Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-17 / 40. szám

ms FEBRUAR 1? NAPLÓ ■I pártok lut ás anyagához: A kapitalista világpiac összezsugorodása A fegyverkezési verseny fokozza az értékesítési nehézségeket Sztálin elvíá»**: ..A szOidalizinu* tÖ7^Bzdesápi problémái a Szovjet­unióban" című niüvé::ek tanulmá­nyozásához úriunk segítséget az elv társaknak ezzel a cikkünkkel, m cl a - n c K első részét vasárnapi szánjunk bán közöltük. II. Amin; Sztálin eivtárs rámu'.at. az Imperialisták az egyedüli világpiac szétesésével kapcsolatban 2 kapita­lista gazdasági életben jelentkező ne­hézségeket a Marshai - érvvel, a ko­reai háborúvá! a fegyverkezési haj­szává.. az ipar miütarizál ásáva 1 igye­keznek ellensúlyozni. Ez azonban na­gyon hasonlít arra, amikor a ful­dokló sza'maszálba kapaszkodik, . A.miiitarizáiá* a kereskedelem ki- szélesedéséhez vezetett, de csak a fegyverek, a hadifontosságú nyers­anyagok és a hadiüzem! berendezé­sek terén. A külkereskedelem ilyen egyoldalú fejlődése semmiképpen 'sem á.l kapcsolatban az újraterme­lés ’ szokásos menetével, A. kapitalis­ta világban a készáruk és nyersanya­gok egyre nagyobb részét cmé-züfc! az improduktív hadifogyasatái vagy az óriási készletek létrehozása. Az e ért felélénkülés nem lehete't vala­mennyire is huzamoe. mivel az óriá­si improduktív kiadásokkal és a néptömegek vásárlókápességánek ro­hamos csökkenésével összefüggő ml- Ijtarizáiás aláássa a kapitalista or­szágok gazdasági életét és rontja az áruértékesítés; lehetőségeket mind a belső; mind a külső piacokon. Es valóban, a kapitalista orszá­gok külkereskedelmi áruforgalmának az a bizQnvo# növekedése, amelyet 195C”ben sikerült elérni a fegyver­kezés fokozódása révén rendkívül rö­vidnek és ingatagnak bizonyul;. A számok azt mutatják, hogy a kapi­talista országom külkereskedelmi áru­forgalma 1951 végétől visszaesés; mutat. KUlöhöaen nagymértékben esett a polgár; szükségletüket szolgáló áruk kereskedelme. Az Egyesül; Álla­mokban például, amin7 a ,,Fortune“ című íoiyóirct „rámutat, a polgári szükség1 eleket szolgáló áruk kivitele 1952 januárjától júliusáig 35 száza­lékkal csökkent. Az imperialista o;- czágok áruértékesítés; nehézségeit fo­kozza az. hogy a militarizmus és az agresszió útjára lépve sajátmaguk zárták e! maguk előtt a demokrati­kus világpiacra vezető utat. Az Egyesült Államok megszegte a demo­kratikus országokkal kötött kereske­delmi szerződéseket és a gyakorlat­ban megtiltotta a ióné függő orszá­goknak. hogy a szocialista tábor or­szágaival kereskedjenek. Az értékesítési feltételek rosszab­bodása a teapita:Uta piacokon máris * termelés visszaeséséhez vezetett a kopttá ista országokban. Az Egye­sült Államokban, a legnagyobb ka* pitaiista országokban az ipari terme­lés színvonala 195?. első kilenc hó­napja alatt majdnem három százalék­kal csökkent 1951 megfeiaiő idősza­kához képest. Ugyanez a'jitt az, idő alatt Angliában a terine'és vissza­esése majdnem öt százalék. Belgium­ban több mint négy százalék. Dá­niában öt százalék volt. Különösen komoly' hanyatlás mutatkozik azok­ban az ágazatokban, amelyek fo­gyasztási cikkeket termőinek a do ­gozók számára. Rombadő'fek azoknak a burzsoá „szakembereknek“ az e meletei, akik azt hirdették, hogy a fegyverkezési verseny segítségével biztosítani lehe; a kapitalista gazda-ági élet „válsá­goktól mentes fejlődését.'1 A gazda­sági nehézségek növekedésével kap­csolatban egyre gyakrabban jelent­keznek aggódó hangot. 11 burzsoá sajtó hasábjain. Ar.glia egyik ler- ncgyobb bankházának ’apia. a West- minster Bank írja: ..A világ gazda­sági .élete és az angol gazdásági éltt is sokkal kiszolgáltalotlabb ma a vál­ság erőinek, mint ahogy az mégegy évvel ezelőtt is valószínűnek tűnhe­tett volna." Eieseűik az imperialista ragadozók harca a piacokért Az imperialista országok igyeksze­nek külíö’di piacokon biztosítani áruik elhelyezését, «. ért a kereske­delmi háború minden eszközét le­használják: intézkedés, két foganato­sítsalak {. behozatal korlátozására, pénzbe.': támogatást adnak a kivite'- nek. tilalmi vámtarifákat vezetnek 1 be, dö 'oingároh értékesítik külföldön áruikat. A ’ felvevőipiacokért folyó harc a legélesebb az Egyesült Alnmok és Anglia közötte Bár az angol tőkések elkeseredett kísérleteket fesztiek az. árukivitel fo­kozására. Anglia szerepe a vtiágko- ioskedelemben mint] kisebb lesz: a kapita'ista országok világviszonylatú kivitelben az 1937-js 10.7 százalék­kal szemben 1951-ben már csupán 9 4 százalékkal szerepelt. Ugyanez alatt az Egyesült Államok kiviteli aránya 13.4 százalékra 19.4 százalékra eme ­kedett. Az amerikai imperialisták a dömplng és. a kereskedelmi háború más eszközeinek felhasználásává,’, ki­szorítják Angliát még hagyományos piacairól ;s. Az amerikai imperialisták angol versenytársaik ellen Jo ^tato't har­cukban földi aszná, ják a nyugatnémet és japán monopóliumok.': is ame­lyek hatalmas áradatban" zúdítják árúikat azokra a piacokul, amelye­ket Angira egykor sajátjának tekin­tett így 1953 első felében Japán több pamutzzövc e*. és textllinüanyago -rx- portált a brit birodalom országaiba, mint maga Ang ia. Az angol uionopóltöke azonban nem adja fel liare nélkül hagyomá­nyos j>iiiirsi 11. Ádáz harcol fo.ytat a nemzc közi kcrefksde'euibeu az' ame­rikai erőszak c.'leu. mind á.llhataio- •sahhan lövfks/.ik pozociói’.iak mezői'- ző-ére ős megszilárdítására a brit birodalom piacain. Ezzel a je!«zóvr! folyt le nemrég Londonban a brit birodalom országai ípmisztérelnöke;- nck kenfecengiája* E kopi'erencián az angol iiiipériauzinus kísérletet tett ar­ra. hogy a domíniumokat Anglia kö­rül tömöri tee az Egyesült Államok terjes.zkedélyének megakadályozására. Az Egyesült Államok és Anglia kö- zö'i'á ellentét éleződése met'ett éle­sednek az ellentétek az Egyesült Államok cvs a többi kapitalista, or­szág. többek közölt az Egyesült Ál­lamok és Franciaország, az Egyesült. Államok és a legyőzött országok (Xyugat-Néiuöi.omzág, Japán. Olasz­ország) között. Ezek az országok nem tűrhetik vég nélkül az Egyesült Ál­lamok uralmát. Egyre erősebb kísér­leteket tesznek arra, hogy kitépjék magukat az amerikai járomiról és önálló életbe kezdjenek. Az amerikai imponál isták 'lázas harcot folytatnak idegen értékesítési piacokért éo ugyana’kkor^dzárják pia­cukat más országok árui elől. Ezzgi akarják megkönnyíteni az Egyesül Államok gazdasági életének belső ne­hézségeit. Elegendő rámutatni arra, hogy a háború utáni időszakba.!) az Enycfiilt Á' amok átlagé*; évi kivitele 12.-5 milliárd dollár, behozatala 7-3 'milliárd dollár volt, vagyis az ameri­kai kiviIel évente átlagban több mint 5 milliárd dolláros többletet biztosí­tott. Az amerikai imperialisták csatló­saik további leigázását tervezik. A »W-Yorkban nemrég megtartott „nemzeti külkereskedelmi kongrosszu- résztvevő több. mint kétezer amerikai monopolista kidolgozta az -mer'kyi 'erjeszkedés újabb programú) já*. E programul szerint az amerikai imperial izmustól függő országokat meg keli fosztani állami szuverenitá­suktól. -szabad utat ke biztosítani az amerikai monopóliumoknak a nyers­anyagforrások ős a tokebcfcklclim övezetek felé. meg kell szüntetni min­den gazdasági sorompót, amely aka­dályozná az Egyesült Államokat újabb piacok megkaparintásában. Világos, hogy e gálád ,programit] megvalósítása el kóseredet t ellenállás­ra talál Anglia ős az Egyesült Álla­mok többi partnere, valamint a gyar­mati t-s függő országok körében. A tények napról-iiapra kérlelhetet­lenebb logikával tanúsítják, hogy a háborút kö\etö időszakban az egye­düli. világpiac «*étotósé nyomán még jobban kiéleződlek a kapitalista gaz­dasági életre jellemző e. eutétek. Az imperialista országok között erősö­dő't a harc. A termelési \ iszonyok annyira nem feledlek meg a ternjelö- erők jellegéin k. hogy a kapitalizmus, mint gazdásági rendszer, többé nem vöméibe1, általános gazdasági fel.en- dliléét. A kapitalista gazdaság világ- rendszere egészben véve jelentősen szőkébb, gyengébb és. 'iigateigalsb lett. mint amilven á háború előli vo.t. IMUTfll I iu:ii A szekszárdi káderük tatás propagált, di.slái és hallgatói, párt és állami, tö­megszervezeti és gazdasági funkcio­náriusaink figyelmébe! Február 17-én. kedden este (i órai kezdettel a Pártoktalás Házában elír adást tartunk. Az előadás címe: „A kapitalizmus gazdasági alaptörvénye és a kapitalizmus általános válsága.'1 Az előadást a Közpóntj Előadó Iroda egyik tagja fogja tartani. Ez az előadás konzultációval lesz összekötve a kapitalizmus válsága ál­talános elmélyülésének problémáit ih letöen. Az ezzel kapcsolatos kérdése­ket megválaszolás érdekében az elv- társak hozzák magukkal. Vidéki káderoktatás propagandistái, és hallgatói, valamint párt és állami, tömegszervezeti és gazdasági funkció, náriusok figyelmébe! A Megyei Előadó Iroda tagjai feb­ruár 19-én, csütörtökön délután <i urakor Roiiyhádon, Dombóváron és Pakson konzultációval egybekötött előadást fognak tartani „Kapitaliz­mus gazdasági alaptörvényé és a ka* pitali/riius általános válsága" címmel. Az elvtársak gyűjtsék össze az ez­zel kapcsolatos elvi kérdéseiket, me­lyekre választ kívánnak kopni és 19- cu 14 óráig adják be az illető járási pártbizottság ágit. prop. osztályára és az, előadással egybekapcsolva megkap­ják a részletes választ kérdéseikre. PÁIFI OK TATÁS HAZA A Politikai Gazdaságtan I. évfolya­mának konferenciái ezetői részére február l£-.in (szerdán) délelőtt 9 órai kezdettel konferenciát tartunk a Pártokt: tas Házábun. A konferencia anyaga: Átlagprofit í > termelési ár. Pontos megjelenést kérünk! MDP'TOLXAMEGYI 1 PÁRT­BIZOTTSÁG ÁGIT. PROF. OSZTÁLY — A szekszárdi kórház vezetősége értesíti a kórházban kezelt betegek hozzátartozóit, hogy a íátowtási Idő' pont ltAŐJ február lö-töl kezdődően megváltozott. Az pj látogatod Időrend szerint a délelőtti Látogatási idő 1! órái'ó)í fii t óráig tort, a délutáni lá­togatási i<jő változatlanul délután 5 és 0 óra közölt marad. Mozibérlet a községeMven Számok helyett ffchueriilt az a kí- \ án-sig_»hűgy a községekben mozibér­letet vezetiseriek b*. A kóróst az indo. kóla, hogy « közegekben -számú-; cgyénil yg do gozó -paraszr. kisipari szövetkezeti dolgozó nem tud reszt- ven ni a psoporto« mozt'álog.itásban és így nem veheti igénybe a kedvez­ményed- mozijegyet. Most a Szovjet Füiu Ünnepe alkal­mából jeéjesül a községek dolgozói­nak kéréce, megvalósul a mozibérlet. A községi mozibérlet február l.S-’.ól április JO-’g érvényes. Így a bérlet- fiizct tulajdonosa ti Szovjet Film Ün­nepe alkamából bcmulatásra kerülő leiváló filmeket kedvezményes áron nézheti meg. A. 12 szelvényt tartal­mazó berietfüzet ára l.öQ forint. A mozibérlet tulajdonosa így 12 alka­lommal válhatja meg normál filmszín­házakban 2.50 forintért, kcakenyfilm- szinbáz-akban 2 iojintárt a legjobb helyre szóló mozijegyei. Jelentős ked­vezménye a bérletnek az, hogy min­den filmhez 'Szombat é>s vasárnap is érvényes és hetenként 2 szelvény is beváltható. A szekszárdi vízi labda és mzásport problémái Kedves Tolnai .Napló! Szükségesnek látom, hogy még jóval sz idény megkezdésé előtt felhívjam az illetéke­ik Figyelmét a szekszárdi úszósport olyan problémáira, amelyek — lia időben megold­ják ázokat — az 1953-as idényre már min lógjak gátolni az úszósport lovábbfejloder sét. Szekszárdnak régebben jó képességű úszó és vízilabdagárdája volt. hz utóbbi 4 » rs­ben azonban teljes volt a visszafejlődés. 1931 -ben erőiről kellelt kezdeni a szervezést. A Mí’iTTOll, majd 1932-ben az ÉPÍTŐK. vet­ték kezükbe az ús/óSportokát." A legutóbbi két évben juár ismét mutatkozott valami fej­lődés. A víz «labda csapat az összevont megyei bajnokságban 1931-ben harmadik. 1952-1 en második lett. A csapat jo helyezései azonr bán nen« szabad, hogy megtévesszenek ben­nünket, mert bizony a játékstílus még min­dig a régi, elavult áliójáték volt. Lvz iit a megyében elegendő volt a második hely ki­harcolására, de unn volt elegendő pl. Volna ! legyőzésére egy alkalommal sem. S itt kez­dődnek a problémák . . . Nem volt olyan agilis vezető, aki akár edzéseken, akár a mérkőzések alatt a pali­ról figyelte volna a játékot és onnáf irá­nyította volna a csapatot. Nem volt. aki a hibákra felfigyelt volna, s igyekezett volna azokat VTi civí t a ni. A szekszárdi vízilabda- sport összesen S főt jelentett, ebbe bele. kell érteni a játékosokat, vezetőket; edzőt, a tár­sadalmi szövetség tagjait a játékvezetőket stb. Nem volt még egy olyan vállalkozós/el- lcmű ember sem, aki esélleg időmérésre. haj­landó lett volna. A csapat játékosai pedig a saját elképzelésük szerint, saját egyéni stíln- Hjkbkn játszottak. S ez érthető is. Szak­avatott vezetés 'nélkül nem tchel. főleg a vízilabdában jó eredményeket elérni, mert a vízből nem leltet irányítani, onnét nem le­het áttekinteni a pályái. s nem lehet a hibá­kat kijavítani. Feltétlenül szükséges telist, hogy jövőre már olyan vezető legyen, aki, nem aktív játékos. Az ilyen vezető hiánya megínntatkozott a társadalmi szövetség hiányos munkájában is. s i»r*m utolsósorban az utánpótlás, a fiatal úszók nevelésénél\is. ISKOLÁINK Mflk VERSENYE AZ tf=?3. ÉV ELEJÉN Az MIIK 1935. • január 1-én új jelentkezők­kel indul. A annak előrelátó iskolák, melyek már szeptemberben megkezdték a szerve­zést. megfelelően előkészítették a jelentkezés beindítását. Az eddigi munka értékelése az alábbi hiányokat és eredményeket tükrözi: A százaJékszám a jelentkezettek százalék- arányát mutatja az elő irány/áthoz viszo­nyítva.) I. paksi járás 107.9% II. tamási járás 87.7*/o III. gyünki járás 79.0% IV. bonyhádi járás 70.1% V. dombóvári járás 52.7% \ I. szekszárdi járás 32.0% Víl. vszcks/.árd város 0% • Ibi a járásofikéiiti eredményeket é1- hiányo­kat1 olr-mev/ük, ' arra a megállapításra kel! jutnunk, hogy a munka megjavítása sürgős és egetó fedadat. A kívánt eredményt egye­dül u paksi jurát érte el, de ;i/~is csuk oi'szrtnylagos eredmény, mert u próbálások megkezdése lassún megy. Eredményei abból adódnak, hogy a leg­több iskolájában idejében megszerveztek a jelentkezéseket; így pb: llöJcske, Duuafölci“ vár l. é- 11. sz.. Dunakömbkl, Pimaszenl- györgy, Kajdacs, \fadocsa. Nagy Horog, Né- iiictker, Tnks I. sz.. Paks II., I elsőráccgres általános iskolájában. A paksi járás eredményei értékesek annál is inkább, mert az 1932. év végén a leg­utolsó helyen kullogott. Tehát sokat kelleti javítania, hogy az utolsó helyről az élre keriilheJetl. Nagyon fontos az. hogy a kez­deti lendület ne lány hűljön a próbázások te­rületén sein. agyon, gyenge az eredmény a szekszárdi járúsb'an és párosban, k szekszárdi járásban eredmény csak » bátjuszéki fiú, decsi, faddi általános b-kólakban voll.- A próbázásokat ezek közül egyedül ejfak a dee.si iskolában kezdték "meg. Sok a feladat, melyeknek meg­oldásúhoz si,rgő<en hozzá kell kezdeni. Nagv hibát követnek el a/.uk az iskolák, melyeknél meg jelentkező sem akadt. Néz­zük meg ebből a szempontból a tamási já­rást. Egyetlen jelentkező nincs: Érlénvbéa, Osehi-s/őiőhégyen, Magyarkeszín. Nagyk’ónyi­lván. Alsómédgyesen, Nagyszekolyban. Döb- I1*' nie-puszta n. Döbre.n te.-szólóhegyen. Kelső- gyánton. Bogaras-pusztán és Tamásiban. '■öirgőseii kezdiék meg ezf‘k a jelentkezé­seket és a próbázásokat. Nagyon helyesen ctvlekedtek azok a/ iskolák, melyek szep­tembertől kezdve fokozatosan már reszpró- I iá kát is t«.Huliak. Kiemellietők ebben a te­kintetben: a henycvülgyi, rlécsi, dunaszent­II I H K li KEDD, EEBIU ÁIt 17 ÜGYELETES GYÓGYSZERTAUAK: 111. sz. Áll., gvógvszertár, .NEY1SA1*: I) nát. ÍDÖJAHÁSJELENTÍIS: ­Várható időjárás kedd estig: hideg’ Idő, l'eUiöálvirnu j,sokkal, még tíil*l> helyen, főleg kele'en havazás. M< vrös észs ; 1't‘sza*kkeleti szel. Ilófuvá * ik, llultiapra a sz.él kij.se mérsék* Víillk. N .VrJ)u.Jiőmé.rsék.oii értékek az ország terüielére: kedd reggel wí- atisz ö—mínusz 9, a nyugati és északi h.aTáirszrefn uiiuusz, U fok alatt. Déi- i>2:u 9 ■ mínusz J fok között. A vár­ható »9f»i köziéplioméraékle! február l,7-é:k kedden mínusz r.égy fok felet: lesz. Az ország legszebb lielyeiti lévő va ernenn'1 ipari tanuló üdülőt már most a féli bc-oapokhau rendbe hozzák, kor.szrrüsifik. le .készülnek a fiatalok nyári üdülte.1.ésére. Tavaly több, min! tizei)kétezer ipari tanuló üdült, ez1, a szón:: t ebben az év>ben tovább emelik. Ezért egyik-másik nyaralót kibővítik. A visegrádi üdülő romos épületrészé­nek iijjáóp: ésével például kétheten­ként újabb nyolcvan Ipari tanuló üdülhet majd. Szépülnek az üdülők Siófokon, llprinyban, Nagymaroson, TeLkibány án é.s Ljhután i s. De műn - csak csinosítják és bővítik az üdíii* lőkot, Qtm&otkoáoiak jolá* fel» síikről is. Kiegészítik a könyvtárakat, Új sport- és játékszerekkel látják el i s{»;-rf-i>áIyAkat és klubszobákat.. A másik fepiő probléma ez tirrodakérde.«.. Tavaly már megvolt a pénz is sz turrod*», megemelésére. $ nein történt mégsem serami. Mire valamit elkezdtek volna, lejárt az idén'. Vppeu ezért már most meg k-dlem» kérde­niük az illetékeseknek a/ clőkésztilet°k<d, hogy mire az uüzodaeuu-lési munkaiatoké' meg lehet kezdeni — a szükséges tervrajz, a vén/, s nem utolsósorban a kivitelező váll« - at biztosítva legytfn. Legalább 5» cwi-rel be? kellene emelni körül a falat. így nem lehelne» játék közben leállni. -• már eleve rá lenn»» szorítva a csapat az úszá^rk. innét. pedig nyár i'ak egy lépés a korszerű úszója lék elszá­llt ása. össze kellene kötni, az emelési mun­kálatokat cgv lábmosó készítésével, sót a/; uszoda medence • korülbehutozásával, ezáltal mm lenne már I mtp alatt sáros-piszkos s. víz. Irre egyébként egészségügyi szempont­ból is szükség len na S akkor, amikor a labdarúgó, nttéilka. röplabda és kosárlabdapala ák éintésére már* több százezer forintot elkövettek, azl hí'*/--' sziik, .uem szerénytelenség, lm az úszók ré­szére is kérnénk egy kis támogatást, s ha« mást nem. legalább ogy 1 he!\isége.s öltöz ő;- építhetnének, s akkor nem kellene a vendé?:-, csapatnák a vasárnap egyébként1 is zs.űfélti uszodai öltözőben helyet szorítani. Mindezek a hiányosságok megoldhatók »ob- nának -- ha időben hozzákezdenénk a nnjn- kához. Remélem. hogy' h szekszárdi nszöki és vízilabdázók sfia lesznek a sport mostoha­gyerekei és e szerény kívánságunkat tgye-* kezűi fognak az illetékesek teljesíteni. Németh Vilmos A Szekszárdi Építők játékosai A levélíró helyesen véli fel a szekszárdi úszósporl két égető kérdését. Tudomásunk szerint a Szekszárdi Strandfürdő Vállalat nyereséggel zárta a/ évet és így a szekszárdi sportolóknak meg 1- het ay a reménye, hogv régóta vajúdó kérésük megoldást nyer. A lábmosó létesítése pedig nemcsak sportérdek, de érdeke a vállalatnak is »/. hogv ilyen vízszegény körülmények között mennél hos­szabb ideig lehessen a strandfürdő víz«? hasz­nálatban. györgli, kakasdi, kis-vejkeu mu.eífai, u«.gv- vejkei. závodi, zombai, lápj?.főT, naki, nagy— szekelyi, kisszckélyi, dunatpldva ri. forjádú bikádi és sirnohttuuyai általános iskolák. A tennivaló még -mindenütt igén sok, de okulva a. tavalyi hibákon, folyamatosai* kelj' dolgoznunk egész- év folyamán. Egészét! hely ­telen a tavaly felkapott ..tavaszi kampány*"' módszer. Üőt a testnevelésnél annyirtr lénye­ges folyamatosság elvével teljesen eilentctbem \ au. KÖZÉPISKOLÁINK a jelentkezéseket jobban szervezték meg. lit: csak az MIiK I. fokozat ismétlő próbáira kell sokkal több jelentkezőt szervezni. Visszapillantva a tavalyi évre. azt látjuk, hogv középiskoláink igen későn kezdték meg a próbázásokat. Helyesebb, lm a tavaszra már csak az atlétika cs legfeljebb olyan szá­mok maradnak, melyeket teremben semmi­képpen sem tudnak elvégeztetni. ..Előre’* az MHk terv lelj esi légének sike­réért. FEDETTPÁLYA ATLÉTIKAI VERSENY NAGYDOROOON A nagydorogi áll. iskola sportköre a téli időszakod sem tölti tétlenül. Szorgalmasan jártak a sportkör tagjai a termi edzésekre. Február 8-án rendezték meg a január 23-re I Tervezett fedett pálya atlétikai versenyt. Eredmények. Lányok: Hdyből magasugrás: 1. Szabó £0 cm. 2. Horváth 80 cm. 3. Bence 73 cm^ Hely­ből távol ugrás: 1. Kocsis 201 cm. 2. 'Szabó 1. j92 cm. 3, Az.ícbó TL 17> cm. Magas.iigrá>: 1. Szabó E tik) cm. 2. Mód. 110 em. ' Kocsis J05 cm. Súly lökés: I. Mód 7 m. 46 cm. 2. Kocsis 7 tn. 20 cm. Fiúk: Hélfbé-I fii a gas ugrás: I. Horváth 103 cm. 2. Szeip J0> cm. Helyből tárolugrás: t. Szcip 223 cm. 2. Fekete 22Ó cm. x Bosnyák 2t2 cm. Moga«­ugrás: |. Horváth 123' cin. Súlylökés: 1. Szcip 8 ni. 40 cm. A versenv legjobfi eredményét a lányok közül a sokoldalú Kocsis érte el 20í cm-es helyből távolujrrúsávad. Figyelemre méltók a futó Mód eredniónvei is. A fiúk közül Hor­váth és Szeip érlek cf. az. ügyességi számok­ban jú eredményeket. Az EMIIK testnevelési rendszerre építik Tel a sportmunkát. Mintegy 103 tanuló kap­csolódott be az. EMIIK-La. Rövidesén elkez­dik a mezeizéseket. hogy a próbákat terv- szerűen tudják végezni. MEGJELENT AZ . ANYAG ÉS ADAT- SZ0I.GALTATAS‘‘ IJEGUJABB SZÁMA melvneL harta'imából az aláblvi (-ikk»'k emelkedjiek ki: A kMiinizmuis — korunk• zászlaja. G. Kozilov: A szocial lemu? gazrla sági alaptörvény". Sz. Vigodszkij: A modern kapitn'liz- mus gazdasági alaptörvénye. M. Szuszlov: Megp.gyzéseV P. Frdo_ szejev cikkeivel kapcsöatban. V. Berjozin: A -szfrájkbanic fokozó­dása a tőkés országokba1)). W. Ll’bpicht: A Szovjetuaíió Kom- munisla Parija XIX. kongresszusának tanulsága; a szocializmusnak a Neme1 Demokratikus Köztársaságban való fe) építése szempontjából. Zs. Zsdvkov: A jiártalapsze-fvezeti titkárokkal való foglalkozásról. E cikkek melleti még több mi« időszerű problémával foglalkozó íráM közöl az MDP Központi Vezetősége Ágit. Prop. Osztályának folyóirata. TOLNAI NAPLÓ Felelős szerkesztő) SOMOGYI LASZLf) Felelős kiadós KIRALI LÁSZLÓ A szerkesztőséit és kiahólitratal letefouszásiat 80-to. SO-tt Szekszírrt. Széctienvi.fltea 14 kL V B eZvsz^nlaszflm: 00.8?S.ot*s—'3S Előfizetési díj: bárt tf.— Torját, Rarenzaiííeievfij Szikra Neorode PéO) Mcckée.T Mihs!v-«tee lA sa. Telefoe: 30.8? 4 ayűmjáért falai; MELLES BJESSO

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom