Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-09-07 / 210. szám

1052 SZEPTEMBER 7 NUPLO 5 Leveleink nyomában Miért esett vissza Póló Sándor sztahánovista ifjúmunkás termelése a Tolnanémedi Keuder«yárban A Tolnanémedi Kendergyár dolgo­zói levelet intéztek szerkesztőségünk­höz, melyben annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy augusztus 17-i «számnuklban megjelent a Tolnanémed Kendergyárral kapcsolatos cikkünk­ben Fotó Sándor sztahánovista tilos* sál kapcsolatos bírálat nem fedi valóságot, az téves és rosszindulatú információn alapult. A levél nyomán megindítottuk a vizsgálatot, hogy fel tárjuk, mi is a való helyzet a Tolna- nómedi Kendergyánban Póló Sándor sztahánovista ifjúmunkás személye körül. Az üzemi bizottság titkára Szilágyi Aladár olvtárs kérésünkre el­mondotta, hogy Fotó Sándor ifjúmun­kás az üzem büszkesége volt, hiszen hosszú időn keresztül magasan a szta­hanovista színt felett termelt Nem kis teljesítmény ez egy 18 éves ifjú­tól, s az sem, hogy mint tilós az áp­rilis 4. tiszteletére folytatott munka- versenyben országos második lett Megkapta április 4-én a sztahánovista jelvényt 1 évvel azután, hogy a szta­hánovista oklevelet megkapta. Egy évig htegette a telepvezetőség Potó Sándort, míg ó közben dolgozott, termelt a sztahánovista szinten jóval többet, de a várva várt sztahánovista jelvény csak április 4-én jött meg számára. Ez bizony lelkileg letörte Potó Sándort, 6 az is, hogy közben az igazgaUi alapból a jutalom is má­sok, olyanok zsebébe is vándorolt, akik ezt nem érdemelték meg. Erős István, a pártvezetőség tagja és az üzem személyzeti előadója más hibákról is tud Fotó Sándorral kap csolatban. Potó Sándorral nem, fog­lalkozott senki, s ebben bűnös a te­lepvezető Hegedűs elvtárs is. Elha­nyagolták a műszakiak is az élenjáró dolgozókkal való foglalkozást, s így Fotó Sándor is letört. S ez nem is csoda ,amikor olyan főművezetője van az üzemnek, mint Molnár Lajos, ki 1903. óta dolgozik itt, ismeri az üzemet, a technikai eljárásokat s a dolgozókat is jól. Férsz; a dóig. zói is ismerik még abból az időből, ami­kor Molnár ,,úr“ személyesen pofozta ki a „rendellenkedőkets ha ez nem használt, csendőrökkel teremtetett rendet“ a telepen. S ez az ember ma még mindig Hegedűs elvtárs telepvezető „jobbkeze“ Legjobb művezető — mondja Hegedűs elvtárs — 6 beszélgetés közben derül ki, hogy Molnár főművezető módszere, ha kis­sé tompítottan is, de hasonló a régi­hez. Durva és goromba a dolgozók­hoz, szidalmakkal illeti azokat, akik valamilyen hibát követnek el. Az új pártvezetöség megválasztása óta folyik munkaverseny az üzem­ben — mondja Ferenczy elvtárs párt­csoportbizalmi. Azelőtt arról folyt a téma a dolgozók között, hogy szóró« a norma, ma nézzük meg a falujságot: Topán János augusztus 19-én, Szilá­gyi Aladár pedig augusztus 22-én be­fejezte cri tervét! De itt van a leg­frissebb értékelés is a tegnapi: Bocs Mihály 176, Tóth János 168, Varga József 183 százalék, felette nagy be­tűkkel az élenjáró Topán János 216. és Szilágyi Aladár IQö százalékkal, de nincs egyetlen egy sem, aki ne teljesítette volna e műszak dolgozói közül tervét. A sor végefelé találjuk meg Potó Sándor nevét, e utána: 111 százalék. Hogyan történhetett ez, hogy egy ilyen kiváló sztahanovista lemaradjon az élenjárók között — kérdezzük? Beszélnek itt sok mindent ezzel kapcsolatiban, de a valóság az, hogy a műszaki irányítás nem meg­felelő kezekben van. Molnár főműve­zető csak igér, de abból nem teljesít semmit. Kérték, javíttassa meg a sí­neket, hetekig nem törtnét semmi. Értékes munkaórák vesztek el azért, mert a rossz síneken felborultak a kenderszállítmányok. Xégy-ötször kel­lett egy-egy kocsit újra felrakni míg rendeltetési helyére ért. Molnár fő. művezető augusztus 20-ra is tett „ígé­retetazt, hogy muknamódszerét át­adja a fiataloknak, de ez is csak ígé­ret maradt a mai napig. A telepvezető Hegedűs elvtárs szerint Potó Sándor eztahánovista gyenge teljesítménye az utdbbi időben egyedül annak köszönhető, hogy fe­gyelmezetlen lett, munkahelyén ját­szik, nem végzi úgy feladatát, ahogy kellene, mint azelőtt. De azt elfelej­tette Hegedűs elvtárs megnézni, mi okozta ezt a letörést Potó Sándornál. Elfelejtette tanulmányozni Horváth Márton elvtársnak, a Központi Veze­tőség június 27-i ülésén elhangzott beszámolóját. Pedig ott világosan és egyértelműen mondotta Horváth Már­ton elvtárs: „A verseny megjavításá­nak talán legdöntőbb feltétele a mű­szakiak jobb bekapcsolása“. És má­sutt: „Rajtuk múlik a verseny alátá­masztása jobb anyagellátással, mun. Jzaszcrvezéssel, az állásidők csökken, tésével, a fegyelem javításávalHo­gyan állunk ezzel a kérdéssel a Tol- nanémedi Kendergyárban? A fentiek után látnia kell Hegedűs elvtársnak, hogy nem az a jó művezető, aki jól ismeri a szakmáját, de nem adja át tudását dolgozó társainak, de akkor sem jó művezető, ha kaszárnya fe­gyelmet teremt az üzemben. A dolgo­zók ma már joggal megkövetelhetik, hogy feletteseik tisztességes hangot használjanak velük szemben, mert két kezük munkájából nap mint nap ki­kerülő több és jobb termékkel ők építik ezt az országot jobbá, szebbé. Öléves tervünk szociális és kulturális beruházásai Tolna megyében Az ötéves népgazdasági terv me­gyénk területére is hatalmas kul­túra.is, jóléti és iparfejlesztési be­ruházást irányoz elő. ötéves ter­vünk első 2 évében hatalmas alko­tásokat hajtottunk végre. 1952-ben ugyancsak jelentős szociális beru­házásokat hajtottunk végre. Többek között Szekszárdon egy 20 lakásos bérház épül, a sportpálya is el­készül még ebben az évben. Beton­járda készítése, népfürdő bővítése, üzemi bölcsőde, diákotthon bővíiése és a járási kultúrház építése sze­repel ezévi tervünkben. Bony,há­tion a népfürdő helyreállítása, egy ártézikút fúrása, a járási kultúr­ház építése, bölcsőde és tüdőgon­dozó felszerelés, valamint a járási könyvtár létesítését kapjuk az öt­éves terv harmadik évétől. Gráboc község egy ártézikutat, Kisdorog do'gozói egy mozit, Kis- mányokon betonjárdát, Kisvejkén betonjárdát, mozit és bekötőutat építenek még ebben az évben. El­készül a majosi kultúrház és a má­zai ártézikút is. Még ebben az év­ben befejezik a nagymányoki vá­jártanuló-otthon bővítését is. A dombóvári járásban is hatalmas összegeket fordtí a népgazdasági Erősödnek, fejlődnek a dombóvári járás termelőcsoporijai Járásunk területén is szép ered­mények mutatkoznak a termelőszö- ;vetkezeti csoportok fejlesztése te­rem A naki „Ut a szocializmus íeié‘ Hí. típusú termelőcsoportba 26 család lépett be 3*2 taggal és 275 katasztrális hold földdel Ez az eredmény annak tudható be, hogy a járási pártbizottság minden segít­séget megadott a nakj pártszerve zetnek. A járási mezőgazdasagt osztály pedig a termelőszövetkezeti csoport tagságával karöltve ismer­tette a csoport eredményeit. Ami­kor a dolgozó parasztság látta, hogy a termelőcsoport beadási kö­telezettségének 160 százalékig ele­get tett és szabadon vághattak ser­tést, amit a tamási Ünnepi Vásáron árusíthattak, felismerték a tsz ered­ményeit, és többen elhatározták, hogy belépnek a termelőcsoportba. Ugyanebben az időben a Nak- nosztánypusztai dolgozó parasztok is felismertek a nagyüzemi gazdái­‘ tt Huj Jé PÁRTÉPITÉS 'i4mutafást nyujf a mindennapi pár im unkába» kodás fölényéi- Uj előkészítő bi­zottságot alakítottak ée már nyolc dolgozó paraszt alá is írta a belé­pési nyilatkozatot, hogy egy újabb Hl. termelőcsoportot alakítsanak. Kocsola községben is szép fejlő­dés mutaktozik. Az 1. típusú Hala­dás termelőcsoport már a uyár fo­lyamán példamutatóan dolgozott. Közösen végezték az aratást, a be­takarítást, cséplést és beadási köte­lezettségüknek is eleget tettek. Ezt látva a még egyénileg dolgozó pa­rasztság, újabb 15 család lépett a tagság sorai közé és kérték a já- rási tanács mezőgazdasági osztá­lyát, hogy engedélyezze a lil. -tí­pussá való alakulást. Amikor a Haladás termeiőcsoport így megerő­södött, nemcsak a Hl. típussá való átalakulását kérte, de egyesült a Vörös Csillag termelőszövetkezettel, ami szeptember 2-án történt meg A két csoport egyesülése alkalmá­val kérték tsz.ó való alakulásukat, ami szintén eredménnyel járt és ezt az alkalmat azzal tetíiik ünnepé­lyesebbé, hogy a dombóvári MN DSZ ku 1 túrbrigád ja rövid, vidám műsor­ral fejezte be az alakuló gyűlést. Balázs Mátyás j - ‘ Dombóvár, tervelőirányzat szociális létesítmé­nyekre, többek között Dombóváron biücsöde épül. E készül a sport­pálya és a diákotthon bővítése. Csibrák község egy mozit kap, Duzson még ebben az évben fel­avatják a kultúrotthont. A gyönki járásban is jelentős be­ruházások lesznek. Elkészül a gyönki sportpálya. Szakadát község iskolát kap. Diósberényben bő csődé épül. Szárazdon kultúrotthon, Udva­riban mozi épül. , A paksi járásban csaknem min­den község új mozit, vagy ártézi- kutat kap. Többek között Paks köz­ség tüdőgondozófelszerelést kap. Kajdacs mozit, Dunaszentgyörgy kul tárházat. A szekszárdi járás területén is je­lentős összeget fordít népgazdasá gunk terve szociális beruházásokra. A sárközi községek mindegyike kul. tárházat kap, me'yekben még job­ban tudják fejleszteni régi hagyo­mányaikul a község dolgozó pa­rasztjai. Alsónánán kultúrház épül, Öcsényben helyreállítják a kultúr- otthont. Bátaszéken bölcsödét építe­nek. Sárszentlőrine község do'gozói egy mozit kapnak ötéves tervünk harmadik évétől. Sárpilisen egy kultúrház és egy ártézikút épül. I olnán egy MÁVAUT-garázs épül. A medinai iskola iskola-íiirdőí kap, Sióagúrdon kultúrház épül, Vár­dombon ugyancsak új ku tárházban fejleszthetik tovább a dolgozó pa­rasztok népi hagyományaikat. A tamási járásban Iregszemcsén épül a legnagyobb létesítmény, be­fejezik a gyógypedagógiai intézet építését. Pári község mozit kap, Regőly és Szakály községek kultúr- búzat. Tamásiban járási kultúrház épül. Elkészül még ebben az évben a sportpálya és a bölcsödé is, Szőlősgazdák figyelmébe! A Begyűjtési Miniszter 790 6/193G. Bgy. M sz. rendelete értelmében a borbeadási kötelezettség csak a két­féle (hazai és direkttermő) szőlőfaj­tából külön-külön szüretelt szőlő­vel, illetőleg külön-külön szűrt musttal, vagy borral teljesíthető. Direktíermővel kevert, vagy fer­tőzött hazai mustot, vagy bort ve­gyesen szüretelt szőlőt az állami begyűjtő a borbeadási kötelezettség teljesítésére nem vehet át Ugyancsák külön kell szüretelni a fehér és színes bort adó szőlőfajtá­lcái, ML Köszönt jiih az Ünnepi Könyvhetet Jp ben az évben kerül először megrendezésre hazánkban az ünnepi Könyvhét. Ezen a héten a dolgozók figyelme a könyv, az irodalom nagy ügye felé fordul. Könyvkiállítások, irodalmi estek, előadások az üzemekben és a fal­vakban. ünnepi díszbe öltözött könyvesboltok a városokban, a fal vakban ünnepi könyvsátrak, olvasó- konferencia Budapesten. — ez az Ünnepi Könyvhét gazdag pro­gramja. A magyar írók ez alatt a hét alatt felkeresik az üzemek, a falvak dolgozóit, ismertetik könyv­kiadásunk és a magyar irodalom eddigi eredményeit. írók és olvasók számolnak be majd a megtett útról é~ megtárgyalják az irodalmi köz­vélemény kialakításának, az író és olvasó még közvetlenebb kapcsola­tának kérdéseit. A könyvhét megnyitása egybe­esik Móricz Zsigmond halálának 10-ik évfordulójával. Azok az esz­mék, amelyekért Móricz Zsigmond harcolt életében, — most halála utána valóra váltak. Az irodalom ma már az egész dolgozó nép ügyé­vé vált, Móricz Zsigomnd műveit éppenúgv, mint Mikszáth, Jókai. Gárdonyi, Eötvös és többi nagy­jaink könyveit száz- és százezrek olvassák hazánkban. Az egész nép olvassa szocialista irodalmunk új alkotásait, amelyekben íróink az új Magyarország új, kialakuló embe­reit, a kibontakozó új életet ábrá­zolják. olgozóink egyre sürgetőbb kö­veteléssel állnak íróink elé, hogy írják meg az ő életüket, mu­tassák be a termelés, a szocializ­mus építésének újtípusú embereit. Kultúrforradalmunk ma már elér­kezett a fejlődésnek ahhoz a sza­kaszához, amikor az olvasó bírála­tával is tevékeny részesévé válik irodalmi életünk formálásának. Bármerre járunk az országban, sorra épülnek kultúrotthonok, — me­gyénk területén 92 — kiszélesül a könyvtárhálózat, — Tolna megyé­ben 151 — olvasókörön, irodalmi esteken kerülnek a város és falu dolgozói élő közelségbe irodalmunk­kal. És ezt a fejlődést mutatja az is, hogy ma már alig van varos, já­rási székhely, ahol ne lenne Állami Könyvesbolt és úgyszólván minden faluban tevékenyen árulják a könyveket a földművesszövetkezeti boltok. A könyv, a kultúra ma már a legkisebb faluba is eljut. Soha ilyen igény nem élt még dolgozó népüknben az olvasás és művelődés iránt, mint most, fel­emelt ötéves tervünk döntő eszten­dejében. Erről tanúskodnak az ol­vasók levelei is. fiatalok és öregek, üzemi munkások, dolgozó parasztok ma már havonta százával írják In­teleiket az írókhoz, elmondják véleményüket, bírálatukat a köny­vekről. Sokan közülük csak most tanultak meg igazán olvasni. Most ismerik fel azt az igazságot, amit Gorkij oly szépen fejezett ki: ...Sze­ressétek a könyvet, a tudás forrá­sút.“ ^ szovjet irodalom íróinknak megmutatta az utat az igaz­ság ábrázolására, olvasóinknak pe­dig hatalmas élmény volt a szovjet regényekből megismert újtípiisú, kommunizmust építő ember. Bat- manov a „Távol Moszkvától" hőse, Vasziliszja anyó Nyikolajeva: „Ara­tás" című regényének egyik kedves alakja éppúgy beköltözött a ma­gyar olvasók szívébe, mint a mai magvar írók regényalakjai. Nagy Sándor Sztálin-dí jas novellájának hőset, Hajdú Istvánt sokan ismerik szerte az országban, Veres Péter egyik novellájának szereplője, Kis Gábor az újtípusú, a közösségért harcoló és „helytálló“ embert mu­tatja be az olvasóknak. Örkény Isvtán „Házastársak" című regényé, nek alakjaiban sok dolgozónk is­mert magára. Megszerették dolgo-. zóink Szeberényi Lehel Csorba Mátyását a „Hegyek elmozdulnak“ című regényéből, akinek Rákosi Mátyás elvtárs mutatta meg az utat amelyen a munkásosztálynak jár­nia kell. Elmondhatjuk, hogy új irodalmunk beköltözött a nép szi­vébe. Ezt a hatalmas fejlődést tükrözi majd az Ünnepi Könyvhét. Az új irodalom máris hatalmas segítséget jelentett a szocializmus építésében. Egyre növekszik az olvasók s’úmtt a könyvtárakban, egyre több az. olyan dolgozó, aki saját könyvtárat gyűjtött már magának. Ku 11 ú rf o r rád almunknak vannak nagyszerű eredmények Ezek azon­ban még csak az első lépések. To­vább kell haladnunk az olvasás népszerűsítése útján, még közelebb kell kerülnie íróinknak, és olva­sóinknak egymáshoz,. ^ z ünnepi Könyvhét még job­ban elmélyíti az olvasó és az író kapcsolatát. Az író feladata: új művekkel szolgálni a dolgozó né­pet, megmutatni a további emelke­dés útját. Az olvasó feladala pedig segíteni bírálatával az írót, hogy még szebb, tartalmasabb, a jövőké­pét megmutató alkotásokkal léphes­sen egy^re nagyobb számú olvasó- közönsége elé. Eltávolító'ták a notórius munkakerülőket a szedres! gépállomásról Ä szedrest gépállomás nagyon le­maradt nyári tervének teljesíté­sében; mindössze 26 százalékot ér­tek el. A hiányosságok elsősorban a rossz vezetésből adódtak: a gép­állomás vezetője. Bizony József el­szakadt a dolgozóktól, a kujákok- kal barátkozott, velük borozott, szó­rakozott, sőt a gépállomás trakto­rait is elsősorban a kulákföldre irányította s ugyanakkor elhanya­golta a tszcs cs az egyéni dolgozó parasztok földjeinek megmunkálá­sát. A tavasz folyamán a pártszerve­zet javaslatára elbocsátották a gép állomás kötelékéből Kaszler Feren­cet, Szabó Lajost, Kovács Istvánt, notórius munkakerülőket Bizony azonban mindhármukat visszavette annak ellenére, hogy Szabó Lajosi a szekszárdi járásbíróság 2600 fo­rint pénzbüntetésre ítélte a szocia­lista vagyon hűtlen kezelésének vétsége miatt. A három munka­kerülő visszakerülve a gépállomás­ra, továbbra sem teljesítette tervét, tovább lazították a munkafegyel­met, sőt befolyásolták többi munka­társukat is. A gépállomás ilyen kö­rülmények között nyári tervét mindössze 26 százalékra teljesítette, ugyanakkor a termelócsoporíok és az egyénileg dolgozó parasztok ál­landóan panaszkodtak a gépállomás rossz, felelőtlen munkájára. A párt vezetőségi tagok, mint Csákvári János és Török János már huzamosabb id4 óta figyelték a gépállomás igazgatójának ellenséges tevékenységét, több esetben felhív- ték figyelmét a mutatkozó hibákra. Bizony Józef volt igazgatónál azon­ban mindig süket fülekre találtak. Bizony a kritika hangjára elbocsá­tással fenyegetőzött, sőt lázítónak nevezte azt, aki nem fújt vele egy követ. A szedrest gépállomás hanyag munkáját a megyei tanács és a gépállomások megyei központja felülvizsgálta és Bizony Józsefet augusztus 1-én fegyelmi úton levál­tották. A gépállomás új vezetője azonnal megindította a vizsgálatot s megállapította, hogy Bizony visz- szacsempésztc a régi a bocsátott traktorosokat, sőt megáíla oltották azt is, hogy a fegyelmi úton eltá­volított traktorosokra bízta a talaj­munkák végzését is, ahol a legna­gyobb a lemaradás. Augusztus 30-án a gépállomás dol­gozói termelési értekezleten hatá­rozatot hoztak a munkafegyelem- lazítók eltávolítására, sőt helyesel­ték Suphcz László traktoros elbocsá­tását is, akit négy hónapi javító­nevelőmunkára ítéltek. Javulás nem mutatkozott meg nála, sőt még ha­nyagabb munkát végzett. An érte­kezleten határozatot hoztak a mun­kafegyelem megszilárdításával kap­csolatban és még csak pár nap múlt el, de hatása már megmutat­kozik a javítóműhelyben és a talaj munkáknál is Vörös József trakto­ros csiitrtükün S.T Szabó Janos, a tenge lie i Pető tsz traktorosa 7.3 normálholdat szántott és fogasolt meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom