Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-30 / 25. szám

TOLNAI NAP vví ; ■$ ■ M DP T O LN A M EGY El »lÄ« A X. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM ARA ÄO FILLÉR YllAOPROLETÁRJA! r L A MAI SZAMEAM: Á Szovjetunió külügyminisztériumának emlékirata a dán h ormányhoz (2. o.) — Amerika-eilenesség Francia- országban (2. a.) — A Tito-klikk a macedón nép sza­badságharcának árulója (2. oá — Több segítséget ad­janak gépállomásaink a termeUicso.portokn.ak (3. 0.) Btró Orbán elv társ 15(M) forintot nyert a nyercniéJi.v- takarckkönvvek sorsolásán (3. o.l — Jegyzetek a já­rási kultúrverseu) ékről (1. o.) — SliÄPJA.'-. PÉNTEK, 11(53 JANII AH .»•> Testvéri barátság és kölcsönös segítség A második világháború tovább- mélyítette a kapitalizmus általá­nos válságát, a szocializmus ja­vára megváltoztatta az erőviszo­nyokat a kapitalizmus és a szo­cializmus között. A kapitalista rendszerből kiváltak Kina és az európai népi demokratikus or­szágok. A Szovjetunióval együtt megalakították a kapitalizmus tá­borával szembenálló egységes és hatalmas szocialista tábort. ■ Ma a szocialista tábor országai, nuk területe az egész földkerek­ség több, mint egynegyedét fog­lalja el. Lakosságuk mintegy 800 millió, az emberiség több, mint egyharmada. A béketábor ereje nő, ugyanakkor az imperializmus pozíciói gyenqülnek. Sztálin elvtárs ,,A szocializmus közgazdasági problémái a Szov­jetunióban' című örökbecsű mun­kájában nagyszerűen elemezte a kapitalizmus általános válságának további elmélvülését, a két világ­rendszer új erőviszonyát és az eb­ből a tényből adódó legfontosabb következményeket. Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy a második világháború, valamint gazdasági következményei leg­fontosabb gazdasági eredményé­nek az egyedüli mindent átfogó világpiac szétesését kell tekinteni. Ez a körülmény megszabta a ka­pitalista világrendszer általános válságának további elmélyülését. „A két ellentétes tábor létezé­sének gazdasági eredménye az volt —- mutat rá J. V. Sztálin, — hogy szétesett az egyedüli, min­dent átfogó világpiac, aminek "következtében most két, egymás­sal szintén szembenálló, párhuza­mos világpiac van." Két világ, két piac. a gazdasá­gi viszonyok két rendszere. A kapitalizmusban a külkeres­kedelmet a monopóliumok arra használják fel, hogv az egyelöt- len értékű csere révén további profitra tegyenek szert. Az impe­rialisták a kereskedelem látsza'a alatt fokozzák más népek kizsák­mányolását, még jobban leigázzák a függő országokat, agresszív gaz­dasági politikát folytatnak, dü­hödt konkurrencia-harcot vívnak a felvevő piacokért, a nyersanyag forrásokért és a tőkebefektetési övezetekért. Mindez amellett szól, hogy a kapitalista országrj; kö­zött elkerülhetetlenek a háborúk. A kizsákmányolás, a qvarmati elnyomás és a pénzügyi leigázás rendszerével merőben ellentétes viszonyokat mutat a demokrati­kus országok viláopiaca. E viszo­nyok alapja a szabad népek test­véri barátsága és együttműködése. E kapcsolatok a szocialista tábor országai társadalmi és államrend­szerének lényegéből fakadnak. — Alapjuk a proletárinternacionaliz­mus elve, a nagy és kis népek igazi egyenjogúságának, a nem­zeti szuverénitás tiszteletbentartá- sának elve, az az őszinte óhaj, hogy segítsenek egymásnak ' és biztosítsák a közös gazdasági fel- emelkedést. A termelés rohamos emelkedé­sét a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban a dol­gozók életszínvonalának rend­szeres emelkedése, a lakossáq vá- sárlóképesséqének fokozódása kí­séri. Ez előmozdítja az ipari és a mezőgazdasági termelés további fokozódását, tehát növeli a nem­zetközi árucsere lehetőségeit is. Ilymódon rendkívül kedvező fel­tételek alakulnak ki a külkeres­kedelmi kapcsolatok kiszélesítésé, re és az óriási készletek tervsze­rű, a nép érdekeinek megfelelő kihasználására. Az új világpiac nem ismer ér- féke'itési nehézségeket, mivel fel­vevőképessége a békés termelés állandó növekedése révén szintén Psndszeresen növekszik. A béke és a demokrácia táborához tarto­zó országok egymás közötti kül­kereskedelmi forgalma az utolsó négy év leforgása alatt több, mint háromszorosára emelkedett. Az európai népi demokratikus köz­társaságok áruforgalma az elmúlt év első kilenc hónapja alatt az új világpiacon 1951 megfelelő idő­szakához képest 24 százalékos nö­vekedést mutatott, A demokratikus tábor országai­nak egymás közötti kereskedelme hosszúleiáratú szerződéseken al.a. pul, amelyek révén a Szovjetunió gazdasága és a szocialista tábor többi államának gazdasága között tervszerű összhang jön létre. Ez biztosítja az áruforgalom szilárd­ságát, másfelől megóvja ezeknek az országoknak gazdaságát a ka­pitalista világ anarchiájának be­folyásától. A népi demokratikus országok és a Szovietunió keres­kedelme a kölcsönös szállítások egyenlőségén alapul. Viszont e szállítások abszolút nagysága és a7 egyes orszáaok külkereske­delmében betöltött részaranya szakadatlanul növekszik. Magyarország és Albánia a má­sodik világháború előtt egyálta­lán nem álltak kereskedelmi kap­csolatban a Szovjetunióval. 1951- ben külkereskedelmükben a Szov. jetunió már 57, illetve 29 száza­lékkal szerepelt. Lengyelország, Bulgária és Románia a Szovjet­unió'-al folytatott áruforgalmukat az tb38-as alig 0.1 százalékról 1951-ig megfelelően 58, _ 25_és 51 százalékra emelték; A/SfeTmúit év. ben Csehszlovákia egész kivitelé­nek és behozatalának már 28 szá­zaléka esett a Szovjetunióra, A Szovjetunió elsősorban azo­kat az árukat szállítja a népi de­mokratikus országoknak, amelyek azok népgazdasági tervei teljesí­tőiéhez szükségesek. Ide tartozik a vasérc, a mangán- és krómérc,' a különböző fekete- és színesfé­mek, az ásványolaj és*termékei, a bányaipari, kohászati, textilioari, építőipari és más berendezések, gépkocsik, traktorok, mezőgazda­sági gépek, vegyszerek, gyapot, élelmiszerek és egyéb cikkek. A demokratikus országok emellett segítséget kapnak még a Szovjet­uniótól különböző nyersanyagok és berendezések, többek között hitelre rendelkezésre bocsátott egész ipari vállalatok berendezé­se formájában. A Szovjetunió az elmúlt évben tízszer annyi qépet és legkorszerűbb ipari berendezést szállított a népi demokratikus or­szágoknak, mint 1948-ban. A demokratikus tábor országai a kapitalista államokkal is igyek­szenek fejleszteni külkereskedelmi kapcsolataikat. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok külkereskedelmi politikája abból indul ki, hogy a szocialista és kapitalista rendszer békés, egy­más mellett létezése és együtt­működése teljes mértékben ’ehet- séges, ha mindkét oldalról meg­van az eovüttmüködés óhaia, ha készek teljesíteni a magukra vál­lalt kötelezettségeket és betartwK a más orszáaok belügveibe való be nem avatkozás elvét. A népi demokratikus országok­ra V a k'Uke'-psVédelmi kap tola­tok kiszélesítésére irányuló törek- vé-e azonban beleütközik abba a eazdasági blokádba, amelyet több kapitalista hatalom az Egye­sült Államok agresszív köreinek nyomására folvtat. Az imperialista á’lamok e politikájának következ­tében részarányuk a demokrati­kus tábor orszár ak kere ke- delmében 1937-től 952-iq 88 szá­zalékról 30 százalékra csökkent. Meofelelő módon a népi demo­kratikus orszáaok részaránya is 3-ról 0.2 százalékra c-ökkent a világ kapitalista rés7ének külke­reskedelmi forga'mában. A kapitalista hatalmak e politi- káia azonban nem hidla dályozni a demokratikus tábor Hasunk felszabadulásának tiszteletére Nagyszokoly község versenyre hívja a tamási járás valamennyi községét a tavaszi munkák és a begyűjtés határidő előtti teljesítésére Nagyszokoly község pártszervezete és tömegszervezeteinek vezetői veze­tőségi ülésen és népnevelői értekez­leten tárgyalták meg az előttük áEó feladatokat. Egyúttal versenyre hívták április 4 tiszteletére a tamási járás ÖSSZQ9 párt- c3 tömegszervezetcit, mely kihívást az alábbiakban közöl­jük: A tavaszi munkák jó elvégzését és az első negyedévi begyűjtési terv si­keres teljesítését úgy kívánjuk biz­tosítani, hogy inár most megszervez, zi'tk népneveCőgárdánka t, mely felvi­lágosító munkával, kisgv üléseken, gazdagyűléseken, házi agííáción ke­resztül ismerteti a tavaszi munkála­tok határidő előtt való elvégzésének fontosságát, valamint a begyűjtési rendelettel kapcsolatos feladatokat, A kisgvűúíseken keresztül tudatosít­juk dolgozó parasztságunk körében, hogy még a vetés ideje előtt minden- | ki saját erejéből gondoskodjék a ta­vaszi vetőmagvak beszerzéséről, hogy ezáltal a velés időbeni elvégzését biz­tosítsuk. A tavaszi munkák sikeres elvégzése és az I, negyedévi begyűj­tés sikeres teljesítése érdekében a következő pontok szerbit hívjuk ki versenyre a tamási járás összes párt­ós töiucgszervezcieit április 4-e tisz­teletére.-j A 'községben hetenként tíz be- * • lyen tartunk kisgyűléseket. 2 Népneve 1 őgárdánkat kiszélesít. • jíik és különösen nagy súlyt helyezünk az egyéni agitá-cióra. 3 A belemként megtartott rend- • szeres népnevelő-értekezleten a jó tapasztalatokat kicseréljük a népnevelők között és agitációs érveket ad-utik nekik. a Agitációnk során a gazdák kö- -**• »Ott elmélyítjük a verseny- mozgalmat, hogy a vetést határidő előtt, s a begyűjtést március 25-Pí teljesíthessük. 5 Agitációnk «Púi nagy súlyt • helyezünk a pártsajtó terjesz­tésére is, dölg-ozó parasztságunk kö­rében munkánkat úgy visszük, hogv április 4-rc, a Tolnai Naplónak GP előfizetője legyen községünkben. A pártsajtóval való levelezés munkáját is megjavítjuk. A pártsajtó terjeszté­sét a filmen keresztül is elősegítjük. 6 Verseny fel a júniusunkat április • 4-e Észleletére tesszük, melyen a fenti szempontok alapján kihívjuk a tamási járás összes párt- és tömeg- szervezeteit. Kovács Miklós MDP-titkár Takács Ferenc DlSZ-titkár Kovács Ferenc MSZT-titkár Taszter Vendel VB-elnök Németh András stöv. ügyvezető Fát Jánosáé MXDSZ-titkár. A zárszámadások után tsz-eink és tszcs-ínk hozzáfogtak a terv készítéshez Eredményes munkát végeztek már e téren az öcsényi Béke, a faddi Kos­suth, a w.edresi Petőfi és a deosi Alkotmány tez-ckben és tszcs-ékben. FSgye'eaibe vették az elmúlt év hiá­nyosságait és ezen okulva ■megálla­pították a hibák és hiányosságok okait, hogy már ezt a tervkészítés­nél figyelembe vegyék és kiküszöböl­jék. A területeket feltérképezték és bejelölték az egyes brigádok, munka- csapatok munkahelyét, megszervezték a helyes vetésforgót; Figyelembe vet­ték azt, hogy egy és ugyanazon nö­vény, vasrv hasonló ieénves növény egymásután következő évben ne ke­rüljön ugyanabba a földbe. Felmér­ték a ezükséges és meglévő vetőmag­szükségleteiket, amiből felesleg van, j azt csere útján értékesítik és ennek | ellenértékében szerzik be a szükséges vetőmagot. Az örményi Béke tsz-bm, ahol zabból felesleg mutatkozott, át­adták a sárpilisi tszcs-nek cserében burgmiyavetőmagért. A tervet megvitatták, a brigádve- zetők, munkaeeapatvezetők és legjobb : dolgozók bevonásával, melyhez ko­moly segítséget nvújtpttak az ottléyő Agrártudományi Egyetem hallgatói. Figyelembe vették, hogyan tudnák a tavalyi évben még hasznosítatlanol heverő területeket bevonni hasznosí­tásra, valamint, hogyan valósíthat­ják meg az öntözéses gazdálkodást. A torvnél gondoskodtak az állatte­nyésztési terv fejlesztéséről és annak zavartalan átteleltetéséről. Előre gon­doskodnak már arról Í3. hogy kova tavasztól késő őszig megfelelő meny- imségíi és minőségű nedvdús zöld- takarmányt biztosíthassanak fejlődő állatállományuk számára. Ennek meg felelően állították be vetésforgójukat, figyelembe vették az állam iránti kö­telezettség teljesítéséhez szükséges termel'vények területének, valamint a tagság szükségletének megfelelő ter- melvények területének biztosítását. Ennek alapján állítják he a vetésfor­gójukat, hogy az idei évben az ed­diginél még nagyobb eredményt ér­hessenek cL GazdagyűSéseo beszélték meg a bonyhádi dolgozó parasztok az új begyűjtési rende!etet A bonyhádi dolgozó parasztok nyiivanuo tanácsülésen vitatták meg az 1932-es év begyűjtésének eredmé­nyeit és hiányosságait. Ezekből a tanulságokat leszűrve indultak az tü&l-Oö év feladatainak teljesítéséhez. Már a gyűlést megelőző napokban csoportosulva beszélgettek a dolgozó 'arasz ok. Érezhető volt, hogv valami kü 'ön ősképpen foglalkoztatja őket. Ennek adott kifejezést á január 19- én megtartott tanácsüléssel egybekö­tött gyűlés, ahol pyolevanan vettek részt. Ott voltak az üzemek élenjáró dolgozói,, az iskolák képviselői és a község élenjáró do’gozó parasztjai. Az elnöki beszámoló niásod’k része az új begyűjtési rendelettel foglalko­zott. Ez az, ami már napok óta fog­lalkoztatta a dolgozó parasztokat, leginkább az. hogy vájjon milyen kedvezményeket biztosít az új be­gyűjtési rendelet. Az elnök • beszámolója után Nagy Sándor dolgozd paraszt kért szót- Hozzászólásában elmondtál mit jelent parasztságunk szátnrinh hogy n dol­gozók széles tömegei vesznek részt, a törvények meghozáséban. A Horthy- faftizmus idejében a tőkések hozták a törvényeket, a Horthy-pribékei azt országainak gazdasági fejlődését hanem amint Sztálin eivtárs rá­mutatott, c-unán előmozdította az új világpac megszilárdulását. A szocialista tábor országai olyan forrásokkal rendelkeznek amelvek mindegvik'iknek lehető­Vfi horfw ?1'7 Úí lóió Tpín gazdasági fejlődésükhöz minden tüzün-vizen végrehajtatták. A cseléd- sorsban élő dolgozó paraszlcsaiádo- kat élibérért robotoltatták. A földes- urak és kulákok pedig dőzsöltek a haszonból. Ez már megszűnt — rág szabáva Enyedi Mária dolgozó pa­raszt, — ami arra kötelez bér minket, hogy jobb módszerekkel, többet ter­meljünk, mint az elmúlt, évben, akkor teljesíteni tudjuk beadási kötelezett­ségünket, de marad még szabadpiac­ra is. Ezt tapasztaltuk a tavalyi év fo­lyamán is, aki igyekezett jobb mód­szerrel többet termelni, annak jutott a szabadpiacra is Most az a feladat áll előttünk, hogy a téli hónapban kihordjuk a trágyát ce elkészítsük tavaszi vetőmagjainkat. A ti'épgvűlés befejezése ellőtt Da­radics elvtárs, a pártbizottság titkára kért szót. Hozzászólásában kifejtette, ha tübb termést akarunk elérni, fo­kozottabban kell alkalmazni a Szót'- jetunió élenjáró agrotechnikáját. Ki kell használni minden időt éa le­hetőséget a tervek teljesítése érdeké­ben. Nem akarunk úgy járni, mint tavaly, hogy egész évbon hátul kul­logtunk a többi községek közötti be­gyűjtési terv teljesít ősében. Ezzel egyetértenek a dolgozó pa­rasztok is. A hozzászólások azt iga­zol jak, hogy 1953-ban Bonyhád köz­ség dolgozó parasztjainak nem kell szégyenkezni azért, hogy elmaraiin; k a terv teljesítésében. így akarjuk megköszönni — mondotta Nagy elv- társ, 9 holdas dolgozó paraszt, *— zt a sok kedvezményt, szerető gon­doskodást, amit az új begyűjtési ren­deletén keresztül, de mindeD terüle­ten nyújt pártunk, államunk. Eisenhowér „még nem tanulmányozta“ a Uosenberjg-házuspár ügyének iratait Washington (MTI) Az „AFP“ jelen­tése szerint Hagertv, Eísenhower saj- tótiíkára hétfőn közölte, hogy az Egyesült Államok elnöke még nem ta­nulmányozta a Rosenberg-házasT'ár ügyét, mivel „az iratok még nem ér­keztek meg a Fehér-házba." szükségeset megtaláljanak. Mind- 'avik orszáa azt importálta ami­re szükséqe van és a más álla­moknak szükséges cikkeket szál­lítja külföldre. A kommunizmust építő nagy- hata'ommal kiépített barátság és ?'7Övot-án a S-,ov"'piiinió önvádért segítsége döntő feltétele a demo­............................................... 1 k ratikus táborba tartozó országok iparosítási tervei sikeres meg­valósításának. A testvéri köztár­saságok dolqozói a szovjet ország hatalmának növekedésében láttak, -zabadsáquk és füqqetlenségük zálogát, a szocializmusért a bé­kéért vívott harcuk avAzelmónek: biztosítékát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom