Tolnai Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-09 / 107. szám

Éljen és viruljon q magyar és szovjet nép örök testvéri barátsága! PÁ R 2 ÉS PÄ RT ÉPÍTÉS A MI KÉPVISELŐJELÖLTJEINK A naki pártszervezet felvilágosító munkája nyomán a párt szava eljut minden dolgozóhoz A választási győzelme: igiazd gyö­seleonmé az teszi, ha a szavazat együttjátr a. nép .öptudaitáinaik,, pold-' titkai tájékozotÁságiárvalk nagyfokú emelkedésiével, ha..egy-ütijár ,a teámé, lésben eléri. újabb győzejmekkdl. Ennek biztosításót szolgálja, a. naiki pártszervezet komolyan megafe.pózoR, jól szervezett munkája, a kommu­nistáik péklamti látás,a, \ naikd pártszervezet idejében és jól felkészül: a választásKK Ez első­sorban annak köszönhető, hogy a pártszervezet vezetősége kezébe vet­te a politikai felvilágosító munka szervezését, Irányítását.. Vezetőségi ülésein beszélték meg a soraink övét- kező teendőket és határozatot hoz. bak azok sikeres végrehajtása érde­kében. A határozat minden sora lelté vált. Minden párttag megkapta párton eg. bizaitásiát, kiépítették a népnevelő- hálóziatot a legjobb pártanikívirlá dol­gozó parasztok bevonásával, akiket előzőleg agiitiációs tanfolyamo-n képez­tek ki, öft népnevelő áll Kymódom a pártszervezet rendelkezésére, akik naponta látogatják a tcrülel-ükön la­kó dolgozó parasztokat, felszerelve jo népnevelő érvekkel, a község és a dolgozók megváltozót', életének anya. gávai. Az agitiációs kollektíva mun­kájából résztkaptaik, a DISZ. az MNDSZ aktívái i-s, valamint a béke- bizottság tagjai. Az álliaindó és szívós felvilágosító »uuinikáfn.alk eredményei máris vissza­tükröződnek a •község életiében, a t-enmel-ésben, ,a tervek teljesítésében. A község a mezőgazdasági mun­kák terén a járás első községé­nek küzdötte fel magát. Befejez­ték a vetést és folyik a növény­ápolás. Számos dolgozó paraszt kapálja már kukoricáját, sara bolja répáját. Az eredmények elérésének hajtó ereje a pártszer­vezet munkája, rugója a népne­velők munkája nyomán egyre szélesedő választási békever­seny. Számos dolgozó [karászi; kaipcsi.'lódott ebbe a versenybe, hogy emelt fővel, kötelezettsége teljesítésével járulhas­son május 17-én az urnához. Nako-n is bebizonyosodott, hagy a példámu- tatás igen meggyőző agitáció* érv. tízért teljesítette elsőnek a községben Vörös Ferenc, Kelemen Sándor pár. toniktvüli népnevelő, egy-éniilég gaz- dátkiodó paraszt vetéstervét, beadási kötelezettségiét. Ezért követték Kurdi Sándor elvtárs pártvezetőségi tag népnevelő példáját a község dolgozó parasztjai, hogy a választások nap­jáig, rendezzék soromúéyő beadási kö. telezevtségüket. teljesítsék a mező­gazdasági munkák során rájuk háruló feladatokat. Kurdi elvtárs versenyre hívta a község valamennyi népneve­lőjét. A cél: melyik népnevelő kör­zetében fejezik he elsőnek a munká­kat. melyik népnevelő körzetébe tar. tazó választók járatinak elsőnek az urnákhoz, A nemes vetélkedés nagyszerű eredményeket hoz nap mint nap felszínre. Számos dol­gozó paraszt van a községben, aki már éves beadási tervét is teljesítette tojásból, A dolgozó1 parasztok túl­nyomó része négyzetesen vetette ku­koricáját. Ez az eredmény azonban sakkal komolyabb munkát, m.ggyőzö szót követelt, mint azt így papírra vetjük. Számtalanszor idézni kelleti a múltból. Kurdi elvtársnak és a többi nép­nevelőnek sokszor el kellett mon­dania, milyen élete volt, mint cse- lédnék a papi birtokon, és mi­lyen az élete most. Földet ka pott. megbecsült tagja a társa­dalomnak és milyen jövedelmet biztosított számára a fejlett agro­technika alapján megművelt föld, mennyi búzát tudott eladni má­soknak. És természetesen a leg­eredményesebb fegyver minden népnevelő tarsolyában, a nép­front választási felhívása, amely pecsétje eddigi eredményeink el­ismerésének, fényes programmja új életünk további fejlődésének. Mi, a Dombóvári Fémtönvcgc.kk- g-yártó Vállalat dolgozói megértettük a Magyar Függetlenségi Népfront fel­hívását, hogy a felszabadulási hét kiváló eredményeit a választási béke. verseny kiszélesítésével és a terme­lés állandó növelésével tegyük még szebbé, hogy ezen keresztül idő előtt teljesíthessük a második negyedéves tervelőirányzatot. Annak elleniére, hogy a felszabadulási hét alatt szület­tek komoly eredmények üzemünkben, az elmúlt negyedévről mégis adósak maradtunk állam unitnak 18 százalék­kal. Most, amikor csatlakozunk a Szé­kesfehérvári Vas- és Fémipari Válla­lat versenykihívásához, az az elhatá­rozásunk, hogy tervünk naponkénti túlteljesítésével pótoljuk lemaradó - sann kát. E nmeik érdekében vállaljuk, A dolgozó parasztok felismerik, hogy a népfront programmja az ő akarataikat is tükrözi. Ezért fogad­ták lelkesedéssel azt is, hogy mó­dosul a begyűjtési rendszer. Így lehe­tőségük nyílik évekre előre tervezni, számadást végezni. A fehilágamió szó map, mint nap, óráról-órára el­jut a dolgozókhoz. Olyan becsületes dolgozók juttatják el a fiárt szavát a dolgozó parasztokhoz, mint G. Nagy Jógsef elvtárs, a község élenjáró dol­gozó parasztja, akit szereltnek ,a .-köz­ségben, akiinek tekintélye vart. szavai súllyal bírnak. S a községben folyó élelmiek, eredményes mimikának hom­lokterében ott álü a pártszervezet. Varga Lajos párttitkár elv-társsal az élen. .Segítő, irányító szava ott hang­zik. el ,ahol a legnagyobb szükség van arra. De. ott állmaik a vezetőségi tagok a választási 'küzdelem első so­raiban és a kommunistáik vaí.ameny­nyié n, hogy Nak község dolgozói be­csületes munkával egyemberként sza. vazziamaik május 17-én a békére, a boldog életre. hogy II. negyedéves tervünket 103 százalékra teljesítjük, a háztartási edényeik gyártásánál a hulladék-anyag felhasználásával 43.000 forintot taik-a- ritumk meg. Továbbá vállaljuk, hogy a selejtet 5 százalékról! 2 százalékra csökkentjük. Az említett felajánlások teljesítésiével alkarjuk bebizonyítani, hogy mi is a Magyar Függetlenségi Népfront mögé akarunk felzárkózni, s a termelési eredim-ényeimken keresz­tiül is a népfrontra adjuk szavazatun­kat. A dombóvári F ém t óim': ige «V k g v á rl ó Vállalat dolgozói nevében: Tcngcrdi Gyula igazgató. Schrettner István pártcsop. házaim Nokk János üB-e'mők. Akiké# tet'/íáí' whtttgßfunk Haumann György né, Csordás Jánosul, kuiik Gyuláné, Szabó András pincehelyi dolgozó parasz­tok, egészévi, illetve félévi tojás- és baromfibe­adási kötelezettségüknek eleget tettek a választás tiszteletére. Vállaljuk. hogy második negyedéves lenünket 103 százalékra teljesítjük“ A Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalat dolgozói harcban a lemaradás pótlásáért Újítások segítik a tolnai Selyemgyár dolgoséit a választási hékeversenyhen „UjitasEz a szó ismerős ma:.m mar minden egyes dolgozó előtt. Mindenki tudja, hogy akkor lehet sikeresen megvalósítani a tervet, ha újítással segítjük elő munkán­kat. A múltban a dolgozók nem igyekeztek azon, hogy újítsanak; hiszen nem találtak abban semmi hasznot, ha a gyártulajdonosnak termellek minél többet. Inkább sa­ját kárukra vt lí,. mert ha többet termeltek, a készáru lelhalmozó- dott, £ ők egy szép napon az ut­cára kerültek. Ma azonban egész más a helyzet. Dolgozóink tisztá­ban vannak azzal, ha többet újí­tanak, azzal saját maguk munká­ját segítik, saját országukat te­szik még gazdagabbá, még kultú- ráJtabbá. A Tolnai Selyemgyárban_ de megyénk többi üzemeiben is fog­lalkoznak újításokkal. Hetente tar­tanak öllelnapokat, újítási hetet, ahol a vezetők, a dolgozók lelve, tik az észlelteket, elmondják azo­kat a találmányaikat, amelyekkel megkönnyíthetik az üzem dolgo­zóinak munkáját. A Tolnai Se­lyemgyárban az elmúlt negyedév­ben 14 volt a beadott újítások szá­ma, ebből 11-et eliogadtak, 9-et pedig máris alkalmaztak, A be­adott újítások előkalkulált évi gaz dasági eredménye 836.318 Morinl megtakarítást eredményez. V\ be­adott újításokért az újítók meg­kapják az érte járó jutalmat. Az első negyedévben 2100 forintot ti­zedek ki az újítók között. Az üzem újítói ma már inkább a gazdaságosabb újításokra törek­szenek. Fridrich Gyula műszaki vezető és Takler János energeti­kus javasolták a hideg úton tör ténő íonást, ami jelenleg kísérlet alatt van. Ennek az újításnak be. vezetésével megkímélik a dolgozó, kát a forró vízben történő fonás­tól. Az újítás évi elökafkulált gaz­dasági eredménye S04.000 forint megtakarítás. A fizikai dolgozók közül Takács József üzemfenntar tó újításával a motringoló üzem­résznél mutatkozó szűk kérészt- metszetet szüntette meg. Beadott újításáért 200 forint díjelőleget ka­pott. A többszöri újítók közölt sze­repelnek Kiss Z. Istvánná hámta- lanító, Hartmann Imre, Hírt Jó- zseíné, Veréb János és Bátori Ist­ván üzemfenntartók, Gémest Fe­renc fűtő és Főfaji József gép­ápoló, akik állandóan azon dol­goznak, hogyan lehet a munkál könnyebben, rövidebb idő ala it, ol­csóbban elvégezni. S „fejtörő“ munkájuknak meg is van az ered­ménye: a beadott újítások urán mindig megkapják az érte járó ju­talmai. Most a választási békeverseny ideje alatt de a továbbiakban is fordítsanak nagv gondot az újítá­sokra, hogy ezen keresztül minél előbb győzelemre vihsssük öteves tervünk hatalmas célkitűzéseit, .-Íz újítási bizottság tordítson nagy gondot arra, hogy a beadott újí­tás minél előbb a gyakorlatban is megvalósuljon, Vass Istvánná, az MÍNUSZ főtitkára A dolgozó asszonyok sorsa az ura-]c országában kellős nyomorúság volt. Nemcsak kizsákmányolták ökst. do nem tekintették tcijesjogú em­bernek sem. A felszabadulás hoz’j meg számukra a szabadságot és egyenlőséget, a szabad murikaieht" tőséget, tehetségük kivirág zását. - Hazánkban a dolgozó asszonyok :-ui­sa megbecsülés^ szeretet, kifünlc-tés. Vass Istvánná küzdelmes élete min­den dolgozó asszonv életét példázza, 1915-ben született, gyermekkora az akkori idők szegény gyermekeinek sorsához volt hasonló: nyomor, szű­kös lakás állandó anyagi g-ondok között nőtt fe] és — hogy könnyít* sen csalódja helyzetén, — már 14 éves korában dolgozni ment. Először az albertfalvai gumigyárban, majd a Lódén Posztógyárban volt műnk is nő. 1933 telén a !ódon-gyári sztrájk alkalmával e’bocsátották a gyárból* és hosszú időn át nem tudott mun­kához jutni. Férjéit is elbocsátották, apró gyermek-tikkel kidobták őket otthonukból az utcára. Saját életén '«resztül i&merte meg a Horíhy-fa- siamus munkásasszonyainak. munkás- cs szádjainak nyomorúságát a 16 -18 órás napi munkát, az állandó rette" g-ést a mindennapi kenyérért. 1334- ben sikerült bejutnia a Budafoki Zo. m-áncgyarba, ahoj 1946-ig dolgozott, mint munkás-nő. Még az 1932-as lódeng-yárj sztrájk alkalmával megismerte a munkások összefogásának, a munkások saolids* vitásának nagy erejét. Saját helyze­tének felismerése fokozatosan ana vezette, hogy bekapcsolódjék az új életért, a magyar dolgozó nép bol­dog jövőjéért folytatott harcba. A felszabadulág után pedig nyomban a Magyar Kommunista Párt tagjai kö­zé állt. Hűségével, jó munkájával ki­érdemelte a párt bizalmát: már 1945" ben képviselőnek jelölte a párt. — 1950ben megválasztották az MNDSZ főtitkárává. Kitűnő munkájáért Vass Istvánná elvtársnő magas kitüntetésben része­sült: kitüntették a Magyar Népköz- társasági Érdemrend 111. iokozatávat. Vas* I-stvánnét a dolgozó nép java* ért békénk megszilárdításáért, gyér* mekeÍTik jövőjéért folytatott mimika jáért most ismét képviselőnek jo'ö- lik a magyar dolgozók. Szabó Piroska, az MDP Kö/ponti Vezetőségének és Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a Magyar [Népköztársaság Elnöki Tanáesának titkára Szabó Piroska a magyar munkás­mozgalom; kipróbált harcosa, azok közé az emberek közé tartozik, aki­ket a Magyar Kommunista Párt ne­velt és edzett, akik számára legfon­tosabb a dolgozó nép érdeke és sae- retete. 1909-beá született Budapesten. Szü­lei föld-nélküli szegény pár ászt o-k vol* tak, akik a nyomorúság elől Pestre mentek^ hogy munkát, megélhetést találjanak. Budapesten is igen nehéz körülmények között éltek. Apja nap­számosként dolgozott, anyja mosni járt. Szabó Piroskának is korán hoz. ?Á kellett fognla a kenyérkereső mun kához. Vasmunkás lett s a vilteny- bege-sztő szakmát tanulta ki. Hamar felismerte, hogy hol a he­lye: 1931 óía tagja a Kommumslcuk Magyarországi Pártjának. A Horthy rendőrség állandó üldözése elől ille* galitásba kel] vonulnia, de továbbra is önfeláldozó an harcol a dolgozók felszabadításáért. 1932-tő! 1936-ig » Kommunista Párt illegális központi nyomdájában dolgozik, ahol a párt röpcéduláit, kiadványait készítették, melyek a párt szavát az igazság hangját juttatták ef a dolgozókhoz. Később a párt utasítására a Vasas Szakszervezet vezetőségében és a Szociáldemokrata Pártban végzett muntkát, 1944-ben rész-íveit az újpesti partizánharcokban. Azok között küz. dött, akik fegyverrel a kezükben se­gítettek a Szovjet Hadseregnek, hogy felszabadítsa hazánkat a fasiszta bán diíá.k uralma alól; A felszabadulás uíán kettőzött erővel harcolj tovább a dolgoz» nép ügyéért,. A Magyar Kommunista Párt országos nöti-tkára lett, majd később a Vasas Szakszervezetben és az Ál­lami Ellenőrzési Központnál végzett felelősségteljes munkát. 1950 febru­árjában a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkárává válasz­tották. 1945 óta tagja az MKP, majd az MDP Központi Vezetőségének és 1946 óta a Központi Ellenőrző Bi­zottságnak. 1945*töl országgyűlési kép viselő. Biztosak vagyunk abban, hogy híven képvisel; ezután is dolgozó népünk ügyét. Vontatottan halad a foldniífvesszÖEetkczetek köles-vetéstervének teljesítése A minisztertanács határozata ki­mondja hogy a tartalékfóldok hasz* nosítáisáért a tföldművesszövéfkeze- tek felelősek, A tartalékterületek ve­téstervét úgy állapították meg a fel. sőbb szervek, mint a gépállomáso­két, állami gazdaságokét és termelő* szövetkezetekét. A terv alapján 2000 hold kölest kellene elvetni OFA- területen a földművesSzövétkizetnek, de nemcsak kellene, hanem el :s kell vetni. Mindenki előtt ismeretes, hogy a minisztertanács határozata szerint április 30’-ig 'kel-le^ volna elvetni a kölest. Ezzel szemlben. a földműves- szövetkezetek a 2000 holdból május 5-ig mindössze 130 holdat vetettek csak el. A köles vetéstervek nem* teljesítésénél nincs‘•semmi objektív ok, amire hivatkozhatnának a veze­tők, mert a vetőmagot ápriiig 13 és 20-a között minden föidművesszövet- kezet megkapta. A talaj állapgía áp­rilisban kedvező volt. Mi az oka léhát annak, hogy a fent felsoroltai, ellenére sem megy a köiesve-tés? Mindenekelőtt az, hogy nem érzik a föídmüvesszövc:' kezetek súlyának megfelelően a fe­lelősséget, amit maga Vaszkó elv­társ, a MÉSZÖV egyik munkatársa, aki felelős a köiesvetésterv teljesí­téséért, felelőssége tudatában kije­lent. Valahogy úgy néz ki a hely* zet ezen a téred, hogy a földműves* szövetkezetek a tanácsoktól várják az intézkedést, a tanácsok pedig minden felelősséget a földmüvesszé- vétkezőtekre hárítanak. Ettől azon­ban nem igen megy a munka, még olyan hely is akad_ mint Mucsi,ahoi a 300 hold kölesnek való földnek csa,k egy kis része van felszántva. Megjegyzésünk: no azzal igyekez­zen Varga elvtárs. a MÉSZÖV tit­kára megmagyarázni a lemaradás okát, hogy a tanács nem biztosít fo­gatot, hanem utasítsa a MÉSZÖV al. sóbb szerveit hogy a lehető legrö­videbb időn belül vessék el a kölest.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom