Tolnai Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-15 / 112. szám

2 NAPLÓ 11)53 MÁJUS 15 Egy szemtanú tiíoék Goli 01ofe-i halóitáboráró! Szófia (MTI): Davidko G. Kame­nov, a caríbrodi járás; bizottság volt tisztviselője aki jelenleg, mint poli- t»Ica: emigrán.-. Bm-cárjában él. a Szó., fiában megjelenő „Napred“ című lap hasábjain j^eszámol azokról a bor /álmákról, amelyeket a hírhedt Go.l- otoki hafáltáborban átélt, Kamenovo; az UDB, 1949 július 6-án tartóztaUjj le Caribrodban, mert a Tájékoztató Iroda határozata mel­lel: taglalt állást. Caribrodból Pirot. ba. majd Nlisbe hurcolták s végű! 1950 április 27"én, mintegy ezerkét. száz jugoszláv politikai fogollyal együtt, Fiúmén keresztül a szvet: Grgur adriai sziget mellet; lévő hír­hedt Goli Ótok szigetre, Titóék egyik halál táboréba szállították. Kamenov egészen 1951. február 28-ig volt Goli Ótokon, majd a boszniai Breza és Varas közötti ..Dabravina“ nevű gvüjtőtáborba vitték, ahonnan né­hány hónap múlva szabadonbocsátot. tik, miután előzőleg nyilatkozatot írattak vrie alá. hogy senkinek. nem árulja el. hol járt és kötelezi ma­gát, hogy együttműködik az UDB- vel. — Kamenov később Bolgá­réba szökött és a Goli Ótokon ál" élt borzalmakról a több; között á következőket írja: Majón érkeztünk meg a Goli Ótok revü szigetre. Társaink közül a ha­jón többen meghaltak. Útközben ver tok agyon az UDB pribékek. Megér­kezésünkkor vérebekként vetették magukat, ránk az UDB-legényrk, Le- vevkőaiettok bennünket és a tenger- b< dobtak. Amikor nehezein a pari- ni vergődtünk vesszőfutás követke" zeit. Az UDB pribékek sorai között ke..lett mezítelenül és vizesen elvo­nulnunk. miközben záporéiként hul­lottak ráru- a korbács-csapások. Egyi künk sem jutott a sor végére, mert az ütlegelések alak ájult an rogy lünk ös.s?e. Egy rozoga barakk padlóján tér­tem magamhoz — írja Kamenov. — Nyomban jelentkeznem kellett a ba­rakk úgynevezett parancsnokánál. Fe irta a nevemet kétszer arculütötl. maid megtiltotta, hogy engedélyénél, kül egyetlen szót is Váltsak fogoly- társaimmal. Ha megszegi:«! a tilalmat — éjjel; botozás és magánzárka kö­vetkezik. Másnap reggel veréssel és szidal- ma/áasa' ébresztettek. Munkára ke­leti menni. Amikor kimentünk a barakkból vagv visszatértünk oda. mindig vertek bennünket. Úgynevezett ..reggeli" kávénak csúfolt moslékszerű vízből és tíz de­ka ehetetlen ragacsos kenyérből ál­lott. * Sem a munkahelyen, sem a tábor­ban nem volt szabad beszélgetnünk egymással. Éles kövekkel beszórt te. mieten mezítláb dolgoztunk, nehéz köveket hordiunk a vállunkon. Tűr hetetien hőségben kilométernyi tá­volságra cipeltük 2 hatalmas köve­ket, majd azután ismét visszahoztuk ölcet. Ez volt a dolgunk. Már az első napon dél felé kime­rültén rogytam össze mozdulni sem tudtam — folytatja Kamenov.. — Lá­bán sebes és véres volt. Amikor az egyik UDB-pribék észrevette, hogy összeestem, hozzámrohant. ütlegelni kezdett és közben azt ordítozta, hogy szabotálok és biztosan másokat ifc rá akarok beszélm; hogy ne dolgoz­zanak. Es;p feljelentett a barakk parancsnokánál, hogy szabotáltam a munkát éű másokat is rá akartam beszélni a szabotálásra. Emiatt egész éjjel vertek, majd reqqel maqánzár. kába vetettek. Ebédre üres bablevest va-g„ marha­répából készült híg főzeléket kaptunk öt deka kukoricakenyérrel. A ke­nyérbe homokot is kevertek. Vacso rá-ra ugyanez;, adták. Minden fogoly naponta csak neg\ ediliter vizet ka­pott. A láborban egymásután haltak meg a foglyok. Az UDB pribékek ti. tokban tartották az elhunytak ne­ve;: és holttestüket a tenqerbe dob Iák, Néhány hét alatt negyven kilóra fogytam. Társaimmal együtt élő csontvázként lézengtünk a táborban. A külvilágtól teljesen elzártak ben. nüniceí. A régi foglyok elbeszélései szerint a Goli Ótokban még két másik Evén tábor is van. Az egyikben magas- rang,ú politikai személyiségeken tar­tanaik fogva — írja befejezésig Da vi'dkn G. Kamenov. Augol „biztonsági intézkedések” a Szuezi- csatorna övezetben Kairó (MTI) Az „AFP“ jelenti Iz- majliábó!, hogy az angolok „elővi­gyázatossági intézkedéseket tettek“ a Szuezi-osatorna övezetében. Az iz- mailiai, a moaszkari és a fajidi tá­borok körül árkot ástak és több he- .y«n szögesdrót-keritéseket húztak. Az' angol tisztek u1,ásítást kaptak, hogy szerdától kezdve magángépko- ósijukon ne közlekedjenek a csatorna övezetben. A katonáknak és tisztek­nek megtiltották, hogy Izmaiba vá­ros területére lépjenek. J)ulJes Izraelben (MTI) Dulles amerikai külügymi­niszter középkeleti útja során szer. dán Izraelbe érkezett. A „Reuter“ jelentése szerint a nddai repülőtéren — ahová DuL'.es gépe leszállt — valamint Tel-Aviv- ban és Jeruzsálemben különleges rendőri riadóosztagok és detektívek téliesítettek szolgálatot. Az „AFP“ arról számol be, hogy szerdán este az izraeli haladó erők nagy tüntetésen tiltakoztak Dulles izraeli tartózkodása <’Len. A tüntető­ket a Heii Durioii-kormány zsoldo­sai megtámadták. Többen megsebe- tíüllek. É PÜ L AK0 1/ 1 f V j\ I/ \lti Az Amu-Darja deltájában Irta: V. JEFANON (Leóé! a Turkmén Főcsatorna épít­kezéséről) A nagy Sztálin fáradhatatlanul gondoskodott a szovjet szocialista köztársaságok népeinek jólétéről. .Sztálin kezdeményez és ér;e a szovjet kormány 19öÜ-ben határozatot hozott az 1100 kilométeres Turkmén Főcsa­torna építéséről, LBOO.OO'O hektár újabb föld öntözéséről és 7 millió hektár legelő vízellátásáról a Kara- Kum sivatagban. Alig két „és fél esztendő telt el s « nagy csatorna építői máris hatal­mas munkát végeztek. A Pamir távoli fenn.síkjain ered Közép-.Ázsia legnagyobb folyója, az Amu-Darja. Vize 2500' kilométeres utat tesz meg. míg az 'Arai-dóba öm­t‘! A . Érdekes folyó az Amu-Darja.' Fo­lyása gyors. .Útján kimossa a medret és a partokat és sok hordalékot visz magával. Végighömpölyög a turáni síkság térségein, amelyek olyan si­mák és egyenletesek, mint az asztal­lap. Az Amu-Darja deltájában minden évben többmillió köbméter hordalék rakódik le. Az erre a vidékre vető­dő utas elé meglepő kép tárul. Az Amu-Darja a vidék szintjénél maga­sabban folyik, hatalmas terraszok között, amelyeket maga a folyó ala­kított ki. A természet sok kinccsel áldotta meg az Amu-Darja medencéjét. Rend­kívül termékeny a talaj és kedvező az éghajlat. Bőven van váz az ön­tözéshez. A talaj ezen a vidéken még termékenyebb, mini a Nílus völ­gyében. Az Amu-Darja deltája I ahia-Tas kornyékén kezdődik, ahol a Turkmén Főcsatorna építése folyik és több­száz kilométerre nyú ik el. egészen az Arai-tóig. Sok-sok nádboritotta öble és holtága átjárhatatlan dzsun­gel i képez. A szovjet hatalom éveiben felis mer.hetetíeniil megváltozott az Amu- Darja deltája. A nép a múltban in- goványnak nevezte ezt a vidéket. Faekével kínlódtak itt az emberek és egyenlőtlen harcot vívtak a ha­talmas folyóval. Ma már más itt az élet. A sztálini ötéves tervek során átalakult a vidék. Hatalmas ipari üzemek nőttek ki a földből. Felvirágzott a kolhozok gépesített mezőgazdasága. Az Amu: Darja partjai gőzhajók sípjától vissz­hangoznak. Ahol azelőtt pusztaság és átjárhatatlan mocsár volt. ma váro­sok állanak: NTikusz, Mujnak. Hod- z s c j! i, K u n y a—U r g e n c sa. A szovjet emberek. Sztálin útmu­tatása nyomán elhatározták, hogy vizet vezetnek a sivatagba, hogy ön­tözni lehessen a Kara-Kum sokmililió hektár földjét, oltani a sivatag év­százados szomjúságát. A szovjet emberek nem riadnak vissza ettől a feladattól. Termővé teszik, a bőség országává változtat­ják az Amu-Darja deltáját.- A T.urkmén-Föcsatorna építése megoldja az Amu-Darja deltájának problémáját. Hatalmas gát és vízi­„A béke ieaalartásáaak egyik előleltélele a lémet nép srüríl barátsága a Srevjelen ó iránt — ír a Walter Ihbr.'cht Áprilisban löbb mini 14.460 ellenséges1 Monat lenek harckép elenne a koreai-kínai népi erők Koreai arcvona! (Uj Kínai A ko­reai. néphadsereg és a kínai népi ön­kéntesek alakulatai áprilisban több. mint .11.460 ellenséges katonát tettek harcképtelenné. Ezek közül 4.89-1 rgierikai, Föl angol, 35 belga, a többi délkoreai. Az ellenség veszteségeinek több, mint 54 százaléka a népi erők tüzér­ségi alakulatai és a mesterlövészek kiváló harci képességeinek tudható be. Külpolitikai hírei* Az ENSZ főtitkárának nyi'at- ko/.ata. (MTI). Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára kedden New Yorkban saj­tóértekezletet tartott A sajtóérte­kezleten — az ..AFP“ jelentése sze­rint — egv kérdésre válaszolva haugíúlvozta. hogv ..Az ENSZ alkal­mazottjaival kapcsolatos politikájá­ban az, a feladata, hogv mindenféle konnánynyomástól független ma­radjon. bárhonnaii jöjjön is az.“ V. M. Molotov fogadta S. Szcta- buíot. Thaiföld követét. Moszkva (TASZSZ) V. M Molo­tov. a Szovjetunió külügyminisztere május 15-án fogadta S. Szctabutot, Thaiföld rendkívüli követét és meg­hatalmazott miniszterét. S. Szetabut hamarosan átnyújtja megbízólevelét a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa elnöksége elnökének. Az Egyiptomi Ügyvédek Szövet­sége elítéli Anglia magatartását. London (MTT A „Reuter“ jelen­lése szerint az Egyiptomi ügyvédek Szövetsége határozatot juttatott el Nagtb egyiptomi miniszterelnökhöz. Az Ügy védek Szövetsége a határo­zatban elítéli Angliának a Szuezi csatornaövezet kérdésében tanúsí­tott magatartását és teljes támoga­tásáról biztosítja az egyiptomi kor­mányt ebben a kérdésben. A francia parlament mentelmi bizottsága elutasította azt a javas­latot. hogy gyorsítsa meg a kom­munista képviselők ügyének meg­vizsgálását. PárK (MTI). A francia parlament mentelmi bizottsága elé javaslatot terjesztettek, hogy a mentelmi bi­zottság gyorsított Ütemben folytassa a kommunista képviselők mentelmi ügyének megvizsgálását. A .javasla­tot szavazásra tették fel. A javaslat mellett heten szavaztak, ellene ugyancsak heten. Mivel a bízott só" elnöke is a javaslat ellen foglalt ál­lást a/t elutasították. Újabb halálos ítéletek kenyai bennszülöttek ellen. London (MTI). A londoni rádió nairobi jelentése szerint az ottani Legfelső Bíróság szerdán tizenhét kenyai bennszülöttet ítélt halálra. Lyttelton angol gyarmatügvi mi­niszter szerdán repülőgépen Nairo­biba utazott, hogy a hatóságokkal intézkedéseket beszéljen meg a ke- nvai bennszülöttek mozgalmának „elfojtására “ erőmű állja el a folyó útját. Az Amu-Darja vizét a szovjet emberek akarata az 1100 kilométeres csator­nán keresztül a Kara-Kum sivtagba y ezeti. így tervezte ezt meg Sztálin. Ezért nevezi a nép a Turkmén Fő­csatorna építkezését sztálini építke­zésnek. Az Amu-Darja deltájának vidékén 300.000 hektár új földet öntöznek és tesznek termővé. A szovjet gya­pot termeszt és új hatalmas bázisa lé­tesül itt. A vidéken azonban nem­csak gyapot terem. Rizs, lucerna, juta, ke.naf, zöldség és gyümölcs — mindez bőven terem majd az új föl­deken. Zöldel'ö legelők borítják majd a delta vidékét. Kifejlesztik a kara- kul-juh tenyésztését is. Uj térségeket hódit el az ember az Arai-tengertől is. A Turkmén Főcsa­torna egész folyóra való vizet vesz el az Amu-Darjától. Ezáltal az Arai- tó szintje süllyedni fog. így azután többszázezer hektár évezredek óta vízzel borított föld válik müveiihető- vé. Zsírosak és bőventermöek lesz­nek ezek a földek az ősidők óta le- rakódott hordaléktól. Mindez pedig nem a távoli jövő távlata. Az Amu-Darja deltájának kiszárí. tása a Kara-Kum sivtag átalakításá­ra irányuló terv lényeges része, a Turkálón Főcsatorna építésének fon­tos láncszeme. \ 'lünkmén Főcsatorna építői mö­gött már hatalmas előkészítő munka áll. Nagyszerű munka vár még rá­juk: az 1100 kilométeres csatorna megépítése. Megindult a nagy támadás a Kara- Kum sivatag ellen! Nincs messze az a nap, amikor a szovjet nép teljesen megvalósítja a hatalmas természetátaiakítási tervet, amelyet Sztálin láng esze alkotott. Berlin (MTI): la: U,bricht. Né­metország Szó cl a. Ist a Eg\.igoáríjé­nai, főtitkára, miniszterelnökbe; yettes a Tägliche Rundschau-ban megjelent etilekében múlatja a Német-Szovjet Baráti Társaság május 15-1 n kezdő­dő IV. országos kongresszusának je­lentőségét. A cikkben a többi között a következőket ál lapítja, meg: — A Német-Szovjet Baráti Társa, rág IV, kongresszusa olyan .körülmé­nyek közölt ül ossz;:, amikor a Ne­met Demokratikus Köztársaságban megkezdtük a szocializmus alapjai­nak megteremtését. Most a Társaság munkájának középpontjába kell áll-i. tarai a Szovjetunióban a szocializmus építése során szerzet; tapasztalatok gondos tanu'mányozásá;, hogy eze­ket a tapasztalatokat a magunk ja­vára értékesíthessük. A béke fenntartásának egvik elc- feltételp a némát r.áp szilárd barát­sága a Szovjetunió iránt. A Szovjet, unió nagy segítséget nvuitoi; a n-é­A kommunizmus Ktev (TASZSZ): Ukrajna több vá­rosában és községében új könyvtá­rak épülnek. Az idén több mint hatszáz új könyvtár nyílik meg ' 'krajnában. “Js Moszkva (TASZSZ): A Szovjetunió tudományos akadémiájának elnöksé. g,e ülést tarlóit. Az ülésen nugvitet­ték Atekszandr Vinogradovnak. a Szovjetunió, Tudcmánvos Akadémiá­ig levelező tagjának beszámolóját a „Vemadsakij“ geokémiai és anaiüi, kai intézet legújabb kutatásairól. A. Vdnogradov beszámolt arról, aogv az intézet munkatársai [elhasz­nálták a radioaktivitást a geológiai képződmények abszolút korának meghatározására. Az új módszerek alkalmazása alapján a geokémiai in­tézet munkatársai tudományosan ki­számították, hogy a föld körülbelül öímiLiárd éves. * Moszkva: Az Uráli Gépgyár dol­Páris (TASZSZ): Parisban meg­kezdődött Franciaország Nyugat-Né. metország. Olaszország Belgium. Hol­landia és Luxemburg külügyminisz­tereinek tanácskozása, A tanácsko. zás hivatalos célja az úgynevezett „európai politika; közösség“ megte­remtésére vonatkozó tervezet tanul­mányozása. Mint a sajtó kiemeld, en­nek a szén. és acélfcözössóg ..ad .hoc közgyűlése“ által március elején ki­dolgozott tervezetnek ..nemzetek fe­letti politika; hatalom“ létesítésével keli ..megkoszorúznia“ az úgvneve- zett „európai szén. és acéiközössé" get“ és az „európai védelmi közös­séget.“ A május 12-1 ' ülés eredményeiről ugyan még nincsenek- adatok. d€ a burzsoá lapok máris kiemelik a ta­nácskozás részvevői közötti nézetelté­réseket. A Francé Soir című lap pél­dául ezeket írja: „Nemzetköz; érie­m:l népnek. Kidolgozta és tárgyalási slapul javasso.ln a Németországgá, kötendő .bál.síi2tv.ódé. tervezetét é„ ezzel reáiij alapot teremtett a nagy­hatalmak Né m •; t c rs zággí a. kapcsola­tos tárgva.ásaihoz. Ha a német békeerők még szoro­sabban összefognak éj még szervezet, tebben lépnek lel, kikényszerítik, hogy az érdek: 5 nagyhatalmak a német nép képviselőinek bevonásá­val, tárgyalásokat kezdjenek a ne­met békeszerződés megkötéséről. A Német-Szovjet Baráti Társaság tonlos feladata hogv hazánk legtá­volabbi falvainak lakosaival is meg­ismertesse a Szovjetuniónak a német békeszerződés létrehozására irán; il­lő kezdeményezásét. Sztálin elvíárj. a béke halhatatlan élharcosa javas- ’aía;:. valamint a Pravda-nuk Eise-■ hower külpolitika: beszédévé; fog.’a - kozó nagyjelentőségű cikkét — nme. ki Walter Ulbricht építésének hírei gozói a közelmúltban elkészítette:: Egy- hatalmas hengersort. Az új hengersor hossza 300 nul­ter. A hengersor meghatározott idő alalt másfél—kétszer annyi bugát hengerel, mint az eddig gyártott leg nagyobb hengersorok, A hengersor irányítását automatizál iák. Moszkva: a Szovjetunió könnyü- é- élelmiszeripar: minisztériumában állandó kiállítást rendezlek, ahol min­tákat mulatna.;- be az ország texti’- ipari vá.'alatainá: készítet; anyagok­ból. Az OSzSzSzK, Ukrajna Grúzia. Dz. bekíszíán. Tádzsikisztán. Litvánia és a több: szövetséges köztársaság tex­tilipari vállalatai több mint 1.300 mintát mutatlak be gyártmányaikból. 1952-ben háromszor annyi selymet gyártottak a Szovjetunióban, mint 1940-ben, 1953-ba.n pedig a selyem- bő; készült anyagok mennyisége mar ötször annyi lesz. mint 1940-ben. kezűtek megnyitása alkalmával rá­kén történik, hoc;v á tárgyalások résztvevőinek nézete: annyira külön­bözőek lennének mint jelen esc­hen.“ A lap hangsúlyozza, hogy a .,ten­gerentúli területekkel rendelkező és nemzetközi kötelezettségeket vállalt“ Franciaország „nem oldódhat fel te,, jesen az Egyesült Európában.“ A „Figaro“ szintén kiemeli, hogv a holland és a francia küldöttség „fenntartásokat“ emelt az „európai politikai közösség tervezetének elő­terjesztet; szövegével kapcsolatban. „Még komolyabbak — írja a lap. — a Van Zeeland, belga külügymi­niszter által em-'t politikai ‘érmé szetü kifogások. Van Zeeland Stras" bourgban állást foglalt a tervezett közösség nemzetek feletti fel lege el­len.“ SZÁMOK ES TÉNYÉK Szemelvények a PravdaiS április 28-i számából AZ ÖSSZES KAPITALISTA ORSZÁGBAN AUANOOAN CSÖKKEN A DOLGOZOK MUNKABÉRE Az átlagos munkabér 1952-ben az Amerikai Egyesük Ál.amolcban a létminimumnak,, mindössze 54 száza* lékát, Olaszországban 1951-ben 50 százalékát. Japánban 1951-beai 30 szá­zalékát tette kL Nyugat-Németország bán az összes bérmunkások 42 száza­lékának munkabére 1952-ben alaceo" nvabb volt a hivatalos, rendkívül alacsony létminimumai ál. Franciaor­szágban 1951-ben a do'gozók mint­egy 50 százaléka kevesebbel kere­sett a megállapított létminimumnál. az Összes kapitalista országban 1952-ben jelentősen emelkedtek az élelmiszerárak Az egyik legfontosabb tomegélel- mezési cikk, „ burgonya ára 1952-ben egy év alatt: az Egyesült Államok­ban 53 százalékkal, Angliában 15 százalékkal Nyugat-Németország" bán 46 százalékká!. Olaszországban 19 százalékával Franciaorszagban 10 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor a kenyér Angliában 25 százalékkal Franciaországiban 21 százalékkal drá­gult. A dolgozóknak nemcsak az élelemért, hanem a lakásért is többet kell fizetniük hónapban 25—30.000 lírát keres. 4 A Lakbérek a kapitalista országok­ban szüntelenül emelkednek. Olasz­országban például 1946"tól 1953-ig a nyolcszorosára növekedtek. Egy szoba havi bére 6—12.000 lírába ke­rül, ugyanakkor a szakmunkás egy millió olasz, mivel nem tudja meg­fizetni a lakbért barlangokban, kunv hókban, vitylllókban 6tb. húzód'k meg. A kapitalista országokban no a munkanélküliség Angliában a teljes munkanélküliek száma 1952-ben egy év alatt 64 szá­zalékkal növekedett. Nőtt a munkanélküliség Francia­országban. Belgiumban Ausztriában. Svájciján, Norvégiában és más álla­mokban is. Az Egyesült Államokban minden negyedik^ N y ugnt-Némeio rszágban pedig majdnem minden ötödik mun­kás és alkalmazott munka nélkül van. A háború után különösen sok a rész­leges munkán elküld, aki csak á hé' eíjyes napjain do'gozik. Á „TASzSz" a párisi külügym'niszteri tanácskozásról

Next

/
Oldalképek
Tartalom