Tolnai Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-31 / 126. szám

was MÄJtrs si NAPLQ 3 A NÉPEK HARCA A BÉKÉÉRT Sajtóértekezlet Eisenhowernél Sangháj (TASZSZ): Japánon a tiltakozás hulláma vonult végig, ami kor tudomást szereztek arról, hogy Ucinada falu és Aszama hegység környékén területeket akarnak ki­sajátítani amerikai katonai építke­zések céljára. A naganoi megyeta­nács határozatban tiltakozott az el­len, hogy az Aszama hegység kör­nyékét amerikai katonai támasz­ponttá változtatják. A tiltakozó ha­tározatot eljuttatják a japán kor­mányhoz. A katonai támaszpontok megszün­tetéséért indított mozgalom mindin­kább országos jelleget ölt. Szerve­zetek alakulnak a japán ifjúság kö­rében is, ennek követelésére. A mozgalomba bekapcsolódott a baloldali szocialista párt is. — A baloldali Szocialista párt arra szán­dékozik felhívni a katonai támasz­pontok és a gyakorlóterek környékén lakó japánokat, hogy „alakítsák meg a támaszpontépítkezés eilen harcoló japánok országos szövetségét és in­dítsanak országos méretű ellenállási mozgalmat." A japán nép szembeszáll a japán kormány háborús előkészületeivel, Otaru város lakossága határozottan tiltakozik a közeiben folyó gyakor­lótérépítés ellen. m Buenos-Aires (TASZSZ): Bolíviá­ban megalakult az imperialistaelle­nes ifjúság népi frontja. Az új ifjú­sági szervezet felhívással fordult az ifjú latinamerikai hazafiakhoz, hogy harcoljanak országaik függetlensé­géért, az imperializmus ellen. A szervezet követel több olyan intéz­kedést, amely az ország gazdasági függetlenségének biztosítósára irá­nyul. V ♦ London (TASZSZ): Az elmúlt hé­ten több angol társadalmi szervezet tartotta meg szokásos évi konferen­I ciáját. Ezeken a konferenciákon több ízben kifejezésre jutott az an­gol nép béketörekvése, a Kelet és Nyugat közötti baráti kapcsolatok megteremtésére irányuló óhaj. Landudnoban (Észak-Wales) a szövetkezeti szervezet évi kongresz- szusán meleg fogadtatásban részesí­tették D. Tyimofejevet, a Szovjet­unió képviselőjét, aki a szovjet szö­vetkezeti dolgozók testvéri üdvözle­tét' tolmácsolta. Searboroughban (Yorkshire) angol öntőmunkások egyesült szakszerve­zetének évi konferenciája követelte hogy az angol katonákat hozzák vissza hazájukba és hárítsanak el minden olyan tényezőt, amely aka­dályozza a koreai béke létrejöttét A konferencia elítélte az amerikaiak halogató taktikáját a panmindzsoni tárgyalásokon. Követelte, hogy a né­pi Kínát haladéktalanul bocsássák be az Egyesült Nemzetek Szerveze­tébe. A konferencia egyik határo­zata felhívja az angol kormányt, távolítson el az országból minden idegen csapatot, mivel azok veszé­lyeztetik Anglia függetlenségét. A% «Isi«* vslSitsxiasoli elölt Parri volt köztársaságpárti kép- viselő és Caiamandrei volt szo­ciális! a-demokratapárti képvise­lő sajtónyilatkozata a választá­sokról. Róma (MTI) Parri és Caiamandrei, a Népi Unió vezetői május 28-án sajtóér­tekezletet tartottak a külföldi saj­tószövetségben. Rámutattak azokra az okokra, amelyek miatt több szo­cialista-demokrata és köztársasági párti politikus kilépett pártjából azért,, hogy egy új mozgalomban egyesítsék a klerikálisokkal szem­benálló erőket. Parri a többi között kijelentette, hogy Olaszországra nézve súlyos veszélyt jelentene a klerikálisok ha­talmának totalitáriussá válása, Caiamandrei kijelentette, hogv a kereszténydemokraták nem tüntet­hetik fel magukat a demokrácia vé­delmezőinek, hiszen olyan választá­si törvényhez folyamodnak, amely már magában véve is antidemokra­tikus. Caiamandrei azután kétségbevon­ta, hogy a csaló választási' törvény és a klerikális koalíció az ország­nak szilárd kormányt tudjon adni. A koalícióban tömörült négy párt­nak ugyanis, nincs közös progratom­ja. Caiamandrei hangsúlyozta, hogy meggyőződése szerint a szabadságra és a demokráciára Olaszországban a lognagyobb veszélyt a keresztényde­mokrata párt jelenti. Az olasz kormány megfélemlí­téssel igyekszik megakadályozni a baloldali pártok választási agitációját A választási harc utolsó Szaka­szában a kereszténydemokrata kor­mány terrorhuUámot indított az ál­lamigazgatási apparátus és a rend­őrség segítségével. Provokációs cse­lekményekkel akadályozzák a bal­oldali pártok választási agitációját. és terrorizálják a demokratikus ve­zetés alatt álló községi közigazga­tást. Sok szocialista és kommunista A/, auszlriai szovjet tájékoztatási szolgálat közleménye Becs (TASZSZ): Az ausztriai szov­jet tájékoztatási szolgálat május 28-án a következő közleményt adta ki: V. P. Szviridov altábornagy, a Szovjetunió ausztriai főbiztosa fo­gadta Julius Raab kancellárt és a következő nyilatkozatot tette: „A szovjet kormány jóindulatúan megvizsgálta az osztrák kormánynak azt a javaslatát, amely az „Ybbs— Perseneug“ vízierőmű-építkezés va­gyontárgyainak az osztrák kormány­nak való eladására vonatkozik. E vagyontárgyak — mint Ausztriában lévő volt német vagyontárgyak — a Szovjetunió tulajdonába mentek át. A szovjet kormány elhatározta, hogy az osztrák gazdaság számára szükséges vízierőmű építésének meg­gyorsításához való hozzájárulás cél­jából teljesíti az osztrák kormány­nak az említett vagyontárgyak el­adására vonatkozó kérését, az álta­la javasolt feltételek mellett. Az osztrák kormány képviselőivel az esedékes szerződés aláírására a szovjet részről az Ausztriában lévő szovjet javak igazgatóságát bízták meg. V. P. Szviridov főbiztos és Julius Raab szövetségi kancellár a két fe­let, érdeklő több más kérdést is megtárgyalt. polgármestert felfüggesztettek állá­sából. A felfüggesztések minden tör vényes alapot, nélkülöznek. A kor­mány eljárásának nyilvánvalóan az a célja, hogy a felfüggesztett de­mokratikus gondolkodású községi főtiszt viselők helyett a saját embe­reire bízza a választási hivatalok vezetését, megakadályozza a népi ellenőrzés megvalósítását és általá­ban befolyásolja a választás lebo­nyolítását. A kereszténydemokraták az adó fizetők pénzét szavazatok vásár­lására használják fel. A ,,1‘Unitá“ pénteki száma a kle­rikálisok egy újabb szégyenteljes korrupciójáról számol be. A fősze­replő ezúttal Andreotti miniszter- elnökségi államtitkár. A ,,1‘Unitá“ fényképmásolatban egy levelet kö­zöl az államtitkár aláírásával. A le­vél mellett egy kétezer líráról ki­állított csekk látható. A levélből ki­derül, hogy ezt az összeget a minisz terelnökség „segélyként“ küldi egy olasz állampolgárnak. A miniszterelnökség többezer ilyen csekket küldött már szét olyan személyeknek, akik nem kértek sem miféle segélyt. (Egyébként a minisz­terelnökségnek nem áll jogában se­gélyeket folyósítani). Nyilvánvaló tehát, hogy a kereszténydemokraták az adófizető polgárok pénzét szava­zatok vásárlására használják fel. Hz Egyesül! ÁfiemoH olaszországi nagykövetének beszédéről Newyork (TASZSZ): A New York Times tudósítójának római jelenté­se szerint Claire Boothe Luce, az Egyesült Államok római nagyköve­te beszédet mondott. Az amerikai nagykövet beszédében célzást tett arra, hogy az Egyesült Államok meg­szünteti Olaszország segélyezését, ha az olasz választásokon a szélső- jobboldali, vagy a szélső baloldali pártok győznek. Szovjet talaj forgató arépek segítik a tsz-ek szólótel építési munkálatait A szőlő egyike a legtöbb munkát igénylő termelési ágaknak. Különö­sen a telepítés kíván sok munkát. Nagyüzemi szőlőtelepítés kézi erővel végzett talajforgatással igen nehéz. Egy katasztrális hold talajának megforgatásához ugyanis még ho­moktalajon is 80—100 munkanapra van szükség, a ráfordított munka­bér pedig 2.500—2.600 forint. Az állami gazdaságok a talaj elő­készítésére már eddig is alkalmaz­tak szovjet talajforgatókat. A Szovjetunió baráti segítsége most termelőszövetkezeteink részé­re is lehetővé tette, hogy komoly előrehaladást tegyenek a nagyüzemi szőlőgazdálkodás felé. Hét Sztáli- nyec traktor és több forgatóeke ér­kezett a Szovjetunióból. A gépeket Bács, Baranya, Csongrád, Heves, Pest, Szabolcs és Szolnok megye egy-egy gépállomása kapta meg. TVEMXE'I iiOZS SZEMLE A Pravda május 24-i szerkesztősé­gi cikke a jelenlegi bonyolult nem­zetközi helyzetben különös élesség­gel világítja meg a világpolitika döntő kérdéseit. Az elmúlt hét első nagy eseménye: a Pravda cikkének megjelenése. Az azóta bekövetke­zett események aláhúzták a Pravda cikkének legfontosabb megállapítá­sait. Az egyik legfontosabb nemzet­közi kérdés: a koreai fegyverszünet megkötésének kérdése. „Köztudo­mású — írja a Pravda, — hogy a Kínai Népköztársaság cs a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság diplomáciai kezdeményezése, ame­lyet a Szovjetunió támogatott, reá­lis lehetőségeket nyitott meg a ko­reai fegyverszünet megkötése és a koreai háború beszüntetése előtt." A szovjet, a kínai és a koreai kor­mány béketettekkcl küzd a koreai kérdés békés rendezéséért. A magyar nép — támogatva ezt a küzdelmet — a világ békeharcos százmillióival együtt követeli: Békét Koreában! Ugyanakkor — amerikai bombák hullanak Antung kínai városra. — Amerikai légierők völgyzárógátakat bombáznak Koreában. Az ameri­kaiak az arcvonalon ismét mérges- gázt használnak. A panmindzsoni tárgyalások — mint a Pravda ír­ja — ..Hamson álláspontja követ­keztében újból lefékeződtek.“ A Pravda utal Eisenhower ápri­lis 16-i beszédének egyes békesze­rető mozzanataira is. Az amerikai elnök említett beszédében szó volt „A nemzetek közötti becsületes bi­zalom és együttműködés“ megszilár­dításáról is. Mit mulatnak a tények? Ciánkáli, géppisztoly, szovjetellenes röpirat-klisé — ilyen és hasonló „bi­zalomgerjesztő" eszközökkel szerel­ték fel az Ukrajnába ledobott ame­rikai ejtőernyős diverzánsokat. Ami­kor útnak indult velük az amerikai repülőgép a Szovjetunió fölé, alig tíz nap tett el Eisenhower „béke- Ocszéde" óta. Az amerikai repülő­gép azonban nem békeangyalokat dobott le, hanem fasiszta gyilkoso­kat. Ez az eset is figyelmeztet rá, úogy egyes amerikai vezető politi­kusok időnként felröppentett béke- szólamai és az amerikai külpoliti­ka gyakorlati megvalósítása között — enyhén szólva — nagyon nagy * távolság. A Szovjetunió következetes béke- politikája egyrészről, az imperialis­ták agresszív, háborús politikája, másrészről — ez jellemzi a német kérdéssel kapcsolatos nemzetközi lépéseket is. A német kérdés — Európa és a világ békéjének kulcs­kérdése. A német agressziótól oly sokat szenvedett népek — s Német­országnak nemcsak keleti, hanem nyugati szomszéd-népei is, — meg akarják akadályozni a német mili- tarizmus feltámasztását. A Pravda valamennyi népnek, s különösen Né­metország szomszédainak, de magá­nak a német népnek is létérdekeit védelmezi, amikor leszögezi: „Né­metországot illetően a legfőbb fel­adat az, hogy megszüntessük a né­met állam jelenleg fennálló szétta­goltságát, s olyan békeszerződést készítsünk elő és kössünk meg Né­metországgal, amely a nagyhatalmak potsdami megegyezése alapelveinek megfelelően biztosítja az egységes, demokratikus, békeszerető Németor­szág megteremtését." A magyar nép — amelynek testén taposott a Wehr macht-csizma — egyemberként vall­ja a Pravda igazságát: a német kér­dés egyetlen megoldása csak az egy­séges, békeszerető, demokratikus Németország megteremtése lehet. Washington (TASZSZ): Május 28- án Eisenhower elnöknél sajtóérte­kezletet tartottak. A sajtóértekezleten elsősorban Taft, köztársaságpárti szenátor Cin- Cinnati-i beszédét vitatták meg. Eisen howert megkérdezték, hogy egyet- ért-e Taftnak azzal a véleményével, hogy az Amerikai Egyesült Álla­moknak a koreai háborúban figyel­men kívül kell hagyniok az ENSZ-et. Eisenhower kitérően válaszolt és ar­ra hivatkozott, hogy előfordulnak olyan eseteit, amikor valamely or­szág önállóan cselekedve többet ér­het el, mint hogy ha egybehangzó véleményt igyekszik biztosítani. Az egyik tudósító megemlítette Taftnak azokat a szavait, hogy ha nem sikerül megkötni a fegyverszü­netet, akkor az Egyesült Államok­nak egyedül kell cselekedniük. — Eisenhower azt válaszolta, hogy Taft nyilván arra utalt, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak ki kell tartaniok saját meggyőződésük és véleményük mellett és nem azt akarta mondani, hogy az összes töb­bieket egyszerűen el kell vetni. — Eisenhower rámutatott, hogy itt nem minden világos és hogy ő nem egé­szen érti mindezt. A fegyverszünet kérdésében a véleménykülönbségnek nem kell azt jelentenie, hogy u. ba­rátok ellenségekké válnak. Eisenhower — arra a kérdésre, egyetért-e Churchiílnek és Mayer- nek, Franciaország volt miniszterel­nökének korábban kifejtett vélemé­nyével, hogy a bermudai tanácsko­zás a négy hatalom képviselőinek találkozójára vezet majd — eleinte határozatlanul azt mondotta, hogy a három hatalom tanácskozása „ön­magában hordja a jelentőségét." Ha a bermudai tanácskozás később a négy hatalom találkozására vezet — jelentette ki Eisenhower, — akkor ez annak eredményeképpen történik, hogy az események menete igazolja ezt a tanácskozást. Eisenhower hoz­zátette, hogy a bermudai tanácsko­zásnak nem kell feltétlenül erre a találkozóra vezetnie. Eisenhower kijelentette, hogy az Amerikai Egyesült Államok kor­mánya — ugyanúgy, mint azelőtt — ellenezni fogja, hogy a Kínai Nép- köztársaságot bebocsássák az Egye­sült Nemzetek Szervezetébe. A jugoszláv gazdasági élet az imperialisták kezében Bukarest: A „Pod Zastavom In­ternacionalizma“, a jugoszláv for­radalmi emigránsok Bukarestben megjelenő lapja közli M. Rodics cikkét. A legfontosabb termelőeszközöket Jugoszláviában visszaadták kapita­lista tulajdonba — írja Rodics. — A kapitalista tulajdon három for­mája: állam-kapitalista, szövetkezeti kapitalista és magánkapitalista. Az állam-kapitalista szektort, amely egyébként a legfontosabb szerepet tölti be Jugoszlávia gazdasági éle­tében, teljesen az amerikai imperia­listák ellenőrzése alá helyezték. A titóista állam gazdasági funk­ciói abban merülnek ki, hogy az ország egész gazdasági életét olyan irányba tereljék, amelyek legjob­ban megfelelnek az amerikai impe­rialisták háborús terveinek. Jugoszláviában leállítják azokat a közszükségleti cikkeket gyártó üze­meket, amelyek nem állíthatók át háborús termelésre. Rövid idő lefor­gása alatt leállították a szremszka- mitrovicai „Rasina" és „Loncsar“, a sabaci „Buducsnoszt", az oszijeki „Jadran" gyárakat és sok más üze­met. A polgári szükségletek kielé­gítésére dolgozó jugoszláv iparágak termelése az elmúlt évben 10—70 százalékkal csökkent. Jugoszláviában csökkentik a mun­kások fizetését és ugyanakkor ál­landóan emelkednek az árak. Nem­régen bevezették az új forgalmi adót. Egy kiló cukorra 35 dinár, 1 kiló sóra 23 dinár, egy liter petró­leumra 50 dinár forgalmi adót vet­nek ki. Más cikkeknél a forgalmi adó eléri az eladási ár 60—75 szá­zalékát is. A külföldi monopólisták 1952-ben az exportált és importált áruk áru- különbözetén több, mint 36 milliárd dinárt kerestek, a Titóéknak nyúj­tott kölcsönök kamatai fejében pe­dig 12 milliárd dinárt kaptak. Rendszeresen megtörténik, hogy vagy csupán részletekben, vagy egy­általán nem fizetik ki a munkások bérét. A tuzlai öntöde munkásai­nak például az elmúlt év októbe­rében, már amúgyis igen alacsony bérüknek mindössze 72 százalékát fizették ki. Az amerikai monopolis­ták, akik fiókvállalatokat létesíte­nek maguknak Jugoszláviában, ren­geteget keresnek a bányákon. Egy tonna rezet 295 dollárért vásárol­tok Jugoszláviától, amikor a réz világpiaci ára 650 dollár volt. Ami­kor egy tonna ólom világpiaci ára 370 dollár volt, 92 dollárért vásá­rolták tonnáját Jugoszláviától. Ily- módon csupán a zvecsani bányame­dencében öt milliárd dinár profitot zsebeltek be az elmúlt évben. Tegnapelőtt közölte a világsajtó a szovjet kormánynak a német kér­déssel összefüggő újabb nagyjelen­tőségű határozatát. A szovjet kor­mány megszüntette a németországi rzovjet ellenőrző bizottságot. A szov­jet főbiztossá kinevezett Szemjonov nagykövet „a szövetséges hatalmak Németországra vonatkozó potsdami határozatából következő" működést fejt ki. A szovjet kormány határo­zata lijabb kifejezése annak a bi­zalomnak, amelyet a szovjet nép a demokratikus építés útjára lépett német nép iránt erez. A Pravda cikke kiemeli annak je- entőségét, hogy Churchill, angol mi­niszterelnök alsóházi beszédében „legmagasabb színvonalú értekezle­tet“ javasolt a vezető hatalmak kö­zött, Jelentős tény. hogy Churchill — az amerikai politikusoktól elté­rően — ezzel kapcsolatban nem em­legetett semmiféle „előzetes felté­telt“, amelyet a Szovjetuniónak „teljesíteni kell.” A három nyugati nagyhatalom bermudai értekezleté­ről szóló bejelentés azonban arra mutat, hogy Churchill lényegében visszalépett említett javaslatától. A Szovjetuniónak — és erre meg­taníthatta volna a történelem az im­perialistákat —, nem lehet diktál­ni. Azok a törekvések, hogy a Szovjetuniónak előzetes feltételeket szabjanak, a Pravda a nemzetközi feszültség feloldásának egyetlen le­hetséges és reális útjára mutat rá, amikor megállapítja, hogy „bármeny nyire különböznek is egymástól az egyes államok társadalmi rendsze­rei, számos olyan létfontosságú moz­zanat van, amelyekben ezen álla­mok népeinek érdekei megegyeznek. E létfontosságú mozzanatok közé tar tozik mindenekelőtt a béke, a népek kereskedelmi-gazdasági és kulturá­lis együttműködésének fejlesztése." A Pravda újra hangsúlyozza, hogy a béke fenntartása a különböző rend szerekhez tartozó államok népeinek közös érdeke. „A Szovjetunió mindig kész — írja a Pravda — teljes komolysággal és lelkiismeretességgel megvizsgálni mindén olyan javaslatot, amely a béke biztosítására, az államok kö­zött mind átfogóbb gazdasági és kulturális kapcsolatok megteremté­sére irányul." A Szovjetunió békepolitikájának újabb meggyőző erejű megnyilatko­zása mély hatást gyakorolt az egész emberiségre. Kénytelen számolni ezzel a hatással az amerikai burzsoá sajtó is. Az amerikai lapok meg­próbálják ugyan kidomborítani a Szovjetunió és a nyugati hatalmak közti nézeteltéréseket és elhallgat­ni egyrészt Churchill beszédének, másrészt a Pravda cikkének azokat a megállapításait, amelyek szerint a Nyugat és a Kelet megállapodhat és meg is kell, hogy állapodjon a vitás kérdésekben — mégis, számos amerikai lap utal a Pravda cikké­ben foglalt megállapítások fontos­ságára és elismeri, hogy a Szovjet­unió a megoldatlan kérdések békés rendezésére törekszik. A The New­york Times washingtoni tudósítója szerint a Pravda cikke azt jelenti, hogy ..A Szovjetuniónak valóban érdeke az Egyesült Államok. Anglia. Franciaország és a Szovjetunió ve­zetőinek magasszínvonalú tanácsko­zása." A Pravda cikke — a szovjet em­berek hangja. Egyszerű, világos hang. Nyugalmat és erőt sugároz. Ez a cikk nagyjelentőségű történel­mi okmány. A Pravda a magyar békeharcosok kezébe is újabb fegyvert adott. Ez a fegyver komoly hozzájárulás ah­hoz, hogy népünk sikerrel éoítse é* védje hazáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom