Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-13 / 10. szám

lass JANUÁR IS MKPIO 3 pAm és pari építés ♦ A nagydorogi pártszervezetek vezetői lebecsülték az űj tagkönyvkiosztó taggyűlések jelentőségét Megyénk kommunistái hónapokkal ezelőtt lelkesen készültek arra a nagy eseményre, amikor megkapják az új tagkönyvet. Ás.üzemek és.-fal• rak legjobb dolgozói munkát elajánld sokat tettek a tankönyvesére tiszte, leiére. Nem egy községben ez a lelkes készülődés eredmény este azután azt, hogy meggyorsult a vetés, a begyűjtés. S a taggyűléseken újabb, még erősebb hulláma csapolt fsl a lelkesedésnek: újabb, még nagyobb célok megvalósítását tűzték maguk elé az üzemek és falvak kommunistái. Nem­ez történt azonban Nagydotogon. A Dohánybeváltó üzemi pártszervezetének taggyűlése megsínylette gzt, hogy feíotie — »a párttitkár etv.társnö tiltakozása elle­nére — a vállalat- vezetősége terme­lési értekezletet rendezett. A közel két és félórás, eléggé aktív terme­lési értekezlet Itifárasztotta az elv- társakéi és így a taggyűlésre már nem jutott energia. De ez csak egyik oka volt annak,!hogy nem indult meg széleskörű vita,: a beszámoló után. A másik, és igen fontos ok az volt., hogy a (MÍrttitkár elvtársnő nem ké­szült fel lelkiismeretesen a bcszámo. lóra. Egy brossurából olvasott fel részleteket és althoz fűzött köziben egy-két általános megjegyzést a párt­szervezet munkájáról, a tagság akti­vitásának hiányáról és az oktatási munka hiányosságairól Ez a két helytelen körülmény okoz­ta azután azt. hogy a hozzászólások csak vontatottan indultak meg és szintén általánosak voltak. Több munkafelajánlás is hangzott el azon­ban ezek is .— éppen a vállalatvezető elvtárs példamutatása „eredménye. koppén“ — általánosak és végre­hajtásuk ellenőrizhetetlen. A párt- szervezet vezetősége elkövette még azt a hibát is, hogy az új tagköny­vök kiosztásához nem gondoskodtak a bélyegekről így a tagok' a tagsági könyv átadásakor nemtudták rögtön rendezni a januári tagsági díjukat. 4 községi alapszervezet taggyűléséről szinte ugyanezt lehetne elmondani. A párttitkár elvtárs beszámolója általá­nos volt. Nem gyakorolt önbirálato* a pártszervezet vezetősége és a, sa­ját, hibái fölölt, de nem bírálta a pártmunkás, nem végző, a taggyűlé­seket és az oktatást elhanyagoló kom-' . uiuniftákat sem. A pártépités kérdé­seivel. a község begyűjtési és vetési lemaradásával egyáltalán nem foglal­kozott, Nem lehet csodálkozni, hogy ilyen beszámoló' nyomán nem is in­dult meg a1 vita, nem folyt harcos, a hibákat bátran feltáró bírálat, ön- bírálat. A felszólalók, többségében a párt­szervezet aktívát, vagy vezetőség: tagjai, valamennyien a párttagságot okolták a vezetőség által eköveístt hibákért, de ezen a véleményen volt a községi függetlenített titkár olvtárs is. Az alapszervezet vezetősége a politikai előkészítés helyett a tech­nikai előkészítést tekintette legfőbb 1 dada-iának. Ez eredményezte .azután azt. hogy az új párt tagsági könyvet átvevő elv társak jórésze nem várta meg a taggyűlés végét, hanem a'zóu- nal elment és csak azok maradtak ott, akik a pártszervezet által ren­dezett ünnepi vacsorán is részt akar­tak venni. * A nagydorogi pártszervezetekben, tapasztalt hiányosságokért felelős a paksi járási pártbizottság is. Nem nyújtottak megfelelő segítséget a' tág' gyűlések jó előkészítéséhez- a tit­kári beszámolók elkészítéséhez. Ezt még némileg a taggyűlések előtt is pótolhatták' volna, azonban oda :« csak az utolsó percekben érkeztek meg. Intő példa ez a járási pártbi­zottságok és az alapszervezetek ve­zetői- számára, bőgj nem elegendő csak' arra törekedni, hogy mindenki ott legyen fa kár ünnepi vacsorát árán is), hajiéin az is szükséges, hogy a jó beszámolók mellet! a párttagságot is megfelelően készítsük elő a pávteéo- portbizalmlak segítségével a taggyű­lésekre. A szekszárdi vasútállomás kommunistái átvették az új párttagsági könyveket Január 8-án este Írét órakor a vasút joirtszerv-zetenek helyiségében a kommunisták ilmu ipélyesen vették át a párt I egfoptps abb. okmányát, a párttagsági kőnk vét . A pártszervezet vezetősége., a biz&l miakou kérésziül biztosítottá. hogy a párttagok KKJ százalékban ré-sztvci ltok a iaggyül-ó­se n. Keresztes elvtársi,, n pártszervezet ♦ ükára beszámolt a pártszervezet 1952. évi munkájáról. rámutatott azokra á hiányosságokra, amelyeket az elkövetkezendő..Időben ki kel! kü­szöbölni, megszabta azokat a felada­tokat. amit lOÜS-ban meg kell való­sítani, Nekünk itt déli határainkon szolgálatot teljesítő vasutas kommu­nistáknak egy percre sem szabad megfeledkezni arról, hogy teljes fegy­verzetben, minden aljasság elköveté­sé r<» készén áll Tito. Ez arra keli, hogy késztesison ben­nünket, 'még 'szilárdabbá, erősebbé tegyük' pártunk egységét cs az eddi­ginél sokkal többet foglalkozzunk a pártonkiviili tömegekkel. Pártszerve­zetünk az 1952. évben jó munkál vég­zett. Bizonyítja az, hogy tervünket minden vonatkozásban határidőre tel- jesítettük, «őt túl is teljesítettük. Az eredmények elérésének érdekében a kommunisták egymás között verseny­eién harcoltak a.tervek maradéktalan teljesítéséért. Köztük Olyanok, mint Sólyám 'János raktár főnök, aki az őszi forgalom- versenyének az első he. Igezését érte cl. A szekszárdi Vasúi a tervek teljesítésében' még jobb eredményeket is tudott volna elérni, ha a kommunisták többet foglalkoz­tak volna a pártonjkivü'.i dolgozókkal Számos olyan dolgozó van még a vasútnál, akik munkahelyükön, késve jelennek meg. Ez nagyban gátolja a munkafegyelem unegszilárfjitáaát As a tervek határidőre való teljesítését. A párttagoknak fejadata lett volna, hogy 'lies.zé'üessonek az ilyen dolgo­zókká . tnegtnarya áz'zták 'nékik- azt, hogy mit, jelent a tervek határidőre vak) ieljcíitésb. Keresztes elvtár* a további felada­tok közűit megszabta, az eddiginél sokkal többet kell foglalkozni a pár- tonkivii'i dolgozókká! -s megbeszélés formájában ismertein: a Szovjetunió XIX. kontfremusáf. A beszánpoló után Budavári elv- társ, az állomás' főnöké- kért szót. ..Büszke vagyok • arra. hogy olyan pártnak11 belek tagja, mint a Magyar Dolgozók Pártja, mely kemény har­cok árán vívta ki magának a győ­zelmei —- mondotta. — Párttagnak leírni legszebb, de nem könnyű fel­ad a*. A párttag elé napról-napra na­gyobb •követelményeket áliít a párt. Most.' amikor az új párttagsági köny­vemet »átvesz trrt, megfogadom: 1 í ód­ba n minden: elkövetek azért, hogy a párt- é-s kormányhatározatokat ma­radéktalanul megvahssítsuk, a vasút tervét; pedig túlteljesítsük. Súlyom Junos elvtárs, a raktár fő- idáke párttagsági Könyvének ál véte­lénél vállalta, egész éven keresztül a kocsi Kihasználás; tervet 77-5 szá­zalékra teljesíti, a rakodási tervet JHO Házalókra. Mint az őszi forgalom, versenyének az elsője, — a Hődet- mozgalmon keresztül munk-rtmód,sze­ret átadja a péc.sbd ny a telepi ‘rend dó­ság raktárhiratalának. * Odor Főren-c propagandista vá, ,-il­la- hogy a vasút valamennyi dolgozó­jával ismerteti a Szovjetunió XfX. kongresszusának anyagát * annak szellemében neveli az összes párttá gokat és párionkívüü dolgozókat. Jeppe Sándor raktári munkás új párt tagsági köny vének az át vételénél n.cgiogn/Ua, hogy tervét egész éven keresztül 110 százalékra teljesíti, jaz árukár csökkentését a legminimáli­sabbra, fogja leszorítani. A taggyülé , hiányossága az volt. hogy a titkári beszámoló a pártta­gok hiányosságát általában vétette fel Nem bírálta névszóján', azokat a párttagokat- akik -több esetben hiá­nyoztak a poiitjkai oktatásról 6> nem vették ki részüket -a pá.rtmunkáójó!. így a párttagoknak sem 3-doít lehe­tik 'get a beszámoló arra. hogy ; ár!vvz-'Plógót megbírálják. A tag- könyvkics.ztó taggyűlés a vasút kom- munivláinak újabb lendületet adott arra .hogy az eddiginél még jobban harcoljanak a párt célkitűzéseiért.. A lenini szövetkezeti terv 30. évfordulójára Halász István sinwntornyai dolgozó paraszt példát mutat A simontornyai dolgozó parasztok között nagy visszhangra talált Rákosi elvtárs országgyűlési beszé­de, valamint Gerő elvtárs 1952. november 29-i beszé­de, moh-ét a Központi Vezetőség ülésén mondott A község dolgozó parasztjai megfogadták, hogy az eddi­ginél sokká) jobb munkát lógnak végezni a mezőgaz­daság területén. Főleg nagy érdeklődést kelteti *Gerő elv társ begyűjtésről szóló bészámoUifa, melynek nyo­mán saját magukra ismertey a község dolgozó paraszt­jai. Most, amikor január 2-án megkezdődött az 1953-as begyűjtési gv, a dolgozó parasztok Jegyre jobban értik meg, hogy mit jelent az egész ország dolgozó népének ellátásában a pontos és tervszerű begyűjtés. Lelkes versenyszellem alakult ki s a dolgozó pa­rasztok egymással versenyezve iparkodnak tervükéit i. jesíteni és egymást . túlszárnyalni. Komojv vetélkedés folyik azért, hogy ki tudja előbb teljesíteni tojás- és baromfibeadási tervét. Győztesként a legutóbbi értéke­lésnél Halász István 5 holdas dolgozó paraszt került ki, aki már 100 százalékra teljesítette tojás- és baromfi, beadási tervét és ezenkívül adóját is, 2000 forintot ki­fizetett. ld. Halász István nemcsak az 1953-as tervét iparkodik teljesíteni, de beadását már az 1952.es évben is mindenből teljesítette. Ezzel bizonyította be pártunk és kormányzatunk iránt érzett szeretőiéi és tett bi­zonyságot arról, hogy nem kivén pártunk dolgozó pa­rasztságunktól lehetetlent és mindenki, tudja, ha akar­ja teljesíteni kötelezettségét, fjnlász eMúra, aki időben teljesítetir- beadási tervét és az elsők között végezte el a mezőgazdasági munkákat bebizonyította a~t, hogy a kulákság suttogása és siránkozása nem he'ytúüó,, mert lehet teljesíteni mindenből a tervet Azt is bébi zonyHolta munkáján ' keresztül, hogy az időben elvég­zett, munka a termelés növelésének alapja, amit az or­szágban mmdon becsületes dolgozó parasztnak, tudnia kell. Nemcsak egy Halász István van országunkban, aki Érvét teljesítette és minden időt felhasznált, hogy ide- jében végezhessen el minden munkát, hogy a jövő év. re is biztosíthassa a beadási kötelezettségének teljesí­tését ás jusson a szabadpiacra is. Nem akadályozza a hideg, sem a sár abban a mun­kában, hogy a trágyát icldjérc szállítja, mint azok. akik könnyen veszik munkájukat és lebecsülik a trá­gyázás fontosságát, amire külön felhívta figyelmünket Gerő elvtárs. Trágyáját a lucskos, nedves időjárás el­lenére js a földjére szállítja, nem ágy, mint ,.Pató Pál és társai”, akik ..ráérnek még1’ j:.'.szóval húzzák-haias:- szák a trágya kihordást és behúzódnak a meleg szobába. Az ilyen dolgozó parasztok vegyenek példát Halász Istvánról és azokról a becsületes dolgozó parasztokról, aki), példáját követik. A hanyagok pedig ne csodái, koszánál.: és ne siránkozzanak, ha vem teljesítik Uötc­Ü Irzctlségükct és büntetést kapnak:. DEL! GYÖRGY . Simon{ornya. H arminc éve annak, hogy Lenin elvtárs megírta ..Szövetkeze­tekről" című cikkét, melyben utat mutatott a szovjet szövetkezetek to­vábbi fejlődéséhez, de ezen keresz­tül a mi szövetkezeti mozgalmunk építéséhez is. Az évfordulót a me­gvár szövetkezeti mozgalom la rneg- ünn-ep’i azzal, hogy ünnepi vezetőségi üléseken, ünnepi üzemi értekezlete­ken tárgyalják meg, melye]-: azok a feladatok, melyeket rat-g kél va’ö- E'ítani azért, hogy a Lenin elv társ á- tal megjelölt úton, az általa megál­lapított nehézségeket legyőzve mái tők lehessünk a szovjet szövetkeze­tekhez és az ö útmutatása, a szov­jet szövetkezetek példája nyomán építhessük nálunk is a szövetkezeti mozgalmat. Harminc évvel ezéiőit- írta meg Lenin elvtárs zseniális müvét. Azóta Sztálin elvtárs vezetésével és irányí­tásával a szovjet nép, a szovjet pa­rasztság létrehozta a ko.hozrendszert, mely a világ legfejlettebb, sőt egye. dűli fejlett szövetkezeti rendszere, mely szövetkezeti rendszer az egykor elnyomott ‘parasztságot soha nem látott anyagi és kulturális színvonal ra helyezte. „Valóban: minden nagy. üzemi termelő eszköz az állam ha- talmában van. s az államhatalom a proletariátus kezében, e proletariá­tus szövetségben a sokníiflió kis- és törpeparaszttal, a proletariátus veze­tő szerepe a parasztság irányában biztosítva, stb. Hát ez nem minden, ami kell ahhoz, hogy a szövetkezetek­ből. egyes egyedül a szövetkezetekből amelyeket azelőtt mint szatócskodást kezeltünk. — s amelyeket morrt, az új gazdasági politika idején, bizonyos tekintetben jogosan kezelhetünk ugyanúgy, vájjon ez nem minden-e, ami a teljes szocialista társadalom telepítéséhez szükséges? Ez még nem a szocialista társadalom, ielépítése, de ez mindenami e felépiféslmz szükséges és elegendő” Írja Lcnin elvtárs. \i agyás szocialista á.lamtend- * szer felépítését el sem képzel­hetjük, szövetkezetek nélkül, de ezt a gyakorlatban úgy kell végezni, hogy „ebben az építésben minden kis paraszt résztvehe.-sen” —- írja Le­nin elvtárs. Ezt a lehetőséget náhin^ i,s mind n kispafaszt megkapta. Ré­szese lehet önkéntes a’apop a szövet­kezetek bármelyikének. Ezren és ez­ren használták ki nálunk ezt a nagy lehetőséget. Ezren és ezren léptek önkéntes alapon a nagyüzemi gaz­dálkodás útjára, ezer és ezer dolgozó paraszt tömörült ö íö’dművosszöveí- kezeSek.be. Ez azonban még nem minden, A szövetkeezt-be tömörült parasztságnak a kultúra magas toka. ra kell emelkedni, 'állandóan emelni kell politikai és szakmai tudását, hogy a saját érdekét félre tudja ten. ni a közösségi, a szövetkezeti érdek javára. Népgazdaságunk Lenin elvtárs út­mutatása alapján jelentős gazdasági és pénzügyi kedvezményt nyújtott ed­dig is és nyújt a jövőben is a szö­vetkezeteknek. Ezt a szövetkezeti ta­goknak azzal keli meghálálni, hogy a szövetkezetek tevékenységében ak­tívan résztvesznek, állandóan növe­lik szövetkezetük termelékenységét minden vonalon és mint Lenin eiv« társ írja: Tudjunk müveit kcréSke. dök lenni.” \ lenini szövetkezeti terv két a* föfeladatot állít a ,-zövetkeze- tek elé, mely ránk is vonalkozák. — Egyik az, hogy apparátusunkat át­alakítsuk, a másik a kuitúnnunka a parasztság között. A magyar szövet­kezeti appará'usba ma még nagyon sok olyan egyen van, akik a szövet­kezeteket csupán gazdasági vállal­kozásnak tekintik és csak azért dol goznak, hogy fizetést kapjanak, vagy éppen meg nem engedett módon a közösség vagyonából bizonyos rn-ftny- nyiséget elvonjanak, el tulajdoni tsa- nak; Ez azonban csak egy része, a szövetkezetben dolgozóknak, mert a dolgozók nagy többsége utói meg­ér tett e a szövetkezetek .jelentőségét és az álandó szakmai és politikai oktatáson keresztül ina már más szímmel nézi a szövetkezetét. Meg keT érteni a szövetkezeti apparátus­ban dolgozókkal, hogy a szövetke­zetek elsősorban töm-egszervezetek és nekik, mint egy nagy tömegszerve- zet dolgozóinak nemcsak a gazda­sági munka elvégzése, de a tömeg, szervezeti munkában, a tömegek ál­landó nevelésében felvilágosító mun­kájában is aktívan részt kel! ven­ni. Ha szövetkezeteink apparátusát átneveljük igazi szövetkezeti appará­tussá, ahol az egyéni érdekét nem a közösségi érdekek főié helyezik, ha a gazdasági munka mellett a törnegszrTvezeti munkát nem teher­nek, hanem kötelességnek érzik, ak­kor elmondhatjuk,' hogy a lenini út- ihutatás első föfela.datót, megvalósí­tottuk, mely egyben a szövetkezetek megerősödését is eredményezi. A parasztság közötti liulfúrmün- ka fokozása el engedhető t! m fritétée a szövetkezeti fejlődésnek. A ..Szö­vetkezetekről" c. cikkében Lenin elv. társ így ír erről: ..S ennek u. paraszt­ság közötti kultúrmunkának gazda, sági célja éppen az, hogy a paraszt­ságot szövetkezetekbe tömöriPük . Ahhoz azonban, hogy mindenkit szö­vetkezetekbe tömörítsünk, a paraszt- súgnak (éppen a parasztságnak, mint óriási tömegnek) a hu1 túra. oly ma­gas fokára kell fölemelkedni, hogy ez a mindenkit átfogó szövetkezeteid­be tömörítés egész itultúrforradalmat követel.’1 I enín elvtárs útmutatása ala.p­*J ján ez a kúltúrforradaioru ná­lunk is megkezdődött. A már szőve':. kezetekbe tömörült, de az egyénileg dolgozó parasztság mind nagyobb és nagyobb szómban kapcsolódnak be e a tanulásba, egyro szívesebben tani: ■ mányozzák a Szovjetunió fejlett és élenjáró szövetkezeti és gazdásági rendszerét, azonban ez még nem min­den. Még nagyon sok tennivaló van ezen a téren. Itt a párt irányításán, az államap­parátus segítségén kívül nagy fel­adat hárul azokra a szövetkezeti ve. zi tökre, tagoltra és szövetkezeti dolgozókra, akik fejlettebbek, mór többet tanultak. Ezeknek az elvtár­saknak a segítségére nagy szűkéért van, mégpedig azért, hogy a meg­győzés, a felvilágosítás fegyverével harcolva minél több sző vetkezeti ta­got, dolgozó parasztot vonhassunk be d rendszeres oktatásba, kuitúsmun- kába, olyan Ikuitűrofr.radaimat kell végrehajtanunk., mely az eddiginél is hatékonyabb, melybe egyre több és több dolgozó kapcsolódik bele, gv tudjuk megvalósítani a leni­ni szövetkezeti torvet, így tud­juk elérni, hogy.a Szovjetunió pél­dája nyomon teijesen szocialista or. szággá váljunk, Lcnin elvtárs cikkének megjelenő-- se 30. évfordulóján Tolna megye szö­vetkezeti tagsága, vezetősége és dol­gozói hálával gondolnak Lenin elvtárs ra, aki megmutatta a boldogabb élet. hez vezető utat nekünk is, akik elnyomásban éltünk. Szabó Ferenc I Az egész országban szabad a burgonya forgalma Dolgozó parasztságunk és lérmeiő- szovetekezcicink túlnyomó többsége u:ár a begyűjtés verten yenek ősz: szakaszán, november 80-ig • becsület­tel 'téliesítetté hurgonyabeadúsi kö­telezettségét. Ennek, eredményekép­pen már november S J-a előtt .sokszáz község, terihelőszöycí'kezef, több já­rás és hét megye nyerte vissza ;» burgonya szabadpiaci fonraImát. Mi­vel a mért hátralékos termelők jeleni lös része burgOnyabeadási köleiezett.- ségét november 30. óta teljesítette, a begyűjtési miniszter január 10-én az ország miftdsn megyéjébe« engedé­lyezte a burgonya szabadtovgalaiát. Azok a termelők tehát, akik byr- gonyabeadási kötelezettségük« iél­esítették, az ország ertV-z terű elén Tték('SÍ‘h«’k fo rs egűs!". Ez naüiv a-ilvezniúnyt. komoly anyagi hasz­not jelent az áilam iránti. kötc>*- ségükel teljesítő dolgozó parasztok és tenmojöszövetkezetek számára, A tűi' ralékosoknak a burgonya szabadfor­galmi korlátozásának .megszüntetése után is teljesiteniök kell kötelezett ségitkot és viselnlök kell a harr ». ságukból származó következmény- két: a kötelezettség felemelését, _i kártérítés megfizetését is. Kormá­nyunk semmiféle hátralékot nem en­ged cl. A burgonya szabadfoígaiinának engedélyezése buzdítsa még jobb munkára az egész ország területen a bertyiipési bizottságokat, a tanácso­kat és a pártszervezeteket. Az új be­gyűjtési rendelet ismertetésével, az esedékes tej-, tojik-, baromfi-, híz órá­sért és- és borbegyüjtési tervek tel­jesítésével együtt fáradhatatlanul' dolgozzanak azért is, hogy ne .legyen egyetlen hátralékos sein községük­ben, « minden ’ egyes doigozó pa­raszt teljesü-se az őszi kapások lc- gyüjí'ésének tervét is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom