Tolnai Napló, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-09 / 83. szám

1U53 ÁPRILIS 9 3 NAPLÓ PARI ÉS PÁRTÉPÍTÉS A böfcskei pártszervezet jó érvekkel segíti a népnevelők munkáját Nyolc esztendeje kezdődött Ma­gyarország új történelme. Azóta fel­mérhetetlen változás'történt a mi-me­gyénk területén is. Még rohamosabb lett ez a fejlődés a 49-és választások óta. Ma, amikor újra választásra ké­szülünk, ennék a harcnak újra párt- szervezeteink a motorjai. A böloskei pártszervezet is szinte, megújult erő­vel kezdett hozzá a felvilágosító, a népnevelő munkához, hogy a felsza­badulási hét lendülete töretlenül men­jen át a választásokra ''aló jó felké­szülésbe. Feltérképezlek a falul. .Állandó területet biztosítottak a nép­nevelőknek, s önnek a harcnak az élé­re a legjobb kommunistákat állitot- ’ák, mint például ltojer Pál, Yörüs- váczki Imrédé, Papp Sándor elvtársa­kat, -s a többieket. A legkiválóbb dol­gozó parasztokat is bevonták. az olyanokat, mint például Ferde István, Kiss Géza,, vágj- Fazekas József, aki amellett, hogy a maga munkáját ha­táridő elölt elvégezte, példát mutat a segítségnyújtásban is. Közel 100 népnevelő látogatja rendszeresen Bölcske község dol­gozó parasztjait a pártszervezet jó munkája nyomán. Rendszeresen megtartják a népnevelő értekez­leteket, ahol a pártszervezet új és új érveket ad az agitátoroknak munkájuk eredményesebb vé" zésére. Ma már BöIcákén is. nehéz a dolgo­zók mai élete melleit, elképzelni fel- szabadulás előtti életüket. Munkájuk­kal ezt segítik a népnevelők nemcsak éiképzol.ni. hanem világosan látni, «öt helyi példákkal mutatják ezt be. A pártszervezet irányítása melleit a népnevelők bemutatják Bölcske község dolgozóinak felszabadult, egy­re boldogabb, éleiét. Megváltozott sor­sukat a dolgozók igazgatják, munká­jukat a legjobb gépek könnyítik meg, gyermekeik csak most vannak igazán otthon ebben a hazában. Azelőtt Böéeskén ®étn törődtek a dolgozók gyermekéivel. Ma két állandó napközi segíti az asszonyok munkájút. ahol- közel 100 gyermek éli boldog, megváltozott életét. E gyermekek élelmezésiéről is gondoskodva van. A megváltozott életet az is tükrözi, hogy az , egyik napköziotthon András-pusz- tán a Hanzóli i'élo kastélyban van, ahova azelőtt a dolgozók gyermekei még be se pillanthattak. A másik bent a faluban, a volt csendőrlaktanyában, ahonnan azelöt a dolgozókra csak baj, keserűség, megalázás várt. A régi, roskadozó iskola újjá­építésére is csak most a félszoba ilulás után jutott pénz. Mintegy 60.000 forintos költséggel építették újjá. A négytantermes új iskola is bizonyítja milyen drága pártunk, nak, államunknak a gyermek* A népnevelők azonban elmondják azt is, hogy a felszabadulás óta fúrt két artézikét is mennyire segíti a község dolgozóit és mennyire védi egészségü­ket. A gépállomás a dolgozó pa­rasztok munkáját könnyíti meg. Azon­kívül járdák épültek, melyek -mind- mind büszke bizonyítványa a szocia­lizmus csodálatos teremtőerejének. Minden ilyen számvetés, amely a múltat összehasonlítja a mai élettel, rettenetesen vádolja az egykori el­nyomókat és az egész kapitalista vi­lágrendszert, melyeknek utolsó kép­viselői még megtalálhatók a faluban. A népnevelők e nagyszerű harcban a pártszervezet irányítása mellett ezekről is lerántják a leplet. Bemu­tatják, hogy Czeiner István, Bujdos Péter, Szakács György és a többi ku- lákok, akik csak részben vetettek, be­adásukat nem teljesítették, éppen ezt Stockholm (TASZSZ1 Svédország Kommuuista Pártja XVI. kongresszu­sának április ő-i-délelőtti ülésén foly­tatódott a vita a Központi Bizottság beszámoló jelentése és K. II. Hcr- inanssonnak, a párt ..Svédország útja a szocializmus felé“ című új program járói Szóló beszámolója felett. A kongresszus egyhangúkig elfo­gadta a párt új programját. Az esti ülésen Ilii-ding Hagberg-, a párt elnöke mondott zárszót. A kongresszus felhívást fogadott az új megváltozott, boldog életet saj­nálják a falu becsületes dolgozóitól, s minden igyekezetükkel, szabotálá- sulkikial. suititogó pTopagaindájukíkial, a régi világot, az ö világukat szeretnék visszahozni. Megmutatják, hogy mi­lyenek is voltak ezek a múltban. Vitéz Boldog Mihály huták, volt levente oktató például Ősi Mihálynak az egyik le­vente foglalkozáson jóformán semmi­ségért úgy kicsavarta a kezét, hogy örökre nyomorék lett. Most az a faladat a pártszervezet számára, hogy a választásra a felvilá­gosító munkát még inkább fokozzák. Fejlesszék tovább a felszabadulási hét nagy hazafias mozgalmát, 6 a termelő munka további fellendí­tésével új sikerek kivívásával mutas­sák meg hűségüket, győzelmünk irá­nyítója. a párt és forrón szeretett ve­zére, Rákosi elvtárs iránt. el, amely felszólítja Svédország dol­gozóit: Fokozzák harcukat és együt­tes fellépésüket életszínvonaluk süllyedése és a munkanélküliség nö­vekedése ellen. Ezután sor” került a párt vezető szerveinek megválasztására. Svédország Kommunista Pártjának elnökévé újból Ililding Hagberget vá­lasztották meg. A vezető szervek megválasztása után a kongresszus befejezte munká­ját. A fémqyüitő hónap első diákja a MÉH Vállalat átvevőhelyén Az utcákon, amerre csak megyünk, mindenütt élénkszínü plakátok hirdetik hogy április hórMpja-.-íémgyüjtü hónap. Az elmúlt két évben a lémgyüjtőhónapok a tanulóifjúság egész seregét mozgósította, és még igen emlékezetes előttünk az 195"- s év vasgyüjtő napja, mikor Szekszár- don például a Garay-téren le kellett. állítani a forgalma/, mert a kisdiákok akadályt nem ismerő lelkesedése az ócskavasgyüjtés terén oly példát mu­tatott, mely sokáig emlékezetünkben maradt. Kiskocsik egész tömege lep­te cl akkor a téli utcát és szinte me grohamozták a Lim-lom Boltot. Ez idén — bár kissé szeles, de mégis napsütéses időben köszöntött reánk áp­rilis 1-3 a íémgyüjiőhónap els őnapja. Bonyliádon, a községi tanács előtt áll az egyik nyilvános átvevöhely. A lécekbe deszkákba most verik az utolsó szegeket, a sátor dekorációja még meg sem kezdődött és honnan, honnan nem. egyszerre csak egy pöttömnyi gyerek terem ott előttünk és maga után húz egy ócskavassal megrakott kis kézikocsit, ő az első beadó az idei íémgyüjtő hónapban. Bergcz Jánosnak hívják mindössze 8 éves és a bonyhádi ált. iskola II. osztályának tanulója. Bár nem sokat hozott ez alkalommal, mindössze 22 kg vasat és néhány kiló rongyot de — mint ő mondja — és mi nem is tagadhatjuk, — sok kicsi sokra megy. Beszédbe elegyedünk a kis Berecz Jánossal és megtudjuk, hogy apja bányász. Köz­lékeny, mert azt is elmeséli, hogy a tanítónéni az iskolában mesélt nekik a íémgyüjiőhónap jelentőségéről, hogy meddig tart és miért fontos a fém és a vas gyűjtése. Szószerint ezeket mondotta: ,,Azért gyűjtöm a vasat, hogy legyen miből építeni a traktorokat.“ — Arra a kérdésemre, hogy mit vesz majd az ócskavasért kapott pénzen, indignálódva felelte, hogy bi­zony még nem tudja. De már a szemében felcsillant annak a reménye, hogy a jutalomoszt&snál ő is az elsők Izözt lesz. ÁBRAHÁMSON FRIGYES Befejeződött Svédország Kommunista Pártjánál; XVI. kongresszusa KULTÚRAG1TÁC1ÓS BRIGÁDDAL BÁTÁN... Amikor titér az utolsó kocsik; , is .végigporoztak a hosiZtí bétái utcán,, s a né­mán hallgató házak között csak néhány későn haza­térő léptei visszhangzottak, a szép esti félhomályban kis csoport gyülekezett as Alszegen. Hol egy böyo- tyás fiú, hol egy bőszok­nyás lány csatlakozott a többihez. Beszélget ésuk, meleg durazsulásuk olykor elveszett a térben, ha a Duna felől szila jobb lég­áramlat futott kereszviil rajtuk. Szép tavaszi este volt. Ök is érezték! Las­san, de azután egyre erő­teljesebben szárnyalt ma­gasra bennük a jókedv, nem hiába híresek erről nemcsak a megyében, de az országban is — s már vidám nótaszóval érkeztek Papp Géza I holdas élen­járó egyéni gazda házához köszöntem. Vígan pattogott a rigmus —a harmonibaszó kíséreté­vel. A 60 év felé járó gaz­da kissé meghatotta)) tá­maszkodott az ajtófélfához, nézte a fiatalokat. Unoká­ja is közöttük táncolt. A táncot is megnézte, a béke­bizottsági elnök köszönté­sét is meghallgatta, s hal­kan, de biztosan csak cny­nyit mondott: — Köszö­nöm! Sose felejtem el, hogy itt jártatok nálam. Én csali kötelességemet teljesítettem, amikor föld­jeimet elvetettem, s ami­kor tojásbeadásomat há­romnegyed évre teljesítet­tem! — Ígérem, úgy dol­gozok ezután is, hogy még sokszor üdvözölhesselek benneteket házamnál. Rövid búcsú! — s már sietlek is tovább a fiata­lok. A régi .Japánkerten“, a mai ,,Ságvári ligeten“ át vitt az út. A villanykör­ték világítottak, meg az az akarat és hit, ami a sze­mükben csillogott. Azután feltűnt a Duna. A holt ág. A dunaparti utcasoron la. kije Vince János 5 holdas gazda. Őt köszöntötték ez­után. Csendben lopództak az ablak alá, s már szólt a rigmus. De szép is volt a falu esti csendjében fel­hangzó nála. Itt se várták a köszöntést. A gazda könnyes szeme, s baráti kézfogása, beszélt csupán a szívét betöltő végtelen örömről. Egészen megható­dott, de az együttes tag. javnak is valami összessé), rította a szívét, s ha mind elmondjálr, amit éreztek, oldalak telnének meg « sok könnyes, szomorú — azután vidám, boldog élet eseményeivel. Útközben niég tovább ■ szaporodott a csoport. Megérkeztek a felszeglek: Lukács Manci meg a töb­biek. A házak előtt Ut-ott még kis beszélgető cso­portok álltait. Az együttes tagjait vidám, derűs ,Jo estét“.tel köszöntötték, S szemük végigsimí’oita a fiatalokat, akik nehéz na­pi munkájuk után elmen­nek az élenjáró páriákhoz köszönteni. Nemcsak a színpadon szerepelnek, láncolnak, de kultúragttá- ciós munkájukkal közvet­lenül is elősegítik a ter­melést. Hányán fogadták meg, hogy ezután még job­ban dolgoznak, s hány le- maradó ígérte meg, hogy ő is- teljesíti kötelességét, hogy a Mvetkező héten hozzá is elmenjenek kü- szönteni. Béta égj/ félkör alakban húzódó domb lábánál fek­szik. A hegyoldalba mély és széles szivrdikok nyúl­nak be: a Vakszen a Szi­tás, a Szúrdik meg a töb­bi... Egyik ilyen hegy vá­gásban lakik Mcx József egyéni dolgozó paraszt is. Hozzá, is ellátogatott az együttes, A . házból kiszű­rődő villanyfényben tánc­ra is perdültek. A gazda borospohárral kezében mon dóit. köszönetét, a látoga­tásért. Barátságosan kínál­ta a lányokat és fiúkat: — Igyatok, fiaim, lesz jö­vőre is. itt a szép idő, megyünk is mér ki, a sző­lőbe dolgozni a jövőéviért — s munkától érces kezé­vel végigsimogatta az egyik közelben álló leány arcát. — Örüljetek az ifjú­ságnak, ennek az új, szép életnek! Az Újvárosban Szűcs István gazda köszöntésével fejeződött be a nap. Jó és szép munkát végzett a csoport! Kicsit fáradtak is voltaib, a toronyóra régen elütötte a fél 11-et, amikor hazafelé indultak. De a jólvégzett munka öröme, boldogsága legyőzte a fá­radtságot, s szinte kedvük kerekedett elölről kezdeni az egészetl — Holnap is nap lesz! — Én szántok! — beszélgettek, azután el­búcsúzlak egymástól, s lassan teljesen kiürült az utca. (ö-GY.) MSdkte NÉPNEVELŐIi MÉN KAJÁHOZ A Magyar Népköztársaság Alkotmányának 50. pontja 1. bekezdése kimondja a Magyar Népköztársaságban a nők a férfiakkal egyenlő jogo­kat élveznek. Ez azt is jelenti, hogy egyenlő munkáért egyenlő a iizeté- sük is. Nézzük meg ezzel szemben hogyan nézett ki ez a kérdés a inuk­ban, milyen rendeleieket hozott a muH rendszer a munkabérekre vonatko­zólag. 1935. május 27-én Szehszárd polgármestere az alábbi rendeletét hoz ta a mezőgazdasági munkabérekre vonatkozóan. Megállapította, hogy a fér­fiak kapálásért napi 1.50 P a nők pedig 1.30 P-t kapnak. Kaszálásért, hor­dásért napi 2.50. aratásért pedig napi 3 pengő. Az aratásnál a maroksze. dók napi 1.50 P-t kaptak, de a nők csak 1.30 P-t. A gyűjtés és forgatá­sért ugyancsak 1.50 pengőt kaptak a férfiak, a nöfc pedig 1.30 pengőt. A szőlő kapálását és kötözését, amely szintén nehéz és fáradságos munka, mindössze napi 1.50-ért kellett elvégezni a férfiaknak, a nőknek pedig l.So pengőért. Nem beszélve arról hogy ezek a borzasztó alacsony munka­bérek étkezés ■nélkül voltak. Még rosszabb volt azonban a gazdasági cselédek sorsa. A földműve­lésügyi minisztérium 1944.es sz. rendelete 218Í400. sz. alatt 44', pontjá­ban kimondja, ha a cseléd meghal, a szerződés megszűnik, a családtago­kat pedig a munkaadó csak 1 hónapig tarthatja meg a lakásban. Az egy havi bér kiadása után pedig a család tagok elbocsátandők. Ez a rendelet vonatkozik azokra a gazdasági cselédekre is, akik a fronton eltűntek. A rendelet lehetőséget ad arra is, hogy a családtagokat megíossza a már előbb elvégzett: munkabér kifizetésétől. y\ gazdasági cselédek helyett azon, bán lehetett dolgoztatni a családtagokkal, ele akárhány családtag dolgozik is, csak az egy személyre járó járandóságot volt szabad kifizetni számuk­ra. Népi demokráciánkban alaposan megváltozott u helyzet. Lakáséiból sen kjt sem tehetnek ki azért mert a munkavállaló meghalt, vagy bevonult a néphadsereghez, sőt azok n munkaválalók. akiknek hozzéitartozújuk és el tartott: családtagjai vannak, családi segélyben részesülnek. Népköztársa­ságunk azonban arról is gondoskodik, hogy a kizsákmányoló osztály marad ványainál ne fordulhasson elő olyan esel. hogy az elhalt, vagy katonai szolgálatra bevonult munkavállalók családtagjait úgy alkalmazza hogy azok csalt a munkavállaló fizetését kapják meg, bármennyien dolgozza, nak is. Ilyen esetekben szigorúan bünteti a■ munkaadót. iV Nézzük meg, hogyan nézett ki a múltban a dolgozók szakszervezeti joga. — 1933. július 2<-Jn Gömbös miniszterelnök többe^ között az aláb­bi leiratot adta a szakszervezeti jog reformja tárgyában: „Hivatkozván a bemutatkozásomon említett nemzeti munkaprogramm 32 pontjára, elren­delem hogy a nemzet érdekéhez alkalmazkodó termelőmunka számára annak bármily módon történő akadályozásával szemben hatályos jogvé­delmet fogok biztosítani.“ (Vagyis megtiltja a sztrájkjogot). E leirat ha­tására a megyéd alispánjai egymásután adták ki a rendelkezéseket, mely­ben megtiltják a politikai és gazdasági sztrájkokat és azokkal szemben a megtorló intézkedéseket alkalmazzák. Nézzünk meg egy másik miniszteri rendelőiét mely 1933 augusztus Ilién kelt. A miniszteri rendelet, a dunán­túli területek (Somogy, Sopron, Zala, Tolna, Veszprém stb.) állami mono- póiiwnók eladására vonatkozik. „A miniszteri rendelet értesíti a megyék alispánjait, hogy az ásványolaj, földgáz és bányakutalás jogát 5 évre gl- adta. Az országgyűlés június 27-i ülésén a fenti törvényerejű rendelétet elfogadta. A kutatás jogát European Gáss Electric Company londoni és newyorki cégeknek adta el.“ Mint láthatjuk ezek az események világosan megmutatják a régi rendszer intézkedéseit, visszatükrözik a Horthy-re- zsim aljas népnyúzó cselekedeteit, melyeket már nagyon sokan elfelejtet, tek nem akarják figyelembevenni népköztársaságunk azon intézkedéseit, melyek a dolgozók életszínvonalának emelését biztosítják. Országszerte a választási \usarnep az erre vonatkozó ren­delkezések szerint mindenütt megala­kultak a választási bizottságok. A bi­zottságok, tagjait a Népfront helyt szerveinek javaslatára a végrehajtó- bizottságok nevezték ki. A kinevezett tagok a vcgreliajtóbizottságok elnökei előtt április 5.éu délelőtt az előírt esküt letelték. A választási bizottságok megalaku­Megülakult a tolnameg A Megyei Tanács Yégrehajtóbizott- sága értesíti a megye lakosságát, hogy a tolnamegyei választókerületi bízott, ság megalakult. A bizottság elnöke: Somi Benjamin, helyettes elnöke Hunyadi Károly, a bizottság többi tagjai: Horváth Já­nosné, Császár János, Zrínyi János, Németh György, Miszlai István, A bizottság hivatalos helyisége: megalakultak bizottságok lása és tagjainak eskütétele sok he­lyen ünnepélyes keretek között, szé­pen feldíszített helyiségekben folyt le. A bizottságok tagjai Ígéretei tet­tek arra, hogy őrködni fognak a vá. lasztások törvényessége és tisztasága felett és elősegítik, hogy május 17-i választás a dolgozók ünnepélyes meg­nyilvánulása legyen. ei választási bizottság is .Megyei Tanáes székháza: I. em. 22. ajtó. Megyei Tanáes Végrehajtó, bizottságának elnöke. •éliíülözhetetlén qz ogítéetö* «unkában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom