Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-12-06 / 286. szám

1652 DECEMBER 8 NAPIÓ 3 Falusi propagandisták tapasztalatcseréje Irta: N. PODOLSZKIJ, az izjaszlavi kerületi pártbizottság titkára Pártbizottságunk a XIX. pártikon- ifre#*>zus által jóváhagyott Szervezeti Szabályzat előírásainak megfelelően nagy gondot fordít ;t párttagok öl- ■néleti képzésére, a marxizmus-!,cniniz inns propagandájára. Határozatot 'rostunk, amely a vezető pártmuvkn- ta/cat pro pagauuhi munkára kötelezi. A kerületi pártbizottság munkatársai ül, mór zik és irányítják i falun i párt. yptatáM. Meglátogatják a ezemimáriu- 'írnokát, módszerbeli tapasztalatok át­adásával segítik a szemináriumveze­tőik munkáját, elméleti előadásokat tartanak, általánosítják és széles kör­ben terjesztik az oktatási munkában szerzett tapasztalatokat. A kerületi bizottság megszervezte a politikai is­kolák vezetőinek értekezletét, amely a módszerek és tapasztalatok köz­vetlen kicserélésére nyújtott lehetősé­get. Az értekezleten szóbaíkerüHek a marxi am usd mi nn znius p rop agarad áj á- nak fontos kérdései. Szavicékij elvtárs, a legjobb párt- történet-szaminárium vezetők egyike a felkészülés fontosságáról beszélt az értekezleten: — Hosszú évek tapasztalata alap- fán meggyőződtem arról, — mondot­ta, — hogy az előadás világosságá­nak, szemlélelességének előfeltétele az alapos felkészültség. A p rop aga ud is­tának tökéletesem keli ismernie a tananyagot és tisztában kell lennie a legfontos-aWb bel- és külföldi esemé­nyekkel. — Az alapos felkészültség azonban — • folytatta — önmagában még ke­vés. A propagandistának fel kei] tud­ni kelteni a hallgatók érdeklődését a tanulmány tárgvu iránt. A lo"’A'1'v'nn kidolgozott foglalkozástcrv som se- git, ha a propagandista nőm tudja megmutatni a hallgatóknak, hogy függ össze tanulmányuk tárgya a je­len problémáival és; az egyes hallga­tók egyéni törekvéseivel. Ez termé­szetesen csak akkor sikerülhet, ha a propagandista ismerj hallgatói ké­pességeit, élet- és munkakörülmé­nyeit. Ezek megismerésére szolgálnak az egyéni foglalkozások, beszélgeté­sek, melyek nélkül, a propagandista, nem végezhet jó munkát.. — Xagyon fontos a hallgatók ön­bizalmának megszilárdítása —- mon­dotta Marasina elv-társnő, a kerületi párt,bizottság elméleti tanácsának tag ja, majd így folytatta: — Az önbi­zalom nélküli tanulók kezdeményező kedvének felélesztésére én n kővet­kező módszert alkalma ztam. Kikeres­tem a tananyagnak azt a részét amely legközelebb áll az illető tanuló tapasztalati ismereteihez. Amikor az­után ennek a résznek a tárgyalására került sor, külön feladattal bíztam meg az illető clvátrsat. Például meg­kértem, hogy ismertesse életének cno kart az eseményeit, amelyek kapcso­latban állnak tanulmányainkkal. Ami- kor az „SZK(b)P története. Rövid tanfolayma'-nalc VII. fejezetét tanul­mányoztuk, a tanulókör egyik tagja, A. Ivanov, alii a dicső októberi na­pokban az akkori. Péterváron telje­sített katonai szolgálatot, elbeszélte, hogyan vett részt a Téli Palota ostro­mában. A hallgatók nagy figyelemmel hallgatták az elbeszélést és ettől kezdve Ivanov elv társ' már maga vál­lalkozott kisebb előadások .tartásá­ra. Tyknososuk elvtárs szemináriumve­zető a szemléltető segédeszközök hasznosságáról szól t. Tanú1 ökörének tagjai igyekeznek minél több kiálíí­tást és filmet megtekinteni. A párt­történet egyes fejezeteinek tanulmá­nyozása előtt az egyes korszakok eseményeit bemutató képanyagot gyűjtenek. Megnézik azokat a filme­ket, amelyek Lnejn és Sztálin elv- társ életével és tevékenységével fog­ta'koznak. Elolvassák és megbeszélik azokat a szépirodalmi müveket, ame­lyek felelevenítik az orsz proletariá­tus harcának kiemelkedő eseményeit. lli'/.suk elvtárs, a Svernyiík kolhoz párttörténeti szemináriumának vezető­je példákkal bizonyította, hogy a m a r x i z m us -1 on i iií zin uh e is» j át i t ása mennyire megmutatkozik a ’hallgatók termelő és társadalmi tevékenységé­ben. -! kommunisták eszmei fejlődése — mondotta — szembetűnően érezteti Itatását a pártszervezet életében. Az utóbbi időben, aHiióUi fokozott súlyt helyezünk a párttagok és tar)jelöllek eszmei színvonalának emelésére, foko­zódik a tagság aktivitása. Ugrássze­rűen megnőtt a gyűléseken elhangzó értékes javaslatok száma. Azok is résztvesznek a vitákban, akik koráb­ban nem mutattak aktivitást. így te­hát a jó propagandamunkának kö­szönhető, hogy elvtársaink egyre in­kább megfelelnék az lij Szervezeti Szabályzat által támasztott’ követel­ményeknek. Az értekezleten felszólalók szavai­ból az is kitűnt, hogy a politikai- eszmei színvonal emelkedése nyomán megjavult a felvilágosító, ' nevelő munka is. A kommunisták, akik a szemináriumi foglalkozásokon és a tanulókörökben szakadatlanul gazda­gítják ismereteiket és fejlesztik be­szédkészségüket, nagyobb hatású fel­világosító tevékenységre képesek, mint az előtt. A tamási Vörös Szikra isz zárszámadása a jó munka eredményét tükrözi A üamási Vörös Szikra tsz tagsá­ga nagy lelkesedéssel készül a zár­számadás befejezésére. Elmondják a tag-ok azt, hogy azok, akik becsük - tosen vctlé^ ki -részüket a munká­ból, szépen részesednek munkaegy­ségük arányában mindén termény- féleségből. Annak ellenére, hogy aszályos esztendő volt a tamási Vö­rös Szikra tsz erősödött. Bizonyítja ezt a-z is, hogy állatállományuk a tavalyihoz képest ötszörösére növe­kedett. Beadási kötelezettségüknek gabonából 100, taíka-rmányból . 100, burgonyából 100, szénából 100, nap­raforgóból 109, baromfiból 100, tej­ből 114, hüvelyes-félékből 100 száza­lékra teljesítették beü'temezés Sze­rinti kötelezettségüket. Lemaradás van még a tojásbeadás tetjesitélé­ben, de ezt is teljesíteni tudják és teljesítik a legrövidebb időn belül. Az építkezési tervüket teljesítették. Háromszáz férőhelyes hizlaldát, 200 férőhelyes baromiió’att 500 férőhe­lyes tehénistállót építettek. Terven felüt egy öntözőberendezést létesítet tek villanyéra meghajtásával, mely 25 hold területet öntöz. Egy üveghá­zai 40 négyzetméter hosszúságban. 2 helyen süidőszállást építettek 100 férőhelyeset, és 1 darab 100 férőhe­lyes istállót kijavítottak, melyben a, vízvezeték beszerelése folyamat­ban van és egy héten belül elké­szül. Eredményes munkát végezlek még a növénytermesztésben is. Az őszi vetési tervüket 100 százalékra, a mélyszántást 80, a siló zást rövide­sen 100 százalékra teljesítik A gya- potszedést 99 százalékra teljesítet­ték. Úgy tudtak idejében végezni a munkákkal, hogy az idei évben szé­le« körben alkalmazták az élenjáró agrotechnikai eljárásokat s a tava­lyihoz viszonyítva megszilárdult a munkafegyelem a tsz-ben. A tavasz folyamán a ,-béta 46-os1’ árpájukat jarovizálvu vetették és így 3 mázsá­val több termést értek el. mint azol: a■ környező egyénileg dolgozók, akik a régihez ragaszkodva végezték ár­pavetésüket. Alkalmazták a pereszt. soros vetést, aminek eredmények ép. pen másfél mázsával több búzájuk termett holdanként. A lucerna tele- piüésén-él Radiciköla-oltást slka-'raaz Iák, aminek eredménye 100 száza­lékos magbeá'.iás feit és a növény ed-enállóbb lett- a különböző beteg­ségek ellen. Dinnyevetésüket gyep­kockákba jarovizáit vetőmaggal ve­tettek és 1 hónappal! lerövidítették a tenyészidejűt s így a korai pia­con szép jövedl-emre tettek szert. — Saját termésből állítottak elő hete- rózis kukoricát vetőmagnak. Anya nak Aranyözön. apának pedig a me­zőhegyest Fleischmann-íéle kukori cát alkalmazták. Az idei évben már alkalmazták a négyzetes kukorica- vetést és a pótbeporzást és így 15 mázsás átlagtermést értek e]_ Ezok-et az agrotechnikai eljáráso­kat még eredményesebbé tette az. hogy a tagság többsége becsületesen vette ki részét a termelő munkából. Az átlagos munkaegység. 220 a tsz- nél, de vannak olyanok is, akik 5— G00 munkaegységet is értek el A legjobb brigád a Gőgős Ignác, mely nek túlnyomó része női dolgozó. A brigád tagjai egész évben jó munkát végezitek, A nöp elvállalták az őszi termények betakarítását, hogy a férfiak az építésnél dolgozva bizto­sítsák az állattenyésztéshez szük­séges férőhelyeket. December 21~re, Sztálin elvtárs 73. születésnapjára vállalást tettek a Gőgös Ignác bri gád tagjai, hogy a majsai Szabad­ság tszcs őszi terményeit betakarít­ják, ezt a vállalásukat teljesítették és újabb vállalást tettek, hogy a majsai Szabadság tszcs silózását be­fejezik. Az egész tagság vállalást tett arra. hogy a tojásbeadási tervüket teljesíthessék, 50 százalékkal, járul­nak hozzá a háztáji gazdálkodásból beadott tojással. Oltyan János tehenész már 789 munkaegységei teljesített. A növénytermesztésben Süvegjártó Mihály 420 munkaegységet ért el. A tszcs-ben dolgozó családok közül D. Szabó Mihály családja vezet, mert évidéig 1.100 munkaegységet értek el hárman. Ezeknek a dolgozóknak vem lesz gondjuk arra. hogyan fog- iák biztosítani családjuk számára a ruhát, élelmiszert és egyéb szükség- íet: cikkeket. Az eddigi zárszámadás ázó mutatja, hogy annak. «Penére. hogy a tsz teljesítette mindenből ái lám iránti kötelezettségét és kifizette az esedékes adósságait szépen jut természetbeni juttatás munkaegysé­genként. Egy munkaegység után 2 kiló búza, 5*0 deka árpa. 2 kiló ku­korica, 7 deka cukor. 1.5 liter tej. tűzifa, zöldségfélék, gyümölcs, olaj jut mindenkinek aki becsületesen végzi munkáját. • Ezek az eredményed bizonyítják azt, hogy azokban a tsz-ekben és tszcs ben, ahal alkalmazták a szovjet agrotechnikai eljárások at, gondot fordítottak a munkafegyelem meg­szilárdítására és helyesen szervezték meg a munkát,, kihasználták a ter- mészeünyujitotita lehetőségeket, ott az eredmény nem maradt el és mim Icájuk gyümölcse megmutatkozik a zárszámadásnál. A tamási Vörös Szákra tsz tagjai boldogan várják a zárszámadás befejezését, mert tuda­tában vannak annak, hogy munká­juk gyümölcse meal esz. u IcrvlcIjesitcN siiierécrt Megyénkben az összes áTárni gaz­daságok csatlakoztak a sárSbesnyői állami gazdaság versenvfelhívásához. Ennek nyomán már többmiHíó forinl értékű mogíaücari’.ást ériek el dol­gozóink, Eclclig a juhéi állami gaz­daság évi tervét november 1 re telje­sítette. — A biritói állami gaz­daságban pedig 100 ezer forint meg- takarításl értek el a verscnyváüalás nyomán. A moatakaritáál űerv értek el, hogy a:z állattenyésztésben dol­gozó munkások a takarmánynorma összeállítás megváltoztatásé vall da­rabonként 0 70 kilóra emelték a hí zótlc súlygyarapodását. A tehenészek szintén a takarmánynorma megvál­toztatásával és jobb műn ka meg .szer­ve zéssel, beosztással a tehenenikén’ji fejősi átlagukat 1—3 literrel emel­ték. A budiéi állami gazdaságban ha talmas megtakarítást értek el a. há romfogatos velőgép összekapcsolá­sával, melyet 25 lóerős motorral hu­zattal: nyújtott műszakban, Lackó György traktoros, így 800 hold ve­tést végzett el. Ebben a két gazdaságban a szak- szervezet megértette, mit jelent a terv teljesítéséért foivó harc és min. dent megtett azért, hogy segítse a dolgozókat a terv teljesítéséért fo­lyó harcban. Az üzemi bizottság ve­zetősége és tagjai tettek elsősorban is felajánlásokat, A jöbbi állami gőz dóságokban, azonban ezen a vona­lon sok hiányosság van. A szakszer, vezet, melynek a szocialista verseny gazdájává és szervezőjévé kellene lenni, nem. töltötte be hivatását. — Nem támaszkodtak a. dolgozók kez­deményezésére, nern kérték ki véle­ményüket, Nem tájékoztatták őket, hogyan áll a gazdaság ^acdervtel j es i- téssel. Ez az oka annak, hogy nem ismerik a dolgozók, mit. teljesítettek eddig a sáribesnyői állami gazda­ság kezdeményezése nyomán meg­tett vállalásailkbó 1 A szakszervezet elnöke a Legtöbb állami gazdaság­ban nem tett semmit a verseny ki- szélesítése érdekében. Az alsói eperdi állami gazdaság üzemi bizottsága lia-za-mupkájára jel. lemző, hogy a szakszervezet elnöke Gyurik elvtárs, ahelyett, hogy önál­lóan és rugalmasan oldaná meg fel­adatait, azon ,,sdir”, hogy azért nem tud do’gozni, mert nera kap a párt- szervezettől támogatást. Gyurik elv. társ munkájára jellemző az, hogy nem ismeri a dolgozókat, nem ismeri a gazdaság üzemegységeit, így az­után nem is tudja eitlen őrizni a szak. szervezeti bizalmiak munkáját. An­nak ellenére, hogy az alsói eperdi ál­lami gazdaság legnagyobb üzeme me­gyénknek, még a mai n(1pig sem rendelkezik kultúrgárdávdl, mely pedig nagyban segítené a termeié*’ fokozását. Ez a hiányosság fennállt a kajmádi állami gazdaságban is. Ezek a hiányosságok abból erednek, hogy a vezetők nem tanulnak, le­becsülik az oktatást, A kajmádi UB- elnök azt a. ki jelentest tette, hogy ő azért nem megy iskolára, mert fl brigád vezető és ismeri a feladatát. Szakszervezet cink f unkc io ná r tusai ezeket a hiányosságokat számolják fel, hassanak oda. hogy a szocial&s- ta munka v e rse n y nek ténylegesen szervezői is legyenek. Állandó fel­adatuk legyen a politikai felvilágo­sító munka, mozgósítsák a dolgozó­kat a tervteljesítés maradéktalan tel­jesítésére. Pártunk c szakszervezetei bízta meg a munkaverseny szervezé­sével és irányításával és joggal var­ja el, hogy ezt teljesítsük Számolják fel szak-szervezeteink azokat a szo­ciáldemokrata módszereket, amelyet eddig alkalmaztak. Elszakadtak a dóig azoktól, nem foglalkoztak min­dennapi problémájukkal és így nem. tudják, hogyan álj saját területükön a verseny. Különösen nagy icladat hárul szakszervezetein/:re most az őszi mélyszántás, vetés, betakarítás, takarmányozás és a gépek kihaszná­lásának fokozása terén. Forduljanak bátran a dolgozókhoz, karolják fél az aladról jövő kezdeményezéseket. Tartsák nyilván a versenyváilaláso- kat és népszerűsítsék az élenjárókat. Nyújtsanak segítséget a lemaradot- taknak. Emellett foglalkozzanak a szakmai és politikai felvilágosító mun kával, vonják be a szakszervezet ak. tív ált, akiknek példamutatóknak kell lenni minden vonalon. Ennek szé­lemében tekintse minden szakszer­vezeti vezető és bizalmi hazafias kötelességének a terv teljesítését. Kovács György MEDOSZ-elniö’k Könyv jelent meg A közelmúltban jelent meg az Akadémiai Könyvkiadónál Elekes Lajos „Hunyadi*’ című műve. A könyv a magyar nép XV. századi történeté­nek központi kérdésével, a török hó­dítók elleni harccal foglalkozik. Hunyadi Jánosról Elekes könyve figyelemreméltóid, sérletet jelent egyrészt a marxizmus- j-oriinizimus útmutatásai alapján meg­írt történelmi életrajz, másrészt a szovjet történetírásban kialakult „tu­dományos-népszerű*’ stílus megterem tűsében. Miért fontos az őszi mélyszántást időben elvégezni A termesztett növényeink fejlődé­séhez tápanyagokra, nedvességre, le­vegőre, megfelelő hőmérsékletre és napfényre van szükség. Növényeink az összes tápanyagokat a. tala jból ve­szik fel a szén kivételével. Annit a levegő széndioxidjából, vagyis szén- savjábóí a napfény energia segítsé­gével alakítanak át és használnak fel sejtjeik építésére. A talajban lévő tápanyagok jó ré­sze eredetiben víziben otekxló a növé­nyek számára közvetlenül fej nem ve­hető állapotban van. A talajban levő parányi élőlények a mikroorganizmu­sok, vagyis a talaj-baktériumok tevé­kenységére van szükség, hogy a nyers tápanyagok vízben oldhatók, vagyis növényeink számára felvehető álla­potba kerüljenek. Ezeknek a pará­nyi talajbaktériumok működéséhez levegőre van szükség. Ugyancsak bi­zonyos mennyiségű levegő jelenlétét igényli növényeink talajban lévő ré­szei, a gyökerek is. Mindem éllé szük­séges, hogy megteremthessük növé­nyeink tápáiálikozási feltételeit a, ta­in j b ak tóriumok működ ésé l. z ü ks égés egy bizonyos hőmérséklet is. Bebizonyított és ismert tény. hogy a tmu észté a növényeink fejlődés1' általánosságban mikig a fejlődésüket befoivásu.ó említeti tényezők közül ahhoz igazodik, amelyik y legkisebb mennyiségben van jelen. Hiába van tehát bőségben tápanyag, ha hiányzik a lápanyag felvételéhez szükséges víz: vagy hiába van kellő mennyisé­gű vjz. ha a hőmérséklet vagy a fényenergia kevés. A növény fejlődé­se és terméshozama elsősorban a resi­de-kezesre • álló vízmennyiséghez, má­sodsorban pedig a. hőmérséklethez, illetve a napfény megszabta körül­ményekhez igazodik. Ezt Viljam&z, a nagy szovjet tudós bizonyította be, — ha a növény fejlődését befolyásoló összes tényezőket egyidejűleg egymás sál összhangba sikerül hozni, a ter­mések is ennek arányában óriási méretben a mostani fogalmainkhoz mérve szinte korlátlanul fokozható. A mi éghajlatunk, illetve adottsá­gaink mellett leggyakrabban a növé­nyek fejlődési ideje alatt a tulajban rendelkezésre álló nedvesség elégte­len. Vagy legalább is szűkös volta az. ami a termések kialakulását meg­szabja. sajnos jelenlegi módszereink és felkészültségünk mellett általában igen alacsony színvonalú. Azonban, ha közelebbről vizsgáljuk meg ezt a kérdést, rögtön kiviláglik, hogy nem is annyira az a baj, mintha nálunk kevés lenne a csapadék, hanem in­kább az, hogy a csapadék eloszlása rendkívül kedvezőtlen, A csapadék jelentik? részben ősszel és tél folya­mán kerül a talajba, amikor a nö­vények életműködése a iegtevékc- uye-bb akkor csak kevés esik. sőt meglehetősen gyakoribb az idei év­hez- hasonló remik ívű' száraz késő tavaszi és korai nyár elejei. A rendelkezésünkre álló át rágós. 5—6ÍHJ millimétert kitevő évj csapa­dék sokka’ jobb termésátlagok déré­sét tenné lehetővé, mint ami ez idő- szerint van nálunk. Minden esetben a nedvesség tárolása és annak meg­őrzését- a jó őszi mélyszántással tud­juk elérni. Az őszi' mélyszántás az, remi biztosítja az ősz.j és téli csapadék megőrzését növényféleségeink számá­ra. Ezért az őszi mélyszántás leg­alább 2*5 centiméter mély legyen, hogy minél több vizet tároljon a be­levetendő növényeink számára. .vasbot-ék g fsfcfeimpuid 6cfkü(!

Next

/
Oldalképek
Tartalom