Tolnai Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-29 / 124. szám

NAPLÓ 1953 MÁJUS 29 A „TASZSZ“ a ,,Pravda“ mágus 24-i cikkének visszhangjáról LONDON Az angol sajtó nagy figyelmet for­dított a „Pravda“ „A jelenlegi nem­zetközi helyzetről“ című cikkének. A „Daily Telegraph and Mornip.g Post“ szerkesztőségi cikkében a töb- között a következőket írja: „Két fontos ponttal kapcsolatban a „Pravda“ Churchill oldalára állt. A „Pravda“ helyesli a legmagasabb színvonalú értekezlet összehívásáról szóló javaslatot és a kérdések kü- lön-külön való rendezésére előter­jesztett javaslatot is.“ A lap a „Pravda“-nak a német kérdéssel kapcsolatos megnyilatko­zását ..a nyilatkozat legérdekesebb részének“ tartja, amelynek „minden szavát úgy látszik a leggondosab­ban megfontolták." A london.i rádió a „Pravda“ szer­kesztőségi cikkével foglalkozva a többi között ezeket mondotta: „Üdvözölni kell a szovjet kor­mány arról szóló nyilatkozatát, hogy most nincs idő kölcsönös szó­váltásokra és az Anglia, valamint a szovjet kormány közötti nézetelté­résekre való utalás helyett azokat a momentumokat kell kiemelni, ame­lyek elősegíthetik a megállapodást. Éz fontos és értékes következtetés.“ Angliában remélik — szögezi le a londoni rádió. — hogy a Bermu­dákon tartandó hármas találkozó első lépést jelent a Churchill által javasolt négyhatalmi találkozás fe­lé.“ A „Manchester Guardian“ szemle- írója hangsúlyozza: „Ami Koreát és Ausztriát illeti, a „Pravda“ némi okkal állítja, hogy a következő lépéseket a nyugati ha­talmaknak kell megtenniük.“ A „Daily Héráid“ szerkesztőségi cikkében megállapítja, hogy a négy hatalom vezetőinek találkozója a légkör megváltoztatásához vezethet, ami később lehetőséget nyújt e kér­dések szakaszonkénti békés rende­zésére.‘‘ „És ez a remény —írja a lap — a legnagyobb mértékben megérdem­li. hogy erőfeszítéseket tegyünk.“ PARIS A párisi sajtó nagy figyelmet for­dít a „Pravda“ május , 24-i cikkének. A ,,1‘Humanité“ teljes egészében közölte a cikket. A burzsoá lapok bő kivonatokban ismertették a „Pravda“ cikkét. Valamennyi lap a ,.Pravda“-cik- kel foglalkozó anyagának címében síkraszáll az ellen a gondolat ellen, hogy a három nyugati hatalom kö­zös előzetes feltételeket fűzzön a négyhatalmi tanácskozás összehívá­sához. A „Depeche du Midi“ című lap a többi között ezeket írja: „Lényegé­ben nem alaptalan a „Pravda“ ál­lítása, amikor kifejti, hogy a Ber­mudákon tartandó értekezletet csu­pán a nyugati tömb megszilárdítása céljából hívják össze. A „Le Monde“ a bermudai talál­kozással kapcsolatban ezeket. írja: „Moszkva sohasem egyezik bele olyan tanácskozásba, amelyhez a nyugati hatalmak előzetes feltétele­ket fűznek. És ha a Kreml vezetői elítélik a háromhatalmi tanácsko­zást, ezt csak azért teszik, mert vé­leményük szerint ez a tanácskozás csupán ilyen követelések megszöve­gezésével végződhet.“ STOCKHOLM A svéd lapok kivonatosan ismer­tették a „Pravda“ május 24-én ko­mit cikkét. Az „Afton Tidningen“ című lap vezércikkében megállapítja, hogy az Egyesült Államok „a nyomás esz­közeként próbálják felhasználni a küszöbönálló háromhatalmi tanács­kozást.“ Az „Expressen“ című lap kiemeli, hogy nyugaton nem is annyira lel­kesen kanták a bermudai tanácsko­zás tervén. NEW-YORK Az amerikai sajtó élénken kom­mentálja a „Pravda“-nak ..A jelen­legi nemzetközi helyzetről“ című Cikkét. Sok lap utal a cikkben fog­lalt megállapítósok fontosságaira és elismeri, hogy a Szovjetunió a meg­oldatlan kérdések békés rendezésé­re törekszik. A ..New-York Times“ washingtoni tudósítója szavai szerint a „Pravda“ cikk azt jelenti, hogy „A Szovjet­uniónak valóban érdeke az Egyesült Államok. Anglia, Franciaország és a Szovjetunió vezetőinek magas­színvonalú tanácskozása.“ Az amerikai lapok megpróbálják kidomborítani a Szovjetunió és a nyugati hatalmak közti nézeteltéré­seket és elhallgatni Churchill be­szédének. valamint a „Pravda“ cik­kének azokat a megállapításait, amelyek szerint a Nyugat és a Ke­let megállapodhat és meg is kell. hogy állapodjon a vitás kérdések­ben. A lapok hangsúlyozzák a német kérdésben, az osztrák szerződés kér­désében és a koreai fegyverszüneti szerződés kérdésében mutatkozó el-, lentéteket. „Oroszország — írja a „New-York Héráid Tribüne“ — ami Németországot illeti, Jalta és Pots­dam álláspontjához ragaszkodik. Anglia és Franciaország, valamint az Egyesült Államok számára ez az alap lehetetlen.“ Az'amerikai lapok konokul ismé­telgetik. hogy a három hatalom, azaz az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország „egységére“ van szükség. Az ezzel kapcsolatos meg­nyilatkozások alapján nem kétséges, hogy az adott esetben arról van szó. hogy a három hatalom terve­zett tanácskozásán kidolgozzák a Szovjetunió elé terjesztendő úgy­nevezett „előzetes feltételeket“. A Rosenberg-házaspár ügyvédjének nyilatkozata Newyoik (ADN): Bloch, a Rosen- bergJiázaspár ügyvédje szerdán az AFP francia hírügynökség munka­társának kijelentette: ..Továbbra is arra törekszem, hogy Ethel és Julius Rpsenberget megmentsem a villamos. széktől.1' Bloch hangsúlyozta, hogy kihasznál minden jogi lehetőséget az ái tál tanul, elítéltek megmentésére. A védő felszólította Kaufman bí­rót, hogy vizsgálja felül mégegyszer a halálos ítéletet. Kauf,maghoz inté­zett levelében Bloch rámutatott, hogy a Rosenberg-liázaspárt — még ha az alaptalan vádhoz mérik is az ííé’e let — semmi esetre sem szabad ha­lálbüntetéssel sújtani. A newyorki fellebbviteli bíróságot Bloch ugyancsak arra kérte, hogy követelje Kaufmantól az ítélet felül- vizsgáiéról. A fellebbviteli bíróság nemrégiben kétségét féj-zite k{ afe­lett hogy Kaufman szabályszerűen vezette le a pert. Jacques Duclos elvtárs távirata Eiseohower elnökhöz a Rosenberg-házaspár érdekében Vámok elnökétől. .,biztosítsa az éle­tet az ártatlan Rosenberg-házaspár számára.,Há ön visszautasítja ké­relmünket— mondja a távirat, — ez a írancin nép nagy többségének felháborodásával találkozik.“ Párís (MTI): Jacques- Duclos elv- társ. a franci,a kommunista képvise­lők nevében táviratot intézett Eisen, hower elnökhöz. A táviratban hang. súlyozza, hogy a kommunista kép­viselők több. mint ötmillió francia nevében azt kéri.,r az Egyesült Ál* A Szovjetunióban tartózkodó argentínai, chilei és kubai munkás és szakszervezeti küldöttség sajtókonferenciája Q francia pfrlsmenl e u asifolfa Pan! Raynaud miniszterelnökké le ölését Páris (MTI): A francia parlament a csütörtökre virradó éjtszaka sza­vazott abban a kérdésben, hogy meg adja*e Paul Reynaud kijelölt minisz- terelnöknek a kormányalakítási fel.' hatalmazást. A szavazás eredménye: 276 képviselő Paul Reynaud mellett szavazott, e!’enP 235-en szavaztak. 89 képviselő pedig tartózkodott a sza­vazástól. Mivel a kormányalakítás; felhatalmazás, elnyeréséhez a. fran­cia alkotmány értelmében legalább 314 szavazatra van szükség, a nem­zetgyűlés elvetette Reynaud minisz tere.nőkké jelölését. A „1‘Humar.jté“ csütörtöki külön, kiadásában hangsúlyozza: Paul Rey­naud valóságos ultimátumot intézett a parlamenthez amikor az alkol- mány- megváltoztatását követel le. — °aul Reynaud kudarca azonban egy­általában nem jelenti azt. hogv a francia reakció most már eltemette alkotmányellenes terveit. Bár Rey­naud, Franciaország sírásója, nem tudta megkapni az a’kotmány által megkövetelt 314 főnyi abszolút több­séget, de maga köré tudta tömöríteni a parlament jelentős számú szavaza­tát. Nem lehetetlen tehát hogy ha a válság tovább folytatódok. majd egy újabb kijelölt miniszterelnök Ismét ugyanilyen programmal áll a parlament elé é, esetleg megkapja a 314 szavazatot. ÉDpen ezért sür­gős szükség van valamennyi demo­krata egységére, hogy elűzzék a re­akciót a hatalomból és béke-kor- mányt hívjanak éleire, Ju «oszlávia gazdasági élete a külföldi monopolisták érdekeit szolgálja Moszkva. Gy. Yrélj, a „Za szó­éi jaliszticsku Jugoszláviju“-ban, a Jugoszláv Hazafiak Szövetségének Moszkvában megjelenő lapjában a többi között így ír: Az imperialisták a Tito-Rankovics klikk segítségével Jugoszláviát gyarmatukká változtatták- Az or­szág politikai és gazdasági életének minden területét hatalmukba kerí­tették. A Tito-klikk szélesre tárta ka­puit a külföldi töke korlátlan behatolása előtt. A külföldi tőkebehatolás módszerei egészen különbözők. Az amerikai tőke egyrészt „segély“ és hitel for­májában hatol be a jugoszláv gaz­dasági életbe, másrészt pedig a ju­goszláv üzemekben eszközölt köz­vetlen , beruházások útján. Az „Ekonomszka politika“ című titoista folyóirat is elismeri, hogy az amerikai tőkét szolgáló „nemzet­közi újjáépítési és fejlesztési bank“ a legfontosabb jugoszláviai üzemek iránt érdeklődik. Tőkebefektetéseket eszközölt a bank a benovicsi, ava- resi, abélenjei, abrezai, azágorjei, a krekai, a kolubarai bányákban, a zenicai vasgyárban, a sziszaki hengerműben, a sztrniscsei alumi- niumgyárban, a szvetorarevoi kábel­gyárban, a zrenjanini keményítő- gyárban. a legnagyobb cementgyár­ban, a paratyíni üveggyárban, a blazsuji tetSiehléz 'gyárban, sőt a jugoszláv vasúti, tengeri és légi for­galomban is. Az amerikai monopo­listák koncentrálják a jugoszláv ipart. A’legnagyobb bányákat és üzemeket kisebbekkel egyesítik és monopolista jellegű. úgynevezett „közösségeket“ alakítanak. A burzsoá sajtó szerint az amerikaiak jugoszláviai tőkebe­ruházásai 100 százalékos nyere­séggel járnak. Busás haszonra tesznek szert az angol, a nyugatnémetországi és a francia monopolisták is. A mai Jugoszlávia a kapitalista országok nyersanyagszállítója. A belgrádi hatalombitorlók már a múlt évben kötött Allen-Tito és Allen- Kardelj-iele szerződésekben arra kötelezték magukat, hogy „továbbra is megkönnyítik az Egyesült Álla­mok számára szükséges nyersanya­gok és félkészáruk termelését és kivitelét.“ Titoék, hogy az amerikai mono­polistáknak a jugoszláv természeti kincsek kirablását megkönnyítsék, nemcsak a külkereskedelmi mono­póliumokról mondtak le. hanem sok árucikk, elsősorban az amerikai áruk behozatali vámját is eltörölték. Jugoszlávia kivitele világosan mutatja az ország gyarmati helyzetét. Mint a titoista „Borba“ 1952 június 17-i száma írta, Jugoszlávia akkori összkivitelének 33 százaléka nyers­anyag és mezőgazdasági termény, 60 százaléka félkészáru, 7 százaléka készáru volt. Az összbehozatal 24 százaléka félkészáru és 5.3 százaléka készáru volt. A titoisták évről-évre több, főleg stratégiai fontosságú nyersanyagot szállítanak a kapitalista országokba, 1951-ben 9663 tonna rezet, vagyis a jugoszláv rézkivitelnek mintegy 6.1 százalékát, 40.892 tonna finomított ólmot., vagyis a jugoszláv ólomkivi­telnek 76 százalékát szállították az Egyesült Államokba. Azok a straté­giai nyersanyagok, amelyeket Jugo­szlávia exportál, elsősorban a táma­dó Atlanti Tömb hadigépezetének ellátására szolgálnak. Jugoszláviában a polgári szük­ségleteket szolgáló iparágak ter­melése évről-évre e«ökkcn. A jugoszláv mezőgazdaságot a Tito- klikk az iparhoz hasonlóan kétség­beejtő helyzetbe sodorta. A legfon­tosabb gabonafajták termése egy év alatt 3,274.000 tonnával csökkent. A jugoszláv gazdaság ilyen mé­retű kirablása eredményezte azt a kétségbeejtő helyzetet, amely Jugo­szláviában jelenleg minden terüle­ten uralkodik. A munkások és al­kalmazottak reálbére állandóan csökken. A közszükségleti cikkek ára emelkedik. Éhínség tombol az országban, a betegségek ezer és ezer embert pusztítanak el. Ezért a helyzetért teljes mérték­ben a belgrádi hatalombitorlók fe­lelősek — állapítja meg végül a Ju­goszláv Hazafiak Szövetségének lapja. ­Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsá­nak meghívására, argentínai, chilei és kubai munkás- és szakszervezeti küldöttség tartózokdik a Szovjet­unióban. A külföldi vendégek körülbelül egy hónapig tartózkodnak a Szov­jetunióban. Megismerkedtek a kü­lönböző' ipari üzemek munkájával, jártak múzeumokban, színházakban, iskolákban, könyvtárakban, kultúr­palotákban. sportstadionokban, talál koztak a szovjet dolgozókkal. Május 27-én a „Trud“ szerkesztő­sége az argentínai, chilei és kubai küldötség tagjainak kérésére sajtó­konferenciát rendezett. Az argentí­nai munkásküldöttség tagjainak ne­vében Athos Faba lakatos, a kül­döttség vezetője szólalt fel. „Alkal­munk nyílt megismerkedni a Szov­jetunió életével“ — mondotta. Megerősíthetjük: mindaz, amit a szocializmus nagy országában lát­tunk és hallottunk, a Szovjetunió bákeszeretetéről beszél. Saját sze­münkkel láttuk, milyen békés vi­szonyok között építi a szovjet nép ragyogó jövőjét. Nagyszerű példa ez a világ többi népei számára, s agyben . hozzájárulás a világ békéje megőrzésének ügyéhez. A chieli szakszervezeti küldöttség tagjai egyöntetűen megállapították, hogy a Szovjetunióban gondosko­dással és figyelemmel vették őket körül. Közös nyilatkozatukban hang­súlyozzák, mennyire megragadta őket a Szovjetunióban a lakásépítés hatalmas mérete. A sajtókonferencián felszólalt a kubai küldöttség vezetője: ..Teljes lehetőségünk nyílt arra, hogy min­denhová elmenjünk, ahová csak akarunk és mindazt megmutatták nekünk, ami iránt érdeklődtünk és amit meg akartunk ismerni“ — mondotta. — Mindaz, amit a Szovjetunióban láttunk1 és megismertünk — mond­ták a kubai szakszervezeti küldött­ség tagjai —t eleven cáfolata azok­nak az aljas rágalmaknak, amelye­ket a Szovjetunió ellenségei, terjesz­tenek. A sajtóértekezlet végén a külföl­di . küldöttségek tagjai válaszoltak a szovjet sajtó képviselőinek. Amerikai politikusok beismerései az Eüráilt Államokban lombo^ó fasiszta baiszáról (MTI) Az Egyesült .Államokban és annak halárain túl tegkülönbö. zőb'b réteget növekvő felháborodás­sal tiltakoznak a MacCarthyféie „boszorkányüldözés“ ellen, . A Mc- Carthv sasnátor Vezetésév:1. folvó fasiszta hajsz., belső és nemzetközi visezhanioija egyes amerikai politi­kusokat is bizonyos beismerésekre, sőt — a tömegek megtévesztése ér. deliéiben — a szenátor módszereinek elítélésére késztet. Iov például Anna M. Rosenberg, a Trumar.-kormány volt hadügyminiszterhelyeitesp Ame- rikában tanuló külföldi diákok előtt elítélőleg nyilatkozott arról hogy bűnösnek bélyegeznek meg egyéne­ket, mert valamilyen egyesülethez tar ‘.óznak, vagv mert hangosan fejezik ki- gondolataikat, vagv mer; egyál­talán szabadon mernek gondolkodni. Hasonló beismeréseket tolt Gtoráé Kehnan az Egyesül: Államok vo t moszkvai nagykövete is: ..A nagv művészek és kiváló tudósok elbocsá­tását olyan emberek ellenőrzik és vizsgálják felül — mondotta. — akdcnnk halván v fogalmuk sincs az. elbírálandók alkotó munkáján!' Tqy történik meg az. hogv halárainkon szellemi, vasfüggönyt állítunk fe1.“ Philipp L. Graham, a Washington Po«; című lap kiadója szerint „Göb- bel# ma már kezd eltörpülni Mc* Carlhv mellett.'! „McCaflb v — hangoztatta Gra­ham — “már helyet biztosított ma­gának történelemkönyveinkben az* za!, hogy kiszámíthatatlan kárt ok«, zott nemzetünv igazi biztonságának és a szabadság ügyének.“ Az amerikaiak megsértik Koreában a semleges övezetről szóló egyezményt Ncwyork (TASZSZ): A-z Associa* ted Press amerikai hírügynökség panm.indz.soni jelenése szerint a ko­reai—kínai küldöttség összekötőfezl: iei tiltakoztak amiatt, hogy- május 27-ín reo:ge; a semleges övezetben két fe!fegyverzett délkoreai katonát találtak akik ,a néphadsereg haroo. sálnak egyenruhájába voltak öltözve. A tiltakozás rámutat, hogy Panniin* dzsonban az ellenséges katonák sza­bói ázs-célokbó; váló megjelenése a semleges övezetről szóló egyezmény megsértését jelenti. Josida nyilatkozata egv sajtókonferencián Sanghaj (TASZSZ): A tokiói rádió jelentése szerint Josida japán mi­niszterelnök sajtókonferenciát rende. zett. A sajtókonferencián telt nyilat" kozatát Japánban ,.az új kormán-,■ programmjá“-n.ak tekintik. Josida nyilatkozatában érintette, pártja és az „ellenzékben lévő“ ha­ladó párt — a parlamentben a má­sodik legnagyobb párt — közötti vi. szonvt. Josida kijelentette hogy az által, képviselt Liberális Párt é3 a Haladó' Párt „kölcsönös megértést te* reintenek egymás között.“ Ezzel kap­csolatban hangsúlyozta, hogy ,a .jö­vőben az országban csak két nagy politikai pártnak kell működnie.“ Josida az új kormány gazdasági politikájára áttérve rámutatott, hogv ,.a . legfőbb feladat a termelési költ. ségek csökkentése és a piacok meg* nyitása“ e piacokká pedig — a ja­pán miniszterelnök szavai szerint. — a -délkeletázsiai országoknak kell válniok. Josida egyszersmind min­den lehető módon igyekezett lek:* csínyein; a Kínai Népköztársasággal való kereskedelem jelentőségét, Ja. pán,ra nézve. A japán üzleti körök élesen elité* lilk Josidának a japán—kínai keres­kedelemmel kapcsolatos nézeteit. A tokiói rádió ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy az Ázsióval való kereskedelem Kína nélkül •„elképzel­hetetlen.“ Japán munkások harca az élethez való jogért A japán munkások Nemzeti Sz övetségének 120.000 tagja 1952 szep­tembere óla löbbizben sztrájkolt be rkövetelésért. A képen: a Tokió környékbeli curumi villanyerőmű dolgozói leállítják a dinamókat és megindítják a sztrájkot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom