Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-27 / 49. szám

2 1SS3. FFBTUAU 27 w n Pl, n A Társadalom és Természettudományi Is m ereil erjesztő Társulat megalakítását tárgyalta meg a Magyar Tudományos Akadémián tartott értelmiségi ankét A Magyar Tudományos Akadé­mián szerdán délután értehniséiji snkéíot tartottak a Társadalmi- es Természettudományi Ismeret térj esz tő Társulat megalakításával kap- esolatban. Az ankéton nagyszám bán vetteJk részt a magyar tudo­mány különböző ágainak képviseli. Az ankétot Rusznyák István Kos- síith-díjns, a Magyar Tudománvos Akadémia elnöke n yitőffa meg. majd Törő Imre KosSiith-díjas aka­démikus tartotta meg referátumát. — Népünk politikai, gazdasági életének fejlődése hatalmas mér­tékben növelte dolgozó tömegeink kulturális igényeit — kezdte referá mmaf Törő Imre — Elérkeztünk az építésben egy olyan szakaszhoz, ami kor a tudománvos ismeretek terjesz­tésének problémája parancsolólag merül fel. Nagy. átfogó jól iránv zott ismeretterjesztő munkának jött el az idejű, melynek eszközei: jő előadások tartása és az elhangzó szavakon kívül népszerű tudomá­nyos folyóiratok és eirvéb kiadvá­nyok, brosúrák, szemléltető eszkö­zök film rtindeilek. plakátok, dia' pozitivek készítése is. Ennek a nagv ismeretterjesztő munkának az elindításában szeref- nök ma az első lépést megtenni — mondotta az akadémikus. E municí- nak eszköze, szerve egy erős, tár­sadalmi. értelmiségi szervezet kell, hogy legyen: az új Társadalom- és Természettudományi Ismeretekül rerjesztő Társulat A most megszervezendő új társit hatnak magja a több mint száz éves múltra visszatekintő Természettudo­mányi Társulat nielvet a párt kez­deményezésére 1900-ben az előadá­sok törne ^szervezésére alakítottak át. valamint az Irodalomtörténeti és Történelmi Társulat előadói szak­osztálya \. tudományok ismeretének tér “jesztéso más feladat mint a kutn tás, de nem indulhat meg és nem folyhat sikerrel, ha n tudományos kutatók munkájától függetlenül pró­bálkozik. Az elmélet és y gvakorlat eevsége a haladó tudományos ku­tatómunka cgvik legfontosabb ve­zérlő Fonala. A tudósok laborató­riumi. könyvtári \agv miihelyi mi* !* •■nányos -munkái a-kkor nvernek értelmet ha eredményeik a gyakor­lati életben érvényesülnek és dol­gozóink mindennapi munkájának lendítő kerekei lesznek. \ tudomány é« termelés munkásai alkotó együtt­működésének ereje éppen abban áll. hogy meggyorsítja a tudomány vívmányainak gyakorlati felhaszná­lásét. Az üzemek és mezőgazdasági dol­gozók tíz- és tízezrei kapcsolódhat­nak be. az ismeretterjesztő előadá­sok által felkeltett érdeklődés alan­yán a tudomány eredményeinek gva korlati felhasználásúba. termelő munkájuk közben. Törő Imre ezután rámutatott ar­ra: az új társulat feladata, hogy a természetíudomán vos ismerettér jesz tést magasabb színvonalra és sok­kal szélesebb alapra helyezze. Rend­kívül fontos szerep vár ezen a te­rületen tudományos életünk vezetői­re: tudósainkra, kutatóinkra és a fiatalabb kutatók csoportjára. Az új társulat az értelmiségiek olyan or­szágos tömegszervezetét kívánja lét­rehozni. amely .el kell, hogy mélyít­se az értelmiség kapcsolatát a szé­les tömegekkel. Mai gyűlésünk hazánk egész ve­zető értelmiséget akarja megmoz­gatni«— fejezte be referátumát l'ötő Imre, — hogy alkotó munkájukon! kívül a tnrlnmánvni inöveltíéi* tér-’ Felhívás a magyar értelmiségi««* A magyar dolgozó nép a felszaba­dulás óla eltelt esztendők során jelen­tős eredményeket érj el pártunk ve* zetésével a szocializmus építése te* rén. Iparunk hatalmas fejlődése, me­zőgazdaságunk szocialista átalakulá­sa, népünk anyagi -és kulturális szín­vonalának emelkedése hazánk törté­netének legragyogóbb korszakát je­lentik, Amiért népünk nagyjai har­coltak, s miről csak álmodoztak, az elmúlt századok -során, a független demokratikus, magaskultárájú Ma­gyarországról, _-t- az ma eleven va­lóság. Az elmúlt évek során a tudomány és a művészet népünk közügyévé emelkedett. Tudósaink munkája egy­re nagyobb segítséget nyújt a ter­melésnek. íróiak, zenészeink, képző­művészeink alkotása is egyre haté­konyabb lendítő! a szocializmus épí­tésének. . Népünk politikai, gazdasági éieté- nok fejlődése hatalmas méretekben növelte dolgozó tömegeink kulturális igényeit. Rákosi: Mátyás elvtárs 1952. december 15-i országgyűlési beszédé­ben mondotta: , .Népköztársaságunk kulturális helyzetét az jellemzi, hogy -dolgozó népünk kulturális igényei olyan gyorsasággal emelkednek, hogy bár a népművelési munka terén mind mennyiségben, minid minőségben jelentős eredményeket értünk el, még mindig messze lemaradunk a rohamosan növekvő követelmények mögött.“' Az országos fejlődés eredménye­ként min,] nagyobb erővel tör fel dolgozó népünk tanulásvágya. A szocialista öntudat növekedésével, párhuzamosan nő az igény a széles­körű műveltség., elsajátítására, a szakmai ismeretek magasabb tudo­mányos színvonalának elérésére, — Ugyanakkor P szocializmus építése egyre több ,,kiművelt emberfőt." kí­ván, sürgetőeh követeli a maradiság, babonák, előítéletek elleni szerve­zett küzdelmet. Az új. nagy követel­mények megvalósításában hatalmas szerepe van- a kulturális felvilágosító munkának és ezen belül a társadalmi és természettudományi ismeretek ter­jesztésének. A Szovjetunióban már 19.47-ben megalakult a „politikai és tudomá- nyo.- ismereteket terjesztő társaság", amelynek elnöke Oparin akadémi­kus és tagja a szovjet-értelmiség szi­nt-java. Fennállásának öt éve alatt i társaság sokmillió előadást tartott. ÍV szovjet példa nyomán Romániá­ban, Lengyelországban. C-chszlov.\r hiúban is megalakultak az ismert?* terjesztő társulatok és . nagy sikere*“ két ériek <•! az általános kulturális színvonal emelésében. Kínában is napirendre kerül a már működő ter­mészettudományi és a -társadalomtu­dományi ismeretterjesztő társulat egyesítése. Elérkezett az idő hazánkban is olyan egységes értelmiségi tömegszer vet«' megalakítására, amely ki tudja elégíteni a tudományos ismeretterjesz- lés iránt megnyilvánuló fokozott igé­nyeket. Ez az új tömegszervezet egye­síti a magyar értelmiség legjobb erőit a íudoruányos és gyakorlati munka legkülönbözőbb területeiről, s ezzel még szorosabbá teszi a kapcsolatot munkások, parasztok és értelmiség között. Hazánkban már évek óta folyik a politikai és tudományos ismeretter jeszi ö tnunka. Az elmúijt évben váro­sainkban és faivainlkbao közel száz­ezer előadást tartottak, mintegy hat­millió hallgató előtt. Ebben a mun­kában jelentős eredményeket ért el a több, min)' száz éves múltra visza- tekintő, haladó hagyományú Termé­szettudományi Társulat, - valamint az Iroda lom történed Társaság és a Tör­ténelmi Társulat. A létesítendő űj egységes Társada­lom és Természettudományi Ismeret- terjesztő Társulat hivatott arra, hogy megszervezze a tudomány és művé­sze; minden ágának az eddiginél szé- leseibbkörü népszerűsítését és az is­meretterjesztés feladatainak egységes irányításával hathatósan szolgálja népünk sokoldalú kulturális képzését. Ezeknek a céloknak megvalúszá­sára felhívással fordulunk a magyar értelmiséghez, tudósainkhoz, művé­szeinkhez, egyetemi és főiskolai ta­nárokhoz, orvosokhoz, mérnökökhöz, írókhoz, tanárokhoz, tanítókhoz, ag- ronóinusokhoz, technikusokhoz, ve­gyenek részt az űj értelmiségi szerve­zet munkájában! Szakmai útmutatá­saikkal, előadásaikkal emeljék a tu­dományos ismeretterjesztés színvona­lát! Felhívással fordulunk a városok 5s falvak dolgozóihoz! Támogassák az új Társulat munkáját, kívánságaikká:'., észrevételeikkel tegyék termékennyé az új Társulat munkásságát, Sztálin elvtárs mondot'a: „Mi min­den munkást és minden parasztot mű­velt és képzett emberré akarunk ten­ni és idővel el is érjük ezt.'“ A kul­túrának ezen a széles útján járunk mi is, amikor a magyar értelmisége! az ;■ igeiem,- a kultúra, a tudományos is- <j%iieret.ík, a feC világosod ott gondos!; o- , harci lobogójához liívjuk. A Szovjetunió tórsada'mi szervezetnek segítsége az árvízsújtotta angol lakosságnak London (TASZSZ1): Mint ismeretes február folyamán „Angiiéban súlyos áradás következtében több, mint háromezer ember nyomtalanul el tűnt és körülbelül 50 ezer ember hajlék néükü'l maradt. A. A, Gromiíko, a Szovjetunió nagykövete ezzel kapcsolatban láto­gatást tett az angol külügyminiszté­riumban és részvétét nyilvánította az angol népet sújtó szerencsétlenség miatt. A Szovjetunió társadalmi szerveze­tei kilencvenezer fonisterlinget ado­mányoztak az árvízsujtotta lakosok segélyalapjának'. Ebből a Szovjetunió Szakszervezeteinek Központi Tanácsa 50 ezcT fonisterl.üvget, a Centroszojúz 20 ez.r 'fontétórliriget, a Szovjet Vö röskereázt és a Vörös Félhold Tár­saság Végrehajtó Bizottsága 12 ezer fon'sterlinget, „ Szovjet Nők Anti­fasiszta Bizottsága pedig 8000 tón!” Sterlinge’, adott. A lapok többsége első oldalon kö­zölj» a Szovjetunió társadalmi -/er vezetetnek segítségéről szóló I«* w-'- seket. A Times" szerkesztőség', cikk­be« foglalkozott a segéllyel. Anglia köszöneté a szovjet társadalmi szervezetei, nagylelkű segítségéért London (TASZSZ): H. Platte-Müls, az .Angol-Szovjet Társaság elnöke táviratot intézett a Szovjetunió Szak szervezetéinek ‘ Központi Tanácsához a Centroszojuzhoz, a Szovjet Vörös­kereszthez és a Vorps Félhold Tár­sasághoz és a Szovjet Nők Antifa­siszta Bizottságához. Az Ango’-Szov jec Társasáig elnöke táviratban kö­szönetét mond az árvízsujtotta angol lakosságnak nyújtott segítségért és a többi között ezeket írja: „Az Önök nagylelkű segítsége a nemrégen Ang­liában pusztítóit árvíz áldozatainak jelentősen hozzájárul az angol-szov­jet barátság megerősítésének ügyé­hez és arról tanúskodik, hogy Önök őszinte emberi együttérzést táplál­nak minden ember iránt, függetlenül nemzeti és politikai különbözőségük­től“ London város polgármestert’ a szovjet társadalmi szervezetekhez, in tézett táviratban háláját fejezi- ki a szovjet társadalmi szervezeteknek a Kelet- és Délkeletangiia lakossága iránt tanúsított mély együttérzésü­kért. „Kérem, tolmácsolják a segélyak­ció minden részvevője leié azoknak az embereknek őszinte háláját, akiig nek segítséget nyújt az Önök nagy­lelkűsége.“ Churchill minisztereindk az alsó-, házban bejelentette, hogy meghívta magához Gromikot, a Szovjetunió nagykövetét és kifejezte neki az an­gol kormány háláját az árvirsújtoíL, lakosság megsegítésére küldött 90 ezer fontsteri-mgért. Az aisóház taps-, sál fogadta Churchill bejelentését. Végétért a hat nyugati külügyminiszter tanácskozása Páris (TASZSZ). Rómában befeje­ződött az európai hadseregről szóló szerződésben résztvevő hat ország kül­ügyminisztereinek tanácskozása. A ’anácskozás — mint R kiadóit közle­ményből kiderült — nem végződött a kívánt eredménnyel. A közlemény igen óvatosan megálla­pítja, hogy az úgynevezett európai vé­delmi közösséghez tar'ózó államokban megkezdődött a ,,'közösség’“ létrehozá­sára vonatkozó szerződés tervezeté­nek parlamenti megvitatása. A közle­mény szerint a külügyminiszterek meghatalmazták „az európai védelmi közösség" ideiglenes bizo'tságát, hogv folytassa megkezdett munkáját és minél előbb hozzon határozatokat a szóbanforgó szerződést értelmező szö­vegekre vonatkozóan anélkül, hogy ezzel akadályozná a szerződéstervezet parlamenti vitáját az érdekelt orszá­gokban. Baloldali ovöze'em a? ó'aszorszagi Község választásodon Róma (MTI). Brescia megyében Pa- denghe községben tarlóit községi vá­lasztások során a baloldali pártok megszerezték a szavazatok többségét. Az előző választás alkalmával a ke- resztényden i okna' ák kaptáik a szava­zatok többségét. Brescia megye kéi másik helységében: ’Verola Vecchia­ban és Sonicoban szintén előretört a választások során a baloldal. EM IGRAN SOK K UTY AOI J A Angliában, N yueat-Xémetország­bán és Franciaországban, pompás vil. Iák verandáin, amerikai zászlót lo­bogta ló titokzatos épületek kapuinál egymás között lengyelül beszélgető emberekkel lehet találkozni. Az első benyom,ú,- alapján magasrangú szemé­lyiségek. Arcukon á te zeltem ültség, te­kintetük hideg, mozdulataik kimértek. 0 ■ alig lépik át annak a helyiségnek á küszöbét, ahol angolul beszélnek vt-iük- nyoma sem marad a büszke méltóságuknak, a f&nnségct Mlváltja s hason csúszás, szemükben megjele­nik a -kutya alázatosságának kifeje­zése. Kik hát ezek az emberek? A h&bor>' előtt gyárosok, nagybirtokosok, kor- mánvfőtanácsosok, különböző demo­kratikus nevű és népellenes politiká­jú pártok Vezérei. A fasizmus elleni harc évei vógfcép leszakították róluk a „nép barátainak" álarcát és most külföldön élnek, az amerikai és an­gol imperialisták politikai lakájaivá szegődtek. És ezeknek az uraknak van saját „kormánya", vannak saját táborno­kaik, pártvezéreik, szakszervezeti fő­kolomposaik. Még saját ,,szocialistá­ik“ is vannak, akik nyelvbotlásból itt-ott mő? az egyenlőség és testvéri­ség eszméiről is mormolnak valamit. Tgaz, özeket az eszmécskéket azokban a percekben fejtik ki, amikor az ame­rikai adományok közeledtét érzik. E társaság legfőbb feje az ..elnök", Za- ieski volt poznaní földbirtokos. E sötét társaság tagjai, szeret­nék „nemes, üldözötteknek" feltüntet­ni magukat. De mik a valóságban? A Lengyel Népköztársaság hatósá­gai nemrégiben fedezték fel a WIN nevű illegális reakciós szervezet levél­tárát. E levéltár sok érdekes okmányt tartalmaz, amelyek megmutatják a lengyel reakciós emigráció főkolom­posainak igazi arcát ..A néptől clszaka;* és az országgal semmiféle politikai kapcsolatban nőm álló emigráció az intrikák, ármányko A&foík és a csalások fészke, különböző klikkek gócai, — ismeri bo bizonyos. Szostak a WIN-hez címzett levelében Mint sok kutya eiry ólban, állandóan marakodnak, hajbakapnak a ..hatal­mon". késhegyig menő harcot folyta1- uak egV jobb amerikai állásért, a gazda asztaláról lekerülő egy-égy jobb falatért. Különösen elkeseredett harc folyik a hírhedt Anders és Mi* kolajczyík között. A burzsoá Lengyelország volt urai nagyszerűen elsajátítottak a kiskali­berű. csalók, üzérek és csempészek összes mesterfogásait. Miatiachowski. a „Stronnictvro narodowe“ párt emi­gráns vezetőségének tagja, a kővet­kezőket írja e „párt" ef nőkéről: «Sie-, lecki azok közó tartozik, akik szá­mára a politika nem elveket vagy programot jelent, hanem valami köz* vollen előnyöket nyújtó dolgot" Az egész emigráns klikket amerikai­ak és angolok tartják el. A kenyér- adók azonban semmiért sem fizetnek. Leereszkedően megengedik lakájaik­nak, hogy „elnököket"; „-minisztere- ket‘‘, „vezéreket" faragjanak maguk­ból, de ugyanakkor- munkát is köve* telnek, méghozzá meglehetősen szeny- nyes munkát. És -a lakájok buzgól- kodnak: aljas, rágalmazó cikkeket tá_ koinak össze, átitatják minden sorát a Lengyel Népköztársaság iránti gyű­lölettel,'megtöltik az étert kutyaüvöl­téssel.:. lehurrogják a szabad lengyel nép minden újabb győzelmét. Ez a történelem szemétdombjára ki* hajtott csőcselék minden belső pisz- kálódás ellenére mégis egyöntetűbb, valahányszor valamilyen merényletet 'ehet elkövetni a demokratikus ' Len­gyelország ellen. Az amerikai és an- gol titkos szolgálat ebből a társaság­ból toboroz ügynököket aknamunkára a lengyel állam ellen. N y unn {-Németországban műkö­dik a WIN úgynevezett „külföldi kép* viselete“, amelv Igngycd kémeket és kártevőket szállít az amerikai ,kém- •szolgálatnak. E szervezet élén Józef Maciolek ezredes, a hétpróbás kém és gyilkos áll. Ennek a banditának szí­vesen segí* az áruló Anders és a bu­kott .politikai - intrikua Mikolajczyk -fit a Gcrtano régi ügynöke, a ,,szo- •ia'ista" Bia'a« is. A „nemes'e'kű ü'dözöftek" azt a megbízást adták lengyelországi ügy­.íökségiibnek, hogy „jelöljék ki és sózzák az amerikaiak tudomására a bombázandó célpontokat". Ezek a cél* pontok: a romok közül újjászületett .Varsó. Szilézia városai és üzemei, va­lamint az ország sok más ipari és gaz. daisági. központja^ Az emigráns urak minden remé­nye egy új háború. Arról álmodoznak, hogy amerikai páncélkor,sikon térnek vissza Lengyelországba, a dolgozók elnyomásának kész apparátusával — elnökkel és kormánnyal, tábornokok­kal, és politikusokkal. Az emigránsok kutyaóljában ezért kedvenc téma a háború. Bizonyos Lierski újjongva írta a WIN'szorvezet -.vezetőinek: ,,Hosszú háború tesz... s lehet, hogy valóraváltja reményeinket.. Ezek a szánalmas korosok úgy ke­reskednek a lengyel földdel, mintha gazdái volnának, vagy valaha azok lehetnének. Andern, az amerikai és angol imperialisták támogatásának megnyerésére azt az ígéretet tette ne. kik, hogy „engedékeny lesz a nyugati határok kérdésében". A* út Leagyelorsüága’béke és a demkorácia táborával együtt évről-év. re erősödik. Semmiféle elteosésrós pró­bálkozás nem tudja megakadályozni biztos előrehaladását a szocializmus fe'é. A megvetett emigráns korcsok pedig ott rothadnak el a történelem szemétdombján. (U Popsivalov) Mit jelent aSzudánról szóló egyezmény ? Február 12-én Anglia és Egyiptom Kairóban egyezményt írt alá a szil- dáni kérdéstől. Ez az egyezmény tel­váltja az 1599. évi, Szudán angol- ■ egyiptomi kondominiumáról (közös birtoklásáról) szóló' megállapodást. Az egyezmény lényegében nem oldotta meg. csupán elodázta n szu- dáni konfliktus lő kérdéseit: egye­sül-e Szudán Egyiptommal. vagy független állammá lesz EgyiptomtólV A közelmúltban aláírt megálla­podás szerint Szudánnak „önrendel­kezési“ jogot biztosítanak, de ezt há­roméves, úgynevezett átmeneti idő szak előzi meg. Áz átmeneti időszak alatt az angol főkormányzó megőrzi valamennyi fő jogát, a többi között ő dönt katonai és külpolitikai kérdé­sekben is. Az egyezmény előírja, hogy min­den állami tisztséget szudániaknak kell átadni. Ebben azonban seauni új sincs. Az angol hatóságok ugyan­is azért, hogy álcázzák szudáni ural­mukat, hogy demokratikus“ és „nemzeti“ jelleget kölcsönözzenek önkényuralmuknak, mái néhány év óta ezt a politikát folytatják. Válo­gatott szudáni ügynökeik egy cső portját bevették az ország igazgatá­sának apparátusába és megalakítot­ták belőlük a szudáni parlamentet ét a kormányt. Az egyezményben az az új, hogy a szudáni parlament küszöbönálló vei losztásainak előkészítésének és vég­rehajtásának ellenőrzésére bizottság létesül, amelynek tagjai között ott lesz az Egyesült Államok képviselő­je is. Az amerikai megbízott jelenlé­te e bizottságban kevéssé lelkesíti az angol sajtót. így például a Daily Mail nyilvánvaló elégedetlenséggé írja, hogy „az amerikai kormány be folyásas helyzetet biztosit magának Szudánban, képviselője ott van « választásokat ellenőrző bizottságban Hymődon az amerikai ' imperializmus, az Anglia és Egyiptom közötti köz­vetítő képében, bizonyos hadálláso­kat szerzett magának Szudánban, ahol azelőtt osztatlanul uraJkodtüÚ az angolok. A külföldi sajtó rámutat, hogy ez az új egyezmény megtisztítja az utal ahhoz, hogy újból megkezdhessék a tárgyalásokat az arab országoknak köztük Egyiptomnak az agresszív ke- zépkeleti tömbbe való bevonásáról. Ezt a tömböt az amerikai im neris.lis­ták most próbálják összekovácsolni. Caíiery egyiptomi amerikai nagykö­vet nem hiába vett tevékeny rész! az angoi~~égyiptomi tárgyalásokon Sietett a szudáni egyezmény megköté sével, hogy* — mint az ,,Ass-Sarha" című libanoni lap írja, — meggyor­sítsa a „középkeleii parancsnokság' megteremtését A ,Jíözépkeleti pa­rancsnokság“ Célja — folytatja a lap — „hogy megtartsa Amerikának ar arab olajat.-hogy az arab országokat az agresszív Atlanti Egyezmény függ­vényevé tegye, amelyeket az Ame­rika által előkészítés alatt álló hábo­rúban amerikai támaszpontként, le­hessen telhasználni.“ üti-.' jesztésével tegye népünket még erő­sebbé, gazdagabbá, országunkat még alkalmasabbá arra, hogy a haladó nemzetek rohmbrigádjai között me­neteljen fényes jövője felé. Számos hozzászólás után az ankét felhívással fordut a magyar értelmi­séghez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom