Tolnai Napló, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-17 / 90. szám

Vf LAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: Burchett tudósítása a hadifogolycsere előkészítéséről (2. o.) — Öt éve jelent meg Rákosj elvtárs; „A párt élcsapat“ című cikke (2. o.) — Hogyan gyakorolhatják választójogukat azok, akik nem a tartózkodási helyükön szerepelnek a választók névjegyzékében (2. o.) — Har­coljunk a pártdemokrácia érvényesítéséért, az alulról jövő bírálat elnyomói ellen (3. o.) — Az iregszemcsei pártszervezet készül a képviselőválasztásra (3. o.) AZ MDP TOLNAMEGTEI PÄRTBIZOTTJÄGANAK LAPJA \. ÉVFOLYAM, «10. SZÁM AHA 50 FILLÉR l'ÉNTEK, 1053 ÁPRILIS 17 AválsszlásiliékeversenysikerévelvigyíikgyözelemrG a II. negyedéves tervünket A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1953. évi népgazdasági terv I. negyedévének teljesítéséről A felszabadulási hét mozgalma ihegyénk üzemeiben is nagy ered- líiényöket hozott. Az eredmények lendítői kiharcolói, mozgatói a kommunista munkások voltak. A kommunisták nagyszerű példát mutattak, hőstetteket vittek vég­hez a nehézségek legyűrésében, a megoldhatatlannak látszó felada­tok megoldásában. A Simontor- nyai Bőrgyár 4 nappal volt le­maradva a tervteljesítésben, napi 117 százalékot kellett pótolnb hogy az első negyedéves tervet teljesíteni tudják. A pártszervezet irányításával, a munka jobb meg­szervezése, a műszaki feltételek biztosítása, a kommunisták pél­damutatása tette lehetővé, hogy az első negyedéves tervüket 101.5 százalékra teljesítették. A felszabadulási hét megmutat, ta, milyen óriási mozgósító erő * kommunista példamutatás. A Simontornyai Bőrgyárban Brego- vics János 170 százalékot teljesí­tett. A Dunaföldvári Kendergyár­ban Puha Lászlóné, Biró Dezső- né, a Tolnai Selyemgyárban ifj. Morvái Józsefné, kétszeres szta­hanovista, a Tolnai Textilgyárban az ifjúsági műhelyrész fiataljai állandóan élenjártak a termelés­ben, a felszabadulási műszak alatt. A Bonyhádi Zománcgyár pártszervezetének jó munkája eredményeként a felszabadulási műszak alatt 100 százalékon aluli teljesítő dolgozó nem volt az üzemben. A kommunisták szavára ezrek mozdulnak meg, s lépnek a pél­damutatók sorába, például a Bonyhádi Cipőgyárban Landher Mária kétszeres sztahanovista 140 —155 százalékot, vagy Sützenber- ger Ferenc szabász 150 százalé­kot teljesített. A felszabadulási hét még job­ban összeforrasztotta munkásosz­tályunkat, a munkásságot, a mű­szaki értelmiséget a párttal. A kommunista példamutatás erősíti a párt és a dolgozó tömegek kapcsolatát, fokozza a párttagok élenjáró szerepét. Pártszervezete­inknek meg kell tanulni a felsza­badulási hét ezer mag ezer ta­pasztalatából, hogy a tömegek mozgósításának, a termelés fellen­dítésének hatalmas eszköze a kommunisták példamutatása, — helytállásra való nevelése. A felszabadulási hét lendületé­vel, pártszervezeteink irányításá­val, mozgósításával a kommunis­ta példamutatáson keresztül to­vább kell vinni a verseny lendü­letét. A II. negyedéves terv vég­rehajtása érdekében megyénk üzemei egyre többen csatlakoz­tak a Gheorghiu-Dej Hajógyár kezdeményezéséhez, versenykihí­vásához, a választási békever­senyhez így például a Tolnai Tex tií, Simontornyai Bőrgyár, Bonv-- hádi Zománcgvár de sorolhatnánk a többi üzemeket is. üzemeink csatlakozzanak a kő­bányai gyár dolgozóinak felhívá­sához, forgóeszköz megtakarítási mozgalmat indítsanak megyénk üzemei között. A verseny főbb célkitűzése legyen az anyagkész­letek csökkentése, az elfekvő anyagok feltárása, selejt és minő. ségi hibák kiküszöbölése, a terv­szerűség növelése, stb. Vonjak be a mozgalomba a gazdasági, műszaki vezetőket, raktárosokat, a dolgozók széles tömegeit. A feladat most az, hogy párt- szervezeteink mozgósítsák a kom­munisták példamutatásán keresz­tül a dolgozókat, hogy a válasz­tási békemozgalom minél széle­sebb mértékben elterjedjen me­gyénk dolgozói között. Biztosítani kell a választási békeverseny győ­zelmét, tegyenek újabb felajánlá­sokat. Párt'jzervezeteinknek újabb feladatuk, hogy megérhessék dol­gozóinkkal a választás Népfront jellegét, azt, hogv a választás nem a kommunisták mactánügve, hanem az ectész becsületes ma­gyar nép ügye. Párto-oportiainknak, népneve­lőinknek feladatuk, hoqy nap, m;nt naü meqgvőzzék a dolgo­zókat végezzenek politikai fel- világosító munkát, a gyakorlati életből mutassanak rá, hogyan változott meg az életük, hoavan gondoskodik pártunk és kormá­nyunk a doloozó népről, háov ve­zető került ki az üzemből külön­böző vezető párt és állami funk­cióba. Néunevelöink mutassanak rá ar^a, hánv dohrozó vett rádiót, bútort, moto'keréknárt, hánv dol­gozó részesült különböző magas kitüntetésben. Mit kapott az üzem. úi népeket, orvosi rendelőt, kul- túrházat, stb. ,4 Mutassanak rá arra is, mit fon kapni a második 5 éves tervben az orszáq; 250 ezer úi lakást épí­tünk, úi váro'ok. avárak. üze­mek épülnek; kultúrböznoníok lé­tesülnek. Népnevelőinknek rá kell mutatniok arra. hog^ a má­sodik 5 éves tervben a dolgozók reálbére 50 százalékkal foq emel. kedni. A. fogyasztási és iparcik­kek árleszállítására térünk rá. Pártszervezeteinknek úqy kell mozaósitani, felkészíteni népne­velőiket, hogy a választási harc nagy csatáját győzelemre vigyék. Ennek a harcnak az eredménye a napi tervek teljesítésében kell. hogy meqmutatkozzon. Meg kell mutatni nemcsak szavazatunkkal, hanem állampolgári kötelezettsé­geink még odaadóbb teljesítésé­vel, termelésünk fokozásával is, pártunk és államunk iránti szere- tetünket. Ki kell szélesíteni az üzemek, műhelyek és a brigádok közötti versenyt. Ebben a versenyben üzemi DISZ-fiataljainknak adja­nak pártszervezeteink konkrét megbízatást, segítsék őket a fel­adatok megoldásában. Szervezzék meg DISZ-fiataljaink üzemekben a fémgyűjtést, indítsanak ver­senyt, hogy melyik brigád gvüit többet, kutassák fel az üzemré­szeket az üzemek területeit. A most kibontakozó választási békeversenyben mutassák meg elszánt akaratukat, egységüket a munkában. Mutassuk meg elszánt és szilárd eltökéltségünket, kész­ségünket, hogy jóvá tesszük az év elején elmulasztottakat, siker­re visszük a félévi tervünket. Le­gyen a választási békeverseny új, büszke győzelmek forrása. Vá­lasztási békeversennyel vigyük győzelemre a II. negyedéves ter­vek teljesítését. Ivancsik Lajos megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője. A népgazdaság fejlődéséh. valamint a dolgozók anyagi és kulturális Szín­vonalénak emelkedését 1953. I. ne­gyedévben a következő adatok jel­lemzik: IPAR A gyáripar 1953. 1. negyedévi ter­melési tervét 100.5 százalékra telje­sítetne. Az ipari dolgozók március havi hatalmas muiikafieinidtilietéaiek eredményeiképpen ,a március havi ter­vet jelentősen túlteljesítették. Egyes minisztériumok azonban a március havi kiemelkedő eredményeik elleniére sem tudták pótolni azt .a lemaradást, ami az év első két hónapjában a terv hez képest mutatkozott. Az egyes minisztériumok 1953. I. negyedévi tervüket ,a következőkép­pen telj. »Ítélték: 1953. I. negyed . Minisztérium évi terv-teljesítés százaléka hánya és energiaügyi 93.3 vegyipari 103.7 kohászati 101.5 általános gépipari 97.2 középgépipari 101.9 könnyűipari 98.3 élelmiszeripari 102.4 építőanyagipari 107.1 helyi ipar minisztériuma 112.9 A gyáripar 1958. I. negyedév-ben 8.2 százalékkal termelt többet, mint a múlt év azonos időszakában. Az élelmiszeripart nem számítva, a gyár ipari termelés emelkedése 14.3 szá­zalék volt. Ktiliönö'Sen emelkedett a nehézipar termelése, 21.6 százalékkal, ezen belül a bányászaté 15.2 száza­lékkal, a kohászaté 17.7 százalékkal, a gépgyártásé 31.7 százalékkal, az épitöanyagiparé 20.8 százalékkal!, a vegyészetié 35.9 százalékkal. A gyáriparban 1953. I. negyedévé­ben 95.800 fővel többem dolgoztak, mint 1952. 1. negyedévben. 1953. 1. negyedében a gváripar nem teljesítette önköltségcsökkentés: feladatát. MEZŐGAZDASÁG 1953. I. negyedévben tovább növe­kedett a szocialista szektor. A ter­melőszövetkezetek szántóterülete 1953. március 31 én 37 százalékká! vo-lt több. mint egy évvel ezelőtt. A terme lös zövetkeze i tagok s /.ám a 17.7 százalék kai nő egy év a att. 1953. március 31-én az ország s zán óterü­leiének 39.2 sí áz a'ékán« fo Yt nagv. üzemi szociális a gazda'kod ás iz etrv év előtt i 29.8 * zá Zalákkal s zeniben. A kormány in* éz kedései 0rA Ht'ZÍt sége eredményeképpen az ország állatállománya a múlt évi gyenge ta. kn.rniánytermeiiés ellenére emelkedett: 19:8. márciusában a szarvas-marha­állomány 5.1 százalékkal, a sertés- állomány négy százalékkal, a juhál­lomány 7.5 százalékkal volt nagyobb, ni,int égy évvel ezelőtt.. Különösen ie'en«ö< ;rz emelkedés a szocialista szektorban: az á'la.mi gazdaságok álla:állománya egv év alatt 54.8 szá­zalékkal. a termelőszövetkezetek kö. zö-s állatállománya több. mint 75.9 százalékkal emelkedett. Az állatok hozama a takarmányhiány követkéz tében csökkent. A kedvező időjárás lehetővé tette, hogy a tavaszi mezőgazdasági mun. kákát jó ütemben elvégezzék. A multévi lemaradások pótlására a ta­vaszi búza vetéstervét lényegben felemelitek, — a felemelt tervet a mez őga z d aság t el j es (tette. A kedvező időjárás adta lehetősé­geket azonban az egyénileg gazdál­kodó parasztok az árpa vetésénél csalk részben használták ki. A szo­cialista üzemek élenjártak a tavaszi munkák elvégzésénél: mind az állami gazdaságok, mind a. termelőszö vétke, zetak az előírt határidő előtt tíz nap pal teljesítették az árpa és zab együttes vetéstervét, az előző évinél nagyobb mértékben alkalmazták a fejlettebb agrotechnikai eljárásokat. A termelőszövetkezetek kedvezőbb eredményeihez hozzájárult, hogy a gépállomások a tavaszi kampány so. rén jobban dolgoztak, mint az elmúlt évben. Az állami erdőgazdaságok az erdő- állomány pótlására 15.678 hektáron végeztek erdőtelepítést, ami 9.1G4 hektárral több, mint a múlt év I. negyedévében. KÖZLEKEDÉS 1958. I. negyedévben vasúton 16.2 százalékkal, tehergépkocsin 48.5 szá­zalékkal több terméket szállítottak, mint a múlt év I. negyedében. A villamosvasutak személyforgal­ma 4.9 százalékkal, a városi autó­buszoké 17.5 százalékkal, a távolsági autóbuszoké 46.G százalékkal haladta meg az 1932. I. negyedévit. ÁRUFORGALOM A kiskereskedelem 1953. I. ne­gyedévi eladási tervét 102.7 száza­lékra teljes1tette, A lakosság é'elmiszer és iparcikk vásárlása je'cn'ősen emükedett. — 1953. I. negyedévben a Ir.kosság cu" korból 29 százalékkal, húsból 36 százalékkal, húskészítményből 30 százalékkal, cigarettából 10 száza­lékkal, édesipari készítményekből 11 százalékkal, fehérneműanvagból 39 százalékkal ágyneműanvagból 32 százalékkal, csiecsem-ő-kelenqyébő' 110 százalékkal bútorból nvo’c szá­zalékkal. motorkerékpárból 39 szá­zalékkal edénvámbó' nérrv F-'áze- ’étekia'. tűzhelyből hét százalékkal vásárolt többet, mint az előzd év azonos időszakában. Egy év alatt az állam; kiskeres­kedelmi bol'hálózat 3007 üzlettel, a szövetkezeti hálózat 911' üzlettel bő" vült. BERUHÁZÁSOK — ÉPÍTKEZÉSEK Az építőipar termelése 1953. I. negyedévében — előzetes számítá sok szerint — 25.3 százalékkal, ezen belül az építésügyi minisztérium építőipari vállalatainak termelése 23.7 százalékkal, a közlekedésüov: minis'rtérlum vállalatainak termeié, se harminc százalékkal a helvi épí­tőipari vállalatok termelésé 8.7 szá­zalékkal volt magasabb, mint a múlt év hasonló időszakában. A negyedév folyamán üzembehe- lyezték többek között az Inota— Sztálinváros közötti 120 kw'os táv­vezetéket. a Duclos Bányagépgyár háromhajós műhelycsarnokát a deb­receni hűtőházat, a MÁVAUT köz­ponti garageépületét. Megkezdték a negyedévben több új jelentős beruházás, többek között a Wilhelm Pieck vagon- és gépgyár új vagon,szareldéje, a nemesacél és szerszámértékesítő vállalat raktár" háza, az építéstudományi intézet ku­tatóintézete és -a kaposvári hűtőház építését. A beruházásoknál elért jelentős eredmények mellett továbbra is hiá­nyosságok vannak a tervfeladatok­nak időben való kiadása, az építke­zések műszaki tervekkel és költség- vetésekkel való ellátása terén. A jóváhagyott tervek hiánya és a gyakori módosítások az; eredmé- .nvezik. hogy a beruházási muniká" latok megkezdése és üzembehelyezé­se gyakran nem történik meg a terv­ben előírt határidőre. SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁLIS EREDMÉNYEK A Minisztertanács 1953. március l-án életbelépett határozata az ..Anya- és gyermekvédelem tovább- fejlesztéséről“ jelentős mértékben növelte az anyák és a többgyerme* kés családo,, anyagi és szociális el­látottságát. Március hónap folyamán 28.490 anyának juttatott az állam ingyenesen 400 forint értékű cte- csemőkelengyét. a többgyermekes családoknak 11 millió forinttal több családi pótlékot fizettek ki. a szü­lési segély felemelésével 1.5 m:v'ő forinttal többet juttatott az állam az. anyáknak. Március 8 án a Nemze'- köz; Nőnap alkalmával 3735 sok" gyermekes anyát tüntettek ki anya. sáeri érdeméremmel. A születések száma 1953, I. ne­gyedében négy százalékkal, az in­tézeti szülések aránya tíz százalék­kal volt magasabb, mini a múlt év azonos időszakában. A bölcsődei férőhelyek száma a negyedév végén 38 százaikkal volt öbb. mint egv évvel ezelőtt. Az ipari dolgozók üzemegészség­ügyi ellátottsága tovább javult. A negyedévben két nagv éjjeli széna" “lóriumot nvitottak meq. A negyedév folyamán a szociális, ‘a kultúra mindég területén további ’elentős eredményeket értünk el. A kiadott művek (könvvok) száma 53 százalékkal volt több. mint 1952. I. negyedévben. A negyedév fo'vamán megjelent példányszám meghaladta a 14.2 milliót. A rádióelőfizetői. száma 1953. I. negyedévben 184.000-re! volt több, mint a múlt év hasonló időszaká­ban. 1953. I. negyedévben — elsősor­ban a falvakban, — közel száz új .mozgóképszínház nyílt meg. A Korabelnyikova-mozgalom eredményei a Tatarozó Vállalatnál A Tatarozó Vállalat műszaki osz­tálya 1953. január 15-ón határozatot hozott a Kora belnyáko va-tno z g a 1 o m bevezetésére, melynek lényege, hegy egy-egy brigád meghatározza, az ál­taliak megtakarítóit anyaggal mennyi ideiig dolgoznak. Ezt b? is vezették aiz építésvezetőségeken,, s születtek is komoly eredmények ezen a téren. A dolgozók tudatában vauinak annak, hogy minden inogtakarí’iott anyag a béke, a szocializmus építését szol­gálja. A tolnai építésvezetőségien 900 fo­rint értékű anyagot takarítottak meg a dolgozók. Németh József sztahanovista kő­műves brigádja egy napot megta­karított téglából és habarcsból dolgozott, melynek megtakarított anyagértéke 450 forint. Borza György segédmunkás a Kora­bein v »kova mozgalomba b kapcsolód­va a darab téglák összegyűjtésénél, a habarcs és a bet onlk eve résnél 200 forint értékű megtakarítást ért el. A paláink! tehén istálló építkezésnél Staubiinger Ferenc szlaihánovista bri­gádja 250 forintot takarított meg. A hátasz,éki építésvezetőségnél is születtek jó eredmények ezen a té­ren. A tabódi munkahelyen a gyűjtő aknák kifalazásának 50 százalé­kát, a tisztító aknákat pedig tel­jes egészében megtakarított tég­lából végezték el. A tabódi munkahelynél a megtaka­rítás értéke 534 forint volt. A Oeperdi tehén ist álló építésénél 6 darab ak­na zsaluzását a zsaluzó anyag ötszöri felhasználásával végezték el. A Pécsi szlahánovista ács brigád 5 köbméter jászolalap készítését megtakarított és hulladék téglá­ból végezte, melynek értéke meg­haladta a BC0 forintot. Ez a brigád a leperdi juhhodály építkezésénél is kitűnt, ahol a leg­kisebb deszkát is felhasználták a te­tőszerkezet elkészítéséihez, a megta­karítás forintértékben 1000 forint’ volt. Hasonló szép eredmények szület­nek a simontornyai építésvezetőségien, valamint a tolnai vertikális üzemnél is. A pincehelyi járási kórház építé­sénél Bársony András ács 30 négy­zetméter zsaluzó anyagot takarított meg a mozgalom keretén beliül már­cius hónapban. A tolnai vertikális üzemnél a Vorosilov festő brigád máreius hónapban 3 napot dolgozott meg­takarított anyagból, és 68 négy­zetméter olajmázolást, valamint 150 négyzetméter szobafestést készített el egyszeri hcngcrelés- sel. Megyénk üzemeinek dolgozói kö­vessék a Tatarozó Vállalat dolgozói­nak példáját, a különféle mozgalmak bevezetésével, ® azoknak sikeres vi­telével tegyenek bitet pártunknak, Rákosi ölvtársnak, hűségükről. A má­jus 17-én tartandó választásokra igyekezzenek dolgozóink olyan ered­ményeket felimutatni, .ami visszatük­rözi őszinte békevágyukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom