Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-06 / 31. szám

VOXiINLHLl Villa PROLETÁRJAI EGYESÜL JETEK! V» A MAI SZAMBÁN: A minisztertanács határozata a gépállomások munkájának megjavításáról. (2. o) — Az agitáclós munka megjavítá­sával válhat az alsónyéki pártszervezet a község veze­tőjévé. (S. o.) — A szovjet film ünnepének bemutatói. (4. o.) — Felgyújtották az Olasz Kommunista Párt egyik i erületi szervezetének helyiségét Rómában. (4.-o.) Jelentkezzünk minél többen ipari munkára! (4. oj — A szekszárdi bölcsödében. (4. o.) AZ-MDP TOLNAMEGYEI PARTBIZOTTSA'GA'NAK I.ÄPJA X. ÉVFOLYAM, SÍ. SZÁM a 1»A 50 FILLÉR PENTKK. 1*53 FEBRl'A « Minden nap, minden műszakban teljesítsük a tervet Sértésből és baromfi bői túlteljesítette Tolnai megye janin ár havi tervét Megyénk üzemeinek többsége »ikerre! fejezte be 1952. évi terv- teljesítését, s mindenben megfelelt a harmadik tervév-szabta követel­ményeknek. „Biztosítanunk kell a2 ipari termelésben az átmenetet 1953-ra olymódon, hogy az ipari termelés — a tervnek megfelelő­en — 1953 januárjában és az ezt követő hónapokban, ez év ne­gyedik negyedéhez és decemberé, hez képest isj minden területen, a szénbányászatban és a kohászat bán is, egyenletesen tovább emel­kedjék" — jelölte meg az évzá­rást követő egyik főfeladatot Ge­ro Ernő elvtárs, a Központi Veze­tőség november 29-i ülésén mon­dott. beszámolójában. Az új év első hónapjának eredményeiből megállapíthatjuk, hogy megyénk üzemeiben távolról sem valósí­tották meg ezt a feladatot. Az egyenletes termelés bizto­sítása nagyban segíti üzemeink tervteljesítését. Ehhez szükséges, hogy minden dolgozó minden per­cet és lehetőséget használjon ki a tervek megvalósítása érdekében. Be kell vezetni üzemeinkben, hogy a termelés állandóan emel­kedjék, ne pedig csökken jék, mint az több üzemeinknél az év első napjaiban is megtörtént. A Dom­bóvári Kendergyárban például az egyéni tervek teljesítésében mu­tatkozott ehhez hasonló eset. — Szabó József és Szabó István DISZ fiatalok átlagos teljesítmé­nye elérte a 115 százalékot a műit vUóaap elején, de a hónap vége íeTé pedig már volt olyan eset is, hogy 67, illetve 85 százalékra teljesítették tervüket. Pedig DISZ fiataljainknak példát kellene mu­tatni minden esetben a többi dol­gozók felé és elérni, hogy a ter­melés „rohambrigádja" legyenek. . üzemeink az elmúlt havi ter­vüket nem mindenhol teljesítet­ték Ennek oka, hogy a dolgozók es a vezetőség nem ragad meg minden lehetőt a termelés meg­javítása érdekében, í nem ipar­kodnak azon, hogy már az év ele­jén sikeresen valósítsák meg elő­irányzott tervüket. A Bonyhádi Cipőgyár január hónap első dé­kánját 102 százalékra teljesítette, míg a második dekád alatt csak 95 százalékos teljesítést ért el. A Tolnái Selyemgyár az első de­kád teljesítményét 86.5 százalék­ra. mig a másodikat csak 53.1 szá­zalékra teljesítette. így adódott elő a Tolnai Selyemgyárnál, hogy az utolsó dekád ideje alatt ro- hammunkát kellett kifejteni, azért, hogy részletében valósítsák meg ötéves tervünk negyedik eszten­dejének első havi teljesítményét. Javulás mutatkozik ezen a téren a Bonyhádi Zománcgyárnál, ahol az első dekád teljesítménye 88-7 százalékos, míg a második dekád eredménye 100 százalékos volt. De azért itt is sokat kellett har­colni azért, hogy teljesíteni tud­ják január havi tervelőirányzatu­kat­üzemeink dolgozói megyénk területén majdnem teljes létszám­ban tettek felajánlást hazánk fel- szabadulásának 8. évfordulója tiszteletére. Ezekben a vállalások­ban a fő hangsúly az első ne­gyedéves terv teljesítésére, vala­mint az anyagtakarékosságra és a minőségre történtek. Azonban a vállalások megtétele nem elég ahhoz, hogy ötéves tervünk ne­gyedik esztendejét sikeresen meg tudjuk valósítani. Ennek sikeres megvalósítása érdekében me­gyénk üzemei, valamint a veze­tők használjanak ki minden ed­dig félredobott módszereket és azokat alkalmazva vigyék siker­re napi, hónapi, negyedévi, végül éves tervük sikeres befejezését. A vállalások megtételénél me­gyénk üzemei átérezték a munka- vejpeny jelentőségét, s minden dolgozó tudta, hogy nemcsak vál­lalni kell, hanem azt meg is keil valósítani. így azon igyekeztek, hogy lehetőleg olyan vállalások legyenek, ami meg is valósítható. Szép vállalásokat tettek a Bony­hádi Cipőgyár, a Dombóvári Ma­lom és a Dombóvári Vasútállomás dolgozói, akik arra tettek felaján­lásokat, hogy az 1953-as évben jó munkájukkal elérik, hogy az élüzem címet megkaphassák. De megyénk valamennyi üzemei a termelés fokozására, valamint a minőség megjavításáta és az anyagtakarékosság kiszélesítésé­re tettek felajánlásokat. A tervek teljesítése mind bá­nyáinknál, mind egyéb üzemeink­nél neme rak mennyiségi, hanem minőségi vonatkozásban is feltét­lenül fontos. Megállapíthatjuk, hogy megyénk területén még ma is sokan azon vannak, hogy mi­nél többet termeljenek és ezáltal minél több keresetre tegyenek szert, s nem gondolnak arra, hogy rohammunkájukkal mennyire rom lik a minőség az egyes áruk el­készítésénél. A Tolnai Tevtilgyár az elmúlt, évben szép teljesítményt mutatott fel a tervek teljesítésé­ben, a minőség terén pedig csak 85 százalékos eredményt értek el De az idei évben már nagyobb gór ’ot fordítanak a minőségre, mert tudják, hogy dolgozóink jobb és szebb ruhaellátása naay- ban érezteti hatását a fejlődés te­rén. De megyénk vSfyfftfe'nnyi üze­mei. ígéretet tettek arra, hogy az idei évben a termelés fokozása mellett a minőség megjavítására is nagy gondot fordítanak. A termelést nagyban segíti az is, ha dolgozóink a párt- és kor­mányhatározatok tanulmányozásá­val és azok javaslatainak meg­valósításával végzik munkájukat. Minden egyes dolgozó feladata, hogy a párt- és kormányhatároza­tokat betartsa és annak alapján járjon el, mert ezzel nemcsak a saját életét segíti elő, de nagyban lendíti ötéves tervünk hatalmas célkitűzéseinek sikeres megvaló­sítását is. De üzemi vezetőinknek is többet kell törődnie a termelés kérdésével. Járjanak többet a dolgozók között munka közben és ismertessék a dolgozókkal az el­ért eredményeiket, hogy azok lát­hassák, mennyire vannak lema­radva az egyes tervek megvalósí­tásában. Az újítások bevezetése is nagy­ban segíti a dolgozók munkáját, üzemeink törekedjenek arra, hogy újításokkal segítsék elő a tervek teljesítését, s akkor büszkén mondhatják el, hogy becsülettel megvalósítottuk a reánk háruló feladatokat. A Dombóvári Malom­nál ebben az évben már két újí­tási javaslatot küldtek a felsőbb szervek felé, amit a későbbiek folyamán alkalmazni is fognak. A termelési tervek naponként való teljesítése jövőnk, fejlődé­sünk, — egész dolgozó népünk alapvető érdeke. Ez az elkövet­kező napokban, hónapokban azt követeli minden ipari vezetőtől és minden ipari munkástól, hogy ki­ki a maga területén valósítsa meg ezt a követelményt. Ennek érde­kében elsősorban a vezetés szín­vonalát kell megjavítani, átgon­dolt, mélyreható intézkedésekkel gondoskodni a termelés megszer­vezéséről. A rendelkezésre álló szovjet tapasztalatok lehetővé te­szik, hogv építőipirunkban, tex­tiliparunkban a termelést nem napról-napra, hanem óráról-órára egyenletessé tegyük. Az egyenle­tes termelés nemcsak a tervek naponként való teljesítését s’ecií- ti elő, hanem az önköltségünk­ben is jótékony hatással jelentke­zik, ami által üzemeink nagyban javíthatják termelési színvonalu­kat • Tolna megye legtöbb községében a múlt év második felében megkezdő­dött az 1953-as évi begyűjtés, s szá­mos község már az újév első napjai- bán jó eredményeket ért cl januári havi tervteljesítésében. Az új begyűjtési rendelet megjele­nésekor a bátaszéki tanács azonnal megtárgyalta feladatait, fnajd a be­gyűjtési áj'andóbizottság tagjai 4 kis- gyűtóst tartottak a községben, de pártnapon és népnevelő-értekezleten is ismertették a rendeletét. A község élenjáró dolgozó parasztjai körzetek­re osztották egymás között a falut s liázról-házra járva ismertették a dol­gozó parasztsággal az ezévj begyűj­tési tervet. A jó szervező munka jó eredményeket hozott Báíaszékcn, mert a község majdnem mindenből túltel­jesítette január havi tervét. Sertésből 151, vágómarhából 146, baromfiból 103 százalékos ered­ményi értek el Rátaszék dolgozó parasztjai, tejből pedig megköze­lítették a 100 százalékot s egye­dül a tojásban mutatkozik le­maradás. MöZ'S községben a begyűjtési ál­landó bizottság tagjai lő kisgyűlésen ismertették a dolgozó parasztsággá1', az új be gyűjt ősi rendet etet s a falu leg- job gazdái rendszeres Uáziagitációt is végeztek. Községük »értésből 100, vágómar­háiról 103, tejből 117, baromfiból pedig 107 százalékra teljesítette januári előirányzatát. A számos jól dolgozó tolnnmegyci község mellett több olyan is van, a'jol rosszul, vagy egyáltalában nemB szervezték meg az idei begyűjtést. .Májas és Kéty községekben a ta­nács .semmit nem tett az új be­gyűjtési rendelet ismertetéséért, nem szervezte a begyűjtés folyamatos mentét s ez. a két köz­ség január végéig nem is teljes» lett semmit ezévi begyűjtési köte­lezettségéből. A több rosszul teljesítő község eile- nére is Tolna megye január havi ter­vét sertésből 101. baromfiból 152.4 százalékra teljesítette, míg vágómarha előirányzatának (ió.5 százalékra tett eleget. Lemaradás a tojásnál jelen­tős, melyből mindössze 10 százalékát teljesítették Tolna megye dolgozó pa­rasztjai január havi tervüknek. Előre a ISO s/ázaléko« teljesítményért! Kocka Sándor növénytermesztési briíjádtaí? versenykihívása A kanacsi ál ami gazdaság bikáé si üzemegységében növénytermelő brigá­dunk már ,a téli idején jól felkészül a tavaszi munkára. Leltár szerint ve­szi át a területet. Mindenki felelős lesz egész évben a kiadott területért és szerszámokért, dóiul tűztük ki, hogy a növénytermesztésben az eddi­ginél'. sokkal magasabb te-méÉitlagot Ariink pl. \ Központ1 Vezetőség no» vernber 29-i útmutatása szerint harcot folytatunk a terméshozam növeléséért és küzdünk azért, hogy a legjobb nö­vénytermelési címet elnyerhessük. Iliért már a téli gépjavítások és szer­számok javításánál úgy készülünk fel, hogy minden szerszám biztost!va legyen a munkákhoz, hogy teljes lsn­dülette! kezdjük meg a tavaszi mun­kát. fin személyesen ezért Ígérem és megfogadom szeretett édesapánknak, Rákosi eltvársnak, hogy egész évben lót) százalékos átlagteljesítményt érek el a növénytermesztésben, finnek elérésére versenyre hívom ki a megye és az ország hrigádtagjait. Bízok ab­ban, hogy versenykihívásomat minden brigádtsg c.topndja ’hsrt-rO folytat egész éven keresztül a lót) százalék eléréséért, ami elősegi.i a terv tel­jesítést, sőt túlteljesítést. Kocka Sándor kanacsi állami gazdaság lukácsi üzemegységének dolgozója. Kedden este megnyílt a szekszárdi képzőművészeti szobád iskola Tolna megye jelenes kulturális intézménnyel gazdagodott ismét: kedden este ünnepélyes Keretek között nyitották meg a szekszárdi kép­zőművészen szabadiskolát, melynek a szekszárdi járási kultúrház bizto­sított helyiséget. A megnyitó alkalmából a szekszárdi Balogh Ádám múzeum kis képzőművészeti kiállítást rendezett a szabadiskola termében s a barátkozott közel 50 hallgató már a megnyitás napján megismer­kedhetett a magyar és külföldi képzőművészet több kiváló alkotásával. Vidóczy József, a megyei tanács népművelési osztálya nevében hangsúlyozta: „a szekszárdi szabadi skola megnyitása azt bizonyítja, hogy a szocializmust, építő Magyaror szágnak'mind több magas színvona­lon áiló képzőművészre van szüksége. A múltban n magyar művészek­re a nyomor és a nélkülözés várt, ma pedig az ország minden részében egymás után nyílnak meg a képzőművészeti szabadiskolák és szakkörök, A szabadiskola előadói nevében Csernyi László mondott köszönetét a párt és a megyei tanács támogató «déri, majd Balogh János a megyei pártbizottság nevében' üdvözölte a szabadiskola hallgatóit. Felhívta, a hallgatók figyelmét, hogy tehetségüket állítsák a szocializmus építésének szolgálatába, alkotásaik tükrözzék a magyar dolgozó nép küzdelmeit, al­kotásait, eredményeit. Ssekszárd város élenjáró tanácstag jói vetőmagcsBre mozgalmat indítottak Székárán) váró« élenjáró tanácstag­jai az őszi és a téli mezőgazdasági munkákban szép példát mutattak dol­gozó paraszttársaikcak és most vala­mennyien szorgalmasan készülnek a tavaszi munkákra. Ekéjüket, vetőgep- gépiiket és egyéb felszerelésüket már sokan kijavították és megkezdték a vetőmagvak tisztításit is. Hauszneeht Ferenc 7 holdas dolgozó paraszt, tanácstag már az ősszel ki­lenc olyan tár,sónak végezte el a ve­tést, akik különféle oknál fogva ba­táridőre nem tudtak volna végezni a vetéssel. A tavaszi munkák maradék­talan teljesítése érdekélven az általa kezdeményezett vetőmagesere mozga­lom keretében eddig három dolgozó paraszttársának adott tavaszi vetőma­got. Hauszneeht Ferenc olvasta 3 minisz- lertanársnak a tavaszi mezőgazdaság) munkákra vonatkozó határozatát és ígérte: Valamennyi tavaszi munkát ~— alkalmazva az agrotechnika egy ré­szét — határidő előtt fogom elvégez­ni, merf tudom, hogy a tavalyi jó ter­mést, a kedvezőtlen időjárás ellenére nagyrészt a határidő előtt végzett tavaszi mtiiikámnuk köszönhetem. Szétszórd város dolgozó parasztjai Hauszneeht Ferenc kezdeményezésé­hez csatlakozva, vetőmagesere moz­galmat indítottak. Akiknek valamely vetőmagból több vau, mint ami a ve­téshez szükséges, átadják olyan dol­gozó paraszttársaiknak, akiknek nincs elegendő vetőmagjuk. Eddig bét tanácstag és számos dolgozó paraszt cserélte már el a mozgalom hereiében a vetőmagot. Jó felvilágosító munkával harcol a sár szent lőrinci tanács a több termésért Úgy ismerik a paksi járásban, de megyénkben is Sárszentiőtinc köz­ség dolgozó parasztjait, hogy min­dig élenjárnak az állam iránti kö­telezettségük teljesítésében. Az 19.52-es gazdasági évben lelkesen harcoltak Rákosi elvtársnak tett fogadalmuk vaióravállásáért. A já­rás egyik legjobb községe közé tar taxik. A dolgozó parasztok tudják, hogy a jó hírnév arra kötelez, hogy még lelkesebben, odaadóbban dolgozaznak. A felszabadulás utá­ni időkben megtanulták: ha az ál­lamot erősítik és betartják az álla­mi legyeimet, azzal maguk és csa­ládjuk további boldogulását helye­zik biztos alapokra. Amikor megjelent az 1953-as be­gyűjtési rendelet, kézrőt-kézre járt a Szabad Nép és a Tolnai Napló. Hangosabban szóltak a rádiók, hi­szen mindenki tudni akarta, hogy mit káván tőle a haza. és ötéves tervünk. A tanács vezetői széles körben ismertették a dolgozókkal az új be­gyűjtési rendeletet. Toros Sándor, a község egyik ió dolgozója el­mond ta^ ha az idei évben nem lesz aszály, akkor nem kel! félni attól, j hogy adósak maradimk államunk­nak. Szép eredményt ért el a köz­ség a vetés és mélyszántás terén, mert mindkét munkát 100 száza­lékban teljesítették. A silózásnál lemaradás mutatkozik, mert az előirányzott 900 köbméter helyett csak 400 köbmétert silóztak. A köz­ség dolgozó parasztjai belátva azt, hogy állatállományunk áttcielteté- se nincs biztosítva, vállalták, hogv a jó idő beálltával azonnal lege­lőre hajtják állataikat. A tavaszi vetés előkészítő munkálatai nagy lendülettel folynak. Győri József, Teszás Károly. Vincze Flórián. Ács József dogozó parasztok nemcsak a tavaszi, vetés előkészítésében mu­tatnak jó pédá% hanem a begyűjtés és az őszi munkák elvégzése terén, is. A pédamutató dogozó parasztok mellett vannak azonban olyanok is, mint Tamáska István, Misziai ■ József, Gulyás József, Kasza Jó«* ; zsef kulákok, akik mindenből ki \ akarják húzni magukat, de a tar i nács vezetősége éberen és bátran szembeszáflva a kuláksággal, kö- 4siezte őket arra. hogy beadásukat és a munkák elvégzését minél előbb teljesítsék. . Szép eredmény mutatkozik a községben a propaganda munka to­rén, a községi tanács vezetősége lelkiismeretes felvilágosító munká­val segíti a dolgozó parasztságot, hogy szakmai és politikai tudáso­kat fejleszteni tudfák, mert jövő évi gazdag termésünk azon múlik, hogv az egyénileg gazdálkodó pa­rasztok hogyan sajátítják el a ma­gasabb termés döntő előfeltéte­leit, az élenjáró szovjet agrotech­nikát. '

Next

/
Oldalképek
Tartalom