Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-27 / 22. szám

-'TTT*'—— r.—• mppupp 1 B ^ T. O 1933 .TANTjÄR 57 Max Kei mann elvlárs nagy beszéde ff hamburgi dolgozók tömeggyűlésén < Berlin .1 TASZSZ Az ,.AD.Y‘ hír­ügynökség jelenlése szerint a hambur­gi és n ) 1 amb 11 rg-khrnyéki dolgozók a 'békéért és Németország egységéért folyó ,liarc jegyében január 24-én nagygyűlést {.ártották. Hamburgban. A gyűlés 20.090 részvevője eCőlt -naay beszéd,:l mondott Mas lteiniáim, Né­metország 'Kommunista pártjának el­nöke. May Reimann hangsúlyozta, hogy Adenauer bonni kancellár minden le­hetőt elkövet annak érdekében, hogy a szövetségi gyűlés ratifikálja a bon­ni és párisi -háborús szerződéseket. Az okok, anáelyek Adenauert arra kényszeriteUék. hogy decemberben el­halássza a háborús szerződések ' rati­fikáld sál: a német nép eltökélt .szándéka, hogy Jne-mkad-ályozzn ezeknek a nemzcfetlenes okmányoknak szen­tesítését, valamim az. hogy a-francia, ír. olasz és a ,belga kormány halogatja a bon­ni és a párisi háborús szerződések ratifikálását. Mai Reimann elvlárs a továbbiak­ban elemezve a bonni különszerződés egyes cikkelyeit, rámutatott, hogy a szerződés ratifikálása a megszállók teljes nvugfltnémetországi uralmához, a már amúgyis meg nyirbált összes polgári- és szabadságjogok felszámolá­sához, a katonai diktatúra megterem­téséhez veiéibe. láz után foglalkozott beszédében n nyugatncmelországi titkos fasiszta' szervezetek 1< leplezésével kapcsolatos kérdésekké’. Kiemelte, h-igv a bonni kormánynak tudomása volt e szerve­ié fék. fénnátlásóról. Nem titok — -mondotta - hogy N y 11 g a!. - N ém e t o r s z á ghn n a Német Ifjúsági Szövetség ter­rorista szervezetével együtt más titkos, bűnös szervezetek is ala­kultak. amelyeknek fennállásáról tudomása van az Vdeiiauer kor­mány nak. Alax Reimann elvtárs, foglalkozol! a továbbiakban a bonni vezetőknek argókkal a kísérleteivel, hogy több kommun’sta paiiamein'i képviselőt ,,alkotmányellenes tevékenységük“ ha­zug ürügyével megfosszanak parla­menti mentelmi jogától. Az, hogy a nép élőit kifejtem po­litikai meggyőződésemet, s politikai nézeteimből kiindulva az Adenauer kormány megdöntésére hívem fel a lakosságot: az nem mond ellent az alkotmány előírásainak, mert az al­kotmány nem a kormányt és a rend­szert, hanem egyedül és csupán a né­pet védi a kormánynak és a rendszer­iek a nép joga: elleni támadásaival szemben — hangsúlyozta. Az Adenaucr-rendszer megdönté­se mondotta Rciiuann — a íre­ké biztosítását és Németország egységének helyreállítását jelenti a német nép számára. Mn\ Reimann ak'cióegység.rc szúli- te'ta IV az. egész munkásosztályt, köztük a szociáldemokrata munkáso­kat is és ugyanakkor megbélyegezte a jobboldali szociáldemokraták és a jobboldali szakszervezeti vezetők mun- ká.sei ■ limes, áruló szakadár-po-iitiká- ját. Kiemelte annak szükségességét, hogy megalakítsák a iiemzc:: egység helyreálltásának kormányát. A gyűlés részvevői egyönletüen ho- zett határozatukban eltökélt szándé­kuk at^f ej ezt ék ki, hogy harcolnak a bonni és a párisi háborús szerződések ratifikálása ellen, a bonni klikk arra Irányuló kísérletei ellen, hogy megfossza a kommunista képviselőket parla­menti mentelmi joguktól. Harcolnak az Adenatier-rendszer meg­döntéséért, és megszilárdítják n mun­kásé) s z t á1v a keióeg vségé t. A ZÁLOGHÁZBAN Megtorló intézkedéseket alkalmaznak a csaló vá’asz ó ogi törvényjavaslat elten tiltakozó olasz dolgozókká! szemen Róma (TASZSZ': A ..l'Unita“ idéző, bet közöl abból a körlevélből, ame­lyet Costa az olasz gyárosok szövet" ség éh-ok' elnöke küldött szét a vál­lalkozókhoz. A körlevél az; javasol, ia a gyártulajdonosoknak, hogy a', kaimazaanak megtorló intézkedéseket -/okkal a dolgozókkal szemben, akik révztvesznek a kormány választójogi törvényjavaslata elleni tiltakozó sztrájkokban. A „i’Unita'’ kommentárjában rá­mutat: a körlevélben foglallak a szakszervezetek és a.z olasz dolgozó^ politikai és alkotmányos jogai- elten már előre eltervezett fasiszta jelle­gű támadás. A megtorló intézkedések folyamán e'Ibocsátöíi-ák a ..Montenalini” ve* gyészeti, tröszttől az egyik szakszer­vezeti vezetőt, egv másikat pedig fe'fttggesztef.-'k állásából. A „Rqjssi’* szövőgyárból hétszáz munkást bo­csátottak- eh Di Vítíorio az olasz kormány csa’ó választóiogi törvényjavaslatáról Róma (TASZSZ): Az .dl Lavoro” eh mü o’asz folyóirat közölte Dl Vitto- flooa-k, a CGIL főtitkárának cikkét. Di Vlttorio hangsúlyozza, hogy az olasz dolgozóknak joguk van sztráj­kot szervezni a minden polgár szá­mára egyarán: érvényes választójog megvédésére. D-l - Vlttorio visszautasít ja a kor­mánynak és a vállalkozóknak- a doh gőzök elleni vádját, hogy a csaló tör" vinyjavasiat elutasítása „lázadás*-'ás kijelenti: A dolgozó naptömegeknek a csaló lörvónyjavas'at' elleni tilta­kozása nemcsak törvényes de elen­gedhetetlenül szükséges is, politikai jogaik és szociális követeléseik vé­delmére.'’ 3ugosi!áviában 1952-ben sokká! több üzemi baleset történt, mint 1951-ben Szófia: Min* a ..Napred’’, a jugo-‘ szláv forradalmi emigránsok .Szófiá­ban megjelenő lapja közli, Jugosz’á" v-iában 1952-ben jelentősen emelke­dett az üzemi balesetek száma. A ttlóista sajtó is kénytelen ezt beval­lani. A Ufóista ..Borba” november 19-i számában a következőket írta: . Szeptemberben Belgrúclban 86 bal­eset történt, ezek közül kettő halá­los és harminchat1 súlyos seb: sütés. 'Októberben ez~ a szám 117-re emel­kedett címeivel.' közül ugyancsak 2 halálos: 47 pedig súlyos sebesülés volt.’' Különösen sok baleset történt a hadiiparban. A titóisR, ..Szlovensziki Porocsevalec’’ azt írta, hogy 1952-ben a vaskohászaiban a munkások 90.1 százalékát érte baleset. Egyes üze­mekben cz a százalékarány még en­nél is magasabb. így például a. sto" rei vasgyárban a Marllr-kemmcckn-él dolgozó munkások üti százalékát érte baleset'. Uiabb leleplezések a terrorista INétuet Ifjúsági Szövetségről Berlin (ADN): Friedbergben (Hes­sen) szigorúan titokban tartott ház­kutatások alkalmával újabb nagy. .--■nnyiségű anyagokat találtak anyu rjatnémelor-zági Német Ifjúsági Sző. vétség terrorista cselekményeiről1 és a szövetség bandái, valamint a bon" ai kormány és az amerikai titkos szol. gálát között fennálló kapcsolatokról. A január 10—13-q között tartott ház­kutatások alkalmával újabb h.alállistá kát találtak, amelyeken mindenek, előtt olyan személyek szerepelnek, akik elszántan harcolnr-ic a bonni és párisi háborús szerződések ellen. Egyébként közvetlenül a Német Ifjúsági Szövetség hesseni, aísósza-z" országi, hamburgi szervezetének be­tiltása után bonni kezdeményezésre újabb szervezeti irodák alakultak, a több; között Mainzban, Pinneberg. '»en és Schleswig-Hoisteinben. Samu bácsi: -— Sokat nem adhatok érte, már nagyon kopott A budapesti francia köve ség helyettes katonai attaséjának kiutasítsa A kültigyminisztérlárni/.ájékozta táfll főosztálya közli: A magyar kvUügymLni*izté-riu.rn f. hó 2;i"án tudomására hozta a buda­pesti francia követségnek, hogy J. Gh. Pai.Het kapitányt, a francia kö- ve'..-cg helyettes katonai attaséját, a magyar kormány nemkívánatos sze. mélyne^ (persona non grata) tekin : és szükségesnek tartja, hogy a legrö. vldsbb időn belül hagyja el Magyar, ország területét. Pariiét kapitány folyó hó 25-A-. e.Ihagyta Mag ya rországo t. Az amerikai négeriildözés újabb adatai Xcwvork TASZSZ a* newyorki „DaiK Wö-rker'* jelentése szerint de­cember 25-én Florida-állam egyik vá­rosiban egy rendőr lelőtte Einett .1 öfterson négert, mert nem tért ki egv. feliér nő útjából. December 25-én Sainl-Louisban a színes lakosság haladásáért küzdő országos egyesület helyi szervezete vezetőjének, Henry Winfiekl WvKer­nek háza előtt bomba robbant. AVvller vsak azért maradt életben, mert ép- pen nem tartózkodott otthon. Haza­térésekor háza kapujára szögezett cédulát talált ezzel a felírással: ,,Kn kfcux-klan”. A lap közlése szerint 1949-ben és 1952-ben „az Egyesült Áilamokban Ceg- alálub hatvankét bombadobást, va.ev ennek kísérletét jegyezték fel... Ezek közül 49 négerek ellen irán.vilit,1* Az amerikai agresszorok folytatják a koreai baktériumháborút Phenjan (TASZSZ) Az amerikai be­avatkozók folytatják a koreai bak- tériumhá’borút. A .-Koreai Köziponti Távirati Iroda“ jelentése elmondja, hogy az amerikai agresszorok a front- mögötti Hvanghe tartomány külön­böző vidékeire járványos betegsége­ket hordozó rovarokat szórnak le. December 21-én a szinhvan.phari já­rás hat falujára, valamint. Szintanin-i, Mudungri és más járások területére ugyancsak járványos betegségeket hordozó különböző rovarokat szórtak. A ledobott rovarok — nagy fekete- szőrös legyek, lepkék és pókok. szertemásztak .a hntakarón. Ilyenfajta rovarok azelőtt ezen a környéken so­hasem voltak. A krakkói kémper tárgyalásának harmadik napja Varsó (TASZSZ):., A krákikói ka­tonai bíróság folytatja az amerikai kémszolgálat ügynökei ellen indított per tárgyalását. A tárgyalás harma­dik napján a bíróság újabb tanukat hallgatott ki. Többek között Mis,tat és Smidt ta­nuk leleplezték Sapieha bíborosnak és a krakkói érsekség más vezetői­nek a lengyel nép ádáz ellenségei" vei fenntartott kapcsolatait. Az ügyésznél, arra a kérdésére, hogy milyen, alapon épültek, fej SapleliM bíboros kapcsolatai a külföldi hatal­mak képviselőivel, Smidt tanú el­mondta. hogy ,.új háború kitörésére ‘számítottak és arra, hogy az új . há­ború felszámolja a demokratikus rendszert Lengyelországban és visz- szaállítja a régi rendszert.” A tanuk közölték még, hogy a krakkói érsekségen külföldi valutát és* fegyvert rejtegettek. KHU A marokkói lügiíetleuségi mozgalom 4 legutóbbi véres Casablanca: 1 események és az ezt követő kegyetlen megtorlás ismét a nemzc - közi érdeklődés középpontjába á'ií* tóttá, Marokkót Francia-Marokkó a francia gyarmatbirodalom három éazakafríkai országa közül a legtöbb gondot’ okozza a francia kormányok, nak az utóbbi 40 év során, mióta ezt a. IX. század óta független országot feloszlottá’. Franciaország és Spa­nyolország között, és protektorátussá alakították. 1912, a uro'ektorátus létesítésének éve és 1934 között a Marokkó he­gyeiben élő riffek fegyveresen is hősiesen ellentállt&k a francia gyár njatJ hadseregnek, amelyre súlyos csapásokat mértek. Marokkó népe afótá is állandó és kemény harcot folytat a gyarmati kizsákmányolás, a háborús politika s az ország ame­rikai megszállása ellen, A marokkói bennszfyjttek- kiszino. fyozása rendkívül súli-os. sőt bizo­nyos esefekhon még Súlyosabb, mint a többi északaJrikai gyarmati dol- gózóké. A marokkói munkások bére még alacsonyabb, mint az algíriiké, vágy a lunisziaké. viszont a létfenn­tartási költségek Marokkóban két" szer olvan óvors üíemben emelked­nek, mint Francia-Hszakafrika má- ~:k két országában. A marokkói pá­rás Hókat. akik kéo'.e’eíck a magas töidbérl. illetve a reáhik háruló egvéh- terheket megfizetni, éven'e tizeziré- ve>. kergetik el földjeikről. Ezeknek hatalmas tömegei a. nágvvárosok mcl" lett élnek, rozsdás benzineskannákból és régi ládákból összetákolt barak­kokban, .apielyeket bidonevilli'-nek 'kannavárosnak) neveznek. A bidone viile-ek lakosainai, körülbelül te e tüdööajos. Egyedül Casablanca kör­nyékén körülbelül százü'venezer nv- rokkói él ilyen sz-örnvü körülmények között. A marokkói helyzetre rer.d* kívül1' jellemző a párisi Ce Soir egy kimutatása: Eszerint ország 'ke­reken kilenc millió lakosára tizem négyezer rendőr ezze; szemben csuk kétszáz orvos jut. A városokban min­den negyvenötezer lakosra, a fal­vakban pedig csak minden százhúsz­ezer lakosra jut egy orvos. A benn* szülőt; gyermekeknek csak körül be­ül hét százaléka jár Iskolába. VI arckkó dolgozó népét egyfer- mán nyúzzák a francia bank. tőkések és a franci) telepesek. Ez utóbbiak az . ország termőterületének legnagyobb részére rá főt lék a kezü­ket: 5.500 francia gyarmatos körű'- beiül egymillió hektár föld luiajdo" no-a. amelyek természetesen a leg­jobbak. A niásödik vi.á'gháború óta az ame. rikaiak Marokkóban sokkal ■ agresz- szívebb behatolási politikát folytai, nak, mint Észák-Afrika bármely más államában. E behatolás részben a francia kapitalista körök srgífségé" veti, de részben ezíg. ellenére, ezek kiszorításával történik. Marokkó 'Vlomternre'ésének 91 százaléka há- 'öm amerikai társaság kezében van A kőolaj.; a Standard Oil társa sáron keresztül, szintén az Egyesült Álla­mokba foiyik. • , Az amerikai kereskedelmi és ipa- ri behatolás Marokkóban éppca úgy, mint Franciaországban -— a ka. onai megszállás előkészítése. Mc- rokkóban a békés célokat szo'gá-ó termelés évrőlrévre csökken,. Az »rszágbán egyedül a stratégiai ter­mészetű termi és fejlődik. Marokkó, amelyet o Ee Monde cí­mű burzsoá francia lap - ..a Föktküzi- eeger bejáratánál álló természetes unvahajónak-’ minősíteti. Észak-Af- ri.kina.k az amerikaiak által katonai* 'ag is legsűrűbben megszállt - orszá­ga. 1951 óta Marokkót valósággal c’özöniötte az amerikai katonaság.. Az országban tartózkodó amerikai katonák és „szakemberek” száma a marokkói kommunista pártnak az ENSZ-hcv. intézett emlékirata sze­rint rövideden eléri a százezret. Az amerikaiaknak a francig kormány — mint ismeretes — hét légitámaszpon­tot adott át., ezenkívül szó van *40 újabb támaszpont építéséről i­4 Marokkót uraló francia cs az országba mindjobban beható, 'ó amerikai imperialisták ellen küzd a marokkói nemzeti felszabadító moz" galom, amely az utóbbi évok. során egyre nagyobb arányokban és egy- /• szervezettebben bontakozott ki. A függetlenségi harc élvonalában itt is. mint Tuniszban, vagy Algírban, d kommunista .párt ál! melynek veze­tői: e.'cn irányul a legdühödtebb lia- ‘óság: terror, A kommunista pár* titkárát. Ali Ja*át a gyarmatosító Hátóságok bebör* önöz'ék. hosszú hó. »■apókig fegyüáz-ban tariották, majd kiuo'oncoltAk. az országból és Fran­ciaorsizágbf, hurcolták, ahol a ma* roldtói függetlenségi mozgalom több tagjával együtt „államtúienes üzel­mek" miatt akarják bíróság elé ál­lítani. 1951 tavaszán Juin tábornok, ak­kori főhely tarló valóságos büntető- expedíció keretében tízezer főnyi ka. tonaságot és csendőrséget küldött Tadla körzetébe, ahol a marokkói kommunista pár: befolyása kü'.önö* sen erős. azzal az állítólagos fel ­adattal, hogy nyomozzák ki egy gyil­kosság tetteseit, A nyomozás sorún a karhatalom erő: — amint ezt Ali Jaía később megírta — „minden há­zat átkutattak, településeket dúltak fel, megsemmisítették a lábonálló tor. mást, erőszakot követtek el nőkön, fosztogattak, ezrével tartóztattak le es vetettek börtönbe hazafiakat.” A marokkói Kommunista Párt azon. bán minden üldözés ellenére az or* szag elnyomott népének mind erő­teljesebb támogatásával keményen állja a harcot és folytatni is fogja az ország teljes függetlensége kiví­vásáig. 'Programm ja: a Marokkót leigázó kény.szeregyezmények meg­semmisítése. az ország szuverén ál­lammá való tétele, a kü.-föidi caapa- **.ok" kivonása, az ország természeti kincseinek visszaadása, a marokkói nemzetgyűlés létrehozása, általános választások alapján, marokkó: al* kotmány, önálló kormány és hadse- ’’«[ megteremtése. Maro-lskó polgári pártjai között, n legerősebb az .l94-'-V n u.apitott Isz- •iklal (függetlenségi) párt, amelv <; •u-mzeti ioar és kereskedelem felien. Ui.ését várja az ország függetlensé­gétől. E pártot eleinte • az amerikai invv.’rla :-lu> hűha alatt lámogr.tlák. mert arra számítottak, hogy, a íra** cia gyarmatosítók és t1 helyi bur­zsoáziát képviselő pár!, civakodása majd az ő malmukra hajtja a vizet.. A koreai háború kitörése óta azon­ban rájöttek, hegy a gyarmatviiác. bán ma már túl veszélyesok az ilyen mesterkedések és legalábbis ideigle­nesen- felhagytak az l~.zlik.Ial rend­szeres támogatásával, amelynek ve* zetösége a tömegek nyomására egy­re tevékenyebb imperialista-ellenes kezd s ményezésekre kényszerült. 1 helyzet kiéleződése még az Isztiklal párthoz közelálló szultáni udvart is ö.-széütközésbe so­dorta az imperialistákká!. Juin tá­bornok, akkori francia helytartó 1951 februárjában ..együttműködő” hűbér. urakat mozgósítva, a szó szoros ér* leimében képysz-eríteHe a szultáné írjon alá nyilatkozatot melvben el- ílcir az országban folyó függetlensé­gi mozgalmat. Juin tábornokot nem* sokkal ezután Guillauroe- tábornok váltotta le helytartói tisztségében, akj ugyanilyen brutális módszerek­hez folyamodik. A helytartó, rend­őri intézkedései többizben éles in* cidensek t provokáltak ki az o-- szág legkülönbözőbb részein, melve- ket aztán ürügyül használtak fel sokezer hazafi letartóztatására. ország függetlenségéért folyó, a pro- ‘e-ktorátusi rendszer azonnali fel­számolását -követelő mozgalmat azon . bán minden üldözés csak megerősíti és az a tény. liogv a marokkói bér* désse! már az ENSZ i- kénytelen volt >v közelmúltban foglalkozni a fran­cia gyarmatosítók kapálózása elle­nére, rámutat arra, mennyire ég ezek '.ciha alatt már a talaj, (J. K

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom