Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-15 / 39. szám

t«N FEBRUAK 14 NAPLÓ 5 A párfoktalás anyagához: A kapitalista világpiac összezsugorodása Sztálin elvtárs: „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjet, unióban'' című müvének tanúimé nyozásához adunk segítséget az elvtársiknak ezzel a cikkünkkel, melynek befejező részét keddi számunkban fogjuk közölni. Sztálin elvíáxs „A szocializmus köz­gazdasági, .problémái a Szovjetunió* bau“ című klasszikus munkájában ki­mutatta, hogy az egyedüli világpiac szétesése eleve meghatározta a kapi­talista világrendszer általános válsá­génak, tőváhbi elmélyülését. Sztálin élytár-s már 1927-ben rámu­tatott arra, hogy a piacok problémá­ja továbbra is a modem kapitalizmus rr.apVRtő problémája. A XV. pártkon­gresszuson tartott előadói beszédében megjegyezte: „Általában az árulel- vevő piacok és különösen a külföldi plbcok problémájának, élesedése. a A kapitalista piac viszonylagos szilárdságának vége Aa új, párhuzamos világpiac, a szo- etaüeta táborhoz tartozó országok ptacújjak létrejötte rendkívül fontos változásokat idézett elő a nemzetközi feeresk©delem területén. Meghiúsult az Egyesült Államoknak, Angliának és FríttieiaoiBzágina.k: minden olyan kí­séri etje, hogy megfojtsák ezt az új világpiacot: a valóságban nem meg­fojtás. hanem az új világpiac m-eg- szdléídUjiása lett, belőle. Ami pedig a kapitalista piacot illeti, énnek lehe­tőségéi Szűkültek: viszonylagos szi­lárdságú, amely a második világhá­ború .előtt volt megfigyelhető, végét­ért.’ Az egyedüli világpiac szétesése kő- veSkf'Zíóbcn gyors, ütemben szűkül a fő kapitalista országok (az Egyesült Atlamok, Anglia, Franciaország) szá­mára a világ erőforrásai kiaknázásá* uác eufóréja, csökken a kapitalista országok piacainak felvevőképessé­ge, a' tőkebefektetés területe, ugyan­akkor fokozódik a megréndeléshiány ü/fX!. or-tíiágok vállalatainál. A kapitalista országok fcüSkereske- de’tnénék volumene ma körülbelül ugyanazon, a színvonalon áll. mint húsz évvél ezelőtt. Emellett jellem­ző a kapitalista országok külkeres* Védelmének fejlődésére a. rendkívüli aiánytahrniftág. Ugyanakkor, amikor az Egyesöit. Allnmoic monopolistái ver- senyt-ársailc háborúuUíni meggyengü­lését kihasználva magukhoz ragad- fák a. kapitalista világpiac számotte­vő résrét és ennek crcdményeképen 1937-hez viszonyítva 1951-re több mint kétszeresére emeltéin kivitelüket, Bel­gium. Svédország, Brazília és több más országok kivitele az 1937. évi színvonal körül mozog India kivite- :e-viasppt1951-ben egyharmaddal, Ar- )jentBia és Burma kivi'e’c pedig több mint félévé' kisebb volt, mint 1937- béjl. •Ujsr.ejü .viszonyok alakultak lei az új yílágplaco-n. amely a demokratikus tábor országaira terjeszkedik ki. Ez országok lakosságának lélekszáma az emberiség egyhairmada. A szocialistd lóttor országai gazdas-ág-Hag tömörü'- tok./ 'megteremtették a gazdasági tömegek elnyomorodása csökkenti a kapitalizmus « megmaradt piacainak felvevőképességét m Péfsfás íféfefel hozol! a bonyhádi fárásbfráság az élelmlszerhaimozók és söitaias szervezőn lelet! ■ A'.feapitaiwmus táborában a fel ve* vöpiacól problémájának élesedését néni .meríti lei az a körülmény, hogy az,, új világpiac létrejötte követkes- téfcqjűi'' ssriöétí! a kapitalista országok éra-értékesítési szférája. . A dolog lényege áz. hogy a mo­dem kapitalizmus gazdasági viszo­nyaira jellemző az éles ellentét a termelési viszonyok és a termelőerők jellegi! között. Ez jut kifejezésre a gazdasági élet rohamos rothadásá­ba«., a gazdasági válságok romboló hajtásának fokozódásában, az iparmi- fHariaálásában, a konkurrencia-harc tőkekiviteli piacok problémájának éle­sedése — ez jellemző a mai kapita­lizmusra* A második világháború után az ér­tékesítési probléma még égetőbb lett a kapitalizmus számára. A kapitalista .kizsákmányolás szférája jelentősön szűkült. A kapitalista rendszerből ki­váltak Kína és az európai népi demo­kratikus országok, amelyek a Szov­jetunióval együtt megalakították a kapitalizmus táborával szembenálló egységes és hatalmas szocialista tá­bort. A két ellentétes tábor létezésé­nek gialzidaságii eredménye az, volt, hogy szétesett az egyedüli, mindent átfogó világpiac és létrejött két, egy­mással szembenálló párhuzamos Vi­lágpiac. Amint Sztálin elvtárs rá­mutat. ez a szétesés a második világ­háború egyik legfontosabb gazdasági eredménye. vatalos burzsoá statisztika sem ké­pes eltitkolni. Franciaországban és Olaszországban a munkások reálbére 1952-ben alig fele volt a háborúelőtri- nek. Angliában 20 százalékkal ala­csonyabb a háborúelőiti sz.ínvona’- nál. Az imperialista országok néptö­megei nem képesek megvásárolni a legelemibb létfenntartási cikkeket sem. A dolgozók vá s állóképessé gének csökkenését fokozza az állandó tö­meges munkanélküliség. Ezidőszerint egyedül az Egyesült Államokban, Angliában, Nyugat-Németországban, Olaszországban és Japánban mintegy 32 millió teljesen és részlegesen mun­kán élküíi vau. A fizetésképes kereslet alacsony színvonala nemcsak az imperialista országok belső értékesítési lehetősé­geit gyengíti, hanem behozatali lehe­tőségeiket is korlátozza. A kapitalista piac felvevőképessége szűkülésének másifc. fontos tényezője az áruértékesítés! lehetőségek csök­kenése a gyarmati és függő országok­ban. Az imperialisták a maximális profitot hajszolva egyre jobban le­ig,ázzak és rabolják ezeknek az ox* szagoknak népeit. Indiában Indoné­ziában, Iránban és Afrika országaiban tízmilliók élnek az éhhalál szélén, milliók válnak az éhínség áldozatává, A gyarmati és függő országok raga­dozó kizsákmányolása következtében ezekben az országokban a termelő­erők fejlődése igen lassú, a lakos­ság vásárló-képessége pedig rohamo­san esik. Lássunk egy jellemző példát. A Szánd-Arábiában működő amerikai monopolisták minden tonna kitermelt olajból a kitermelési költségek két­szeres éf kitevő hasznot vágnak zseb­re. A munkások, akik kőzvet!enü] az olajtelepeken dolgoznak, munkabér fejében az olaj eladási árának mind­össze két százalékát kapják meg, a további 98 százalék a tőkés proíitja marad. Az ENSZ títkánságának az 1949— 1950. évi világgazdasági helyzetre vonatkozó adatai szerint a földke­rekség egyhatranada lakosságának — ebbe a csoportba tartoznak Burma, Indonézia, a Fülöp-szigetek, Ecuador, Ethiopia, Haiti, Szaud-Arábia, Thai­föld és más függő országok népei — nemzeti jövedelme alig öt százaléka a világ összes jövedelmének. A gyármai és függő országok féke­vesztett kirablása folytán tovább szű­kül a kapitalista világpiac felvevő- képessége. Afrika, amelynek lakos­sága 198 millió, léúyeg-esen kevesebb árut hoz be, mint Belgium, Hollandia és Svájc, amelyek lakosságának szá­ma, együttvéve 23 millió. India és Pakisztán 470 millió lakosságával ugyanannyi árut importál, mint Svájc, amelynek századrész annyi lakosa van. mint Indiának és Pakisztánnak. Az imperialista elnyomás súlyosbo­dása a gyarmatokon a háborút köve­tő időszakban, tovább élezte az el­lentéteket a gyarmatok és az anya­országok között, fokozta az elnyo­mott népek nemzeti-felszabadító har­cát. Mindez szü'kségképen még bo­nyolultabbá teszi az imperialisták szá­mára az áruértékesítési és tőkekivite­li feltételeket a gyarmati és függő or­szágokban. A tőkés világ országaiban a. széles naptömegek vásárlóiképességének ro­hamos csökkenése feltétlenül maga után vonja a fogvaetzási cikkek kül­kereskedelmének csökkenéséi. Az ENSz keretében működő nemzetközi élelmezésügyi szervezet (FAO) az 1950—1951. évre vonatkozó jelenté­sében beismeri, hogy „azoknak .az embereknek többsége, akik a hábo­rú előtt éheztek, ma még jobban éheznek,“ és rámutat arra, hogy ,fi.z élelmiszer-világkereskedelem 3 hábo- rú-dőtti színvonalhoz képest majd­nem egyhannadóval csökkent.“ (Folytatjuk.! Elméleti színvonalunk emelé*^1 segíti eló az Rákosi elvtárs a parOa-memti beszé­dében hangsúlyozta, hogy a tavalyi aszályos esztendő a közeik)lás terüle­tén népgazdasáiguinik száméra olyan gondot- okoz, amire a történelemben már «lg vodt példa. Ugy anakkor hang­súlyozta, hogy dolgozóink számára a mögíeLeOö kenyér ós EsziteMiás bizto­sítva van, csak az szükséges, hogy ta­nuljunk meg úgy gazdálkodni, mint alhoigy megköveteli a tavalya aszályos esztendő. Ennek eMiemére tapasz tatba tő. botgy olyan kislákok és befolyásuk átállt átlő dolgozók i,s felvásárolják a lisz­tet és kenyeret, alkiikDiek biztosítva van. az évi szükségletük. Az ilyen ku- íákokat és dolgozóidat bíróságunk szi­gorúan megbünteti. Lili Mihály,né 38 holdas k ulákasszony, bonyhádi lakos annak ellenére, hogy lakásán e,gy má­zsa ,múlás lisztet, Íi96 kiló kieny-érfaz- tet, 58 kifő rozsot, e,gy darab 3 kilós há Ki kenve rét -tárolt, mégis naponta sonbanáUást szervezett és maga is sorhanállt a földművesszöwtkezet üz­lete előtt. Ezért a bonyhádi járásbí­róság 4 évi börtönre, teljes vagyonel­kobzásra és 5 évi közügyektől való A Tatarozó Vállalat építésvezetősé­geinek dolgozói megértették a mun­kaverseny jelentőségét és harcba in­dultak az I. negyedéves terv idő előt­ti teljesítéséért. Hogy adott szavukat minden részletében, idő előtt, tudják teljesíteni, a tolna: építésvezetőség dolgozói, páros versenyre hívták ki a simontornyai és a bátiaszék* épít-ésve" ze'öségeket a következő versenyezeqr pántok figy elembe véle lével: 1. Első negyedéves tervünket 105 százalékban teljesítjük. 2. Az anyag-takarékosság terén az t'952. IV. negyedévi elért eredmé­nyünket 8 százalékkal túlteljesítjük. 3. A folyamatban lévő munkák kö­zű! a Hídja gólyáiészek sertésfiazta­; tót, a . palánki 100 férőhelyes istálló | mintáit 1953. március 31-ig népgaz­daságunknak átadjuk, s a paksi hajó­állomás épületeit tető alá hozzuk. 4. A dolgozók 90 százalékát havi versenybe szervezzük. 5. Munkáinkat 60 százalékba» szita. eltiltásra Félte. F eh érvári Béla, volt hentes és mészárost, ugyancsak bony­hádi lakost egy év és hat hónapi bör­tönre, 500 forint pénzbüntetésre, 1ÖOO foriral vagyonelkobzásra és 3 évi köz" ügyektől való eltiltásra ítélte. A dolgozó nép állama elítéli és s>ú* íyosan bünteti azokat a dolgozóikat is, a.kiiik a földművesszövet,kezeiben vagy a Négboltnál olyan beosztásban dolgoznak, hogy akniamiHiká jukka! zavart tudnak kieűteni a kenyér és liszt ellátásban. Ilyen Bochtler József volt önálló kereskedő, aki Bonvhádon a szövetkezeti .boltban dolgozott s 1953. február 6-án este 7 órakor, minit boltvezető a liszt és kény ér el­adást beszüntette azzal, hogy a kenyér és liszt elfogyott. Majd záróra után a szövetkezeti bolt hál só bejáratánál be engedte Fehérvári Béláit és aninak a pult alól három kilogramm ken veret és 2 kilogramm lisztet adott, ugyan­akkor Fehérvári Béla lakásán na­gyobb mennyiségű kenyeret és rozsot találtak. Á bonyhádi járási bíróság Bochtler, Józsefet 6 hónapi börtönre» 500 forint pénzbüntetésre Ítélte. hauov-imódszéirrel fogjuk elkészíteni Sztahanovistáink számát 2 fővel emeljük. 6. Az igaz-olatla-n tnulasztök számát 10 százalékkal csökkentjük es a mun­ka,fegyelmet megszilárdítjuk. A mun­ka minőségét megjavítjuk és, -a selej- íei a legkisebb százalékra csökkent, jiik. A párosverseny havonkénti értéke- ilrséra a vállaltot vezetőségét kérjük fői. Felhívjuk a bátasz-ékj és simoir t írny-ai építésvezetőségek figyelmét, hegy csatlakozzanak ezen versenyki­híváshoz és amennyiben valamely vef- senyponiíiot módosítani kívánnák, úgy arról bennünket a legrövidebb időn belül értesítsenek. Sehnéringcr Mártim párt titkár h. Klein József ki-rend, vez. ifeitzmann Márt,- műhely biz, eln ök. együttműködésit éti kölcsönös segély- nyújtást, amelynek alapja a kölcsö­nös segítésnek, és a közös gazdasági fellendülés elérésének őszinte vágya. Fontos emellett hangsúlyozni azt a tényt, hogy a demokrácia és a szo­cializmus tábora élén álló Szovjet­unió ipari nagyhatalom. Nemcsak, hogy nincs szüksége ipari berende­zések és gépek behozatalára a kapi­talista országokból, hanem ezeket a cikkeket nagy mennyiségben szállít­ja. a baráti országoknak. Az utolsó öt év folyamán a Szovjetuniónak a népi demokratikus országokba irányuló berendezés és gépkivitele a tízszere­sére emelkedett. A szocialista tábor államainak köl­csönös kereskedelme szerver része tervgazdálkodásuknak. Az új világ­piacon az áruforgalom tervszerűen fejlődik és mentes a válságoktól az anarchiától és a konjunkturális inga­dozásoktól, amelyek szerves tartozé­kai a kapitalista országok külkeres­kedelmének. Ennek eredményaképen az. új világ,piac felvevőképessége és a benne szereplő baráti országok ki­viteli . lehetőségei évröl-évre növek j szenek. A demokratikus országok kö­zötti áruforgalom az, 1948-tól 1952-ig terjedő idő alatt több mint háromszo­rosára emelkedett. Az elmúlt év első kilenc hónapja alatt az európai népi demokratikus országok áruforgalma az új világpiacon az 1951. év meg­felelő Időszakához viszonyítva 24 szá­zalékos növekedési mutatóit. Az új világpiac áruforgalma sza­kadatlan bővülésének egyik legfőbb magyarázata az. hogy a szocialista labor valamennyi országéban kivétel nélkül gyors ölemben fokozódik a termelés. „Bátran mondhatjuk. — mutál rá Sztálin elvtárs. — hogy az ipar fej­lődésének ilyen ütemével hamarosan sor kerül arra, hogy ezeknek az or­szágoknak nemcsak hogy nem lesz szüksége áruimportra a kapitalista országokból, hanem mnguk érzik majd szükségét, hogy külföldön helyezzék ,el termelésük áruleleslegeit.“ fokozódásában, egyik országnak má­sik ország részéről történő, leigázá­sában, a töm^giak nyomorának növe­kedésében, ami egyértelmű a modern kapitalizmus további bomlásával. \ Fokozottabban érvényesül gazdasá­gi alaptörvénye, amelynek értelmé­ben a kapitalista gazdasági élet nem a társadalom érdekében fejlődik, ha­nem a maximális tőkés profit; bizto­sítása érdekében. Az imperialisták a maximális profit biztosítására irá­nyuló törekvésükben fokozzák az ál­taluk ieigázott országok népeinek ki­zsákmányolását és kirablását, ami szükségszerűen a kapitalizmus szá­mára megmaradt szűkült világpiac felvevőképességének csökkenéséhez vezet A kapitalista világpiac felvevőké­pessége szűkülésének fontos ténye­zője az áruk értékesítési feltételinek állandó romlása magukban az impe­rialista országokban. Á tömegek fo­kozódó elnyomorodásn következté­ben — hiszen végeredményben ezek a tömegek jelentik a legfőbb vásár­lókat, — még jobban kiéleződött az ellentét a maximális profit biztosítá­sára épített kapitalista termelés szín­vonala és a fizetésképes kereslet ala­csony színvonala között. A széles néptömegek elnyom® rodása olyan arányokat öltőit, hogy ezt még a hir Mozaikok a Szovjetunió ipari életéből * JSyesumajev mérnök értékes kezdeményezése Ny estima jev mérnök a itAai 73/36. számú bányaigazgatóság vezetője « főt-eomlasztás új gépesített módszerét javasolta a frontokban különleges mulasztó villák segítségével. A módszer alkalmazása felére csökkenti « művelet idejét, megjavítja a munkaviszonyokat és nagyobb lehetőséget nyújt a bányaifa újbóli felhasználású ra. A módszer különösen értékes a ciklusos ütem szerint dolgozó frontokon, ahol a főteomlasztás egyike a legbonyolultabb és leghosszabb ideig tartó műveleteknek. A legsikeresebben Gyemidov elv társ munJtacsapata gépesítette az om* lasztást, aminek eredményeként dece mberben 31 ciklust végeztek, A ftA nyafa megtakarítás 43—45 százalék os. Vontatott önkiürítö A Szovjetunióban a hatalmas építkezések gyors befejezését egyre több új gép segíti. A lépegető exkavátor példáid a kitermelt földet *»• ga viszi el a lávám helyre. A szlerép per munka közben párszáz méterré továbbviszi a földet. Nagy segítséget nyújtanak az építők munkájában « lánctalpas exkavátorok is. Ezek a gépek a földet 10-—15 méterrel továb- Utják. Nagyobb távolság esetén a lánctalpas traktorok • kiemelt földet önkiürítö autókba öntik. Nehézségeket okozott sok esetben m, hogy ezek az autók a talaj lágysága miatt nem tudtak az exlcavá torok közelébe kerülni. Ilyen aka­dályt csak a hernyótalpas trtaktorok győznek le. A szovjet tervezők nem tértek ki a nehézség elől. üjtípusú ,,D—258“-as pótkocsit készítenek, <melyeket a hernyótalpas traktorhoz kapcsolnak. Az áj kocsiszerelvény űrtartalma 12—15 köbméter, s egyszerre közéi 25 tonna földet tud elszál­lítani. A, traktor kezelője hidraulikus szerkezet segítségével kabinjából iré. nyitja a gépet. As üjtípusú pótkocsiból menet közben is ki lehet rakodni. Az újítók alkotó munkája Moszkvában a keményötvözetek kombinátjában már at évvel esctíSS megalakult Kuznyecov elvtárs mähe lyfönök vezetésével tt feltalálók bri­gádja, Tagjai Csernozubov géplakatos és két konstruktőr: Dmitrlev és Jakovlev elvtársak. A brigád a keményötvözetek termelési folyamatainak gépesítési és automatizálási problémáin dolgozik. A brigád találmányai közé tartozik az új hidraulikus saj toló automata, amely egyidejűleg több munkaigényes folyamatot végez el Az újító brigád a legmagasabb ki tüntetésben részesült: « komplex-bri­gád minden tagját Sztálin-díjjal tüntették ki. A brigád tagjai felajánlották, hogy bármely: váUaiat újítóinak és ész. szerűsUőinék segítenek a munkaigényes folyamatok gépesítésére vo natkozó tervek összeállításában. Kezdeményezésük széleskörű visszhangra talált. Erre elég megemlíteni, hogy csak a keményötvözetek kombinát­jában példájuk nyomán 'már 22 kom plex észszerűsítő és feltaláló brigád működik. Ki takarít meg több fűtőanyagot Maksimilan Pieczynski a szczecini kikötőigazgatóság fűtője verseny, re hívta Lengyelország fűtőit a nagyobb fűtőanyagmegtakarítás érdeké­ben, Pieczynski már 1952-ben is jelentős sikereket ért el ezen a térért: az előírt tüzelőanyag több mint 40 százalékát megtakarította. Eredményéi a kazán gondos kezdésének,' a tökéletesen elégett koksz újbóli felhaszná» lásának köszönhette. H Tatarozó tolnai építésvezetőség dolgozói párosversenyre hívják a siinenienpi és hálaszéki épilésveze ősegeket *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom