Tolnai Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-01 / 102. szám
Élíen a munkásság parasztság, értelmiség testvéri szövetsége: a Magvar Függetlenségi Népfront! HARCBAN A TERVÉV SIKERÉÉRT Az élenjáró tapasztalatok propagandája a „Holniogorka“-szovhozban irta J. GOLliö, a szovlio/dolgozók szakszervezete Moszkva-területi bizottságának elnöke Útban a kommunizmus bősége felé Árleszállítás után egy taiusi áruházban Irta: A. CSERNYICSEN KO 'és A. KJABOKLJACS, a Pravda tudósítói Zimuda Vibreva. a Moszkva-kör- nvéki ,.Holniogorka“-szovl*oz fejő- nője kiváló munkaeredményeiért megkapta a Szocialista Munka Hőse címet. 1948-ban egy egy tehéntől 5026 kilogramm tejet fejt. 1952-ben pedig már 7030 kilogrammot. Idén a hírneves fejőnő vállalta, hogy te- lienenkint eléri a 7500 kilogramm fcjési átlagot.- Sozvhozunkban nem én vagyok a/ egyedüli, aki magas eredményeket ér el — mondja Vibreva. — Erősen a sarkamban van Jakovleva Pefrova, Korolkova és még több más fejőnő. \ ,.Holinogorka“-szovhozban csak- 1igvan sok sztahanovista van. Munkájukat a kormány magas kitüntetésekkel jutalmazta. A szovhoz dolgozói közül négyen kapták meg a Szocialista Munka Hőse címet, 13-an kaptak Lenin-rendet és 36-an más kormány ki tüntetéseket. A „titok“ nyitja Mi a „titka“ a „llolmogorka“- s/.ovhozban folyó magasterinelé- kenységű munkának? A „titok“ nyitja nagyon egyszerű: az élenjárók tapasztalatainak széleskörű ismertetése és a versenyeredmények nyilvánossága. A szakszervezeti bizottság és a 1 /. o v h 0 z ve z e t őség a pártszervezet irányításával nagymértékben kifejlesztette a szocialista versenyt. A verseny szakmák szerint folyik. Külön versenyeznek az állattenyésztő-telepek dolgozói, a gépészek, a növénytermelők, az építők. Ha valaki új eredményt ér el. tapasztalatait azonnal az illető szakma ösz- szes dolgozóinak közkinesévé teszik. A szakszervezeti bizottság az élenjáró tapasztalatok elterjesztésének legkülönbözőbb formáit alkalmazza. Beszámolnak az élenjáró eredményekről a termelési értekezleteken és a közgyűléseken, amikor a havi versenyeredményeket ismertetik. A munakverseny győzteseit a legjobb dolgozó címével tüntetik ki. Ha például egv fejőnő három hónapon keresztül egyfolytában győztesként került ki a fejőnők munkaverse- nvéből, megkapja „A legjobb fejőnő“ címet. Ha hat hónapon keresztül meg tudja tartani az első beivel, neve felkerül a dicsőségtáblára és díszoklevelet kap. Aki több mint egy évig magáénak vallhatja „A legjobb fejőnő“ címet, annak nevél a dicsőségkönyvbe írják. Ez is az élen járó munkám (lőszerek ismertetésének egyik formája. A beírás előtt ugyanis szakmai .értekezleten majd a szakszervezeti bizottság ülésén megbeszélik az illető dolgozó munkáját. Ezután közgyűlést hívnak össze, amelyen a szovhoz vezetőség képviselője elmondja, milyen eredmények alapján írták be a dicsőségkönyvbe az élenjáró dolgozó nevét és hogyan érte el ezeket az eredményeket. Uj eredmények felé Nagy szerepet játszanak az élenjáró munkamódszerek ismerteteké ben a zootechnikai körök. Ttt részint a zooteehnikusok tartanak előadásokat. szorosan öszekötve az elméleti kérdéseket a gyakorlati munkával, részint maguk az élenjáró fejőnők. A zootechnikai körökben általánosítják a legjobb dolgozók tapasztalatait és módszereiket átadják a szovhoz minden dolgozó j útiak. Az élenjáró munkamódszerek ismertetése érdekében a szakszervezeti bizottság felhasználja a szemléltető agitáció eszközeit. A vör sarkokban kiállít iák az élenjárók arcképét és leírják módszereiket, munka-eredményeiket. Fonfo* szerepet játszanak a tapasztalatátadá3- ban az ismertető füzetek, amelyeket A. Parfjonov szovhozigazgató és M. Borskov főzootechni.kus ír. Az egyik füzet címe: „A magas lei- hozam elérésének tapasztalatai a „Hoknogorka“-szovhozban“. Az elmúlt évben a tehenek tej hozama háromszor olyan maga* volt. mint 1947-ben. A szarvasmarha- áitlomány 187 százalékkal gyarapodott. Az élenjáró tapasztalatok széleskörű ismertetésé segíti a ..ííól- mo<rorka“-szovhoz dolgozóit, hogy újabb eredményeket érjenek el. Szovjet traktoristák a bő termésért A Szovjetunió szántóföldjein egyre szélesebb arányokban bontakoznak ki. a tavaszi munkák. A traktoristák és a kolhozparasz- tok versenyt folytatnak a tavaszi vetés mielőbbi és minél jobb elvégzéséért. A vetés meggyorsítása érdekében egy-egy traktor 2—6 vetőgépet is vontat. Aho-1 a keresztsor is vetési módszer! alkalmazzák, ott egyidejűén végzik hosszában és ke resztben a vetést. A traktorvezetők és a munkagépek kezelői mindent, megtesznek a munkatermelékenység fokozása és a gépkihasználás javítása érdeké ben. Jól tudják, hogy a korai vetés a bö termés biztosítéka. Az erő- és munkagépek telje* kihasználása lehetővé teszi, hogv határidő előtt elvégezzék a _ tavaszi vetést, javítsák a munka minőségét és növeljék a terméshozamot. Minden tra k torosbrigúdnál vannak még fel nem tárt tartalékot. Az egyik ilyen fontos tartalék a traktorok • gondos karbantartása. A krasznodari és sztavropoli határ- területen. Belorussziában és sok más területen 1951-ben több, mint 15 százalékos volt a műszaki hiba miatti traktorátlús Az ilyen vesz- teglések megszüntetése annyit jelent, mintha több tízezer új gépet állítanának munkába. A gépállások megszüntetésének egyik módja a megelőző karbantartás tervszerűsége. Különösen fontos a be'yszíni karbantartás meg szervezése. A traktorok és a munkagépek nehéz körülmények között végzik a szántóföldi munkát: ki vannak téve az időjárás viszontagságainak, hamar belepi őket a por, a sár.^ Az élenjáró gépkezelők,, akik időben, ütemterv szerint végzik a karbantartást. a tisztítást, olajozást s az elhasznált alkatrészek cserélését, magas műszaki teljesítményt érnek el. Gépeik kitűnő állapotban vannak és csak hosszú idő elteltével kell főjavításra adniok a traktorokat. A Voronyezs-területi sisovszkájai gép- és traktorállomás gépkezelői a műszaki karbantartásra vonatkozóan évi, havi, sőt napi ütemtervet dolgoztak ki és gondoskodtak a tar- tálékalk-atrészekről is. A gépállomásnak három vándor gépjavító műhelye van de felkészült a traktorosbrigádok zavartalan kiszolgálására az állandó javítóműhely Is. A sisovszkájai traktorosok példáját követik a többi gépállomás dolgozói is és arra törekednek, hogy a gépek gondos karbantartásával, valamint teljesítőképességük jobb kihasználásával minden mezőgazda- sági munkában növeljék a munka termelékenységét. Ezzel is biztosítják a tervév sikerét. Minden tavasznak megvan a maga sajátossága. Ukrajnában az idei tavas fő sajátossága nem abban van, hogyan alakul ki az időjárás. Ezt a tavaszt az a hatalmas nnutkalen- dület jellemzi, amellyel az emberek a vetés gyors befejezése érdekében dolgoznak a kolhozlókleken. .... A „Cskalov“-kol'hoz (kievi terület, Bjelocerkovi kerület.' Trujski falu) irodaépülete előtt áll a verseny tábla, amelyen a tavaszi vetésben elért eredményeket tüntetik fel. A versenytábla adatai szerint az árleszállítást követő' két napon különösen gyors ütemben emelkedett a munkateljesítmény. Igv válaszolnak a kolhozparasztok a közszükségleti cikkek árainak újabb csökkentésére, arra az újabb megnyilvánulásra, amellyel a párt és a kormány a nép jólétéről gondoskodik. Az örvendetes esemény még odaadóbb munkára serkentette a falu dolgozóit. •-— Kolhozunk máskor is ért él eredményeket — mondja Alékszandr Lukjanyenko kolhozeínök. És eredményeink évről évre jobbak tesznek. De őszintén mondom: az emberek in ég sohasem dolgoztak ilyen lendülettel, mint ezen a tavaszon. A kolhozparasztok egy emberként mondják: ,,Az állam gondoskodik rólunk és mi nem sajnáljuk erőnket államunk fel v iragozta fásáért“. — Én úgy gondolom»— kapcsolódik a beszélgetésbe Jele na Nvi.ki- forovna Gajdok — a mi kötelességünk az. hogy most még jobban dolgozzunk, mint azelőtt. Felszólalt a többi kolliozparaszt is. Ujaibb és újabb példáikat, tényeket hoztak fel. amelyek azt bizonyítják. hogyan emelkedik évről évre a parasztésaládok életszínvonala. A kolhoz-parasztok egy csoportja a beszélgetés után egyenesen a falusi áruházba indult megnézni: mi mindent vásároljanak maguknak a leszállított árakon? A falusi áruház egy új épületben van. A polcokon rengeteg áru: szöveteik. lábbelik, edények. órák, könyvek... A kolhozparasztok szívesen vásárolnak a jóminőségű áruból. Sokan vásárolnak gyapjú- és selyemszövetet, divatos cipőt. Bő választék van bútorból és motor- kerékpárból is A kolhozparasztok eddig már többtucatnyi motorkerékpárt s több mint 500 kerékpárt, számos rádiót és varrógépet vásároltak maguknak. Az áruház évi áruforgalma eléri a másfélmillió rubelt. A kolhozparasztok lényegesen több minőségi árut vásárolnak már, mint a múltban. Ez érthető is. hiszen jövedelmük évről évre emelkedik. A múlt évben egy kolhoz- parasztcsalád a műn ka egységek után csupán készpénzben átlag 3 ezer rubelt kapott jövedelemelosztáskor.-— Én sok mindent vásároltam.— mondja élénken barátnőinek I rína Sej na. a kulihoz híres fejőnője. A mi családunk több mint ezer munkaegységet teljesített. Minden munkaegység titán 3 rubel készpénzt. több mint 2 kilogramm gabonát és >ok egyéb terméket kaptunk. tettünk maguknak 11 j ruhát, új cipőt. Apám is, anyám is most olyan ruhában jár. amilyenről hajdanában a kolhozrendszer előtt még csak álmodni sem mrét Összeszó mohain, hogy most, a hatodik ár- leszállítás után. tehát ebben az évben 2 ezer rubelt takarítunk meg.’ Már most iis .jóval többet keresek, mint a múlt évben. A terv szerit) 1 idén egy.ájteljesített munkaegység után 4 kilogramm gabonát és 6 rn beit kapunk. Az a szándékom, hog' új bútort és szép kabátot vásárolok magamnak, de már a motorkerékpárral is kacérkodom Az építőanyagok üzletében is javában áll a vásár. Igen sok kolhoz- paraszt épít áj házat A faluban a múlt évben építették fel a klubot, az új tehénistállót és a baromfiólaí. Most épül a bölcsőde Építenek fo vúbbú borjúistállót és sertésólat. befejezőiéiben van az állattenyésztő telepek komplex gépesítése. — Az építőanyagok vásárlásánál most többtízezer rubelt takarítunk meg — mondja Andrej Brovesénko. a kolhozeínök helyettese. — Minden sokkal olcsóbb lett: a cement, a szeg, az üveg. A tervezettnél több új épületet emelhetünk. öröm és boldogság költözött minden házba. És a boldogsággal együtt minden kolhoztagof áthatja az az elhatározás is. hogy a jövőben, még nagyobb igyekezettel végzi munkáját. Ebben az évben a kolhozparas/,- tok azért harcolnak, hogy hektá- ronkint 20.8 mázsa gabonát és 260 mázsa cukorrépát takarítsanak be. Az állattenyésztők vállalták, hogv túlteljesítik az állattenyésztés fej lesztéscnek tervét s minden istál- lózott tehéntől 5 ezer liter-tejet fejnek ebben az évben. * Leszállít az. est. A rádióközpont befejezte adását. Hazafelé induluaik az emberek. Hazafelé tart Jakov Matyusko traktoros, Fjodor Kova- lenko kolliozparaszt, Jevdokija Ku- benko fejőnő. Matrena Matyusko sertésgondozónő és mások. Ezen a napon minden gépkezelő és kolhoz- paraszt kiváló munkát végzett a vetésnél és az állattenyésztő telepeken. Holnap pedig új erővel fognak munkához hogy tovább erősítsék a közös gazdaságot — a koLhozpa-rasz- tok jómódú és kulturális életének forrását. „AZ ÉN HÁZAM" Irta: OLGA KOZSUHOVA (Elbeszélés) A sotéLsárgéra festett többem slel es hás- kiemelkedett az egész negyedből. Amikor Lém először lépett be az udvarba, kissé furcsán érezte migát. Néhány lakásban már égéit 0 villany. Az ablakokban, a fehér függönyök mögött árnyékok mozogtak: ott éltek azok az emberek, akikkel Lénának meg kellett ismerkednie és valami újat kellett aéhia nekik. Léna népnevelő volt.. . A főiskolán, a Komszomol-bizoUsAg ülésén azt mondták neki: — Komszomolista vagy, jövendő pedagógus. Uj feladatod felelősséggel jár, úgy teljesítsd, ahogy az komszo- moHs'áJioz illik. Ez a munka sok- mindenre megtanít . ■ . Léna már tudta: minden munka tanulságos. Be mi az, amire ö rneg- ianíthalm az emberekéit Mit mondjon nekik? Mivel kezdje? Míg a, behavazott nagy udvar közepén állt, gyapjúkesztyűs kezében gyűrő gette a választók névjegyzékét. Csendesen hullott a hó, s belepte Léna fejkendőjét, kabátgallérját, vállait. Hangos ajtócsapódás hallatszott most. Jól megtermett, szőrmesapkás, vattazubbonyos fiatal fiú indult a lépcsőház felé. Amikor Lénát meglátta, kihúzta magát, zsebretett kézzel közeledett hozzá. Vidám arca felelt egy vüágosszőke hajtincs bújt ki sapkája alól. — Kit keres? — kérdezte mély hangon. — A választókhoz jöttem, — mondta Léna. — Népnevelő vagyok. — A válaszió-ó-ókhoz... — húzta el a szót. — De melyik családhoz? Léna megmondta. — Megmutathatom... — szólt a fiú. UIközben összeismerkedtek. — Viktor a nevem, 15 éves vagyat;, — mondta a fiú. Léna többnek 'gondolta. — Tanulsz? — Igen. Esti iskolába járok. Fölértek a második emeletre. Viktor bekopogott az egyik lakásba. — Nyisd ki. nagyanyái — kiáltott be az ajtón. Belülről lépés:/; hallatszottak, majd kulcs csikordult a zárban. — Jövök már, Vityok... Ki van. veled? — Népnevelő.,. — mondta Viktor és clőreengdle Lénát, A kivilágított előszobában idősebb nő állt. Szép ősz haját kontybakötve viselte. — Jaj, szegény gyermekeim, biztosan átfagytatok. Hideg van az utcán! Közben lesöpörte a havat Lém kabátjáról. — Tegye le a kabátot, kedvesem, melegedjen meg... Vityok, miért nem segítesz? — Csak egy 'pillanatra jöttem, a listát kell ellenőriznem, — szabadkozott Léna, — Pillanatról szó sincs! — mondta nagyanya és kinyitotta a szobmjiót. — Jöjjön csak be. Az ilyen öregasszonyok, mint én, úgyis mindig eguedül vannak, Tea. áfonyabefőtt, meg sütemény került az asztalra. Közben beszélgettek. Nagyanya örömmel fogadta, hogy nála tartanak megbeszéléseket a válaszúkkal. Csak azt kérte, hogy hozzanak térképet, mert ha vibÍQ- pólUikáröl hall. szereti nézni, mi, hol történik... Léna megígérte, hogy legközelebb térkénét is hoz. Búcsú- záskor meghívót adott nagyanyának egy közeli hangversenyre. Léna ezután egy Szitálin-díjas vegyészprofesszor lakásába ment Viktorral. A professzor tréfásan megkérdezte Viktortól: — A népnevelő ulitásra lettél? — VáUonveregette Viktort, majd Lénához fordult: — Tudja-e, hogy ez a fiatalember mennyire érdeklődik a vegyészet iránt? És nagy érzéke is van hozzá. Ha elvégzi az esti iskolát, odaveszem magamhoz a főiskolára. Csak igyekezz, Viktor, hogy csupa kitűnő legyen, különben nem leszűrik jóbarátok. Mikor a harmadik lakáshoz értek, Viktor búcsúzni akart, de Léna tartóztatta, — Gyere csak velem, így vidámabban megy a dolog. A professzor is mondta: te a ,,népnevelő utitársa“ vagy... í* Léna azután csaknem minden nap elment a házba. Hol könyveket, hol hahóitokat, hol térképet vitt magával. Viktor az ablakból látta, mikor jön és rendszerint már a lépcsőházban várta. Ha a házgondnokkal találkoztak, megkérdezték: — Megcsinálták már a tetőt a 35-ös lakás fölött? — Már elkezdték — mondta a gondnok. —. Még csak most kezdik? — kérdezte rosszalóan Léna. — Igyekezzenek. különben lesz mit írni a faxújságra. * A választás napján a választókörzet bejáratánál fúvószenekar játszott. Családostul, ünneplő ruhában jöttek a választók, lábuk alatt csikorgóit a hó. A város fölött fehér felhők szóltak a világoskék februári égen. Léna várta az „övéit“. Nagyanya már messziről integetett Lénának. Viktor, mikor Lénái üdvözölte, nagyot sóhajtott és bánatosan nézett a szavazóhelyiség felé. — Irigyíed őket9 — kérdezte Léna. — De még mennyire! Még csak 15 éves vagyok. Jött a vegyészprofesszor is népes családjával. Mindannyian kezetszorí_ toltak Lénával. Meghívták vacsorára. A professzor Léha fülébe súgta: • — Nem vagyok már fiatalember, de megérem még, hogy magára szavazhatok,... * Lezajlottak a választások. Lénát a t-egjobb népnevelők között emlegették. Most már ő is átadhatta tapasztalatait az \újoncoknak. Egy népne- vélőbrigád élére állították. A sokemeletes nagy házba Lém most már úgy lépett be, mintha haza menne. Ahol azelőtt salakdombok sc. tótlettek, most virágágyak adtak. Ültetésüket Léna javasolta. Tavaszi estéken együtt kertészkedtek a professzorral, Viktorr-d és a ház többi lakójával. A georginákat a házgondnok ültette a középső virágágyba. Aztán elmondta Lénának, hogy segíteni akar a gyermekek sportpályájának építésében. A sportpálya el is készült. Négy év telt elf Léna most már nem egyedül jött ,,az ö háziba''. Magas, bőrkabátos egyetemista kísérte. A bejáratnál sokáig álltak és beszélgettek. — Megyek, mert várnak rám, — mondotta búcsúzkodva Léna. — Sok szerencsét! — szólt nevelve a fiú. Négy év alatt megváltozott a hát és vidámabb lett az élet. Nagyanyó szobájában a székek a sarokba kerültek, a szoba közepén piros, kék és zöld kockákból apró ház épült. Az asztal mellett háromkerekű bicikli áll. Az egyik szék dől gyermeklábak kandikáltak ki: a kis unoka van itt vendégségben és „házat épít". A kis Vologya látogatását a házban,,Vologya önkényuralmának‘‘ nevezik. Nagyanyó, akárcsak négy évvel ezelőtt, sürög.forog a házban. Leánya az óráját nézegeti, színházba feszülnek a tériével. Léna a padlón * ül, összeszedi Vologya hadizsákmányát, majd megiszik egy teát a nagyanyává!. Kínt megszólal a csengő. — Talán Vityok jött meg az egyetemről, — találgatja nagyanyó. — Gratulálhattok, — hallatszik már asz előszobában a belépő Viktor hangja, — népnevelő lettem, beosztották a választási körzetbe. Most már nemcsak „utitárs“, hanem önálló népnevelő vagyok!.,. Viktor büszkén veszi le meszes és agyagos kesztyűjét. — Ma jól dolgoztunk! Csuda jó érzés a saját kezünkkel építeni -n egyetemet!.... És látni a magas állványokról a város fényeit... Valami gyönyörű! ... Léna későn került ki a házból. Amíg az utcán ment, az életre gondolt, amely szemük láttára változik és azokra az emberekre, akikkel népnevelő munkája alatt .találkozóit. Mondott nekik új dolgokat, de még többet tanult tőlük. Nagyanyától ázeretetet, gyöngédséget az emberek, kicsinyek és nagyok iránt; a piofei:- szortól nyugodt áll hat at o s súgói, kitár tást, minél több tudásra törekvést. Viktor a szeme láttára fejlődőit:, nyughatatlan kisfiúból, komoly főiskolássá nőtt. Vájjon fejlődik-e tovább, lesz-e belőle a nép igazi nevelője? Amikor Léna a „síipl* szót hallotta, mindig a választókra gondolt, ők viselték a háború terheit, ők dolgoztak és harcoltak; most újból dolgoznak, építenek, gyógyítanak és tanulnak. Végigment a Vörös téren a Kreml tornyai alatt, a mauzóleum előtt, ahol merev mozdulatlanságban álltak az örök. Aztán felnézett a palota ablakaira: ott ül össze holnap a Len- felső Tanács, onnan irányítja az ország népét új munkára, új győzelmekre. 5 I