Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-08 / 6. szám

TOLNAI imJß ß&Qi STAR JA ! £CYES&U£TEK! i A MAI SZAMBAN: A franc)« n»nu*t§y(Jlé# msgaslt* < talhataimMasI 8»rA Mayarnafc s korminy megalakílé*4ra, (2, o.) — A háború nagydobosai. (2, o.) — lelkes lagkönyvklositó taggyűlé­sek Tolnán. (3. o.) — Versennyel a szövetkezeti záró­mérlegek elkészítéséért. (5. o.) — A szakadéti Arany­kalász tszcs tagjai határozatot hoztak a tegyelem meg. szilárdítására. (4. o) — Másfél percig tart a tömés a . libatömőgép segftségével. (4. o.) AZ M DP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTTJÄG AN AK LAPJA X. ÉVFOLYAM, ti. SZÁM \UA ,5« FILLÉR ESD TÖMTÖK, 11*33 JAMJÁH o fi versenymozgalom szélesítésével harcoljunk az állattenyésztési lerv teljesítéséért A Magyar Dolgozók Párt ja Köz­ponti Vezetőségének és a Ma­gyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának határozata megyénk te­rületén is megszabta feladatain­kat az állattenyésztés terén az 1952—54-es években. Igen ko­moly munkát, kell kifejteni állami gazdaságaink, tszcs-ink dolgozói­nak, de ugyanakkor minden egyé­nileg dolgozó parasztnak is, hogy állattenyésztési tervünket teljesí­teni tudjuk, A minisztertanács ha­tározata nemcsak a mennyiségi növekedést, hanem a minőség fej­lesztését és a termelékenység nö­velését is megszabja állattenyész­tésünk vonalán. Ezeket a feladato­kat csak úgy tudják végrehajta­ni szocialista szektoraink és az egyénileg dolgozó parasztok is, ha sokkal jobban alkalmazzák, mint eddig a fejlett módszereket. Elsősorban is be kell vezetni ál­lami gazdaságainkban és tszcs- inkben a Szovjetunióban bevált lejlett tenyésztési és takarmányo­zási módszereket, valamint a te­nyésztési tudomány legújabb vív­mányait. Az állatokat termelésük ará­nyában egyedileg takarmányoz- zák és a takarmányozás céljára használják a zöld, a siló és a vizenyős dús takarmányokat. Ez­zel takarékoskodnak az abrakt.g- karmányokkal és elsősorban is biztosítják a hízóállatoknak, a szoptató anyaállatoknak és a sok tejet termelő teheneknek, a fiatal aövendéká'iiatöknak, az apaálla­toknak szükséges és megfelelő abraktakaímányt, A takarmányo­zás mellett gondoskodni kell a megfelelő férőhelyek biztosításá­ról, azoknak tisztántartásáról, ve­zessék be m.indenhol a háromszori fejést, térjenek rá a borjak mes­terséges felnevelésére. A sertés- állománynál alkalmazni kell a két szeri nialacoztatást és itt is be kell vezetni legalább 50 százalék ra a zöld- és silótakarmány ete­tést, A szaporulati terv teljesíté­sénél szem előtt kell tartani, hogy helyes kiválasztással bizto­sítjuk a szaporább és nagvobbho- zamú állatfajták elterjesztését, és tenyésztését. Az állami gazdasá­gok, tszcs-k és az egyénileg dol­gozó parasztok is javítsák meg az eddigi tenyésztési munkát. Ezt úgy érhetik el, ha a legjobb tu­lajdonsággal rendelkező egvede- ket kiválogatják, ezeket céltuda­tosan és irányítva párosítják, jó takarmányt biztosítanak számuk­ra és gondozással, ápolással se­gítik tenyésztésüket. Hogy ezeket a feladatokat si­keresen valósíthassák meg állami gazdaságaink, tsz és tszcs-ink, va­lamint az egyénileg dolgozó pa­rasztok elengedhetetlen, hogy na­gyobb gondot fordítsunk a takar­mánytermelés növelésére. A ta­karmánytermelés növelését első­sorban a terméseredmények eme­lésével kell elérnünk, de emellett a szántóföldi takarmányok vetés­területét is, különösen a másod­termelést kell fokozni. Állattenyésztésünk fejlesztésé­nek egyik döntő tényezője a szo­cialista verseny szervezése és kiszélesítése. Be kell vonni a ver­senybe a szakembereket és min­den egyes dolgozót, akik válla­lásaikkal nagyban segíthetik a kétéves állattenyésztési terv tel­jesítését. Nem kevésbbé függ a dolgozóktól, hogyan tudnak'taka­rékoskodni a takarmánnyal, vagy hogyan tudják növelni a súlygya­rapodást kevesebb takarmánnyal, valamint a pontos gondozáson keresztül naayban növelhetik a •termelékenységet és fokozhassák a szaporulati terv teljesítését, sőt túlteljesítését. Az a dolgozó, aki állandóan az állattenyésztésben dolgozik, ismeri az állatok tulaj­donságait és nagyszerűen tudja hasznosítani egyes eljárásokkal ezeket a tulajdonságokat. Ezért fontos, hogy az állattenyésztési tervünket segítsük elő a verseny kiszélesítésével. Jő példa erre az idei évben a tolnaszigeti állami gazdaság, a tengelici Petőfi, a ta­mási Vörös Szikra, a bátai Vörös Zászló tsz és tszcs-k munkája, ahol a versenymozgalom szélesí­tésével igen komoly eredménye­ket értek el a tenyésztés és hiz­lalás terén egyaránt. Ezt a versenyszellemet fokozni kell megvénk minden területén, így az állami gazdaságok, tsz-ek és a tszcs-k, valamint az egyéni­leg dolgozó oarasztok területén. A vezetőség segítse az alulról jö­vő kezdeményezéseket, nyújtson messzemenő támogatást a ver­senymozgalom szélesítése érdeké­ben. Hívják ki egymást az álla­mi gazdaságok, tszcs-k, járások és közséqek páros versenyre, szab ják meg azokat a feltételeket, melyekkel a kétéves állattenyész­tési tervet teljesíteni, sőt túl­teljesíteni akarják. Megyénk te­rületén már vannak hasonló ver­seny vállalások, amit örömmel üd­vözölhetünk. A tamási iárás az állattenyésztés fejlesztésének és átteleltetésének érdekében ver­senymozgalmat szervezett a já­rásban. Az állami gazdaság, a tsz dolgozói lelkes felajánlást tettek és,kihívták ecjymást versenyre a tervteljesítés túlteljesítésére. De nemcsak az állami gazdaság és a tsz dolgozói., hanem « községek­ben is egyre iobban kibontakozik a versenyszellem és eddig már több, mint háromszáz dolgozó pa­raszt áll párosversenyben és tet­tek felajánlást az állattenyésztési terv teljesítésére és az átíelelte- tés érdekében. Ez a versenymozgalom azonban még mindig nem ragadta magá­val a többi járásokat. A járás te­rületén lévő vezető funkcionáriu­sok még mindig nem ismerték fel a tamási járás felajánlásának és versenyvállalásának jelentőségét, nem csatlakoztak ehhez a nemes versenyhez. Ezt a lemaradást a járások sürgősen hozzák be és segítsék saját járásuk területén a versenyszellem kialakulását. Vi­gyázzanak azonban funkcionáriu­saink arra is, hogy a beindult versenyeket állandóan tartsák nyilván, népszerűsítsék azokat a dolgozókat, állami gazdaságokat, tsz és tszcs-ket, ahol jó eredmé­nyeket értek el. A versenyválla­lások teljesítésénél vegyék figye­lembe milyen módszerrel és ho­gyan érték el az eredményeket, milyen módszereket alkalmaztak. Főleg nagy gondot kell fordítani a mennyiség mellett a minőség növelésére. Nem szabad elfelej­teni azt, hogy a jószágálloraány hozamának növelése sokkal na­gyobb jövedelmet biztosít az ál­lami gazdaság dolgozóinak és a szövetkezet tagjainak, valamint az eqyénileg dolgozó parasztság­nak is. Az állatállomány fejlesz­téséhez és a hozam növeléséhez számtalan új szovjet módszer nyújt seqítséqet az állatgondo­zóknak. Ezért minden állatgondo­zó sajátítsa el könyvekből, füze­tekből és tapasztalatcseréken az élenjáró módszereket és alkal­mazza azokat következetesen, El­sősorban azonban fontos, hoqy szakítsanak termelőcsoportjaink és eqyénileg dolgozó parasztja­ink azzal a káros és téves nézet­tel, hogy az állattenyésztő mun­ka nem fontos, és nem szükséges hogy szakkénzett emberek dol­gozzanak az állattenyésztésben. Az állattenyésztés fejlesztését az eddiginél sókkal jobban segítsék az állami gazdaságok és terme­lőszövetkezet kommunistái- - — Mutassanak példát a hozam nö­velésében, valamint az új mód­szerek alkalmazásában. AZ 1953-AS TERVÉV SIKERÉÉRT! A Bonyhádi Zománcgyár fiataljainak felhívása a Tolnai Selyemgyár DISZ-szervezetéhe* ötéves tervünk negyedik évét keidték el alig néhány napja me­gyénk tpori dolgozói. Az elmúlt évben igen tok értékes kezdemé­nyezés történt megyénk területén, amely mind a terv túlteljesítését tűzte kt célul. A Bonyhádi Zo- máncművek DISZ-szervezetének fiataljai az elmúlt gazdasági év. ben értékes munkát végeztek. .4 fiatalok ilágyrésze részivelt a szocialista munkaversenyben és az idősebb dolgozókkal vállvetve harcoltak, hogy vállalásaikat, ter­vüket határidő előtt teljesíteni tud ják. Az 1952-as tervév beindulásakor a DlßZ-szervßzet lag gyűlést hí­vott össze, melyen megbeszélték azokat. a feladatokat■ melyek a tö. megszcrvezeUslc előtt állanak és azt' hogy üzemi DISZ szervezetük a tervteljesítést milyen módon tud. A- Mii Kossuth az 1968-ee gazdasági évben igen szép eredmé­nyeket ért el. A. csoport tagjai lel­kiismeretesen végezték munkájukat, alkalmazták az élenjáró agro- ós zoótechnikai eljárásokat. A jó mun­ka eredménye nem maradt el. A cso­port vagyona megnöveltedéit, gyara­podott, de a tagságnak js szépen ju­tott természetbeni és pénzbe® jutta­tás munkaegységük arányában. Bizo­nyítja ezt az is, hogy Bitter György elvtársi, aki 4pü munkaegységet tel­jesített, 'féleségével állandóan kivette részét a munkából, búzából 23 má- ziját. árpából 0 mázsái, burgonyából 8 mázsát kapott. Ezenkívül 20 má­zsa száltystakannánvt és egyéb apró­ságot, valamint pénzt i« kapott a csoporttól. Nemcsak Bitter György az egye­düli, aki szépen részesedett munkája után, hanem Szakóz Sebestyén nö­vénytermelési brigád tagja jfy aki egyedül $g0 munkaegységet ért el. nák elősegíteni. Igen sok volt azoknak a Hatójuknak a száma, akik értékes javaslatokat nyu/ípt- lak be a műszaki dolgozóknak, nagy elősegítsék javaslataikkal a mű.szinttcrvek elkészítését. A Bonyhádi Zománcművek DISZ .szervezetének tagjai ezen a tag­gyűlésen határozták el, hogy pá- rosvprsenyre lépnek a ToMai Se­lyemgyár DISZ szervezetével az 195'j-as terv sikeres teljesítéséért. Unnék érdekében négy DISZ bri­gádot alakítottak melyek szocia­lista kötelezettséget vállaltak A héttagú Kilián brigád vállalta, hogy egész évben nem lesz a bri­gádon belül 100 százalékon alul teljesítő. A munkafegyelmet meg- szilárdítják, amit a í elv Hág ásító munka tokozásával érnek el. Vál­lalták' hogy a brigád valamennyi ami után 10.5 mázsa búzát, 4.36 mú­zsa árpát, 3.35 kiló burgonyát, Igi» szálastakarmányt, 00 kiló körtét, kapott * jut tatásba,D» részesült mun­kaegysége arányában. Szaka« elvtárs jára,dóságát a legalacsonyabb piaci áron számítva nézzük, akkor is több jut havonta 800 forintnál. A természetbeni juttatás mehett munkaegységenként minden tag 1.50 forintot kapott. A tagság a zárszáma­dás; értekezleten győződött meg ar­ról, hogy mit jelent lelkiismeretes munkát végezni. Az értekezleten Kupeckó Mihdhmé javaslatot tett a tagságnak, hagy a Dunából vezessék be a vizet és al- halmozzák <iz öntözéses termelést. A tagság helyeselte a javaslatot és elhatározták- hogy az idei évben meg valósítják az öntözést. KERTÉSZ JÁNOS vb. elnökhelyettes Fadd. tagja rendszeresen résztvesz po­litika, oktatásban. A Május l, öttagú iijúságl bri­gád tagjai is vállalták, hogy az eddigi 110 százalékos teljesítésükéi 120.ra. emelik és az igazolatlan mulasztást megszüntetik, A tizenkét tagú Béke átképzős brigád tagjai vállalták, hogy a szakmai és politikai oktatásban rendszeresen részt vesznek, hogy az átképzési idő lejárta után jó szakemberekké váljanak, valamint a munkafegyelem megszilárdításá­val kapcsolatban vállaltak kői ed­zettséget. A tíztagú Zalka Máté átképzési brigád ugyancsali ilyen irányú kötelezettséget vállalt. Ezt a párosversenyt a Tolnámé- gyet DISZ-bizoltság havonta lopja értékelni a két szervezettől beér­kező jelentés és személyes tapasz­talat alapján. A szekszárdi járásban egy hét alatt tiibb, mint 303 holdat vrettek el Tolna megye területén Rákosi elv» társ és Gerö rlvlárs beszéde óla emel­kedett a vetési terv teljesítése. Ez azt mutatja, hogy a járási pártbizott. ságok, a járási tanácsok sokkal na­gyobb lendülettel fogtak hozzá a ve, tési terv teljesítéséhez, hogy lemara­dásukat pótolva, teljesítsék előirány­zatukat. Ez az emelkedés azt mulat­ja, hogy nemcsak a járási, de a köz­ségi pártszervezetek és tanácsok ve­zetői is lelkiismeretesen fogtak hoz­zá a tervteljesítéshez. A szekszárdi járásban december 24-től 1953. január 2-ig 30» hold, a dombóvári járásban 211 hold, a pak­si járásban 185 hold, a gyönki járás, bao 178 hold, a bonyhádi járásba» 125 hold. a tamási járásban pedig 124 holddal emelkedett a vetésterület. Ez a növekedés azonban még mindig nem kielégítő, sok tennivaló van még, hogy szégyenteljes lemarada. sonkát pótolhassuk. Főleg fokozni kell a bonyhádi, a tamási és a dom­bóvári járásoknál a vetés ütemét. A járások versenyében még mindig * dombóvári járás kullog az utolsó he­lyen, A dombóvári járásban, annak ellenére, hogy 211 holdat veleltck eS január 2-ig, sok a tennivaló, meri területüknek még majdnem egy har­mad a vetetlenül áll. Ezt a lemaradást azonban a járá­sok. január hónapban pótolhatják é* teljesíthetik tervüket. Ennek érdeké­ben fokozni kell a népnevelő mun­kát, be kell vonni az élenjáró dolgozó parasztokat. Népszerűsítsék azokat, akik mindent elkövetnek annak ér­dekében, hogy a velc.st teljesítsék és példát mutattak a község dolgozó pa­rasztjainak. Jutalomban részesült a megye három legjobb tsz-e A Földművelésügyi Minisztérium megjutalmazta a megye legjobb 3 tsz-ét, melyek tervüket maradéktala­nul telj érit ették: A tamási Vörös Szikra 8 ezer forintot, a zombai Béke tsz 8 ezer forintot, a kölesdi Ha’adá<* 8 ezer forintot kapott jutalmul a példamutató munkáért, a fejlett mód­szerek alkalmazásával elért magas terméseredményekért, a fejlett állat- tenyésztési eredményéért, A jutalom 50 százalékát a közös vagyon növe­lésére, 50 százalékát pedig az élen­járó tagok jutalmazására fordítot­ták. Ugyancsak jutalomban részesü’tek a megye legjobb agronómusai. Ko­vács Sándor, tamási Vörös Szikra 17*00 forint. Páncél Nándor, tengelici Petőfi 1200 forint, Fekete Mária, Csilí­rák Viharsarok tsz 1300 forint. Gél- lén Sándor, naki „Ut a szocializmus felé“ tsz S00 forint pénzjutalomba» részesültek. Devs köxnég mégis teljesüli vetéstervét! A decsi tanáé* bizottságot szervezett ar élenjáró dolgozó parasztokból Megyénk ét ezen belül egyes községek nem tudták eddig vetéstervü­ket teljesíteni. Szívesen hwatítostak a községi vezetők, szövetkezeit ügyvezetők enni, hogy n rossz időjárás miatt mm lehet vetni, de sok esetben együtt sírtak azokkal, akik azt hangoztatták, hogy nincs vető- mag. Ezt a helytelen nézetei már két dik felszámolni és most már a cselek­vés útjára lértek. Decs község is le volt, maradva a vetéssel. Itt. új módszerekhez nyúl­ta,!,'. A község élenjáró dolgozó parti szíjaiból bizottságot szerveztek. Ez a bizottság behívatta azokat az egyénileg gazdálkodókat, akik addig még nem vetettek és jó felvilágosító munkájuk nyomán eredmény mutat- közije. Délután 1 órakor összeült a bizottság: Takaró István, Lajtos Mihály, Simon Menyhért, filézi And rás, Sz. Titkos János dolgozó parasz­tok, akik a beszolgáltatásban, de « vetésben és az őszi munkák elvégzé­sében is élenjárnak. Egymás után hívja be a bizottság azokat, afrik még nem vetettek el- Varga Jánosáé 7 holdas, ’S agg (lyörgyné ti holdas. Bőd a József 5 holdas dolgozó paraszt okát, majd Magyar Istvánt, akinek 2 hold. Tóth Ágnest, akinek 1.1 hold földje vau. A bizottság tagjai megmagyarázták a vetés fontosságát, jövő évi kenyerünk bizto sításat jelenti a vetés. Takaró István elvtárs megmagyarázta, a vetés nem csak azért érdeke minden dolgozó parasztnak, hogy jövőre legyen mit enni a családjának, de azért is, meri aki nem vet, hogyan teljesíti gz államinál szemben fennálló kenyérgabo­na be szolgáltatási kötelezettségét. Mi lenne, ha az egész község, ha min­den dolgozó paraszt így rjovdolkod na? Hodu Józsefnek megemlíti Takaró el plánt: , .Mi. lelt volna, ha a föld­osztáskor a párt nem adta. volna az 5 hold földet. Egye akkor nem tet­szett volna, most meg nem. akarja teljesíteni kötelezettségét?“ Használ a felvilágosító munka, a meggyőzés. A behívott dolgozó parasztok meg­ígérne, hogy beszerzik <y, vetőmagot és január ó-én reggelre jelentik, a tanácsnak, hogy elvetették Bőd a József elmondja mi is, hogy testvé­rétől kór kölcsön, mert most már érti., hogy aki például 1 mázsa vető­magot kölcsön ad, annak a jövő évi beszolgáltatásából minden mázsa után 25 kilogrammot elengednek. A bizottság jó felvilágosító mun kajának meg is leli az eredménye, amit bizonyít az is, hogy az előző napi jó felvilágosító munkájuk után több dolgozó paraszt, mint íd. Imrtizs Sándor és Paksi János beszerezte a vetőmagot és el is vetett, A faridi Kossuth tszcs idén megvalósítja az önözése* gazdálkodást

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom