Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-07 / 32. szám

2 «ns* pcrmrln 7 pr ji f> t. n Kommentárok Eisenhower kongresszusi üzenetéhez Pekitigi megfigyelők Eisenhower üzenetének hat irányelvéről Eisenhower amerikai elnök az ©-“ mú.l napokban üzenetet intézett a kongresszushoz „az ország helyzeté" .■öl/5 Mint az UJ Kína jelenti. Eisen­hower kijelentéseivel kapcsolatba-!! pekingi megfigyelők megállapítják hogy az elnök beszéde a koreai hé* ború kiterjesztésének és más orszá­gok leigázásának programmját tar­talmazza. A pekingi megfigyelők ar­ra is rámutatnak, hogy Eisenhower üzenete a következő hat „meghatá­rozott” irányelvben árulja el az új amerikai kormány összeesküvését aj agresszió meggyorsítására: t. Eisenhotver köztársasági - kor­mánya folytatni akarja a hírhedt „kétpárti” politikát az egész világ leigázására. 2, Az új kormány politikájának összefüggő globális politikának“ kell lennie. Eisenhower értelmezése sze- i rin; ét' 'azt' jelenti, hogy Ázsiában is a „szabadság“’ ugyanolyan imperia- ’ista rendjét keli bevezetni, mint Európában és a két Amerikában, ami kifosztást és rabszolgaságot jelent. 3. Eisenhower azzal a kijelentésé­vel. hogy kormánya „nem ismeri el’ az Egyesült Államok előző kormá­nyai által a ipultban aláirt nemzet­közi, magállapodásokban vállalt kö­telezettségeket. elárulta, hogy kor­mánya szét akarja tépni a nemzet­közi szerződéseket. Már választási hadjárata során is hangoztatta kifo­gásait a valtai, a potsdami és más megállapodásokkal szemben. Most nyíltan bejelentette, hogy valóra váltja elgondolásait. 4. Eisenhowsr, felszólította a „bő!« vsönös biztonság” amerikai tervének keretébe tartozó országokat, hogy a lehető legnagyobb áldozatokat hoz­zák az amerikai vezető körök „biz­ottságáért'“. Eisenhowert felbőszítet­te, hogy az amerikai csatlósé Samok vonakodnak feláldozni magukat az Egyesült Államok érdekeiért. Szitko­zódott hogy ez ..lelki szegénység.” 5. Követelte a nyugateurópai or­szágok részéről a Wall Street által diktált „egységet.“’ Ez az „egység” azt jeleutené hogy a szóbanlévö or­szágoknak ki kell árusítaniok gazda­sági. katonai és politikai szuveréni- áoukat az Egyesült Államok javára 6. Az új elnök leleplezte, hogy kormányának külpolitikája az ünt- rikai morí'üpbltőkések számára ,.pro- fitszeraö” áru- és tőkekiviteli piaco­kat, valamint nyersanyagforrásoka' Akar biztosítani. Kijelentette ugyanis hogy „barátainknak kezdeményezniök kell szé'esehb piacok és szilárdabb valuták megteremtésétEnnek az a célja, hogy más országok engedjék meg az amerikai monopoltőkének iparuk és kereskedelmük ellenőrzé­sét és sJSuperprcfit kisajtold'«-! az ide­gen országok népeiből. London (MTI): Harry Polliit, Nagy* Britannia Kommunista Pártja főtit­kára Eisenhower üzenetével kapcso­latiján a párt Politikai Bizottsága ne­vében felhívást intézett az angol nép­hez: — itt az ideje, — hangsúlyozza a felhívás.' —, hogy az angol nép cse­lekedjék. Kényszeríteni kell a kor­mányt, hogy Eisenhowerhez küldjön ultimátumot, amelyben a következő­ket jelenii ki: 1. Soha semmi körülmények között nem támogatja a Kínai Népköztársa­ság eiienj háborút. 2. Anglia haladéktalatiul kivonja valamennyi csapatát Koreából, kö­veteli a tüzelés haladéktalan meg­szüntetését, a fegyverszüneti tár­gyalások folytatását valamennyi ha­difogoly hazabocsátását. Anglia sem­mi szín alatt íem vész rész; új ko­reai offenzivában. 3. Anglia feltétlenül szembeszáll Hulks támadó külpolitikáiéval. A felhívás így fejeződik be: Ebben a komoly órában felhívjuk a munkásmozgalmat: egyesüljön a nagy veszéllyel szemben e követelé­sek ki küzdésére és a koreai háború kiterjedté--étiek' megakadályozására. Eden angol /. üliigym in sszler „aggodalma“ E'aenhower háborús tlazító üzenete, moly-bea • állástfoglalt a távol-keleti háború kiterjesztése mellett és „sza­bad kezet- adott” a csangkaieekisíu bandának a Kínai Népiköztársaság el leni agresszióhoz, nagy vihart keltett nyugati burzsoá politikai körökben Az angol alsóházban Eden kiiíiitry- wniezlor Eteenhower beszédére utál­va kijelentette: „Nagy-Briiánnia ha ladóktalánu! kifejezésre juttatni az amerikai döntéssel, kapcsolatos ág<jo dalimat. Az angol kormány hangoz­tatta azzal kapcsolatos aggályait is hogy ennek a döntésnek szerencséire'), politikai visszahatásai {esznek“, Az angol külügyminiszter, a továbbiakban igen élesen hangsúlyozta. hosrv Eisenhpwer döntése „egyoldalú poli rókái céelekmény volt'“, amelyben a beit kormány nem vett részt. A ■ „Reuter“4 egyik jelentéséből ki dórii!, bog.v a Londonban járt Dúl lm amerikai kii'ügy miniszternek nem kis fáradságába került az angol kormány körök „megnyugtatása". Általában azonban — hangsúlyozza a.Reuter — ez a megnyugtatás nem nagyon si­került,' mert az angol kormányt ria­dalommal töltötte el az amerikai dön­tés. Rendkívüli vita n: angol atsóliázbun Az angol parlamenti képviselők igen' nagy várakozással tekintenek a kormány további lépései elé. A képviselők határozatot hoztak- »moly szerint Edennek csütörtökön jelentést kell tennie az alsóháznak a Dulles-sza.l folytatott tárgyalásokról Ez a jelentős annak az egynapos rendkívüli vitának a keretében tör tértik, amelynek egyetlen témája Erecnho'ver kongresszusi üzenete. Az angol burzsoá sajtó eles a merikaellenes kommentár iái A nyugati burzsoá sajtó, de külö­nösképpen az angol sajtó híven visz szatirkröz! a politikai vezető körök aggodalmát. A Daily Mail megállapítja, hogy ’ Eisenhower terve következtében „ki terjedhet a távoikeleti háború. « na gyobb mérvű hadműveletekbe dönt­heti Amerikát és szövetségeseit. Ez a kiterjesztés súlyosan veszélyeztet né helyzetünket Honikon ehnri é Malájfö’dön. Már most is nagyon sn iyo* hatást gyakorol az amerikai e’- uök kongresr-zuoi üzenete Ázsia többi részében, főként Indiában.“ „Eken- liower döntése amerikai döntés, de iia bajokhoz vezet, akkor mi setn ússzuk meg ép bőrrel. Jogunk van 'cgteijesebb oréilyel közölni nézetein A f.eihéborodá-,óban őszi me hang ■: lomti)untár , megjegyzi, hogy „az új amerikai külpolitika mozgató «zcllemt John Poster DuKes. ak; rúdióbeszé elésében ijesztő hányavetisógge! is­mertette megdöbbentő progragimjá; Türhetetlén szomtelens-ág jellemzi az új amerikai rendszert“ írja befejező ■sül a szélsőségesen reakciós nagy au goi lap. . A konzervatív Dai.y Exoress kr emeli: „DulJes csak saiátmagársak ..köszönheti, hja- fagyosnak érzi a londoni légköri. A nyuga’európá’ egységei követelő fenvege:Őző sza­vai úgy iiatnak mint arculcsapás Azt mondja: .Anglia vagy teljesíti Amerika ‘ kívánságát és Európává’ rgvesül. vagy viseli a következrué- iveket*. De hogy idejűtottuok. annak >óré-ab az az oka. hogy az aago’ oolítikusok úgy tekin'ették Washing- ont, mint * nyomorék mankóját — Hosszú sorokban tolongtak Amer- kába könyöradományokért koldulni •kitidfa!amizsnékért hajbókolni. Mit* assa m:g Anglia, hogy megáll a sá­rit j lábán,” A Daily Express túlsóknak t&!á<- ;a azt -is, amivel Anglia eddig bozz'á- árúlt Amerika háborús politikáié­hoz. A lap em’att veszélyez'etve lő'- !a a birodalmi érdekeket. Kaíegórí­tusán kijelenti: „Többre nem v;> jvunk hajlandók”. . A konzervatív Yorkshire Pöst. Eisgnhower üzenetével kapcsolatban kiemeli: ;,a hír éles feszültséget kő­éit. Mind 0 konzervatív párt. mind 3 munkáspárt részérö' sürgetni fog- iák Churchillt. hogy akadályozza meg ezt a tervet.” A liberális News Chronicl-- nv: ■ tan kimondja, hogy Eisenhower ter­ve ..elidegeníteni egész Ázsiát, bele- 3rtve Indiát. ,s. A rideg tény az — hangsúlyozza — hogy Formoz-j rá­világít az angol—amerikai viszony hggyengébb láncszemére. Minden eddigi ango kormány. . állandóan lieztfc az olyan politikát, anfely i:lterjes2jjhetné s- háborút Kínára.” V Times, az angol nagy burzsoá­zia lapja a kongresszusi üzenetet kommentálva kioméli: „Ez az elhatá­rozás csak aláhúzza majd az ellen* “éle-ijot -a -nyugati kormányok nézetei között.“’ A jobboldali Scokman fe;liibcrc- Íottan arra inti az új- amerikai kor­mányt: ,-A diadalittas republikánu- -oknak .meg kell tanuiniok, hogy a oolitika' a lelit-tséges dolgok művé* szóte. Anglia nem hajlandó az Eisen- 'oVycr üzenetében' kifejtett politikát ‘ámogatni.” I francia sújtó kom mentárjai-A francia -ajtó ugyancsak igen komolyan foglalkozik Eisenhower kongresszusi üzenetével. A Midi Librelatfi emeli ki, hogy „Eiseiihow-r .* -határozása igen veszélyes a fran- '**k számára." K'ngsbury Smiih, az INS' amerikai hírügynökség euróoa- veZEtő tudósítója a francia külügy­minisztérium jóltájékozott köreire, hivatkozva azt jelenti, hogy ..Fran­ciaország ellenzi az Egyesült Államét, :érvoit.“’ Indiai lapvélemények Az indiai sajtó kommeriáriai rávi­lágítanák,- hogy egyáltalán nefn alap* 'alánok azok a nyugateurópai aggo­dalmak. amelyek különös mértékben '.nrtanak Ázsia és mindenekelőtt In­dia' véleményétől, Á Times of India vezércikkének címe: ..Téli őrültség’' es E'senhower kongresszusi üzen'- iát: .baljóslatúnak” minősíti. A rn adta szí Th-; Hindu élesen el­it él'i Eisenhower kongresszusi üzene­té:.. amv.ynel cVafe egy célja van: Az amerikaiak új' front megnyitá- -áva! akarnak kijutni a jelenlegi ka­tonai zsákutcából”. A? angol Scotsanan delhi levelező­je a következőket jelenti lapjának: .India; külpolitika: megfigyelők né­zete szerint Eis.nhower döntése nem­csak élesen ellenkezik India egész 'ávolkeleli politikájával hanem valc- -ános) arculcsaná«a Indiánok,“’ Kü'politikai hír©!< — sorokban Tirana A szerdai albán lapok közölték, a belügyminisztérium jelentését, amely szerint a közbiztonsági erők a lakos ság támogatásával az utóbbi időben húsz kémet é-s diverziós ügynököt sömmiSiTettek meg az ország kü ön bözö vidékein. Az ügynökök jugo- szláv kémközpontokban kaptak ki­képzést és azután átdobták őket Al­bániába. Valamennyien Jugoszlávia ba szökött háborús bűnösök voltak. (MTI) A londoni rádió jelentésbe szoriqt Tito elfogadta a török köztár­sasági elnök meghívását és közölte-5 hogy kész. Ankarába látogatni. Washington L'j-Zéland washingtoni nagykövete az amerikai külügyminisztériumban kormánya „súlyos aggodalmának” adott kifejezést újzéíandj állampolgá­rokká! szemben alkalmazott intézke­dések miatt Az amerikai hatóságok — mint a londoni rádió jelenti — a MacCarratb—Walter-törvény alap ián San Eraneisc-óban, eljártak két úTzé hindi állampolgár ellen, akik Nagy- Britanniából az Egyesült Államokon keresztül akartak hazautazni. A Ion doni rádió hozzáfűzi, hogy az eset • kellemetlen kommentárokra adott -ilka'-mat.1’ mind az Egyesült Államok, mind Uj-Zéland sajtójában. Hága A Router je'entóso szerint a hol" •-.ndiai- árvíz ho'á'os áVIozatafnsl- oámn szerdán ióva! ezer fölé emel­Az angol belügyminiszter szerdán az alsóházban kijelentette, hegy a keíetangliai árvíz halottainak száma többszáz. az eltűntek számát még nem tudják -megállapítani. A dagály további tengerárral fenyeget. London A londoni rádió jelentése' szerint az afrikai nemzeti kongresszus és a délatrikai indiai kongresszus eqyü'- es nyilatkozatban jelentették be til- ‘akozásukat a Malar.-lcormány. - két ’iiabb jogfosz.tó törvényjavaslata e> ’en, melysk felhatalmazzák a kor­mányt. ho^gy kihirdesse a kivóte'es állapotot,, és, szigorú büntetéssel sújt­sa azokat, akik résztveszne-k a pol­gári cngedétíenségi mozgalomban. London A Daily Worker jelentőse szerint mind több angol szakszervezet és munkáspárti szervezet tiltakozik a 'épek békekongresszusán résztvetl küldötteknek az angol munbáspári- iól való Kizárása ellen. Withernsea munkáspárti szervezi' lének női tagozata határozatot foga­dott el, amelyben szintén tiltakozna^ az et.cn. hogy az Angol Munkáspár* vorksh.irei kerületi szervezője ‘ be- ‘il-totta n hullj békebizottság műkő- lését. A gépipari munkások egyesült szakszervezete hely; szervezeténok oolittkai albizottsága Rotherhambsr ilíakozotf a néuek béke-kongresszusé V,, Munkás- vártból. való kizárás.-) ci.cn r.hurchitl azi remélte, hogy legutóbbi uuawozaoa soi-au f.iseuhbwerret könnyíthet valamit Anglia nehéz népgazdasági helyzetén, az eredmény azonban az lett- hogy a két ország közötti gazdasági ellentétek még »«* lyosabbakká váltak. An<»oi-oimrikai idill O Áss angol ipar hely sete 1952-ben 'Angiid há. borús előkészületekre fordított kiadásai to­vább nőttek cs amint az ,.Economist“ című folyóirat írja, „ó ki­adások jelenlegi szín­vonala minden bizony- nyál közelebb van az 1000 millió fontsterling, hez, mint a költségve­tésben előirányzott 1462 millió fontsterlinghez Az angol sajtó kidom­borítja a hadirepíliő- gépgyártás tavalyi ki­bővülését, rámutat arra, hogy a repülőgépipar­ban foglalkoztatott műn kások szánta 1952 fo­lyamán 20.000-rel nőtt. Ugyancsak fokozódott a harckocsik és más fegyverzet gyártása is. Ennek ellenére az ipari termelés általános színvonala nemcsak, hogy nem emelkedett, hanem amint az ,,Eco­nomist" megjegyzi, há­rom százalékkal az 1951-es színvonal alatt . volt. A fegyverkezési ver­seny lényegesen növel, te az acél- és szénszük­ségletet. Az angol kor­mány már 1946-ban el­határozta, hogy 768 millió font sterlinget fór• dit az acélipar fejlesz­tésére és az acélterme­lést 1952 —1953-ig 17.5 millió tonnára emeli. Búr a tőkebefékte ések a folyó év elejére el­érték a 310 millió font. sterlinget, vagyis majd­nem kétszeresen túl­szárnyalták az 1946-ban előiránuzott összeget, az acéltermelés csupán 16.1 millió tonna volt. Anglia kénytelen Volt 1.8 millió tonna acélt importálni, ebből 800 000 tonnát az Egue- süH Államokból, — há­romszor annyit, mint 1951-ben. De ez az in­tézkedés sem ment't'e meg az angol ifMir szá­mos ágát a fán zó acél- hiány tói. Anglia széntermelése az elmúlt éltben 226.5 millió tonnát tett ki, vagyis alatta maradt az 1913-as , színvonal­nak. amikor 292 mil­lió tontui szenet bá­nyásztak A nyilában. '051 -hez képest a szén­termelés bizonyos nö­velését sikerült elérni, de csak a túlóra-rend­szer széleskörű alkal­mazásával, topáhhá az­zal, hoan 22 0/‘(t más i nnráah/iT elbocsátott 1 mtin’ -ís jött a szén- ! iparba. Az angol gazdasági élet militarizáidsánaJi súlyos következményei a múlt év folyamán különösen azoknál az iparágaknál mutatkoz­tak meg, amelyek pol­gári szükségletekre ter­meltek. Az angol dol­gozók vásárlóképessé­gének további ■ csökke­nése, amit a fegyverke­zési verseny és a köz­szükségleti cikkek árá­nak . emelkedése idézett elő. már 1951-ben a ter­melés rohamos vissza­esését vonta maga után a könnyűipar szá­mos ágában (bútor-, konfekciós-, cipőipar, »tb.) A belföldi piac szű­külése, valamint a töb. bi kapitalista ország konkurenciája a kül­földi piacokon, komoly válságba sodorta az angol textilipart. Ez az ősrégi angol iparág a válság idején, amint a ,,Ministry of Labour Gazette“ adataiból ki­tűnik, 100.600 szakmun­kást veszített. Az clbo- csátot; munkások tíz-ez­rei kerültek a nyomor és az. éhínség szélére. A párnutszövettermelés 1952 szeptemberében mindössze 66.6 százaié, ka volt mz egy ézn'd azelőtti termelésnek. Anglia textilkivitele az elmúl* évben értékben kifejezve cayhnrmadíi- val esett- 1951-hez ké­pest. A fegyverkezési ver­seny és a nyomában jelentkező - acélhiány következtében hanyat­lásnak indult az angol kereskedelmi hajógyár, tás. Az 1952 szeptembe­réig terjedő 12 . hpntp alatt Anglia hajógyárai­ban összesen 1.1 millió tonna,'artálpul kereske­delmi hajókat bocsátot­tak vízre az előző 12 hónapban vízrebocsá- t-otl 1.5 millió tonnával szemben. ,,Az angol hajóépítő cégek. — ír­ja az „Economist“ — kénytelenek közölni belföldi és külföldi meg rendelőikkel, hoay az 1953-ra megrendelt ha­jókat, valószínűleg nem tudták elkészíteni. A német és lupán kottkur- rensek előnyőseid) hely. zethen vannak éf.s nvnr- sabl) szállítást biztosít­hatnak." A mondottakból kö- I- fiz hona Ang­lia aazdneáai életének iní1)*nrl*ál-isn rj fernr verkezési ha jsza Anglia­hagyományos export- iparágainak hanyatló • sá\ a kivitel csökkené. sót- vonja maga után. Az angol kormány a fegyverkivitelben keres - kivezető utat. Ha Ay- lia nem lehet többé ,.a világ műhelye", laioi- gatjálc Anglia vezető körei, tatán sikerűi majd a támadó Észtrk- at-lam í Tömb „arzenál, jónak“ szerepét jót- szania. A reál,‘dós sajtó ellúgyulásáriak oka az, hogy 150 millió dollá­ros amerikai halomi rendelés teljesítése vár Angliára. Az Egyesüli Államok angol repülő-. gépeket és harckocsikat szándéltozilí kiosztani kisebb nyugateurómi csatlósai között. De kell-e külön beszélni arról, hogy q megren­delések csupán az ame­rikai nagybácsi ala- mizsáni. Az Egyesült Államok nem hajlandó Angliát- fegyvergyártó „arzenállá“ tenni. Ang. Uában csupán alom- bombázóinak támasz­pontját látja. Az Egyesült Államok az Északaitlanli Tömb arzenáljának szerepét a ruhrvidéki iparra, a fuhrt mágnásolira bíz- so. Az úgynevezett. „Európai Szén- és Acél­ipari Egyesülés“ fblszö-. bönálló életbelépése széles távolotokat nyit meg a nyugatnémet mo­nopóliumok és amerikai gazdáik (lőtt p nt/v gateurópai erő. és anyag források fokozot­tabb mozgósítása terén. Az Egyesült Államok azonban nemcsak a há­borús előkészületek bá­zisának tekinti az euró. pai szén- és acélipari kartellt-, hanem eszköz­nek is Anglia .gazdasá­gi pozícióinak aláakná ■ zására, Angiig acél- és szénipara aligha verse, nyezhet majd az euró­pai kartellal. Milyen módszert af<p*> latiak az angol nagy­iparosok r feladat meg­oldására? Természete sen nem ajánlják a fegyverkezési verseny beszüntetését. Nem, a: iparra kivetett adók csökkentéséi követelik, hoan ihtmódon tőke „szabaduljon fct‘ újabb beruházásokhoz,. Ei azonban a tömegek to váhbi clnyomorodúsát, a belföldi réce további összezsugorodását ie. len'i tehát a termelés további visszaeséséi. 1 é,.'.. Harry Polliit felhívása az angol néphez

Next

/
Oldalképek
Tartalom