Tolnai Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-08 / 57. szám

MH P I. O t«w m*wmn s A NAGY SZTÁLIN ÚTMUTATÁSA NYOMÁN... AZ ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS ORSZÁGÁBÓL A nagy alkotás Már harmadik télen folyik a munka a világ legnagyobb vizierc- ínüve. a kujbisevi erőmű építésén. Téiör.-nyároTL, éjjel-nappal szünet nélkül folyik a munka. Szakadatlan áradatban hordják a gépkocsik a ho* moltot, kavicsot, betont, zúgnak a motorok ezrei; élesen világát a vil­lan yhegesztók lángja, s magasba emc-kednek az exkavátorok karjai. Az építők mindéin energiáj tikkal har­colnak, hogy becsülettel teljesítsék a hazától kapott megbízást és fel­építsék a Volgán ezt az onergiatei- melő óriást. Az építőik túlteljesítették a mull- évj tervet. Megteremtették az idei alapvétő munkálatok kifejlesztésének előfeltételeit. Az 1953-as esztendő döntő év az építkezésen. Hatalmas betonmunikálatokat kelé végezni az alsózsilipen, a vízierömű nlapárká- ban és bukógáton. Idén több mint 1 millió köbméter betont és vasbe­tont kel'] beépíteni a létesítmények­be. Rövidesen hat újabb nagyiéijesí - ményű automatizált betongyárat he­lyeznek üzemibe. Minden gyár- 15— 10 ezer köbméter betont termel majd naponta. Az erőmű építői nagy lendülettel küzdenek azért, hogy maradéktalanul megvalósítsák ezeket a célkitűzése­ket. A XIX. pártkongresszus történe 1- m; jelentőségű határozatai és Sztó- Iin elvtársinak „A szocializmus köz- gazdasági problémái a Szovjetunió­ban“ című zseniális műve jelenti az építők életének és munkájának harci programmját Az exkavátorok markolókanatai éj­jel-nappal vágják a fagyos földeit. Az újesztendő első napjától kezdve nagy erővel indult meg a harc a má­sodpercekért a gépek magasfokú termelékenységéért. Iván Jermölan- ko, hires volga—doni exkavétorkeze- lő, a Szocialista Munka Hőse bri­gádjával együtt versenyt indított a negyedévi földkiemelés} terv határ­idő előtti teljesítéséért. Vladlen Mjacsev fiatal brigádvezető pedig a következő felhívással fordult ex- kavátorkezeló társaihoz: — Fogadjuk el Jermolenko felhí­vását és egyben tegyünk fogadalmat arra is, hogy csökkentjük a föld kiemelésének költségét! Ha mindany- nyian 150 százalékra teljesítjük nor­mánkat, akkor ez 11 kopekkel ol­csóbbá teszi minden egye« köbméter föld kiemelését Számítsátok ki és meglátjátok, hogy a köbméterenként megtakarított kopekek összege ha­vonta ezer és ezer rubel megtakarí­tását jelenti! A Volga balpartján, Komszmolszk város kerületében ugyancsak nagy munka folyik: földgátat és két zsili­pet építenek. Az a'sózsdlip alapárká­ban folyó építkezés most a legelt- venebb hely a balparton. Az újév kü­szöbén a zsilip építői megkezdték a betonmumkálaíokat és azóta egyre fokozódó ütemben folyik a mimika. Egyes napokon 1500 köbmétert is be* tonoznak. Egy pillanatra sem szűnik meg a Volga feletti drótkötélpálya építése sem, Ez,en szállítják majd a jobb­partról a balpartra „ követ és a ka­vicsot, M ndkét parton fémtartó osz­lopokat állítanak fel. A szerelők a kedvezőben téli viszonyok ellenére itt is másfél—kétszeresen túlteljesi- tik előirányzatukat. A vasútállomáson naponta több­száz vagon felszerelést és anyagot raknak ki. A gép javítóüzemek szá­mára fémmegmunkáló szerszámgépek érkeznek Moszkvából, Minszkböl Gorkijból gépkocsikat szállítanak, Sztálingrád és Voronyezs exkaváto­rokat küld, Dmyepropetrovszk pedig az építők megrendeléseié hengerelt szádipallókat szállít. A betongyárak leszerelését Kiev és Harkov küldi. Volzi-szkbóll és Novorosszijsztoból cement érkezik. A hatalmas szovjet haza mindent megtesz az építkezés érdiekében. Az építők pedig azzal felelnek a gondoskodásra, hogy min­dem nap fokozzák a munkálatok ütemét. A nagy alkotás! így beszélnek a szovjet emberek a volgai építkezé,- ról. Ezekben a szavakban mély gon­dolat jut kifejezésre. A kujbisevi vizieröművet 1955-ben üzembe kél! helyezni, A szovjet nép valóra fogja váltani a nagy Sztálin célkitűzéseit. A munka hétköznapjainak ifjú hősei Három napja tombolt a vihar. Az Wajmunkások települését sűrű köd* függöny takarta. Mindenki a településtől távoleső «mrn'kaihelyen dolgozó társaikért aggó­dott. Ut nem vezetett oda és a vihar a rádióösszeköt tetőst ie megszakította. Ráadásul a távoli munafohelyen nem volt elegendő élelmiszer-készlet, Pavel Jakovlevics Arodz, a téep vezetője magáihoz hivatta Viktor Fa" gyejevet, a fiatal főgeológust, aki egy­ben a telep Koro-szomo'.-szervezeténok titkára volt. ­— XJtnak keS indulnod, Viktor ... Társainknak fogytán az ennivalójuk. Utat kell tömöd hozzájuk. Traktorral indulj neki s erősítsetek hozzá szánt is, hogy visszafelé néhány embert magaddal hozhass. Persze kockázatos váN alkotás lesz... Amikor Viktor a garázsba ment, hogy kivezesse a traktort, bundákba, ponyvaköpenyekbe burkolózva, vagy tizen vártok rá. — Há‘ ti hova mentek? — kérdez­te osodálkozva Fagyejev. — Veled. Le kell váltani az dvtdr_ sokat, hiszen már negyvennyolc órája dolgoznak. — Nem jöhettek velem — jelentette ki Fagyejev, — hiszen megfagynátok a nyitott szánon. Mégis, amikor a traktor elindult, a szán zsúfolásig megtelt emberékkel, Nehéz út következett a sztyeppén ke­resztül. A szél hol az egyik, hol a másik oldalról szórta a havat az uta­sokra. Az emberek le*leugráltak a szánról, egy darabig futottak, hogy kissé felmelegedjenek. Végre a távol­ban felbukkantak a házak, amelyeket szinte tetőmagasságig befedett a hó. Tyiholasztyikov komszomolista. a távoli részleg munkaveztüje az érke­zők elé futott. — Hogy vagytok? — kérdezte ag* gódva Fagyejev. — Köszönöm, kitartunk. — A kútfúrás leállt1 — Miért állt volna le? Tovább fo­lyik a munka! Együtt mentek be a közös szállásra. — Mesélj hát Mihail! Mondd eh hogy élteitek itt... — szólt Fagyejev. — Hát csak megvagyunk, — mond* ta a fiatal művezető, miközben szek­rényébe rakosgatta a most kapott élelmiszereket. —> Hiszen tudod, mi. lyen embereink vannak. Legutóbb egyfolytában 48 órán át dolgoztait! Misa Kuznyeccrv lakik a legmesszebb, nem is vártuk, mégis eljött. A részleg tehát dolgozott, az olaj­termelés egyetlen pillanatra sem szú* netelt! Viktor szeretettel pillantott elvtár saira. Szinte sugárzott belőlük az egységes, erős Komszomol-koliektíva ereje. Viktor & Komszomol-szervezetre, eb-társaira gondolt és lelkében szép, komoly gondolatok születtek a hő­sies, de szerény mindennapi munká­ról, a bátor koimsz omol istákról, s a barátságról. amely ,a győzelem úti* társa. Közeledett az este. A vihar a* ed­diginél is erősebben verte a közös szállás ablakait. Még a legközelebbi épületek körvonalai is ködbe vesztek. A vihar állandóan erősödött, de a műszak folytatta munkáját... (K. Gyevetyarov cikke nyomán). A Lenin-csatorna 1953 évi szállítási feladatai Yahturov, a Swívjefunló folyam- hajózási miniszter hely <‘tte.se nyilatkozott a Trud mimkatár- »áoak a Lenin csatorna idei szállítási feladatairól.- KóEtu(tornáén, hogy a Voiga-Don csatornán, műét évben rövid volt a hajósáéi idény. Ernnek ellenére 1500 fcütouhözó hajó és tutiajkaravám ha­ladt á)i a Lenin csatornán, sokszáz- naer tonna szállítmánnyal. A csatorna teheráru forgalma az ötödik ötéves terv végéig tizen - egyszeresére nő. t küszöbönálló hajózási idényben főbb, mint háromszorannyi terhet fognak számítóim a Lénán csatornán, mint az éknuMtt évben. A FeLső-Volgiá- rői és a KámáTÓl fát, doni és koibáni gabonát, novorosszijsz.ki és dony-eci cementet, különböző gépeket és szer­kezeteket szállítanak majd az új v.izi- úfion. Idién továbbfejlesztik az uszályok tolatás útján történő szál'Hasát, ami­vel jelentősen megrövidüli a szállítás idlje és nagy üzemanyag,megtakarítás érhető cL A szálLítmámyok nagy-része vasúton érkezik a csatornáihoz. A cimljamszki, kaiacsi és rosztovi kikölőkben új be­rendezéseket építenek az átrakodás: műveletekhez. A cimljamszki kikötőben futó­szalagot szerelnek fel a gabonának a vasútról a hajóra való átrako­dásához. Terv.bevették, hogy a ka 1 ácsi kikötő­ben a cement hajóra való rakására Megindultak a töldkieinelési munkák a Turkmén Főcsatorna fővonalán A Turkmén Főcsatorna építői ki- «njefkedő munikaerdménn.yel ünnepel­ték a szovjet, választások napját. A tatejgyalruk kezelői befejezték a mun­kái az elágazó csatornán és elérték azt t pontot, aho-1 a Turkmém Főcsatorna W nyomvonala kezdődik. A taüajgya- ln kendők között magv versengés folyt azért a kitüntetésért, hogy me­lyikük emeli majd ki az «f!>ső négyzet- méter főidet a nagy csatorma medré­ből A verseny eredményeként Vlagyi­mir Szkljarrov és Iván Lunyin talaj gyalukezetőknek jutott ez a megtisz- teüő feladat. A munkában elért. győzelem alkal­mából az építők rövid ünnepséget wjidezíek. A „Szredazgjdrosztroj“ fö mérnöke Erisnov elvtórs az üntnepsé­csatornaépítés munkájában, most új korszak kezdődik. Felszólalt az ün­nepségen Ivam Lunyin talajgyaluke- zelő is. — Mindannyian tudjuk, hogy a si­vatagban sok nehézséget, kelt 5'eküz- denünik. De azért vagyunk szovjet emberek, hogy ne féljünk a nehézsé­gekről, hogiy lek Űzőjük őket — mon­dója. Az ünnepi gyűlés után tizenöt föld- gyallu hatalmas mo'oírzúgás közepette adkikndült a Turkimén Főcsatorna ú!vonallá,naík. A géposzlop élén Iván Lunyin és Vlagyimir Szkf.jarov gépei haladtak, ők voltak az elsők, akik megkezditek a földmunkái, a csatorna nedrében. Megkezdődött a támadás a Rara­bwxódélxo hangsúlyozta, hogy a Kum elleni két állandó futósza,lapot szeneinek feL A Moszkva és Rosztov közötti sze­mélyforgalmat a „RotSszij.a‘‘ Dieset- rao oro»hajók fogják lebonyolítani. Ezek a motorosak különösen gyorsak és könnyen kormánvozba-lék. Nagv helyi forgalomra van kilátás a Ciml- janisak: tenger, az Alsó- és Felső-Don körzetében. A Rosztov-Cimljanszk klkötö vo­nalon új, kényelmes, kétfedélközl személygőzösök fognak közlekedni. Az Alsó- és Közép-Don forgaíaná! a 150 lóerős „Moszkvics“ típusú moto­rosok látják eL A Cimljamszki tenge­ren a „Vo'ga-Don“ típusú i«vi személy szállító motorosok állnak madj a kö­zönség rendelkezésére. Eziclk tóljesíiő- kép essége még naigyohb, mint a „Moszkvicsé“. Egy szöv et munirásnő a sok közül Alekszandra Matvejeva szovjet szövőnő közel 30 éve fáradhatatlan szorgalommal dolgozik a „Munkás“ textilgyáriam. Matvejev„ csak kilo- gástalan minőségű szövetet sző és jelentős megtakarításokat ér el. A legutóbbi munka-verseny kiérté­kelésénél beszámoltak arról hogy az egyik ifjúsági brigád lemaradt a tervteljesítésben. „Tapasztalt szövő­nőt kellene beosztani közéjük hogy megjavíthassák munkájukat“ — mondta Mihajlova élvtársnő, n párt- titkár. Alekszandra Matvsieva agván át­futott. hogv a brigád, amelyben ő dolgozik a gyár legkiválóbb brigád­ja, munkájuk, símán, fennakadás nél­kül folyik .., — Un szökvén odamegyek, ~ ’plen-tkezett elsőnek. Matve’pva sója, .,einek ellátása melleit állandóan segitet' a Hanti szövőnőknek Tanította őket és pél­dát mutatott nekik. A? ifjúsági bri­gád rövidesen a legjobbak közé ke­rült. így dolgozik az egyszerű szovjet asszonv. aki egész szívével minden energiájával a kommunizmus ügyét, a béke ügyét szolgálja. Á szocalizmus ifjú rohambrigádjainak életéből Az albán egészségügy fejlődése A‘z Allbán Népköztársaság első öt­éves terve az ország gazdasági feil* virágozta,tása mellett nagy fontossá­got tulajdonít a do'gozó nép egyre fokozódó egészségvédelmének is. Az Albán Népköztársaságban 1955- re az ötéves terv végére a kórhá­zak száma 54-re, ezek férőhelyeinek száma pedig 3960-ra emelkedik (1950- ben 42 kórház működött 3.190 kórházi ággyal.) Az újonnan létesítendő kór­házak közül három Berät, Elbász.án és Peákopi városokban épül a többi pedig, az ország különböző vidékein,. Az ötéves terv folyamán jelenté­sen kibővítik az országos arabul an- cia-ha’özntot. Jelenleg az ország min­dem járásában legalább 2—3 ambu­lancia működik. 195C-ben az Albán Népköztársaság területén 328 ambu­lancia volt, ezek számát az ötéves terv végére 629-re emelik. Harminc Járási székhelyen, illetve nagyobb üzem malJett egészségügyi központo­kat létesítenek, amelyekben ötágyas gyengélkedő, nyolcágyas szülőotthon ambulancia, anya- és csecsemővédel­mi tanácsadó, fogászati rendelő és gyógyszertár fog működni. A szovjet példa nyomán Tiranában vérkonzerválásd központot létesítet­tek. A tiranai közikórház mellett 3 és félmillió ’.ekes beruházással psz1- hiótria: osztályt létesítenek, továbbá ortopédiai üzemet és külön röntgon- osztáiyt. Az ötéves terv végére a szülőottho­nok és a terhességi tanácsadók szá­ma 116-:a. a férőhelyek száma pedig S50-re emelkedik. Az ö'éves terv fo­lyamán jelentősen kiszélesítik a nap- köaio'tfhonok hálózatát ie. 195C-ben az országban még mindössze 15 napfcö- ziotthon működött 680 férőhellyel. 1955«-e ezek száma 80-ra, a férőhe- 'yek száma pedig 2600-ra emelkedik. Számos napköziotthon létesül a ter­melőszövetkezetekben. A gyenge szervezetű gyermekeik megerősítésére tovább emelik a férő­helyek számát a preventóriumokban 1953-ban befejezik Tiranában a 150 ágyas gyermekgyógyászati intézet építését, amelynek létesítésére mint­egy 17 miKió leket fordítottak- Az intézet mellett szülészeti osztály is létesül. Az ország kilenc fontosabb városában tejkonyhákat létesítenek, amelyek később különböző tápszere­ket is állítanak majd elő a. gyerme­kek számára. Az ötéves terv folyamán még foko­zottabb mértékben felveszik a harcot a múltban olyan gyakori tüdőbaj, malária, szifilisz és más betegségek ellen. Az ötéves terv folyamán 400 férőhelyes korszerű tüdőszanatórium létesül. A tűdövész eredményes le­küzdésére 1955-ig további 5 kötöző­hely létesül, a nem; brteg-gondozók száma pedig további 55-lel emelkedik. 1952 végére 4 mii,1 jó lek es befek­tetéssel felépült a bakteriológiai la­boratórium, amely csaknem teljes mértékben biztosítja a szükséges ol­tóanyagokat. 14 millió tókes befekte­téssel gyógyszETÓszeti laboratórium létesül és az ötéves terv végére az albán gyógyszeripar termelése 1950- hez viszonyítva 770 százalékra emel­kedik. Az ötéves terv fotyamán jelentős mértékben emelkedik az egészség- ügyi szakkáderek száma is. A Szovjet­unió és a testvéri nép; demokráciák egyetemein tanuló felső káderek mel- 'ett az ország egészségügyi politech­nikumán 181 eegédorvos't. 100 szülész­nőt, 68 gyógyszerészt és 98 fogtech­nikust képeznek ki. Emellett több mint 1000 ápoló vesz részt továbbkép­ző tanfolyamon. Az ötéves terv fo­lyamán 17-rzer több ápolót képeznev ki. mint a műit népellenes rendsze­reinek húsz éve alatt. A felszabadulás előtt a dolgozó al­bán nép nyomorban egészségié'an körülmények közt élt, pusztítottak «. népbetegségek. Ma a párt és a népi hata'om gondoskodása révén minden dolgozó díjmentes gyógykezelésben és gyógyszerellátásban részesül. A népi demokráciában így váltják való­ra azt az elvet, hogy a legfőbb érték az ember, Eleni Terez) egészségügyi miniszterhelyettes cikke nyomán. 4 kínai népgazdaság fejlődése 1949—1952 években A Kínai Népköztársaság gazdasága az ország felszabadulásától 1952. vé­giéig hatalmas fejlődésen ment ke­resztül, Az ipari termelés 1952 vé­gén már a legtöbb termelési ágban túlszárnyalta a felszabadulás előtti legmagasabb színvonalat Ha Kína háború előtti termelésének legmaga­sabb színvonalát 100-nak vesszük, eh­hez viszonyítva 1949-ben, Illetve 1952- ben a következőképp alakulnak a termelési műt a tószám ok: Villamos energia: 1949-ben 73, 1952- ben 115 százalék-, szén: 194S-ben 45 1952 végén 90 százalék; kőolaj: 1949- ben 38. 1952-ben 136 százalék; nyers­vas: 1949-ben 11. 1952-ben 104 száza­lék; cement: 1949-ben 31, 1952-ben 148 százalék; gyapotszövet: 1949-ben 73, 1952-ben 161 százalék; papír 1949- ben 90 1952-ben pedig már 234 szá­zalék. A kínai dolgozók 1953-ban már el­ső ötéves tervük teljesítésére össz­pontosítják erejüket. Ez a terv az or­szág gazdasági fejlődésének alapját képtző nehézipar gyorsütemű fejlő­désé. biztosítja. A Kínai Népköztársaság ipara a szocialista szektor szilárdu1 ásárnak, növekedésének jegyében fejlődik. — 1949-ben még 43.8 : 56.2 volt az arány az állami és magánkézben lévő ipari vállalatok között. Ez az a,ránv 1952- ben már 67.3 : 32.7. A kínai vasútiak hálózata hatalmas mértékben megnövekedett. 1948-ban még csak 12.763 (kilométer volt „ vas­úti aríek hosszúsága. Ma már 23.765 kilométer hosszú vonalon robognak a személy- és tehervonatok. A megiú'hodott Kínába éifcezö ven­dég legmélyebb benvomásai a mére­teiben és jelentőségében egyaránt ha­talmas földreformmal kapcsolatosak. 1952. végéig 428 millió ember által lakott földön hajtották végre a föV- reformot, amely a-falusi lakosság 90 százalékát érinti. A földreform nyo­mán a mezőgazdasági terme'és ugrás­szerűen megnövekedett. A kínai pa­rasztcsaládok több mint 40 százaléka tagja a kölcsönös segítés csoportjai­nak. A csoportokba szervezett paraszt tok vállvetve, erőiket egvesitve gvó- zik ts a természetet és kényszeríte­nek ki a földből magasabb termés­hozamot, A gyarmati és földesúri elnyomás alatt sínylődő kínai népnek mérhetet­len károkat okozott az év ró'-évre megismétlődő árvíz. A Kínai Népköz­társaság harcot indított a pusztító árvizek ellen. Alig néhány év alatt 16 százalékkal csökkent az árvízve­szélynek kitett terület nagysága. Há­rom év alatt 1700 millió köbméter földe; mozgattak meg, hogy megfé­kezzék és az ember szolgálatára ren­deljék a hatalmas folyókat. A Huaj- folyó szabályozása, amelynek mun­kálatai 1950-ben kezdődtek és 1955-re fejeződnek be, 60 millió lakost men­tesít az árvízveszélytől. — A Huaj- foiyó vize hatalmas területet öntöz majd és a megfékezett folyó villa­mosárammá alakított energiá;a-ugyan- annyi ember életét teszi majd köny- nyebbé. mint amennyi), eddig évről- évre szerencsétlenné, földönfutóvá tett. A termelés növekedésével párhuza­mosan növekszik a belkereskedelmi forgalom. Ha az 1950. évi áruforgal­mat 10C-aak vesszük, úgy az- emelke­dés a következő: éle’miszerek: 1951 170.2, 1952. — 271.2 százalék, gya­potszövet: 1951 — 167.2, 1962. — 245.7 százalék, cigaretta: 1951.— 112. 1952. — 149.5 százalék, stb. Kína külkereskedelmi forgalma 1951-ben kétszerese volt az 1950. évi­nek. a külkereskedelem 73 éven éf deficites mérlege végre aktívvá vak- A Szovjetunióval és a népi demokra­tikus országokkal folytatott kere«ke- delem egvrP növekszik és 1952-ben a becálések szerint már az egész külkereskedelmi forgalom 70 száza­lékát tette ki. Átadták a forgalomnak a moszkvai Metro új állomásának első részlegét A he'yi szovjetek választásainak előestéjén új győzelmet ünnepe'tek a moszkvai földalatti qyorsvasút épí­tői: üz;mbe,helyezték az újjáépített .,Paveleckaja“ állomás' első részle­gét. Vakítófehér.séoü terem tárul a be­lépő szemé elé. Két sor márványosz- tóp tartja a kecsesein felfelé ívelő bolthajtásokat. A teremben nappali világosság van. jóllehet lámpák, csl- árok nem láthatók Khoi a knoai% egyre ontják az utasok tömegét. Az embereik meg-megáilnak az, állomá­son. gyönyörködnek, nagyszerűségé­ben. A „Pave'eckaja“ állomás megnyi­tott részlegének helyreállítása a' ko­csiforgalom megszakítás-, nélíkü' ment végbe. Ugyanez történik a második részleg esetében is. Ennek a rész­egnek az építése is befejezéshez fe5> aeleddfc.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom