Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-03 / 28. szám

4 KÄPLÜ 16Ä3 FEBRXjÄH Ül A szekszárdi területi és szakszervezeti Február 6-án Bcnybudun szerepei az olimpiai tomiszkerel kultúr verseny tanulság ai Tizenhét csoport 1 észvételével zaj­lott 1b Szekszárdon a városi területi és szakszervezeti művészeti csoportok versenye A versenyen bemutatott műsorszámok méltónak bizony lilák *z őket megelőző érdeklődésre. Szük­ségesnek tartjuk néhány sorban le­mérni a verseny eredményeit és fel­vetni azokat a hiányosságokat, me­lyek kiküszöbölése néldciii fejlődésük nem lehet eredményes. Nem akarunk részleteiben foglal­kozni az egyes csoportok szereplésé­vel, csak azokat a kérdéseket vetjük fel, amelyek általánossá érvényeseit akár a hiányosságok, akár az ered­mények, terén. Az üzemi csoportoknál meuáTIa.ni'- hatjuk, hogy azok a csoportok érték el a legszebb eredményeket, ahol a vállalat vezetőség és a kuitúrfelelös karöltve doigozi^ egy üt*, ahol a vál­lalatvezető* ég részéről támogatásban részesülnek a kultűrmunkások. Nem véletlen, hogy a Népbolt színjátszó- csoportja komoly’ sikerrel szerepelt. Példának állíthatjuk valamennyi üzem és vállalat elé azt. az együttműkö­dést, amely a vállalatvezető elv társ és a kultűrmunkások között tapasz­talható a Népbollnál. Ez tovább, még komolyabb sikerek előmozdítója le­het és meg vagyunk győződve róla, hogy lesz is. A népi támccsoportol: általában szép sikerrel szerepeltek. Feltétlenül' hiányosságnak lehet venni azonban azt, hogy bár megyénk igen gazdag tánchagyományokban, mégsom volt egyetlen, csoport sein, amely tolna- megyei, vagy éppen szekszárdi — szekszárdi csoportokról lévén szó, — motívumokat elevenített volna fel előadáséban. A jövőben a népi tánc­csoportok munkája a táncok beta­nulásán túlmenően terjedjen ki ar­ra is. hogy igyekezzenek felelevení­teni a helybeli hagyományokat. Ne féljenek a .nagyobb munkát igénylő, nehezebb kompozíciók betanulásá­tól, mert ha mindig ugyanazt a né­hány egyszerű megoldás; választják e’öadásuk tárgyául, lapos, igényte­len 'esz előadásuk. Igen s?-ép mun­káról tanúskodik a järvßi kultűrhá'z tánccsoportja, amely öcsényi lányok­ból tevődik össze és komoly nehézsé­gekkel kellett megküzdenie,, mert úgyszólván órák alatt kellett megta­nulni tnácgikat. A tánccsoportban azonban na csak lányok szerepelje­nek, hanem legalább ugyanolyan számban legények is. Ez színesebbé, eredetibbé teszi táncaikat. Dicsére­tt érdemel 0 Népbolt tánccsoporrta is, amely a baráti román nép egyik táncát mutatta be. A színjáfszócsoportok szerepléséig kivétel nélkül rányomta bélyegét a hiányos szövegtudás, A súgóra való túlzott támaszkodás bizonytalanságot eredményezett a szereplőknél és da­rabossá, nehézkessé tette az előadást. Valamennyi darab időszerű kérdés- rö’ szólít, lelkes munkát mutatott. így alapját képezheti további fejtődé- süfcnek, Még csak annyit: a szerep­lők ne a közönség felé beszéljenek, hanem afelé a szereplő felé mondják el mondanivalójukat, akinek az szól. A szereplő csoportok közül emlí­tést érdemel még a Gőgös Ignác termelőcsoport és az újvárosi M/VDSZ egyesített kultűrcsoportja, amely ta­lán a legHatalabb valamennyi kö­zött. Bár nem értek el olyan ered­ményeket, mint néhány tapasztalt csoport, de leMoesedésben szinte va­lamennyit túlszárnyalták. És mi épí­tünk erre a lelkesedésre. Tőlük vár­juk. hogy feldolgozzák a szekszárdi népi Hagycmányokai. Csoportjaink életében jelentős ál­lomás volt a kult úr verse n y és az a feladatunk, hogy a lelkesedést, igye­kezetét felszínért tartsuk, segítsük a csoportok munkáját, hogy a megyei verseny még nagyobb eredményeket hozzon, előbbrevigye kultúrforradal- munk ügyét. Letenyci—Szilágyi A nyereménybetétköoyvek sorsolásának gyorslistája A hatodik nyereménybetétköny­vek sorsolása ismét bizonyságot tett arról, hogy nálunk minden esetben a dolgozók érdekeit tartja szem előtt népi kormányzatunk és nemcsak az áldozatos, jő munkát jutalmazza, hanem az öntudatos és célszerű egyént takarékosságot is. Megyénk területén 92 takarékos dolgozó nyerte betétkönyve átlag­betétének 200—100, illetve 50 száza­lékát, melynek nyereménylistáját az alábbiakban közöljük: Soro­Sor­Nveremény zat szám »/» 16 000.016 50 16 000.050 50 16 000.3^7 50 16 000.516 50 16 000.680 50 16 000.7+9 50 16 000.762 30 16 000.971 100 16 000.987 50 16 001.046 50 16 001.141 50 16 001.451 50 16 001.451 100 16 001.551 50 16 002.066 50 16 002.131 50 16 002.158 50 16 002.58" 50 16 002.624 50 16 002.661 50 1b 002.97b 50 ' 1b 003.012 50 16 003.060 50 16 003.302 50 16 003.456 30 Soro­Sor­Nyeremény zat szám V. 16 003.521 50 16 005.562 200 16 003.823 ; 50 16 004.003 50 16 004.310 50 lb 004.411 100 16 004.610 50 16 004.861 50 16 003.087 50 16 005.251 200 16 005.301 30 16 003.514 50 16 003.765 30 16 005.770 50 16 005.843 50 16 006.261 50 16 O06.2S1 50 16 006.505 30 16 006.462 30 16 006.617 50 16 006.S31 200 16 006.8*8 50 16 006.915 50 16 006.927 50 16 007.01 ( 30 16 007.077 50 16 007.084 50 16 007 109 50 16 007.126 100 16 007.195 50 16 007.395 100 16 007.434 50 16 007.443 ■ 200 16 007.462 100 16 007,659 100 16 007.971 50 16 008.331 50 16 008.369 100 Soro­Sor­Nveremény zat szám */« 16 00S.566 100 10 008.578 50 16 009.112 50 16 009.203 200 16 009.239 50 16 009.714 50 16 009.846 50 16 009.868 50 lb 009.967 50 16 010.045 50 16 010.195 50 16 010.533 50 16 010.694 100 20 055.0S3 50 20 035 126 200 20 055.181 100 20 055.2*6 50 20 035.45? 50 20 055.504 100 20 035.532 50 20 055.5*4 50 20 035.56b 50 20 033.62J 50 2-0 055.628 50 20 035.709 50 20 035.722 30 20 035.954 30 20 033.970 50 20 035.974 .100 A sorsolásban minden olyan Tolna-megye területén váltott nye­remény betétkönyv résztvett, amely 1952 december hó 51-én forgalom­ban volt. Nyereménybetótszázalé- kok az 1952 IV. naptári negyedév átlagbetéte után számítandók és a nyereményösszegből 20 sz.ázalék nyereményilletéket kell levonni. A helyes inalaenevelés szabályai 1 'A iwtéstenvesztésben az esryik lcg- íoniöfcabb feladat a -malacok helye.6 felnevelése. A szakszerűen neveli ma­lacból jó tényészálitat, jó hízó válik. Feltétlenül fciükeég&s tehát, hogy minden termelőszövetkezetben, állami gazdaságban a eertéstenyészrők, de az egyénileg dolgozó parasztok te jól ismerjék és a gyakorlatban alkalmaz­zák azokat a legfontosabb «szabályo­kat. amelyek betartásával elhullás nélkül egészséges malacokat tudnak felnevelni. Ezek a legfontosabb szabályok a kővetkezők: Sertéseinket fedeztessük kézből és egy ivarzás alatt kétezer tenyészkocáinkat, ezáltal több mala­cunk lesz. Alkalmazzuk a sertés- fajták egymással való keresztezését, mert így erőteljesebb, egészségese-bn és eHenáMóbb képességű malacokat nyerünk.. Ezt az eljárást az áruküldő­nek szánt sertésáilománvnál sike' *e-n alkalmazhatjuk, ügyelni kell ar­ra, hogy a vemhesség második felé­ben az anyakocákra különös gondot fordit-simk, állandóan járt ássuk és le­geltessük. Óvni kell minden káros külső behatástól, (ütlegelés, rohanás, 'romlott takarmányé tét és és hideg vízzel való hatástól egyaránt.) Az ú.j- «ülött makicokat nagy gond-la! két! kezelni, mert a fiatal szervezet na­gyon érzékeny és minden gondozási hiba súlyosan megviseli. Óvni kell a sertéseket és különösképpen a szopós malacokat minden járványos megbe­tegedéstől. Ezért már eiuro gondos­kodjunk a fialtató istálló fertötlenité- séről minden fiai ás előtt, meszeljük rendszeresen, és az isUlllóajtokban fertőtlenítő anyagot tartalmazó lapo- s óiád a kát kell elhelyezni. A fiaztató istállót mindennap leg­alább egyszer ki kell trágyázni. Az 1—2 napig benlliagyott trágyából ki­szálló gőzök és ammónia gázok igen károsan hatnak a szopós malacok egészségére. Tisztán kell tartani a szopós malacok etető , és itató edé^ nyeit. Beszennyeződött takarmányt, vagy ivóvizet ne hagyjunk a szopós malacok előtt. Ezzel megelőzhetjtik a sok kárt okozó ma la c h asm e n és<t, mely igen Dagy pusztításokat visz végbe egyes helyeken még napjainkban is. Különösen nagy gondot kell fordí­tani a vbmhes éa a szopós malacok ,,AÍ# és ,»D4* vitamin, mész, foszfor, valamint vas és rézsó szükségletének kielégítésére. Főleg iparkodjunk, hogy a ha^as kocák és a szopós ma­lacok természetes vitatnindiU takar­mányokat kaphassanak. LcgaLkibna*. saöb a. zöld lucerna, sárgarépa és luc- madara etetése erre a célra. Nyá­ri időszakban pedig a legeltetés. Tía sertéseink a nyári é:s őszi hónapokban megfelelő mennyiségű és minőségű vitám indús takarmányhoz jutnak, a téli hónapok idején sokkal ellenál­lóbbak lesznek a különböző fertőző megbetegedésekkel szemben. A malacokat már 5—6 hónapos korban szoktassuk szilárd takarmány­ra. A fiatal kortól szilárd és főkép­pen tömegtakarmányokra szoktatott malacok későbben is sokkal jobban fejlődnek és nagyobb lesz a hoza­muk. Az ilyen malacokat szop­tatós anyakocákat a téli hónapokban is jártadni keli a friss levegőn. A nyá­ri jó levegő is igen kedvező állataink fejlődésére a megfelelő takarmányo­zási ellátás mellett a mozgatás, jár­tat ás lehetőséget nyújt arra, hogy jobb étvággyal fogyasszák a takar­mányt ás jobban fejlődhetnek. A «ér­tétek természetszerű tartásával bizto­sítani ko.ll minden megszületett, malac felnevelését és ügyelni kell arra, hogy a szoptatós kocákat mar a szop­tatás 45—50 napja között bebúgas- suk, hogy ezzel is biztosítjuk a f£r- bésál!ománvünk szaporulatának növe­lését. Tolna megyében nagyoa gyenge lábon áll a tornasport. Mindössze ízekszárdon. Dombóvárott és Bonylwidon van némi tomaélet, az is csak a középiskolások köré. ben. Bolyhádon is csak az elmúlt évben volt észlelhető fejlődés. Éppen ezért fon­tos határkő a bonyhádi tornászaiét fejlő­dése szempontjából a február hó 8-án az ol .mpiat keret részvételével megrendezésre kerülő tornabemutató. A nagyszabásúnak és nagysikerűnek ígérkező bemutatón a női keret tagjai közül köröndi Margit olimpiai bajnok vetélésével az utánpótlás legjobbjai: Bánáti E\a ás Szálas Anna, u férfi keret tagjai közül ped.g a londoni olimpia máso­dik helyezettje. Mogyorósi Kienes János, valamint dr. Simont'«} vi László és Kocsi* Ferenc vesz részt. A minden ‘tcksnte.b.ea látványosnak ígérkező versenyen látottak alapján a bonyhádi tornászfiatalok 'minden bizonnyal még nagyobb lendülettel és lelke sedéssel fogják végezni a jövőben munká­jukat és az ő további fejlődésük révén a megyei tornasport végre kikerül elhagy a- tottságából és a hullámvölgyből. Minden­esetre a bemutatónak van még egy damit- sága, a tolnainegyei sportkörök és spsoríve- zetők számára. Éspedig az. hogy az agil > sportvezetőkön múlik az, hogy egy község sportrajongó] számára milyen műsort tudna:< biztosítani. A bonyhádi sportvezető^ ebből a szempontból ötösre vizsgáztak és özpk, akik a bemutatón majd rész tv ehetnek- gon­doljanak azokra A» név telén sportvezetőkre, akiknek köszönhető a keret tagjain kivül a bemutató megrendezése. MEZEI FUTÁS A I.ABDAROGÓK. EDZÉSÉBEN PálTni Jánosnak a Népsportban megjelent cikke nyomán A labdarúgók mezei edzésének az n célja, hogy megalapozza a játékosok állóképessé­géi az egész bajnoki évre. Ugv kell növel­nünk az állóképességet, hogy az ne menjen a gyorsaság rovására, tehát ne csökkentse a már meglévő mozgás és futógyorsaságot. Ezt olyan módon érhetjük el, hogy a mezei futóedzést szakaszonként váltakozó erejű futásokból, valamint gyaloglásból és pihen­tető sétából állítjuk össze. Azt jelenti ez, hogy egy 1.500 méteres táv pl. a követke­zőképpen oszlik meg: 20ü m mérsékelt ira­mú futás — 100 m gyaloglás — 200 m futás két könnyebb beleerő.sítéssel — 50 méter séta *— néhány erőteljes ki és l>e- légzéssel — 100 méter erőteljes gyaloglás — 200 m mórsékeltiranui egyenletes futás — 200 m lassú futás két-három óvatos be- lecrosítésscl — 50 méter séta légzogy»kor­latokkal — 200 méter gyaloglás — ’2»X) m lendületesen kezdett, majd fokozatosan la- súbbá váló futás és utána séta légzőgvakor- latokkal. AZ ÁLLÓKÉPESSÉG ÉS GYORSASÁG Ha az. 15.000 méter egyenletesen, közepes uramú futással hajtanák végre- a labdarú­gók, P7. fejlesztené ugyan az allóképessé- ketj de a lassú mozgás káros hatással len­ne meglévő gyorsaságukra, mórt — lassúbb mozgáshoa szoktatná hozzá az idegrend­szert, az izomrendszert, szivet, tüdőt stb., A^ szakaszosan változó erősségű futás, vala­mint a közbeiktatott gyaloglás, s^éta azérl is jobb, mert a labdarúgó játékban is sza­kaszosan változó a játékosok igénybevétele. Ott is váltakoznak a. gyors rajtok, lefutá­sok, keresztezések a lassúbb, helyezkedő futással, a járással. A? említett példa a három óvatos vágtájá­val nem alkalmas ugyan a gyorsaság foko­zására, de megfelel annak a célnak, hogy a labdarúgók állóképességének a fejlesztésé­vel ^egyidőben ne veszítsenek a már meg­lévő gyorsaságból. .Ha az állóképessegi munkával egyidőben a gyorsaságot is fej­leszteni akarjuk, akkor lényegesen több teljes iramú gyorsfntást kell a lassúbb fu­tásba iktatni, de ez későbbi feladat. Az ilyen gyakorlatok csak az alapozó edzés közepétől, tehát a 5—4. héttől szerepelnek az edzésmunkában.) .HOGYAN VÉGEZZÜK A MEZEI EDZÉST? A mezei edzést változatos, lehetőleg sík terepen, fákkal, bokrokkal benőtt területen, ligetben, erdőben a leghelyesebb végeztet­nünk. Fontos, hogy a levegő tiszta, portól, ködtől, füsttől mentes legyen. A föld pedig no hepe-hupás, gidros-.gödrös. 5—10. centi méteres hó természetesen nem lehet aka­dály. Nagy hidegben — mínusz í0 foknál hidegebb időben — ne menjünk ki mezei futásra, legfeljebb akkor, ha egyúttal nap­sütés is tan. A mezei futásra a Wnlkai masabb a déli (2 és 2 óra közötti idő. A játékosok jó meleg Öltözőben készülőd­jenek a mezei futásra és utána sétával, légzAgya kori átokkal kellően lecsillapítva az edzés hevületét ugyanolyan Ötlözőbe térje­nek vissza. Az a helyes, ha edzés után rövid, meleg fürdőt vesznek a csapat tagjai. Nem szükséges a játékosoknak túlságosan melegen felöltözniük, hiszen állandóan mo­zognak és így nein fázhatnak meg. Csak abban az esetben öltözzenek fel melegeb­ben, ha az edzés helyéig hosszabb utat kell megtenniük gyalog vagy valami járművön. Ebben az esetben N ügyeljenek azonban arra, hogy öltözékük ne legyen szoros, sem pedig túlságosan nehéz. A mézei ed­zést sarkai fián, bőrtalpú könnyűcipőben vé­gezzék. Természetesen nvnden mezei edzést kellő bemelegítésnek kell megelőznie. Ez a be­melegítés helybe nftifásból, magas térdemé- I lésből, sarokemelgetésből, szökdelésekből és különböző g!m^asz íikai gyakorlatokból áll­jon. A FOKOZATOSSÁG FONTOSSÁGA A mezei futás távját fokozatosan emeljük. Először csak olyan távot tegyenek meg futva, gyalogolva a. játékosok, ami nem veszi túlságosan igénybe őket, amitől nem kap­nak túlságosan erős izomlázat és aminek fáradtságát a legközelebbi edzésig kipihe­nek. Minden inűsnap-hnrmadnap tartsunk mezei w edzést. Az első edzésen ©geszt,n könnyű legyen a mozgás, a futás, gyaloglás LU00—-t.50(ü méter. Ezt a távot aztán foko­zatosan emeljük és 5 hét múlva már eljut­hatunk akar 5.000 méterig is. Azok a csapa­tok, amelyeknek lehetőségük van rá, a me­zei edzés mellett hetente kétszer a torna­teremben is tartsanak foglalkozást. Ha ilyen edzésre nincs lehetőség, a szabadban vé­gezzenek a játékok sokoldalú fejlesztést elősegítő gimnasztikái gyakorlatokat, egyes izomcsoportokat, Ízületeket fejlesztő célgya- korlatokat. elern: J ab da kezelési gyakorla­tokat. edzés-játékokat, versenyeket, űzze­nek kiegészítő sportágakat. Az alapozó ed­zés 4. hetében már a pályán tartsuk a me­zei edzést is. Távja fokoxtosan csökkenő irányzatot mutat, de továbbra is szakaszos beosztású. A további változás az, hogy egy­re több és erőteljesebb vágtázás (gyorsfu- tás) szerepel benne. A negyedik heten két pálya és két tornatermi edzést tartunk. Ha nincs torna tennünk, akkor még két pálya- edzésen vegyenek részt a játékosok. Ebben az esetben az első és a harmadik edzésen (mezei futás) és általános erőnléti rész, a másodikon és a negyediken rövidebb futás cs gimnasztikái, bemelegítés iitáu labda- gvakoflatük, edzésjátékok alkotják az edzés fő részét. Az ötödik héten a mezei erőnléti edzés szerepelhet a heti műsorban és három lab­da a ^ (technikai, taktikai) a hatodik héttől kezdve nem szerepel kimondottan mezei edzés, de a heti edzések felén az edzések elején fussanak a játékosak 1600—2000 mé­tert váltakozó iramban. Befejezésül hangsúlyozzuk, hogy a cikk­ben szereplő betj 4 edzés nem jelent elő­írást. Ez csak egv példa volt. Mennél több edzésen vesznek részt a játékosok, annál fo­lyamatosabban tudják a :á'ckosok mozgás­ban tartani magukat, itiriá1 jm.;ntősf.'bb fej­lődéit érhetnek ei, annál jobban megala­pozhatják későbbi jó formájukat, élvonalbeli labdarúgóink már a minden­napos edzésre térnek át, mert csak ífy fejlődhetnek^ még tovább. A tabdarú^ók nagy tömegétől is megkívánja a ' fojlődes, hogy hetente legalább kétszer tarlsanH edzést a mezei edzés időszakában is. FEDETTPÁLYA ATLÉTIKAI VERSENY I RENDEZETT A SZEKSZÁRDI ÁLT. GIM­NÁZIUM Szombaton délelőtt az ált. 'gimnázium tornacsarnokában érdekes fedett pálya ver­seny zajlott le, amelyen a Szetcszardi Bú;tv a versenyzői vettek részt, s*ik < gyxZemcH- ben az alt, g muázium növendéke^ is. A hu­nyok magas ugrásban-, távolugrásban, helyből hármasugrásban és helyből távol ugrásban. « fiúk pedig helyből távolugrásban, helyből magasugrásban mérték ös erőiket. A fiúk eredményei kömül Szűcs helybpl távo1- ugró. helyből hármasugró és Kulcsár ma- gasugró eredménye emelkedik ki. A lánvok közül Győrffy és Szüle szerepelt a leg job­ban. de igen örvendetesnek tarájuk a fia- tulok mind komolyabb előtörését. Főgleiu és Szicb végzett e&úttül az élvonalban hó eddig k^vésbbé ismert versenyzők közül. Részletes eredmények: NŐK: Magasugrás: (9 induló) 1. Gvőrffr 156, 2. Szüle 156, 3. Pniz 121. Győrffy és Szüle eredménye kitűnő. Puiz- nem mert a sző­nyegen ugrani. Helyből távolugrns: (8 irduló). í. Győrffy 212, 2. Főglen 200. 5. S?ieb 2(X). Győrffy nagy ruganyossága ebben a ver6enyszámbau is maradéktalanul érvényesült. Távolugrás; (8 indulót: t. Srflle 42?, 2. Győrffy 40l, Jt. Szieb 597, Keli bizonnvnl bátorság a szőnyegre rohammal végrehaj­tott fávolugráshoz. Helyből hármasugrás: (8 induló) 1. Gvorffy 623, 2. Sz.ieh 612. 3. Szüle <5«5. Egész jól ugrották a lányok is a hármast. FÉRFIAK: ITelvbő tévolugrás: (22 induló) f. Szűr« 275, 2. Szabó 24«, 3. Ambrus 245. Szűcs messze kimagaslott a mezőnyből. Helyből tórolugrás: (22 induló) J Szűcs 812, 2. Varga 750, 3. Kulcsár 740. Itt is nagy volt a különbség Szűcs és a mezőny között. Magasugrás: (17 induló) 1. Kulcár 150, 2. Varga 145, 5. Kőszegi 145. A fiatalok erősen feljövőben vannak. Javasoljuk, hogy a megye.? tanács oktatási osztálya rendezzen a megye’ középiskolái között fedettpálya atlétikai postaversenyt. bTíiík KEDD, FEBRUÁR 3 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR­11/1. sz. Ali. gyógyszertár. NÉVNAP: Balázs. — IDŐ JÁRÁS JELENTÉS: r— Várható időjárás kedd estig: Változó felhőzet, több hel yen kisebb havazás, havaseső. Megerősödő északnyugati, északi széC, a hőmérséktlet csökken. Várható hőmérsékleti értökek az or­szág területére: kedden reggel mínusz 2- -mínusz 5, délben 0—plusz 3 kö­zött. A várható napi középhömérsék- let február 3-án, kedden négy fok alatt lesz. SINCS PÉNZÉ OLYAN BIZTONSÁGBAN MIN i A TAKARÉKBETÉTBEN- MPn KAMATOT TOLNAI NAPLÓ Felelős szerkesztős SOMOGY) LASZX.O Felelős kiadó: KIHALT LÁSZLÓ A szerkesztőség es kiatióhivatal telefoaszámag 20-10. 20-1J Szétszórd, Széchenyi-utca 18 lí. N. B cgyszámlaazána: 00.878.005—33 Előfizetési díj: hav» U.—- forint Baranyamegvei Szikra Nyomda Féec Maukéesv Mihálv-atcu tO 4Z. Telefon: 20-27 X «yomdáért felel: MELLES HELí^j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom