Tolnai Napló, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-11 / 85. szám

1953 ÁPRILIS II NAPLÓ 3 A szekszárdi járási tanács állattenyésztési csoportja csatlakozott a választási békeversenyliez Versenyre hívta a körmendi és gyönki járás állattenyésztési csoportját Az ország most nagy választásra készül. Elhatároztuk, hogy nemcsak szavazatunkkal, hanem hivatali köte­lezettségünk még nagyobb teljesíté­sével és az állattenyésztés fejlesztő- »“■ének fokozásával hitet teszünk pár. tunk és államunk mellett, Ezért mi is csatlakozunk a Gheorghiu’Dej Ha­jógyár kezdeményezéséhez. Nem­csak szavazásunkkal, hanem munká­vá! is harcolni akarunk a kétéves ál­lattenyésztési terv sikeres végrehaj­tása érdekében. Ezért a szekszárdi járási tanács VB mezőgazdasági ősz. tály állattenyésztési csoport dolgozói választási békeversenyre hívja ki Vas megye körmendi járásának ál­lattenyésztési csoportját, valamint Tolna megye gyönkj járásának állat" tenyésztési csoportját az alább; szem­pontok szerint: | Vállaljuk, hogy május lc-'g * minden üresen álló anyaállatot befédezteiünk. 5. rt A »vsmhességi százalék ernclé- se érdekében valamennyitsz.es ’nél bevezetjük egy ivarzas alatti két. szeri fedeztetést és bugatást. q A háromszori fejést minden l* tszcs-ben bevezetjük május 15. napjáig. A Április 20"ig elvégezzük a rét, "*• legelő karbantartás munkála­tait valamint a szakaszokat kijelöl­jük. Hatvan darab bízóba állított süldőt egyszer lefialtatunk, 6 1953. évi siló-iervün,k végre- • hajtását az alábbiak szerint yé gezizük e't; május 25.ig az éves terv 15 százalékát augusztus 20-ig az éves terv ,30 százalékát, november 15"ig az éves terv 100 százalékát vé­gezzük el. Mindén olyan termelőszövetke­zetben. ahol barohnfiállomány van, bevezetjük a csapófészkes toja- tást. O Biztosítjuk a termelőszövetke- zeiek részér» a napos csibe za. í. vartalan szállítását, valamint azok fogadására i termelőszövetkezeti cso­portot előkészítjük úgy, hogy az elhullás nem haladja meg a 30 szá­zalékot. Q Augusztus l"ig minden terme- lőszöveikezetben közös baromi- tenyészetet szervezünk. ] (1 Hat termelőszövetkezetnél * Leghorn tenyészetet " létesí­tünk. 1 1 Kotlóalj mozgalom kereté. * 1 ‘ ben biztosítjuk a termelőcso­portnál 300 darab kotló elültetését. 12. A baromfiak részére a csere­bogár szedést az úttörőkön keresztül megszervezzük. 1953. évi kocalétszám ter­vünket július 10"re teljesít­jük. M 30 gilisztatelepet létesítünk a * termelőszövetkezeti csoport­jainknál. Szekszárdi járási tanács VB, mezőgazdasági alosztály, állattenyésztési csoportja. 13. Németit ér dolüo/ó parasztjainak nyílt levele a kajdacsi és nagy dorogi dolgozó parasztokhoz A tavaszi szántás-vetési tervele teljesítése érdekében koratavasszal gondoskodtunk arról, hogy minden gazda beszerezze vetőmagját, s a minisztertanács által kitűzött határidőre el is vesse. Mindezt azgrl lel. tűk, hogy községünk, járásunk, majd egész megy éjik a kitűzött határ­időre teljesítse vetési tervét. — Mi, németkéri dolgozó parasztok, egy­mással versenyben végeztük a tavaszi munkákat és elértük hogy ápri­lis 4-re, jel szabadulásunk 8. éviord utójának tiszteletéjje egy gazda ki­vételével mindenki teljesítette vetési tervét, de községünk Ezí szúzszd- zulékon jóval túltel jeiitétte. Örömmel olvastuk a Tolnai Na piában még februárban, hogy a nagydorogi dolgozó parasztok és a kajdacsi dolgozó parasztok verseny- szerzödést kötöttek, melyben vállalták, hogy vetési terveiket a kitűzött határidő előtt négy nappal befejezik, A versenybe,-, vállalt kötelezett­ségei azonban sem a nagydorogi, sem a kajdacsi dolgozó parasztok nem teljesítették, ami rájuk nézve nagy szégyen. Nekünk, nemeikén dolgozó paru sztoknak az a véleményünk nem ér­zik a felelősségei egyik község dolgozó parasztjai sem adott szavukért, mert a vetési tervek teljesítésével messze elmaradta^ a követelmények tőt. Jutott-e már eszébe a két község közűi valamelyik egyéni dolgozó pa­rasztnak, hogy a tervek nemteljesítésével megsértik az állami legyeimet,. amely egyébként minden magyar állampolgárra egyformán kötelező. Nekünk, élenjáró dolgozó parasztoknak, de vefün;. együtt minden dolgozó parasztnak kötelessége kivenni árrészét a szocializmus építé­séért vívott hatéból. Ezt azzal-tudjuk leginkább bebizonyítani, 'hogy min­den gazda teljesíti az állammal szembeni kötelezettségét és minden me. tógazdasági munkát a minisztertanács álta< kitűzött határidőre elvegei. Nekünk, németkéri. dolgozó parasztoknak az a kérésünk mind a kajdacsi. mind a nagydorogi dolgozó parasztokhoz de különösen az élenjárókhoz, ne tűrjék tovább ezt a szégyenteljes lemaradást. A tanács megalkuvó munkájával szemben a lehető legkeményebben lépjenek fel. Ha ily:n tapasztalható, még csírájában fojtsák el. Nem szabad tétlenül néznünk, hogy járásunk csaknem az utolsó helyen kullog a járások kö­zötti versenyben. Mindent el kell követni, hogy a paksi járás minden községe teljesítse tavaszi árpa, zab és mák vetéstervét, ne legyen tovább a paksi járás a megye szégyenfoltja. . A község dolgozó parasztjainak nevében: FütípP ISTVÁN párttitkár, BAB ARIK GYÖRGY-. VB-elnök, KIRÁLY BÉLA KOVÁCS JÁNOS, BENlA JÁNOS, HORVÁTH ISTVÁN élen­járó dolgozó parasztok. A Tolnai Texdfgyár dolgozói 150.000 fór n ér ékü forgóeszköz csökkenést vállallak és versenyre hív ák a megye valamennyi üzeméi Nemrég hangzott cl a Ghcorghiu- Dej Hajógyár dolgozóinak verseny­felhívása, melyhez üzemek. hányák dolgozói csatlakoztak. Megyénk üze­mei közül elsőnek .csatlakozott a ver­senyfelhíváshoz a Tolnai Textilmü- vck. Az üzem dolgozói a felszabadu­lási héten is kiváló eredményeket értek el vállalásuk teljesítésében. Olyrm eredmények születtek, amire példa ezidcig nem volt. Különösen a minőség terén állüti be nagy javulás. Több, mint 40 dolgozó végzett 100 .százalékos minőségi munkát. A vá­lasztási békeversenyhez való csatla­kozásuk alkalmával felajánlották, hogy 1 százalékkal csökkcotik az ön­költséget. Az elsőrendű áru részará­nyát a tervvel szentben 3 százalékkal emelik. A 100 forint béralapra cső termelési értéket 1 százalékkal, az 1 ledofeazolt munkaórára cső termelési értéket 1 százalékkal emelik, a 100 százalékon alul teljesítők számát 4 százalékkal, a hulladékot 3 százalék­ról 2.5 százalékra csökkentik. Mind­ezek melleit a II. negyedévben mint­egy 150.000 forint forgóeszköz csök­kenést hajtanak végre. Hogy megyénk ben lg sikerre vigyék üzemeink a vá­lasztási békeversenyt, felhívják me­gyénk valamennyi üzemeinek dolgo­zóit, hogy ők is' csatlakozzanak eb­hez a versenyvállaláshoz. A márciusi tanácsülések tapasztalatai Tolna megyebeli Az elmúlt hónapban megtartót! községi terv-ismertető tanácsülések ta­pasztalatai azt mutatják, hogy újabb előreCendüői voltak a tömegeik által ' kezdeménye zeit társadalmi munká­nak. A tervismertető ■ tánácsiiijések leg­fontosabb eredménye aljban mutat­kozott meg, hogy a dolgozók rész­letesen megisih érték a terv feladó tokát és >gv azok megvalósításához az ed1 digénél is több segítséget tudnak adná tanácsainknak. Ezek a tanácsülések is igazolták azt, hogy a tanácsülés a tanács és tömegek 'kapcsolata elmélyí­tésének egy igen fontos formája. I.zl mutatják azok a vállalások, iné ..-veket, a dolgozók tettek a tanács­üléseken: igv például Alsómmá községben a 100 ezer forintos iskolai beruházás melle 45 ezer forint értékű társadalmi munkát vállaltak. Sárpilisen tár­sadalmi munkában vállalták az is­kola építéséhez a tégla és homok hordását. Bátaszéken az iskolák és óvódák tatarozásához 17 ta­nácstag 40 napi igás és kézimun­kát vállalt. Pariban a Pari— Nagykónvi földesét társadalmi munkával történő megjavítását vállalták. Itt az útépítés vezető­ségétől a társadalmi munkások egy földgyalut kapnak kölcsön. Tamásiban a járda építéséhez jelentős mennyiségű földhordást vállaltak a község dolgozói. Mindez ,a tanács tömegkapcsolatának kiszélesítéséi jelenti. A beszámolók általában jók voltaik a tanácsüléseken, mozgósítottak a feladatokra. Azonban az eredmények mellett hiányosságként elmondhatjuk azt, hogy .az állandóbizottságok a VB ülés után nem tárgyalták megfelelően a terveket és viszonylag kevés elem- terv született. A beszámolók elkészí­tésébe tanácsaink még mindig nem vonják be az állandóbizottságok elnö­keit. Hiányosság még az is, hogy a ta­nácsülések határozatainak kisgyülések formájában történő, leviíele a dolgo­zók széles tömegeihez még nagyon • szervezetleniü!’, megy és sok helyem meg seup történik. Ezen még sokat kell javítani tanácsainknak. Az ilt elmondott néhány tapaszta­latból tanácsaink vonják le a tanul­ságokat és hassanak oda, hogy az áprilisi tanácsüléseken és azután is még nagyobb eredmények szülessenek. Gyulai László sajtó prop. csop. vezető. A RÁKOSI ZÁSZLÓT JOBB TANULÁSSAL. PÉLDAMUTATÓ FEGYELEMMEL ŐRIZZÜK MEG Gyönyörű verő fény es reggelre virradtunk. A nap sugarai bearanyozták az ébredező várost. Az üde, friss tavaszi reggelből ragyogó délelőttre fordult az idő. Nap­fényben úszott minden: a fák, a föld, s még a mi isko­lánk is. Ezen a gyönyörű délélőt tön- nagy sürgés-forgást talált iskolánkban, az, aki oda belépett. Majd hosszú és izgatott várakozás után éles csengőberregés szakította meg a csendet. Pár perc telt el, s utána úttörők tödul- jak a folyosóra. A sorakozás. n levonulás az április 4-i ünnepségre boldog izgatottságban történt. Most a zöld lombok alatt hirtelen bíborvörös zászló-tűnt Jel. Minden úttörőn meglepett, boldog és kíváncsisággal telt mosoly suhant át. Milyen zászló ez és vájjon miért éppen ná­lunk va.n? — villant át a kérdés agyunkon. Közelebb érve azonnal /ültük hogy a zászlón Rákosi pajtás neve ÓH’ — hiszen ez a régen óhajtott Rákosi-zászló. A DISZ Központi Vezetőségének küldötte átadta csapatunknak a Rákosi.zászlót. Mi, cl szekszárdi általános leányiskola Kanizsai Dorottya úttörő csapatának tagjai ígéretet tél­iünk akkor arra, hogy ez n zászló még fokozottabb, még jobb munkára serkent bennünket a jövőben. Hogy a Rákosi zászlót még jobb tanulással, szilárdabb, példamu­tatóbb fegyelemmel fogjuk őrizni. Igen, Ez a, zászló ser­kent minket ezentúl még jobb munkára, harcra a béké­ért, a hazáért s örök hálára kötelez a rű-,-- c----'■»*­u nió népe és Rákosi elvtárs iránt. BÁLINT MÁRTA a szekszárdi ált. isi;. Vili. B) oszt. tanulója. Mklkée Mamiji József, T iiliip László, * Székely Mihályné, Gábor fshán, Major István, Takács János pince­helyi dolgozó parasztok, első negyedévi beadási tervüket túlteljesítették. Határidő előtt végezték el a tclajelőkészítésl és az időszerű vetési munkákat. A NÉPNEVELŐK MUNKÁJÁHOZ Ti azánk a felszabadulás előtt a ** földbirtokosok A ipari nagy­tőkések kizsákmányolását szenvedte, aminek folytán elmaradott és függő ország volt. Gyáraink és üzemeink néhány tőkés kezében voltak, akik nem az ipar továbbfejlesztésére, ha­nem a dolgozó nép maximális ki­zsákmányolására törekedtek. Ez az elmaradottság a Simon tornyai Bőr­gyárban is megmutatkozott. Ez a gyár a felszabadulás előlit egyetlen em­bernek, Éried Bernáthnak volt a tu* a.jdona A dolgozók tömege véres verítékkel kereste a milliókat „Fried úrnak“, aki azután külföldön nagy- urak társaságában dőzsölte el ezt a pénzt. Nézzük meg, milyen volt ab­ban az időben a gyár dolgozóinak élete, hogy éltek a kétkezi munkások, akik a milliókat keresték a semmit­tevő Fried gyárosnak. Pusztai Ciyörgy^ a gyár akkori be- C'-ületes dolgozója, aki jelenleg is a bőrgyárban dolgozik, így beszél a fel- szabadulás előtti évekről: „Nehéz be­szélnem a múltról, mert szeretném elfelejteni, hogy milyen volt ükkor egy munkás élete, öten voltunk test­vérek, négy családnak volt közös konyhája. Szobánkat szűk ablakaival csak csúfolták szobánál;. 1932 óta dolgozom a bőrgyárban. Már ebben az időben voltak olyan dolgozóták1* saim, akik felismerték nehéz helyze­tünket és csekély kívánságainkért, ki­mertek néha állni. Az ipari munkás élete, kizsákmányolása -és elnyomása ugyanolyan volt, mint a mezőgazda- sági dolgozóké. Filléres keresetükből csak tengették életüket és minden le­hetőség el volt zárva előttünk, hogy javítsunk nehéz sorsunkon. ’Vf ízvári Rudolfné, a Simontornyai Bőrgyár sztahanovistája pedig ezt mondotta el a multbani életéről: „17 éve özvegy vagyok, három gyér. mekem van. Férjem egyszerű -ipari munkás volt. Keresete nem fedezte a család szükségleteit. Szenvedtünk és kínlódtunk. Hosszú kilincselés után a bőr gyári urak felvettek mind se­gédmunkást, de ott is csak annyit tudtam keresni, hogy éppen tengőd­tünk három gyermekemmel. A bor­zalmak sorozata szakadt a család nyakára. Életünk csak kínlódás- volt.“ A felszabadulás óriási változást hozott gyárainkba. A dolgozók saját tulajdonukba vették az üzemeket, termelőeszközöket és most már saját maguknak termelnek. De nemcsak a gyár tulajdon jellege változott meg. más lett. a gyári munkások élete és megváltozott a munkához való viszo­nyuk is. Pusztai György elv társ így habzói mai életéről; ,,A felszabadulás után gyönyörű, korszerű üzemrészt, kaptunk fürdő­vel és megfelelő munkavédelmi fel­szereléssel. Most már bátran mehe­tünk :a gépekre. Kaptam egy 600 négyszögöles házhelyet is, amelyre szép családi házat építettem. Laká­somba bevezettettem a villanyt, rádiót, vettem és most zavartalanul pihen- »hetek munka után kényelmes kis csa­ládi házamban. Egy érzem, hogy gyermekem jövője is biztosítva vari, tanulhat, képezheti magát. Nem mint én, aki fiatal koromban csak két ele­mit tudtam elvégezni, mert kényte­len voltam szüleim keresetéhez hoz­zájárulni munkámmal, hogy valaho­gyan meg tudjuk élni. Vízváriné pedig ezt mondja: ..Meg- lUÍJJoztak é'ctkörülményeink a felsza­badulás után, munkámat megjavítot­tam, új munkamódszereket alkalmaz­tam. Ezért élmunkás lettem, majd pedig jelvényes sztaháiipvista. Egyik lányom a Tamási általános iskola felső tagozatában tanul. \ felszabadulás után a munkás­ság megváltoztatta maga körül a -gyár képét, -s ezzel párhuzamosan megváltozott munkához való viszo­nya és eddigi élete is. Népgazdasá­gunk hatalmak összegeket biztosít a gyárak korszerűsítésére, amiáita] a termelékenység még jobban fokozódik és ezzel párhuzamosan a dolgozók életszínvonala is állandóan emelke­dik. Tízévi börtönre ítélték qz 1950. évi javai zendülés egyik szervezőjét Dzsakart,, (TASZSZ): Indonézia legfelső bírósága április 8-án tízévi börtönre ítélte Szultán Pontianak Ha- midot, az indonéziai kormány ellen 1950 januárjában JávlS szigetén Wes-terüng volt holland gyarmati tiszt által szervezett összeesküvés ügyében indított per másodrendű vádlottját. Az indonéziai hadsereg a zendülést leverte. Wester!Ing elmene­kült Szultán Hamidoí pe'dig le tartóz, tatták. Szultán Hamid a vádalcat be" ismerte. A nagyszokolyi Béke tsz határidő előtt fejelte be a vetést Halmos Henrik levelezőnk írja a nagyszokolyi Béke termelőszövetke. zetből hogy az aszályos év ellenére is lényeges változás állott be ez év tavaszán a termelőszövetkezet éle­tében. A változást a munkafegyelem megszilárdítása, valamint a tsz-lagok megváltozott visz0nya hozta létre. Uj elnököt választottak, Betá^ Sán­dort, aki o tagsággal szorosan együtt­működve dolgozik. Helyesen szervez" te meg a munkát és így az őszi le­maradást koratavassza.l behozták és a tavaszi munkákat, valamint ve­tést határidő előtt fejezték be. 'Nag,, segítséget, nyújtott a munkákhoz • az Regszemcséi gépállomás támogatása és tanácsadása. Meg kell azonban emlékeznünk, —. írja levelében Tóth Ferenc, Koionics Rigó traktoros jó munkájáról. Az állattenyésztési vona­lon Rabovics János és Pete József­nek köszönhető, hogy állatállomá­nyunk-az elsők között van megyei viszonylatban. Papp József sertés- gondozó is igen dicséretre méltó munkát végez és nem kis része van abban, hogy sertésállományunk át* legeltetését megoldottuk. Idejében gondoskodott Papp József a legelte­tésről és mindent elkövetett hogy a takarmány takarékossággal biztosítsa egész télen a sertések ellátását. A növénytermesztési munkáknál Sze- mesi Károly és F. Dávid József tűn­tek ki minden munkában de nem különben az egész tagság aktívan vet­te k; a részét az egész tavaszi mun­kákból. Megértették azt, hogy tszcs- inktoen a munka becsület és dicső" ség dolga.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom