak .«), a Titania palota előtti utcáikon messzire hangzottak a következő kiáltások: ..Le a fasisztákkal!“ „Le a faaósztia német párttal!“ Nehru politikai beszéde a parlamentben (MTI) , Mint az AFP és az „Indán- fő“ jelentik, Ne>hru indiai minászter- elniök péntekén a' parlamentiben mon­dott külpolitikái beszédében üdvözöl, te a Szovjetuniónak és Kínának a nemzetközi helyzet feszültségének enyhítését célzó erőfeszítéseit. — Örömmel kell üdvözölni — mondot­ta, — a Szovjetunió lépéseit, ame­lyek segítséget jelenlenek a nemzet­közi helyzet íeszültségének enyhíté­sében. Kínában is nyilvánvalóan óhajtják a koreai kérdés békés ren­dezését.“ Az indiai miniszterelnök beszédé­nek nagy részét a panmindzsoná fegyverszülheti tárgyalásoknak szen­telte és kiemelte, hogy India „ked­vezően fogadta“ a koreaiak és a kínaiak nyolc pontból álló javas Ir­tát. Nehru hangsúlyozta, hogy Harr- son elfenjavasiliata.i ellentétben állmaik az annakidején az Egyesült Nemze­tek általi elfogadott Koreával kap­csolatos határozattal. Ne'hru végiül üdvözölte Churchill angol miniszterelnök javaslatát a nagyhatalmiak legmagasabb síkon tartandó értekezletének egybehívó- sóra. A titoisták , Múl túr politikája** Varsó: A Trybuna Ludu írja: .■Egy jugoszláv hivaitalnoknct 2166 éven át kellene dolgoznia ah­hoz, hogy megikaresssn flamvlt amennyit Vladimír Dedijer — Tito külügyi szakértője és házi írója — kapott Ti*ó:ól ípt é'etrajzáért: száz1 harmincmillió dinárt! Vegyük figyelembe azt hogy a ti- tóisla böltségivetés 78 százalékát fór dítjáik fegyveúkazésre. Népművelésre es kultúrára 'gén kevés jut és ebiből r; DedijeT honoráriuma foglalja el •xz összeg teteme« részét.. No de búi­ba, a hitkriiata németeknek megvolt a ..Mein Karoof“-juk, a tiltólista Juigo. raláviánsk szüksége .van Tito élet­rajzára. He.yettesííc ez az egész ti" tóista népnevelésit és kultúrát — jegyzi meg cikkében a Trybuna Lu­du —- majd így folytatja: „Miit tegyenek 'azonban azokkal, ék-'ik nem tudnak olvasná? Ezidősze- rinit pedig számuk Jugoszláviában 3,200.000, Ez a szám állandóan nö­vekszik. Az „Oml’aidlina“ cmű titócslia Ifjúsági napilap azt állítja, hogy „évenite százötvenezer fiatallal sza­porodik az írástudatlanok száma Ju. goszjáviátan.“ Az iskolaköteles gyermekek huszonöt száza’óka (né­hány tartományban hatvan százalé­ka) tanterem hiányában r.em tud részt venni iskolai oktatásban. A Irancia sztrájt helyzetről Paris (MTI): A Mayer-féle pénz­ügyi tervek süiiyoaan veszélyeztetik a francia közalkalmazottak éíetisizán- voinailát, miután e tervek szerint el­sősorban a közalkialmiazofctiak fizeté­séből alkarjaik előteremteni azoknak az ösisraegeknelk egy részét, amelyék. kel a költségvetési deficitet csökken­tetni kivonják, a francia közalkal­mazottjaik tiltakozása már pénteken magsinduHt, amikor a rousni városi ás kórházi ai'kal'imagottak figyelmez­tető sztrájkot tairtobSak. Párásban pénteken este ülésit tar­tottak a Metro és az autóbuszüze­mek dolgozói. Az ütés folyamán a CGT Force Ouvriere, keresztény snaksjz.ervpze'iek és a független szak- szervezetek .küldöttei kidolgozták a Metró és az autóbuszüzemek dolgo­zóinak közös akcióprograimmját. A bérkövete! óéi harcok történetében jelentős esemény az. hogy a négy sza.tosz.eírvezet képviselői egységesen jártaik el. A kereskedelmi tengerészet tiszt­jeinek sztrájkját sem tudta megtörni a kormány terror. A Renault Művek btllancourtó üze­mének 74. számú műhelyében a dol­gozók pénteken ismét munkábesBÜin- teliéssel tiltakoztak az ellen. hogy -izénkét elbocsátott társuk köziül hár. mát az igazgatóság még miindig nem engedett újbóli munkába állni. A CGT a keresztén,,- szakszerve­zetek, a Force Ouvriere és a füg­getlen szataizarvezi. t Renault gyár: helyi szervezeteinek képviselői le­velet intéztek Jacques Duoloshoz, a Francia Kommunista Part titkárához megköszönve azt, a támogatási, me­lyet „ Frainciia Kommunista Párt, par­lamenti csoportjai nyuj'S a harcoló dolgozóknak. NEMZETKÖZI SZEMEE Az elmúlt hét külpolitikai eseményeiből Újabb hadi oqoíyoy Nsságok íocsedo-szige én Keszon (Uj Keseon): Kocs-cdo-sz:- gátén az amerikaiak ismét négy ha difoglyof gyilkoltak meg. Egyiküket május 9- in amerikai ügynökök fojtották meg, egy mási­kat május 12*én 'kútba dobtak, ahol megfulladt-. A másik kettőt ugyan csak május 12-án háláira kínozták. Az amerikaiak — mint rendesen — ezúttal is áldozataikra igyekeznek hárítani a felelősséget a történte­kért.. A földművelésügyi minisztérium közleménye a vetések állásáról A vetések fejlődése, amit a hűvös időjárás némileg visszatartott, a bő­séges esőzések következtében általá­ban kedvező. Az elmúlt napokban szórványosan előfordult kisebb ha­la jmemti fagyok a jó terméskilátáso­kat nem rontották. A kenyérgabona vetések, mind a rozs mind a búzia szépein fejlődnek. A késő őszi és téli kenyérgabona ve­tések jó bokrosodnak, a.z időben el­vetett tavasai búza fejlődése is erő- teljes és az átlagosnál magasabb tér. mást ígér. Szépen fejlődnek, a ta­karmánygabona vetések is, az őszi­árpa, laivaszl árpa és zab. amelyek az átUagiosTiál ugyancsak magasabb terméssel biztatnák. A kapásnövénye,k közül a cukorré­pa kitűnően fejlődik, növekedése elő rehaladott és igen jó termést ígér. A burgonya, kukorica, napraforgó ki­kelése és fejlődése a hűvös idő kö­vetkeztében valamivel lassúbb. Ezek aél a növényeknél szórványosan ki­sebb fagykárok is fordultak elő, me­lyeket azonban a növények néhány nap alatt kihevernek, illetve szük­ség esetén a vetést póló Imi lehet. A zöldségfélék termelésére általá­ban kedvező az időjárás. A zöldbor­só saláta és egyéb korai zöldségfé­lék jó1! fejlődnek. Miután a palánták­ról termelt zöldségfélék csak kisebb részben voltaik kiültetve, a talaj" menti fagyok a termelésben fennaka­dást nem okoztak, A gyümölcsfák virágzása és a gyű m öl csők kötése igen jó volt. a ta- líyjmeinti fagyok a gyümölcsfákat nem érintették. A saőlőt'erülelmek miní- ;gy ö‘.—nyolc százalékát érte fagy­kár, amelyet azonban gondos ápo­lással helyre lehet hozni. Jelenitősieb'b kárt a hideg idő a gya- potvetéstoeu okozott. A károk kikü­szöbölésére, az újraveléshez szüksé­ges vetőmagot az állam központi készletből már a termelők rendelke­zésére bocsátotta. Jelenleg az időjárás a növények fejlődésére kedvező. A talajban kel­lő mennyiségű nedvesség van és a felmelegedés fokozatosan növek­szik. A bőséges termés elérésének a továbbiakban az a felt étele, hogy a növényápolás munkáját a terme­lők a lehető leggyorsabban és a leg­nagyobb gondossággal végezzék el. A termrtőszövetkezetek tagjainak az állami gazdaságok és gépállomások dolgozóinak valamint az egyénileg gazdálkodóknak ez most a legfőbb feladatuk, az idei jónak ígérkező termés biztosítására. Az egész viliág feszült figyelemmel kíséri a Koreában folyó fegyverszü­neti tárgyalásokat. Erre mutut a ko­reai-kínai fél legutóbb beterjesztett javaslatainak kedvező visszhangja az egész világon. Kivétel az amerikai kormány, amely ismét zsákutcába akarja .juttatni a tárgyalásokat. Ezt bizonyítják a koreai-kínai fél javas­lataira adott amerikai válaszok. Az amerikaiak „adminisztratív nehézsé. gekre“ hivatkozva, különböző korlá­tozások alkalmazásával igyekeznek meghiúsítani az eddig elért eredmé­nyeket, E korlátozások igazi célja — mondotta Nam ír tábornok — a hadi foglyok hazatérésének megakadályo­zása. A koreai-kínai fél javaslata vi­lágos: a hadifoglyok hazatelepitcsét két szakaszban kell végrehajtani, a nem közvetlenül hazatelepített hadi. fogloykat a semleges nemzetek kép­viselőiből álló hazatelcpítési bizott­ság őrizetébe kell adni, hogy bizto­sítani lehessen a hazatelcpítcsiik kérdésének igazságos rendezését. Ezt a világos és egyszerű javaslatot az egész világ közvéleménye örömmel fogadta. Ugyanakkor az amerikaiak, mialatt békeszólamokat hangoztatnak Panmindzsonban, Kínát bombázzák, baktériumbombákat dobnak Koreára, minden erővel szabotálják a tárgya lásokat, A világ közvéleménye azon­ban a koreai béke mellett van. Kü­lönösen jelentős az a tény is, hogy erősödik a koreai háború befejezé­séért vívott harc Amerikában. Az amerikai szakszervezetek és más tár­sadalmi szervezetek Eisenhowerhez inézett felhívásai azonnali fegyver- szünetet követelnek (Koreában. Az amerikai kormány halogató politiká­ja miatti felháborodás Amerika Ko­reában harcoló „szövetségesei" köré. ben is tapasztalható. Erre mutatnak Churchill, angol mi­niszterelnöknek május 11-i alsóházi külpolitikai beszámolójának egyes részei és az ezt követő alsóházi vita, nem utolsó sorhnn Altlee felszólásai. Churchill a többi között a koreai kérdéssel összefüggésben ezeket maii. dotta: „Legközelebbi célkitűzésünk természetesen a koreai fegyverszünet megkötése.“ A koreai-kínai fél leg­utóbbi javaslataival kapcsolatban Churchill kijelentette: „Nem kell ab­ból kiindulni, hogy azok nem szol­gálhatnak a megegyezés alapjául". Attlee, a Munkáspárt vezetője a ko­reai kérdéssel kapcsolatban maga is bevallotta, hogy az Egyesült Álla­mokban vannak elemek, amelyek nem kívánják a koreai kérdés bé­kés rendezését. A néhány hete megkezdett ansol- egyiptonii tárgyalásuk megszakadtak. A tárgyalások azért szakadtak meg, mert Egyiptom nem volt hajlandó teljesíteni Anglia provokációs köve­teléseit. Ilyen követelés volt, Egyip­tom egyezzen bele, hogy az angol szakértők határidő nélkül » Szuezi övezetben marajanak. ami egyértel­mű lenne az övezet angol megszállá­sának fenntartásával. Álláspontja, hogy ezek a szakértők Egyiptom uta­sításai szerint működjenek és csak korlátozott ideig tartózkodhassanak a Szuezi cralornaövezetben. Anglia vi­szont azt követelte, hogy a szakértők kizárólag csak Angliától kaphassanak utasításokat. Egyiptom ebbe nem egyezett bele, sőt még határozottal:, bán követelte. — az angolok minden feltétel nélkül azonnal vonják ki csapataikat a Szuezi csatorna öveze­téitől. Előre látható volt tehát, hogy e két gyökeresen ellentétes álláspont összehangolása nem fog sikerülni. V tárgyalások megszakadtak, helyeseb­ben kudarcba fulladtak. Azóta a belv. zet mindinkább élesedik. Mint «* „Egyiptiau Gazctta“ című lap köz­li, Nagib kijelentette: „Végérvénye­sen elhatároztuk, hogy megszabadu­lunk a megszállástól és az angol ag­ressziótól." Anglia katonaság és ha­dihajók átcsoportosításával igyekszik nyomást gyakorolni Egyiptomra. Nem felesleges kiemelni, hogy a tárgya­lások hátterében egyre világosabban kirajzolódik az angol-amerikai küz­delem Egyiptom nagy stratégiai és gazdasági jelentőségű Szuezi csatorna övezetének ellenőrzéséért. Bár Edén megegyezett Elsenhowerrel a Szuezi csatorna kérdésében folytatandó kö_ zös politikát illetően, mégis e meg­egyezés és a bizonyosfokú együttmű­ködés ellenére mindinkább előtérbe kerül az angoLanicrikai ellentét * kérdésben. Erre mutatnak a nagyfo­kú bizalmatlanságról tanúskodó an­gol sajtókommrntárok. Dulles Közép­es közelkeleti kőrútjával kapesalol- ban. Az angolok ugyanis attól |arta- nak, hogy Dulles a közelkeleti pák. tűm összctákolásán túl, ami az im­perialisták merően közös törekvése meg jobban meg akarja vetni lábát Egyiptomban, .Anglia rovására. Dul- les ugyan hangsúlyozta, hogy csak „informálás“ céljából utazik a Kö­zép- és Közel-Keletre, Az arab or­szágok dolgozói „üdvözük" Dullest, nem is beszélve a félreérthetetlenül ellenséges- sajtóhangokról. Az egyip­tomiak joggal bizalmatlanok mindkét gyarmatosító hatalommal szemben. Győzelmesen halad Vietnam népeinek felszabadító harca A legutóbbi hadijelentések arról számolnak be, hogy a Víeiminh és Batet Lao néphadserege újabb csapá­sokat mér a francia gyarmatosítókra és kiszolgálóikra. Amerika itt sem maradt ki a játékból. „Kihasználva a gyors egymásután elszenvedett vere. ségek következtében beállott és egy­re fokozódó francia pánikhangulatot, Amerika szeretné megvalósítani rég­óta dédelgetett tervét: A vietnami szennyes háború „nemzetközivé lé- tele‘‘ útján második Koreává változ­tatni Indokínai. Annak, hogy a fran­cia kormány nem követte Amerika sugnlmazását, a vietnami háború ENSZ elé vitelében, igazi oka — mint a „l‘Humanité‘‘ írja az, hogy: „Az indokínai háború“ „nemzetközi­vé tétele“ csak megpecsételné azt a tényt, hogy a tengerentúli francia gyarmatosítók mindjobban kicsúsz­nak a francia imperialisták kezéből az Egyesült Államok javára. Az in­dokínai kérdésnek az ENSZ előtt történő megtárgyalása egyben az egész francia gyarmati rendszer ki- pellengérezését jelentené.“ Az indokí- -ai kérdés ENSZ-tárgyalásait ugyan, is az arab ázsiai országok Ismét fel­használnák arra, hogy az egész világ előtt leleplezzék a francia Imperia­lizmus Indokínában, Tuniszban, Ma­rokkóban gyakorolt véres terrorural­mát. A kapkodó francia próbálgató, sok és az amerikai fegyverszállítások fokozása ellenére egyre szélesebb körben ismerik 'el. hogy — mint a svájci „Volksrecht írja: — „A fran­cia kormány politikája esődbe jutott Indokínában.“ Csődbe jutott az az amerikai provokáció is, amely azt próbálta elhitetni a világgal, hogy a Szovjetunió és Kina egyezményt kö tött a Viethniinh-kcl az indokínai háború támogatására. A Szovjetunió és Kína határozottan visszautasítot­ta ezt a k< ’ olmányt. Maga Churchill is elismerte külpolitikai beszédében ennek az állításnak légbőlkapottsá. gát. Ezek az események, különösen az a — még bizonyos polgári körök, ben is határozottan támogatott — nemzetközi visszhang, amelyet Chur­chill alsóházi beszédének az a része váltott ki, amelyben a nagyhatalmak közötti tárgyalást javasolta — arra serkentsék az egyes országok béke­erőit, hogy tovább fokozzák a nyo­mást a kormányaikra a békés tárgya­lások, a nemzetközi helyzet enyhü­lése érdekében. Amnesztiát kapott a Csehszlovák Köztársaság elnökétől W. Oatis, az „Associated Press“ volt prágai tudósítója Prág,a (TASESZ): A Csehszlovák Távirati Iroda közi’ji hog,r a Cseh­szlovák Köziérsajs ág elnökének dön­tése érteimében amnesztiát kapott William Oatis, az Egyesült Állajnok állaimpolgáira, az Associated Press hírügynökség volt prágai tudósító­ja. WiGiam Oatist. a prágai bíróság 1951 július 4-én kémkedés és egyéb 'SMameilenes tevékenység miatt tíz­évi szabadságvesztésre ítélte. Az el­ítélt W. Oatis felesége 1952 novem* herében a washingtoni csehszlovák követségen keresztül a Csehszlovák Köztársaság elnökéhez intézett leve. lében kegyelmet kért W. Oatis szá­mára. A köztársasági elnök — amint a Csehszlovák Távirati Iroda közlemé­nye mondja — eleget tett a kérés­nek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom