Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-03 / 2. szám

NAPLÓ 3 PA rt r ÉS PA R TÉ PITÉS * JWM JANLAR 3 PÁRTÉLET HÍRÉT Miért becsülik le a politikai oktatást a Bonvliádi Zománca;Tárban? 9 5"^ V Malcnkov elvtárs. a XIX. kon- gr'es'izueon azt mondotta az ideológia! munkával, az oktatással kapcsolat­ban: .-Az ideológiai munka lebecsü­lést! jelentős mértékben onnan ered. hogy vezető hűd ereink egy része nem fejleszti eléggé öntudatát, nem gya­rapítja m-ar.rista-leninista ismereteit, nem használja fjtl ö párt történelmi tapasztalakéit. Éneikül pedig senki són lehet teljesértékű, érett vezető. Á:> uJt'i eszmei-politikai téren elma­rad, aki betanult formulákból él, s nincs érzéke az új iránt, az nem tá­jékozódhat helyesen a bel- és külpo­litikai helyzetben, nem állhat « moz. yalom. élén és. nem méltó arra. hogy u mozgalom élén 'díjon. Az élet előbb utóbb félrelöki. Csak az a vezető áll­hat pártunk feladatainak magaslatán, aki. állandóan képezi magái, alkotó modem elsajátítja a? marxiamust-leni- uizmust, kifejleszti és tökéletesíti ma­gában a lenini-sztálini típusú vezető tulajdonságait:' Malenikov elvtárs ezen szavait, bár ismerik a Zománcgyárban is az elv- társak, nem szívlelik meg. Kreit'z Erzsébet elvtársnő, aki a párt ki­emelése folytául mint idöelcmzö dol­gozik üzemünkben, úgy gondolja, hogy nem szükséges az ideológiai képzés. Láng Lajos, Bányai Gáspár, Braun Janka e.vtáivak ugyancsak Kreutz elv társnő nótáját fújják. De folytathatjuk még tovább a felsoro­lást, pártunk ideológiájának lebecsü lését. Ez annál .súlyosabb, meri több­ségében kiemelt elv táviaknál tapasz­talható. Pál Gyula, mint kisegítő munkás dolgozott az üzemben, ma ezerszámbeá'.litó egy igen szép mű­ből yr eszünkben. Varga Gáspár. Ko­vák Györgyim' sztahanovista. Losonci József csoportvezető a zománcmü- heiyben. Mindössze kétezer vetlek részt az oktatáson. Éppen a kongresz. szun-i anyag tanulmányozásából ma­radlak el. Ez meg is látszik munká­jukon és a zomá.ncmühelyen, ahol nem a műszakok folyamatos munkája a cél, hanem egy-egy csoport ki­ugró teljesítménye. így- fordult elő. hog'V az utolsó müveidre kerülő és zománeozásra váró edények nyersen a sarokban hevertek, amikor ugyan­ebben a műszakban a drága szénnel fűtött kemencék két órán kérésziül kihasználatlanok voltak. A kommu­nisták ilyen ..példamutatása“ folytán aztán igen nehéz a pártookivfiliekel is az oktatásba bevonni. Számtalan ilyen megnyilvánulás ta­lálható az üzemben. Wiant Istvánná. Baude! Ádámáé. Tóth József műszaki. Ortinaun Péterné munkáskáder, Szeiit­iványi József csoportvezető, Németh József szlahánovisla. Madarász End­rén é. Heidinger József es portvezető •sem vesznek részt, az oktatásban. Ezek pz elvtársik úgy látszik azt gondolják, hogy hatalmas feladatain­kat meg tudjuk oldani ideológiai képzés nélkül. De nem csupán itt van a hiba, nem csupán bennünk kel! a hibát keresni. Ma.lenkov elvtárs a XIX. kongresszuson a káderek kivá­lasztásával kapcsolatban azt mondot­ta: ..A fő fogyatékosság az, hogy egyes vezetők• a kádereket nein, poli­tikai és szakmai szempontok alapján, hanem sógor-koma alapon, földiekből választják. Nem ritka esel, hogy a becsületes és munkakörüket jól isme­rő, de erélyesen fellépő, a fogyatékos­ságokkal szemben kérlelhetetlen, s ennél fogva a vezetőség számúm ké­nyelmetlen funkcionáriusokat külön­böző ürügyekkel kiüldözik és helyü­ket kétes értékű, vagy az adott fel­adat megoldására teljesen alkalmut- kin. de bizonyos vezetők szempontjá­ból megfelelő és alkalmas emberek­kel töltik be. A kádere/,' !Aválasztásá­val és előléptetésével kapcsolatos pártvonal ilyen elferdítése 'következté­ben egyes szervezetekben a kéz kezel mos elv alapján összemclegedett em­berek meghitt családi köre ólukul ki, amely a klikk érdekeket a párt és az állam érdekei füle helyezi. Nein csodálkozunk', azon, hogy ilyen hely­zet aztán rendszerint rothadásra és bomlásra vezet." Ebben kell keresnünk a Bonyhádi Zománc-műveknél is a másik döntő okát a lemorzsolódásnak, mivel ránk is vonatkoznak Ma.lenkov elvtárs ezen szavai. Végül pedig éppen ezek az elvtársak, akik így kerüllek funk­cióba, vagy az oktatást lebecsülik, az elmélettel el vannak maradva, a bírá­lat jelentőségét nem ismerik és egy- egy építő bírálat után -hosszú éves haraggal sújtják a bírálókat. Meg'fog javulni a Bonyhádi Zománc-gyárban is a párt-oktatás, ha az említett elv- társak a bírálatot megszívlelik és • társadalmunk komoly .vezető erői akarnak lenni, aminek döntő előfelté­tele a politikai ós szakmai képzés állandó fokozása. Küllő István Villányi JaUah p ropagamPslák. lláliosi el vlárs beszéde nyomiín cm el ke (lett a bevetett terület nagysága Tolna megyében Az őszi mezőgazdasági munkákban meglehetősen elmaradt Tolna megye, s Rákosi elvtárs legutóbbi parlamenti beszéde után több község és termelő­szövetkezet okulhatott Rákosi elvtárs szavaiból. Az elmúlt napokban meg­gyorsult a vetés. Elsősorban a gyön- ki járás mutathat fel bizonyos ered­ményeket, ahol december 10-től hét­főig közel 400 holddal gyarapodott a vetés. Elsősorban a búzavetés nagy­sága növekedett meg, melyből az egyé­nileg dolgozó parasztok 281 holddal, a termelőszövetkezetek pedig 13 hold­dal igyekeztek pótolni lemaradásukat. A .gyünk! .járás községei közül Hő- gyész 00 hold búzát és 40 hold rozsot vetett el Rákosi elvtárs beszéde óta. De volt mit behozni Diósberényben Is, ahol eddig 40 hold búzát és 10 hold rozsot vetetlek el. A rosszul teljesítő községek mellett Tolna megye jó községei is okultak Rákosi elvtárs beszédéből. Az őszi munkákban .Németkér község áll vál­tozatlanul az élen, de Rákosi elvtárs legutóbbi beszéde. 10 százalékos emel. kedést hozott a falunak, amely vetés­tervét 125, szántási tervét pedig 140 százalékra teljesítette. Növekedik a termelőszövetkezetek öntözött területeinek nagysáqa A/ öntözéses yazdál'kodás hazáink- hun évrul-évre nagyobb területre ter­jed ki, míg 1950-btn a terme őszön ct- kczelek gazdaságaiban hatezer, 11>-"> 1 ben 14.000. addig 1052-ben inár 21.000 hold löd területen gazdálkodtak öntő zéssel. Szolnok megyében pé din 1050 óta 2000 hó dról 10.500 holdra emelkedőt! a terimdöszövetkezeh-k öntözött területe. Jelentősen emeltkedell az öntözött terület nagysága a rizs fokozolta 1)1» l e nn elésével. Jövőre az ideihez képest szint megduplázódik a tenne lüs-z'ö vet keze­tek öntözéssel müve t földterülete. Az új öntözőtelepek kijelölésé már meg­történt. DEÁKFALVI ANDRÁ ÉLETE keresztül ette az endrödi kulákok keserves kenyerét Deákfalvi And. rás. Apja szegény napszámos ember volt és így korán cselédnek kellett szegődnie. Az iskola padja;bői a.ig látszott ki. de máris fillérekért robotolt, {fogy szülei­nek ezzel is könnyítse gondjait Deákfalvi András 18 éven keresztül állandóan cselédkedett. még meg'ett cm* bér korában is- Nőm tehetett mást. kényeden volt a kuliknak dolgozni, hogy saját. és családja életé; ten­gethesse. Sorsába nem nyugodott bele. de ha szólni mert, csendőrrel fenyegették. Tanulni nem tanulhatott, sőt ha könyvet, vagy újságot olvasott, gúnyos szavak­kal illették a ku/ákok és nem egy esetben vágták a fe­jéhez: ,.minsk neked tanulni, nagyapád se tanult és mégis voll annyi esze, ha esett az eső. az eresz alá 1 állt.'' Sokat dolgozott a gyomai ku’ákokná! is. ahol le­nézték. megvetették és állati módon dolgoztatták. Napi 15—16 órát dolgozóit azért, hogy a kulák az ő munkája nyomán zsírosodjon. A- fizetése azonban igen kevés volt. A napi 15 1G órára 80 fillért, vagy esetleg 1 pengőt kapott. Nem volt könnyű dolog ebbű! a csekély kere­setből a 9 tagú családot eltartani. Állandóan nehézsé­gekkel és a nyomorral küszködött Mindig az járt az e-zében. hogvan tudja biztosítani családja számára az éiahnet és ruházatot. Szürke napjai állandóan és egy­hangúan teltek. A keserűség többször elfogta, de ál­modni sem mert arról, hogy valah-t is jobb sorsa lesz és gyerekeit legalább taníttatni tudja. De hogy is gon­dolt volna ilyesmire, amikor ákandóah azt hallotta, hogy a szegénység az törvényszerű, és úgy kerek a vi. lóg. ha szegény és gazdag is van henne. Sokat ’ud-na még b-szélni a gyomai Béres Mi-ka, K. .Nagy István, vagy K. Szilágyi Lajos kulákokról. akik még a bőrét is lenyúzták volna. "jnincstekn aorárpioletárra is _______________________) rásütött az éltető nap sugara. 1 45-ben. amikor a Szovjet Hadsereg felszabadította ha. mával ás szétzúz!fi a tőkés uralmat, a volt cselédből Hosszú éveken Deákfalvi András földhöz juttatott paraszt lett. Tolna megyében Duna- köm.őd községben kapott 15 hold földet és házat Tel­jesült a vágya, saját maga gazdája lett. így gazdálko­dóit néhány éven keresztül, amíg Rákos; elvtárs 1948- ban tartott kecskeméti beszédét nem hajlottá. Utána új gondo.afai támadtak, kü-zködö: magával, nem volna-; jobb számára, ha a közös gazdálkodás fiijára lépne. Ez az ingadozás hosszú ideig élt gondolataiban és végre 1951-ben eldöntötte, hogy véglegesen rálép a nagyüzem: 'gazdálkodás útjára. Látta, a tszcs eredményei- és szá­mot vetett azíZ.: . hogy ami' a párt. é- Rákos; elvi ars mond. az valóra válik és az a dolgozó parasztságnak kedvező. Visszagondolt régi, nehéz napjaira és mérle­gelte, mennyivel méy családja éleié napjainkban, mint az övé voü a kaoita'isfa társadalmi rendszerben. jóvoltából tanult két fia és-egy lánya.* Ma már egyik fia egy új szovjet nyé-ögéppe! dolgozik, a lánya pedig az óvodában a gyermekeket gondozza, má­sik fia pedig esztergályosnak tanúi Budapesten. Ezek a gondolatok vérteztél.; fel a tszcs-ben arra. hogy becsü­letes ps jó munkát végezzen Erőt adott munkájához az is. hogy két éve fe've'ték a Magyar Dolgozók Pártja tagjainak soraiba. Tudta azt. hogy mint tagjelöltnek példamutató munkát k li végezni, hogy kiérdemelhes-c a párttagságot és ezért jó munkája nyomán napjaink­ban egvtke a dunaköm őd: Szabadság tsz legjobb dol­gozóinak. Az idei évben is becsületesen dolgozod, nem hátrált meg a nehézségek -elől és így 356' munkaegysé­get teljesíteti. Állandóan Rákosi elvtár- szavai buzdí­tották a munkában. Mindig azt tartotta szem előtt, hogy a mezőgazdasági munkák nem állhatnak meg mer; az ipar számára is biztositnni kell „ nyersanyagot. Most is dolgozik, ha kell: éjjel-nappal, hogy ezzel i- segítse a t-z megerősödését és csa'ád;;i boldog-ágát. De bátran bírálja azokat- a tagokat, akik a tsz-ben ha­nyagul végzik munkáinkat -.róbálíák lazítani a munkafegyelmet. (Cseremyeez) Pártunk és Rákosi e vtárs Tamási község kommunistái készülnek a lagkönyvcserére A Tamási községii pánl$«iprve*el már számos értekezleten, gyűlései: fog'a! kozott a tankönyvesére poltD- ka:i jelentőségével, ennek köszönhető, hogy a község kommunistái komoly politikai feladatnak tekintik a tag­it önyvcserét. A púi tcsoportbizalmi elvtársik szívós feil.viL-ágcsító munkát végeznek, hogy a tag.köuyvkiosztó tag­svtiléíre Tséatn-fíwn.yi kommunista, meg­jeleli és ót lile osftwVk. A község t, non - niunistái ezt a nagyjelentőségű mun­kát összekapcsolták a vetési feladatok elvégzésévé!, December öl re a Élteséit befejezte a vetést, hogy aVfg ünnepé- iy es ebbé tegyék e* ftwtns politikai cscményl. Bonyháílvarasd koimmi ni,sitii élen a vetési munkákban Bonyhádi arasd község kommunistái is szavukat adták, hogy december Sí­re befejezik a vetési munkákat, hogy a tervteljesítés terén is eleget legye, nek kötelességüknek. Ilar-majücad’kán már csak két Imid várt vetésre, anie. Ivet a következő nap korareggelt órái­ban befejeztek. Ebben a munkában is élenjártak a község kommunistái, akik becsületes munkával, iagdijuk rendezésével készülnek a lagkünj«- csere nagy ünnepére. Az alapszervezet vezetősége és a párttagok igyekeznek a taggyűlést mindenütt ünnepéi,vesse tenni a helyiségek rendheliozásáv»I, feldíszitcsévrt is. a A siinontornyai békeharcosok jó munkája termelésben gyümölcsözött jó eredményeket ..Fogadalmat leszünk, s e iogada. lom minden magyar hazafi szívéből iakad. Megiogadjuk, hogy nem lesz egyetlen olyan gyára, üzeme, műhe­lye hazánknak, amely ne követne el mindent- ötéves tervünk döntő évé. nek túlteljesítéséért, s a negyedik tervev diadaláért ..” — hangzott a III. Magyar' Békeköngiresszus hatá­rozata és a kongresszuson réesztve" vö 1200 küldött egetverö lelkesedés­sel. a Sportcsarnok ablakait megre­megtető éljenzéssel és tapsviharral fejezte ki, hogy valóban szívükből Fakad, hogy valóban az ö érzéseiket szólaltatta meg, rögzítette le a ha­tározat. S azután a kongresszus be­fejeződött. A résztvevő tudósok, üze. mi. gyári dolgozó^ hazautaltak- ha­zautaztak azzal a tudattal, hogy a papír holt beiüit az élet valóságá­vá: tetté váltsák át. Azóta több. mint egy hónap telt el. És ez a hónap nem múlt el ered­ménytelenül. Az ország minden tá­ján: Budapesttől a Mátra vidékéig, Baranyában és Somogybán, de Tolna megyében is egyre erőteljesebb' mér­tékben növekedett, a békeszerető em_ berek harcos békemozga.ma. Sok olyan falu és város, ahol régebben a békemozgalom csak papíron léte­zett — a kongresszus után a kül­döttek munkája nyomán felszínre ju­tót és igen szép eredményeket éri el: így Simoniornyán is. Gombai József tanárjelölt férni;A; t a III. Magyar Békekon.gres«zusoa látta, hallotta és érezte azt. hogy a kis magyar nép kilencmilliónyi dó • gozója békét akar. Hazatérve ő is hozzálátott a békeharcos munkáruqz Szervezett 'kisgyüléseket, békeeste­ket rendezett — és lett is erednie, nve munkájának. A Simontornyai Bőrgyár december 18-ra globálisan befejezte éves tervét. Ezt a jó ered. ményt úgy érték el. hogy először a békeblzott-sági tagok, aztán az ő példájuk nyomán a többi dolgozók is le'kés vállalásokat lettek és azo­kat telje;!,ették D. Az üzem hangos híradója mindennap közölte az ered­ményeket — így a dolgozókban egy­re inkább tudatosodott az, hogy bé­keharcunk egyet jelent a még több, a még jobb, a még sikeresebb mun­kával. A pár hónapja még alvó Sknontor^ nya felébredt! ■ és nem álmos pil­lantásokkal, hanem tiszta aggyal, harcos lélekkel csatlakozott a béke- harcosok nagy táborához. Megértette, hogy a békeharc célja az. hogy boA dog hazában békés életkorú.ménvv« között építhessük, szépíthessük ha­zánkat. IRODALMI ESTEK MEGYÉNKBEN A lengveli földművesszövetkezet iroda'mi estet rendezett, amelyre Aba Iván fiatal írót hívták meg elő­adóul. Százhúszon jöttek össze a lengyelt irodalomszerető dolgozó pa­rasztok a kultúrotthonban. Türelme­sen várakoztak az íróra.xaki az autó. busztól egyenesen a kultúrotthon fe­lé igyekezett, hogy megtartsa könyv- ismertető előadását. Aba elvtárs szí­nes, végig lebilincselően érdekes e'ő adást tartott falusi tárgyú szépiro- da’mi művekről és beszédébe bele- szőtte egy-két újonnan megjelent mezőgazdasági szakkönyv ismerteié, séf is. Az előadás után egymásután szó­laltak fel a hallgatók. Elmondották egy-egy elolvasott könyvvel kapcso­latos-élményeiket. észrevételeiket. de rámutatlak arra is. hogy igen sokat lehet tanúin; akár szakmai, akár poiitikai téren egy-egy könyv elol­vasása után. Koncsál,' József iskolai igazgató a könyvkiadásban előforduló hiányos. Ságokra hívta fe; a ügyeimet, E.pa. naszolta, hogy nincs elegendő meny- oyiségü ifjúsági könyv sem a köny­vesboltban, som a földművesszövet­kezetben. (Az előadó válaszában rá­mutatott arra. hogy ez a hiány is egyike a fejlődés nehézségeinek. A rohamosan növekedő könyvszukség- letet könyvkiadóink átmenetileg nem tudják kielégíteni.) Marva; Józset. n termelőszövetke­zet dolgozója, a mezőgazdaság; szak. könyvek nagy gyakorlati segítségé­ről beszél:. E mondotta, hogy olvas­ta a ,.Kosztromái szarvasmarha k - tenyésztése’’ című szovjet szakköny­vet és a termelőszövetkezet gazda­ságában eredményesen alkalmazni is tudta az olvasottakat. Egymásután emelkedtek szólásra a dolgozók. A mullbán még nem is álmodtak ar­ról. hogv könyvet vásárolhass- n.ik maguknak. Az pedig az J ómnál is valószínűtlenebb volt. hogy írók jöjjenek el közéjük és előadást tart­sanak számukra Mos; pedig doigo zóink a legszebb é» legértékesebb akár szépirodalmi, vagy szakmai könyvek között válogathatnak és írók. költőik keresik fel őket, hogy •olvasó igényüket a helyes irányban •'fejlesszék. Dolgozóink élnek is a le­hetőségekkel. Egyre sűrűbben for­dulnak meg a' könyvesboltokban é# az irodalmi. ankétokon pedig töme­gesen és aktivan vesznek részt. — Mint Keszler József tanácselnök is, arról búsáéit, hogy ez a jólsikerült előadó;, még fokozottabban fogja segíten; és szélesíteni a falu olvasó- mozgalmát. Másnap Tevelen tartott előadást Aba Iván. Itt Ferencz József, a föld- mű vessző vetkezet ügyvezetője az előadás után pár szóban, de mégis érdekesen világította meg a résztve­vő fiatalok előtt, hogy a múltban hogyan olvashattak, illetve nem ol­vashattak a dolgozók. Ferencz elv­társ Maros-Torda megyében é.t. Szülei cselédek voltak, és ő maga is a grófékná; dolgozott. Az uraségnem engedte meg, hogy újságot járas­sanak a parasztok. Tudták azt, hogy a kultúra fényének csak a megvillanása i- megbontja 'azt az évszázadok óta tarló sötétséget, ami-. ben az elnyomó osztályok n dolgo­zókat tartották. Ezért Siíto Ferencet, aki újságot mert rendelni, a grólnő magához r.ndeBe és a szó szoros éneimében megver:e. Ezután Luczkó István a- fiatalokat arra buzdította, hogy minél többet olvassanak.'— Ha már apáink nem tanulhattak, nem művelődhettek, legalább mi éljünk az alkotmány adta .művelődés jogá­val — mondotta Laczkó elvtárs. Az előadó és sz ankéton felszóla­lók s/nvai núpnúl is fényesebb bizo­nyítékai annak, hogy mindkét köz­ségben ■ egvre inkább növekszik a könyvet, az irodalmat szerető dol­gozók hatalma- lábora. De a dolgo­zók olvasni vágyását, olvasásszere- te:é. bizonyít;,: - az is. hogy könyves, boltjaink szinte alig tudjá^ póvftii a megvásárolt könyveket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom