Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-10 / 8. szám

je 45 JAivtAB 10 NAPLÓ PARI ÉS PÄ R I ÉP 1TÉS * INero mozgósították a tagságot a Sárközi Állatni Gazdaságban a tag könyv kiosztó taggyűlésre A eártöz'i állami gazdaságban szer­dán este tartották meg a tagkönyv- fcioeztó taggyűlést. A pártszervezet vezetősége azonban nem készítette elő súiyáualí megfelelően. Nem be­szélte meg a. párto&oport bizalinigk- kal azt, hogy milyen módszerekkel zoozgósttsák a tagságot a taggyűlésre. Ennek ívövetkezm óriyr lett az, hogy a 30 párttagból mindössze tö-an je­lentek meg. Köztük olyanok nem jöt­tek el, minit Hanz; István -és. Pópa István, akik a pártszervezet helyisé, gétői 20 méter távolságra laknak. De a többi 14 elvtárs közti! is csak ket­tőnek .volt elfogadható az indoka a távolmaradásra. ■A. nem megfelelő ■ előkészítésért nem utolsó sorban a járási pártbizott­ság ís felelős. Nem beszélte meg a pártszervezet vezetőségével, hogy mi­lyen módszerekkel mozgósítsák a párttagokat, nem adott menetközben segítséget ahhoz, hogyan szervezzék meg a taggyűlést. Vccsei István elvtárs értékelést adott beszámolójában arról, hogy az löűS-o« évben a párt-építés területén milyen eredményeket értek el. Ho­gyan segítette elő a pártszervezet & gazdaság termelés; tervót. A gazda­ság kommunistái nagyban hozzájárul­tak ahhoz, hogy a gazdaság termelési terv-teljesítése terén 8-ik helyről a 3. helyre került. A termelőmunkában példamutatóan vette ki részét Hor­váth .elvtárs, vontatóvezető, aki a hozzá beosztott munkatársainak pél­dát mutatott. Bal la Mihály® é elvtárs­nő. aki* a gazdaságban baromfigon­dozás területén a legjobb eredményt érte cl. Yecsei elv táré beszámolójá­ban elmondta: a párttagok részéről a' legnagyobb •hiányosság, abban mu­tatkozik, nem érzik át, mit jelent kommunistának lenni. Nincsenek tisz­tában a 'párt magasztos fogalmával. .1 párttagoknak nagy része nem jele­nik meg politikai oktatáson, nem t«S géz'pártmunkát, ami nem egy ezt étke. tő össze a párttag fogalmával. Most. amikor az új párttagsági könyvet átvesszük, bizonyítsuk be azt, hogy,, méltók leszünk rá. Mint további feladatot jelölte meg; .hala­déktalanul meg kell szervezni a. nép­nevelő csoportokat, melyek rendsze­resen foglalkozzanak a párttagokkal és a pártonkívüli dolgozókkal. Pór , eivtárs hozzászólásában bírá­latot gyakorolt, » vezetőség és Veüse: eivtárs párttitkár felé, mert beszá­molójában nem nevezte meg névsze. rrnt azokat, a párttagokat, akik ha­nyagul végezték munkájukat.,A veze­tőség nem vonta felelősségre' azokat a, párttagokat, akik; sorozatosan hiá­nyoztak. az oktatásrój. Egyben' java­solta, hogy a taggyűlés után'a veze­tőség hozzon .fegyelmi határozatot azok ellen, akik a tagkönyvkiosztó taggyűlésről igazolatlanul hiányoz­tak. „Párttagsági könyvem átvételé­nél megfogadom — mondotta Pór elv társ, hogy tudásomnak megfelelően az eddiginél sokk aj jobban fogok harcolni azért, hogy pártszervezetünk megerősödjön és a meglévő hiányos­ságokat kiküszöböljük.1’ A sárköz; állami gazdaság vezető­ségének minden adottsága meg van ahhoz, hogy a pártszervezeten belül mutatkozó hiányosságokat felszámol­ja, csak-az a fontos, hogy aktivizálni tudja az összes párttagokat a felada­tok végrehajtására. Tolna megye legjobb műszaki vezetőinek* főmérnökeinek fauáeskozása Szekszárdon Az elmúlt évet imgyénk ipari üz emei többségükben eredményesen párták. Az elmúlt év folyamán a dolgozók alkotó kezdeményezése kísér­te mindvégig a terv teljesítését. Számo's új kezdeményezés, módszer köny nyitette meg dolgozóink termelő munkáját Az elmúlt év második telében Róna István elvtárs, a Simontornyai Bőrgyár, főmérnöke szocialista ver­senyt indított megyénk műszaki dolgozói között a döntő tervév utolsó nejedének túlteljesítése érdekében. Január 8-án megyénk legjobb mű­szaki vezetői, főmérnökei — akik e párosversenyben resztvettek. — és legnagyobb üzemeink vezetői és ÜB elnökei Szekszárdon az SZMT szék- házába n értekezletet tartottak, melyen értékelték a párosversenyben el­ért eredményeket és a tapasztalatokig adták át egymásnak, melyeket vá - lalúsuk teljesítése során nyertek. Schrottner Károly elvtárs. az SZMT I az értekezlete'.. Bevezető szavai atár termelési cs bérfeleiőse nyitotta meg • Róna István eiv'árs, a Simontornyai Bőrgyár tómérnöke számolt be e sőnek a párosversrnyben elért eredményiről és arról, hettfy milyen intézkedéseket tettek a terv teljesítésének érdeké­ben. Elmondta, hogy ötéves tervünk negyedik évének sikeres megvalósí­tása érdekében milyen döntő intéz­kedéseket foganatosítottak. ..üze­münk . termelésében, dör.tő fordulat állt be, mikor az elmúlt év szeptem­berében 4 szovjet bőripari mérnök járt üzeműnkben, akik átadták gaz­dag tapasztalataikat. Kifogásolták, hogy a termelékenység emelése nem történt folyamatosan. Míg a Simon, tornyai Bőrgyárban tgy dolgozó 1 óra alatt 10 kvadrát bort. gyárt le, addig a Szovjetunióban egy dolgozó 1 óra diait 20 kvadrát bőrt készít ki. Tehát i: téren kellett döntő Intézkedéseket Lermi. Elsősorban fokoztuk a gépek kapacitását és rhég inkább emeltük a minőséget. Megállapították ugyan a szovjet chvtársak. hogy a készáru minősége kifogástalan, sőt epyes cik­kek világviszonylatban is az első he­lyen vannak, de ez korántsem kielé­gítő, mert egyes börféleségek minő­sége a tervezett alatt van. Törekedj tünik műszaki dolgozóink továbbkéfc. zésére, hogy ne csak jó szakembe­rek legyenek, de gazdaság; téren Is jó munkát tudjanak végezni. A szov­jet mérnökök látogatása és tapasz­talatai^ átvevéso nyomán rájöttem, arra, hogy még következetesebben kell harcolnunk az előfeltételek biz­tosításáért és azt is elhatároztam, hogy szocialista párosversenyre hí­vom ki megyénk legnagyobb üzemei* nek főmérfiökei; a terv sikeres tel­jesítése érdekében. Az elmúlt óv utolsó negyedében igen -ok nehéz­ség volt' üzemünkben. Tudvalévő, hogy-.üzemü!i% új üzemrésszel bövü.t és ennek átszerelését, a gégyk gene- rálozását egyidőbén végeztük a terv teljesítésével; Ebben az évben ka­punk egy új modern szárítógépet, hogy ezt üzemeltetni tudjuk, ehhez szükséges volt 16 gépet elhelyezni az új üzemrészben. A harmadik negyedévhez viszonyít va a termelés a IV. negyedévben ko­moly eredményt mutat. , Ezt annak köszönhetjük, hogy a versenykihívás után összehívtam az osztályvezetőkét és megbeszéltük azokat a 'egfontc- sabb feladatokat, melyek sürgős in- üézkedést kívánnak. A műszákiak pá­rosversenyre léptei, egymással A hasító mester az ipar összes hasító wesst ereivel: lépett párosversenyre, majd a fizikai dolgozók is csatla­koztuk' a versenyhez, ők is köli'é- zetlséget vállaltai:.. Soha nein látót hatalmas lendülettel folyt,.ez e műn* kaverseny. Az eredmény nem ins. rad'i el. Vállalásom minden pontját teljesíteni tudtam és az éves tervün­ket js teljesítettük. Az eredmények e lérését elősegítette, hogy üzemi párt- szervezetünk támogatta a műszakiak munkáját és a kapcsolatot kiépítet­tük a szakszervezet segítségével a bizalmi műszaki és a fizikai dolgo­zóit . között. Fe l készültünk ötéves tervünk ne" gyedtk évére. A múszint-lervet etilé, szítettük, amihez a dolgozók a ja­vaslataikat megadták, így gondos felkészülés eredményeképpen .az új­év' első napjaiban zavartalanul ■ tud­tunk termelni és a napi tervet telje* sifettük — fejczte bé beszámolóját Róna elvtárs. Kis Fazekas Pál a Bonyhádi Cipőgyár kétjelvényes sz’ahsncv s!a műszaki vezeíöje elmondta hogy náluk nem kellett olyan nehézségekkel megküzdeni, mint a Simdntornyai Bőrgyárban. Lé. üvegesen jobb helyzetben voltak, mert a gépek átszerelését már egy évvel ezelőtt megtették. A feladat itt az volt. hogy a gépek kapacitását a legjobban kihasználják. A párosver. ssny óta, még. nagyobb figyelmet for­dítottak a cipőgyár műszaki dolgo­zói a dolgozók kötelezettségvállalásai nap. ellenőrzésér? és annak értéke­lésére. Vállalását minden részletében teljesítette Kis Fazekas Pál elvtárs. Az állásidőt egy újítással szüntette mag. ..Nálunk a minőség ’mogjavitá". sára kellett törekedni, ntivél nem mindegy az. hogy a l'ogyaszó' dol­gozóknak milyen minőségű árut adunk. Elhatároztuk, hogy a hdrmc. dik negyedévi minőségi százalékot a negyedik negyedévben 5 százalékkal emeljük. Ezt a vállalást túl tudtuk teljesíteni, amihez hozzájárult, hogy üzemünkben a kiváló minőséget gyár­tó dolgozóknak célprémiumot tüztün,^ ki. Ma már azzal büszkélkedhetünk, hogy minőségi üzemrész kettő is van a cipőgyárban, az alja 1. és 11 kör. A technológiái fegyelem megszilárdí. fásával elértülc. hogy a béralqpot nem léptük túl, sőt a megtakarítás 8 dolgozo cgynegvedévi munkája volt: 1953-ra már minden előkészü' letet megtettünk, azonban afiyageíiá. tás terén mégis zavarók vannak, ami a felsőbb hatóságunk, a Cipőipart Igazgatósig helytelen tervező mun­kájából fakad. Minden feltétel meg van ahhoz, hogy ebben az évben még többet tudjunk adni tárván felül nép gazdaságunknak, mint az elmúlt gaz­dasági évben" — fejezte be beszé* dét Kis Fazekas oLvtárs. Csevegés néhány levélről és ötezer fór ntról . napokban egy magából Isik élt elvtárs jött be a szerkesztőségbe ki és szavainak villámzápora, közepette mindjárt egy terjedelmes tiltakozó kéziratot is nyújtóit be egyik munkatársunk bíráló cikkeire. Szülte megállíthatatlanul dőlt belőle a panasz, s mi szinte sóbálvánnyá- meredten csal; hallgattuk az „univerzális kritikusnak“ a Patyolat VúUm- lalaira szoruló fantáziájára, kétértelműségére cs rosszhiszeműségére szóló vádakat. A nagybetűvel írt ,,Igazság" nevében ö és négy társa harsány tiltakozó 'okiratot nyújtott be a szekszárdi képzőművész szabadiskola ügyében. Itt fekszik a kézirat az asztalon. Nem is olyan rövid! Több mint ab soron keresztül bizonyítgatja igazát. He. az egymásra halmozott bizonyít' palások, érvelések, hamisak, sói saját maguk ellen fordulnak. Egyik' része így hangzik: „— Cs — kritikus „Miért hallgatnálc a tolnwncgyei írók'' cimű cikkében szószerint ezeket írja: — ,.Felmerüli annak a lehe­tősége is, hogy képzőművész szabad iskola indulna Szekszárdon. Azonban nem akad senki, aki vállalta volna a szervezést, a beindítás munkáját . — (Most jön az öt tiltakozó harsány válasza) „Ez nem felel meg a való­ságnál; és felháborodást váll az illetékes clvtársaljpól (igaza fan, csak nem ez a felháborodás oka), akiic u képzőművész szabadiskola megindí- tösánpk érdekében már hónapokon keresztül minden lehetőt megmozgat­na];.“ — Így a levél! — s mit szól ékhez a Megyei Népművelési Ősz- lály? Ott ez a válasz:-—„Igen, sokszor volt már róla szó, mi fel is aján­lottunk •még a múlt évben 5000 forin tot erre a célra, csak kértük, nyú jt­sák be papíron a. költségvetési. Azóta néhány hónap eltelt, néhány millió köbméter víz lefolyt a. Dunán, az ősziből tél lett, — de nem kaptuk meg a költségvetést. Pénzt pedig kiadni csak úgy egyszóra nem lehet. Közben azután jöttek ei tolnaiak kidolgozott tervvel és költségvetéssel és azonnal meg is kapták a pénzt. Már kiállítást is rendeztek1“ Nos kedves Kottái elvtárs, a Népművelési Osztály nem hajtogatja azt, hogy „Nincs pénz, nincs pénz!'' Vem, cs mi is azt várja, hogy a leendő képzőművész szabadiskola egyik félórai munkára képes tagja le­üljön az asztál mellé, és írja fet egy papírra, hogy kell 20 ceruza, 100 rajzlap, 10 ra jztábla... — és a fel ajánlott és erre a célra szánt 5000 forint is boldogan nevetne fel: „Na végre, hosszú harc és küzdelem után célhoz értem." ' — rt — Fiaiul erők a iambovl kolhozokban Fridrich Gyu’a eivíárs, a Tolnai Se yemgyár mi), femérnöke elmondta, hogy ötéves tervünk min­den egyes évét a selyemgyárban jó eredményekkel zárták. A műszaki dolgozók szocialista versenyét a párt. es a szakszervezet támogatta és rend szeresen értékelte a műszakiak és a fizikai dolgozók kötelezettségvállalá­sának teljesítését. -A sztahanovista iskola megszervezése és működtetése egyik előfeltétele volt a döntő terv­év túlteljesítésének. Ugyancsak ér­tünk el eredményeket a munkafegye­lem megszilárdítása’ terén is. A vál­lalások teljesítése érdekében az egyes üzemrészek között a kooperá­ciót kiépítettük és ezzel elértük, hogy zavartalanul tudott termelni minden üzemrészünk. Hiányolom, hogy az e'múlt versenyben nem sze­repelt az anyagtakarékosság; mozga­lom. És ennek ellenére vád al lám kö­telezettséget és ez eredményes volt, mert az elmúlt negyedévben üze­műnk dolgozói egy napot dolgoztai: a megtakarított anyagból, ami több, mint 70 ezer forintot tesz ki érték­ben. Az ötletnapok bevezetése és rendszeresítése azt eredményezte, hogy csaknem minden munkafolya­matot egy-egy újítással végeznek dolgozóink. A munkaverseiiv lendü­lete 1953 első napjaiban tovább folyt. Azonban a termelés egyenletes üte­me veszélyeztetve van az anyag* hiány miatt. Ebben a gazdasági év­ben. úgy végzem termelő márkámat, úgy irányítom műszaki dolgozóiakat, hegy tervünk teljesítésében még szebb eredményeket érhessünk el — mondotta befejezésül Fridrich elv- társ. (Lupunk legközelebbi szamában iolytatjuk n legjobb .műszaki dolgo­zók és vállalatvezetők, értekezletén elhangzott beszámolók közlését,) A bonyhádi békebizotíságok a III. Magyar. Békekongresszus és a népek békekongresszusa óta tovább javítot­ták munkájukat. A község békehar. cosai 70 kisgyűlést tartottak, amely rtán a meglévő 74 mellett 6 új bé" kebizottság alakult, s a békeharco­sok száma 2500-ról 300C-ro emelke­dett. Bonyhádon egy bckeutcát ós egy békiháznt avattak: a Bem utcá­nak minden lakója lelkes békehar* cos, Rákóczí-utca 10. szám alatti oákeház asszonyai pedig esténként MNDSZ olvasókörökön vesznek részt, A tambovi terülgí ezoéznovoi kerü­letében értekezletre jöttek össze a környékbeli kolhozok ős gépállomá­sok fiataljai, hogy megvitassák a XIX. pártkongresszus határozatait. Gépkezelők munkája a mezőgazdaságban Az értekezleten okok között szó­lallak fel a gépkezelők. Büszkén szá­moltak be eredményeikről, hiszen a kerületben a kolhozföldek 95 száza­lékát művelték meg gépeikkel. Az utolsó három évben másfélezer nagyobb lett lánctalpas traktor-állo­mányunk óé kultivitoraink, ve tógé­peiül; száma megkétszereződött — mondotta Xyikolaj Koskov, -a szosz- novoi g'ép- és traktorállomás bri- gádvezetöje. — Már évek óta gépek­kel végezzük a szántás-vetést, lió- vkszatatrást. Ezenkívül’ a burgonya ültetését és a fásítás; munkát is se­gítjük gépeinkkel. — A kongresszus határozatainak végrehajtásához az szülcségcs, hogy a-gépeket teljes mértekben kihasznál­juk — folytatta Rosloov. — Még min­iig gyakran előfordul, hogy trakto­raink csak egy műszakban dolgoz­na!;. A következő évben azonban már áttérünk a gépel; állandó 24 órás üze­meltetésére. Ezenkívül a traktorok megterhelését is lehet majd fokozni. Például vetéskor több vetögépet kap­csolunk a traktorok után. Xyikolaj Koskov _ felszólalásához csat lakoztak a gépállomás többi tag­jai is. — Két év alatt egyszer sem vesztegeltek gépeink technikai hibák miatt, de a rendszertelen üzemanyag szállítás miatt többször is állni kény- sieriíitek. A jó munka érdekében ezen is javítani kell — mondotta Vaszilij Kurlrin traktomta. A fiatal gépkezelők végül arról számoltak be, hogy gépeikkel milyen eredményeket értek el az évben. Né­hány évvel ezelőtt a Sztahánov-kol- hozbaD például csak 13 mázsa kö­lest arattak le egy hektár földről. Ebben az évben Ribin traktoroebri- gádja 110 hektárnyi területről átlag 22 mázsa kölest takarított be. Nyolcvanra emelkedett a bonyhádi békebizott ságok száma a békekongresszus után ahol a felolvasások mellett eddig több, mint egy kiló gyapjúból készí­tettek téii ruhaféléket a koreai bar.' coso'k részére. A Bonyhádi Cipőgyár békebizott­sága csütörtök reggel az üzem han­gos híradóján keresztül köszöntött« az év első hetében jó! dolgozókat, akik eddig rendszeresen túlteljesí­tették napi tervüket. Ezek között van Landtier Mária kétszeres sztohá. novista tűzőnö. aki tervteljesítése mellett eddig 10 dolgozónak adta át munkamódszerét. \EMZETKO/J SZEMLE \ monopóliumok ..jövedelmező“ hazafi sásra A/. „L, S. Nc‘«s World Report'1 november ;s 1 -i szám» «dalokat közöl, amelyekből kiderül, miként fosztogat­ják az USA monopóliumok az állam- pénztárt. A nagy érmék az egyes hivatalok­ban levő ügynökeik segítségével fan. tasztikus összegeket keresnek a fegy- verszállitási szerződéseken. A bombá­zók számára készülő céteöberendezést,' amely a második világháborúban 5 ezer dollárba került, ma 250 ezer dol­lárért adják cl. Egy s adászrepiilőgép a korábbi 54 ezer dollár helyett ma ÜTŐ ezer dollárjába kerül az állam­nak. Egy közepes bombázó repülő­gépei a korábbi 218 ezer dollár he­lyett ma 2 mitliö 500 ezer dollárért szállítanak. Egy közepes páncélos ma a háborús idők 81 ezer dollárja he­lyeit 300 ezer dollárba, egy torpedó, romboló 7 millió dollár helyett 40 millió dollárba kerül. Ezek az árak a milliárdosok szá­mára milliós profitokat jelentenek. V „szabad tiaz.a megvédésére1* irányú* ló hazafias buzgalmukat szűnni nem, akaró dollárcső növeli, Kern is csodálkozhatunk, hu • washingtoni hivatalok a dolgozóknak az adók csökkentesére és a munka­bérek emelésére vonatkozó követelé­seire legközelebb ezzel a kérdéssel fognak válaszolni: „Tudja-e.ön tulaj­donképpen. mibe kerül ma egv ágyú?'-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom