Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)
1952-08-22 / 196. szám
. __________ ■ m2 augusztus n AKIKR E BÜSZKÉK VAGYUNK *> NAPLÓ A HARCOLÓ DÉLKÖRE A A mérptlekm felragyog a tűz, A viskók némán, elhagyottan állnak s mint néma hosszú Indul mindenütt Dél-Korea hős népe partizánnak. fO 7. an Hvan koreai költ fi „Szabadság máglyái“ című verséből ) Koreában, a frontvonalon túl, Tan egy, „második front1' is. E front földrajzi vonalát nem könnyű meg. tűzni, ; állandóan változik, új é$ űj pontokon bukkan fel váratlanul és pusztító erővel. Hadserege: Dó!-Korea népe, amely elszánt és kérlelhetetlen barom vív elnyomói a " liszinmanista banditák é« az amerikai megszállók ellen. Élharcosai: a délkoreai kommunisták. A szabadság vágva és az ellenség gyűlölete fűti ezt a harcot, ívmelyben részt ve* z Dél-Korea minden dolgozó osztálya és rétege. A harc- egyik formája: a sztrájk- harc. Az utóbbi hóna.pkoban egész Dél-Koreáti végigsöpörtek a sztrájkok. Márcigában és májusban több mint tízezer kikötőmunká* sztrájkolt In- csonban. Március tizenhetedikén több mint háromezer puszani textil munka« kezdett sztrájkot. Április végén több mint ezer njongvoli bányász hagyta abba a munkát. Májusban Csunkeben, a lagffontosabb hadíszállítmányi kikötőben. az ötvcnöíös amerikai ellálmá. tiyi részlegnél dolgozó koreai munka eok tagadták meg a munkát. Július t'zennyolcadikán Puszanban ötezer- nyojoszáz kikötő-munkás sztrájkolt. A Sztrájkol ók többnyire gazdaság] követelésekkel lépnek föl. De egy há.bo- rúban álló országban nem lehet egyszerűen gazdasági sztrájkokról beszélni. Minden egyes sztrájk súlyos csapás az amerikai hadigépezetre. A fasiszta diktatúra és az amerikai megszállás körülményei között a sztrájkok hallatlan veszedelemmel, a sztrájkolok életének kockáztatásával járnak. De Dél-Korea munkásságát nem rettenti el • a veszély $ még a sz.trájkokpá] is keményebb fegyverrel eujt le elnyomóira. Dél-Korea kikötőiben, bányáiban, gyáraiban és az amerikai hadianyagraktárakban napirenden vannak a szabotázsok. Fussanban november végén levegőbe röpítették a legnagyobb amerikai hadianyagraktárt. Dél-G&olla tartomány három városában: U miauban, Hanjandzanban (ás Tanéban egyazon napon, április huszonnegyedikén robbant fel az amerikaiak három hadianyagraktára. Június tizenkilencedikén az ulcani kikö. tő hadi-anyagraktárának robbanása olyan hatalmas volt, hogy még Pu- szanban is megrázta a földet. Ezek a szabotázsok nap mint nap a legérzé- kéltetőbb módon figyelmeztetik az amerikaiakat.: Dél-Koreában remeg a föld a lábuk alatt. A parasztság a földnélküliség, a nyomor és az éhség súlya alatt, ugyancsak nyilt, támadásba ment át liszin- mané-k e-1 len. Az ország összes tartományában napirenden vannak az úgynevezett. „lázadások“, A parasztok megrohanják a kormány élelmiszerraktárait és visszaveszik és kiosztják a. tőlük elrabolt gabonát. Ez történt februárban Mokpóban, áprilisban Hanpjongbqn, júniusban és .júliusban Dél-Csolla tartomány egész sor községében. Vein Dél-Koreában egy tömeg, »melyről keveset beszélnek liszinrna- n-ék és az amerikaiak. Ez a tömeg az a félmillió ember, akiket az amerikaiak vissza.vonulá-uk során szuronvok- kal és az atombomba fenyegetésével kényszerítettek északról Dél-K orcába. Amióta, ezek az emberek átlépték a barminenyolcadik szélességi fokot, óriási internálótáborokban pusztulnak. A táborok helyzete megdöbbentő. Svon Hedlund, egy svéd egészségügyi dolgozó, aki az amerikaiak oldalán 3 svéd hadikórházhan dolgozott és akit » legkevésbhé som leheteti kommunis. ta.-barátsággal vádolni, a következőképpen számol be ezeknek a ha.lállá- ho.roknak a helyzetéről: „Fél évet szolgáltam egy svéd tábori kórházban •Koreában. A legborzalmasabb mindabból.. amit valafiji át élt cin, a menekültek táborának látványa volt. A Iá perel: orvosainak a rendelkezésére csak egy kés, csipesz és sztetoszkóp (ül. Minden lágerben csak rag koregi orvos van. Semmiféle gaógyszerrel nem rendetkéznél:. Mi akkor ' dolgoz tvnk a w.enpkMttáborban, amikor nem voltunk elfoglalva saját, min den napi feladatainkkal. A lágerek egyikében közel pyoleszgz menenkiilt tartózko. dott. Többségükben gyermekek, fiuk" kink ebben á lágerben azzal kezdődött, hogy kiválasztottunk közülük kétszázat, akik már halottak voltak. Ezután, naponta átlagban húsz ember halt meg, főképpen a gyermekek, A táborokban felháborító élelmiszer hidny volt. Egy ember napi élelmiszer fejadagja mindössze egy kis csésze rizs. A gyermekek a szemét és hulladék között, a földön csúszkállak és meg- ettek mindent, amit talállak. Az éhezők úgy feküdtek, mini a deszka. A láger a szabad ég alatt volt, semmi nem védte, az embereket a rovaroktól és a rossz időjárástól. Sókan a csu. pasz földön háltak. Mint ápoló dolgoz- lam és abban reménykedtem, hogy majd valami segítséget tudok nyújtani a rászorulóknak; Mint ahogy mondottam. ez nem sikerüld. Koreáin segíteni tiltott dolog volt". Ezek a szerencsétlen emberek eleinte megadással törtök sorsukat. De az utóbbi időben szaporodtak a jelentések arról, hogy agy re erö(e<!.je>sebhen szegő1-n p,k szembe rab- tartó ikaki. Csak néhány nappal ezelőtt. augusztus T-én jelentette a „Reuter", hogy 900 észa.kkoreai .menekült“ Kocsedo szigetén megtámadta a csavgszunpoi községházát és szétverte a liszinman,ista rendőrséget. Jelentős szerepet visz a harcban az ifjúság. A délkoreai ifjak ezrei tagad, .ják meg a katonai szolgálatot. Dől- Csunoson tartományban február 2ö- én 2110 fiatal utaisflotta vissza hogy a hadseregbe lépjen. Dél-Csői Iában ugyanakkor 3147 fiatal tagadta meg a katonáskodást. Szöul ogvik kerületében a márciusban behívottak 40 százaléka egyszerűen nem jelent meg. A hadseregbe kényszerítőn fia la lók0 tömegesen szöknek neg. A „Reuter“ júliusban jelentette, hogv a cféflcoreqi' kormány felhívást intézett a katona szökevények ezreihez; jöjjenek elő rejteklieh/ükrőt és éljenek az cinnesz- tiával." De Dél-Korea legjobb ifjúinak nincs szükségük Li Szin Man kegyelmére. Ezek a fia.taiok a hadseregből megszöktek, de a, fegyvert nem tették le. A partizánok soraiban küzdenek hazájuk elnyomói ellen. A dél koreai nép harcának legszervezettebb és legeredményesebb formája a nagyszerű partizán- nwzgalom. A partizánhapenak Koreában mély gyökerei és nagy hagyom^ nyai vannak. Kim h Szén elvtárs. a koreai nép vezére másfél évtizeden ál harcolt a partizánok élén a .japán elnyomók, ellen. A második világháború után ez a harc Dél-Koreában tovább folyt, most má.r az amerikai gyarmatosítok ellen. Mikor 3 néphadsereg felszabadította, Dél-Korea nagy részét, a partizánok csatlak óztak hoz. zá. De a néphadsereg vi-^z-avonulása idején a partizánok Dél-Korcában maradtak. Csatlakoztak hozzájuk a néphadseregnek azok a tagjai Is, akiknek a visszavonulási útját az amerikaiak elvágták. Két esztendeje ennek. Két év alatt a p-irtizánmozgaJom — a koreai ..második front1 gerince — az ország dönla erötényezőjévé vált. Központja a Cwiri-hegy, vezére a legendáshírű Hjan.g Szán tábornok, Dél-Csuaoson ban Jung Szán Szol, É*zak- és Déi- Cteollában Fang Dzsun Pjo és Kim So Ku vezetik a partizánokat Arperre a partizánok járnak, ott halál és puszta ás vár az amerikaiakra és bérenceikre. kjgvulfiak a katppai sátrak, felrobbannak a lőszerraktárak, levegőbe repülnek a hidak és 3 vasúti szállítmányok és átlőtt mellett zuhanjak a földre a betolakodók. A -fél fojymán egiy teljes Iririn- rpanistia hadsereg kp®de*t irtóhadjórq- ‘of a partivá nők elírni. A .{zó szoros ért el ni,étben háború volt tv. naponta harlti jelentést adtak ki róílg Hszin- man*k. Az irányítói, Van Fleet táibor. uoknak. a görögországi partlzánoik hó- hérabol koreai szárazföldi parancsnokká á Evedéit martaidé vezérnek a ke?é- hen vöd. A támadást a legmodernebb amerikai fegyverek és az amerikai légierő támogatta, Állati kegyetlontsÓB- gel pusztították a bak osságot azokban a f-ahakban. ame!vekni a partizánok tam 03a Kásával vádoltak. Egész falvakat perzsellek fel és irtottak ki. Egve- diil Dél-Csolla tartományban január folyamán negyvenhétezer házat égőitek fel. szó/húszezer I > P E-t s> z. t o t lettek hajlék Ifljanná. Á’od;o/pkör/i'l kilencvenezer lak őséből február és ápril v között lizen.hié'lezrel végezlek k; a t>"ir lizómok támogatása miatt. Van F'ce* ős Ei Szin-Man (érdig gázolt a parasztok vérében. Es a hadjárat végén kiadták 3 jelentéi)!: Dél-Koreában meg vemmirftotfék partiránimn/sgylm<|l. De amikor a jotoptés napvilágot látott, Rn Hjaenff Span parti ián&Í már r! lentim adásban v öltek Eüío^aJták Hadong es Ani városát:, szétvertek egy sor lis7-jiHmajiiis.la helyőr«á#et és nagate rii let eket szabaditól lak fel. Kamud So csapatai Puskán melód mögt óm adóik é’S elpusztították a tízenötps szánni amerikai őrá V. óm ást, ekviilék az anuenlkai fegyvereket és mun le: ót. Június tizenihaíod-iikán fel rollba níották a Puszan melletti S zu .jómig ban az. amerikai muníció ráki árt. Itt volt, ét itt semmisült meg a Koreában lévő amerikai hgdigngngtqrlalék hetven százaléka. A „Remter“ iroda szerint kis, z inima nek iiugu’salu.s negyedikén már ismét azt .1 e'enkették, hpigy Dél-Koreában ötezer pertizán vain. (A yalóságban persze önnek sokszorosa.) ..Hogyan lehetséges ez teszi fel a kérdést az angol hír iroda — hiszen a téli hadjárat után azt mondták, hogy J.i Szin-Mam kiirtotta az öszes gerilláiról“. A déúk ore&j p a rti zá ninio zg« lom m-a erősebb, mint valaha. Keménven szer '•C7ott, egységes és fegyeJime/et mozgalom ez. amelyet a Koreai Munkás párt irányit. Nemcsak ösztönös báréról, hanem tudatos liadilevékenységrS' van itt szó. Kim ír Szén harrainak emléke a másodíik vifágháliorú szov ;et partizániairtak példái tanítják és lelkesítik a né’koreai partizánoíkat. A Csiri-,hegység, a partiizámok bevehetetlen közpentia rendkívül alkalmas a harcra, kzéiesen szétterülő és nagv síkságok felett uralkodó högves terület ez. Egyetlen hátránya: a lrefrvek csupaszok, nmesen rajtuk eidő. „Dél- Korcában kmds nz erdő — mondotta Fák lien fn efviárs a pertf-zrimaknok — ez igen, F)e van egy hatalmas erdő: a n< p amely védi és segíti a partizáné leal." ? D61-K őren pppUrán rai. a nép fiyl, akiket e-’í.epl'ftefcletn kapcsolat fűz ősz. s/e 3 néppel Mindenféle ellicnségük kudarcra ver ítélve, men a nép rejti, tátp’áfja, és támogatj-z) a partizápokst. A parasztok a niagiuk nyomorult eledelüket megoszJják a partízánokkial. Válltalljóík kiásás ükért a Liszmirnanósta banditáik bos&ziú iák is. És uyy w na kik or 3 partizánok a felszgubedííob» területeken Sipabad életet biztosi tanok a népnek: nem engedik elrabolni termését, újságokat adnak ki isik óvóikat szerveznek a gyermfkeknek. A felszabadított területek minden egyes faJváhatn k óm - m>un:ste párt szerve net és löme®s»CTT?- zot ek működnek. 4 s utóbbi fél esz (en d a ben a nép hsre^ Dél-Koreában o1yn.r rnér- tékben fokozódott, hetgv a Koreai Mun- kaoárt c»'éríkezettnek látta az időt. egv széles alapon nyugivá, az. épé«« nép,l! áifogó politikai szervezet m>erem'é- nére. Ápriléstbaia piipgiakakplt Dél-Korpá- tvan ...4 Hnzn Megmentésének Harci Szövetsége". Ez a szervezel pártállásra, velisra. poV.'jkiai felfogásra va'ó kii- iönbséi? néfkü-1 tőin őri ti s óraiba mmd- aitokigt az lnaz h-aztaf'•aka-t. akik készek ' kpzdieirr b"7rijli'k srebnd'áoéépt é* Qjetlenségfért. az amerikai m a liszin- maniisE'k ellen. Kommunista nuiniká- seik. párt önki'.-üti parssztek. írók, művészek. konzervatív tudósok, hheráb- kereskedők a tagjai ennek 3 népi front pák, m élvet a Koreai Műmön párt vezet. A szervezőt ös-feikiaprspt is a legális és &% ifi-egáli« munkát. Áprilisán jnegatakult a s»öljlii, májusban {«dig a 1 Vi.gosoiii lagazjaia. ...4 Haza Megmentésének Harci Sző- uetsége" prei-rrapriálhnn 3 többi köpött ezeket mondja: „Két út. áll elöttünJi: felesd juk a hűre at és rabszolyák leszünk, nagy harcolunk és küzdünk hazánk egységé-ért“ DéR-Korea népe a tiarc út.jáit válp«izlot-ta. .Szomc előtt t-üu- cltc>klö csdDgképt vilátgít Ésaak-Korm' példáin, ósra-ké ahol a föld a paraszté, a gyár a nWPkáíé és a? egész i\ n dnifdalmiasisn küzd az amerikai imperialisták elVn. Détt-Koröa népe tudja, hogy nincs egyedül harcában: ve'e vanpiak és na ki test vérei és a népek szerte a világon, A nép harca, szabadságmozgalma ma Dél-Koren leghatalmasabb politikai ere jé. Az. amerikaiak Ufllopa-i veresége és a koreai-'kínai hadsereg győzelmei nyel,- lptt ez a harci erő az igazi oka annvak a válságiiok. amely ma Dél-Korea uni-b kodó körébem tapasztalható és amc v az elnökválasztási kut-v«k »média során az egész viliág elé tárult. Dél-Koreáiban reng a föld. Elsápad- niak, levegő ufán kapkodnak, rettegve járnak a* amerikai rnogszálók és s/ol- galiaduk. Egymást mariák és rekc-dlftji fan\eget őznek. De nriu seg-il rajtuk spp-i a terror, sem 3 hazudó zás. ülés. rp üléssel fejel a pép ökle, sz.a' ukat tgJiarscigja a tv’p hengja. A elöntő szol Dél-Koreában a koreai nép mnndia ki Ityérfly Tthor Augusztus 19-ig a következő községek és termelőszövetkezetek kapták. vissza a szabadpiaci jogot: Köb« égek Kisvpjkí’, Kalaznó, Keszőhidegkút, tVIucsi, Csihrák, Bikács, Sarszeutlő- ripzg Szakadát, Tolnanémedi, Yároug, I.ápafő, Tolna, Na^ykonyi, Mözs, Varsád, Nagyszékely, Tamási. A szekszárdi járás földmyvesszö- verkezetci jó munkát végeztek a begyűjtésben, segítették a tanácsok munkáját. Népnevelő csoportokban és egyéni agitációval szövetkezeteink dolgozói tevékenyen segítették a begyűjtést. A járásban a legjobb felvilágosító munkát Sági György sió- agárdi tei ményátoeoo végezte. Meggyőzle a dolgozó parasztokat azzal, milyen nagy jelentősége van, ha teljesítik beadási kötelezettségüket, mert ezzel meggyorsítják a szocializmus mielőbbi megvalósítását. Elmagyarázta azt is, ha a község dolgozó parasztsága teljesíti kötelezettségét, akkor megkapja a szabadpiaci értékesítés .jogát, ami jelentős előnyökhöz juttatja a dolgozó parasztságot, v Az üzletek dolgozói is segítették a begyűjtést pultagitációval, a jól tel - jesíiő gazdák fényképeit elhelyeztek a kirakatokban, versenytáblán népszerűsítették őket és ugyanakkor ki, írták a rosszul teljesítő gazdák nevét is. Tevékenyen segítette a begyűjtést 7 ohm községben a csasztuska.brigád, amely főleg bolti dolgozókból került ki. Ez a csasztuska-brigád’ megdicsérte a jó! teljesítő dolgozó parasztokat és k igén volta a hanvago- kat, a szabotáló kulákokat. Propagandát fejtettek ki azért is, hogy minél többen látogassák meg a tamási iinnppi vásárt. Moziban és a községi hangos híradón keresztül éneklik a Termelőszövetti ezelek Mötjséayí Rákóczi, December 21., faddi Kossuth, kísvejkei Szabadság, szedrefci Petőfi, érténví Dózsa, pincehelyi Rákosi, nagykóny.i Uj Élet, iregszetmesei Uj Élet, dunaföldvári Alkotmány, kölesdí Uj Élet, símon- to-rnyfri Alkotmány, tolnanémedi FeL szabaehulás, Meggyőződés, sárszehtlő- rinoi Ellyés Gyula, mucsi Yörij* Zászló, z.ombai Béke. tamási imnepi vásárról írt csaszi-u®- kát. Az dicsé 11 >i földművesszövetkezet ügyvezetője és dolgozói elhanyagolták, nem foglalkoztak a begyűjtéssel, nem népszerűsítették a kötelezettségüket példásan teljesítő dolgozó parasztokat. A földrnűvesszövelkezet népnevelői a cséplőgépeknél is végeztek agita.- ciót. Harc községben a párUzeroezel a tanáccsal és a földműoesszöuetke- zeltel karó floe mozgósította a dolguzo parasztságod, kötelezettségének teljesítésére. Az eredmény az, hogy augusztus 18-ág búzaból 98 százalékra, a többi gabonafélékből pedig 100 százalékon felül teljesítette kötelezettségét a község dolgozó parasztsága. Harc községben naponta lépnek be a dolgozó parasztok a nemrég megalakult Alkotmány és Uj Barázda lerrnelőcsoportba. Az Alkotmánynak c/.idcig 82, az Uj Barázdának 37 tagja van. Simon György 14 holdas középparaszt az Uj Barázda intézőbizottság! tagja elmondotta, hogy már régóta figyelemmel kásérte a J anya pusztán megalakult Uj Élet termelőcsoport fejlődését. Látta azt, hogy a gépi munka segítségével jóval nagyobb termést tudnak elérni. — Ha közösen dolgozunk, még szebb és nagyobb eredményt fogirnk elérni n termelés vonalán — mondotta. A gyapot ápolása augusztusban A gyapotvr-lések ben a gyapoEter meilök a márLtaztjertcLnács határozta ta szerint §zivós munikávaj helyrehozták a fagy okozáa hiányokat, és ma csaknem 80.000 holdon virágzik a gyapot, A7 áprilisá vetéseken már nem ritka növényként 3—4 fejlett gubó és a májusi vetéseken is tömegesen nyílnak a virágok, A gyapot virágzása után igen rövid idő algtt hatalmas mennyiségű tápanyagot használ fel a termés fej jeszfésére. A gutjő a virág megtenne kenyülés-e után 15—20 napra úgy- szo;lYári déri teljes nagyságát. Közben a gyapo-t újabb bimbókat és virágokat fejleszt, újabb gubók indul, pák fejlődésnek. Ha ebben az időszakban a tápanyagéi iá fásban hiány van, lehull a bimbóknak, a virágok nak, eseti eg a termésnek egy része. A megfelelő mennyiségű tápanyag biztosításának kitűnő módszere a fokozott talajművelés. Ha a alajt 5— 6 centiméter mélyen állandóan por hanyóan. é§ gyommentesen tartjuk, ezáltal gyonsabh lesz a lerrpés be- érése. A gy-apotföld kultiivátorozá-sát akkor is meg kell ismételni, ha a gya- pptföid gyám taton. Az áprilisi veié. seknét augusztus 15 ig még egy, a májusi vetéseknél augusztus 31-ig még két kultivátorozást végezzünk el. A sorköxi művelést lehetőleg traktoros kultivátorokka] végezzük el. A munkát a legjobb traktoristára bízzuk és feltétlenül minőségi munkát végezzen,. Vigyázni kell hogy sem a traktor, sem a k ultivá tor ne sértse preg a gyapotnövényt, különösképpen a virágokat és a termést, igen jq módszer az, ha a traktor hátsó, széles kereke elé furnirbó., vagy bádog,lapból terelőket helye ziink el. A gópállomások feltéttenüu biz,tooít.sák a Zetor és U-3 traktorok tejes kapacitásának kihas?aiálását epben a befejező ápolási kampányban. Igen fontos teádat a kacso'ás be fej-ezésó. Minden gyapottermelö jól India, hogy ci kacsolás elmei radásn csökkenti u termést és késleltet) 0 gyapot béérését. Az áprilisi vetéseken általában megjétenit 6~S termőág, úgy, hogy o tételezést ezeken, a helyeken meg tehet kezdeni. A tetejezés megkezdésének idejét minden esetben agro- nómussal közösen kell megállapílgni. A. tetejezés megkezdésének megállapításánál figyelembe keL] venni az-i, hogy mi'iyen a talaj tápeftfeje és a tábla fekvése. A déij és jó táperőben lévő talajokon több, az északi és gyengébb területeken kevesebb termőágat kell hagyni. Augusztus hónapban a legveszedelmesebb kártevője a gyapotnak a takácsatika. A Lakáesatika apró rovar, amely a levél fonákján szivogat. A kártevőt szemmel alig tehet látni és. arról lehet fölismerni, hogy kártevő, se helyét vékony, pókhá lösz erű ezö vedékikel fonja be és a szivogaláza- val ed'ten Lé les oldalon vörös folt- jsle- nők meg, A bakácsaika a gyapottábte körül lévő úfszéli gyomokról, fákról, vagy kultúrnövényekről megy át a gyapotra. A taitecsatka kártétele szinte nyrnden esetben a gyapobtábia széleitől kezdődik és úgy halad a tábla belseje felé. A kártevő kezdetben lassan terjed, de számára kedvező időjárás eseten igen rövid idö.atet1 teljesen tönkreteheti a gyapotot. A takácsabka imndenijtt megjelent A földművelésügyi minisztérium rendelete értelmében a takácsaika terjedésének megakadályozására kö telező a gyapottáblák széleinek kö- rülpermetezése nyári higilásu mész- kénlével, vagy Exaíox oldattal. A kö. rülpermetezést meg kel] ismételni, ha a kártevő a széleken újra jelentkezikA védekezőszert, a Gyapottermelte- tés-i Vállalat minden termelőszövetkezetbe és fö.ldművesszövetJeezeitbe pljiiíttatja. A védekezést elsősorban a gépállomások motoros és háti permetezőgépeivel kell elvégezni, A motoros permetezőgépek számára tn«n»t- iránytervet kolit készíteni úgy, hogy' azok teliesiLményük teljes kihaazná- lásávgl f c-vlyr a mat osan végezzék a táblák körijlpermetezését. A sz@kszcárdi jqrqs földmü^esszöv@tk©zet©i segítették a begyűjtést
