Tolnai Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-07 / 105. szám

Etjén népünk bölcs vezére, a béke első magyar harcosa, Rákosi Mátyás! Külföldi munkás- és szakszervezeti küldöttségek a Szovjetunióban ✓ A német kérdés ma Moszkva (TASZSZ) Huszonegy •rszág munkás- és szakszervezeti küldöttsége., valamint a Szakszerve­zeti Világszövetség küldöttsége tar­tózkodik jelenleg a Szovjetunióban, lí küldöttségek a május elsejei ünnep segre érkeztek a. Szovjetunióba. A külföldi küldöttek megtekintet­ték a szovjet főváros legnagyobb ipari üzemeit és építkezéseit, járták a kultúrházakban, iskolákban, múzeu­mokban és színhazakban. A külföldi munkások és szakszer, vezeti küldöttek ott voltak Moszkva (dolgozóinak május elsejei ünnepi gyűlésein, a moszkvai helyőrség dísz. szemléjén. Május másodikán a Szovjetunió szakszervezeteinek központi taná­csa a Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában fogadást adott a küldöttségek tiszteletére. A fogadá­son megjelent a Kínai Népköztársa­ság. Lengyelország. Csehszlovák i a, Magyarország. Románia. Bulgária, Albánia, a Német Demokratikus Köz­társaság. a Koreai Népi Demokrati. Róma (MTI): Graziani, a fasiszta „marsall'1, vasárnap egy választási gyűlésen együtt lépett fel Andreotti k-eraazf énydemokrata áll amti tkárral. Graziani a gyűlésem mondott beszé­dében a De Gasperi kormány politi­káját magasztalta. Graziani fellépése az egész ország, bán nagy felháborodást váltott ki. A demokratikus újságok rámutatnak árra hogy Graziani é. Andreotti együttes szereplése immár leplezet­len bizonyítéka a klerikálisok é* a fasiszták Összejátszásának. A ,,1‘Unita“ a veizérriikk helyén közli azt a levelet, amelyet Gúla Ba- refiinL, Carla Capponi, Aldo Pescatori és Luigá Dalpont, az ellenállási moz­galom aranyérdeméremmel kitünte­tett harcosai intéztek a laphoz. A le. vélirók emlékeztetnek arra, hogy Grazian; nevéhez az olasz hazafiak «Ereinek elhurcolása és legyílkolása fűződik. GraPiani elárulta hazáját és a háború után méltán ítélte „ bíró­ság 25 évi börtönre szörnyű. gaztet­teiért. A kormány, hogy hatalmon ■maradhasson most a nemzet esküdt ellenségeivel fog kezet s ugyanak­kor teszi ezt, miközben ezer és ezer Prága (TASZSZ): A Nemzetközi Diákszövetség titkársága sajtóközle­ményt adott ki az ez év augusztus 27-től szeptember 3-ig Varsóban tar­tandó III. diák-világbongiresszussal kapcsolatos előkészületekről, A kon­gresszusra a Nemzetközi Diákezövet »éghez tartozó és a szövetséghez nem tartozó diákszervezetek több, mint ezer képviselőjét hívták meg. , Több ország diákszervezetei meg­vitatják a kongresszusnak ,.A diá­kok helyzete és a Nemzetköz; Di­ákszövetség, valamint a diákszerve­zetek feladatai a diákság érdekeinek kielégítéséért folyó harcban“ című fő napirendi pontját. A Nemzetköz;, Diákszövetség tit­kársága meghívta Prágába az Anm" Paris (MTI): A „ÍHumanité“ szer­da. száma beszámol arról, hogy ked­den gyilkossági' kísérletet követtek el Montreuilban Jacques Duclos elv­társ. a Francia Kommunista Párl ti ­kára ellen. Jacques Duclos kedden a szokásnak megfelelően Montreuil-ban fogadóórát tartott választói számára A fogadóórán .megjelent egy magát Gasten Blanc-nak nevező személy é» azt mondotta, hogy egy irátcsotnót szeretne átadni Jacques Duclosnak, A helyiségben ekkor csak Jacques Duclos titkára tartózkodott, aki át is vette az iratcsomó!. Az állítólagos Gaston Blanc ekkor, arra számítva, hogy Jacques Duclos hamarosan be­jön a helyiségbe, revolvert vett elő. ráfog.1,, a titkárra és az elé az ajtó elé állt. ahonnan Jacques Duclost várta. Jacques Duclos titkára a rá­szegezett revolver ellenére egy má­sik ajtón kdrohant a. szobából, rázár- te a merénylőre az ajtót, majd érté­kűé Köztársaság,, a, Mongol Népköz- társaság,^ Indonézia, Anglia és Skó­cia, Franciaország, Olaszország, Svédország, Norvégia, Finnország, Chile, Cuba, Brazília, Argentína, és a Szakszervezeti Világszövetség kül­döttsége. A fogadóson N. M. Svernyik. a Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsának elnöke mondott 'üdvözlő beszédet. N. M. Svernyik melegen köszöntötte a külföldi vendégeket, majd hangsúlyozta, a nemzetközi munkásegység hatalmas erejét a dol­gozók létfontosságú érdekeiért, az egész világ békéjéért vívott harcban. A munkás- és szakszervezeti kül­döttségek N. M. Svernyik üdvözlő­szavaira válaszolva, éltették a szo­cializmus nagy országát, hősi mun­kásosztályát. és szakszervezeteit, a szovjet kormányt, a Szovjetunió di­cső Kommunista Pártját, a béke és a népek közötti barátság zászlóvivő­jét. A fogadás meleg baráti hangulat jegyében folyt le. volt partizán, akik fegyverrel har­coltak a fasizmus felien, börtönben sínylődik. Biztosak vagyunk abban — hang­súlyozzák végül a levél íród — hogy valamennyi volt frontharcos és min­den olasz demokrata erőteljesen til­takozni fog Graziani fellépése ellen és e tiltakozásuk teljes súllyal esik majd latba a küszöbönálló választá­sok során. Az Olasz Partizánszövetség közle­ményt adott ki. amelyben leleplezi í\ klerikálisok és fasiszták összejátszá­sát és felhív minden volt partizánt, harcoljon annak megakadályozásá­ért, hogy ismét a politikai élet szín­téré^ léphessenek azok akik katasz­trófába döntötték Olaszországot. Graziani hétfőn sajtóértekezletet tartott £. azon megismételte a válasz, tási gyűlésen tett kijelentéseit. A sajtóértekezleten különösen Pacciar- d; hadügyminisztert dicsőítette, aki „tizenöt jól félfegyverzett hadosz­tály; hozott létre.“ A fasiszta áruló — írja ezzel kap­csolatban a .,1'Unita“ — e kijelenté­sével nyíltan hitet tett az Atlanti Szövetség mellett. rikai Egyesült Államok, Anglia, Fran ciaorezág, Norvégia és más országok diákszervezeteinek képviselőit n kon­gresszussal kapcsolatos kérdése;,- megtárgyalására. A chicagói egyetem diáktanácsá- nak elnöke táviratot küldött a Nem­zetközi Diákszövetségnek. „Hő ki­válts águnt — hangsúlvozza a távirat — hogy a III. diákrvilágkongresszu- son az Amerikai Egyesült Államok diákjai megfigyelőkkel képviseltes­sék magukat. Véleményünk szerint amerikai diákküldöttség jelenléte megkönnyíti a diákok tevékenységére és n diákok problémáira vonatkozó kölcsönös tájékoztatást és elősegíti a kölcsönös megértést.“ sí tette a rendőrségei. A rendőrség a merénylő; letartóztatta. Kihallgatása során már Lucjen Rico-nak mondot­ta magát azt állította hogy Arqen- '.euii-ban. 1928"ban született. Lakcí nét nem volt hajlandó megadni A ..l'Humanité“ rámutatott, hogy az állítólagos Gaston Blancot- vagy Lucien Ricot. a rendőrség úgylátszik már ..ismeri“, mert a letartóztatást foganatosító rendőrök meglehetős tisztelettel bántak vele. nem is bi- 1 mesélték meg, 1950 október 8-án Auchban már egyszer - követtek el gyilkosság; kí­sérletet Jacques Duclos ellen, ami­kor. egy népgyűlésen kézigránátot dobiak feléje. Az új merénY’-ettervet a háborús uszítok és az irányításuk alatt, álló sajtó izgató hadjárata pro­vokálta ki — állapítja meg a „1‘Hú1" mánké.“ Az iráni helyzet Teherán (TASZSZ): A teheráni ka­tonai kormányzóság Alsartusznak, a rendőrség parancsnokának meggyil­kolásával kapcsolatban Naszrolla Za- hedi dandártábornoknak és három másik dandártábornoknak — Moza- jeninek Monaznak és Szajandornak — letartóztatásán kívül követelte, hogy Fazlolkil Zahedi hadosztály-tá­bornok, volt szenátor, akj elrej­tőzött a hatóságok elől, két napon belül jelentkezzék a katonai kor­mányzóságon. Fazlolla Zahedi jobbnak látta „me­nedékhelyet' keresni“ és május 4-én megjelent a medzslisz épületében, ahol Kasaninak a medzslisz elnöké­nek utasítására mi”, tdéket adtak ne, lei. Fazlollp Zahedi kijelentette, hogy a medzslisz épületében marad „mind­addig. amíg nem garantálják bizton­ságát.“ Az Alsartusz meggyilkolásával kapcsolatban leleplezett összeeskü­vésnek az volt a célja, hogy meg­buktassa a mostani kormányt. A teherám lapok lekötelezik, hogy a legközelebbi napokban a medzslisz nyílt ülést tart amelyen megtárgyal­ják a legutóbbi eseményeket és az Alsartusz meggyilkolásával valamint, a Moszadik-kormány elleni összees­küvéssel kapcsolatos leleplezéseket, a többi között Baghai parlamenti lag mentelmi joga felfüggesztésének kér­dését. A béke indiai híveinek követelése Delh; (TASZSZ): Ahmedabadban befejeződött a béke Gudzserat-körzeti híveinek értekezlete. Az értekezlet küldöttei határoza­taikban egységesen követelték a ma- lájfpldi és indokínai hadműveletek­nek, valamint, a francia hatóságok tunisz; elnyomó intézkedéseinek ha_ ladéktalaa megszüntetését, továbbá valamennyi külföldi csapat kivoná­sát Ázsia és Afrika területéről. Az értekezlet az egész világ béké­jének fenntartása érdekében követel­te az idegen uralomnak az ószakat" lanti egyezménynek, valamint a ter­vezett középkeleti katona; egyezmé­nyeknek megszüntetését. Az értekez. let külön határozatban az öt nagy­hatalom békeegyezményének meg­kötése mellett nyilatkozott. A Béke Világtanács irodájának ülése S ockholmban Stockholm. (TASZSZ) Május 5-én Frédéric Joliot-Curie professzor el­nökletével megnyílt Stockholmban a Béke Világtanács irodájának ülése. Az ülésen, különböző országok békemozgalm'ának képviselői vesznek részt, köztük Eugenie Cotton (Fran­ciaország), Leopold Infeld (Lengyel. 0 rszág), Isab e 11 e B lu m e (Belg i um), Ilromádka. professzor (Csehszlovákia), 1 .aurent Casanova (Franciaország), Mao 'Ibin (Kína), Mukarovsky (Cseh. Szlovákia). Jean Laffitte (Franciaor­szág), Alekszandr Kornejcsuk, Xyi- kolaj Tyihonov, Ilja Erenburg (Szov­jetunió), P. Varenius, A. Andreen (Svédország). Ma kezdődik az Első Békekölcsön sorsolása Dolgozó népünk nagy érdeklődéssel várja az első békekölcsön ma Győr­ben kezdődő négynapos sorsolását. Ez alkalommal a kötvények közül 95.206 darabot nyereménnyel, 66.400 darabot pedig névértékbeni vissza­fizetéssel sorsolnak kL A nyeretWé- nyek és törlesztések öszege meghalad ja az 52 millió forintot. Egyidejűleg törlesztései húzás is lesz az első békekölcsön kamatozó kötvényeire 160.000 forint értékben. A sorsolás első napján, csütörtök délután négy órakor kisorsolnak négy darab 50.000 forintos, 90 darab — vegyesen 25.000, 10.000 és ötezer fo­rintos — nagy nyereményt, 1500 da­rab ezer forintos, 5000 darab 500 fo­rintos és 19.306 darab 300 forintos nyereményt, valamint tízezer darab kétszáz forintos névértékbeni törlesz. test. A Pravda Eisienhower elnök be- tizédére válaszúi írott vezércikkében utalt arra hogy Eisenhower nem vette tekintetbe a német problémára vonatkozó potsdami négyhatalmi megái.apodúst. Ez ok a postdami meg állapod ások Németország jövőjére, a német prob.éma háborúutáni rende­zésére vonatkoznak. Előírja többek közötf a náci hadigépezet teljes meg­semmisítését. a náci szervezetek ■ fel­oszlatását, az ország politikai életének demokratrzá.ását és — am; nagyon fontos. — azt, hogy Németországot egységes egésznek, kell. tekint:ni és meg kell akadályozni azt, hogy Né­metország még egyszer imperialista háború tűzfészkévé váljék. Nos. ami ma Nyugaí"Némeíország bari történik, homlokegyenest ellent­mond a potsdami megállapodás elő­írásainak. Nyugat-Németországban, az amerikaiak, angolok és franciák megszállta területen nam történt meg a náoitlaiutás, a hatalom az ame­rikai imperialisták szolgálatában ál­ló nyugatnémet monopoltőkés körök kezében van. Nyugai Németország kormánya a bonn; és a párisi szer­ződés aláírásával elkötelezte magát az amerikai háborús tervek mellett, állandósítani akarja Németország kettészakítottságát és támadó céllal új német imperialísla hadseregei akar létrehozni. lm?, ez az oka. hogy Eisenhower elnö,.. nem beszélt a ppts damí egyezményiről. hiszen mind­ezekből nyilvánvaló, hogv az Ame­rikai Egyesült Államok vezető körei nem akarják a német kérdést e meg­állapodások alapján megoldani. Hogyan áll ma a békeellenes bon­ni és párisi paktumok ügye? Mint ismeretes, a nyugatnémet küiönáilam szövetségi gyűlése néhány héttel ez­előtt — elsőnek téve eleget Dulles amerikai külügyminiszter 75 napos ultimátumának — ratifikálta a. két támadó paktumot, A ratifikáció urán néhány nappal Adenauer kancellár Amerikába utazott. Adenauer, aki maga is a legszorosabb kapcsolatban van a német és az amerikai mono póltokés körökkel és akinek szőkébb családjából is a nyugatnémet hadi­ipar több vezetője került ki, azért ment Amerikába, hogy meggyorsít­sa Nyugaf-Németország felfegyver­zését gazdasági életének militarizq- lását é* jelentse Wallstreet; gazdái­nak. hogy mindent megtett a német nép szabadságának eltiprása. demo­kratikus szervezeteinek szétzúzása érdekében, Adenauer azonban nehéz helyzet­be került. Ezekben a napokban hang­zott el Csou En-Laj és Kim Ir-Szen elvtársnak az a javaslata, amely ú; utat nyitott a koreai háború meg- szüntetés^ felé. Természetes, hogy a koreai háború befejezésének reménye megerősítette a világ néptömegeinek az általános békébe vetett reményét is. Ebben a helyzetben Adenauer új célf, tűzött maga elé: megakadályoz­ni, hogy a négy nagyhatalom eset­leg tárgyalások útján tegyen erőfe­szítéseket a nemzetközi feszültség m^szüntetése érdekében mert ilyen tárgyalások azzal a „veszéllyel“ jár­hatnak számára hogy a német kér dés békésen rendeződik márpedig a német kérdés békés rendezés,., halom, ra döntené Adenauer uralmának létalapját, az új világháború előké­szítésének politikáját. Adenauer meg (gérte, hogy hazatérése után rövide­sen keresztülhajszoijp a háborús szer ződések ratifikálását a bonn; páriá­mén^ máeik házában, a szövetségi ta­nácsban is. Berlin (MTI) A nyugatnémet szö­vetségi tanács április 24-i határoza­ta, amellyel elodázta a bonni és pá­risi háborús szerződések törvény erőre emelését, idegességet és aggo­dalmat keltett Washingtonban, Bonni sajtókörökben úgy tudják, hogy Duttes amerikai külügyminisz­ter Conant. amerikai főbiztos útján türelmetlen hangú -üzenetet küldött Adenauernek a szövetségi tanács ha­tározata miatt. Berlin (TASZSZ) 1953 május 5-én * berlini francia katonai közigazga­tás helyiségében tartották meg a francia, szovjet, amerikai és angol katonai hatóságok képviselőinek a légi biztonság kérdéseivel foglalko­zó negyedik ülését. Április 24-én Adenauer a szövet­ségi tanács elé terjesztette a bonni és párisi szerződést. ígéretét még­sem tudta beváltani, mer; csúfos ku­darcot vallott: a szövetségi tanács elhalasztotta a ratifikációs vhát. Ter­mészetesen nem arról van szó. hogy a német monopol tök lseknek a szö­vetségi ■ gyűlésben tiiő képviselői nem értenek egyet Adenauer politikájává , vagy szem előtt tartják a német nép nemzeti érdekel:. Nem. Arról van szó, hogy a szövetségi tanácsban többségben lévő reakciós pártok kénytelenek számolni a nép akara­tával, kénytelenek tudomásul venni, hogy a németek többsége erélyesen ellenzi Ny ugat-X émetoi vszig újrafe- fegyverzését és az ország szétszakí­tását, Ezért aztán, miután a péptől félve nam mertek elfogadni, az ame­rikaiaktól és monopéltőkés gazdáik. tói félve pedig nem merték eluíast. tani a támadó paktumokat, kitértek az érdemi döntés elől. A halasztó döntés meghozatalában szerepet. játszottak a német jobbol­dali szociáldemokrata képviselők is. Gyalázatos árulásuk most különösen nyilvánvalóvá vált. A szociáldemo­kraták szavakban élesen bírálták ugyan a bonni és párisi szerződési­je mindent megtettek, hogy meggá tolják a tömegeknek c paktumok el­leni fellépését. A szövetségi gyű. lésben a paktumok ellen adták te •zavazatukat, mert biztosak voltak abban, hogy úgyis kisebbségben ma­radnak, A szövetségi tanácsban azon­ban nem szavaztak a paktumok el­len. hanem ők Is a halasztás. mellett döntöttek, mégpedig azért, mert ha itt is a. paktumok ellen szavazták volna, szavazatuk többségi szavazat lett. volna ós a háborús .paktumok elutasítását eredményezte volna.. Ez egészén világosan megmutatja, hogy a jobboldali szociáldemokraták gya­korlatilag segítséget nyújtanak a/ imperialistáknak abban, hogy Nyugat Németországot, annak területét, népéi egy újabb világháború martalékává változtathassák. A „Pravda“-nak Eisenhower elnök beszédére adott válasza ismét a világ elé tárta, hogy ki az, aki a német kérdés békés, igazságos megoldású: akarja és ki az, aki semmibevéve a német nép érdekeit, a német nép bátamögött merényletet készít ellené és egész Európa ellen, A „Neues Deutschland“, Németország -Szociális. La Egységpártjának lapja, (gv írt erről a kérdésről: „Közismert tény. hogy a német kérdés békés megoldá­sa nélkül, Németország nemzeti egy­ségének demokratikus alapon történő helyreállítása nélkül az egysége®, de­mokratikus Németországgal kötendő békeszerződés nélkül lehetetlen Euró­pa és a világ békéjét biztosítani. A Szovjetunió a második világhá­ború befejezése óta szüntelenül azon fáradozik, hogy a német kérdés bé­kés rendezése a négy hatalom pots­dami egyezménye alapján megtörtén­jék. A. népek most azt kívánják az Egyesült Államoktól és szövetsége­seitől, hogy a békére vonatkozó sza­vakat lettekkel támasszák alá, mert kormányaik szavai és eddigi tettei kőzett mély szakadék tátong. A né­pek a Szovjetunió vezette hatalmas béketáborra támaszkodva, kezükbe vették a béke ügyét és kényszerítik majd a kormányokat, hogy teljesít, sék akaratukat.“ Adenauer és közvetlen politikai környezete az újabb amerikai figyel­meztetések hatására elhatározta, hogy tüzzel-vassal keresztülhajszolja a szövetségi tanácsban a bonni és párisi paktum jóváhagyását. Adenauer bonni közlések szerint június végén akarja újra a szövet­ségi tanács elé vinni és keresztül, hajszolni a háborús egyezmények jóváhagyását. Április 7-én szovjet javaslat hang­zott el annak érdekében, hogy bizto­sítsák a Berlin és Nyugat-Német, ország közti légifolyosóban haladó repülőgépek útját. E javaslattal kapcsolatban ■ az amerikai és az angol megbízott több «Benjavallatot tett. A fasiszták és a klerikálisok nyílt összejátszása széleskörű felháborodást vállolt ki egész Olaszországban A Nemzetközi Diákszövetség titkárságának sajtóközleménye Gyilkossági merénylet terve Jacques Duclos elvtárs ellen Amerikai szemrehányás Adenauer nek A francia, szovjet, amerikai és angol katonai hatóságod képviselőinek a légi biztonság kérdéseivel foglalkozó ülése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom