Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-01 / 27. szám
V 1933 FEBRUAR 1 NAPLÓ Ä A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata az 1953. évi tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről és végrehajtásáról JV mezőgazdaság dolgozói előtt az a feladat á'l hogy pótolják az őszi munkákban bekövetkezett lemaradást, a lehető legkorábban megkezdjék a tavaszi talaj munkákat, valamint a korai növények vetését, megműveljék és bevessék az ország szántóföldjének minden talpalatnyi területét. A tavasz: mezőgazdasági munkát olyan minőségben és olyan a9 ro technikai módszerekkel végezzék, hogy ft Itétlénül elérjék, sőt túlszár nyalják,az 1953. évi tervben előirányzott termésátlagokat. A t(-;v teljesítése és túlteljesítése érdekében a mezőgazdaság .rá nyitó szerveinek ki kel! küszöbö ni az őszi munkák során elkövetett hibákat, fel kell számolni az irányítás és az ellenőrzés bürokratikus és laza módszereit. Különösen fel kell saá- mplniok minden megalkuvást, a nehézségekkel szembeni meghátrálást, csirájában el kell fojtaniok minden ellenséges kártevő kísérletezést és bátor fellépéssel gondoskodniok kell a nehézségek leküzdéséről. Az egy éni gazdálkodóktól,' a termelőszövetkezetek tagjaitól, a gépállomások es áriam! gazdaságok dolgozóitól ped.g azt követeli a terv teljesítése, hogy legjobb tudásukkal és munkaerejűikké! lássanak hozzá a tavaszi munkák előkészítéséhez, a lehető legkorábbi megkezdéséhez és gyors befejezéséhez., hogy jó terméssel biztosítsák • dolgozó népünk bőséges el'á* fását-. Ezért a Népköztársaság M- niszíertanácsa az alábbi határozatot hozza: r. Az 1953. évi tavaszi szántás-vetési munkák során biztosítani , kell az ország minden talpalatnyi szántóföldjének megművelését. 1. A szántóföldek teljes megműveléséélt és a helyes agrotechnikai módszerek alkalmazásáért, felelős: a) . állam; gazdaságokban, kísérleti és tangazdaságokban, valamint cé* gazdaságokban a gazdaság igazgatója, b) termelöszöve’kezetekbcn (csoportokban) az elnök, az egyéni művelés alatt álló területeken a tulajdonos. - illetőleg a ténylegesen gazdá"- kodó. személy, az állami tartalék ingatlanokon a helyi földművesszc- v elkezd ügyvezetője. 2. A termelőszövetkezetek, az egyénj termelők és a földművesszr- vetke.zetek kezelésében, lévő szántr- tőrületek megművelésének ellenőrzéséért és biztosításáért a megyei, járási és községi tanács, ezen belül a végrehajtó bizottság, illetőleg annak etlmöko. állami gazdaságok területénél' pedig irányítószervük felelős. 3. A teljes szántóterület megművelése érdekében a községiek összes szántóterületére meg kell állapítani a művelésre kötelezett gazdaságot vagy, személyt. a) Az állami gazdaságok és erdők minisztere,, valamint a szántóföldi gazdálkodást folytató egyéb állami gazdaságokat irányító miniszterek, a gazdaságaikat irányító szervek útján február 2C-lq kötelesek értesíteni az. illetékes községi tanácsot, hogy a község területén hány kát, holc] a szántóterület. b) A földművelésügyi miniszter és a belügyminiszter gondoskodjanak arról, hogy a járási tanácsok február 2C-:g közö’jék a községi tanácsokkal a község termelőszövetkezeteinek; szántóterületét. c) A községi tanács február 28-lg köteles a község területének minden egyéni birtokosát felhívni, hogy, a község területén birtokukban lévő szántóterület megműveléséről gondoskodjanak. Ugyancsak köteles felhívni a földművesszövetkezet ügyvezetőjét. hogy a földművesszövetkezeteknek február 28-lg hivatalosan átadott terület hasznosításáról kisha- szonbérletbe történő kiadás vagy saját kezelés útján gondoskodjék. dj A felajánlott de február 15-ig át n&m vett szántóterületek megműveléséért . a felajánló felelős. 1953 február 15 és szeptember 1 között földfelajánlás címén szántóföldet átvenni nem lehet. II. rAz 1953. évi növénytermelési terv végrehajtása érdekében minden gazdaság, illetve gazdálkodó a számára e’.őírt termelési kötelezettséget tartozik teljesíteni. 1. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek. valamini a szántóföldi termelést folytató egyéb állami vállalatok növénytermelési tervéit jóváhagyott termelési tervük alapján kell teljesíteni. 2. Az egyéni termelők az alább növényeket kötelesek meghatározott területen termelni: a) Aki őszi kenyéraabona vetési kötelezettségét nem teljesítette. a hiányt elsősorban tavaszi búzával, illetve egyéb tavasz;, gabonával köteles pótolni. A vetéseket úgy kell végié,zni, hogy az összes gabonavetésterület — az ősziek a tavasziakkal együtt, — a szántóterületnek országosan 45 százaléka legyen. b) A 83/1952/IX. 16. M T. sízámú rendeleti»-:« megjelölt körzetekben a tavaszi árpa vetésterületét sörárpá- val kell bevetni. c) A községi vetésterven belül a burgonya vetésterületét szántóterületük arányában termelőnként meg kell határozni. Napraforgót a termelők a szántóföld legalább hét százalékán kötelesek termelni. A kijelölt ipari üzemek 15—20 km-es körzetében a burgonyatermelés: kötelezettséget legalább 50 százalékig ipari burgonyával kell teljesíteni. A községi tanács az egyéni termelők burgonya és naoraforgó termelési kötelezettségét, e őzet es meghallgatásuk után. február 2c-ig köteles megadni. 3. A tavaszi munkák idejében való elvégzése érdekében az egyéni termelők tulajdonában lévő fogatolnak az alábbi mértékben keli mezőgazdasági munkát végezni: aj A mezőgazdasági iginerőtulajdo- nosok kötelesek Igaerem,kkel a tavaszi mezőgazdasági munkák során állandó és folyamatos munkát vl- g^ri. bj A községi tanács az egyéni •■gaerőtulaidonost •— amennyiben saját területén ez időszerű mezőgazde- '••ági munkáit elvégezte. — köte’ezheti más gazdaságban mezőgazdasági munka vógaésére. Az ígv elvégzett munkáért a hivatalos díjtételek szerint- megállapított munkaidíjat kell fizetni, ii a. A tavaszi mezőgazdasági munkák végrehajtására az állami gazdasági oknak, term előszőve: kecel ek n ek. gépállomásoknak és az egyéni termelőknek a téli hónapokban szervezetten fel kell készülni. 1. A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők saját maguk kötetesek gondoskodni teljes tavaszi vetőmagszükségletükről. a) A termelőszövetkezetek a termelési tervükben meghatározott tét égterülethez szükséges vetőmagról február 28-ig kötelesek gondoskodni és a vetőmagot a vetés idejéig gondosan megőrizni. \ b) Az T. és II. típusú termelőszövetkezet: csoportokban a tagok részesedésük arányában adják át a vetőmagot a termelőszövetkezeti csoport által kijelöli felelősnek és vetésig Központilag tárolják tisztított állapotban c) A temielőszövetkezelek és az egyéni termelők a vetéstervük teljesítéséhez esetleg hiányzó vetőmagot csere vagy vásárlás útján szerezzék be. 2. A tavaszi vetéshez gondosan kiválogatott, tisztított és szükség szerűi' csávázott velőmagot kell előkészíteni. a) Az állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek és az egyéni termelők . tavasszal elvetésre kerülő vetőmagvak tisztításáról, továbbá i ta\3sz; búza és a tavaszi' árpa, valamint re piilőüszög fertőzöttség esetében a zab vetőmag csávázásiról február 28-ig kölesek gondoskodni. M Az állami gazdaságokban legalább háromezer kát. hold tavaszibúza, tizenkétezer kát. hold tavaszi- árpa, kétezerötszáz kát. hold gyapot: a termelőszövetkezetekben hatszáz kát. hold tavaszibúza, háromezer kát. hold tavasziárpa vetőmagját a vetés -lőtt jarovizálják. c) Az állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek és az egyéni termelők minél nagyobb mértékben végezzék el a vetőmagvak vetés előtti napon való melegítését. 3. A tavaszi szántás-vetési munkák minéll gyorsabb elvégzése érdekében gondoskodni kell minden munkába állítható gép kijavításáról és felhász nálásáróL a) Az állami gazdaságok és a gépállomások igazgatói felelősek azért, hogy az összes erő- és munkagépeiket február Űrig kifogástalan minőségben kijavítsák. b) A termelőszövetkezetek és az Jgyéni termelők minden felhasználható ekét, boronát, simító!, hengert vetőgépet, legkésőbb február 28-ig javítsanak ki. c) A termelőszövetkezetek a gépál- dmásokkal február 15-ig kössék mer i génmunka szerződéseket. A szántóföldi brigádok területeit és ösxzeté eleit állandósítsák, a művelés: eszkő röket jeuvzökönvvileg adják át és » gépállomások traktoros brigádjával a ‘avaszi munkák végrehajtását egyeztessék össze. 4. A földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok és erdők minisztere a tavaszi munkák megkezdés^ előtt ellenőrizzék az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, gépállomások és a községek felkészülését a tavaszi munkákra. a) Az állami gazdaságokban február 15 20 között helyszíni szemle útján kell felülvizsgálni a vetőmagvak előkészítését, a gépek kijavítását és a tavaszi munkák megszervezését, b) A termelőszövetkezetekben a ve. tőmagvak elkészítését, a munkagépek kijavítását, a brigádok felkészülését február 20. és 28. között helyszíni szemlén kell ellenőrizni. c) A gépállomások gépeinek kijavítását és a traktoros brigádok fék szerelését és megszervezését február 15—20 között minden gépállomáson helyszíni szemlén kell felülvizsgálni. d:) A községekben a helyi tanácsok helyszínen ellenőrizzék az egyéni termelők fölkészülését a tavasz: munkákra. IV. A tavaszi mezőgazdasági munkákat i fejlelt agrotechnikai módszerek széleskörű alkalmazásával kell végrehajtani. !. A téli időszak,Iván el kell végezni az őszről elmaradt méiyszár.ást. Ezért az állami gazdaságiok, a gépállomások javítás alalt nem álló. gépei, az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és az egyéni termelők fogatai minden alkalmas időben a lél folyamán is végezzenek mélyszántást. 2. A tavaszi tailajelőkészítést a lehető legkorábban meg kell kezdeni és a legrövidebb idő alalt kell végrehajtani. a) Azokon a szántóföldeken, ahoi az őszi, vagy téli mélyszántást nem végezték el, a talaj tavaszi fölszán. tását, amint a talaj állapota megengedi, azonnal meg kell kezdeni és legkésőbb nyoOc napon belül be |jeít fejezni, A szántással egyidöben el kell végezni a foigasiolást. b) A felszántott földeken, amint a talajra rá lehet menni, a siinílózást (fogasolást) azonnal meg két kezdeni és legkésőbb báro-m napon .'belül be kell fejezni. c) Az összes szántóterületek felszántását és simitózását (l'ogasolasáí) legkésőbb március 31-ig az egész ország területén be kell fejezni. A frissen szántott és slmítózotl területeken vetésig fogasolással, illetve Unitivá tarozással kell a velőágyat előállítani. 3. A termésátlagok fokozása érdekében fel kell hasznáni az összes ren delkezésré álló istálló- és egyéb szervestrágya készi'.etcke!. a) Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők izokon a területeken, ahol ősszel mélyszántást nem végeztek, a szántással egyidöben munkálják be a talajba az összes ősszel ki nem hordott, illetve'télén összegyűlt) érett és középérett istállótrágyát. b) Azokon a gyapotterülcteken ahol az őszi alaptrágyázást nem végeztek 'öv kát. holdanként 50—150 kg szemcsézejt , szuperfoszfátot kei! kiszórni a tavaszi talajelőkészítés előtt és a taíajelökészíléssel a földbe bemunkálnj. c) Azok az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, amelyek az őszi mélyszántást elvégezték, a rendelkezésre álló istállótrágyát február 28- :g a trágyázásra kerülő tálcák szélére szarvasokba hordják ki és földe.jék le. dl Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben általánosan hé kell vezetni a trágyakezéiés fejlett módszereit. A földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok és erdők minisztere február 15-ig adják ki a fejlett trágya'kezelési módszerek megszervezésének és agrotechnikájának utasítását. Biztosítsák, hogy minder állami gazdáságiban és a termelőszövetkezetek legalább 50 százalékában az állami gazdaságok trösztjeinek valamint a megyei és járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak főagronó- musai és a gépállomások agfonómusa a helyszínen mutassák be a fejlet' teágyakezelés módszerét és a beveze lést folyamatosan ellenőrizzék. 4. A szántóföldi növények tavas:?' vetését, amint az egyes növények -sírázásához szükséges hőmérséklete1 a talaj elérte, azonnal meg kell kezdeni és a legrövidebb időn belül be kell fejezni. , a) A sinrlitózássial egyidöben, amint a talajra rá lehet menni, meg ke" kezdeni és legkésőbb március 15-:g he kell fejezni a mák. tavaszi búza a borsó, az olajlen, a rostlen, a ler- -=e, a bükköny a hagyma, a füve: herék vetését. Ezeknek a növénylk- Tck elvetésére fe! kel! hasznain -amden olyan télvégi és koratrvasz1 :dőt. ame'y — n talaj nedvesség! á'- lapotát figyslembevéve —■ alkalmas a vetési muiikálato-k végzésére, tekintet nélkül arra, hogy a vetés után még télies időjárás várható. b) Amint a talaj hőmérséklete elérte az 5—8 C-fokot, meg teH kezdeni és április 10-ig be kell fejezni a tavaszi árpa, a zab. ». lucerna, a vöröshere a baltacin, a napraforgó, a csil&agfünt, és cukorrépa, a takarmányrépa vetését. c) 8—12 C-iok talajhőmérsékletnél meg kell kezdeni és április 3C-lg be coll fejezni a burgonya, a szója, a csicsóka, a cirok, a csumiz, a köles, a marhaikáposzta, valamint az Ajtóidon a kender, a báb és-a kukorica vetését A rostkender, a bab és a kukorica vetését az északi és dunántúli megyékben május 5-ig kell elvégezni. d) , A 14 C-íok talajhőmérsékletnél meg kell kezdeni és legkésőbb április 30-ig be kell fejezői a gyapot vetését, e) 12—16 C-fok talajhőmérséklet mellett meg kell kezdeni és legkésőbben május 5-jg bg kell fejezni a ricinus és késői napraforgó vetését, dohány palántázását május 20-ig, a fűszerpaprika palántázását május 31- ig kell befejezni. f) A vetésre alkalmas talajállapot és talajhőmérséklet mellett a tavaszi búzát, a tavaszi árpát és zabot az állami gazdaságok három munkr napon belül, a termelőszövetkezetek (csoportok) & egyéni termelők hat munkanapon , belül, a burgonyát, kukoricát, napraforgó: és cukorrépát az állami gazdaságok öt munkanapon belül, a terme'ő.-zövetkezetek (csoportok) és egyéni terraislck nyolc munkanapon belül, a gyapotot az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéni termelők egyaránt öt napon belül kötelesek elvetni. g) ..A földművelésügyi miniszter, valamint az . állami gazdaságok és erdők minisztere az országos határidőn belül megyénként és trösztömként állapítsák meg az egyes növények vetésének végső határidejét és a megyei tanácsok a megállapított végső határidőket hivatalosan kötelesek a termelőszövetkezetek és egyéni termelők tudomására hozni. A gyapot Vetésének a megkezdését országosan a földművelésügyi miniszter határozza meg. h) A vetéseket az állami gazdia- ságok. a termelőszövetkezeteik és az egyéni termelők minél nagyobb területen a .fejlet: vetési módszerek alkalmazásává! végezzék el. "Ezért az állami gazdaságok legalább 40.200 bat. ho'd tavaszi gabonát és az ösz- szes rostién,!, a termelőszövetkezetek legalább 60.000 kát. hold tavaszi gabonát és az összes rostlent kereszt- sorosán vessék ej. Az állami gazdaságok legalább 43.400 kát. hold kukorica é* napraforgó, a terme!őszö- vet.keze.tek legalább 175 000 kát. hold kukorica és napraforgó vetést végezzenek négyzetes Vetéssel. i) Az állami gazdaságok,. termelőszövetkezetek és az egyénileg do’> gozó .parasztok a kukoricát és a burgonyát, valamint a cukorrépát é= dohányt elsősorban frissen trágyázott terület^ vessék. Azokon a szántóterületeken, amelyek közvetlen, istálló- ‘rágyázásban nem részesültek, a km korica és burgonya terméshozamát érett Lstállótrágyéva!.' komposztál, baromíitrágyáva! vagy fahamuval végzett fészektrágyázással növeljék. 5. A tavaszi szántás-vetéssel egyidöben végre kel! hajtani az őszi vetések, valamint a j-étek és lege- !6k télvég.i és koratavaszi ápolási munkáit. a) A földművelésügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy a belvizek ‘evezotésót 3 kultúrmérnöki és be- vízrendező hivatalok úgy biztosítsák hogy a tavasz; vetések idejére a belvizek ne akadályozzák n szántás- vetés munkáját és az őszi vetések teilődését. A belvíz levezetéséhez az állami gazdaságok, gépállomások termelőszövetkezetek és az egyént terme’ck gép.- Iga- és kézierejükkei kötelesek segítséget nyújtani. b) Az állami gazdaságok, a termel öszö vetkezetek és az egyéni termelők tél végén és koratavasszal. amint a talajra rá lehet menni, a felfagyott őszi vetések hengere zését-. azonnal végezzék el. A jól úttelé't őszi vetéseket a faqy veszélyek múltával azonnal, de legkésőbb á— rilís 15-l.g meg kell íogasolni (bőm* nálni). c) A gyengén telelt és a késő ős< vetéseket az erre a céjra rendelkezésre bocsátóit és a termelő üzemek készletében lévő pétfeó műt«'-, gya teljes, felhasználásával,, fejti#* gvázáéban kel.1 részesíteni. Az á'k- mi gazdaságok legalább százezer, a, termelőszövetkezetek legalább i.c0 ezer kát. holdon el az őszi vetés tavaszi fejti-gyázását pétisé-’ val illetve komposzt. vagy szeri,* cséziett trágyák felhaszná'ásávaí. Ezenkívül széles körben meg kell szervezni a hulladéktrágyák (hamu, baromfitrágya, stb.) összegyűjtésé? ás fejtrágyázásra való felhasználását. d) A rétek, legelők és évelő szá- iastakairmány-vetések ápolásánál elsősorban el kell végezni a fagyott gyep, illetve vetés bengerezését, a gyomirtást és talaj egyenget ést. A e- gelökön a delelők és karámok hí- lyén összegyűlt trágyák egyenletes szétteregetését, a kutak és vályúk, va.iimint azok környékének gondozását, a szakaszos legeltetés beosztását és a rétek legelők tavaszi fásítását legkésőbb április 15-lg el kell1 végezni. c) A vetéseket meg kell védeni a nővények kártevői ellen, ezért a fertőzött területeken a mezej pocok, ürge és hörcsög irtását április 15*lg, a gabonafutrinka lárvájának irtását május l-'g, a kukoricamoly irtás érdekében a kukorica- cirokszárak és egyéb növényi részek felhasználását május 15-.g el kell vég ózni. V. A tavaszi mezőgazdasági munkák végrehajtását gyors és meghízható jelentésekkel és helyszíni vizsgálatokkal kell el! enő rázni és a kötele * zotts-égeiket nem teljesítők <>t. vagy. kötelességeiket njulasztókat felelősségre keld vonni. 1. A földművelésügyi miniszter, az állami gazdaságok és. erdők rn - nisztere. valamint a szántóföldi termelést folytató gazdaisággkát irányító miniszterek a .Központi Statisztikai Hivatallal együtt szervezzék még a tavaszi munkák jelentőszolgálaiál és folyamatos ellenőrzésekkel biztoi sítsák a jelentések megbizfaatőségét. A helytelen és hamis jelentést adó? kát bűnvádi úton vonják felelősségre. ■ 2 A helyi tanácsok április 10. és 20. között minden községben tartsa- nav- határszemlét.. Állapítsák meg a szántóterületek megművelésének mértékét és azokat a termelőket, akik az időszerű tavaszi, mezőgazdasági munkát nem végezték el. határidőre kötelezzék a munkák végrehajtására. 3. Azok ellen az egyéni termelők ellen, akik szántóterületüket önkényesen elhagyják és a felszólítás után sem gondoskodnak megműveléséről, a községi tanács köteles eljárást indítani. 4. Azokat a községi tanácselnököket pedig, akik nem gondoskodnak a területükhöz tartozó szántóföldek teljes megműveléséről és a határozatban előírt mezőgazdasági munkák végrehajtás áról. a belügyminiszter vonja felelősségre. Budapest, 1953. január 30. RÁKOSI MÁTYÁS s. k. a Minisztertanács elnöke. Külpolitikai hírek — sorokban Montevideo Az ..O Mundo“ című lap jelentette, hogy hui?, Carlos Preates, ügyvédié ismét kérte n büntetőtörvényszék lírájától Prestest a brazíliai nép vezére és Brazília Kommunista Párt- :áriak vezetője elleni per megszűriteásét. A brazil közvélemény képviselői is tiltakoznak Prestes igazságtalan üldözése ellen. így Rio Grande do Sül állam törvényhozó gyűlésének több képviselője, valamint a szocialista párt ebben az államban működő szervezetének elnöke és mások követelték a Prestes elleni per megszüntetés ét. Newyork Buenos Airesbő! származó értés i- ések szerint az argentin kormánv- •rárti ,.La Epoca” című lap megába- v.íja, hogy az Egyesült Aliam-'k Duertoricon „a legborzalmasabb rabságot’’ teremtette meg. A lap azl ns leszögezi, hogy az egész amerikai kontinensen felháborodott hangot hallatszanak Puertorico szabadságának védelmében. London Primo de Rivera, Franco-SmnyoU ország londoni nagykövete pénteken aláírta azt az olzmányt, amelynek értelmében Spanyolország eltogadja az UNESCO alapokmányát. Az AFP jelentése megjegyzi, hogy „Franco Spanyolországa így teljes jogú tagja lelt az UNESCO-nak.” Bonn A Szövetségi Tanác3 belügyi és jogügyi bizottság,, nagy többséggel elutasította Adenauer választási tör- /ényiavas’atát A bizottságok egybehangzóan megállapítják, hogy a bon* u alaptörvénybe ütközik ez a törvényjavaslat. amellyel Adenauer a nép akaratát k' akarja kapcsolná es kormányának diktatúráját akarta biztosítani