Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-21 / 44. szám

% NAPLÓ- , 1953 FfeBBÜAE *t , Jkt Indiai Országos Béketanáes felhívása Uj De9n: Az Indiai Országos Béfeeia áács február 18-án felhívást bocsátott W, á»'.y többek között ezeket mond­va: Eist nhower el ttok . légutöbb e­hangzott politikai nyilatkozata »mély világosad Kifejezésre juttatja azt a szándékot, hogy a koreai há­ború; kiterjessze a kínai szárazföld­re és n Távol-Keletre'— aggodalmat és nyugtaiánságo- keltett az egész világon, fia Eiaenhower elnököl, nerfi akc- dáiybzzák meg abban, hogy az elíen- ségeskédéSek kiterjesztésére irányu- !.ó szándékát valóra váltsa, ez »hm* c*ak gazdasági nehézségeink igen oro? súlyosbodásához fog vezetni, hanem, közvetlenül fenyegetheti ha­zánk .biztonságát, sőt annak szuveró- nlJáSá* is. Ezért van igen nagy szük­ség arra, hogy az indiai nép a világ népéivel összefogva lépéseket tegyen a háború kiterjesztésének megakadá- yobásárá és a jelenleg dúló hábo­rúk'és konfliktusok, elsősorban a ko* reai háború befejezésének biztosítá­séra. A világtörténelemnek ebben a sors* tiöntő pillanatában az Indiai Országos .Béketanács elnöksége felhívással for­dul minden indiaihoz, legyen meg minden tőié telhetőt annak a köve­telésnek alátámasztására, hogy aka* dáíyozzák meg Eisenhowert a távol* kelleti háború kiterjesztésére irányú* ló • veszélyes tervének végrehajtásá­ban, hogy kössenek haladéktalanul fegyverszünetet Koreában és hogy az öt nagyhatalom indítson tárgyaláso­kat a békeegyezmény előkészítésére. Sürgős felhívással fordulunk az in­diai kormányhoz, adjon hangot az indiaj nép egyöntetű véleményének, amely ellenzi a koreai háború bár­milyen irányú Kiterjesztését és le­gyen javaslatot a világ közvélemé­nye előtt annak biztosítására, hogy. haladéktalanul és feltétel nélkül kös­sék meg a fegyverszüneti egyez­ményt Koreában és az ö'; nagyhata­lom. indítson tárgyalásokat a béke* egyezmény megkötésének előkészíté­sére. Az amerikaiak kit* természet öeiht .(TASZSZ) A „Dollii Times“' sikket közölt arról, hogy az ameri­kaiak kirabolják Dól-Korea termé- ezet: kincseit. A lap a többi közüli » következőket írja: — Néhány adat megvilágítja, ho­gyan növelik Dél-Korea természeti kinfeef egyes amerikai katonai szemé­lyek jövedelmét. Pl. Róbert Eiche- bérger nvgdíjas amerikai a: tábora aj y jelétnek összegeket keres ezen :1 mó­don. Ez az altábornagy JfS43-ig a S artiferíkai hadsereg parancsnoka volt é= IfcltíaszpáAa magas katonai be osztását, magánüzlete: kötőt: Li Szilt- Máanal: megvásárolta a neszun: Wblfram-bányákat. Ezek a lelőhelyek adják Déi-Koréa’egc-sz v oífram-terim- ősének - több. mim 80 százalékát. Ezekben a bányákban délkoreaiak é- hadifogivok dolgoznak. A munka igen veszélyes. Csupán a múlt évben iUu abolják Dél-Korea i kincseit ! délkoreai munkás és hadifogoly pu«z. tűit “1 szcrénu.-étlen-ségek következ­tében. Az amerikai-katonai parauosnok-ság védőszárnyai alatt a .-Minerals Engineering Corporation'1, .a „Kenne- cott Popper Corporation" és más tár­sasagok rezei, ólmot, mangánércet és ezüstöt bányásznak Dé'.-Korcában. E társaságok hányáiban több. mint :!0 hód déikb-reai munkás dolgozik. A tnunkúí-ok Éö’.űhev újt odúk bán élnek. bet-ogsóa. fthha-iá! |űHZtítj; i, őket. A bányákat tóttal ve Pék körül'. •uiicly ck jnüiín't a nierik; ti tábori .tndőriik iírkudrit ■k. hogy megakadá. y ózzák a rniuiká' ■ ok lázad .á-zait. Az arm­bikáink Dél-Kor ■ca < ■ e é --' «olfi'anv­Ú- Víl?.0 rcturmési ;f. neveli;’: äc áron ö?-zev;l'K: író .ják c. Amerika ha szállítj Iák ahonnan azután nvu. gátettrópa ' ­okba tov ábbftják. Franco halogatja az amerikai-spanyol katonai egyezmények megkötését Pari» (TÁSZSZ) Az Egyesült Álla­mok és Franco Spanyolországa kö­zött már hónapok óta tárgyalások folynak katonai és gazdasági.egvez'- métty megkötéséről. Az egyezmény- terveket értelmében az Egyesült A’- apók jogot kapnak spanyol ropiilő- :érek és haditengerészeti támaszpon­tok használatára. Az amerikaiak cse­rébe 1S8 millió dollár segélyt Ígértek F.ranconak. alti ebből az összegből tekintélyes részt -stratégiai, utak., tá- snaszpontok. repülőterek építésére kő •teles tordítani, byakoyiatijág'.'Vzek az építkezések is az amerikaiak déljalt'. szolgálják. " • ó • Az amerikai uralkodó- körök arra.; ■izámitottak, hogy hamiírb'San. sör ke. •fiú a katonai és gazdasági terűiésze. 4ii egyezmények aláírására. Sajtót jc-Vn'tésekből azonban kiderült, hogy. Fr'anoo kondora és. a. nyugatnémet monopolisták fellépésére számítva, al. i-tulpi igyekszik és halogatja az '.-gyézinények megkötését. A vietnami néphadsereg főparancsnokának beszámolója az elmúlt év katonai eredményeiről .Peking (Uj Kína): A Vietnam: Hír­ügynökség jelenti, hogy Van Ngmcn Ziap' tábornok.. .-,j vietnami néphadse­reg tőparancsnoka a hadsereghez.in­tézett beszédében bejelentene, hogy «' -vietnami néphadsereg 1952-ben 65 ezer ellenséges katonát semmisített, meg. Van Nguén Ziap tábornok ezután megjelölte a vietnami néphadsereg feladatait: tovább kel! magát .fej* sgsetenie politikailag és a katonai kiképzés terén, fokoznia kell a ka­tonák hősi, harcos szellemét valóra' keli váltania a párt és a kormánv politikáját é- tevékeny részt k.-11 vennif, a parasztság mozgósításában. A főparancsnok rámutatott, hogy Ho .Si Minh elnök. Vietnami Mun­kapárt és a kormány . . elhatározta.. hogy. újabb, fö'dterüieteket bocsát a parasztok . rendelkezésére a községi földekből, különösen a francia gyar­matosítóktól. valamint vietnami báb» jóiktól elkobzott földekből. A tábornok befejezésül az: a szi­lárd meggyőződését fejezte ki, hogy ép- vietnami néphadserzg. kivívja te ­jes és végleges győzelmét. Az osztrák yála»%táiük előtt — a „TÄSZSZ“-iroda helyset jelen lése béc*. (TASZSZ) Február 2Q~én ke­rül sor az osztrák parlamonti válasz­tásokra. Az új választásokat idő előtt tartják meg. A möatani osztrák parlament ideje ugyanis csak 1953. novemberében jár le. A választások megtartásáva l - kap­csolatos sietséget az magyarázza, hogy az amerikai uralkodó körök sür­getik mindkét kormányzó pártnak — a Néppártnak -és a Szocialista Párt­nak — vezéreit, hogy fogadtassák e; az ..új gazdasági programmot.“ A Karnitz osztrák pénzügyminisz­ter által kidolgozott programúi cél­ja. hogy teljesen az amerikai hadi- gépezet és az agresszív északaflanti szövetség szolgálatiba állítsa 'Auszt­ria gazdasági életét. Ennek a programmnak a végrehaj­tása a dolgozó lakosság amúgy i-s súlyos helyzetének további rosszabbo­dását jelenti, A programm végrehaj­tása ugyanis elkerülhetetlenül az árak emelkedését ée az adóteher nö­vekedését okozza. Éppen ezért nem meglepő, hogy a kormányzó pártok vezérei a választások előtt nem szán­ták rá magukat ,,új“ program injuk közzétételére. Mint ismeretes, az,osztrák kormány a választások lebonyolításának meg­gyorsítása érdekében az elmúlt év októberében a Szocialista Párt és a Néppárt vezérei között az 19153. évi költségvetés kérdésében felmerült ál­lítólagos ..nézeteltérésekre'1 hivatkoz­va. „kormányválságot“ rendezett. Azért volt szükségük a kormány -ie- iiiondásáiiak komédiájára, hogy elha­tározhassák a választások határidő ■ (Ibi megtartását. Az ausztriai helyzetet, a választások küszöbén az jellemzi, hogy az osztrák kormány politikáját mindinkább alá. rendelik áz amerikai parancsnoknak, másrészt pedig a széles néptömegek helyzete naprói-napra rosszabbodik. Nyagat-Ausztilában széleskörű -stra­tégiai építkezés folyik, ugyanitt «zá­rna* fasiszta ..katouaozövétség“ mű­ködik. Az ország, értékes nyersanyagait egyre nagyobb mértékben szállít ój-k nyugatra, mindenekelőtt Nyugat-Né­m-etországba. hadiipari célokra. Az „österreichische Volte stimme“ adatai szerint Ausztria csupán tél­ben majdnem négy és félmilliárd Schilling- veszteséget szenvedett amiatt, hogy alacsony áron adott el nyersanyagokat a Nyugatnak. A háborús előkészületek politikája súlyos teherként nehezedik Ausztria dolgozóinak vállára. A lakosság vá- sárlóképességo állandóan csökken. A háború utáni Ausztriában a mun­kanélküliség' még soha nem öltött olyan hatalmas méreteket, mint a leg­utóbbi időkben. A munkanélküliek száma körülbelül háromszázezer. A két kormányzópárt. az amerikai barát politikai irányvonal fő végre­hajtója Ausztriában. Mind a Néppárt, mind pedig a Szocialista Párt igyekszik íúitenni a másikon az ország haladó erőinek, a Szovjetuniónak é* a népi demokrá­ciáknak megrága '.mázasában. A reakciós pártok egyesült tömb­jével -szembenálló egyetlen demokra­tikus (szervezed a Népi Ellenzék el­nevezésű választási szövetség. Ez Ausztria Kommunista Pártját, az osztrák Szocialista Munkáspártot (baloldali szocialisták), és az osztrák kormány káros politikájával szemben­álló haladó szervezeteket tömöríti. A Népi Ellenzék választási prog­ramúiba harcra szólít a békéért. Ausztria függetlenségéért és semle­gességéért. a minden országgal való barátságáért. Szándékuk, hogy több olyan javaslatot terjesszenek az új parlament elé, amelynek az > célja, hogy csökkentse a munkanélküliségei Ausztriában. A Népi Ellenzék rendkívül nehéz körülmények közvitt folytatja válasz­tási harcát. Helmer, a ..szocialista1' belügyminiszter, hogy megfélemlítse ■i Népi Ellenzéket támogató választó­kat. körlevelében utasította a rendőr­séget. hogy figyelje a Népi Ellenzék választási gyűléséit. A választási harcba az amerikai megszálló hatóságok beavatkoznak. Pénzelik a reakciós pártok választási kampányát és sajtójukon keresztül rágalom hadjáratot folytatnak a de­mokratikus szervezetek ellen. Először h gengszterek, majd a haladás ellen. A Múlt síálad Végén ,,csodálatos“ felfedezést tett az amerikai rend­őrség. Rá jóit arra, hóim tclefonlehallgatás útján is lehet' ■ bizonyítékot, szerezni az erősen sia. porodó genejszterfáikálc ellen. A.i amerikai nagy városök rendőrsége le­gott utasítást adott u tele fon társaságoknak vezessék be-a tclv-fonle- hallgatást cs az ered menyről értesítsék őket. Ez ment csak egy da­rabig. A Iclefonértesju lések alapján több bű­nözőt cl is ítéltek. Ter­mészetesen csakis azo­kat, akik nem tudták elég pénzzel megveszte getni az amerikai rend buzgó őrei.. .Mert. az amerikai rend buzgó őrei nemcsak brutalitá­sukról hírhedlekha. nem arról is. hogy a kapitalista őrssé nők megr észt ügethető rend. őrei között is ők a lég­ntegvfís.z t egeik élőbbek: KésSbb, az amerikai truudörscg. sa jnálkozású t féjeiket te ki, hogy ta­lálmányát ellopták. Áz FBI, az amerikai titkos rendőrség — helyeseb­ben amerikai Gestapo :— egyik fő , kémkedési eszközévé avatta a tele. fonlehaUgatdat. Tenné, szelesen nem a gengsz­terek és bűnözök ellen, hisz azok időközben az állam fizetett terror- szervezeteivé váltak, a kommunisták és haladó elemek ellen. Az ame­rikai Gestapo a telefon­lehallgatást elsősorban is a kommunisták. a haladó szakszervezeti vezetők és mindazok ellen vezette be, atyk. rőt feltételezhető az, hogy nem értenek egyel az Egyesült Államok mono /hí Itíik és korma, uyának világűr almi po- ' illájával. S mii'el ilyen ember teszi ki az USA lakosságánuk többségét, az FBI. ma már szirtié minden olyan . ember telefonbe­szélgetését IchalUjafjla. aki nem háborús uszí­tó.' „Ma már senki sem Ülhet biztos az Egye­sült Államokban, hogy nem hallgatják le tele­fonbeszélgetéseit — ír. ja az „Amerikai. Ma­gyar . Szó.“ Olyan mód­szerek vannak e célra, hogy 10.000 eset közül egyetlen egyben ha si­kerül felfedezni az el­rejtett huzalt, ' vagy ■u-uéb készüléket, ami. uck segítségével a le. hallgatás történik. Leg­több csat-ben a lehall­gató központban lemez­re veszik ,j. beszédeket s a készülék azonnal a űkiidésbi1 lép. mihelyt valaki felveszi u tele­fonkagylót.“ Ilyen a .,személyi sérth el etlcnség“ szabad, sága az Amerikai Egye. sitit Államokban. Iván Zsiirba partizán hő*!ette . andrej Dmitrijevics Boriszov. aki aj- po .várháború éveiben a Szpaszk kör­nyékén tevékenykedő partizánok pa­rancsnoka volt’, mesélte el a követ­kező történetet: \ szovjet csapatok Habarovszk . ' ■ felé közeledtek. Az Amur mo­ttói: ádáz küzdelem folyt. Tudtuk, ttogv fogytán a fehérek lőszere és sürgősen utánpótlásra vau szüksé­gük, Azt is sikerült' megtudni, hogy Szpaszk felől várnak lőszerrel és feliéit t.árdisfcákka!. megrakott szerelvényt; Elhatároztuk hogy megsemmisítjük ' sw '• ellenség utánpótlását: levegőbe röpítjük a vonatot, ,. Gondosan előkészítettük a'művele­tét.1 A fiatal partizánok hallgatagon feküdte^ a. .pályatest melletti csai'1- bSp és figyelték, nem hallatszik*:; 'mar á közeledő vonat' kerekeinek za­katolása. A partizánok között volt Ivan Zsurba. Ö is a földhöz lapud mint, a többiek. A vonat a jelzett IdÖpöntban éíkezerU 'és sorsa — úgy, «'-hogy nii terveztük — megpecsételő­dött Fülsiketítő robbanás hallatszott vakító fényű lárignyelvek csapódtuk az ég felé,,»«. -znrp:y.út>y..ez.->r d ­•i'8,bu: hu:.!' .. . ~'h“' tíatá 'ökb'ari-'szárnyakró ke.: a hősiesség és bátorság. „Fel kell gyújtani a Ih n1 inka falu mögötti hi­dal' .. szólt Zsurba. Ha íelrobbant­j uk, elvágtak a lekérek utolsó urán- pótlási vonalát is.“ A javaslat csábító volt. de veszé­lyes, A hídhoz vezető úton könnyen összetalálkozhattunk a Szpaszk-ban á - 'omásozó fehér lovasezred századai­val, amelyek az úton cirkáltak. Az ifjú hősök azonban nem hátráltak meg a veszély elöl, Útnak indultak és, végrehajtották a feladatot. ... A híd gyorsan leégett. Láng­nyél vek kaptak „ száraz gerendákba, az olajjal tartósított deszkák jól táp­lálták a töret. Egyeti::n lángoszlop volt a híd. lva:l Zsurba, amikor a 'ovascsapat messze száguldott már. bátra-tiáira tekintett az éjszakába messz,., világító égő hidra. Sok' had­műveletben vett már részt. d„ ilyen sikeres éjtszakára nem emlékezett. Útban- a partiz incsapa: állomáshe­lye felé Zsurba és társai n Koiiszta::- 'vinuv-ka felé vezető úton Thérgárdb- k.a> r-ka*zt.-pH*ak ös=z,:’; Az ellen­ség nagy ’ij.e-öheu volt. Zsurba vis,- szzfo-dye :: óvá*, k-;. akart- • töm: ■"Av lé uá:i tf) •küjébOi. Tü.í. r.vó izotiban 'íőg\ án vöd. a fehérek ív ­d:g t-g-vre .-zorosabbra zárták körülöt­te a kör*. Utolsó töltényé: is kilőtte már. amikor dühös kiáltást hallott: Élve fogjátok el! , Mindenfelől ellenség rontott rá. Iván ekkor meghúzta egy gránál- köteg g-yújtósz érkezeiét . .. ^zéttárt karokkal feküdt egy ^ bokor tövében. Eszméletét vesz tetté, nem látta, mint rontanak rá a fehér banditák, mint kutatják ki zsebeit, nem érezte rúgásaikat sem. A fehérek azt hitték, hogy a vörös partizán meghalt. Amikor magához- lért. sokáig nézte a távolból ragyo­gó csillagokat. Aztán minden erejét összeszedve, elkúszott az útig. Egy Daraszí. éppen fát -szállított arra, meg­ismerte u vérbefagyott partizánt és beszállította ö; Hvalinkára. Sokáig tartóit; míg Zsur.ba fel­gyógyult. Amikor . partizán társaival találkozott, ezt mondotta: — Ebben az ádáz és szent harc­ban, amelyet szülőföldünkért vívunk. rn.inden.kj elvesztett valamit Sokan elvesztették otthonukat, mások szü­leiket. feleségüket vagy gyermekei­ket, akiket nz ellenség gyötört ha­lálra. Én a lábfejemet veszítettem el. De egyikünk sem veszített« el azt. ami a legíontosább: a győzelmekbe esteit- rendíthetetlen .hitet. Legyetek ?■(Menthetetlenek a harcban, üssétek kíméielenül az ellenséget mindaddig, míg szülöíötdünk szabad nem lesz, A partizánom msgesküdtek. hogy harcolni fognak utplsó csepp vérü­kig, . a teljes győzelemig. ... Teltek-múltalc a napok, A. pai- tizánok csaknem minden éjtazaka aprították az ellenséget. Levegőbe re­pültek’ áz ellenséges szerelvények, égtek a raktárak. Csupán Iván Zsur­ba tétlenkedett egyedül Ebbe nem tudott belenyugodni. Felült a legjobb lóra és elvágtatott. Ami ezután történt azt úgy em"-*■ legelik Szpaszk régi lakói, mint valami csodálatos legendát, Szpaszk az intervenciósok egyik főfészke volt akkor. Sokezer intervenciós és fe­hérgárdista állomásozott a városban. Úgy dó'Aájbaii -lovast .vágtatott végig Szpaszk főutcáján. Odaugratott a tisz­tiklub épületéhez' betekintett az ab­lakon, aztán három gránátot vágott be egymásután. A lőrémben éppen tisztigyűlés volt. Ezután a lovas meofordult, átug- r ttott a vasúti sorompón és pisztoly­lövéssel leterített még három ellen­sége? katonát. Ilyen hőstettet hajtői; végre Iván Zsurba. partizán. (Koinszomolszkaja l’raviia) A* ameiikai ímperíaliptak folytatják a, baktériumok terjesztését Észak-Koreábav Fhenjan (T.ASZSZi: A Korda; Kby. ponti Távirati Iroda tudósítói« i&- léntí Hamhínből. hogv február 2-i,r«i, virradó éjjé! amerikai repülőgépek a Haragén Tartományban fekvő. Sziutrap járás Vonhanhiri falujának köxieié- bert sok baktériummal fertőzőit ro­vart dobtak 1“?. Ötven négyzat,nj«tóv- nyi hóborította földterületéit • találtak pókokat, bolhákat és legyeket, rrégy" zetméterenként körülbelüli kétszázai- ven darabot A helyi lakosság éberré* gének és a járvárivelhérító osizmg szakszerű eljárásának köszönhető, hogy vahimeitny: rovart megsemm- sítettéi;. . 1 ■ A jelentés közli a ' tová-bbiskbar.. hogy korábban még más lakott Iti- lyek közelében -;s találtak íihö-df ■ rovarokat. , / Utak ozás Eisenhoicer hóhérparuncsti. ellen Berlin (MTI, A Kémei üemokiati- kus Köztársaság és Nf/ugut-Sáriiét- ország népe egyöntetűen követeli a halálraítélt Rosenberg-hdzuspár 'jvon nali szabadonbocsátás&t, Stuttgartban kétszázötven -asszony az Amerikai Egyesült Államok kon­zulátusa előtt követelte, a Rosenberg- hézaspár szabadlábrahely-ezését. Bayreuth lakossága Eiseuho-ure-rhez in‘égeti levelében tűi akozott a Ro- senberg-házaspár tervbevett kivégzése- ellen. Majna-Frankfurtban Ottó Eichelsbäcker, a Szakszervezeti Szö­vetség if júsági csoportjának- funkció- náriusa kijelentette: '— Minden crőnk-fit latba leéli vet­nünk Ethd és. Július Rosenberg meg. mentése érdekében. A Kémet Demokratikus Közltirég- ságból o Ácsai acélművek, a -zitfatr IFA-gépkocsigyár, a drezdai, izzólám­pagyúr, a chemnitzi bányák dolgozói. valamint a biitcrféldi peslalozzl-i-sffgla. növendékei több mint jőU táviratban köveleiiék Eiscnhowértűl a Hősen- berg-há:erspar szabadónbocsáfását. A Kínai Békebizottság UUakozáaa Peking (Uj Kína) A Kínai Békabl zolt'Ság csütörtökön nyitatkozalüau tiltakozott, a Rosenberg-házaspár ki­végzése clleú. „A kínai népet mély«ógo&ao felhá­borítja, Eisenhowernek és kormányá­nak az a gyalázatos bűne — hangzik a nyilatkozatbán, hogy az emberi iga*- ságóSiság é* méltóság semaiibev-éteié- vel koholt vád alapján meg aksr gyilkolni ártatlan embereidéi. ünnepélyesen tiltakozunk ez cEoti az amerikai hatóságoknál.“ Indiai békehareosok gsüiéír Uj Delhi (Üj Kína): U) Delhi béke* harcosai február 14-én gyűlést tartó,f- tak. A gyűlés részvevői határozatot hoztak, amelyben követelik a koreai fegyverszünet haladéktalan megköté- sét és szembeszálínak Eisenliowernak a koreai háború kiterjesztésére irá­nyuló politikájával. A gyűlést a-/, összindiai béketanács rendezte. k 1953. évi torok lolíségvelés az orszátj további milüan/álasat * szolgálja Isztanúul (TASZSZ):' Ea.jtójei;ntc-- sek szer-in n török parlamentben az 1953. évi állami költségvetésről szó­ló törvényjavaslatot tárgyalják. Hú­szén Pol,atkán, török pénzügy minisz­ter elmondotta beszámolójában, bogv az új költségvetés több, mint 163 mil­lió 500 ezer török főn! deficitet irá­nyoz elő. Beszámolójából kiderül hogy 'a örök kormány az 1953-as évben ame­rikai parancsra toyább akarja fokoz­ni az ország mn.itarizálósát. Bei?* d-:rle. hogy a költségvetési kládásoi, jelentős részét katonai célokra for­dítják. Egyedül a hadügymintsrté- ri-um kiadása- meghaladják a hát- százharmiöckét millió török fontot, Törökország újabb háborús lsö.t- ségvetése súlyos terhet jelent a dol­gozó tömegek számára.'A' tö’fségw M;si törvényjavaslat vitája során PamukogJa a nemzeti párj képviso» lője megállapította, hogy .az ország­ban naprói-napra fokozódik a drága­ság. Dzsezmi Tünk, a török parasztpárt képviselője 'kijelentette, hogy több­szer török falu parasztjai nem jutnak kenyérhez és hegy Törökországban a immkanélküliség naprói-napra- nói--s' vele együtt- fokozódik a drágaság

Next

/
Oldalképek
Tartalom