Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-12-06 / 286. szám

TOLNAI TOLNAMEGYEI l\. ÉVFOLYAM. 28«. SZÁM Aíi.\ •>»* HLLEii' YJLÍ6PROLETÁRJAI EOyeSÖUtTEK! A MAI SZÁMBAN: A SaovjetturW TV, »mámat békéért «kelletének üdvöalrte J. V. Srtíilnhnr '2. o.l — Az F..VS2 közgyűlésének decem­ber 3-i öiésr (tt. o.1 — Belgrádi nudtnztánusuU (2. o.) — S iaitiáfl Vörös S*ikra isz zárszámadása a jó munka eredményét tükrözi (3. o. — Falusi propagandisták la. {vasztala leseré j<- ;:l. o.l — Sztaháoovista falazási bemu­tató 'JMnrfhelyen 4. o.l — Leleplezett csaló kulákokat ítélt el a bíróság 4. o.j — Pótoljuk a lemaradást at \ ö®zí >nmikakJb:»n 1. n.) LAPJA SZOMBAT, 1U.VJ DÉÉt UBl,«< » VI la üti gazdaságai ok a íervelőkészíld érleli ezlet sikeréért Gero elvtárs beszámolóid nyomán Fokozzák munkájukat a Szekszárdi Árvízvédrlmi dolgozói A Magyar Dolgozók Parija Központi Vezetőségének. 1952 no­vember 29*i ülésén Gerő Ernő elv társ beszámolójában rámutatott a mezőgazdasági termelés alaku­lására 1952. évben és megszabta feladatainkat az 1953-as gazda­sági évre. Állami gazdaságaink Gerő elvtárs beszámolója nyo­mán már úgy fogjanak hozzá a terv készítéshez, hogy az eddigi­nél sokkal nagyobb körben al­kalmazzuk a fejlett agrotechnikát, növeljük a talajerő fokozását és gondoskodjunk az állattenyésztés 1 fejlesztéséről. Állami gazdaságaink már előre gondoskodjanak arról, hoqv a tervkészítés sikerének érdekében a Központi Vezetőség ülésének út mutatása alapián minden lehető­séget használjanak fel, hogy a jövő évi termésünk fokozódjon, és az idei esztendőnél sokkal eredményesebben fejezhessék be a gazdasági évet. A 1 elkészítés­nél elsősorban is támaszkodjanak a dolgozók kezdeménvezésére és javaslataira, mert azok a termelő munkában, a gyakorlatból men­teit tapasztalatokkal nagyban elő segíthetik a tervkészítést és ezen keresztül hozzájárulnak a gaz­daság jövedelmezőségéhez. Ezért hívjanak össze tervelő- készitő értekezleteket, ahová hív ják me- a főáüaítenyésztőket, lő agronómusokat, technikusokat, brigádvezetőket, a le-fíobb dolgo­zókat, s mindazokat, akik élen­járnak a termelésben. Ezek a dol­gozók nyújtsanak támogatást ja­vaslataikkal a terv sikeres elké­szítéséhez, Vigyázzunk azonban arra, hogv a tervélőkészítő érte­kezletek ne laposodjanak el és csupán a hiányosságok felvetésé­vel foglalkozzanak dolgozóink. A hiányosságok mellett vessék fel azokat a módszereket, mellyel jó eredményeket értek el, mutassák meq, hogyan t.udták elérni az ered ményeket és honvan lehetne ezt a jövő nazdasági évben alkalmaz ni az állami gazdaság területén, k dolgozók javaslatainak alapián vegyék figyelembe azokat a rej­lett. tartalékokat, melyek eddig kihasználatlanul álltak eqy-eqv gazdaságban. Nézzék meg, ho­gyan használták ki a rendelkezé­sükre álló géni és fogaterőt. ho­gyan szervezték meg a munkát, a brigádokat és a munkacsapatokat. Egyes gazdaságokban a brigádok megszervezése és a területkiosz­tás csak részben volt meg. Von­janak párhuzamot, hogy mi a különbség azon a területen, ahol szervezett formában hajtották végre a munkákat, vagy ott, ahol csak spontán, szervezetlenül folyt a munka, A tervkészítésnél vizsgáljuk fe­lül, hogyan gazdálkodtunk az 1952-es évben, jövedelmező volt-e állami gazdaságunk, vagy defi­cittel zárult. A tervelőkészítő ér­tekezlet vizsgálja meg. mi volt az oka a ráfizetésnek, hogyan tud­nák a hiányosságokat kiküszöböl­ni. vagy ha eredményesen zártak, milyen módszerek tették lehetővé a jövedelmezőséget. Az értekezlet foglalkozzon az állattenyésztés kérdéseivel, vitassák meg ezen a éren is, hogyan lehetne olcsób­ban fejleszteni állattenyésztésün­ket és az állati termékek növelé sét fokozni. Ennél a kérdésnél fi­gyelembe kell venni az egyes élenjáró állattenyésztési dolgozók módszereit, amire példa van a tol naszigeli és a sárközi állami gaz da.Ságokban. A tervelőkészítő értekezlete­ken vitassák meg a szakemberek a brigádvezetők és az élenjáró dol­gozók, hogvan hasznosították az állami gazdaság területén lévő szervestrágyát, mert a tapasztalat ízt mutatja, hogy legtöbb helyen kihasználatlanul hevernek a gaz­daság udvarán és nem egy helyen a kilugozódás veszélye is fennáll, annak ellenére, hogy egyes föld­területek inár rég nem voltak trágyázva. Az idei tapasztalatok nyomán vitassák meg, hogyan fogják csökkenteni a betakarítás­nál mutatkozó veszteségeket, me­lyek megmutatkoznak- méy nap­jainkban is nauy általánosságban. Azokon a területeken, ahol lehe­tőség van az öntözés bevezetésé­re, használják ki ezeket az adott Ságokat és vezessék be az 1953-as gazdasági évben. Ennek érdeké­ben ki kell használni folyókat, ta vakat, csatornákat, mert ezzel nagymértékben kiküszöbölhetjük az aszályt. Figyelembe kel! venni a terv- előkészítő értekezleten, hogy a gazdaság milyen formában tudná legjobban megoldani a saját; ön­ellátását, ami az idei évben ke­vés áll'mi gazdaságban volt ta­pasztalható. Azok a gazdaságok, ahol felismerték hatalmas jelentő­ségét és jövedelmezőségét, ott sa­ját maguk termelték meg az üze­mi konyhához szükséges zöldség­félét és egyéb élelmiszercikkeket, mely napban el őr eaí tette a gaz­daság jövedelmezőségét. A gvapai állami gazdaságban megtartott tervélökészítö értekez­let már részben foglalkozott is ezekkel a kérdésekkel, de az ér­tekezlet fő hiányossága az volt, hogv kevés olvan kezdeményezés és javaslat született a ' dolgozók között, ami a tervke" -zitést előse­gítené és a jövő évi termelést olcsóbbá tenné. Az értekezlet túl­súlyban a hiányosságok feltárásá­val foglalkozott, pedig a qyapai állami gazdaságban is vannak eredmények és olyan dolgozók, akik munkamódszereikkel az idei évben is nagyban elősegítették a gazdaság tervteljesítését. Ezért arra veervék az irányt gazdasági funkcionáriusaink, hogv jó ké­szítsék elő a tervélökészítö érte­kezleteket. Ennek érdekében jó felvilágosító munkát fejtsenek ki, hogy minden egyes élenjáró dolgozó jól felkészülve-, hasznos javaslatokkal segítse a tervkészí­tést. Az állami gazdaságok pártszer­vezetei már előre politikai felvi­lágosító munkát fejtsenek ki. A MEDOSZ pedig segítse a párt- szervezetek munkáját és szervez­ze meg már előre a dolgozók kö­zött a szocialista munkaversenyt, mely szintén hatalmas lendítő erő a termelés fokozásában és az ön­költség csökkentésben. Ez a ver­senyvállalás ne csak papíron ma­radjon, hanem gondoskodjanak arról is, hogy azok a dolgozók, akik vállalást tettek, azt be is tartsák. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol jól szer­vezték meg és állandóan felszínen tartották a szocialista versenyt, ott eredményesen teljesítették gazdaságaink a tervet, ott jöve­delmezőbbek az állami gazdasá­gok is, mint ott, ahol ezt elha­nyagolták. A jólszervezett ver­seny nyomán lett élüzem a tol­naszigeti állami gazdaság is. Az ürgevári állami gazdaságban pe­dig, ahol a versenyszellem ella­posodott, ott elmaradlak a mun­kák és utolsóként kullogtak a ver senyben a többi állami gazdasá­gok mögött. Ha a pártszervezet és a gaz­daság vezetősége, valamint a ME­DOSZ vezetői szívügyüknek te­kintik a tervkészítést, akkor min dent megtesznek annak érdeké­ben, hogy az 1953-as gazdasági évre olyan tervet készítsenek a dolgozók bevonásával, melyet végre is tudnak hajtani és ami az állami gazdaságokat hozzásegíti a termelés tokozásához és ezen ke­resztül jövedelmezővé válnak. V Szekszárdi Arvizvédelsni és Fo- lyamszab&yozá&i Hivatal do’-gozöj ha­l.i nas le.kese-déssél végzik tervük teljesítését. A hr.igáds'k egymással pá­ros versenylón vetélke&JjÉík, ki tud többet termem, ki tudja nagyobb eredményével elősegíteni még jobban a terv teljesítését, A november 7-i yállr+ások teljesítése után fogadalmat tettek o hivatal különböző műnk,a- tit\vein 56vő brigádok az éves t-erv lúIleljesitéséK'. A Karászi-foki munkahelyed * sztaháuoViíita kubikos brigádok no­vember 7-én már befejezték a* éves tervüket, és fogadalmat let­tek, hogy teljesítményüket álban itóan a .szíahánnvista színt felett tartják. Kiemelkedő eredményt ért el vállalása teljesítésében a hátai Mles'urrn-brigád. Ez a bri­gád a tervét IBM százalékra tel­jesítette. Termelési értekezleten a -dolgozók újabb fcngüdal.mat tettek arra. hogv Sztálin elv-társ 73-ik .születésnapját újabb kiunagaá.ó eredmény elek el kö­szöntik. A bála: Micsurin -brigád fo­ga dal-ma' tett, In gy a december 81-ig ütemezett munkát december. *31-re el­végzik. A Búke-lmgnd hasonló foga­dalmat lett. A Sió-part biztosításánál dolgozó Zsebe, Nagy és lis'oglh ku­bikos br%úd<4c vállalták, hogy a nó- vem,béri tervet 5 nappal a határidő ékíti befejezik. Vá iliaí; fisukat már tel­jesítették és most újabb fog ad aim a t tettek a december havi terv túltelje­sítésére, A Hivatal műszaki dolgozót arra tettek fogadalmat, begy a zavartala­nabb muokőmenethez minden szük­séges döf*, tét élt biztosítanak és egy­ben feiikészüíiitek az 1953-as évi tor' megkezdésére. A hivatal arknLniszlna­tív dolgozói pedig arra vállaltak kö- .ele/ettst'wi. hogy az évvég.: le tarozás sikeres elkészítése érdekében napra­kész »11* portban tartják a különböző könyveléseket. Nagyban hozzájárni az ereőtm-ónyek eléréséhez az, hogy a hi­vat a üban rendszereset) tartanuk sajtó­értekezleteiket. amelyen cgv-egv dol­gozó beszámol a hét nagyobb politi­kai eseményeiről. Legutóbb Morvái György tartóba h 'sajtóbeszámolót. Bes/ámolójál élénk vita követte, mert n agy jelentőségű dolgokról beszéd.. El­mondta, hogv milyen feladatok vár­nak Gerő elvtárs beszéde nyomén a? Árvízvédelmi Hivatal do’gözóira. Versenyre hívom Tolna megye gépállomásainak a ezeto mechanikusait Halár János, a difoassetttgyörgyj gépállomás mechanikusának versemk»hívása Az 1951 52. évi téü váp ja vitául versenyt a d-tmoazentgyörgyi gépál­lomás nyerte meg. Nagy dicsőség volt ez a győzelem a gépái'Iomásnak de nékem, a vezető meclvartiífcu®n.-ak is. Már a műi,- évi gépjavítás befe­jezésékor elhatároztam, hogy az első helyet nem adom át sorikiricik. Ezért most a. gépjavítá-si kampány ínegácesdésc előtt szflK&alUsua verseny re hívom. tji Tolna megye vaíiá'ineny nyi gépá'Iiitorhásának vezető mseba- nik-uéait. a következő versenysze-m- p o n-t o ti f így aeinbevéí el éve!, ■j A téli gép javítási munkáikat a * kftirz-ött ha tár-idő ed ott öt nap pa-i előbb befejezem, 1953. február 10-ig a te;« gépjavítást tél-jes-en hi­J báliánul végzem'— beleértve jps erő­én munkagépeket is. — Biztosítom, hogy a feiüiífviiggál'ó bizottság a *éM gépja-vítéa után;, szem'én 100 száza­lékos javítással tudja átvenni az erő. éd Triu-nitoag,épeiket. í) Az í.-nv-agstakarékGsság ; -ró,a “ * a tervezett keretet még 15 saáaa!é’xloa-l csőinken tern. Erinek el­érését úgy tudóim végrehajüaíii, hogy heszméd r.iik-atrészeket javíttatok ki. 9 A munitcafegyeieTO meg.sz.ii'ár­• d'tásaval és í elvileg o.~itó po. litükíad munkával odahato-k, hogy a tervezett időbér kereten kívül túl- lépésem nem lesz. | A téli po !>itálkái és szakmai ok tatásokat úgy szervezem meg, hogy azokon minden dolgozó á' an- doon rósztvegven Óda-hatok. hogy az előadások a dolgozók részére könnyen meg,érthetők legyenek, hogy a hallgatók legalább 30 sz&ot- !#r-n kt'űnőr'n vfesgáxzon. r Mim legtöbb muhikégépeket: . az ekéket a Szovjetunió fja-k- j tor- és • gépálÜomÁsáina-k tapasstalataí í a'Apjáíi; a.z afcéfejek bemérését eke- j beááfí tói apón végezzük, az ©kevasa- ; kát ped-ig ekevas élező seblón a’.hp- j járt,- élezzük. / Mindén kijavított erőgépre a. i *-'• már beszebzeM számokat fel. I erősítőm. a raegíeleio számokat az j erőgép törzi-ikönyvbe belevezetem, va lig.mLú.r az e-rőgiép törzskönvvet sza- bálvszerűen a javításnak megfel-fc’l-ö- &a kitöltőm. Az erőgépei teljesen ’ ssétszsreij-ük áívi.-asvgákás és javítás ' céljából. Minden hűtőt á-tadakítunk. | hogy a sorozatos hűítöfolyasokat ez- j zol is ki'küsrzöböljük. "a T ormo 1 o&z&ve *k e zfein!-; ré­* - száré- biztosítok n-égv clarab ta- aj.slrnR'ó; a tav-asaú múnicá „k v駫é«éHaez. A simltái bit P'h asznál-t rmvagíbó! á'EiUjiik. c ő olyan miér­í,ékben, hogy az erőgép kapacitása ki Legyen hsusanÄlva. Ezt a versen ykL’n.ívásomat Sztálin slvtá-rs 73. saülctá&napjá»vak tisztel«, téré teszem meg. Remélem, hogy megyénk valamennyi gépállomása elfogadja a versenykihívást és foko. aott jó murikáva! fogja erősíte-ni har c unká t a béke megvédéséér t és szó - ckwista huzári.c boldogabb jövőjének építéséért. Határ János vfez, meehanrkus-, Dunaszcintgyörgy, ÁA-tG. vascyOjtö napok nnm Harminckét úttörő brigád indul harcba vasárnap fi vasgyiijlésért Megyénkben, megkezdődőU a Vas gyűjtése. Fiataljaink nagy lelktr síeléssel még az időjárással is dacol va, szorgalmasan gyűjtik a vasat, mart az q életüket is szebbé, boldo dagúbbá varázsolja okkor, ha az ál­taluk gyűjtött vasból új gépek, szerszámok és egyéb közszükséglet; cik­kek válnak Topa uh-társ a bonyhádi járási DISZ bizottság titkára elment az iskolákba, felkereste az úttörőket és elmagyarázta nekik, hogy mikép. pen lehetne a legnagyobb eredményeket e!érni a vüsgyüjtésben. Az úttö­rő pajtások lelkesítő szavait mog ér tették és magukévá tették. Elhatároz' ták, hogy Vasgyüjtő Napok első v*s űrnapján harminchat úttörő brigád keres-; te! Bony hód község lakosait, hogy eleget legyen a DISZ Központi Vezetősége határozatának és ft Vas gyűjtő Napokat sikerre vigye. Kerékpár, rádió, szánkó, nylonkabát és íutballabda a N &S2>iijló Napok jutalom tárgyai között Konyhádon és S*ekszárdon rgya*- ón! igen sokan állanak meg a MÉH Vállalat jutafom kirakatai előli. Ugyanis a .MÉlf Vállalat Konyhádon és Szekszárdim az ék-Ejáró ycsgy üjtők nek közel 10 ezer forintot fog kiosz­tani. Érdemes tehát a vasat gyűjteni vemesak a haza javára, hanem a magad hasznára is. A sok jutalom tár gy között vau rádió, kerékpár, köny­vek, töltőtollak, esavsrirohok, últöríi és diáksapkák, nyloukabát és ki tudná fe.fsorohai még mennyi, sok ér*« kos közszükségleti cikk. Mindenki meg nyerheti a* értékes díjat, e.sak azon keli lennie, hogy a legtöbb vasat és fémet vigye be * MÉH telepét«■ vagy a mozgó átvevöhetyékpe. Aki tehát srép «.járulékot nk»r- gyíi.itsöo -sok v sok fémet. 5 UU\ Ksssíi h iszes f8(?jánfás9 deßsraber ?l*re, S; álin elyiárs szufeiésnapára Mi. a fadd: Kossuth termelőesoport tagjai vállaljuk december St-re, hogy a z ég-ész éves állat tenyésztési tervün­ket sertés és rva«marhaáíSoonány- aál- lú-lteijesftjük. Szarvasmanha- tenyésztési tervünkét 102 százalékra teljesítjük, sertéstfrrvün.ket j>cdfg 105 száz a;Akra. D«camber 21 -re leadunk 13 darab hízóttsertést, állap 126 kilós súlyban. Ka r orn f :>bon <! á a i kötele z e t tsépúin k n ek december 15-re 1<Xí száza.'ékbaii ele­get teszünk. Silótervünket az előírt 200 köbmétert, novétvvber 30-ra telje­sítjük. Vállaljuk továbbá, hogy a fejéri át­lagot, — a jelenlegi 7 i!it ért — 9 liter­re felemeljük. Vállaljuk azt, hogy szarvasmarháin­kat egész télen át jó termelő erőben tartjuk úgy, hogy a termelést emel­jük ez mellet!. A megi’é-vö lucerna* készletet feklará!tatjuk és úgy etetjük állatainkkal'. Ameddig cvaílr a* időjárás megenge­di. legelőre járatjuk állatainkat. A tél folyamán az áklattenyésztési dol­gozók ’ brossurákon keresztül eVojá- íitják az élenjáró szovjet állattenyész­tők módszereit. A takarmánnyal « lep,an zd a sávosa b­ba,«. bánunk és megakadályozzuk azt, hogy a legkisebb mennyiség is veszen­dőbe menjen. Ezen felajánlásunkhoz felhívjuk a megye valamennyi tszcs-it, hogy csat­lakozzon. Fodor György párltit&ár (witsrler Pátiét tsfíjs elnök l akács áHat good ózó Katona La,|o> álla! gondozó Nagy SfíbáJy sortésgondozó Versenyben a megye fásítási tervéneic teljesítéséért A megye 1952, éri őszi fásítási terve 218.2 hektár, mely 370 katasjptrúlvs IroMat tesz ki. A fáritarsdó terüiettíken s tslajdő- .kcszílési munkák (szántás» tárcsa zári a gépállomások «cgitsógórc!'. inept őr téntek, A fásításhoz szükséges cseme­téik szállítása még folyamatban van. A fásítási munkák mielőbbi befe­jezése érdekében s. községi tanácsok, és a termelőszövetkezetek versenyre hívták k.i egymást. Báta község vál* la MA. hogy novéanber 25-rc befejezi fásítási tervét, ugyanakkor versenyre hívta ki * megye valamennyi, kőzsé*

Next

/
Oldalképek
Tartalom