Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)
1952-12-07 / 287. szám
N Ä P t **$» détfasheb 7 Miért maradt e! Bogyiszló község az őszi munkákban és a begyűjtésben is A Magyar Népköztársaság Minisz iferton ácsának határozata az 1952. évi -fcwd növénytermelési munkák elvégezésére megszabta feladatait minden -»gyes megyének és községnek. A határozat előírja, hogy az 1952-es évi bazl betakarítást, szántást, vetést kel _ 6 időben és az eddiginél jobb minő légben keil elvégezni. A határozat «tartásáért felelősek az &K>ami gazdaságok igazgatói, tszcs-k elnökei, gépállomáisok igazgatói és a községekben a helyi tanácsok. Ezt a fele. [ősségiét átérezve egyes községe^ teljesítették is tervüket nz őszi munkákban. De nem egy községi tanács van, ahol nem tartották be -, rnintez. tér tanács határozatát, é* elmaradtak az őszi munkákkal. Bogyiszló község te azok közé tar. to zik, ahol lemaradtak. A község ez- Meig búzaveíését 70, árpavetését 84, rozs vetését 30, takarmánykeverék ve. lését 8, az őszi mélyszántást 80 szá_ zaliékra teljesítette, annak ellenére, hogy a minisztertanács határozata a búza vetés határidejét október 20 ig, a takarmánykeverék vetés határidejét szeptember 10-ig, az őszi árpa ve_ fcés batáridejét szeptember 20 ig írja slő. Az őszi mélyszántást gyapot alá október 15-ig, az ipari növények alá október 31-ig, a tavaszi növények mélyszántásának határidejét, pedig november 20-ig szabta meg. Bogyiszló község volt tanácselnöke, Beinké János, nem tanulmányozta lelkiismeretesen a Minisztertanács határozatát, és így elhanyagolták a községben ennok betartását is. Ez az oka annak, hogy a községben S5 olyan dolgozó paraszt van, aki egyáltalán nem vetett, 280 pedig olyan, aki csak részben teljesítette vetési tervét, annak ellenérel hogy már a határidő régen elmúlt. A volt tanács, elnök nem gondoskodott arról, hogy *• dolgozó parasztokat felvilágosítsa jesí lésében. Nagyban hozzájárul az Is az elmaradáshoz, hogy a tanácsútok maguk sem tettek eleget az állam iránti kötelezettségüknek. A harmincöt tanácstagból kukorícabeadását 18, burgonyabcndását 30, napraforgó beadási kötelezettségét pedig csak hat teljesítette. A tanácstagok részéről legnagyobb a lemaradás ifj. N. Paksi Istvánná’., aki 13 mázsa 92 káló kuko. ricáva’.. 5 mázsa napraforgóval van hátrál ókban. Vass János tanácstag kukorica hátraléka 7 .mázsa 65 kiló, de nagy lemaradás van még B-ajus? Jáno5, Vastag Ferenc. Gáspár Győző tanácstagoknál is. Ha a tanácstagok példamutatóan járnak elöl, teljesítik beadási kötelezettségüket, pkikor tudnak agáíációs munkát kifejtem a begyűjtés érdekeben, de tudnak élni a törvényadta 'ehetőségekkel azok felé a kulákok fe.é, akik i-em teljesítették beadásukat. A gy«-_ korlat azonban nem ezt mutatja, mert. negyvenhat kólákból negyvennégy nem teljesítette beadását. Az eddigi hibákat kijavítva oda kell hatni a községi pártszervezeteknek, s a tanácsnak., hogy megkövetel je a tanácstagok példamutató feljes’tését a Leadásban. Vonja fele őrségre a tanácstagokat a törvény Le nem tar. fsáért. Követeljék meg, nogy mindenki elengedhetetlenül teljesítse bc„ adási kötelezettségiét, és a minisztertanács határozata értelmében az ő^zi munkákat, a beíakárltást, szántás' ét, vetést maradéktalanul hajtsák vég tv. Nagyobb gondot fordítsanak a siló- zási terv betartására, mert ezen a téren is lemaradás van. Tervüket eddig csupán 25 százalékra teljesítették. Szélesítsék ki a községiben a verseny^ szellemet és ideje lesz, ha végre megállapít jiáfe. hogy Bogvisríó község kivel á.ll párosversenyben. 1 a vetési terv betartásának fontossá gáról, s ezért a dolgozó parasztok elhanyagolták a vetést, nem gondolva arra, ha nem vetnek, jövőre nem lesz miit aratná ok, s jövőre nem tud_ ják teljesíteni az állam iránti kötele, zetidegüket akkor, ha r.em vetnek. Nemcsak a vetés terén maradt le Bogyiszló község dolgozó parasztsága . hanem nagy lemaradás van a begyűjtésben is Kukoricabeadásukat 59, napraforgó- beadá^oksu 44. hüvelyesfél ékből pedig 14, burgonyából 95, sertésből 43, szarvasmarhából pedig csak 38,2 százalékra teljesítették tervüket. A begyűjtésben való elmaradás o}ca az, hogy tavasszal nem gondos kodtak a bciitemezés ismertetésével, és elhanyagolták a népnevelő munkát is. Ebből adódik az, hogy a köz_ ség dolgozói nem ismerik a begyűjtési rendeletet, és tömegesen járnak naponta a tanácsházára, hogy az új tanácselnök töl; Fejes István elvtársitól érdeklődjenek a begyűjtési rendelet felöl. A tavasz folyamán elkészíteti tervek eltűntek és így nem lehet megállapítani, hogyan történt a begyűjtés beütemezése és 1,-ivetése. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kulákok közül csak 60 százalékra vetették ki a sertés- és szarvasmarhabeadást, és a terheket a dolgozó parasztok vállaira rakták Benkő János volt tanácselnök ezzel megsértette pártunk para,sztpolitikáját Ellaposodott a községben az ősz. tályharc és az éberség emiatt. Ez a hiányosság nemcsak a községi tanács. hanem a pártszervezet ébnrte- .enségét is mutatja. De a járási tanács Sem vette észre idejében a hiba,Icát, és’ ez az oka annak, hogy a község lemaradt, úgy a növényter- szités, mint a begyűjtési terv tel JSag-v Gyula ehlárs példát mutat Nagy Gyula a hátai Vörös Zászló tszcs tagja a múltban a tőkéseknek, a ku Iák oknak dolgozott éhbérért, hogy saját és családja életét tengetni tudja, Már 14 éves korában a fehérmegyei úri birtokokon dolgozott havi 13—20 pengőért Nlajd a későbbi időben a Furkó- pusztai Kendergyárba került, gondolván, hogy ott jobb kereseti le hetőség adódik számára. De itt is keserű csalódás érte, mert volt úgy, hogy hetenként 2—3 pengőt tudott csak keresni. A Furkópusz- tai Kendergyárból vonult be katonának és vitték ki az 1940-es években a keleti frontra, ahol rövidesen fogoly tett. Itt ismerkedett meg Nagy Gyula a szövetkezeti gazdálkodással. Amikor hazakerült, 1947. ben belépett a Magyar Kommunista Pártba, és már azon gondolkodott, hogyan alakíthatnák meg a községben a termelöcsoportot. Gondolatait tett követte Rákosi elvtárs 194S augusztus 20-án tartott beszéde után megalakították a községben a tszcs előkészítő bizottságot, és 1949 ben szervezték meg a bálái Vörös Zászló tszcs-ét. Wtffjy Gyula elvtárs élete megváltozott, saját gazdája lett. Saját- jók lett a szövetkezet, maguknak dolgoztak. Ezt a lehetőséget Nagy Gyula elvtárs ki is használta, és mint kommunista, élenjárva állandóan példát mulatott a termelő- munkában. .4 keresetből minden év. ben bőségesen jutott ruhára, szórakozásra, élelemre a családnak. Az idei évben annak ellenére, hogy aszályos esztendő volt, — mégis bőven jut Nagy Gyula elvtárs cső. Idájának mindenre. Családjának ruhát, cipőt, saját maga részére két pár csizmát, 1 pár bakancsot és 1 vagon vashulladékból 10 Lvizesvodör készül.}' egyéb ruhaneműt vásárolt. De vásárolhatott is. mert egyike a leg- szorgalamasabb dolgozóknak Az idei évben 395 munkaegységet értei. Több mint 18 mázsa búzát és egyéb természetbeni juttatást kapott a tszcs-töl ötödmagával éh de ennek ellenére még a szabadpiacra is jutott 4.5 mázsa búza. Elmondja Nagy elvtárs, hogy a tszcs ben, azok a dolgozók„ akik kihasználjál; idejüket-, beosztják a perceket és állandóan becsületesen dolgoznak, azok boldogan élnek és nem kell attól félni lesz-e mit aprítani a tejbe. En úgy tudtam elérni a 395 munkaegységet, hogy állandóan példam.utató munkát végeztem, nem sajnáltam a fáradságot és nem egy alkalommal naponta 3—5 munkaegységet teljesítettem. kukoricát, 0.07 kiló borsót, 0.035 kiló cukrot, 0.G3 kiló diót, és eddig már 10 forint 70 fillér előleget ősz- tottunk ki. Ezenkívül almát, tűzifát, rőzsét, húst, tejet és egyéb apróságot Is kaptunk.. Nagy Gyula elvtárs elmondja azt is, hogy ezeket az eredményeket a jövőben fokozzák és az eddiginél még példamutatóbban veszik ki ré_ szűkét a munkából, hogy' meghálálják pártunknak és kormányunk- nak azt, hogy idejében felismerve, a helyes politikai felvilágosító munka nyomán megismertették a nagy. üzemi gazdálkodás előnyeit, megszabadultak a nélkülözéstől, a nyomortól. Napjainkban már, minit felvilágosult tszcs tagok segíthetik a szövetkezeti gazdálkodáson kérész_ tül népgazdaságunk fejlődését A kultúrotthon a dolgozók második otthona A felszsabadu’.ás után pártunk, azért harcolt, hogy biztosítsa a dolgozó nép számára a politikai és gazdasági hataülmi pozíciókat. Bizonyos mérvű fegyvernyugvást engedett a kultúra vonatán. De, amikor politikai és gaz. daságú hatalmunkat biztosítottuk, teljes erőve] indult meg a harc a kultúra frontján is. Kuliúrforrada'.mat indítottunk meg azért, hogy dolgozó népünk mindjobban növekvő kulturális igényeit kielégítsük és, hogy kulturális, politikai nevelő munkánk viszonylagos elmaradását felszámoljuk. Ebhez pedig jelentős út volt a Szovjetunió klubháza inak példáját értékesítve a kultúrotthon mozgalom. Pártunk Politikai Bizottsága 1950 júliusi határozatában irta elő a kultúrotthon hálózat tervszerű kiépítését. Véssünk most egy pillantást a múltra. A felszabadulás előtt a falvak fiatalsága kocsmákban szórakozott. Nem volt egy otthona, ahol tanulhatott volna, hol képezhette volna magát, de egyben jól is szórakozhatott volna, mert nem voltak kultúr- otthono-k. Éppen ezért lapos és erőt. len volt a falvak kulturális élete. Egyre inkább feledésbe mentek szüleik gyönyörű táncai, amiket ma újra előkeresünk és táncolunk. A falusi színpadokon csak nagy ritkán szólaltaik meg falusi művészeink, de akkor js .hamis, romantikus fátyol oa burkolták be — az ostoba népszínművek alapján — a szegény dolgozó parasztság nyomorúságos életét. És ma a kulit úr otthonok a dogozók második otthonai. Nehéz volt ezt el. érni. Hosszú út vezetett addig, amíg megyénk csaknem valamennyi községe kultúratthont kapott. .4 júliusi párthatározat nyomán az év végén már 16 falusi és 2 üzemi kuliúrott hona volt megyénknek 1951-ben ismét emelkedett a számuk: 74 faluban, 1 városban és 12 üzemben kultúrotthon nyílt meg. 1952 ben a Szekszárd városi kultúrotthon, járási kultúrott. honná leit, és még Bonyhádon avattunk föl egv járási kultúrotthont. Ezenkívül falvakban S5-re. üzemeinkben 17-re emelkedett a számuk, Most készül a paksi járási kultúrotthon is. Ebben az évben november 7-é<n is felavattunk ötöt: Pincehelyen, Győr. kényben, ALsónámln, Májuson és Duna szén tg y örg y ön. £s kultúrotthonaink valóban a őoi. gozó nép második otthonai. Különö. sen télen, de nyáron is, ha már befejezték munkájukat .ide gyűlnek őse. sze az öregek és fiatalok, hogy a ba. rátságosam pattogó tűz melegében olvasgassanak, tanuljanak, el őad ásó _ kát hallgassanak, vagy szórakozzanak. A kultúra hajlékainak tevékenysége felöleli a kultúra minden igát. Itt próbálnak és adják elő műsoraikat a színjátszók, tánc cső port ok. báb. játszók, nem egy helyin itt tartják e filmvetítéseket Ls, itt hangzanak el az ismeretterjesztő előadások. Mindezek népszerűsége igen nagy: * doL gozó parasztok növekvő érdeklődése kíséri a kuli úrotthonok munkáját. Az előadásokból a dogozók megismeri^ az élenjáró Szovjetuniót és ruagyszC. rű eredményeit, a népi demokráciákat, a haladás új rohamcsapatait. Megismerik az -mperia.isták háborús készülődéseit, elnyomó, kizsákmányoló tevékenységüket és a dolgozók el. Lenállását ezekkel szemben. Emelkedik az előadások hallgatóinak általán nos műveltségi színvonala, A Szabad Föld Téli Estéken megismerkednek a t er m észie ttudományos igazságé kika!, amelyek eddig a klerikális reakció befolyása következtében homályosak voltak a dolgozók előtt. Megiemer- kedin&k történni műnkkel, múltúnk haladó nagyjaival és erősödik a haza- fis ág érzése. A kultúrotthonok szak. köreiben, tehát, például a természet- tudománvos körökben a hal-adó tudó. mány gazdag eredményeit tanulmányozzák. A mezőgazdasági körök munkája, amely a korszerű szovjet agrotechnika vívmányait ismerteti, kihat s terméseredményekre. Számos szakkör lehetne még felsorolni, am. lytk a művészet és a tudomány különböző területein működve hathatós segítői a fatu kulturális felem ej kedésá- sének. A koW rotthon— a dolgozók mi. soddc otthona. A kuitúra fe'legvarai a kultú. otthonok. Világosságot tér. je színnek a faluban és mimikájuk arra irányul, hogy a kultúra valóban a dolgozók közkin csővé váljon. Növekszik az olvasómozgalom Tolna megyében A nyári hónapok alatt némi csökkenés állott be a tolnamegyei népkönyvtárak forgalmában, az őszi idó_ szakban azonban fokozatosan növekszik a. falusi könyvtárak forgalma. Mig szeptemberben mintegy 10.000 kötet könyvet kölcsönöztek ki a tolnamegyei népkönyvtárak, addig ez a szám aktóbreben 15.000-re, novemberben pedig mintegy 20.000-re emelkedett. Több könyvtár igen magas forgalmat bonyolított le, s az eddig jó] dolgozó könyvtárak mellé felsorakozott az elmúlt hónapban több olyan te, ahol eddig gyengébben ment a kölcsönzés. Kisvejke 18? ol. vasója 245 kötetet, Sióagárd 125 olvasója 28-0 kötetet, Medina 140 olvasója pedig 365 kötetet kölcsönzött november hónapban. De jól dob gozott a Kö'esd—hangospusztai nép. könyvtár js. melynek 40 beiratkozott tagja 159 kötet könyvet olvasott az elmúlt hónapban, Öcsény községben 244 könyvet olvasott cl 84 dolgozó paraszt, míg Madotcsán 339 könyv fordult meg a dolgozó parasztok ke. z.én. Meg növekedett a szekszárdi városi könyvtár forgalma is, amely novemberben több mint. 3000 kötetet kölcsönzött ki. Több községben k ön yvkiáílít ásókat rendeztek, Diósberényben pedig elhatározta a népkönyvtár, hogy feltérképezi a falut, sz iskola minden diákját bevonja a könyvtár munkál ’!ba. Egy-egy diák 4—5 háznak lesz a könyvtári aktívája, ide viszi ki 8 könweket s elolvasás után kicserél. LEVELEZÜNK ÍRJA: hogy Felvilágosítottam dolgozó parasztjainkat, a beadás, a vetés, a betakarítás mind erősíti He nem az én munkaegységem a legtöbb. Kovács József dolgozó tár. •sam, aki az állattenyésztésben dől. gozik, jó munkáján keresztül 455 munkaegységet ért cl. Mi heften únandóan versenyben vagyunk és mint kommunista l "'szke vagyok arra, hogy ennek a nemes versenynek meg is mutatkozik az eredmé nye a termelésbem. A tszcs-ben a munkaiegyelem a tavalyi évhez ké_ pest sokat javult, ennek eredménye az lelt. hogy a tszcs tagsága jól vette ki részét a munkából. -A legkevesebb munkaegységet elért 'érli dolgozók is 180 200 munka egységet értek el. A tszcs-ben a jó munka gyümölcse meg is mutatko- ***' mert munkaegységenként 317 kiló házát, «.flj kiló árpát, OA kiló Újba! felkeresem soraimmal a szer. kesztőséget, nem azért, mintha eddiq nem lett volna miről írnom, mert eddig is lett volna miről írni. Most, azonban megírom eddigi tapasztalataimat. Csoportunk tagsága rájött arra, hogy aki többet dolgozik, több munkaegységet teljesít, annak több jut az osztalékból is. Most már látják a tiszta jövedelmet is és azt, hogy ha valamennyien követték volna az élenjárók példáját, úgy dolgoztak volna, mint én és a többi olyan tagok, akik megértették ős maguké, nak tekintették a. temrelöcsoportot, sókkal magasabb lenne a jövedelem, nem kellene napszámosokat fogadni. Most már látják, hogy milyen hibát köveitek cl} meri saját rovásukra megy és amellett kevesebb a termés is, sőt a munkaegység levonása is terheli őket. Ezek a tagok most saját hibájukon tanultak. Belátták, hogy .áftrakatták őszi munkát, * tanai lak az esetből, hogy a jövőben az ilyen és hasonló hiányosságok ne fordulhassanak elő Már késő, de így tanul az ember, aiki várja, hogy a sültgalamb berepüljön a szájába. Most mar követik a példámat, igyekeznek magas munkaegységet elérni, én is segítem őket munkamódszerem átadásával, hogy még jobb eredményeket érjenek el. Nagy megtiszteltetés ért. békebizottsági elnöknek választottak és voiitam a járási értekezleten is, így még többet fogok tenni a békéért, mint eddig, és úgy fogok dolgozni, hogy az én iévelem is eljuthasson a Bécsi Kongresszusra. Eddig inár 7 békegyűlés: tartottam i dolgozó parasztok házánál. Megállt ettem dolgozó parasztjaiul;kai. hogy mit kell ten- mink a békéért9 felvilágosítottam őket, hogy a beadási kötelezettség teljesítése, az <$.szi vetési és betakarf- tási munkálatok mielőbbi elvégzése mind a béketábort erősítik, A béke' kongresszusra felajánlást tettem, hogy 10 békebizottsági tagot beszervezek és olvasókört rendezek, azonkívül öt parasztasezonyt beszerveztem az MNDSZ-be, hogy ezen keresetül még jobban kivegyem részemet a békéért vívott harcból. Még annyit szeretnék írni az oszd munkálatokról, hogy a rossz időjárás ellenére rövidesen minden term'ónvünket betakarítjuk, a búzavetésünket és a gyapot, betakarítást elvégeztük, burgonyánkat kiszedtük, a betakarítás mellett a silózást te mielőbb el akarjuk végezni, hogy állatállományunk takar, mányszükségletét ezzel te biztosítsuk. Zárszámadásunk még nem volt meg. de bízunk benne, hogy jut bőven, mert kukoricából és burgonyából elég bő termesünk volt. Tamás ísfvánné Dunaföldvár, Alkotmány eszem. ,
