Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-18 / 41. szám

2 N BL P T. Ó ms február t* Tiltakozások Nyugat-Németországban a háborús szerződések ratifikálása ellen Sáriin (MTI): Jaraes Conant. az Egyesült Államok 'új nyugatnémet- országi főbiztosa első bonni tárgya­lásai után kedden délelőtt Nyuga * Berlinbe érkezett, hogy' megbeszé­lést folytasson Reuter polgármester­rel, a hírhedt jobboldali szociáldemo­krata főkolompossal. Az a lázas sietség, amely Conant- nak Adenauerral, Hcuss-szal, Hall- steinncl Ollcnhauerral és Reuten’al a háborús szerződések gyors megva­lósítása érdekében folyatatott tárgya­lásait jellemzi, arra ösztönzi Nyu- gat-Németország lakosságát, hogy gyors és egységes akciókkal küzd­jön t, háborús egyezmények ratifi­kálása ellen. A nyugatnémetországi evangéliku­sok kétszázhúaz vezető képviselője nyilatkozatában bélyegezte meg a bonni és párisi szerződéseket A nyi­latkozat hangsúlyozza: a háború3 szerződéseket nem szabad megvaló­sítani! Gladbeck lakossága küldöttség út­ján tiltakozott a bonni parlament képviselői csoportjainál az Adenauer- kormány terrorja, valamint a hábo­ríts paktumok tervbevett ratifikálása elten. A'só-S ?ászország lakosságának Borúiba küldött huszonöttagú delegá­ciója kijelentette, hogy a német nép különszerződés helyett egész Német­országgal kötendő békeszerződést kí­ván. Szombaton és vasárnap harminc­egy nyugatnéme törsz ági szociáldemo­krata pártszervezet követelte, hogy OlCenhauer, a Szociáldemokrata Párt munkásáruíó elnöke a nyilvánosság előtt adjon számot Dulles külügymi­niszterrel és Coliant főbiztossal foly­tatott bizalmas tárgyalásaifól. Harry Pollitt elvtárs beszámolója Nagyhritannia Kommunista Pártja Yegrehajtóbizottságának bővített teljes ülésén London (TASZőZ) Nairybritannia tulajdonába kell átadni a fő’ iparága­Kommunista Pártjának Végrehájtó- bizotteága február Id—lű-én bővített teljes ülést tartott. Az ülésen Harry l-o litt, a párt főtitkára' beszámolót tartott, ■ Anglia belső helyzetét jellemezve Pollitt rámutatott, hogy a tőkések fokozzák támadásukat a munkásosz­tálynak eókesztendös harcban elért, vívmányai ellen. -,A drágaság foko­zódása, a munkabér és a foglalkoz­tatottság ' csökkenése, a részleges és telje* munkanélküliek •számának nö­vekedése. Anglia növekvő gazdasági nehézségei — mondotta - új, komoly kérdések elé állítják a munkásosz­tályt.. . -,A jobboldali labourista vezetők mindent elkövetnek, hogy akadályoz­zák a munkásosztály harcát — foly­tatta Pollitt. — Ennek ellenére egy­re több és több munftás kapcsolódik be ebbe a harcba.” „A munkáspárton belül a jobbol­dali és baloldali elemek között poli­tikai é* vezetési kérdésekben meg­mutatkozó konfliktus., szintén tükrözi az angliai helyzet-komoly voltát, mu­tatja- hogy az egyszerű munkások kiábrándultak a labouristák reakciós politikájából és igyekeznek megvál­toztatni ezt a helyzetet,1’ ' Harry Pollitt meghatározta a Kom­munista Párt legközelebbi feladatait és kijelentette, hogy belpolitikai té­ren a feladat a béremelésért vívott bare. Harcolni kbll továbbá a munka­nélküli segély-és az öregségi, vala­mint a hadirokkantaknak járó nyug­díj emeléséért, az árcsökkentésért, *7, élelmiszerárak állami támogatásá­nak visszaállításáért, azért, hogy :> munkaerőt, a nyersanyagokat és anyagi eszközöket lakóházak, isko­lák. kórházak építésére használják fe’. „Véget keli vetni annak a rend­szernek — mondotta, — hogy az or­vosi 'kezelésért, fizetni kelj A nép .kát — a gépgyártást, a hajó- és vegy­ipart —i továbbá a bankokat, a biz­tosító társaságokat, valamint a nagy- birtokosok földjét. Csökkenteni kell az államosított iparágakért fizetett térítést.“ — A külpolitika terén — jelentette ki Pollitt — a Kommunista Párt fel­adata, hogy harcoljon Kelet és Nyu­gat kereskedelmének fejlesztéséért, .a fegyverzet csökkentéséért, az öt nagy­hatalom békeegyezményénék aláírá­sáért, azért, hogy az angol csapato­kat kivonják Koreából, Malájföldröi. Kenyából, és Egyiptomból, hogy har-, tudjon az amerikaiak angliai uralma ellen. Szervezési kérdésekre áttérve Pol­litt kijelentette, hogy a ' Kommunista Pártnak most elsőrendű feladnia, hogy elérje „a kommunista • tömeg- pú rt- megerősödését.” Pollitt rámutatott, bőgj' Angliában egymiiiióbárömszázezer ember irta alá a Béke Yilágtanáesnak n békeegyez- tné'ny megkötését követelő felhívását. ,.A különböző szakszervezeti ós szö­vetkezeti értekezleteken az öt nagy­hatalom békeegyezményének aláírása kérdésében megtartott szavazások eredményeit értékelve — folytatta Pollitt — * megállapítható, hogy a tényleges aláírókkal együtt körülbe­lül nógymilüóan támogatták ezt a követelést." it-arry Pollitt hangsúlyozta, liögy ki kell használni minden lehetőséget az egyszeri}, labourista .íífcttntetJúkknl megteremtendő akcióegység' érdeké­ben.-A világ egmagasabbrendü oszméi- ' e: v agyunk felfegyverezve —, mon­dotta befejezésül a főtitkár. — A leg­erősebb szöVebSégeseihk vannak a yi. lúgon. Azok közé a pártok közé tar­tozunk, amelyek alkotó szocialista munkájukkal naponta útjelző köve két raknak le. Ennek lelkesítenie kel; K < • rí n ü trk e r munkánkban.“ Maírvür művészkiilelüttsesr utazott ;i Szovjetunióba . Kedden reggel magyar müvészkü.- ddttség utazott a Szovjetunióba. A küldöttség tagjai Svéd-Sándor Kos- suttrdijas operaénekes, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze, Se* mogvi László Kossuth-. Líjas kann te­tei-' 1 Magyar Népköztársaság érd- mes művész». Takács Paula opera- énekcskő. Schneider Hédi zongora- művésznő Vadas Ágnes hegedümű vésznő. Hajdú István zongorámé vész. ' • JNéhánv adat a Szovjetunió segítségéről hazánUnuk’ ..Ultit, nyugaton. az imperialisták /okunves/ih dolgozó népünk mély- ragaszkodását és szüreteiét a Szovj un' i iránt. Sajn-s. írem segít hetünk .rajiak! FéteJsabadítatíi a SzovjoUinió szabadított fel lxlnnünikeL nem pedig az i-mpertalisták. Gazda-ág és politikai segítséget a Szovjet­unió nyújtót' nekünk, nem ők. tnz imperia'lhtá';. Szódul: zunusit építeni * .Szovjetuniótól tamilunk, mert a>z Imperialistákul!,k erre vonatkozó ta posztaitai nem igen vannak. Kulturú ,:s ösztönzést., elfnélet: péidainiutat íst » Szovjetunióéi: kapunk, mert az irn perialisták kultúrájától, tudományától s dolgozó nép szabad emberi életének felépítésére péklát és ösztönzést t*-im kaphatunk. Ha az irnperi-alisták „szartaditi.'/tita k" .volna fel ben-miiaket, -it,c.ni pedig » Szovjetunió,, akikor ma a magyar népet a régi, vagy valsumféte ríj florthy-rendszer igázná őe. Ha az Lm perialis,iáktól, nem pedig a Szovjet- aoiótól kaptunk volna gazda,sági se a séget. okkor Magyarország nw »íarsbaljiz&lt ország lenne, más szóval az amerikai tőke mezőgazdasági gyarmata, nwn épülne dunapentcle: vasmű, nem volna magyar iparosítás, nemi volna ötéves tervünk.- Ezért szeretjük a Szovjetuniót és ezért nem szeretjük m imperiuüsilá- *«*. Es ezért hangsúlyozzuk: a Szovjetuniót sznretni és magyar -hazánkat weretná egy és ugyanaz!" (Révai Józsefi 1*45 március 15-én a magyar ipari Űzetnek munkájának megindítására a * A fenti cikkben néhány adatni közlünk árról a segítségről, amelyet a Szovjetunió adott hazánknak a líl.szabadulás kezdetétől. A fenti adatok csali parányi töredéke annak . a segítségnek, amellyel a Szovjet, tudó segítette és segíti hazánkat a ■/oeializmirH építésében. szovjet kormány akkori értékben 100 millió pengő kölcsönt bocsátott Ma­gyarország rendelkezésért* HI45 ang. 27-én, tehát még a diplomáciai kap“ csőlátók felvétele előtt a Szovjetunió árucsereforgalmi egyezményt írt alá .Magyarországgal, amellyel elősegítette a lerombolt magyar ipar talpraállását. * 1948 januárjában a szovjet kor­mány befoegyezett -a jó rát éted á ruk Szabadságot a Rosenberg-házaspámak! Mind nagyobb méreteket ölt a Rosen, berg-házaspár megmentésére indult nemzetközi mozgalom , Newyork (ADN): A Rosen.berg-há- zaspár megmentésére indult nemzet­közi mozgalom hatalmas méreteit még a kegyetlenségükben elvakult amerikai uralkodókörök is kénytele­nek e-ismerni. Kaufman, szövetségi bíró kijelentette Ethd és Julius Ro­senborg védője előtt, hogy a Rosen* berg-'.iáza.spár megmentésére indult nemzetközi tiltakozó mozgalom állan­dóan terjed. Mint mondotta, különö­sen azóta öltöttek mind nagyobb mé­reteket a tiltakozások az általa ho­zott halálos ítélet' ellen, amióta Eisen­hower elnök elutasította a kegyelmi kérvényt. Sokan —- mondotta, — táviratokban, vagy telefonon tűta- , koznak nála. Syülés Rómában a Rosenberg-házas- pár megmentése érdekében Róma (MTI): Rómában gyűlést ren­deztek amelyen számos képviselő, szenátor, valamint az olasz kulturá­lis élet több kimagasló személyisége vett részt. A gyűlés célja az volt. hogy újabb határozattal szálljon sík­ra a RoSenberg-házaspár életének megmentése mellett. A gyűlés részvevői egyhangúan el­határozták. hogy az Egyesül,t Álla­mok római nagykövetségét felkérik: továbbítsa azt a követelésüket az Egyesült * Államok kormányához, hogy lépjen közbe a két ártatlanul elítélt életének megmentése érdeké- bún. Kétezerháromszáz amerikai protestáns lelkész közbenjárása a Rosenberg- házaspárra kiszabott halálbüntetés enyhítése érdekében (MTI) A Reuter jelentése szerbi.; dr.'Btmard M. Loomer, a chicagói egyetem hittudományi karának dé­kánja hétfőn közölte: levelet intézett Eisenhower elnökhöz és megisméte-“ te benne mintegy kétozerháromszáz protestáns lelkész arra irányuló ké­relmét, hogy enyhítse a Rosenberg- házaspárra kiszabott halálbüntetést. A világ békeszerető dolgozóival együtt követeljük: bocsássák szabadon a Rosenberg-házaspárt! A ..Szabad Nép"-bő! olvastuk, hogy Eisenhower elutasította a békeharcos Rosenberg-házaspár kegyelmi kérvé­nyét Mi, a pécsi Kokszművek dol­gozói felemeljük tiltakozó szavunkat a két nagy békeharcos Rosenberg-há­zaspár halálraítélése ellen. Az egész világon minden békesze­rető ember tiltakozik az emberi jo­gokat sárbatipró fasiszta amerikai bíróság ítélete ellen. Hiába akarják ezzel a békeszerető amerikai népei megfélemlíteni. Mi, a pécsi Kokszművek dolgozó; a világ valamennyi békeszerető dol­gozójával együtt követeljük a két nagy békeharcos Rosenberg-házaspár azonnali szabadonbocsátásáí! A pécsi Kokszmü dolgozói. H rek a Szovjetunióból A hajózható <,V. I. Lenin" Volga- Don csatorna megalkotásával a Szov­jetunió európai részében befejeződött az összefüggő ciziúthálózai kiégi. ése. A Volgát most öt tenger vizével kö­tik össze hajózható csatornák. Zoszim Saskovnuk, a SzovjrLmiO folyami flottaügyi miniszterének jó- 'leütése szerint a folyami flotta fetr- gyjnta jelentékenyen megnő. A leg­nagyobb jelentősége a kőolrtj-szállíiés növelésének van. Ezeken kívül jelen­tékenyen megnő a kujbiseei, sz.álin- grúdi, gorki.ji vizl<rűművekhez szük­séges építőanyag viziúton történő szállítása is. Jelentékenyen növelik a fcAyupv iitasszállítást is. A tmtlt éo-ben, ami­kor u ,Lenin" csatornán megindult- a hajózás, egyidejűleg megkezdte mű­ködéséi a Moszkva—Roszlov vonal, is. Ezen a vonalon a legújabb, kényeim . sen berendezett ,jRosszija“ fíptrsu Diesel viUanymeghajtásos hajók és y. legjobb volgai hajói' közlekednék majd. * A Szovjetunióban ueuifég próba; ták ki a legújabb mintájú szovjet fémvágó «szerszámgépeket — írja a „Komszomotezjkaja Pravda“. —- Az új" gépek között van az ,,I. P. 3C5” mintájú revolver-esztergapad, a fémgyórsvágás legtökéletesebb gépei A fém gyorsvágó új revo!ver-eszter-, gapadok között van az ,.T. P. 318” mintájú gép is, amelynek az eddig is­mert mintájú szerszámgépeknél 40— rvt százalékká1 magasabb a t-enhelc- kcifyvége. Sztrájkok, tiltakozások a tőkés országokban Dán újoncok tiltakozása a katonai szol gálati idő meghosszabbítása ellen (MTIj A Reuter jelenti Kopenhágá- ból, hogy mintegy száz dán újonc engedély nélkül esihagyta a Jütland- félszigetej, lévő egyik katonai kikép- zötábort. tiltakozásul a katonai szol­gálati idő meghosszabbítása ellen. A. jelentés beszámol arról is, hogy a hadosztályparancsnok más tisztek­kel együtt feltartóztatta és visszavit­te a táborba a szolgálati, idő meg­hosszabbítása ellen tüntető katoná­kat. A párisi közlekedést dolgozók sztrá.k mozgalma Paris (MTI): A párisi földalatti• és autobuszvona’ak dolgozói szombaton háromórás sztrájkot, hétfőn pedig két és félórás sztrájkot tartottak. Ä sztrájk következtében 25 autóbuszvo­nalon és egy földalatti vonalon szü­netelt a forgalom. A közlekedési dol­gozók béremelést követelnek a kor­mánytól és sztrájkmozgahnukkaJ azt akarják elérni hogy a kormány váltsa bo végire azokat az ígéreteit, amelyeket a közlekedés dolgozóinak fizetésük felemelésére tett. AMERIKAI BARÁTOK Angliában Szóvail én önnél fo­gok lakni. — Igen Sít, úgy intéz. kcdfcek. Fürdőszobája van? — Igen. — Telefonja? — Igen. — Szolgaszemel'vz-et ? — Az nincs. — Nem tesz semmit. A cipőmet majd mag:) fogja tisztítani. Ennek elímében havonta egy­szer hasznáéi latja a für­dőszobát és talán a. te­lefonit is. —. De Síri... Ez az én saját lakásom. Es ön, egy amerikai tiszt, még elég vakmerő és az angolok barátjának ne­vezi maflát! Hát mi Lennék más? 11a nem volnék az ön barátja, egysze" rűen [kidobtam volta;* magáit a Látásiból, Olaszországban — ilfiféle kép ez itt? Ki festette? Ratflfael? — Igen, sziniyior! — Száz dollár! — De uraim ... — És oz itt? Ez a s zobor ? M ichelan gelot ó 1 van? — Igen szinyor. — Kétszáz dollár. —- Do sztiirayoirl .., Ezek Mbecsü Illetette® műkincsek. — Éppen ezért Tize­tek mindegyikért. — Ez rablás, nem vé­tel./. fiohó! Mit csináU velük? Hát ez az ame­rikai barátság? — Természetesen. Hi­szen nem ingy en veszem el. Hát adnék ezekért a vacakokért egyetlen Jte Az centert, is, ha nem Len1 ntflc az ön barátja? Nyugat. Németországban —- Holnap már lássam itt magát! egész falu célpont lesz bom'baivertő repüllőgópek számára. — De tiszt líráim, ho­va menjünk mi? — Hova? Majd segí­tünk magukon. A fér­fiak cl;La.kh.a.tnak a mi kaszáirnyáinkheui. És a nők? Hehe! Majd tfllá" útink az ő részükre is elfoglaltságot, — Ez hát az ameri­kai barátság ? — Hát hogyne. Ha ez nem tenne barátság, a bombát egyszerűen a maguk fejére dobnánk. (Az, Österreichische Zeitung nyomán) árának általunk kért felemeléséibe. Ez az engedmény — mintegy 17.2 millió dollár — összes jóvátételi kötelezett" végeink 15 slázatekát jelentette. 1H4S február 18-án Moszkvában alá. írták a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége és a Magyar Nép- köztársaság közötti barátsági, együtt, működési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. ,,Ez a szerződés, — mondotta V. M. Molotov, — pépeink tartós köze. ledérének és szoros együttműködésé­nek ügyét szolgálja, függetlenségük és nemzeti szuverenitásuk kölcsönös tiszt elet bén t a rt á.su alapján.“ (V. M, Molotov „A külpolitika kérdései") * 1948 június 8-án a Magyar Kom­munista Párt kérésére a szovjet kwr- mány hozzájárult a hátralévő jóváté­tel; kövotelés 50 százalékának elém” gedéséliez. Ez (15 millió dollárt, 2 mil­liárd forintot jetentett a magyar nem zetgazdaság újjáépítése, további fejlő­dése számára. * Az 1948 október 2-án kötött szov- jef-’iiagyar kereskedelmi szerződés 15(1 millié» dolláros kerete biztosította leg­fontosabb iparáeaink nyersanyagszük­ségletéi. ugyanakkor további 150 mi ­liő dolláros gépi megrendelést kap­tunk a Szovjetuniértől. Ez a kereske­delmi szerződés telte lehetővé bárom. éves tervünk tiatáridőelőttí teljesítését és ötéves tervünk biztos alapjainak lerakását. * 1050 februárjában Magyarországon járt Matatja Dubjaga, a híres szovjet szövőnő. Itt tartóz,kodiásánélk három hete alatt több textiOüzeniünkben is- mert He fejtett munkamódszerét. Ha" da Beláné, a Kistex gyár szövőnője DubjagáHafk küldött levelében “a többi között ezt írta: ,,A Kistex gyárban tett (látogatása nagyszerű iskola vo*It számunkra. Az Ön munkamódszerének segilségével most iiiár nyaló gépen dolgozom és csakis elsőrendű 'Szöve­tei állítok elő/' 1019 októberében ellátogatott ha­zánkba Pavel Biikov, Sztáiin-dí jas szovjet esztergályos^ Muszka Imre Kossuth-iíjas, az első magyar szttafrá" uoviisiia tőle sajilitóttá ctl a gyoorsvá- gás módszerét. A szovjet írók könyvei ma már el* válaszhutatlan barátai a magyar dol­gozóknak. 1952-ben Solohov „U.j barázdát szánt az eke'* eíniií könyvének kiadá. sa Magyarországon elérte a 100.000 péld ány.számot. 1952-ben jelent meg Magyurorszá* 'on Alekszandr Bek szovjet író ..Vnlo. kalnmszki országút'“ című könyvének t2. kiadása. A nagy sikert aratott könyv ezzel elérte a 120.000 példány- számot. 1 * —-i—_ ; A ,.Komszomolszk-aja Pravda“ írja: A szibériai Usztj-lsim környékén két új villany telep épült, amely r-llá'ja (t környező kolhozokat villanyárammá'. Az egész omszki területen 24S kol hoz rVkmytclcp működik. A vilhinui- , sí-tűs lehetővé tele a mezőgazdaság gépesítésének továbbfokozását. A vil­lan yic lepek éjniésében a kwnszoitfo- Usták is hatékonyan részfvettek. * A Szovjetunió Legfelső Tanácsa nak elnöksége a sokgyermekes anvák újabb nagy csoportjának ítélte ods a ..Hős anya“ kitüntetést. Ezek az anyák, akik tíz, vagy ennél, több gyermeket hoztak a világra és nevel­nek fel, megkapják a ..Hős _ anva" érdemrendet, az ezzel járó tisztelet- díjat és díszoklevelet. Az idén másfó:. hónap alatt több mint 400 asszony., részesült e megtisztelő kitüntetésben. A sokgyermekes anyáknak az ál-, lám nagy pénzségélft nyújt a a böl­csődék és ovodák széles hálózata áh rendelkezésükre. A szovjet állam és a szakszerveze­tek gondoskodnak az ifjú nemzedék pihenéséről is. A múlt évben például több, mint nyolcezer nyári pionirtá- borban üdültek az iskolásgyermekek Juqoszláviában egv maroVnvi vezető szabadon garázdálkodik mi liők rovására — írja egv olasz polgári ajrágíró Róma (MTI): A „Messaggero“ kü- löní^dósttója, Franco MoniceJU cikk­sorozatban számol bo jugoszláviai útján szerzett tapasztalatairól. A jugoszláv rendszert csak a vas- kézzel irányított rendőri szervezet képes fenntartani — írja egyik cik" kében. — A abszolút hatalmat a ve­zetők szűkkörű csoportja gyakori­ja. A legkisebb faluban is van rend­őrség. A nyomor szörnyű arányokat ölt, különösen vidéken. Az ország iparosítása teljes kudarcba fuEadt 1 a parasztok nem veti], he földjeiket, mert nem akarják termékeiket átad­ni a Utóista államnak, amelyet min­den rossz okozójának tartanak. Ju­goszláviában egv maroknyi vezető. szabadon garázdálkodik milliók rová­sára. Jugoszláviában — folytatja Móni- colli — a yalóságiban minden hata­lom egy kis klikk kezében összpon­tosul, A Tájékoztató Irodához ' hű ellenzék nem nyilvánulhat meg sza­badon, de mindenütt ott izzik a ha­mu alatt. A Szovjetunióval valósság, kítás igazolása céljából egv egészen új titóista ..szocialista“ elméletet ke ­leti kiagyalni, amelyben ..megtűrik" a magántulajdont és a szabadkerei- kedelmet. Ennek következménye, hogy a kiváltságosov nyugodtan spekulálnak' a szegény emberek ro­vására. Valójában mindent a titóis­ta párt ellenőriz. Aki pedig nem tagja ennek a pártnak, az pártelle­nesnek, tehát, áLlamellencsmek szá­mít. • A fentiekből következik — állapít­ja meg az olasz újságíró, — hogy a jugoszláv belső helyzet igen gyenge Í lábon áll

Next

/
Oldalképek
Tartalom