Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-17 / 14. szám

ms JANUAR 1Í K fi PLO s PARI ES PART ÉPIT Es » Csak a politikai munka meg’avítása fo'ytán érhefhek el jó eredményeket a Sárközi Állami Gazdaságban » Állami gazdaságaink hatalmas fel­adatot töltenek be népgazdaságunk életéiben, s különösen nagyjeleratősé. gük van mezőgazdaságunk szocialis­ta átszervezésében. Nekik kell példa­mutatóan élenjárni a termelésben, hogy élő példával bebizonyítsák a környékükön lévő egyéni dolgozó parasztoknak a gépesítés, az egyre újabb módszerejj felhasználásának, a kollektív munkának hatalmas je'en- tőségét meg kell mutatni dolgozó parasztjainknak, hogy csakis ezen az úton keresztül érhetik el minden oldalú jólétük felemelkedését. Ebben a munkában döntő szerep jut párt. szervezeteinkre, különösen a dolgo­zók á tne vetés ébe n. A sárközi állami gazdaság párt- szervezete azonban ennek csak egy részét látja; Igaz. hogy a gazdaság kommunistái nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a gazdaság termelési terv teljesítése terén a nyolcadik helyről a hairmadiik helyre került. — Ezt a szép eredményt azonban a pártszervezet élete sínylette meg —■ Mint ahogy Vancsík József eívtár«, a pártszervezet elnöke mondotta; inkább a gazdasáp' munkára vei lik az ír.n/’, de a pár m Ma e'marad». Nézzük meg, mit -eredményezett ez az alapjában helytelen és káros gya­korlat A pártszervezet szerepe a gazdaság területén és munkájában nem vált a legfontosabb, a legdön­tőbb tényezővé. A pártszervezet műn kájánaik me^lazulásá egyébként meg­mutatkozott a legutóbbi tagkönyvk:- oszló taggyűlésen is,- ahol a pártta­goknak jólormán csak tele jelent meg. Nem értették meg, hogy milyen magasztos, megtisztelő feladat kom- munistánalc lepni és enneszelte, méhen harcolva dolgozni. Természe­tes, hogy ilyen körülmények között a pártszervezet vezetői nemcsak a párttagoktól, d<* a pártonkívüli dol­gozóktól is elszakadtak, péídamuta. tó, élenjáró szerepük sem domboro­dik ki úgy, mint ahogy kellene. Pártunk tanításai mindnyájunk •sémáira érvényesek, S különösen .ér­vényes ez a sárközi állami "gazdaság pártszervezetére,, hogy a pártmunika elhanyagolásával a termelő munká­ban csak ideiglenes, nem hosszantar­tó jó eredményeket lehet elérni. Mi­helyt az előttünk álló feladatok na. gyabb áldozatot, több kitartást kö­vetelnek. azonnal meglátszik a párt- munka elhanyagolása. A párttagok bi zonytalanná. tétovázókká válnak, s természetes, hogy ez a hangulat a pártonkívüliekre is kiterjed. A sár­közi állami gazdaságban ez most különösen az őszi mélyszántásnál mu­tatkozik meg Kétfajta nézet alakult ki. A gazdaságvezetők is máskén ma­gyarázzák a hibát, s a dolgozóknak is megvan a külön véleményük, s a n-ártszervezet vezetősége a kettő kö­zött foglal állást A gazdaság vezetői az egyéb oko­kon kívül még arra is hivatkoznak, hogy Sárközön volt ezekben a hó­napokban a legtöbb csapadékmeny- nyiség,, körülbelül mégegyszer annyi, mint a többi állami gazdaságokban. Ez tényleg igaz is, de Q dolgozók a2t mondjak, hogy lehetett volna' szán­tani és lehetne is szántani, ha a gaz. daság vezetősége biztosította volna a melegruhákat, s itt kellett volna a pártszervezetnek erélyesen közbe lép­nie. de ezt ■ csak úgy tudta volna megtenni, ha hónapokkal ezelőtt nem hanyagolja vJ a párttagság nevelé­sét, s ezzel párhuzamosan a párton, kívüli dolgozókat is új emberekké változtatja, a nehézségek leküzdé­sére a-z állami gazdaság önfeláldozó szPretetére kellett volna a pártszer­vezetnek tanítania a dolgozókat. En­nek ! hiányában a dolgozók nem ér­zi^. magukénak az állami gazdaságot, nem érzik azt, hogy saját jólétüket, saját, egyre szebb jövőjüket ková­csolják, amikor az állami gazdaság érdekében áldozatokat vállalnak. Nem lehet szántani tehát, mert" nincs melegruha. de a saját kerti földjüket azt lehet. • 9 psr;szerve?e’ hiá yos 'e'vüágositó, nevelő munkájának tudható az be, hogy a gazdaság dol­gozói rum érzik az óriási különbsé­get a múlt és jelen között, de nem látják az egyre szépülő, egyre töb­bet ígérő jövőt, amely természetesen ,.égi mannaként“ nem pottyan az ölükbe. A pártszervezet, nem fordított meg. felelő gondot a belső pártélet megja­vítására. Rendszeresen nem tartottak vezetőségi üléseket, igv természete­sen ne-m számíthatták bo a gazda­ság vezetőit sem. Nem alakult ki egy olyan viszony a vezetőség és a dolgozók között ami szocialista szektorainkban alapvetője az egyre növekvő eredménye^ elérésének. — Számukra a bírálat mozgósító ere­jű lett volna, hogy munkájukat az eddigi éknél • jobban szervezzék meg, hogy idő jusson nekik is a dolgo­zókkal való kapcsolat elmélyítésére. A párt- és DISZ-tagok például nem Ismerik a Politikai Bizottság határozatai, amelyben a pártszervezetnek a 24 éven aluli párttagokat be kellett volna osztani a DISZ-be pártmunkát végezni. így a DISZ névjog van, nem vált az állami gazdaság további erő­sítésében • rohamcsapattá, s a gazda­ság vezetősége sem törődik úgy ve­lük, hogy megszeressék munkaterü­letüket. perspektívát lássanak mun­kájukban. E törődés hiányára jellem. ■ä," a legutóbbi bérflzefésmé' például elfelejtették a három 1 év óta náluk lévő ipari tanuló fizetését számfejteni és kifizetni. A hibá^ for­rása az oktatási munka lebecsülésé­ből adódik, s abból, hogy Vecseí elv- •társ, a párttitkár mindent'maga akar végezni, természetes;, hogy a hóna­pok óta elhanyagolt párttagok egy­szerre egyik napról a másikra nem lesznek aktív pártmunkásom de itt éppen a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának tanul­ságait kell mélyen a párttagok szí. vébe vésrjfr, hogy a pártmunka clhrtr nyagolásaosszeegyczHetetlen a párt­tagsággal. Minden adottságuk megvan ahhoz, hogy a munkákat megkezdhessék és az eddigi hiányosságokat kiküszöböl­hessék. Rajta -kell lenniök; hogy ez így is történjen. Pártunk, Rákosi elv. társ tanításai lebegjen szemük előtt, hogy mindenért, ami ebben az or­szágban történik tehát a sárközi ál­lami gazdaságban is. mi, kommunis­ták vagyunk a felelősek. Ellaposodott a gépjavítási verseny a dunasxentgyörgyi gépállomáson Roveljék az a- rőtcchnika alkalmazását állami gazdaságaiul A Központi Vezetőség november 29-i ülésén Gerő Ernő eivtáro rámu­tatott mezőgazdaságunk eredményei­re és hiányosságaira. Fő hiányosság­ként vetette fel azt, hogy még min­dig nem használják ki állami gazda­ságaink a lehetőségeket és adottságo­kat,' nem alkalmazzák kellően az agrotechnikai eljárásokat, kevés gon­dot fordítanak a talajerő fokozására Ezért fő feladatiként szabta meg me­zőgazdaságunk számára .a hozam nö­velését, a technika alkalmazását és a talajerő fokozását. Gerő Ernő elv- társ beszéde hosszú időre megszabja mezőgazdaságunk számára a felada­tokat. Állami gazdaságaink előtt komoly feladatok állnak, az eddigi hiányos­ságokból okulva az '1958-as gazdá­sági évben növeljék a terméshoza urakat, hogy példát mutathassanak tszos-inknek és az egyénileg dolgozó parasztjainknak. Mar a tavaszi mun­kákra való felkész ülésnél szükségsze­rű az, hogy elsősorban is pótolják azt a lemaradást, ami az. 1932-cs gaz­daság; évről visszamaradt. Teljesítsék maradéktalanul 'a mélyszántás;, trá­gyázás; és silózási tervfeiadataikát. Állami gazdaságaink túlnyomó részt eredeti mélyszántási tervüket teljesí­tették, azonban a megnövekedett te­rűiéi miatt igen komoly lemaradás mutatkozik egyes gazdaságokban. Legnagyobb lemaradás vem mélyszán­tásban u nagytormási állam; gazda­ságban, annak ellenire, hogy a leg­több új gépet kapták. Ez abból adó­dik, hogy az igazgató. Kies József olytár« nem tudatosította, eléggó a tervfeiadalokat ,u dolgozókkal. Ennek következtében nem használták ki a gépeket, és ez az oka annak, hogy a mélyszántás; tervüket még 50 szá­zalékra sem teljesítették. De nemcsak a mélyszántásnál van lemaradás, ha­nem i trágyázás terű létén is. A trá­gyaigényes kapásnövények alá a te­rületek harmadát trágyázták meg. annak ellenére, hogy trágyázássá! tudnák növelni a erazdaságban ti ter­méshozamot. A mélyszántásban vegyenek példát állami gazdaságaink at alsópéli és a gerjeni állami gazdaságoktól, ahol legjobb a gépkihasználás, bizonyítja ezt a méíyszáMáéi tervtcljcsitésük h. A trágyázás! terv teljesítésében élen­jár a sárközi állami gazdaság! 1ÖO százalékos teljesítésével. Jó munkát végzett a gerjeni állami gazdaság, ahol még régi traktorok vannak, ami igen komoly munkát igényé! a gép csoport vezetőjétől, hogy a traktoro­kat állandóan üzemeltetni tudja. A trágyázási terv teljesítésében legutol­sók a íornádi, és az ateóléperdi■■ álla­mi gazdaságok. Általában az állatni gazdaságoknál sok javítanivaló kan ezen a téréi;, "és ezért szükséges Az, hogy tanulmányozzák Gerő Ernő elv- társ beszédét és'ennek, szellemében végezzék munkájukat. Nemcsak “a növéffytérmésztészbfen kell szem előtt tartani állami gazda­ságainknak a termésshozam növelését, hanem az állattenyésztésben is fo­kozni kell a hozam növekedését. Ezért* fontos, hogy a silózási tervüket, maradéktalanul teljesítsék. Kövessék az élenjáró állami gazdaságokat* me­lyek már biztosították ezidcig állat­állományuk számára a megfelelő siló. takarmányt. A tolmszigefi rStdmi- gazdaságban 1 számos állatra. 44 küó készlet van biztosítva. Jól áll még a gerjeni állotrpi gazdaság is, u/tol mögt is folyamatosan silóznak. Gyenge eredményt értek el azonban a többi állami gazdaságok, főleg az alsóié- perdi, ahol annak ellenért, hogy leg­nagyobb állatállománnyal rendelke­zik, számos állatonként alig, néhány kiló silötakarmány van biztosítva, pedig ezekben az állami gazdaságok- ban la érvényesülni kell a kétéves ü. lat tenyésztésről szóló minisztertaná­csi határozatnak és ugyanúgy vonat­kozik rájuk is Gerő Ernő elvtárh no­vember 29-i beszéde, mint a tolfia- szigeti, vagy' a gerjeni állami gazda­ságokra. LEVELEZŐNK ÍRJA: Adoftibóvári föl' műveiüsző vetkezet küszöböl je ki a bérszámfejtésnél felmerülő hiányosságokat Ä dunasr-en igyőrgyi gépállomás de­cember 6-án a megye összes gépálio. másait a téli gépjavítások határidő előtti minőségi versenyére hívta ki. A gépállomás a versenyszempontokat a' helyi adottságoknak megfelelően reálisan dolgozta ki. Amikor a ver­senyfelhívás megtörtént, a gépállo­más a gápjavítási tervet'brigádonként napokra bontotta fel. amelyet a gép­állomás műhelyében szemléltető helyre ki is függesztett. Azonban a hiba' az volt, hogy a gépállomás ve­zetősége azt gondolta, hogy ezzel mindent megtett azért, hogy ők legyenek az elsők a gépjavításban. A versenyszempontokat és az ez. ael kapcsolatos, feladatokat nem be- azélíták még a szerelőkkel és a trak- toristákkai, ‘amelynek káros követ­kezménye'lett A gépállomás dolgo­zói már rég elfelejtették, hogy milyen kötelezettségeket .vállaltak. Horváth Sándor elvtárs, a gépállomás DISZ- titkára. aki ez idáig a gépjavításban legjobb munkát végzett, még azzal sincs tisztában, hogy mikor van a gépek kijavításának a határideje. De emellett azzal sem hogy neki mit kell elvégezni, hogy a versenyt a dunaszentgyörgyi gépállomás nyerje meg. Hogy a gépftlomáson á munkaver. seny. ellaposodott, azért elsősorban «. szakszervezet volna a felelős, mely ennek érdekében a mai napig sem­mit sem tett. A szakszervezet felada­ta lett volna, hogy a, versenyt nyil­vántartsa és a határozatba, vett min­den ötödik napon értékelje, A szak­szervezet vezetőségén belül verseny- értékelö bizottság van, de csak pa­píron. Az értékelésről • már megfe- '. ledlkezik Molnár Sándor eivtáis. a versenyért ék elő bizottság elnöke. — 'Azt mondja, hogy a gépek kijavítá­sának a határideje február 30-ra van kitűzve, pedig a Minisztertanács ha­tározata ezt február W.lg rendelte el. •A gépállomás dolgozói á gépjaví- íási munkában annak ellenére, hogy *. vers-enynok. gazdája nincs, jó ered­ményeket értek el, amit bizonyít az, hogy a decemberre tervezett tárcsa­javításokat 200 százalékra kijavítót< ták. A vetőgépeket, amelyből janu­ár 5-re öt volt beütemezve javítás­ra, tizet javítottak ki. A gépállomá­son lemaradás mutatkozik az erőgé­pek és a cséplőgépek kijavításánál A január 10-re tervezett 10 erőgép­ből kettőt javítottak ki. A dunaszentgyörgyi gépállomás fő­gépésze. Határ elvtárs arra hivalko. zik. hogy a lemaradásoknak tiz az oka hogy nem vo!tajc a gépekhez megfelelő alkatrészek. Az a tény va­lóban fennáll, hogy különböző alkat­részek beszerzése nehézségekbe üt­közik de gépjavítási munkákkal odá­A uiüzci Úttörő tsz dolgozói az 1992-es gazdasági évben ;iz aszályos év ellenéro is szép eredményeket ér­tek el. Az eredmény annak köszön­hető, hogy a vezetőség és a tagság sokkal nagyobb gondot fordított a fegyelem megszilárdítására és a mun­kaszervezésre. mint az előző érben. A tagság' rendszeresen járt dolgozni, nem igen volt igazolatlan mulasztás, bevonták a nőket is a termelő mun­kába. Jó munkájuk eredménye .meg is mutatkozott a zárszámadásnál Azok a tagok, akik egész évben be­csületesen dolgoztak, nem panasz­kodnak, mert szépen jutott nekik természetbeni juttatás munkaegysé­gük arányában. Munkaegységenként kiosztottak 2.40 kg búzát,. 1 kg ár­pát, 0.50 kg zabot, 0.90 kg tengerit 0.8 dkg cukrot, 8 dl olajat és 1.80 kg burgonyát, valamint 7 forint ju­tott minden tagnak munkaegységen­ként. A tsz-ben legtöbb munkaegységei éri el Izsák Gyula, aki 295. András János 270, Kvanduk Erzsébet 201, Puxler Mártonná pedig 171 minim ig sem jutottak el, hogy a hiányzó alkatrészek kivételével a gépeket ki­javítsák. A dunaszentgyörgyi gépállomás dolgozói annak ellenére, hogy a meg. lévő hibák megvannak, bíznak ab­ban. hogy elsőnek végzik el a gépek kijavítását. Ehhez a lehetőség meg is Van., Csupán arra van szükség, Uogv a pártszervezet és az üzemi bt. 'ottság az eddiginél sokkal több se­gítséget adjon a munkaverseny továb­bi ütemébzn. A szakszervezet vet- senyértékelő bizottsága ne csak pa píron legyen meg, hanem gyakori út­ban s töltse be Divatosát ÉR napin, kér,; pontosan értékelje a,.'versenyt es azt minden dolgozóhoz juttassa el. egység után részesedlek a termelt javakból. A megemlített példából lát­hatjuk azt. hogy -nemcsak a férfiak de a nők is aktivan kivették részü­ket u termelő munkából, bebizonyí­tották,hogy egyenjogúak a férfiakkal. A tsz vezetősége már most gondos­kodik az 1953-as évre a munka jó megszervezéséről, a fegyelem megszi­lárdításáról, a közbé vagyon védel­méről, valamint „ •érült*; egyénekre való felosztásáról. 91 a mazzák az élenjáró agróíecíiniiiai e'!áráso!ial. Mert a 'tavalyi évben megtanulták, hogy az agrotechnika alkalmazása megmuUtkozik a termelésben és a tsz jövedelmének. növekedésében, ami. bot természetes, hogu _ tagságnak is több jut a járulékkiosziásnál, Az őszi munkákat olyégézték. a 'uid-vszái] lárfiiá’ íiz toríiiéten alkalmazták az előbántós ekét. 40 hold rozsot kcreszt>'orosa;i vetettek e* tavaszi*;) -i kukoricájukat riégvzr-- fe-si-n vetik. Megpróbálják a jariyi- zálást. hogy ezzel is nöpVIíJm-sék .ter­Népi demokráciánkban már nem kényszer és nem erőltetett robot a munka. Hazánk szocialista átalakuló, sa mindnyájunk közös ügye, melynek megvalósításán dicsőség és becsület­beli kötelesség dolgozni. Ezt tudják a dombóvári földmű- lesszövetkezet dolgozói is, akik min- denkor helytállnak munkaterületükön. Azt Iliitől;, hogy ezt tudja a vezető­ség is. Mégis mi történt? Három dől. gozó, —- kik egyébként ' alkalmi mun­kások voltak. — azért hagyták ott munkahelyüket, mert bérüket miuden alkalommal „nehezen“ és rendszerié, lenül fizették ki. A hétvégi elszámo­lások alkalmával — a munkaidő titán móshozamukai GonduslkodiuiK meg­lévő állatállományuk fejlesztéséről és annak zavartalan á í teleltet ksérő!. Minden számos állatra s köbméter diót biztosítanak és ezzel is pótolják az abraktakarmányt. Az áifattenyósz- tésuél bevezetik ., háromszori fejőst, a kocáknál kétév-cnKéót az ötszöri esténként számfejtették keresetüket és így gyakran éjjel kerültek esafc haza. * A dombóvári földmüvesszövetkezet vezetősége nézzen utána és tegye meg a szükséges intézkedést, hogy a bér­számfejtők is érezzék; a dolgozó néo ügyéért becsületbeli kötelesség dől. gozni és a következő Időben ne fór*, dúljon elő az, hogy bármrlyik mm- kás panaszt emeljen azért, hogy nem a kollektiv szerződésnek megfelelően kapta meg munkabérét. KISS LAJOS dombóvár) földmUveMsZöviM- kezet. fiaztatási. MttakÄjuichoz nagy segít­séget nyújt a helyi tanács és a, gép­állomás. Kevés term*’i6szíjvetkev:etné: mondhatjuk azt, el, amit a möaéi Út­törőnél. hogy igeit jó a kapcsolata, a tsz-iíek j, helyi tanáccsal és. » gép­állomással. Igen nagy segítségei nyújt a feladatuk megvalósításához az üzemi pártszenrezet Gondoskodik arról, hogy minden tag rfeztvegyen politikai vagy .szakokta­tásban. hogy a tanultakon keresztül segítse az 1953-as• évi tervteljesítést. A pártszervezet nagy segítségei nyújt a vezetőségnek k. Ennek köszönhető, hogy a- tsz a tavalyi aszályos év el­lenére is szép eredmény eket éri el. Nemcsak a tagok egyéni jövedelmé­ben tükröződik vissza a: elért ered­mény, hanem lényegesen növekedett i a tsz vágyóiéi ;>■. Rmokért teljcs.ítei-1 ték álam iránti kötelét«' :~Cg'iiket és j az esedőke* adósságukat k k’tTzetlék j Az eredmények -mellett megtalál­hatjuk azonban' a hiányos,tágókat is Hiányzik az egyedi takarmányozás . még mindig- van szovjet módszer. | és olyan termelési eljárá*. amit uftm alkalmaztak. Ez a termelési eljárás a korán lekerülő kalászosra vetett Sár­garépa, mely a sertósájloffiány faárui­ra kitűnő, tápláló és vitamindús ta­karmányt biztosít. .Taksa eivtárú arra hivatkozott, hogy nem tanulta a* Akadémián. Nem szabad elfeledkezni azonban arról, hogy az , Akadémián amit nem tanultak, de a tapaszta­latok során bevált termesztési és.ta­karmányozási eljárások. — mert a Szovjetunió nap min' nap bociiá! rendelkezésünkre. - állandóan fej­lődnek és nap. mint nap új eljárá­sokká.; gaz.dagitja állami srazibétái»in­kát és 4 iszes-ket Az asxályoN év «‘Heuer** is ei»ősodoII a mözsi Úttörő imr

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom