Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-13 / 10. szám

,*Wl TOLNAI NAPLÓ VUÁŰ PROLETÁRJAI EGYESULSETEKt A MAI SZAMBÁN: A Szovjetunió átadta Kínának Északkelct-Kinábau lévő biztosítási hálózatát (2. o.) — Jugoszlávia népei ucm lesznek az amerikai imperialisták rabszolgái (2. o.) — A kommunizmus építésének hírei (2. o.l. — Ady Endre szoborpályázat (2. o.) — A lenini szövetkezeti terv 30. évfordulójára (3. o.) — Az egész országban szabad 3 burgonya forgalma (3. o.l — Szabad tőid Téli Este Mó- zsifn (4. o.) — Megyei lapok írják (4. u.) Al MDP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTTJA'CANAK LAPJA ÉVFOLYAM, 1». SZÁM AiíA 5« Fii.Lei; KEDD, 1953 JANE Alt 13 A téli időszakot használjuk fal fermelőszövetkezeteink megszilárdítására Tolna megye dolgozó paraszt­sága egyre jobban ismeri fel a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit és lép a közös gazdálkodás út­jára. A dolgozó parasztok egy része már felismerte a nagyüzemi gazdálkodás jelentőségét, már 1948 után, amikor Rákosi elvtárs a kecskeméti beszédében rámu­tatott arra, hogy a parasztság előtt két út van. Egyik a nagyüze­mi gazdálkodás, másik pedig a kapitalista gazdálkodás útja. Az­óta hatalmas fejlődést tett meg a szövetkezeti gazdálkodás és nap­jainkban már több, mint 8.300 család közel 100 ezer kataszteri holdon folytat nagyüzemi gazdál­kodást. A nagyüzemi gazdálkodás fölényét, tsz-eink és tszcs-ink be­bizonyították az idei aszályos év ellenére is. Nem egy tsz van, amely milliomos lett és az ered­mények láttán dolgozó paraszt­jaink is egyre nagyobb érdeklő­déssel tekintenek a nagyüzemi gazdálkodás felé. Nincs az az egyénileg dolgozó paraszt akinek olyan jövedelme lenne, mint a tsz- és tszcs-tagoknak. Ennek eredményeképpen alakult új cso­port Öcsény, valamint Pincehely és Bogyiszló községben. A bátai Vörös Zászló tsz-ben pedig az eredmények láttán 40 család lé­pett be a zárszámadás után a tszcs-be. Számos család kérte fel­vételét a gyulaji Uj Barázda, a tamási Vörös Szikra és még szá­mos tszcs-be. Ezek az eredmények még sok­kal nagyobbak lettek volna, ha kihasználnák tsz-eink és t.szcs-ink a<z adottságokat, megszilárdítanák a munkafegyelmet és felszámol­nák azokat a lazaságokat, ame­lyek megmutatkoztak az 1952-es gazdasági évben is. Nem egy tsz- ben. és tszcs-ben gyenge volt a munkafegyelem, nem tartották be az alapszabályzatot, nem alkal­mazták kellőképpen az agro- és zootechnikai* eljárásokat. Ezekből a hiányosságokból tanulhattak a termelőszövetkezetek vezetői és dolgozói. Ezért most a téli idő­szakot jól használják fel annak ér­dekében, hogy a tszcs-ket és a tsz-eket megszilárdítsák, hogy az 1953-a.s gazdasági évben sakkal nagyobb eredményeket érjenek el, mint eddig. A zárszámadások hűen tükröz­ték tsz-eink és tszcs-ink rossz vagy jó munkáját. A vezetőség és a tszcs tagsága közösen vitatták meg eredményeiket és hiányossá­gaikat a zárszámadási közgyűlé­seken. . Ebből a tanulságot levon­va most fokozott lendülettel és erővel foghatnak bozzá a hibák kiküszöböléséhez, mely a termés­hozam fokozását akadályozta. El­sősorban is meg kell szilárdítani a tsz-ek és tszcs-k üzemi párt- szervezetét, mert legtöbb helyen hiányzott a pártszervezet irányí­tása és vezetése, nem folyt poli­tikai felvilágosító munka, ami ter­mészetesen rányomta bélyegét az egész évi termelésre. A pártszer­vezet megerősítésével gondoskod­janak, hogy a politikai és szak- ''kt*‘jSok mindenütt megindulja- iw A. politikai és szakoktatást jég -sék a járási szervek, hogy eredményesen fejezzék be a poli­tikai és szakoktatást tszcs-ink dolgozói, mert ez nagy segítséget nyújt számukra a következő évi munkához. Fordítsanak naqv gon­dot, hogy minden dolgozót von­janak be szakoktatásba, ahol el­sajátíthatják az élenjáró tech­nika minden vívmányát és a Szov jetunió példája nyomán alkalmaz­hatják a növénytermesztés és az állattenyésztés területén eqvaránt. A téli időszakot használják ki fcsges-ink a terv jó előkészítésére, mert a jó tervkészítés egyik dön- ió tényezője 1953-as évi éredmé- öyüknek. Gondoskodjanak, hogy az öntözési lehetőségeket a terv- készítésnél vegyék figyelembe és használják ki, ahol erre mód és lehetőség van. Biztosítani kell a tagok téli foglalkoztatását, hogy minden tag megtalálhassa mun­káját a téli hónapokban is a tsz vagy tszcs területén. A2 elkészí­tett tervet vitassák níeg a tszcs tagságával, hogy ne csak a veze­tőség, hanem az egész tagság ter­ve legyen az. Ismerni kell minden tagnak a tszcs tervfeladatait, mert ezzel elősegítjük a tervek lebon­tását egyénekre és lehetőséget nyújtunk, a versenymozgalom el­mélyítésére. Azokban a tsz-ekben és tszcsk- ben, ahol a fegyelem laza volt, taggyűléseken vitassák meg és hozzanak határozatot a fegyelem megszilárdítására. A tagok javas­latokkal segítsék a vezetőség munkáját és mondják el azt, ho­gyan lehetne a fegyelmet meg­szilárdítani. Ezzel kapcsolatosan beszéljék meg a közös vagyon védelmének előfeltételeit, és itt is határozattal biztosítsák azt, hogy minden egyes tag becsülje meg a közös vagyont és a közösségi ér­deket helyezze előtérbe az egyé­ni érdekkel szemben. Az idei év­ben is azok a termelőszövetkeze­tek értek el jó eredményt, ahol a fegyelem szilárd volt, a tagság magáénak érezte a szövetkezet vagyonát és fáradságot nem is­merve dolgozott a szövetkezeti terv teljesítéséért. A köleséi Ha­ladás tszcs tagjai is ennek kö­szönhetik, hogy munkaegvséqen- ként 2.10 kiló búzát, 0.25 kiló ro­zsot, 0.7.5 kiló árpát, 1 kilonramin kukoricát, 0.6 kilogramm krumplit, 0.06 kilogramm olajat, 0.07 kilo­gramm cukrot és 9.19 forintot kaptak munkaegységenként. Gondoskodni kell a téli idő­szakban a jó munkaszervezésről, biztosítsák azt, hogy mindenhol megszervezzék a brigádokat, mun kacsapatokat és a tavasszal már osszák fel a tagok közt- a csoport területét. Az 1952-es évben leg­több csoportnál csak papíron szer­vezték meg a munkát, ami termé­szetesen kihatott egész évi mun­kájukra. Ahol ilyen szervezetle­nül folyt a munka, ott nem csoda, ha elmaradtak a munkában és ké­vés járandóság jutott munkaegy­ségenként a tagságnak, A téli időszakot használják fel arra tszcs-ink, hogy gondosan ta­nulmányozzák a Szovjetunió Kom­munista Pártjának XIX. kongresz- szu>’ának anyagát, valamint Rá. kosi és Gerö elvtárs legutóbbi be­szédét, melyben megszabta me­zőgazdaságunk feladatait. Ennek szellemében gondoskodjunk az agrotechnikai eljárások alkalmazd sáról, a talajerő fokozásáról. Fő-: leg sok a tennivaló a trágyázás terén, mert tszcs-ink elhanyagol­ták a tráqyázást és nem látták en* nék döntő fontosságát. Nem hig? ba hangsúlyozta ki Rákosi elvtárs az országovűlésen, hogy a Német Demokratikus Köztársaságból ná­lunk járt elvtársak csodálkoztak a mi gyenge terméseredményein­ken, ezeknek az alacsony erecF ményeknek főokát a rossz trágya­kezelésben látták. Nem kevés me­gyénkben sem az olyan termelő­szövetkezet, ahol a tráqyát elha­nyagolják, nem készítenek trágya gödröt és igy a tráqyalé elfolyik az esővel vagy hólével. Rákosi elvtárs arra hívta fel figyelmün­ket, hogy terméshozamunkat 25— 30 százalékkal tudjuk emelni a he­lyes trágyakezelés következtében. Tszcs-ink ennek figyelembevételé­vel s a megemlített szempontok betartásával készüljenek fel már jó előre az 19$3-as év sikeres be­fejezésére. Tolna község a szekszárdi járásban első lett a begyűjtésben A kukorica, napraforgó és hüvelye­sek kivételével minden oikkíéles^h- ben teljesítette kötelezettségét löt) százalékon felül. A begyűjtésben el­ért jó eredményt úgy tudták elérni; hogy a község függetlenített párttit­kára. Komárom: Sándor elvtársi min­den támogatást megadott a tanács­nak. Állandóan ellenőrizte a kisgyü- lések megtartását, és ő maga is több esetben tartott kisgyűlést a begyűjtés sikere érdekében. Rendszeresen be­számoltatta a tanácselnököt, hogyan hajtották végre a napi feladatokat. Megkövetelte, hogy a tánáca a be­gyűjtési állandóbizűttsági tagok mun­káját ellenőrizze és segítse. Ennek eredményeképpen aktivizálódtak a begyűjtési állandó bizottsági tagok, mozgósították külső aktívájukat, akik az élenjáró dolgozó parasztokból te­vődtek össze. Tiu'hcr József és Nagt/ József dolgozó parasztok is ilyen aktívái voltak a begyűjtési állandó- bizottságnak és igen komoly segítsé­get nyújtottak a begyűjtés teljesíté­sében. A , tanács munkáját segítették az üzemek dolgozói, főleg a selyemgyár népnevelői, akik nemcsak a saját üzemükön belül harcoltak a terv tel­jesítéséért, hanem szabadidejükben kemény harcot folytattak .a község begyűjtésének maradéktalan teljesí­téséért, A községi pártszervezet min­den erőt mozgósított, — jó politikai nevelő munkán keresztül — a be­gyűjtési terv maradéktalan teljesíté­se érdekében. Segítette a begyűjtési munkát a begyűjtési nyilvántartók jó munkája is, mert állandóan uapríc- kész állapotban tartották nyilván a begyűjtés állását. Az elért eredmények mellett hiá­nyosság, hogy nem teljesítették köte­lezettségüket a kukorica, napraforgó és hüvelyesekből. Ez a lemaradás lerontja az elért eredményeket, a köz­ségi tanácsnak továbbra i,s kemény harcot kell folytatni, hogy ’emaradá- sukat pótolva elmoudkajssák,. minden­ből teljesítették állam iránti kötele­zettségüket. A vetési terv teljesítésében rövi­desen 100 százalékra teljesíthetik ter­vüket. Ezzel szemben lemaradás van a mélyszántásban és a tartalékterü­letek hasznosításában. Mélyszántást tervüket még 50 százalékra sem tel­jest! ették, a 310 hold tartalékterület, bői pedig csupán 60 holdat hasznost- totkik eddig. Ezen a téren sok ja­vítanivalója van Tolna községnek, amit csak úgy tud pótolni, ha sokkai jobban támaszkodnak a mezőgazda- sági állandó bizottság segítségére, mozgósítják azokat az élenjáró dol­gozó parasztokat, akik példát mutat­tak szántás, vetés, trágyázás és egyéb mezőgazdasági munkákban. A tanács késóu mozgósít a feladatok végrehaj­tására. Ezekbő! a hibákból okulva, a tanács már elkezdte a tavaszi talajelőké- szftést és a vetési terv teljesítése érdekében .megzedték a mozgósítást, hogy dolgozó parasztságunk, tervéi idejében teljesíthesse. Meggyőződtek arról, hol van vetőmag, és hol nincs. Ahol ninos meg a szükséges vető­mag. idejében felhívják „a dolgozók figyeinét annak beszerzésére. ’ A vetési terv teljesítése érdekében legjobb munkát végeznek R.iráth Fe­renc, Steinbacb Mihály, Bücher Jó­zsef, Pintér János dolgozó parasztok, akik ki&gyüléseken és a dolgozó pa­rasztokkal való beszélgetésük alkal­mával megbírálták azokat a dolgozó parasztokat, akik még nem vetetlek, vagy nem végezték el az őszi mély­szántást. Elkészítette idei Petőfi Az elámílt években jó eredményeket .ért el a szedres; Pető,’: tst:.', a ka­lászosok -melléit jó! fizettek a szer­ződésre lekötött kertészeti és ipari növények is. Tizholdas dohány táblájuk 139.908 forint. négyholdas uborkájuk 48.000 forintot hozott a csoport tagságának. Beadási kötelezettsé­güknek idő előtt eleget tettek mindenből s harminc darut) bús. sertésüket és 6900 liter tejet sza­badpiacon értékesítettek. Ennek megfelelően jó tolt az évvégi zárs z ám ad á s uk: mun ka egységenként többek között 1.07 kg (kenyérgabonát, 25 deka árpát, I k! ó kukoricát, 1.25 kg burgonyát és 14 forint 25 fillért osztottak ki. A jó munkát látva, az ősz folyamán 17 új taggal szaporodott a tszcs. A?, elmúlt napokban csoportgvülc- sen tárgyalta rru'.g a tszcs tagsága az elmúlt év eredményeit és megvitat­ták az. idei tervet is. A terv közép­pontjában az .agrotechnikái módsze­rek fokozott alkalmazása álé: már eddig 65 hold kenyérgaboná­jukból. 32 holdat keresztsorosau vetettek, tavaszi vetésüknél pedig 60 százalékon alkalmazzák a ke- resztsoeos vetést. Az új begyűjtési rendedet figyelembe­vételével egvés növényfójeségak vetés* tervét a szedrest tszcs területét felemelték: .kukoricáid} 4 hóddal, burgonyából 2 holddá’! vetet­tek többet, az állatállomány fejlesz­tése miatt, lucerna vetésüket pedig 10 holdról IS búidra emelik. Az új begyűjtési terv végrehajtását már megkezdte a tszcs: eddig 66 kg ba­romfit vittek a begyüjtőheCvre. A csoportértekezleten a terv megvi­tatása után a tagság megválasztotta a brigádvezetőket is, Az úi brigád- vezetők valamennyien, szaktanfolya­mokon vettek részt, akik brigádju­kon belüli tanulóköröket szerveznek. Két Bémet nemzetiségű kuitúrcsoport atomit Mm megyében Tolna megyében eddig mindössze egy nemzetiségi kultúrceoport műkö­dött, a medinai délszlávok együttese. Most megmozdultak a megye német nemzetiségei ie: Gyünk községben ítiegalakút az- cCrő német kuliúrcso- port. A 80 tagú együttes régi német dalokat és táncokat mutat be egy -lakodalmi játékba illesztve. A gyön- ki kezdeményezéssel egyiijöben Vár­dombon németajkú színjátszó együt­tes létesült. Mindkét., csoport indul a téli kiilíúversenyeken s addig is a németajkú üözségekben bemutatókat, majd tapasztalát cseréket rendez. Teknős félémé a bécsi Yilágbékekongresszus magyarországi küldöttének beszámolója Szekszárdiig Hatalmas tábor sorakozott már fel a r. egész földön a békém unalomban. Emberek százezrei és milliói értet­ték meg a békéimre jelentőségét és kapcsolódtak he a békeharc gigászi méreteket öltő mozgalmába. Nincs olyan település, falu. vagy város, snn Amerikában, sem Ausztráliában, vagy Afrikában — tehát a tőkés elnyomás alatt tartó országokban sem, ahol ne lennének hívei és harcosai a békének. A múlt hónapban megrendezett bé­csi találkozó is ezt bizonyította. A különféle pártu. fajú, nemű é.s val­lás« emberek küldöttei választóik Óé­vében kifejezték soha nem szűnő tör­hetetlen, de egyben harcos békénk ara- tukat. Hitet tettek Bécsben arról, hogy minden anyaszív békéért dobog, hogy a dolgozók a nyugodt éleiért akarják végezni munkájukat és az írók a békeharc érdekében és értel­mében alkotják müveiket. Erről a kongresszusról számul bf január 17-én, szombaton Teknős Vv- terné, egyik magyarországi küldött * szekszárdi járási knUdrotthonban. A zombai dolgozó parasztok elítélik a hanyagul dolgozó társaikat Zorvba község dolgozó paraszt­sága elfogadta Nagyvejke község dolgozóinam versenykihívását, hogy begyűjtési tervüket, s az őszi szán­tás-vetést 100 százalékra teljesítik. A község dolgozó parasztsága te.’- jesiiette vállalt kötelezettségeit. A napraforgó kivételével minden be­gyűjtési cikktáleséget 100 száza­lékra teljesített Zomba község dol­gozó parasztsága, de 100 százalék, ra teljesítette a vetést is. Több dolgozó paraszt mondotta ek hogy miért fontos az állam iránti köteleztt.ség teljesítése és az őszi vtunkák idejében való el­végzése. Ambrus István, Máté György, Antal Jeromos dolgozó pa­rasztok nem egy dolgozó paraszt- tár soknak mutatták be, hogy ti * gyors szántás és vetés, valamint ■ « begyűjtés teljesítésével csapást mérnek a háborús gyujtogatók al­jas mesterkedéseire. Ezek a becsü­letes dolgozó parasztok elítélik és megróják mindazokat, akik nem tartják be az állam iránti kötele­zettségüket, mert tudják azt, hogy ezek akadályozzák a község terv- teljesítését. Faragó Menyhért zombai lakos- kurdi VB-titkárt is megróják ha­nyagságáért az élenjáró dolgozó parasztok, mart 1983 darab 1 tojás, begdási hátraléka van. Ezenkívül 3S.01 kiló baromfival is adósa a községnek, Áz ilyen VB-titkárok, hogyan tudják megkövetelni a be­gyűjtési terv piaiadéival an teljesí­tését, amikor ők maguk is adósai államunknak. A dombóvári járási tanúé s is jobbam megnézhetné al­kalmgzottaí’: meri ha olyun VB- titkárok vajinak, ■ mint Faragó Menyhért, aki nem teljesítette be­adását Zombán, az nem mutathat példát munkájában sem. Nem telje­sítette még beadását Szabó P. Ist­ván zombai lakos sem, akinek 15 kiló baromfi és 2 165 darab tojás- beadási hátraléka van. Az élenjáró gazdák felajánlás1 tettek, népnevelő munkával Oda­hatnak, hogy a lemaradók elmara­dásukat pótolják. A zombai dolgo­zók tudatában vannak annak, hogy a begyűjtés mindenkinek hazafias kötelessége, mert ezzel is a népi demokratikus államunkat erősítjük és a szocializmus építését gyorsít juk. PANCZBL JÚLIA somban, leveleid.

Next

/
Oldalképek
Tartalom