Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-06 / 4. szám

XQOIM

VtLÁO PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!

f A MAI SZAMBÁN:

Az 1953. évi titóista „társadalmi terv" a háborús készületek és a jugoszláv nép növekvő nyomorának terve. (2. o.) — A „Pravda" vezércikke az ötödik sztálini ötéves terv első két évének eredményeiről. (2. o.) —Tiltakozás Brazíliában az Egyesült Államokkal kötött katonai egyezmény ratifikálása ellen. (2. o.) — A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának határozata . a Slánsky-per tanulságairól. (2. o.)

AZ M DP

TOLNAMEGYEI PARTBIZOTT5ÄGANAIC

t P JA

X. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM

ÁRA 50FILLÉR

KEDD, 1953 JANUÁR 6

A termelési értekezletek elé

MEGYÉNK ÉLETÉBŐL

A Fornádi Állami Gazdaság: dolgozói lelkes vállalással harcolnak a terv teljesítéséért

A felszabadulás után dolgozó népünk már a kilencedik szabad, boldog évet kezdte meg. Az elmúlt nyolc év alatt dolgozó népünk öntudatosabb lett, szélesebben lát, országot, világot átfogó méretekben gondolkodik, saját egyéni sorsát a közösség sörsátrai köti egybe. Ezek az újfajta emberek el sem tudják képzelni azt, hogy cserben hagyják társaikat, üzemüket. Amikor feladatokat kapnak valamilyen munkára, nem szabnak „különös“ feltételeket. „Vállalom” — mondják és tüzön-vizen keresztül megvalósítják azt, ami a saját és az egész dolgozó társadalom felemelkedését segíti elő.

Érthető ez a nagy lelkesedés, hisz megyénk dolgozói is sokat adtak az államnak, de sokat is kaptak. 1952-ben többmillió forint költséggel különböző beruházásokat hajtottak vénre megyénkben, melyek mind elősegítik., dolgozóink szociális és kulturális igényeinek kielégítését. Az év első napjaiban termelési eredményeikkel tesznek hitet dolqozóink hazaszeretetük, alkotni akarásuk mellett. Megyénk dolgozói ötéves tervünk megvalósításáért, életüknek még szebbé tételéért, méq boldogabbá tételéért minden áldozatra készek. Hősiességre sarkal, kitartó, bátor munkára ösztönöz az a mélységes ezeretet, amellyel dolgozó népünk dicsőséges pártunk és Rákosi elvtárs felé fordul.

ötéves tervünk negyedik évét győzelmesen kezdtük meg. Megyénk területén csaknem minden üzemben túltelje ítették a népgazdaság által előírtakat. Az év első ‘napjaiban és az elmúlt évben is ezer és ezer azoknak a munkásoknak a száma, akik akadályt nem ismerve harcolnak a terv naponkénti teljesítéséért, ennek érdekében mindent elkövetnek. A termelési értekezleten javallatokat tesznek a gazdaságvezetés felé a munka megjavítására.

Január e'ső napjaiban a nép- gazdasági tervek teljesítése során már jól bevált szokássá vált, hogy dolgozóink termelési értekezleteket tartanak, melyeken megbeszélik az elmúlt év tapasztalatait. és ezen okulva a következő év munkáját megjavítják. Nagyjelentőségű a termelési értekezlet egy üzem életében. Döntő fordulat a termelés tervszerűbbé tétele érdekében. A január első napjaiban megtartandó termelési értekezletek dolgozóink öntudatának mérlege kell, hogy legyen. Fizikai és műszaki dolgozóink nemes célokat tűztek maguk elé. Ezeket a célokat nagy lelkesedéssel akarják elérni- Nagyok a feladatok az év első termelési értekezletén, de korántsem akkorák, hogy azokat jó szervezéssel, jó munkával ne lehetne teljesíteni. 1952-ben is voltak hasonló termelési értekezletek, melyeken a dolqozók hozzászólásaikban elmondották, hogy a népgazdaság által előírt terv teljesíthető, sőt azt túl is lehet szárnyalni.

üzemeinkben, építőipari vállalatainknál a műszaki és fizikai dolgozók készülnek ezekre a termelési értekezletekre. Előtte a műszaki qazdasáqi bizottság értekezletet tart, melyen a döntő műszaki feladatokat megbeszélik és felbontják a tervet brigádokig és egyes dolgozókig, hogy a termelési értekezleten jól beszámolhassanak az 1953-as feladatokról. A termelési értekezleten dolqozóink megbeszélik, hogy a pártós _ kormányhatározatokat hogyan hajtják végre, hogy mit tesznek annak érdekében, hogy azt minden részletében megvalósítsák. Dolgozóink alkotó kezdeményezése felszínre jön ezeken a termelési értekezleteken, azon a helyen,

ahol a pártszervezet, a szakszervezeti bizottság jó politikai felvilágosító munkát végez a dolgozók között a tervteljesítés sikere érdekében. A termelési értekezletek új győzelmek felé kell, hogy vezessék dolgozó népünket. Az eddigieknél nagyobb feladatok várnak dolgozóinkra, hisz. . Gerő elvtárs, a Központi Vezetőség november 29-i, ülésén azt mondta, hogy az ipar termelése 1953-ban 16 százalékkal magasabb lesz, mint 1952-ben volt. „Az ipari termelés 16 százalékos emelése 1953- ban olyan feladat, amely állami szerveinktől, minisztériumainktól, üzemeinktől, párt- és tömegszer- vezeteirktől, egész munkásosztályunktól és mű-zaki értelmiségünktől rendkívül magas szervezettséget, fegyelmezett, szorgalmas munkát, igen komoly erőfeszítést követel meg.” Gerő elvtárs ezekben a szavakban röviden tömörítette azt a nagy feladatot, mely felelősséggel kell, hogy töltse el egész dolgozó népünket. Az 1953-as tervév beindulásakor a termelési értekezletek meqtartása az első lépés ötéves tervünk negyedik évének sikeres teljesítéséért folytatott harcban.

Készüljenek fel üzemeink vezetői a beszámolókkal úgy, hogy az visszatükrözze az eddig végzett munkának eredményeit és hiányosságait és megszabja e’őre konkrétan azokat a feladatokat, melyek minden dolgozó előtt megvalósításként állnak.

A szakszervezeti bizottságok előtt a termelési értekezletek előkészítése érdekében nagv feladat áll. Mozgósítani kell a szakszervezeti tagságot a bizalmiakon kp- resztül, hogy aktívan vegyenek részt, a termelési értekezleteken és javaslataikkal elősegítsék, hogy a termelési értekezlet nyomán a termelés az év elejétől az utolsó napjáig egyenletesen folyjon. — Igen sok helyen már a dolgozók vállaltak kötelezett-réget a norma túlteljesítésére, azonban a terv teljesítésére még - kevés helven tudlak fogadalmat tenni, mivel azok hiányosan vannak felbontva és az a feladat az üzemi bizottság előtt, hogv megkövetelje a gazdasági vezetéstől, hogy a terveket bontsa fel, hogv a fizikai dolgozók minél előbb czocia- 1 ista kötelezettségvállalásaikat meg tudják tenni a terv túlteljesítésére.

Sztálin elvtárs, az SZKP XIX. kongresszusán azt mondta, hoov „A mi terveink nem terv-jóslások, nem terv-találgatások, hanem terv-utasítások, amelyek kötelezik a vezető szerveket is ..."' A szocialista gazdaságban a terv sérthetetlen állami törvény. Ezt tartsák szem előtt üzemeink vezetői és harcoljanak a tervfegyelem megszilárdításáért, hogv a termelési tervet ne csak globálisan, de minden műhelyben és minden napon az év elejétől kezdve teljesítsék. A tervfeove- lem megszilárdítása az egyik legfontosabb feltétele annak, hogy •1953-ban megvalósítsuk a termelés egyenletessé tételét. A Szovjetunió ötödik ötéves terve legyen példákén üzemeink vezetői és dolgozói előtt és úgy harcoljanak ötéves tervünk ' negyedik évének megvalósításáért, mint ahogy azt a szovjet elvtársak teszik. A Szovjetunió naqyszerű példája lebegjen állandóan dolgozóink előtt. Az a példa, ahol már a kommunizmus felépítéséhez az első lépést menteszik. A termelési értekezleteket is használják fel üzemeink vezetői erre, készítsék elő jól ezeket, készüljenek arra fel, hogy a dolgozók minden javaslatát, ami megvalósítható, azt a termelés szolgálatába állíthassák.

A fornádi állami gazdaság állattenyésztői ős hizlalói versenyre hívták a högyászt állami gazdaság dolgozóit a téli és tavaszi takarmányozás jó megszervezésére. A scrtéstenyészlés- ben a rejtett tartalékok feltárása érdekében vállalták a kocákkal és «■tüdőkkel a közeli erdőkben a makkol- latást az időjárásló:', függően továbbra is folytatják. Szarvasmarhatcnyész tésben atomszalma meszezésével biztosítják a takarmányszükségletüket. Huszonnégy órára készítik el minden egyes esetben a takarmányt, hogy szívesebben fogyasszák az áltatok. Juhászaiban: folytatják az akáchüve'ly legeltetését és a környező erdőkben a zord időjárás beálltáig Oegei-tetitk a réteken és a Uicernaföldeken.

A takarmány takarékosságánál a porciózásl pontosan betartják. Az egyedi takarmányozásit az állat termelékenysége szerint adagolják. Az

A Betonútépítő Vállalat bonyhádi főépítésvezetősiége az 1952-es évben jól végezte munkáját a tervek idő- előtti le'jesítése érdekében. Az évi előirányzott tervét jóvá! a határidő előtt teljesítette, így a minisztérium évköziben több, mini 10 százalékkal felemelte a tervet.

De ez a felemelés még nagyobb lendítőerőt adott a dolgozók Rezébe, aminek eredménye, hogy de. eember hó végére 34.2 százalékkal teljesítették túl tervüket.

Az eredeti évi tervük a '63-as út. Rakasd—llird közötti részére v nat- kozott. Évközben azonban a Közlekedési Ministerium a Szelkszárd—Rakasd és Mrd—Pécsvárad közötti részekre is kirendelte a főépítésvezelő- ségiet segítségnyújtás céljából. De emellett még a Hídépítő Vállalat résziére is komoly segítséget adlak, hoarv azok az. iizemró-z.e.k i* sikeresen valósíthassák meg a rájuk háruló feladatokat.

Az eredeti terveik szerbit 700.000 köbméter földmunkát irányoztak e'.ö,‘ amit december végéig 1,200.000. köbáillom.áaiy egészségének biztosítása érdekében az istállókat tisztán cs pára- mentesen tartják. Az 1053. évi tejtermelési tervet llő százalékra, bá- rányozási tervet 125 százalékra, a gyapjuhozamot 102 százalékra, malac szaporulati tervet 103 százalékra, a sertéshizlalási tervet pedig 107 százalékra teljesítik.

Szabó József fejőgulyás vállalta, hogy az egyedi takarmányozáson keresztül az «tűdig elért 300 liter fejés: átlagot 8 darab tehénnél, a jövő évben 370 literre emeli. Nieder Imre fejőgulyás vállalta, hogy 8 darab tehénnél 33C0 literes átlagról 3740 literre emeli. Ezt úgy éri el, begy az egyedit külön takarmányozza, az állatokat állandóan tisztántartja. Az állami gazdaság többi dolgozói is vállalták, hogy az 1953-as évben tervüket túl fogják teljesíteni.

méteres, teljesítéssel 00 százalékban túlteljesítették a. Betonútépítő Vállalat bonyhádi főépítés vezetőségének dolgozói, A földimunka tervüket már szeptember 8-án befejezték. A betono- 7...s terén is szép eredmények születtek a vállalatnál. A betonozási előirányzat 42.700 köbméter volt, ezzel szemben december 31-lg 45.030 köbméter útbeld&t készítetlek el.

Ez a teljesítmény 107.5 százai

lékos évi tervtcljcsitésnek felel meg.

Az 1032-cs tervévben elért eredményük mutatják, liogy a dolgozók minden lé’hetőt.» elkövettek n kitűzött tervek megyaiósi ásáért és tudták, hogy csak jó munkával tudják az előirányzatot határidő előtt megvalósítani. Azonban ezzel az elért eredménnyel sem elégednek meg a dolgozók, hanem eblsen az évben még j'ahb eredményeket mutatnák fel, hogv ötéves tervünk negyedik évét még sikeresebben valósíthassák meg, amin keresztül- nagyban elősegítik további fejlődé síi n k ütemét.

Családi házakat épít a naki „Ui a szocializmus felé“ isz&s

A tolnamegyei Nak község „üt a szocializmus felé1' termelőcsoportjának tagsága szanaszét lakik a tahiban. Az 53 családi közül 21 nem is saját házában lakik. Esért a tszcs vezetősége elhatározta, hogv részükre új családi háziakat építtet. A tszcs eddig nem foglalkozott házi téigl a égetéssel és most, hogy az építkezésekhez szükséges téglát fedezni tudják, megtették az előkészületeket 400.000 szénporos tégla kiégetéséhez, s a tavaszi idő beálltával meg is kezdik a 24 új lakóház építését.

Az „Ut a szocializmus fejé'' tszcs a lakóházak építésével egyrészt saját otthont biztosít tagságának, másrészt közelebb hozza egymáshoz a dolgozókat, s így megkönnyíti a tszcs munkáját is.

Sztálin elvtárs legutóbbi nyilatkozata — mondotta Gelten József, a tszcs most kitüntetett agronómusa — mindnyájunkat megerősített abban, hogy a béke megőrizhető. Termelőcsoportunk semmivel sem fejezhetné ki jobban békevágyát és békébe vetett hitét, mint azzal, hogy új békés otthont teremt tagjai számára.

Jó eredményehet hozott az őszi fásítás Tolna megyében

Tolna megyében az ősz folyamán

466.000 facsemetét és közel 40.000 suliángoí letetlek et. A fásítás jelentős részét a termelőszövetkezetek és csoportok végezték cl. amelyek

178.000 facsemetét és 4500 suhángot telepítettek. Különösen kitűnt a ten- ffeliici Petőfi» tsz. ahol (73.000 aká.e- esemetét ültetlek el jóval a határidő le telié se előtt, 13 hold mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területen. A akácoc lehetőségeit nyújt a terinclöszöve! kezet méhészetének fejlesztéséhez. Sárszentlörincen az Illyés Gyula tszcs vizenyős területén 2000 kanadai nyárfát ültetett el, a bogyiszlói legeltetési társulat pedisz

30.000 facsemetével 4 kilométer bősz- szú erdősávul 'létesített. I'ásítottak a tolnám egye! téglagyárak is, közülük elsősorban a dombóvári, mázai és a t a más i tég lágyé rak.

A KÖISYVTÁRMOZG ALOMRÓL:

Három év alatt négyezerről több, mint 43 ezerre nőtt

a me«ye könyvállománya

A szocialista kultúra megterem- lésében döntő jelentősége van ií könyvtár.mozgalomnak. Igen jelen, /ős területe ez kulturális nevelésünknek, így egyben kultúrjorra- dalmunknak is Olvasás, helyeseiben tanulás nélkül — mert hiszen a legszórakoztatóbb szépirodalmi mű is nevel, tanít, szórakoztatás mellett — nem építhetjük a sic- cializmust. mert ahhoz, hogy ez felépüljön, kiművelt emberlök sokaságára van szükség.

A könyvtárosoknak, aMl,- a könyveket ajánlják, igen sojíat l-cll olvasniok és tanulniok. ismerniük és szerelniük kell az irodalmat, a könyveket. Megyénk könyvtárosai a Szovjetunió könyvtárosaitól vet. tek példát arról a lelkes, odaadó, íáradságot nem kímélő munkáról, amelynek az a célja, hogy minél több olvasó, minél több könyvet kölcsönözzön, hogy dolgozóink bővítsék ismereteiket, fejlesszék szak tudásukat és munkájukat a lehető legjobban végezzék.

Megyénk területén 1950 április 4-én nyílt meg a körzeti könyvtár. Ettől az időtől lógva a mai napig vn népkönyvtár és egy megyei könyvtár létesült. Ma már nincs Tolna megyében egyetlen olyan

község sem, ahol ne állnának köny vek a dolgozók rendelkezésére. Há rom év alatt 4 ezerről 43.58C-ra nőtt a megye könyvállománya és december 1-ig 76.150 olvasó 110.693 könyvet kölcsönzött. Ezek a kölcsönzők állandó- olvasók, nemcsak beiratkoztak és néha.napján kivesznek cgy-egy könyvet. hanem hetente látogatják a könyvtárat Könyvtárhálózatunk erőteljes mértékben gyarapodott, december 21-én, Sztálin eivlárs születésnapján. amikor is 5 új népkönyvtárat avattunk fel megyénkben: Mucsfán Felsőnánán, Keszöhidegkuton, Be'.ecskén és Majoson. ’

Igen jó munkát végez a Szék- szárd városi könyvtár. A falusi népkönyvtárosok jó munkájuk ju. talmaképnen a napokban kaptak pénz- és könyvjutalmakat. Közülük is kiemelkedik Komjáti Irma alsónánai népkönyvtáros, aki 101 olvasónak 264 könyvet kölcsönzött ki december hónapban. Ezt a szép eredményt úgy érte el, hogy könyvankétokon ismertette a dolgozókkal a könyv nagy jelentőségét. De említéfreméltó Leida István páltaj népkönyvtáros is, aki december Kén került a községbe és ott jó munkájával elérte, hogy a 72 beiratkozó 81 könyv kölcsönzését íelemelte annyira, hogy most 200 beiratkozott olvasója van, akik december folyamán 455 könyvet vittek ki a könyvtárból.

Minden könyvtáros állandóan újabb és újabb könyveket kér, hiszen ma mindenki olvasni, tanulni akar. A könyv ma nem népbuti. íó, valóságot elkendőző eszköz, hanem az osztályharc egyik leglényegesebb segítője.

De semmi esetre sem szabad ró. zsaszín képet festeni, hibák még természetesen vannak, sokhelyütt a könyvtárosok mm törődnek kellőképpen a könyvtármozgalommal, így például Grábócon, Möcsény- ben, Paradicsom-pusztán. Hol az őszi, hol c tavaszi munkákra hivatkozva feléje sem néznek a rá. juk bízott kultúrjavaknak — és így érthető az is, hogy nem mer. nek jelentést beküldeni a megyei, központnak, hiszen csupa nemtörődömségből származó eredménytelenségről számolhatnának be.

Pedig ezzel a hatalmas kinccsel sem pazarolni, sem szűkmarkúan bánni nem lehet. Az írók, a költők, a tudósait, azért alkották műveiket, hogy tanuljunk belőlük hazaszeretetei, legyünk igazi, jó doL gozói. hazánknak és Ipavünk mindig élharcosai a fejlődésnek,

Á Betonútépítő Vállalat 60 százalékkal túlteljesítette 1952. évi földmunka tervét