Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-26 / 48. szám

TOLNAK NAPLÓ imfß PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK!-----“--------1......................................................................................................................N A MAI SZAMBÁN: Roy H. Bley őrnagy vallomása a* amerikaiak baktérium- háborújáról (2. o.) — Aliban kérnék és kártevők pere Í2. o.l — Jugoszlávia gazdasági élete az imperializmus jármában (2. o.) — Alszik a páifai pártszervezet, egy­helyben topog a község (3. o.) — A MEDOSZ legyen gépáBb másainké h a verseny gazdája (3. o.) — Minden hold öntözött főid, győzelem az aszály ellen (t. o.) — A bonyhádi legkisebbek paradicsoma: a bölcsőde (4 o.) •Wá ÉVFOLYAM, 48. SZÁM M DP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTTJÄCANAK LAPJA ÁRA 50 FILLÉR ■ ­CSÜTÖRTÖK, 1953. FEBRUÁR 2« Jó felkésziíléssel a magasshb tfirméshozemért, a tavaszi munkák sikeres elvégzéséért A;» idei bő termés alapját a ta­vaszi munkák Időbeni jó elvégzé­sét nagyrészben már a felkészü­lésnél biztosíthatjuk. Számos év tapasztalatai * bizonyítják, hogy ' csak az alapvető- és fejlett agro­technikai módszerek alkalmazásá­val, a tavaszi munkák időben tör­tént elvégzésével érhetünk el jó termést. A tavaszi munkák sikeres vég­rehajtásához a tervben előirány­zott,' sőt az azt túlszárnyaló ter­méseredmények eléréséhez első­sorban szükséges, hogy a tavalyi­nál alaposabban, jobban készüljön fel minden egyénileg dolgozó pa_ raszt, termelőszövetkezet, gépál. lomás és község. Állandóan tart­sák szem előtt dolgozóink a mi­nisztertanács határozatát. A tava­szi munkákra való felkészülés ha­talmas feladatot ró tanácsainkra, azon belül elsősorban a mezőgaz­dasági apparátusra. Ki kell küszö­bölni a terv teljesítése és túltelje­sítése érdekéin azokat a hibá­kat, melyeket az őszi munka so­rán elkövettek. A minisztertanácsi határozat a feladatok egész sorát állapítja meg, amelynek végrehajtásáért, vagy végrehajtásának ellenőrzé­séért elsősorban tanácsaink a fe­lelősek. Gondoskodni kell arról, hogy a járás, illetve a község te­rületén lévő szántót a gazdálko­dók megműveljék és erre időben felkészüljenek. Számon kell ven­ni a fogatokat, el kell készíteni azok megfelelő beosztását, ellen­őrizni kell" a termelőszövetkeze­tek és egyénileg dolgozó^ parasz­tok vetőmagszükségletének bizto­sítását, szorgalmazni kell a gé­pek és munkaeszközök kijavítá­sát. Az előírt határidőig, február 28-ig kell határozni a vetésterven belül az egyénileg termelők bur­gonya és napraforgó termelési kö­telezettségét. Végül, de nem utol­sósorban oda keli hatni, hogy leg­sürgősebben még február folyamán pótolják a mélyszántás területén elkövetett hiányosságokat. Mind­ezeket a feladatokat csak úgy tudják a tanácsok végrehajtani, ha határozottan az ellenséggel szemben megalkuvás nélkül, gyors, bürokráciamentesen intéz­kednek és a kiadott rendelkezé­seket megfelelően ellenőrzik is, Siópgárd községben a miriisz- tertafracs határozatát qazda-gvűlé.. sen ismertették a dolgozókkal, mígszerveztéS a mezőgazdasági és parasztbizottságokak akik felosz­tották maguk között a községet, a dolgozó parasztoknál helyszínen ellenőrizték, hogy biztosítva van-e a tavaszi vetőmagjuk. Ezen keresztül elérték, hogy a község­ben nincs olyan dolgozó, aki a tavaszi vetőmagjáról időben ne gondoskodott volna. Előfordul azonban, hogy egyes tanácsok a tavaszi munkákra való felkészü­lést nem tekintik feladatuknak. Ilyen a gerjeni tanács, ahol nem törődnek a tavaszi munkákra való felkészüléssel, de nincs is tájékoz­va a jelenlegi állapotról sem. — •Szedres község határában is na­gyon sok a szántani való, mégsem intézkedik a tanács ennek a sú­lyos mulasztásnak pótlásáról. Ha­ladéktalanul fel kell rázni az ilyen tanácsodat téli álmaikból. ,,A tavaszi vetésekhez gondosan kiválogatott, tisztított és szükség szerint csávázott vetőmagot kell előkészíeni” — szól a miniszter- tanácsi határozat. A vetőmagok tisztításával távolítjuk el az ide­gen magvakat, a qyommagvakat, de pelyvát, töreket, port is. Ezzel egyúttal a meqkeveredést is meg. szüntetjük, kiválasztjuk a vető­mag közé keveredett idegen kul­túrnövények magjait. A községi tanácsok azonban ezt a feladatot is utolsó rangú kérdésnek tekin­tik, amit bizonyai az, hogy me­gyénkben mindössze 10 község­ben kezdték meg a szelektorozást. A szedresi tanácselnök arra hivat, kozik, hogy azért nem meqy a szelektorozás, iáért a gépállomás nem biztosítja .''gépe!. A tamási Vörös Szikra tsz. a mözsi Úttörő tsz, a decsi Alkotmány tszcs és már számos termelőszövetkezet és tszcs kitisztította tavaszi vetőmag­ját. Kövessék községi tanácsaink és tszcs-ink az élenjáró terhelő- szövetkezetek és községek példá­ját, javítsák ki, állítsák üzembe a vetőmagtisztító gépeket, de a gép­állomások gépi kapacitái.át is 100 százalékban használják ki. Csak így tudják biztosítani, hoqy a ve­tésig még hátralévő idő alatt ma­radéktalanul jó minőségben min­denütt befejezzék a mag tisztítást. A vetőmagok jó előkészítéséhez tartozik a csávázás. A kalászos gabonák veszedelmes fertőző be­tegsége az üszög, amely a vető­magra tapadó üszögspórák, vagy a mag belsejében lévő kórokozók által terjed. Az üszög-kár leküz­dése érdekében Népköztársasá­gunk Minisztertanácsa kötelezővé tette a vetőmagtisztítást és csá­vázási. A búza kőüszögje és az árpa íedettüszögje ellen Higosan- nal csávázunk. Á zab repülő- és poriiszögje ellen pedig kizárólag formalinnal kell csávázni. A tavaszi munkákra való jó fel. készülést csak úgy biztosíthatjuk, ha elsősorban a- tanácsi szervek, de a termelőszövetkezetek vezetői iis állandóan, rendszeresen ellen­őrzik ezeket a munkákat. Az el­lenőrzés során bűnös felelőtlenség szemet húnyni a hiányosságok, hibák felett, lazán, megalkuvóan kezelni az eoves kérdéseket. Á decsi Budakalász és a mözsi Úttörő tszcs február 10-re elvetették a mákot Hazánkban, igen közkedvelt a mák termelése. Ahhoz azonban_ hogy jó máktermést tudjunk elérni, fontos, hogy idejében elvessük. A gyenge máktermésniek ugyanis az az oka, hogy a tavaszi szelek idején kerül elvetésre és a szél a magot a főid­ből kifújja. Termelőcsoportjaink a mák elvetésénél is, mint a többi me-' zögazdasági munkák elvégzésénél példát mutatnak az egyénileg dolgo­zó parasztoknak. A decsi Búzakalász tszcs és a mözsi Úttörő tszcs febru­ár 10-ie elvetette a mákot. A mákgubóból gyógyszeriparunk számos, nélkülözhetetlen gyógyszert készet, amely egyre inkább dicsősé­gére válik, szocialista iparunknak és mia már a második helyet foglalja el a világpiacon, A mákgubóból ké­szült gyógyszerekért fejlődésünkhöz igen fontos gépeket, mezőgazdasági és ipari nyersanyagokat kapunk. Eressze minden máktermelő köte­lességének hogy a szerződésileg ter­melt és konyhakerti mákiát idejé­ben vesse el. Ezzel biztosíthatja a magas terméshozamot. A SsmonioniTai Bőrgyár dolgozói harcban a lemaradás felszámolásáért A Simontomvai Bőrgyár dolgozói az év első napjaiban kiváló eredmé­nyeket értek e- a napi tervek telje­sítésében. Azonban ez a lendület a hónap közepe felé lanyhult a szén- ellátás hiánya miatt, aminek követ­keztében 4 napos lemaradás kövel- kezett ba az osztályokon belül. A lemaradás nyilvánosságra hozatala után a dolgozók röpgyűléseket tar­tottak, ahol elhatározták, hogy a munkafegyelmet még jobban megszi­lárdítják, a művezetőkkel megbeszé­lik a további feladatokat, hogy ez­zel biztosítani tudják üzemükben a zavartalan termelést és pótolni a le­maradást. A művezetők és a dolgozók együt­tes értekizlete azonnal hozzáfogott a munka átszervezéséhez, hogy a lema­radást — melyre egyébként telaján- lást is tettek — április 4-ig pótolják, de jó munkával még túl is teljesí­tik első negyedéves tervüket A meszes műhely dolgozói az egyé­HSgyész és Kalazné, Tolna megye két szomszédos'községe az elmúlt év folyamán is hosszúlejáratú párcsver" senyben áll! egymással. A verseny tavalyi győztese Ka lazító volt. amely minden munkáltán és a begyűjtésben is megelőzte versenytársát. Február Crán tanácsülés,'. tartott Hőgyész, melyen Nmét li- sszúlejánatú versenyre hívták ki Kalaznó közsé­get. A kaínznóiak február 9-én kapták meg, a hőgyésziek vtrsí nykilwvását, s még aznap tanácsülésen tárgyalták meg a versenypon!okát. Elfogadták a kihívást, s ígéretet tettek, hogy a versenynek megfe­lelően minden tavaszi munkát 3 nappal a határidő előtt végeznek el, de határidő előtt teljesítik be­gyűjtési kötelezettségüket is. A verseny első napjai,Iván ismét Ivalaznó ragadta magához a vezetést, ahol cserével! sikerült biztosítani a község tavaszi vetőmagszükségletét, míg ltőgyészen még van néhány egyé­nileg dolgozó paraszt, aki nem gon­doskodó tt ve tő ma gjá.ról. Kalaznó elsőségét az is elősegíti, dűllek, akik jelenleg is tervükkel elő­re vannak. Igv az ásványi cserest egy nappal, a növényi cserest pedicj há­rom tizednappal hagyta maga mögött, ami arra mutat, hogy jól meg van szervezve a munka, dolgozók igye­keznek minden/, elkövetni a tervek, a vállalások teljesítése érdekében. A meszes műhely dolgozói ezt az elő­nyüket továbbra is megtartják annak ellenére, hogy a műhelybe két új húsoiógópet állítanak be, amit me­netközben szerelitek be osztályukra. Az ásványi cseres'dolgozói js har­colnak á lemaradások pótlásáért, mindent elkövetnek, hagy teljesü'hes­sék tervük;,t. Február 15-ig már 9 tizednapot pótoltak előbbi hónapjuk lemaradásából. A boxkikészítö mű­hely dolgozói is hasonlóan dolgoznak, január havi háromnapos lemaradá­sukat február lE-'g 50 százalékban t-el'jesitették. A január hónapi zava­rok legjobban a növénykikészítő mű­helyt érintették, ahol négynapos le­maradás következett be. Itt azonban hogy 8 gazda kivételével az egész falu terra előcsop or tokb ti tömörül, amelyek ugyancsak versenyre hív­ták kj egymást. A bárom, ka'laznói temielöcsoport ver­senyében jelenleg a Sz.aiJad Föld tszcs vezet, amely határidőre teljesí­tette ősz: szántási és t e ési tervét, biztosította tavaszi, vetőrnagszfikség- ootét, -öt pénteken k i a reggel meg­kezdek a vetőmag .-»clektorozását is. A Szabad Föld tszcs a szelektorozás" sál nc-m .akarta az időt vesztegetni, mer! mint a tagok mondják, nem le­het tudni, hogy mikor lehet megkez­deni a vetést, ezér‘ Lovász András % -tszcs elnökének 'lakásán két kézitriőr- rel végzik a megtisztítást. így körül­belül,egy hét múlva vetésre készen ál.' vetőmagjuk. flőgvész- n nagy gondot okozol! a tartalékterületek megművelése. A tanács a vetömaggsere. akcióval egy" időben szorgalmazta a tartaléklerüCe- tek szerződéskötését, péntekig a község 500 holdhyi tartalékterületéből 300 holdat már lekötöttek a dolgozó parasztok. • ebben p hónapban is következetes harcot kell folytatni azért, hogy február havi tervüké! és a lemaradó- sokat pótolni tudják április 4-ig. De harcolnak a dolgozók, minden per­cet kihasználnak, ípv értek is el né­mi eredményt, február 15-ig 7 tízed- napot pótoltak lemaradásukból. Az üzemrészek közölt most arra indult verseny, hogy melyikük pó­tolja előbb lemaradását. A dolgozók naponként érdeklődnek más osztályo­kon, hogy milyen eredményeket él­tek el, s igyekeznek, hogy az ott hallott eredményeket felülmúlják,’ hogy győztesként kerüljenek ki e nemes verseny-bői. A párt irányításá­val a ••tömegszervok naponta tarta­nak beszámolót az elért eredmények­ről. Ébren tartják a- dolgozókban a párt és a haza irán.{ való kötelesség- érzetet. A do'gozók meg mindent e - követnek, hogy adott szavukat br- csü’öttel teljesíteni tudják. IVeli György levelező, Simontornya.. Az állatállomány áHe'ei'etése msllett a lovábbszapori ősről is gondoskodik a zombai Seite tsz Tolna megye egyik legnagyobb ser- testen,vész tő Iccmelőszövetkezptc -» zombai Béke tsz, az elmúlt évi lakai' mányhiány ellenére is biztosítani tud­ja 423 fehér hússertésének az áttelcp letését. Felmérték a takarmány kész. letet, s ebből kiindulva megállapítot­ták az állatok napi takarmánymeny- aykégét. A tervszerű takarmányozás alapján a sertések naponta kukorica- dara, korpa, lucemaszéna és silót kap­nak, úgy elosztva, hogy az anyaália, toknak nagyobb mennyiség jusson. Az átteleltetés mellett gondja van a zombai Béke tsz-sek az állatállo­mány továbhszaporitására is, s Szál­lva n János, monkaérdem,rendes .ser" tésgoirdozó már megtette az előké­születeket az eredményrs taia-zi búgatásra. A tsz-nek az elmúlt évben 23 anyakocája volt, amit az Idén 57 darabra emelnek fel. A 37 anyakoca ólját már fertőtlenítették, s naponta tiszta alomszalniát kapnak. Takarnia, nyukat felemelték: mindegyik 2 kg abrakot, 39 dkg hirernadarái és annyi silót kap, amennyit-* megeszik. Az apaállatok Is felemelt abrakta­karmányt kapnak, amellett mind­egyiknek naponta fél kiló csíráztatott zabot adnak. Ezenkívül rendszeresen járatják őket. Ezzel az előkészítéssel elérik azt, hogy március első felében megindul a sertések általános ivarzása, s bebu- gatofct anyakocák június közepére el­lenek. Héme’ország Kommun s’a Párlia elnöksége felhívást imáiéit a német néphez a Marx Károiy-évve! ?apcso‘aihan Düsseldorf {ADNI. Németország Kommunist« Pártja elnökéségének tit­kársága csütörtökön a Marx Károly* évve', kapcsolatban felhívást intézett a német néphez. A felhívás ismerteti Marx Károly műn késs ágának világi, örténelini jelen­tőségét, örömmel üdvözli Németor­szág szocialista egységpártja központi bizottságának azt a határozatát, hogy az 1953-as esztendőt ,,Marx Károly év'"nek nyiCvánf ja. A Marx Károly év hozzájárul majd ahhoz, hogy min­den kommunista Marx, Engels, Le­nin és Sztálin nagy tanításai iránti törhete’Cen hűség szellemében nevel­kedjék — állapítja meg a felhívás. Hőgyész és Kalaznó párosversenyben végzi a tavaszi munkákat Szedres község fejlődése az Ötéves terv során A felszabadulás előtt Szedres köz­séget 10.000 holdas nagybirtok vette körül, sa <t falu lakosságának 00 százaléka részaratáként és gazdasági cselédként élt. Nagy nyomorban éltünk a Ilorlhy- időben — mondja Belügyi János, volt gazdasági cseléd, most pedig tanács­tag, — kegyetlenül bánt velünk a Bezerédl-uraság. Megtette azt, hogy Csongrád megyéből hozatott idény­munkásokat hogy Így törje le a SO filléres napszámot 60 fillérre. A nyomorúságos cseIéi(lakásokban tizedelt a tüdővész, s volt olyan esz­tendő, amikor 27 elhaltból 10 tüdő­bajban pusztult el. Nem volt kisebb a csecsemőhalandóság sem, mely a Jlorthy-korszak alatt (Utóidban 00 százalék körül mozgott. A felszabadulás után megváltozott a ? szedresi dolgozó parasztok élete, a nagybirtokból 5200 holdat oszlot­tak fel <i cselédek között, s a hír­hedt egykori Bczerédi-birtokon pedig 1050-ben megalakult az egyre fejlődő Ul-as típusú Petőfi tszcs. A község életében is gyökeres vál­tozás állt be. A hároméves tervtől gépállomást kapott a falu, amelynek kezdeti 5 erőgépe azóta 22-re emelke­dett. A gépállomás mellett villanyt, óvodát és napköziotthont is kapott a község, s a villannyal együtt a kul­túra is jelentősen fejlődött. A felsza­badulás előtt csak az uraságmk volt rádiója, ma már 63 rádió neveli, ok­tatja, szórakoztatja a szedresi dolgo­zókat. , Az ötéves terv alatt tovább fejlő­dött Szedres: az egykori kuldk-kocs- máros csapszékét kultúrotthonná ala­kították át, melynek 250 férőhelyes színháztermében rendszeres mozielő­adások is vannak. 600 kötetes könyv, tinit pedig naponta keresik fel a dolgozó parasztok. Az egykori csend­őrlaktanya épületét 1050-ben egész­ségházzá alakították át, s a Horthy- korszak elnyomatását szimbolizáló egykori épületben ma gyógyulást ke­resnek és találnál: a dolgozók. Az egészségházban ingyenes egészség- ügyi tanácsadás, orvosi rendelés van-, az általános iskola tanulói, számára pedig most rendeztél: be fürdőt és 6 zuhanyozót,. A falu fejlődése mellett gyarapo­dott Szedres lakossága is. A felsza­badulás óta új utcasor épült, az egy­kori nagybirtok 40 volt gazdasági cselédje épített új otlhont magának. De anyagi megerősödésüket mutatja az is, hogy g, felszabadulás előtt mind­össze 5 pár igavonó jószágja volt a községnek, addig ma ez a szám 400 párra emelkedett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom