Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-07-03 / 154. szám

TOLNAI NAPLÓ VilAo ppoirrÁRJA! ECVesPuFreKt A MAI SZAMBÁN: A magyar Jegyzék leleplezi a Tito fasls-zták hazugságait. (2. o.) — Jacques Duclos elvtárs szabad. (2. o ) - Az Angol Kommunisla Párt felhívás» a Munkáspárt londoni szervezetéhez (2. o.) — Példamutatóan végzik a munká­kat a f»ddi termelőszövetkezetek, (3. o.) Súlyos hűn tetésl kap'ak a sertésbeadást kötelezettségüket ncmtelic sitö kulákok. (3. o.) — Állami gazdaságaink aratási ér tékelése. (4. 0.) 1 AZ M DP TOL NAMEGYEI PÄRTB (20 TT fiitAN A K LA P J A ÉVFOLYAM, 154. SZÁM aKA 50 HU.ÉR USLY0HT0K, l»58 JULIUS 5 BÁJÉT ÉV Sxekssárd dolgosói szocialista kot ide set t seg vállalássá l ünnepelték meg Duclos elvtárs ssakadonboesátását A francia reakció és a Wall Street urai örökre el akarták bénítani a francia nép hős fiát, Duclos elvtár­sat. Ezek az urak elszámították magukat, olyan hatal­mas tömegekkel falóitok magukat szemben, hogy meg­rettenve hőköltek vissz«,. Nemcsak a kommunisták, ha. nem más pártállásúak, pártonkíviUiek, haladó írók, mű­vészek ítélték el a francia kormány aljas cselekedetét, amikor Duclos elvtársat letartóztatták. Megmozdult egész Franciaország dolgozó népe. Megmozdult a világ vala­mennyi haladó szellemű dolgozója, valamennyien köve­telték Jacques Duclos elvtárs szabadonbocsátásál. Mind­annyian megértették, hogy az igazságot, a becsületet, a jogot, a haza érdekét Duclos elvtárs képviseli, a kom­munista párt képviseli. A hatalmas népi megmozdulások Franciaországban és a nemzetközi béketábor hatalmas erejű tiltakozó akciója meghátrálásra kényszerítette a francia kormányt. hogy az amerikai agresszorok lasisz. la politikája ismét kudarcot vallott. A párisi vádtanács semmisnek mondotta ki a Jacques Duclos ellen indított eljárási, valamint az ellene kiadott elfogató parancsot és elrendelte szabadonbocsátását. Szakszótd üzemeiben, mikor a dolgozók meghallot­ták ezt a nagy örömhírt, szinte egyszerre lélegzettek fel, tiltakozásuk, a világ dolgozóinak tiltakozása eredményre vezetett, a francia kormány szabadlábra helyezte a fran­cia nép hős fiáit, Duclos elvtársat. A Tolnainegyei Nép­bolt Vállalat és a szekszárdi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozói táviratukkal, amit az Országos Béke- tanácshoz intéztek, üdvözlik Duclos elv társat, és újabb szocialista kötelezettséget vállaltak. Alább közöljük a két vállalat dolgozóinak táviratát. A Tolnamegyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozói revében torró szeretettel köszörüljük? Duclos elvtársait ozab&dpnboc&átásámak alkalmával!. Kérjük Duclo*s elvtár­sit, hogy a továbbiakban, mint eddig is. folytasson kö­vetkezetes harcot a francia nép szabadságáért, a világ- béke megteremtéséért. Mi lámogiakni fogjuk a francia nép harcát, tervei túlteljesítésévé, segítjük hős francia dolgozó társainkat. Szocialista kötelezett«éget vállalunk, hogy a koreai műszak alatt három százalékkal többet termelünk, mint az elűző dekád tíz napján. A vállalat dolgozói nevében: IFJ. NUSZPL FERENC igazgató. KARAJ KÓ JÁNOS üzemi párttitkár, SIMON LÁSZLÓ ÜB-titkár. A Népbolft Vállalat dolgozóinak távirata a követke­zőképpen szól: A Tolnamegyei Népbolt Vállalat dolgozói n övében forró ssereteiltel köszön tjük Duclos e!v társai! a francia nép nagy fiát szabadonbocsátása alkalmából. To­vábbi munkájához harcos kommunista fűkért kívánunk. Ebből az alkatomból megfogadjuk, hogy alkotmányunk ünnepének tászteóeténe a III. negyedéves tervünket túl- tel'jeaítjüík. hogy ezzel is növeljük a béketábor erejét. Elhatároztuk, hogy a hős koreai nép megisegilésére vál­lalatunk val'ameminyi dolgozója egy napi keresetével se­gíti a szabadságáért harcodé hős koreai népet. A To namegyöi Népbo'.it VáHígigl dolgozói nevében: WEISZ SÁNDOR BENEDEK ELEK v.á lii'ailatvez e tőhe Ily értés p á rttitikár KLÉZLI JÁNOS SZB-elmök Megyénk dolgozói a koreai műszak sikeréért Megyénk üzemeiben a dolgozók megbeszélték azo­kat a feladatokat, hogyan tudnák még jobban erősíteni hazánkat, a béke tábort a termelés új, kimagasló eredmé­nyeivel a koreai műszak alatt. Június utolsó napjaiban a ■ munkások és a műszaki értelmiség kettőzött gonddal készült a koreai műszakra. Felkészüllek, hogy sikeresen meg tudják oldani feladatukat. A Simon tornyai Bőrgyárban szombaton műszaki értekezletet tartottak Ezen megvitatták azokat a feladato­kai, amelyeket a koreai műszak meg­szervezése, zavartalan anyagellátása állított a műszaki dolgozók elé. Ugyan ezen a napon a pártcsoportbizalmiak értekezletei tartottak, ahol a kommu­nisták feladatait tűzték ki. Június 30- án, hétfőn és július 1-én, kedden üz,em részenként röpgyűléseket tartottak, melyen ismertették a dolgozókkal az előadók a koreai műszak jelentősé­gét. Július 1-én, a reggeli műszak kez­désekor hatalmas lelkesedéssel fog­tak hozzá a dolgozók vállalásaik tel­jesítéséhez. Vállalásukat minden bi­zonnyal teljesíteni fogják. Ez g véle­mény alakult ki az üzemrészenként megtartott röpgyüléseken is. Uzinkon György üzemi párttitkár. A Tolnai Selyemgyárban a fonoda üzemrész július 1-én reggel kezdte meg működését A dolgozók ezt az ünnepélyes pilla­natot újabb szocialista kötelezettség­vállalással teszik még emlékezetesebbé. A koreai műszak beindítását az üze­mi pártszervezet, a szakszervezet és a műszaki dolgozók közösen készítették elő. Ennek az lelt az eredménye, hogy anyagellátásban nem fordulnak elő ki­esések. Az üzem dolgozóinak 88 szá­zaléka vállalt szocialista kötelezettsé­get a koreai műszak alatt. Vállalásai­kat azokon a röpgyüléseken lelték meg, melyeket üzemrészenként tartot­tak július 1-én. 'A műszaki dolgozók felkészültek erre a nagyjelentőségű műszakra. Szocialisla kötelezettségiet vállallak, hogy a termeléshez szük­séges anyagot a dolgozók rendelkezé­sére bocsátják. Ennek eredménye már az első napi műszakon megmutatko- zolt. Aanyaghiány miatt üzemkiesés nem fordult elő. ifj. Takler .János üzemi pár Ilit kár. A Dombóvári Fatelítő Vállalatnál minden dolgozó vállalt szocialista kötelezettséget a koreai műszak alatt A röpgyüléseken a dolgozók annak a reményüknek hu ' tejezést. hogy újabb kimagasló eredményeikkel mél­ték éppen akari-V; - -j hős koreai nép szabadságharcát. A műszaki dol­gozók is felkészültek erre a műszakra. Biztosítottak minden előfeltételt, mely a vállalások teljesítéséhez szükséges. A pártcsoportbizalmiak és a szakszer­vezeti bizalmiak az előző napokban a dolgozókkal tudatosították a koreai műszak jelen tőségéi. Ennek erechnénve a szocialista köteLezeltségválHa'.ásokban megmutatkozol l. ifj. Pálkovics Ferenc üzemvezető. A Paksi Téglagyárban a dolgozók szocialista kötelezettséget vállaltak augusztus 20-ra. A Duclos Bányagépgyár kezdeményezéséhez csat lakoztak és elhatároz!ák ők is, hogy július 1-től 10-ig koreai műszakot tar- lanak. A pártszervezet felvilágosító munkájának eredménye az lelt, hogy az üzem dolgozói valamennyien vál­lallak szocialista köteuezeltségcl a ko­reai műszakra is. A műszaki dolgozók vállalták, hogy az új téglasajtoló há­zat július 10-re üzembehelyezik. Palla József gyárvezető. A Dunaföldvári Kendergyárban a koreai műszakra vállalt- szociális!* kötelezettségek megléteiénél az üzem kommunista dolgozói járták az élen. Puha Iászlóiié és Piroska Tamásáé 30 kilós napi tervtúlteljesítést vállallak. Az üzem dolgozói Alkotmányunk év­fordulójának tiszteletére mintegy 140- eu vállallak szocialista kötelezettséget. Vállalásuk teljesítésénél nagy lendü­letet ad a Duclos Bányagépgyár kez­deményezése. Az üzem dolgozói elha­tározták. hogy ehhez a felhíváshoz csatlakoznak és ők is július 1—10-ig koreai műszakot tartanak. Július 1-én a reggeli műszak beindulásakor meg­tartott röpgyülésen több dolgozó újabb szocialista kötelez-eltséget sál­lal!. Halász Imre te Iepvezelö. 1950 június 25-én, a 38. széles­ségi fog közelében lakó koreaiakat ágyudórgés, bombarobbanás és gépfegyverpárbaj riasztotta fél. Li Szín Man csapatai az amerikaiak biztatására megindították kihívó támadásukat a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság ellen. Június 27-én a törvénytelen ösz- szetételü Biztonsági Tanács szen­tesítette az amerikaiak koreai in­tervencióját. üres formaság! A Biztonsági Tanács a szovjet dele­gátus és Kína törvényes képvise­lőjének távollétében jóváhagyta az amerikai kormány javaslatát, amely helyesli ugyanennek a kor­mánynak. támadó műveleteit. Az Egyesült Államok kormánya tehát befejezett tények, a béke meg­bontása elé állította az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Az intervenciósok a háború ekső napjaitól szórták a koreai váro­sokra és falvakra a rovpbolóbom- bákal, a repeszbombákat és a na­palmmal megtöltött tartályokat. Lölybajlásos repülőgépekről lőtték a rizsföldeken dolgozó paraszto­kat, kínozták a koreai hadifoglyo­kat, lefürészelték fejüket és köz­szemlére tették ki a városok ás falvak utcáin. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság népe, hazája védelmé­re kelt, honvédő, felszabadító há­borúba indult. A koreaiak ezrei és tízezrei léptek a néphadseregbe. Éjszakánként Korea nem aludt. Harcolt, őrt állt- a számtalan híd­nál és átkelésnél. A koreaiak őriz­ték közlekedési vonalaikat, egész családok települtek le éjszakára a hidaknál nádsátrakban vagy egy­szerűen az útszélen. Az ellenség első próbálkozását meghiúsították. Sőt, a néphadsereg csapásai alatt a betolakodók kö­telékei délre kotródtak. MacAr- thúrnak csak két és fél hónap múlva sikerült támadást, indítania, amikor már felvonultatta Korea partjaihoz a csendesóceáni flottát, amikor erre a kis félszigetre több, mint 1000 repülőgépet összponto­sított és óriási számbeli fölényre tett szert a néphadsereg csapatai­val szemben. A jenkik győzelmi álmokba ringatták magukat. Győzelmet ünnepelni azonban nem volt alkalmuk. Az amerikaiak mindössze másfél hónapig rendez­hették véres orgiáikat. A néphad­sereg összeszedte erejét s a test­véri koreai nép segítségére siető és saját hazája védelmére kelő kínai önkéntesek támogatásával olyan csapást mért az amerikai hadseregre, hogy siralmas gyász­zene volt a visszhangja a Fehér Házban és a Wall Streetben .. . A kimerítő harcok hosszú hó­napjai következtek. A bukott Mac- Arthurt Ridgway tábornok váltot­ta fel. Az volt a feladata, hogy bármilyen áron törje meg a koreai­ak ellenállását. De hiába. Ridgway lé'gikalózai hiába terítettek újból ás újból bombaszőnyegeket a már lerombolt városokra és falvakra, •Hiába szántották fel újra és újra romboló- és repeszbombáikkal a vértől áztatott koreai földet. Hiá­ba égették fel átkozott napalmjuk­kal a már több méter mélyen át- éuet.ett koreai földet. A koreai néphadsereg és a kínai önkénte­rek hősiesen visszaverték az el­lenség támadásait, nem adták fel állásaikat. NapróTnapra, hónap- ról-hónapra erősebbek lettek, tá­bornokaik és tisztjeik mind gaz­dagabb hadászati tapasztalatokra tettek szert. A koreai nép meg- győződöt»arról, hogy az interven­ciósok elleni harc az egész nép élet-halál kérdése. Szabadság és függetlenség, vagv rabszolgaság és halál — ez a kérdés állt és áÚ a koreai nép előtt. Az amerikai intervenciósok ak­kor újabb hallatlan gaztettet kö­vettek el az emberiség ellen. Meg­kezdték a baktériumháborút. Re­pülőgépeikről hullottak a bakté­rumokkal megrakott tartályok. Az amerikaiak minden emberi tör­vény megszegésével, a nemzetközi megállapodások lábbaltiprásával tervszerűen kezdték megfertőzni a koreai népet kolerával, pestissel, tífusszal. Azt hitték, hogy most már biz­tos a győzelem, hogy az a nép, amelyet nem rettentettek meg a lökhajtásos repülőgépek, a na­palm, a vasút alagutakban rende­zett véres öldöklések és a lefűré- zelt fejek, megremeg az amerikai csapatok újabb méltó szövetségese — a pesitises bolha előtt.. . A koreaiak becsületes és egye­nes fegyverszüneti javaslataira a jenkik .a hazugságok, árulások, provokációk, „finoman" kidolgo­zott rendszerével válaszoltak. Meg­bontották, halogatták a tárgyalá­sokat, elutasították a koreaiak jo­gos követeléseit, igyekeztek időt nyerni. Az idő azonban a betolakodók ellen dolgozott, Meghökkenve lát­ták, hogy a pestis es bolhákkal semmire sem mennek, hogy a kí­nai és koreai nép ezt a számítá­sukat is porrá zúzta. Ekkor véd­telen embereken kezdték kitölteni dühüket és tehetetlenségüket. Az amerikaiak még elvadultabb ter­rorrendszert vezettek be a koreai és kínai hadifoglyok táborában. Az embereket halálra éhezhették, kínozták és agyonlőtték. Az ame­rikai hóhérok vérrel és vassal akarták elállni a koreaiak hazave­zető útját, liszinmanista zubbonyba, akarták bujtatni őket. Hiába vol­tak a koreai hazafiak fegyvertele­nek, bátorságukat nem vesztették el. A kocsedoi haláltáborban fel­keltek, fogságbaejtették az ame­rikai tábornokot. Ami ezután tör­tént, arról az egész világ tuck Az amerikai táborparancsnok megerő­sítette, hogy embertelen, vadállati rendszer uralkodik az amerikai ha­difogolytáborokban. És Panmindzsonban az amerikai képviselők mindezek után iis ki­tartanak amellett a hazug állítás mellett, hogy a hadifoglyok „nem óhajtanak" hazatérni! Hát ennyit érnek az úgynevezett „önkéntes hazatelepítésről" szóló frázisok, amelyekhez az amerikai interven­ciósok csak azért folyamodnak, hogy meghiúsítsák a koreai fegy­verszüneti tárgyalásokat. Koreában folytatódik a háború. Felvetődik egy kézenfekvő kérdés: hogyan lehet az, hogy a fiatal nép­hadsereg immár két éve ellenáll az állig felfegyverzett intervenció­soknak. Erre nem nehéz felelni. A néphadsereget maguk a koreaiak alakították annak védelmére, mi számukra a legkedvesebb: életük, szabadságuk, alkotásaik megoltal- mazására. Ez a hadsereg mindhalá­lig kitart, mert a nép ügyét védi. Mi áll szemben ezzel a hadse­reggel? Az eszmék nélküli inter­venciós hadsereg. Az amerikai és angol tábornokok és tisztek a ka­tonáikból hiányzó eszményeket embertelenséggel, kíméletlenség­gel akarják helyettesíteni. De a galádság még soha nem győzte le a tiszta eszméket. A háború évei­ben a koreai néphadsereg meg­erősödött, megférfiasodott, harci tapasztalatokra tett szert. Nem le­het megfélemlíteni, nem lehet térd- rekényszeríteni — a nép legyőzhe­tetlen! S e legyőzhetetlenséget igazol­ják azok a nagyszerű munkahős­tettek, amelyeket a szabad orszá­gok dolgozói hoznak a békéért. Tolna megye dolgozói csatlakoz­va a Duclos Bányagépgyár dolgo­zóinak kezdeményezéséhez, egy­másután jelentik be, hogy július 1—10-ig „koreai műszakot'1 tarta­nak. A Bonyhádi Zománcgyár és a 73/2. Építőipari Vállalat kanacsi építkezésének dolgozói, alig hang­zott el a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának felhívása, máris lelkes hangulatú gyűlésen tárgyal­ták meg a fejhívást.s elhatározták, hogy a Dudos-gyár példáját kö­vetve ,.koreai műszakot" tartva új, nagyszerű termelési eredmények­kel erősítsék a béke ügyét. . A ma kezdődő „koreai gyűjtés" sikere a mi hazánk békéjét is biz­tosítja. Korea harca a mi harcunk is. A mi boldog, felszabadult éle­tünk kötelez bennünket, hogy min­den erőnkkel segítsük azokat, aki­ket legközvetlenebbül tájnad meg az imperializmus.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom