Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-05 / 30. szám

2 nn ®t,o t««t rr»»T>r tr» f Hárc’us 9-én kezdődik a Rákosi Mátyás tanulmányi verseny '.4 Rákosi Mátyás fanuZmdnyi ver­seny március 5-én kezdődik és ápri- tis végén fejeződik be. A verseny részvevői a következő tantárgyakbó'' indulhatnak: magyar irodalom, ma­tematika. történelem földrajz, orosz tanjfá- és óvónőképzőkben emellett pedagógia, a közgazdasági techniku­mokban pedig gazdasági számtan és számvitel. Az ipari és mező gazdasá­gi technikumok szaktárgyi versenyei­ről a szakminisztériumok külön in­tézkednek. A versenyre bármelyik tárgyból — iskolánként — szabadon jelentkez­hetnek a tanulók: ugyanaz a tanuló több tárgyból is indulhat A jelent­kezéseket a DISZ osztálybizottságok szaktanárok irányításával bírálják cl annak szem előtt tartásával, hogy a versenyben való részvétel nagy ki­tüntetés. A döntőbe kerülő tanulók c.z egyetemi és főiskolai felvételkor előnyben részesülnek. A verseny első fordulóját iskolán­ként rendezik. A versenydolgozatok elkészítésn pontosan az érettségi írás­beli vizsga szabályai szerint lolyilc le Az iskolákból továbbított dolgoza­tokat 3 megyékben külön e célra ala­kított bizottság bírálja felül. A má* södifc fordulón: a megyei versenye­ken, a szakbizottságok által érde­mesnek talált versenyzők vesznek részt. A döntés a , megyei versenyeken készült dolgozatok rangsorolása alap­ién történik. A megyékből felküldött ' égj óbb dolgozatokat az illetékes tu­dományos társaságok tagjaiból, va­lamint g közoktatásügyi minisztérium szakelőadóiból összeállított bíráló bi­zottság vizsgálja leiül és megállapít­ja a végső rangsort. Az első helyezett minden szak­tárgyban külön-külön oklevelet és ezer forint pénzjutalmat, a, két má­sodik helyezett oklevelet és ötszáz- ötszáz forint pénzjutalmat kap. A versenyt magyar irodalomból március C-ín, matematikából, poder gógiából 10-én, történelemből 11-én. földrajzból 12-én orosz nyelvből március 13-án tárt iák. A vietnami néphadsereg és a partizánok győzelmes harcai Észak-Vietnam síkságain Peking. (Uj Kína) A „Vietnami hír. flgynöUség“ jelenti: A vietnami népi erők alakulatai és * partizánok újabb katonai sikereket értek cl Észak-Vietnam síkságán és szétzúzták az ellenség összes úgyne­vezett por:vázé hadműveleteit. így Nam-Dinh tartomány N'cia- Hnng körzetében a népi erők és a partizánok kilenc órán át tartó harc­ban vissza'érték a kétezer emberrel, hetvenöt motoros járművel és tizenö* repülőgéppel támadó ellenséget. Az ajresszorok kétszáznyolcvan főnyi veszteségét szenvedlek halottakban. Az ellenség január 11. és 14. között nagyszabású támadó hadműveletbe kezdett, hogy megkísérelje felmen­teni a K.vinb-Hoi. ée Thai-Xinh kör­zetekben körülzárt több őrhelyet. t'.r ebben az időszakban lefolyt bét ütkö­zetben a- vietnami néphadsereg ala- kállai csaknem három ellenséges szá­zadot semmisítettek meg; ' január 16-án' a népi erők alakula­tai a Thai-Ninh körzetben fekvő Tam- Fupug-nál kétszáz ellensége,', katonái •tetü-ck harcképtelenné. Az amerikaiak sorra szabadlábra helyezik a hitlerista háborús bűnösöket Berlin (TASZSZ): Az amerikai meg“ szálló hatóságok fokozzák a béke- szerető népek ellen irányuló hábo­rús e'-őkészii'eteket Nyugal'-Németo;- szárrban és ezért sorozatosan helye-' zifc szabadlábra a hitlerista háborús bűnösöket. A szahadonbocsátottak közölt — mint az ADN jelenti, — varnak hitlerista tábornokok, SA- gyilkosok. koncentrációs táborodban szolgálatot teljesített orvosok, hit- tarista gazdasági vezetők, náci bí­rók, okik százakat végeztettek ki. A „Di? Welt’’ című burzsoá lap számí'.ésai szerint 1952. január else­jéié!' októberig . csupán a nyugatné­metországi worl-i börtönből szűzbe,- vénkét háborús bűnöst engedtek sza­badon. Adenéuer bonni- bábkancellár szeptember 17-én a szövetségi gyűlé­sen ,kijelentette., hogy a nyugati ha­talmakkal kötött háborús szerződé­sek életbelépése után Intézkedéseket tesznek a még börtönben lévő hitle­risták szabadlábrahelyezcse érdeké­ben . Az ADN jelentése rámutat, hogy a nyugati megszálló hatalmak sok. már szabadon engedett háborús bű­nöst. felhasználnak a háborús készü­lődések céljaira. I Hírek Olaszországból , Róma (MTI): Az olasz dolgozók az síméit bárom nap alatt gyűléseken, tüntetésekkel és sztrájkokkal tilta­koztak a választójogi törvényjavas­lat, valamint a munkáltatóknak a sztrájkjog ellen irányuló támadása allen. Sok-száz tiltakozó sztrájkra került, spa- Milanóban, Velencében. Reggiö Emíliában Modenában, to­vábbá egész- Szicíliában és Sargedná- ban, A Firenzében é» kornyékén tar­tott általános sztrájkban az üzemi dolgozók nvoicvanöt-kifercven száza- léi« vett részt. * John Foster Dúl les, amerikai kü'- ügymiiüsztcr és Slassen, a „Kölcsö­nös Biztonsági Hivatal’* igazgatója 24 órás római látoga'ása során mec- beszélest folytatott Einaudi, olasz köztársasági elnök-kei. De Gasperi miniszterelnök és külügyminiszterrel, és a kormány több más tagjával. E megbeszélések fő témája az úgym- vezett „európai védelmi, közösség­ről1’ szóló egyezmény jóváhagyása volt. DuUes nyomást gyakorolt az. olasz komnónyra a Nyugaí-Xénietor- S7.ág felfegyverzését hivatalosan is megindító egyezmény haladéktalan parlamenti jóváhagyása érdekében- Do Gaspud miniszterelnök cl is kö- ‘eiözte magát ebben az érielemben. Duüe* ezenkívül felhívta az olasz kormányt., hogy növelje a katonai ki­adásokat. Pacciard: olasz' hadügyminiszter — mint ismeretes, — vasárnap Nagib tábornok, egyiptomi miniszterelnök meghívására Kairóba repült. A „l’Unita” ezzel kapcsolatban kormánykörökből származó értesít­ést köáÖit. amely szerint Pacciardi egyiptomi látogatásának pz a főcél­ja. hogy megbeszélé.-ekot folytasson azoknak a hadianyagoknak kérde- váröl, amelyeket Olaszország szállí- 'ana Egyiptomnak. Hír szerint a ha­diipari megrendelések pénzügyi fe­dezetéről az Egyesült Államok kor­mánya gondoskodnék * A „Messaggerő” közli, hogy 1949. végétől 1952. végéig huszonötezer olyan dolgozó tért haza, akik n há­ború Uyjn vándoroltak ki Argentíná­ba, de nem találtak munkát. Mayer és Bidaull február 12-én utazik Komi ónba borúién (MTI) Ismeretes, hogy ’René Mayer francia miniszterelnök és I?i- daul külügyminiszter Washingtoné út­ja elölt Londonba látogat, hogy az angol kormánnyá! tárgyaljon. Mint a .Reuter" jelenti, az angol külügymi­nisztérium kedden közölte: a francia politikusok február 12-én, utaznak Londonba. Kíséretükben lesz Búrom a gazdasági ügyek minisztere 1s. Külpolitikai hírek — sorokban Brüsszel A „Drapeau Rouge" közölte Belgium Kommunista Pártjának közlemé­nyét. A közlemény elemzi a mostani nemzetközi helyzetet és megszabja «Kommunist^ Párt feladatait az áj háború előkészítése elírni.'a béké­ért, a demokráciáért és Belgium függetlenségéért vívott harcban. A közlemény rámutat, orra, hogy Belgiumban növekszik a műnké­nélküliség. A dolgozó tömegek körülményeinek rosszabbodását súlyosan érzi valamennyi dolgozó. A dolgos ók egyre fokozottabban igyekeznek tömörülni hogy véget vessenek állandóan rosszabbodó helyzetüknek Napról-napra inkább megmutatkozik a tömegek harckészsége és harcos akarata ■ Ilyen körülmények között Belgium Kommunista Pártja emlékeztei minden kommunistát, hogy mindig és mindenütt első sorokban kell har- colníok, ahányszor és ahol csak kezükbe vehetik a kezdeményezést, vi­lágosan meg kell jelölniük a harc céljait, állandóan igvekezniök keli a harcba bevonni minden dolgozót, különösen a szocialista munkástc- megakel, ■ ' ■ A közlemény végül harcra szólít új parlamenti választások megtar­tásáért, a mostani parlament, feloszlatásáért, a katonai szolgálat ián je­nek csökkentéséért,' o társadalombiztosítási rendszer védelméért. Berlin Az ADN hírügynökség jelentése «zeriht a hót végén Bonnban ismere­tessé vált, hogy Blank bonni „had­ügyminisztériumában'’ Kunzent. á yo-lt hitleri hadsereg aitábomagyát rzándékóznak kinevezni a magasabb ’A .,1'Humanité” hirt ad arról, hogy mind rragyobb méreteket ölt a fran­cia nép ellenállása a bonni és párisi szerződések ratifikálása .allen. A nemzeti nyomda kétezer dólgo- tója tiltakozott a bonni és párisi szerződések ratifikálásé ellen. A íróit ’ deportállak .-/eifcjvésí-intéz­tek a .parlamenti képviselőkhöz. Eb­ben követelik.:: ,Jl» legyen soha töb­bé Auschwitz, soha többé Oradour!” Guvancöur/ város tanácsa határo­zatot fogadott el a bonra és párisi “»«r-údeaek ratifikálása ellen. A ha­‘lszti beosztásokra jelölő bizottság vezetőiévé. A ' közlemény hozzáteszi, hogy Kunzen 1935-ig a hitleri fegyverre:-, és lőszerügyi minisztérium személy­zeti osztályának vezetője vo.t,, majd hadtestparancsnok leír. *ározal kiiejti. hogy egy háborús'bű­nös náci lábornokok-vezette nyugat­német hadsereg megalakulása új és szörnyű veszélyt jelentene Francia- ország számára. A. párisi XVII. kerület békefanáci, alkotmányellenesnek bélyegezte a háborús szerződéseket és :..öveteli. hogy a francia parlament tagadja merj raj ijilcálásuka t :. ■ Becs A fa- és építőipari dolgozókat kép­viselő üzemi tanácstagok és szak­szervezeti funkcionáriusok, gyűlésén Dobreísberger professzor tartott be­számolót. Elítélte a jobboldali kor­mánykoalíció nyomorpolitikájáf, majd a többi közön hangoztatta: A kormánypártok különböző elmé­letek segítségével akarják leküzdeni a munkanélküliségei. Gráf belügyi államtitkár ha.dsere.cj felállítását kö­veteli, ami — szerinte — „száztízezer embernek adna munkát." A háborús előkészületekre ű kormánynak min­dig elegendő pénze van. csak a nép lólétére nem áll rendelkezésére semmi. A népi ellenzék bürgen,'and gyűlé­sén Vinzenz Bőrőcz, a népi ellenzék elnökségének tagja mondott beszé­det. ,,A koalíciós pártok minden választás alkalmával megígérik a fölclrelormot — mondotta. — de az­után semmit sem tesznek. Rajtunk áll tehát — mondotta. — hogy meg­valósítsuk /> régi követ-elést: Burgen­landi ’löldjét a burgenlandi népnek!” Stockholm A ..Dagens Nyheter” jelenti: A Washingtont svéd nagykövetség b McCdrran-törvény alkalmazásával kapcsolatban újább előterjesztést.tet­ei amerikai hatóságok leié. A nagy­követség előterjesztésében megálla- oítja, hogy á McCarran-t örvény .túlságosan érzékenyen’’ érinti a »véd tengerészeket. A lap értesülé­sei szerint az egyik svéd teher- hajón öt külföldi tengerészt bocsá­tottak el. Helyüket olyan személyek foglalták el, akiknek — mint a lap mondjay— nagyobb az esélyük ar- m, hggy ki tudják kerülni ez ame­rikai í hatóságok kellemctiinkedé­Paris FERÓ POP1VODA: A Ufó-fasizmus, a háborús gyújtogatok eszköze November elején ősz. szegy ültek Zágrábban a Utol da bérencek és provokátorok, üsszejö- vételüket ,Jtongrcsz- szusnak“ nevezték. A valóságban az egész ce- remónia jobban hason­lítóit egy temetésre, hu. figyelembe vesszük, mi­lyen imalom leit úrrá az úgynevezett „ddcgá. tusok" többségén. Rénliovics gedapo- szarcéi magától értető­dő módon -mindent meg tettek, hogy a „kon­gresszusra" ne tehessék be a lábukat nemkívá­natos delegáiuso-k. Mégsem tudták botrány nélkül megúszni. Nem más, mint Gyurics, a Tito-kormány „főUtká- ía" fecsegte ki a kon­gresszus emelvényéről, micsoda sikkasztások és milyen erkölcsi bom­lás folyik a iitoista banda főkolomposai kö­zött. A dolog, odáig fajult, hogy a rendőrök letuszkolták Gyuricsot az emelvényről, Tito. Gyilats és Rankovics pedig sajdtmaguk siet­tek elvágni a vezetéket és kikapcsolni a ,mik­rofonokat. Legnagyobb elkeseredésükre azon­ban Gyurics mondani­való ittak többsége már kiszökött az éterbe. A dolog lényege ter­mészetesen nem mmn a botrány. Más a fon­tos. A zágrábi tanács hozáson Tito kénytelen volt elmondani egyel- mást olyan lényeges dolgaiéról, amelyekéi, már hosszú ideje eltU. holtait, a■ jugoszláv nép és az egész nemzetközi demokratikus közvéle­mény dől. Jugoszlávia, Tito sza­vai szerint, minden év­ben neihzeti jövedelmié uek 23 százalékát for­dította háborús élőké, szüleiekre! Ma már ka­tonai kiadásokra szol­gál Jugoszlávia költség­vetésének 77 százaléka Tito beismerte, hogy Jugoszlávia. ,,nemzet­védelmii” kiadásai az öt utolsó - év leforgása alatt elérték a 3 mii- tiárd 581 millió dollárt. Jellemző, hogy ezeket a. kiadásokat dollárokban kifejezve ismertette: a titoisták nyilván már hozzászoktak ahhoz, hogy mindent a Wall Street valutájában szá. móljának. A szokás, mint mondják, az em­ber második természete! Ugyanakkor, amikor a titoisták amerikai !<*- nyéradőik parancsára óriási összegeket fordí­tanak háborús . élőké szül etek re. a jugoszláv gazdasági élet pang, az országban éhínség ural­kodik, a dolgozó lakos­ság nyomorog. Előttünk a titoislu hatóságok legutóbbi ha­tározata a munkások és alkalmazottak .mun­kabéréről. A magas szakképzettség ű mun­kás egy órára 30 di­nárt, a szakmunkás, 26, a szakképzetlen mun­kás 20 dinárt kap. A magasabb szakképzett, ségü alkalmazott fize­tése napi 230 dinár,, a középkategóriához tar­tozó alkalmazotté — 102 dinár. Hogy fest mindez összevetve az árakkal? Lássunk, néhány ada­tot, szintén titoista, te­hát meghamisított, cél- ~ satosan szépített forrd.' sokból. Egy kilogramm * liszt közel 100 dinárba, egy kilogramm rizs 400, egy köbméter fa 2600, egy tonna kőszén 7500, egy pár cipő 10—12.000 dinárba> egy méter ru­haszövet 6300 dinárba, egy színházjegy 250— 700 dinárba kerül. Ily- módon még a magas szakképzettségű iuao- • szláv munkás sem ké­pes egyhavi keresetéért megvásárolni egy egy­szerű cipőt, egy kilo. gramm rizsre' pedig nem . elég másfélnapi keresete! * „Aki üstökön ragad­ja a másikat, az oda üt, ahova akar— mondja a szerb köz- mondrh. Az amerikai háborús gyújtogatok nem ismernek gátlás! J ugoszlávia kirablásá­ban. A titoisták az ő parancsukra immár főbb, mint négy éve építik a repülőtereket, a hadikikö.tőltet, a ha­dászati műutakat, a ralstárakat, és laktanyá­kat. A TitO-klikk ame­rikai-angol ,,pártfogói” olcsó pénzen összehord, csolnajs mindent: a ha- diforctosságú nyersanya. goktól a gabonáig és egyéb mezőgazdásági termékekig. \ Egyedül 1951 második felében és 1952 első felében 40 milliárd dinár értékű mezőgazdasági termé­ket hurcoltak ki Jugo­szláviából. Mindoz súlyos gazda­sági válságra vezetett. A belgrádi fasiszta fő. kblompos az ,J3vening News" tudósítójának térítéseire válaszolva a következőképpen ,ma­gyarázta" a jugoszláv gazdasági élet. bomlásá­nak és a lakosság éhe­zésének okait: ,,Figye­lembe kell verni, mi­lyen nehéz készenléti állapotban tartani olyan hatalmas hadsereget, mint amilyen nekünk van. Azelőtt is többet adtunk cs ina is többet adunk a hadsereg fel- fegyver zésére, mini Európa bármely mis állama!“ A belgrádi fasiszták háborús gyújtogató po- ’ifikája oda vezet, hogy Jugoszlávia bármely pillanatban háborús konfliktus tűzfészke le- hét. Az arcátlan bel­grádi kártevői.e nap, ntint nap fegi/veres összetűzéseket ■/vovo- kálnajf a népi demokra. trbus országok hatá­rain. ,,Lélektanilag elő kell készítenünk a 'né­pet", — jelentette ki a bandita Tito, Önkény­telenül leleplezve «3 amerikai háborús gyúj­togatok terveinek meg­felelően végrehajtott bűntettek igazi célját. A iitoista fasiszta, kormány ,,külpolitiká­jának" mindennapos tényei leleplezik az amerikai ügynököket. Az ENSZ legutóbbi ülés szakán a tU'oisla csuká­sok telitüdoböl fújták az amerikai háborús •politika szólamait. ■ < A Tito-fasiszták a ' nér.'i. demokratikus országok­ban levő „diplomáciai" képviseleteiket, ahogy 'azt a magyarországi és csehszlovákiai perek ínyt alt áh az illető or- sságbk népeinek sza. badsáqa és függetlensé­ge1 ellen irányuló im.pc- rkilista összeesküvések központjává teszik. Az egész földkerék- séq becsületes emberei üdvözlik a bécsi, Népek Békekongresszusának • határozatait: Minden or­szágban milliók harcol, nak a vitás kérdések békés rendezéséért, a népek kölcsönös nieg.br- csilléséért -és- együttmű­ködéséért. Tito és ^cin­kosai gálád rágalóí/i- hadjáratot indítottak a béke híveinek mozgal­ma ellen. A zágrábi találkozón Tito arcát­lanul azt hangoztatta, h-ogy egy Bßkeegyez- mény.., a Dg nag yobb csapás Imne az emberi­ségre! „Minek a béke-" egyezmérípl — kerúe£. te az amerikai milliár­dosok e jólfizetcti laká­ja, — Kinek van rá szüksége?“ Talpnyalá­sában odáig ment. hooy / Teheránban, Jaltában cs Potsdami)an. koson határozatok érvénytele­nítését köveiéiig. Mind. magától értetődően a vidéki bohóc undorí­tó vonagldsa. ’E szavalt azonban ugyanakkor olajat öntenek n hábo­rú tüzér;, és ezért tel­jes mértékben a Tito- klikket terhbli ’a, felelős­ség. >. Jugoszlávia népei tud­ják, hogy törvényes Ja-' gaikat és létérdekeiket gyalázatosán ’sárbati- pórja a Tito-klikk és imperialista főnöksége. Ezért Jugoszlávia, nPp- lömcgoi soha- nem haj­landók belemenni egy agresszív Icdlqryiba, amelynek saját magúk lennének az áldozásai A jugoszláv nép n bé­kéért és a nemzetközi biztonságért- harcoló erők oldalán áll. ÚJ IDŐK, ÚJ DALOK Washingtonban áll az ünnepség. Az új elnök hivatalba lépés« dlkalmából'rendezett díszmenet legfőbb ékessége Miss Burma, * nőstényelefánt. Az elefánt ugyanis a köztársasági párt jelvényéé* Miss Burma hivatott megszemélyesíteni mindazt a jót, amit a köz- társaságiak nyújtanak. Miss Burma lába elé virágokat szórnak,.. Az országos szimfonikus zenekarnak az ünnepi előkészületek során eszébe jutott egy amerikai, aki mintegy száz évvel ezelőtt megszervezte a köztársasági pártot. Lincoln Ábrahám volt ez az amerikai. A zenekar elhatározta, hogy az új elnök tisztjelére" ren­dezett ünnepségeken műsorába illeszti Copland zeneszerző „Lincoln képmása" cimü művét. * Busby köztársasági párti képv iselőházi tag követelésére azon­ban a zenekart felszólították, hogy hagyja ki ezt a műsor számot. Hogy . miért? Először is Copland alkalmasint együttműködik a kom, inunistákkal, másodszor pedig miért kell Lincolnra emlékézni?Lin­coln neve szorosan összefügg a szabadságért és a demokráciáért, 4 négerek felszabadításáért vívott harccal... Ma már mások az idők, mások a dalok... Mindegy, fő, hogy Burma, az elefánt vigan trombitálhat. Az Ö. megbízhatóságáról meg van győződve az . Amerika-ellenes Tevá- kenységet Vizsgáló Bizottság - • - -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom