Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-22 / 45. szám

£ W A P t O 19M FERRTTÁR 2? PÁR 7 Éb PÁRTEPÍTES « A pártszervezet útmutatása nyomán jó munkát végez a Paksi Konzervgyár üzemi bizottsága Hazánk élelmiszeriparában fon­tos helyet tölt be a Paksi Konzerv­gyár. Nem mindegy tehát, hogyan teljesíti tervét az üzem. Az üzemi pártszervezet jó! tud ja, hogy a terv- teljesítés egyik fontos feltétele a jól szervezett és ellenőrzött mun­kaverseny. Ez teszi lehetővé, hogy a dolgozóik versenykedve, alkotó­lendülete fokozódjék, s ennek se­gítségével teljesítsék, illetve túltel­jesítsék a tervet. Az üzemi pártszervezet ülésén ér­tekeitek az-tizem versenymunkáját és MEGSZABTAK A FELADATOKAT A SZAKSZERVEZETI MUNKA- TERÉN IS. • Badacsonyi l'erencné elvtársnő az üzemi bizottság titkára a legköze­lebbi üb-értekezleten ismertetie a pártszervezet véleményét, elmon­dotta, hogy az üzem előtt álló döntő feladatok végrehajtása mi­lyen fokozertt felelősséget ró a szakszervezetre. Ezen az értekez­leten a szakszervezeti munka meg­javítása érdekében az üzemi bizott­ság tagjai vállalták, hogy egv-egy üzemrészben még jobban segítik a szák szervezeti aktívák munkáját. Megbeszélik a bizalmiakkal. ho­gyan segíthetik jobban a verseny- mozgalom kiszélesítését. E megbe­szélés alapján a szakszervezeti bi­zalmiak az ü. b. tagjaival együtt már közösen szervezték a dolgozók felajánlásait április 4-re A PARTSZERVEZET SEGÍTŐ ÉS ELLENŐRZŐ MUNKÁJA feladataik jobb elvégzésére ösztö­nözte a szakszervezeti bizalmiakat. Ennek nyomán a bizalmiak rend­szeresen foglalkoztak csoportjaik­kal és így az üzem minden dolgo­zója tett vállalást április 4. tiszte­letére. Segítik a dolgozókat adott szavuk valóraváltásábain is. Napon­ta ellenőrzik a vállalások teljesíté­sét, gondoskodnak a verseny nyil­vánosságáról. az élenjárók népsze­rűsítéséről, a gyengébbek buzdítá­sáról. Különösen Bors Mária bizal­mi végzett jó munkát ezen a téren. A párt-szervezet ellenőrzése és u szakszervezeti aktivisták egyre ja­vuló munkája eredményeként az üzem januári tervét 103 százalékra teljesítette. Badacsonyi Ferenené elvtársnő és a bizalmiak, nemcsak arról tudatták a dolgozókat, hogy hány százalékos átlagteljesítményt értek el, hanem azt is ismertették, ki Imi tart tervének teljesítésében, adott szava valóraváltásában. ■ Be­vezették a bizalmi naplót, amit rendszeresen, pontosan vezetnek. Megtartják a csoportértekezleteket, ahol felszínre kerülnek a munká­ban még fellelhető hiányosságok, és rögtön megbeszélik azok kijaví­tásának módját. A bizalmiak mun­kája azóta javult különösen, mióta résztvesznek oktatásban JŐ MUNKÁT VÉGEZ A MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG IS. Állandó ellenőrző munkát végeznek az üzem területén és a fellelhető hiányosságok kijavítása érdekében azonnal intézkedést hoznak, beve­zették a szíjvédőket, amelyek hiá­nya azelőtt gyakori baleseteket eredményezett. Munkájukat dicséri a’z a tény- is, hogy- az elmúlt három hónap alatt nem történt az üzem­ben komoly baleset. A szakszerve­zeti aktívák, eredményes munkát végeznek a jó módszerek elterjesz­tése, felkarolása érdekében is. Az őszszerűsitések, újítások bevezeté­séről gondoskodnak, s maguk is fog­lalkoznak olyan módszerekkel, amelyek a dolgozók munkáját könnyítik meg. Bors Mária bizalmi újítása nagy-jelentőségű megtaka­rítást eredményezett. A konzervgyár pártszervezete azzal, hogy megszabta a legfonto­sabb tennivalókat a versenyszerve­zésben és ellenőrzésben a szak- szervezetnek, nagy segítséget nyúj­tott az üzem terv teljesítéséhez. Ezt a segítséget az üzemi bizottság ki is használta. A verseny- operatív és gyors értékelésére, ellenőrzésére törekedtek. Elterjesztették minden műhelyben a jól bevált módszere­ket, mert tudják, hogy ez a felté­tele annak, hagy a Konzervgyár dolgozói valóra váltsák adott szavai­kat és az április 4-i verseny ered­ményeként méltón köszönthessék hazánk szabadságának napját Miért nem dolgoznak megfelelő munkakörben a szakiskolát végzettek az alsóleperdi állami gazdaságban ? Államunk évről-évre hatalmas összeget fordít arra, hogy minél több mezőgazdasági dolgozó sajá- rítsa el a szocialista nagyüzemi gaz­dálkodás tudományát. Számos szak­iskola és szaktanfolyam működik az országban. Ezeken az iskolákon szakmunkásokat, brigád vezetőket, traktorosokat nevelnek. A szocia­lista üzemszervezésre, ;i korszerű agrotechnikára .tanítják a hallga­tókat, hogy élenjáró harcosai le­gyenek a mezőgazdaság szocialista átalakításának. Hogyan hasznosít­ják államunknak ezt a messzemenő 'gondoskodását az alsóleperdi állami gazdaságban? Amikor feltesszük ezt a kérdést, kiderül, hogy az áPami gazdaság vezetői nem tudják megmondani, hogy n dolgozók közül hányán, milyen iskolát, tan folyamot végeztek. Csak hosszas nyomozás után tud­tunk hozzávetőleges adatokat sze­rezni. így megállapítottuk, hogy az elmúlt két évben hatan végeztek ti/ állami gazdaság dolgozói közül, nö­vénytermelő, vagy állattenyésztési brigádvezető iskolát. Hét női dol­gozó vett részt Zelor-traktoívezetői tanfolyamon, egy dolgozó gépesí­tési előadóképző iskdlán. kettő pe­dig gépkocsivezetői tanfolyamon. Amikor elindultunk szétnézni, hogy beszélgessünk az iskolát vég­zett dolgozókkal, úgy gondoltuk, hogy a brigádvezetők brigádokat irányítanak, a Zetor-traktorosok traktort vezetnek. Ám a tapaszta­lat mást mutatott. Először a brigád- vezctő-iskolát végzetteket kerestük fel. Sziks/.ai Istvánról kiderült, hogy- tiem brigndvezető, hanem kovácsként do'go/.ik a gazda­ságban és ottlétünkkor éppen eke vasal élesített. Perger Já­nos és Kocsis József nem bri- gádvézetői munkát végeztek, hanem mint egyszerű rakodó- munkások dolgoznak. Vontatóval éppen szénát szállítot­tak valahonnan. Kanizsai Istvánnál is hasonló a helyzet. A változatos­ság kedvéért, mint kocsis dolgozik. Csupán Szigeti Sándor brigádveze­Olvasd a Társadalmi Szemle ms hsvu.'iwiii.ujiunn«min!iBT.m.i>wi«n minden számöt. Elméleti fejlődésedet segíti elől tő az iskolát végzettek közül a szil­fás! üzemegységben. És mi a helyzet a Zetor traktoros­vezetői tanfolyamot végzetteknél? Hiába keressük Ku'csár István- nét a traktoron, annál könnyeb­ben megta'áljuk a konyhában a főzőkanál mellett. Kiderül, hogy ő a gazdaság egyik szakácsnője. Úgy látszik, a gazda­ság vezetői szerint a traktoros tan­folyam elvégzése kony hai beosztás­ra jogosít. De hiába keressük a többi traktoros-iskolát végzett nőt is, az egy Salamon Ilona kivételé­vel. A gépkocsivezetőknél is ugyanez a helyzet. Kocsis József, aki gép­kocsivezető tanfolyainot végzett, már nincs a gazdaságban. Elment, mert a tanfolymot után nem enged­ték gépkocsira, hanem, műhelyi munkára osztották be. Jelenleg a kaposvári teherfuvaruál dolgozik. Még furcsább a szintén iskolát vég­zett Fehérvári László esete. aki most akarja a gazdaságot otthagy­ni. Fehérvári Lászlót .először kom- bájnvezetői tanfolyamra küldték, de utána nem engedték kombájnra. Ezután elvégeztették tele a gépko­csivezetői tunfolvnmot A tanfo­lyam elvégzése után azonban nem engedték sem gépkocsira, sem von­tatóra. hanem műhelymunkára osz­tották be. Ezért akarja otthagyni a gazdaságot, mielőtt a gépkocsive­zetői jogosítvány érvényét veszti. Olyan állást keres, ahol képzettsé­gének mégfelelően alkalmazzák. Miért nem dolgoznak az iskolát végzettek megfelelő beosztásban? Talán, mert. nincs rájuk szükség, vagy elég brigádvezető és trakto­ros nő van a gazdaságban? Nem. Erről szó sincs. Tóth Lajos igazgató például he­tek óta azon töpreng, honnan szerez két brigádvezetöt Nem is szólva arról, hogy a gazda­ságban dolgozó brigádvezetők többségének nincs megfelelő ké­pesítése. A Zetorok mellett is két olyan fe­lelős vezető dolgozik, akiknek nincs megfelelő iskolájuk é8 jogosít­ványuk. Nem kerülne tehát nehéz­ségükbe a szakiskolát, tanfolyamo­kat végzettek elhelyezése megfe­lelő munkakörben. A gazdaság vezetői azonban egy­szerűen lebecsülték a szakiskolák j és szaktanfolyamok jelentőségét. I Sok esetben felelőtlenül küldtek egyr-egy dolgozót iskolára, csupán azért, hogy iskoláztatási tervüket, teljesítsék Szikszai István, a gépműhely dolgozója például csak az isko­lán tudta meg, hogy növényter­melő brigádvezetői iskolán van és nem gépesítési szaktanfolya­mon. Ugyanígy nem magyarázták meg a Zetor-vezetői tanfolyamra küldöt­teknek se, hogy tulajdonképpen milyen iskolára mennek és mit vár tőlük az állami gazdaság. Amikor pedig a hallgatók visszaérkeztek a tanfolyamokról, nem segítetíék őket munkájukban, hanem azonnal tökéletes munkát kívántak tőlük. Gyalog Matild például elmondotta, hogy' a tanfolyam után néhány hétig dolgozott Zetor-traktoron. Ha valami problémája volt, valami miatt leállt a traktor, nem segítet­ték, hanem hagyták, hadd kínlód­jon, kinevették és emiatt elment a kedve a traktprvezetéstől. Perger János és- Kocsis József ezjdeig bri­gád vezetők voltak, de ők sem kap­tak semmi segítséget munkájukhoz. Rengeteg adminisztrációs munkát zúdítottak a nyakukba. Nem magya­rázták meg nekik, hogyan kell azt elvégezni. Amikor az új brigádve­zetők látták, hogy jóformán egész nap adminisztrálnak-, és nem csi­nálhatják azt, amint az iskolán ta­nultak. leköszöntek a hrigádveze- té-ről. V hibák miatt sú'yos felelős­ség terheli a gazdaság vezetőit, elsősorban Tóth Lajos igazga­tót, aki egyszerűen seminibe- vévo azt, hogy az állam milyen nagy á'dozattal képezte ki szak­munkásokká és brigádvezetőkké a do gozókat, egész más, szak- képzettséget nein kívánó mun­kakörben foglalkoztatja őket. Felelős a hibákért Gyurics József iib-elnök is, bár látta a hibákat, éppen csak említést tett azokról az igazgatónak, nem harcolt azért, hogy a vezetők valóban változtasT sanak is a tűrhetetlen helyzeten. Hibás a Tolnamegyei MEDOSZ is, melynek kötelessége lett volna kiiz- belépni Gyurics üb-elnök figyel­meztetése nyomán. Az állami gaz­daságok és erdők minisztériuma gondoskodjék arról, hogy Alsóle- perden, de a többi állami gazdasá­gokban is megfelelő beosztásba ke­rüljenek az iskolát és tanfolyamot végzett dolgozók. Vonják mindenütt felelősségre azokat a vezetőkét, akik ilyen gondtalanul bánnak az iskolát végzett káderekkel. Kovács András. PARTÉLET HÍREI AZ ÁRVÍZVÉDELMI HIVATAL DOLGOZÚI SAJTÓÉRTEKEZLETEN TÁRGYALTAK MEP A ; MINISZTERTANÁCS HATÁROZATÁT A Z ANYA- ÉS CSECSEM0VÉDELEMRÖ1 Az Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Hivatal szekszárdi dolgozói rendszeresen' megtartják a sajtóértekezleteket. A legutóbbi értekezleten többek között foglalkoztak népköztársaságunk minisztertanácsának új rém deleiével, mely az anya- és csecsemé védelemmel kapcsolatban jelent meg Bizonyítja azt hogy míg az amerikai imperialisták és csatlósaik egyre in­kább az új világháború kirobbantásúra törekednek, addig nálunk a nép államának minden intézkedése dolgozó népünk felemelkedését szolgálja Kaján Sándor lömérnök ismertette az angol lakosság súlyos helyze­tét az árvízzel kapcsolatban, melynek oka az, hogy az anijol hatóságok az erre a célra fordítandó összeget is fegyverkezésre használták tel, Geppei László főmérnök az angol eseményekkel kapcsolatban Ielhívta a ügyei­met, hogy nálunk milyen fontos az állandó éberség még akkor is, ha eddig semmi veszély nem fenyeget bennünket. Rámutatott arra, hogy há­lásak lein tünk mi. hogy népünk állama milliókat fordít ilyen munkálatok­ra és gátak emelésére. HOGYAN .SEGÍTI" A MÖRAG Yl PARTTITKAR A TANÁCSOT Pártszervezeteinkre hatalmas felelősség hárul most, különösen a tava­szi munkálatok jó előkészítése terén Tanácsainkat állandóan ellenőrizzék segíteni kell. A mórágyj alapszervezet ezt a feladatát nem tölti be meg­felelően. Fehér elvtárs, az alapszervpZet titkára a vb. ülésekre csak néha- néha /őr el. Lakatos elvtárs, a helyi tanács elnöke mégis egy-egy fonton kérdésben kikéri véleményét, arra csak az a válasza: ..Nézd /tacskóm, csináld, ahogy jobbnak látod.“ Mórágy községnek is ahhoz, hogy a felemelkedés útján egyre na­gyobb eredményeket érhessen cl, feltétlenül szükséges, hogy Fehér elv­társ eddigi módszerén változtasson. Példás ílélelet hazait a szekszárdi járásimig a vetést szabó álé ocsényí kulák ügyében Császár Pál öcsén yi 28 holdas kulákot a szekszárdi járásbíróság évi börtönre, "000 forint pénz­büntetésre, 5000 forint vagyonelkob­zásra és 6 évi közugyektől való el­tiltásra ítélte azért, mert négy ho'd vetési kötelezettségének, ezenkívül több mint 2000 darab tojás, 15 kiló baromfi, 144 kiló vágómarha, vala­mint kukoricabeszolgáltatásanak nem tett eleget. Császár Pál úgy akarta a mezo= gazdasági munkákat szabotá’ni, hogy' földjét otthagyva ipari mun­kát válla’!. Ezzel azt is e! akarta érni, hogy a kuláklistáról lekerü'- jön. De terve nem sikerü-t, a nép bírósága lesújtott a szabotáló kó­lákra. Javult tanácsaink vezetőinek viszonya a szakmai továbbképzéshez Pártunk II. kongresszusának ha­tározata kimondja, hogy tanácsain­kat meg kell szilárdítani, munkáju­kat meg kell javítani és biztosítani kell a dolgozó tömegek minél szé­lesebbként részvételét a közügyek intézésében. Helyi tanácsaink eddigi működé­sük alatt bebizonyították, hogy megértették felelősségüket és kö­telességüket, melyeket a szocializ­mus építése megkövetel tőlük. Tanácsaink a meglévő hiányossá gok mellett egy sor feladatot jól oldottak meg és ha munkájukat az eddiginél jobban megszervezik, a tömegeket fokozottabban bevonják, az állami és állampolgári fegyelmet megszilárdítják, akkor fejlődésük gyors léptekkel halad előre. Taná­csaink minden eddig elért eredmé nyűket annak köszönhetik, hogy tevékenységüket az egész dolgozó nép harcát irányító, a magyar munkásosztály sok harcban meged­ződött élcsapata, a Magyar Dolgo­zók Pártja vezette. Tanácsaink előtt a szocializmus további építésében nagy feladatok állnak. Munkájukat jelentősen meg kell javítaniok ahhoz, hogy a rájuk váró nagy feladatokat sikerrel megoldhassák. Az osztályharc éle­ződése és a feszült nemzetközi hely­zet egyaránt paramcsolóan írja elő, hogy az, államhatalom helyi szer­vei a proletárdiktatúra szilárd osz­lopai legyenek. Ehhez szükséges az. hogy tanácsaink vezetői szaka­datlanul fejlesszék politikái és szakmai képzettségüket, csak ezen keresztül tudja a vezető helyesen értékelni a jelent és meghatározni a jövőben megoldandó feladatokat. Ez mentheti meg a vezetőt a tévedé­sektől, a hibáktól és ez teszi lehe­tővé. hogy magabiztosan, szilárdan végezze feladatát. Január 50-a, és február 10-e kö­zötti időben megtartott szakmai to­vábbképzés konferenciái bizonyít­ják. hogy tanácsaink vezetőinek nagy többsége ma már világosan látja a szakmai továbbképzés fon­tosságát. Alaposabban, körültekin­tőbben készült fel a konferenciára, mint az előzőkre. A tamási járási tanácsnál a járás községei vb-elnö- kei részére tartott konferencián ki­emelkedően jó és lelkiismeretes fel­készülést mutatott Szekeres József né elvtársnő Pári, és Kardos Fe­renc elvtárs, Tamási község vb-el- nüke. Ezek az elvtársak látják « továbbképzés nagy jelentőségét tudatában vannak annaik, hogy ők a dolgozó nép államhatalmának helyi képviselői és csak tudásuk állandó növelésével harcolhatnak igazán a dolgozó nép érdekeiért. Fényesen bizonyították be, hogy egyek a néppel, szerelik azt és tudnak harcolni azért, hogy ha­zánkban is a szocializmus mielőbb felépüljön. De minden járásnál ta­lálkozhatunk ilyen elvtársakkal és kell, hogy példaképül állítsuk őket azon elvtársak elé, akik még mindig nem érzik feladatuknak szakmai képzettségük továbbfej lesztését. Persze ezeknek a munka jában is megmutatkozik a lemara dás, kapkodnak, nem tudják meg szervezni az egyes feladatok végre­hajtását, elaprózzák munkájukqt. megtorpannak a feladóitok végre­hajtásától és opportunistákká vál­nak. Nyűgnek tekintik a tanulást, nem készülnek fel a konferenciára, vagy egyszerűen el v- mennek Ilyenek voltak az elmúlt konferen­cia alkalmával Várong, Dalmand. Döbrököz, Aparhant, Kismányok és még több község tanács elnöke, akik egyáltalán el sem mentek konferenciára. Nagyon gyengén vagy egyáltalán nem készültek fel a konferenciára Götlinger Gyuláné szakályi, Gotbárd Imre szakadáti. Gábor Lázár felsőnánai vb-elnö- kök, nem utolsósorban Gulécsi Pé­ter gyönki vb-elnök, aki egész kon­ferencia alatt szundikált. Itt kell. hogy felhívjuk ezen elvtársak fi gyeimét arra, hogy változtassanak eddigi magatartásukon, a dolgozó nép bizalmával nem lehet vissza élni. Az eddigi hiányosságok felszámo­lása érdekében fokoznunk kell a továbbképzés területén elért ered ményeinket. Rendszeres tanulással és jegyzeteléssel alaposan kell fel­készülni a konferenciákra, hogy ezzel is erősítsük proletárdiktatú­ránkat, elősegítsük a szocializmus mielőbbi felépítését hazánkban Németh Zoltán továbbképzési csop. vez Ifriizilia külkereskedelme válságban van Zürich (MTI) A „Neue Zürcher Zei- tung‘- tudósítója közli, hogy Brazília kü\kerc*-kedelme egyre mélyebb vál­ságba «ü’lyed. A lap rámutat arra, hogy 119158. első tíz hónapjában Bra­zília behozatala 32.Ö milliárd cruzejro volt, kivitele pedig 24.6 milliárd cruzeiro. Az ország külkereskedelmi mérlege tehát. 11-3 milliárd cruzeiro hiányt tüntet fel. Az ország kivitele Lüül-hez képest jelentősen csökkent. ■B

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom