Tolnai Napló, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-30 / 101. szám

Dunaszenfgyörgyön versenyt szervez, Gerjenben semmit sem tesz a fanács a begyűjtés sikeréért A dunaszentgyörgyi MNDSZ-asszo- nyok az elmúlt év tavaszán moz­galmat indítottak: baromfikeltetési versenyre hívták az ország vatameny nví MNDSZ-asszonyát. A verseny jó eredményeket hozott, Dunaszent" györgy az elmúlt évben mindig a legjobbak között szerepelt a tojás és baromfibegyüjtésbsn. Az idén a tojásbegyüjté.-nél némi megtorpanás volt tapasztalható; a község «első 4 hónapi kötelezettségéi tojásból ed­dig csak 48 százalékra teljesítette, míg tejből 95 baromfiból 138 száza­ié^ az eddigi eredmény, A tanács és a begyűjtési állandó bizottság még ;dejében felfigyelt a váratlan mégtorpanásra: Dunaszenl- györgy Tolna megye egyik legna­gyobb kulákfésizke s a község kö­zel 100 kulákja mindent megtett, hogy a falu begyűjtési eredményeit szabotálja. Molnár Péter, Dömötör Józset, itj. Dömötör Imre, Dienes József és László István kulákok beadási köte" lezettségükből az idén még semmit nemi teljesítettek. Dömötör József, Molnár Péter és id. Oláh Sándor kulákok prdig az állatfejlesztési ter­vet ! szabotálják: földterületük után semmiféle állatot nem tartanak. A tanács valamennyi szabotáló kulák ellen megindította a bűnvádi eljárást. A dunaszentgyörgyi tanács a ku­lákok elleni harc mellett jó felvilágo. sító munkával segít; a dolgozó . pa­rasztság begyűjtési eredményeit. A begyűjtés; állandóbizottság a tömeg- szervezetek népn:velőivel kisgyűlé" seken házi agitációkon ismerteti a begyűjtés; rendeletet, s rendszeresen ismerteti a Gerien községgel vívott párosver.-eny erednjényeit. A párosversenybon Dunaszenit- györy már a koratavasz óta vezet. .4 dunaszenlgvörqviek ugyan tudják, hogy ebben a versenyben szerzett elsőségük nem sok dicsőséget je­lent, mert versenytársuk nemcsak a párosversennyel nem törődik, de a begyűjtést is teljesen elhanyagolja, baromfiból 50, tejből 26, tojásból 13 százalék a gerjeniek első 4 hónapos eredménye. Gerjenben csak papíron van verseny de a begyűjtési állandó, bizottság is csak papíron működik. Míg Dunaszentgyörgyön a dolgozó parasztok között élénk párosverseny alakult ft;. Gerjenben senki sem ver­senyez. „Nálunk nem lehet versenyt szervezni“ — mondja a tanács, de arról már nem szívesen beszélnek, hogy semmit nem teltek a verseny elindítása érdekében. Dunaszentgyör gyön legutóbb 15 MNDSZ-asszony megfogadta: A választások tisztele" téré, május 17-re egész‘évi tojás- és baromfibeadását teljesíti. Gerjenben senki nem tett vállalást de nem is nagyon tehetne hisz a tanácsháznál senki nem foglalkozik ilyen ügyek­kel. A választási előkészületek hírei A dunaföldvári Népiront-bizo ttság helyiségében állandó ügyele­tet tart. A bizottság tagjai lelváltva a helyiségben tartózkodnak és az érdeklődő dolgozókat felvilágosítják a választással kapcsolatos problé­máikról. •V Sámzentlőrincen a népnevelők már napokkal ezelőtt megkezdték az agitációl. Munkájukat azonban nem hatja át elérné a Néphoni^ ed­digi tetteinek, programmjának ismer tetése, a választás jelentőségének megmagyarázása. Ez nem utolsó sor bán. abból is adódik hogy a népne­velői- például a Választási brosúrák egv jó részét meg sem kapták mert azok a párttitkár lakásán hevernek. •!< Faddon mindössze annyi a különbség, hogy olt nem a párttitkár lakásán vannak a brosúrák, hanem a pártszervezet irodájában. Ezekben a községekben tehát még a kapott segítséget, a brosúrákat sem használ­ják lel az agitációjukhoz, hanem a fiókokban parlagon hevertelik. íf Tolnán u népnevelők között íelosztották a területet. Minden 12 népnevelőnek van egy íelelöse, ez irányítja munkájukat. A népnevelők hetenként értekezletre gvülnelc össze. Itt megbeszélik tapasztalataikat és a vezetőség újabb útmutatásokat ad munkájukhoz. A pártvezetőség rend­szeresen ellenőrzi a népnevelők munkáját így a helytelen megnyilvánu­lások nem terjedhetnek el azokat időbén kA tudják javítani. * 4 gerjeni állami gazdaságban a nem megfelelő párttilkár helyébe mintegy 2 héttel ezelőtt, újat választottak, A járási pártbizottság azon­ban nem segíti az új párttitkár niun káját nem gondoskodik arról, hogy minél előbb a gyakorlatban is irányítója, vezetője legyen a párts Terve­zetnek. így történhetett meg például <Jz is, hogy a volt párttitkártól még az irodakulcsokat sem kapta meg. A népnevelő brosúrák is felhasználat­lanul hevernef az irodában, ahelyett, hogy kiadták volna azokat a népnevelőknek. Ez a magyarázata annak, hogy az állami gazdaság népne­velői ha végeznek is néha acrtációt. az meglehetősen általános és nem ad kielégítő választ a dolgozók egyes kérdéseire nem leplezi le eléggé az ellenség hangját sem. * Molnár László és G. Joó István dunaíöldv ári propagandisták sze­mináriumain „Az ötéves terv“ című anyaggal kapcsolatosan megtárgyal táp a Népfront választási leihívását. Igv a hallgatók meglátták a felhí­vás lényegét, és az ötéves terv adatai sem száraz számok előttük, ha­nem élővé váltak olyan számokká, melyek mögött látják dolgos, ered­ményekkel dús múltúnkat, virágzó jövőnket. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése Lengyelországban A termriőszö vet kezetek magasabb Iái ászt ősi béke versen v <1 lÖO-as Képbolt 18C0 fór ntol takarít meg A Tolttamcgyei Xépboll Vállalat do’gozóiaak nagy része munka ver. sennyel készül május 1'7-re, az, or­szággyűlési választásokra. A második negyedéves terv teljesítésével é.s tú 1 - t.eíij'Ciií'iás'évtí] akarják biztosítani a Xépboilit dolgozói a. megye vevőkö- zön-ségiét a bőséges ellátásról. A 100-,'is részleg dolgozói vállalásuk tel- jesitceévei 1800 forint megtakarítást érnek el. Közel 10.000 forintos meglskaritás a Bonyhádi Malomban A Bonyhádi Malom dolgozói is, cí-ik úgy, mint. a Tolnamegyei Maiam ipari ES valamennyi üzemének dol­gozói csatlakoztak a választási béke- versenyhez;. A vállalások a.nyagtuka- rékosságna, a imnőség/megjavitására irányultak.. A vállalások teH’jesiité«sével kívánják élérni, hogy a második, ne­gyedévben 9.300 forint, a harmadik negyedévben 23.000 forint többletbe­vételhez jusson népgazdaságunk. 122 százalékos ierv’eües lés az Ocsényi Kendergyárban Április 22-én kezdték meg az eb­ben az évben áztatott kenderkóróbó! a termelést az üesériyi Kendergyár dolgozói. A napi tervet 100 százalék, i'a teljesítették. Április 23 án már az üzem terv-teljesítése 122 százalék volt. A ti'ósok teljesítménye is ha­sonlóképpen emelkedett. Hegedűs Ist­ván szerdán 190, csütörtökön már 205 százalékos tervleljesítést ért el. Szalma Ferenc és Dávid Kálmán is 190 százalékra teljesítették tervüket, liíekben a napokban minden dolgozó /teljesítette napi tervét. A rázós bri­gádok 114. illetve 116 százalékos lervteiljesités.; értek cl. Az Őesényi Kendergyár dolgozói teljesítik adott szavukat. termésátlaga, a nagyobb jövedelem egyre több egyénileg dolgozó pa­rasztot győz meg arról, hogv a kö­zösen végzett munka nagyobb ered­ményekre vezet. A szövetkezeti mozgalom fejlődésének erős lökést adott még az t933 február végén megtartott I. Országos Termelőszö­vetkezeti Kongresszus, A termelőszö­vetkezetek száma 1955. április 1-én 7.058-ra emelkedett. A további fej­lődés távlatait mutatja, hogy az elő­készítő bizottságok száma 5.160. A termelőszövetkezetekben dolgozó családok száma megközelíti a száz­negyvenhétezret. Az eddig megala­kult termélőszöveikezeíe.k fele TIT. típusú szövetkezet. Terel község a választás előtt... Tevel község arculata is meg­változott az ötéves terv során. — Alig 1--2 éve még a gépállomás traktorai dübörögtek a fasiszták állal lerombolt téglagyár udvarán. A rozoga, de mégis használható épületekben a gépállomás rendez­kedett be. Ma azonban már vas- tag lüstfelhö, gépzakatolás, az emberek szorgos munkája és a frissen égetett tégla bizonyítja, hogy működik az üzem és készi- tij. az anyagot Szlálinvárosunk építéséhez. A régi romok lelett megindult az élet. a gépállomás traktorainak száma megnövekedett és leköltözött a gyár területéről új helyére, ahol korszerű épületek készülte£ a munkások és a gépek ■számára egyaránt. Megváltozott a dolgozók élete a községben is. Nagyobb lehető­ség nyílt 2 tanulásra. Az iskola tantermeinek száma js kibővült. Uj korszerű iskolát kapott a község; a népkönyvtárban pedig mintegy 500 kötetes könyv áll a dolgozók rendelkezésére, elterjedt a rádió hallgatása is. Míg a leiszabadulás előtt tilig 13 rádió volt a község­ben ma már több, mint 100 rá- dióelőíizető van. Az újság is mint. egy 500 példányban kerül napon­ta a dolgozók asztalára. Szoros barátságban élnek együtt a magya­rok, németek, szlovákok és széke­lyek. Nemrég még csaj, egy ter- melőcsoport működött a község­ben .ma azonban már kettő van egy III. és er' - I. típusú Az iparo­sok is a termelőszövetkezetbe tö­mörültek, ami azt bizonyítja hogy megértik egymást és helyesnek lát­ják pártunk iránymutatását. Hatalmás a 'fejlődés, melyet a felszabadulás óta a leözség elért, de kiterfed látókörük országos vi­szonylatra is. Éppen ezért, hogy mindezt meghálálják pártunknak és kormányzatunknak, munkafel- ajánlásokkal készülnek május 7- re és a május 17-í választásokra. A dolgozó parasztok kisgvűléseken vitatják meg a Függetlenségi Nép- íront választási felhívását, Ezeken a kisgyüléseken vállalásokat tesz­nek és csatlakoznak a választási békeversenyhez. Ilyen /kisgyűtésen tett felajánlást Salamon András is aki versenyre hívta Velő Már­ton dolgozó paraszttársát és vál­lalták hogy április 26-ig minden tavaszi vetést befejeznek. Hasonló vállalást tett Erös Vilmos és Mill­iós Jeromos dolgozó paraszt is. Erős Pál pedig egy egész utcát hí­vott versenyre. Veszprémi Pál 15 holdas középparaszt sem akart ki­maradni a versenyből. Visszaemlék szik a múltra, amikor még urasági cseléd volt. Éppen ezért, hogv a múlt soha többé vissza ne jöhes­sen, munkával igyekszik meghálál­ni pártunknak azt, hogy ma sza­badon dolgozhat, Tavaszi vetését már beíejezle. Beadási köteirzettsé- gének is, tojás és baromíiból már eleget lett. Az ö példáját követte Antal Ferenc Propsz Józsel Dobri Antal dolgozó paraszt is. A népnevelők is jó munkát vé­geznek, 102 népnevelő végez felvi­lágosító munkát, minden pár nép­nevelőnek megvan a maga terü­lete. a községi Népfront-bizottság szemléltető agiiáción ismerteti a község íejlődését leiszabadulásunk óta napjainkig és mindezek mel­lett bemül alja azt is, amit ciz öt­éves terv hátralévő ideje alatt fog kapni a község. Választási nagygyűlések MÁJUS l.ÉN Szekszárdi Bognár József belkereskedelmi miniszter és Szabó P'-"*ka elvtársnö, a Népköztársaság Elnöki T uniósának titkára. MÁJUS 3-ÁN I’aks: Vass Istvánné elvtársnö, az MNDSZ főtitkára, fi áj us 1-í választási gyűlések: Tolna: Pataki Ferenc. Decs: Soltész Dezső és Andi József. Fadűi Sajgó Ferenc és Hosnyánszki János. Ráta: György József. Dunaföldrár: Tuska Pál és Puha Lásztóné. Bölcske: Varga Isiván és Sebestyén István, Györköny: Baesa József. Simoutornya: Szehás Anlal és Hermann Károlyné. Högycsz: Illés György. Pálfa: Hoffinann János és Pénzes Béla. Kistormás: Fehérvári Antal és 31 ónus Isiván. Bonyhádi Orbán János és Landlipr 3íáris. Zomba: Vigh Dezső és Bogos Domokos. Tevel: Ambrusics József. Nagymányok: Iváncsik Fajos. Gyulaj: Kóes Árpád. Szakcs: Bölkényi Sándor. Tamási: Somi Benjamin. Iregszemese: Perecsl Ferencné. Pincehelyi Péti János, * Szakály: Somi Benjáminná. Koppányszántó: Márton András. Gyünk: Hábn Fászló, Varsád: Kurucz István. ' Keszőhidcgkűt; Kurilia József. Kajdacs: Brebáu János. Felsőnyék: Tcszlcr Vendel. Mucsi: Lippai István. Értény: Katona József. Dalinand: Németh Lajos, Gerjen: Szabópál Antal. Szedres: Horváth Jánosné. Alsónyék: Uulai Károly. 3tcdina: EskUdt Lajos. Várdomb: Rotter József. Bikáes: Szalai Lajos. Május 1. — egykor és most a II. Iatemacionálé alakuló kón- gresszusa május l'ét a világ munkásai ünnepévé nyilvánította. A pro! et árnemzetköziség erős í t ősének nagyszerű megnyilvánulása volt ez. Több, mint fél évszázad telt el a II. Internacionálé alakuló kongresszusa óta és ezidő alatt május 1 a munkás­ság hagyományos ünnepévé lett. év- rő-ávre kovácsolta proletariátus egységét, edzette izmait vasöklét. Alaszkától Tűzföldig, Fokvárostól az Eszakrsankig, Londontól, Páristó; Szibériáig, Ausztriáliáig, a világ leg­eldugottabb zugában is, ünnepük évente május Tét, a munkások, le­gyenek akár színesbörüek, amerikai bevándorlók, beraszülöttek, vagy fe" hér európaiak, A nemzetköziség zász­laja alatt egységes, megakadályozha- tattan ünnep híreit viszik az éter hullámai a földkerekség minden tá­járól ezen a napon. Noha az ünnep"' lés megnyilvánulási formája helyen­ként más és más, mert egyik or­szágban sztrájkok, bérharcok, g kor­mányuk leváltáséért tüntető tömeg" gyűlések százai jellemzik e napot a másikban pedig a gigászi alkotások, építések örömteli dicsőítései. De a lényeg mindenütt egy: a nemzetközi proletariátus küzd Marx, Engels, Le­nin, Sztálin eszméi, tanításai alapján az új világért, a szocialista társa­dalomért az erő egvséges mozgósí­tásával. Alaptalan lenne azonban azt gon" dőlni, hogy a burzsoá világban si­mán, zökkenőmentesen zajlanak le a május 1-; ünnepélyek. Szó 6ines róla. A kapitalista országokban gu­mibotos géppisztolyog rendőrök, sok esetben páncélikocsikon száguldozó katonák rohanják meg az emberi életkörülményekért tüntető munká" sokat. Nem riadnak vissza a véron­tástól sem, mert hiszen a gyárak, mo­nopóliumok urai megparancsolták: nem akarunk látni munkabérkövete­lőket és sztrájkotokat. Ilyenkor az" tán az utcák honfiak vérétől pirosla- nak, a börtönök megtelnek tüntetők­kel, A legveszzttebb terror ellenére a munkások mégis ünnepelnek ezen a napon, mindinkább eggyé forraszt­ják erejüket, így harcuk eredményes és övék a végső győzelem: sorra elsöprik a mumkásgyi!k.os tőkés kor" mányokat. A Ilorthy-fasizmus éveiben a munkásellenes terror világvi­szonylatban. a legnagyobbak közé tartozott. A magyar munkások azon­ban nem hagyták cserben az inter­nacionalizmus magasztos ügyét: szi­lárdan állták a sarat, nem törtek meg P csendőrszuronyok előtt. Egy élő uélda a sok közűi: a kubiko'-- muníkások — ha nem jutott pénz vö­rös szalagra, — piros szekfűt tűztek kabátjuk gomblyukába. Ezzel jelié" pezték: felsorakoznak a Lenin, Sztá­lin által magasra emelt vörös zászló alá és ezt az virágot sokszor életük veszélyeztetésével védték, mert szi­vükben kiolthatatianul égett az 1919- es tanácsköztársaság emléke és an" nak reménye, hogy ei kall jönnie az időnek, amikor ismét beragyogja ha­zánkat a vörös nap, amikor Petőfi szavaival „ , .^,a , bőség kosarából mindenki egyaránt vehet... — a jog­nak asztalánál mind egyaránt foglal helyet.. .“ Elérkezett ez az idő. Munkásaink, egész dolgozó népün^. ma, már sza­badon ünnepli hagyományo3 ünnepét. A módszer is más, mint valamikor volt. Munkásságunk most azzal so" rakozik egységesen, töretlenül az in­ternacionalizmus zászlaja alá, hogy dolgos kezével új gyárakat lakóhá­zakat, iskolákat, kultúrotthonokal én»!: feltartóztathatatlanul halad a megkezdett úton a szocializmus út­ján. Míg 1945 előtt a május 1"; ün­neplés 2 bérharcokkal, sztrájkokkal jelentett egye*, addig ma a munka- hőstettek, a u melési százalékok nö­velése mutatja az ünneplést, a ké­szülődést.. Parasztságunk sem tétlen ebben a készülődésben, mert eggyé forrott munkásosztályunkkal. Pakson pél­dául Wolf János dolgozó paraszt versenyre hívta a község összes dol­gozó parasztjait. Vállalta hogy ' má­jus 1 tiszteletére április 30-ig bpfe" jez; az összes tavaszi vetési munká­latait. A mostan; május H készülődés szorosan összefügg a választás előkészületeivel. Május 17rén dolgo­zó népünk tanúságot tesz amellett, hogy szorosan felzárkózik a Népfronl mögé, helyesli annak politikáját az előkészületek pedig azt mutatják, hogy a választó,^ szavazataikat több és jobb munkájukkal erősítik meg. Ez a készülődés egyben jelenti azt is, hogy az ide; május 1 az eddigi­eknél sokkal nagyobb ünnep lesz, sokkal nagyabb tömeg vonul fél az utcákon, vesz részt a tömecwxvülé- seken. 1VT incs olyan község, üzem. híva" ’ tál, ahol a dolgozókat ne hat* ná át május 1, a munkásosztály nagy seregsezmléjének közeledte. — Felajánlásokat tettek e nap tiszte­letére, összekapcsolva azt a válasz­tási készülődéssel. A vereenymozga- lom szélesedése pedig új lendületét vett és szinte majdnem minden dől" gozót felölel. Mindez természetes do­log, hiszen kiolthatatianul é; dolgo­zóinkban a proletárnemzetköziség szelleme és dicső harcosságukkál akarja^ megállni most is, mint min­denkor, helyüket a világ munkássá" ga korszakalkotó tevékenységének ránk eső szakaszán a szocializmusért vívott küzdelemben, a békehare nagiy csatájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom