Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-07-13 / 163. szám

IMS JtTLTOS IS N R P T. 6 7 Júniusi tervüket 141 ssúxalékra teljesítették a Paksi Konzervgyár dolgozói A Pafcrf Kaarerrgryéj knpuja met test hatalmas fekete tábla ál, rajta tegtfölűl a tegiutolaó hónap tervtoje sftése. Büszkén díszeleg a zscnórírá«- sai feRírott szám is hirdeti, hogy az elmúlt hónopban ismét jól dolgoztaik a konzervgyáriak, tervelőirányzatu­kat 141 szé,zajl/ék.ra tolijesátettték. Két és fiél hétig tartott a meggyszezon. Ez aiafct ez idő alatt több, mint 100 vagon meggyet dolgoztaik fel an­nak ellenére, hogy a meggy későn érett, de eBair-ány zatukat telj esi lent tudták, a határidőre fel tudtak dolgoz ná mindéin beszállított gyümölcsöt. Az üzem most tért át a sárgabarack fel­dolgozására. Ezzel egyidőben külön­féle zöldségek eltevésével is foglal­kozik. Nagy lendületet adott a dolgozók­nak a koreai műszak megrendezése, mert a terv telje;ílésében soha nem látott eredményeket értek ét. Alig volt egy-két dolgozó, aki 100 száza­lék alatt teljesített volna.. Ez is csak azoknál fordult elő. akik pár napja, hogy az üzembe kerültek dolgozni. Nap, mint naip újabb és újabb ered­ményeket érnek el a Konzervgyár dolgozói. Nemes versengés alakult 'ki az egyes brigádok és dolgozók kö tett, hogy ki lesz az első a koreai műszak alatt. Egyes üzemrészenként az első öt napi kiértékelésnél az eredménv a következő volt: barOck- lelezésnél Biró Adtaíné 136, Kmmenik Lajasné 129 százalékot teljesítettek. Meggy mag ozásnál Németh József né és Szabó Dánielné 106 százalékai telje­sítettek. Velőgyártásná: Nicki Ro­zália 170, Famadi Ferenc 170 a lé darakásná! Borsi Júlia 133, Tumpek Erzsébet 134 százalékot teljesítettek. Az egyéni dolgozók teüjeeítménye mö_ gött nem maradtak ©1 a brigádok sem. A bárom legjobb brigád között nemes versengés alakult ki a meggy lé gyár­tásnál. Pritz Gyufa brigádja 191. Somogyi József brigádja 190 és Simon. j‘Madár brigádja 179 százalékot telje­sítettek a koreai műszak alatt. Szorgalmasan dolgoztait a lakatos műhelybeu sz üzemfenntartók. Köztük siirög-forog Pataki elvtárs, a feltaláló is. Éppen az 5 barack felező gépének egyes alkatrészért készítik, hogy a legrövidebb időn belül kipróbálhas­sák és megkezdhessék sorozatgyá-rtá- sah Az előzetes jelek ctzt mutatják, hog,y nagyszerűen bevál ez a gép a termelésben, több dolgozó munkáját fogja majd helyettesíteni. Nagy elő­szeretettel beszél Pataki elvtá'rs erről a gépről, ugyanilyen le kesedésseu kí_ sérik dolgozó társ-ai nagy figyelemmeli, hogy tökéletesedik napról-napra az új barack felező gép. A sdker biztos, hogy így sem fog elmaradni. Az előb­bi találmánya, a meggyszártépögép jól bevált, több mint 50 dolgozó ezaiba dúlt fel ettől a „piszmogó“ munká­tól. Mo®t ven a munkának a dandárja a Pakad Konzervgyárban, most a nyá­ri szezon alatt. Ez alatt az idő alatt a pártszervezetnek és a szakszerve zeti bizottságnak még éberebben, még jobban kell dolgoznia, minit eddig. Az eddigi tapasztaljatok azt mutatják, hogy amit joggal el lehet várni a pártszervezettö1. és a szakszervezeti bizottságtól, azt megtette, mozgósí­totta a dolgozókat a terv maradékta­lan teljesítésére. Erről beszélnék a legutóbbi gyűlésekről felvett jegyző­könyvek. De nemesek ezek, hanem magúk a dogozók is, amint szorgal­masan végizik munkájukat, vidáman besízélnetk tervük teljesítéséről örül nek elért eredményüknek. Harcba in­dultak a III. negyedéves terv teljesí­téséért. Alkotmányunk ünnepére az üzem valamennyi dolgozója szocia­lista kötelezettséget vállalt, ami bizto­síték arra, hogy a következő hónapok tervelőirányzatait még nagyobb szá­za ókban tudják teljesíteni. Miért nem vonják be a nőket a munkába a diósberényi Vörös Csillag tszcs-ben A diósberényi Vörös Csillag tsz es­nél lemaradás mutatkozik az aratás, tarlók ántás és a másodvetésü növé­nyek elvetésénél. A lemaradás oka, hogy a tszcs vezetősége és tagsága neon tette magáévá a minisztertanács határozatát az aratás, betakarítás és csépi éssel kapcsolatosan. Ez megmu­tatkozik még Virág András üzemi párt titkárnál elvtársinál is. aki ahe­lyett, hogy jó felvilágosító munka mellett személyesen mutatnia példát, ö maga is elmaradott gondolkozással hátráltatja a tszcs fejlődését és meg­erősítését, A legutóbbi tszcs gyűlésen, Molnár István traktoros, aki egyébként a tszcs tagja, felvetette, hogy az aratás és betakarítási munkáik érdekében fo­kozottam kelj bevonni a családtagokat és a nőket a termelő munkáiba. Erre a felhívására a tagság magyrésze haj- iámtió volt, hogy a családja a íszcs- ben dolgozzon, de egy része nem. Virág András üzemi párttitkár maga is azt a kijelentést tette, hogy az ő felesége ugyan nem , szed markot senki után. Erre a kijelentésére Molnár István, traktoros rámutatott Virág András üzemi párttitkárnaik arra, hogy ez helytelen, mivel a tszcs a tagság tu­lajdona, mindenki a sajátjában dolgo­zik. I>e rámutatott arra is. hogy a múlt kapitalista társadalom ide­jén Magyarországon mindketten. Virág Andrással egtiiit dolgoztak az órásáénak fillérekért és ürültek an na, ha néha feleségeik és csa­ládtagjaik is dolgozhatnak jó­formán éhbérért, A diósberényi Vörös Csillag tszcs tagjai közül többen elfelejtik azt. hogy a nők bevonása nélkül nem tud­ják eredményesen elvégezni sororelevő munkájukat és nem tudják megerő­síteni a tszcs-ket. Ez a nézet még mindig megmutatkozik a tszcs-nél, aani meg is látszik, úgy a növényápo­lás, mint az aratás, taglóhánrt&s és másodvetésü növények vetésénél. A pártszervezet titkára és a ve­zetőség, ha felszámolja ezt a hely­telen álláspontját, még behozhat­ják lemaradásukat és eleget te­lidnek a minisztertanács határo­zatának, mely elősegíti a diósberényi tszcs megszilárdítását és fejlődését. Ennek érdekében a diósberényi tszcs asszo­nyainak szívós harcot keli folytatni azért, hogy őket is bevonják a munká­ba és ugyanúgy, mint a férfiak, ők is mimikájukon keresztül segítsék elő a tervek mielőbbi teljesítését. Ä tolnamegyei MNDSZ-szervezetek jó munkát végeznek a koreai gyűjtéssel A tolnai MÍNIDSZ szervezetek jó munkát végeznek a koreai gyűjtéssel. Dombóváron a lelkes nőnevelők a reggeli és az esti órákban keresték lel a. dolgozókat, a két napi- gyűjtés ered­ménye közei 1200 forint volt. Bony­hádion 1200 forntot gyűjtöttek össze áz üzemeken kívül. A kis ve jkei szé­kely telepesek 300 forintot, kis Sár. szeutlőrin.e község dolgozó parasztjai pedig 38-0 forintot adlak a gyűjtés el­ső napjaiban, A györkönyi ..Béke“ tsz. tagjai kollektíván 1000 forint értékű bélyegei vásároltak. Madoesán az asz. s’zonyok koreai munkadélutánok ke­retéiben, meleg takarókat kőinek a koreai gyermekek részére. Beszélgetés Szécsi elvtárssal “ r» 1 a „November 7“ Erőmű építésvezetőjével Egy szekszárdi diák (eljegyzései Amikor az irodába léptem, rögtön megismertem. Ma­gas, öszhajú, ldssé szikár ember volt, meleg, barna sze­mekkel. Beszélgetésünk sorún elmondotta, hogy 1951 elején kezdték el építem az Inotai Erőművet. Maga a telep sziklás falai erdős helyre épült. Az épületek szinte pillanatok alatt nőttek ki a földből és nem frázis azt mondani, hogy másnap már alig lehet ráismerni a teg- napi munkahelyre. Volt úgy —■ mondta. — mikor 100 120 vagon építőanyagot is befalaztak. A munkások tud­ják, hogy önmaguk javára dolgoznak. Ezt. bizonyítják a különböző munkafelajánlások és ezt bizonyítja az a lel. kesedés is, amivel bekapcsolódtak a koreai műszakba. Maga az erőmű — folytatta tovább Szécsi elvtárs, — a gyenge minőségű várpalotai, szénre épül Ela kész les7 teljesen, akkor napi több, mint 300 vagon szenet fog fogyasztani. Az erőmű tulajdonlcéppen egy körhálózatba kapcsolódik be, ami az egész ország területén áthalad- Eía valamelyik erőmű esetleg felmondaná a szolgálatot, akkor a többiek minden erőfeszítés nélkül tudnak he­lyette áramot szó gáltatni. Ez a körhálózat a teherel­osztást van hivatva megkönnyíteni. Az erőmű által ter­melt energia két részre oszlik. Az egyik a saját szük­ségletet és az „ahikoló“ áramszükségletét fedezi, míg a másik az országnak szállít. A hal gépegység közül, ami az áramot fogja termelni, három, már működik. Ezek annyit termelnek, hogy ha mind a hármat Pestre vezet­nék, akkor el tudná látni egész Budapest és Csepel áramszükségletét is. Az erőmű, mint ilyen, rengeteg vi­zet használ fel Percenként ezer litert. Ezt a hatalmas tö­megű vizet egy Közép-Európában. is egyedülálló forrás­ból, egy úgynevezett ,,karsztkut,l-búl nyerik. A kút. 00 méter mély és 513 méter hosszú csatornák ágaznak ki belőle a föld alatt. Ezután a munkásokra terelődött a szó. Szécsi elvlárs elmondotta, hogy a szovjet tapasztalatok felhasználásá­val építik a magyar és csehszlovák dolgozók az erőmü­vet. Különösen nagy elismeréssel nyi'atkozott Szécsi elvtárs a cseh munkásokról. Kérésemre elmondotta, hogy a csehszlovák dolgozók a mi nagy ünnepeinkre is tettek felajánlást. Megértik és átérzik annak jelentősé gét, hogy csak együtt és közösen, lehet résztvenni a bé­kéért, folyó hatalmas nemzetközi harcban. Emellett ál­landó tapasztalatcserén adják át tudásukat a magvar dolgozóknak. A csehszlovák munkások — folytatta Szó. esi elvtárs, — legszebb példáját mutatták a nemzetközi proletár szolidaritásnak. De nemcsak az állandó munkások hanem a szünidő alatt ott, dolgozó diákok js nagy segítséget nyújtottak az építkezésnél:. Ök a lehető tegjobb időben jöttek Nagv munkáshumnyaJ küzdöttünk, amikor a lelkes fiatalok megérkeztek. Ezek átérezték annak jelentőségét, hogy ez az építkezés a miénk, nekünk építjük és eljöttek iné dolgozni Szekszárdról. Dombóvárról. Gyönkről a Hala lak, akik mind segítették építeni hatalmas békeniuviin két. A szekszárdi diákok közül kiemelkedik a Valter és Tímár brigád, munkájukat jó\ megszervezték és úgy harcoltak a tervük teljesítéséért. A vezetőség — mondotta Szécsi elvtárs —, igyek­szik biztosítani a dolgozóknak a szociális normákat és a kulturális igényeinek kielégítését. Meleg és hidegvizes fürdők, egészséges, tiszta szállások, népboltok, sportpá­lyák. tornaterem, kultúrotthon, áll a dolgozóié rendekké zésére a munkaidő után Sajnos, kullúréletünk még egyelőre fejletlen, — fe­jezte be a beszélgetést Szécsi elvlárs — de egyre tavuk Nagy segítségünkre vannak azok a budapesti, székes- fehérvári és a többi más helyről érkező kuitúrcsoporiok. akik_ mind azon igyekeznek, hogy még kellemesebbé tegyék az ott dolgozók számára, még nagyobb kedvei adjanak hatalmas békeművünk építőinek, az i nótái Erő mű építőinek, tervük teljesítésében, a békéért vivőt! harcban. NAGY ZOLTÁN a szekszárdi gimnázium tanulója. A szekszárdi kereskedelmi dolgozók jólsikerült ankéton vitatták meg a hiányosságokat Ä szekszárdi Kereskede mi és Pénz­ügyi Dolgozók Szakszervezet ének kuk lúrtormében a Nép bolt Válifolat, a Vendéglátóipari Vállalat, a Kenyér­gyár és a földművesszövetkezetek dol­gozói ankétet tartottak. Az ankéten megvitatták azokat a feladatokat, me­lyek a munka jobbátétee érdekében a legsürgősebben meg kell javítani az elkövetkezendő időkben. A beszámo­lót Putz Ferenc elvtárs, a Szakazerve. zetek Megyei Tanácsának elnöke tar­totta. Beszédében foglalkozott az egyes vállalatok eddig végzett mun­kájával, elért eredményeivel és a me ne‘„‘közben felmerült hiányosságokkal Többek között a következőket mon­dotta: „A kereskedelmi dolgozók pár­tunk és kormányzatunk 1951 decem­ber í-i határozatának végreh0/fásában komoly munkát hajtottak végre, de ez nem tartott sokáig, a lendület vissza­esett. Nem látták el a dolgozókat olyan megfelelő mennyiségi és minő­ségi áruval, mint amilyet a fejlődés megkövetel. Az sem kielégítő, aho- gyan az alkalmazottak a vevő dolgo­zókkal bánnak. Nem egy esetben ud­variatlanok, rosszul számolnak, vagy becsapják a do'gozókat hibás mérés­sel vagy más több hasonló módon.“ Nagy hiányosságok vannak kiske­reskedelmi válfialaíainknáij. Különösen a Vendéglátóipari Váljaiéinál és a Kenyérgyárnál, ahol nem a ieghigié- nikui-abb a felszolgálás, nem a legtisz. lábban elégítik ki dolgozóink megnö. vékedett igényeit. Például a Kenyér­gyárban l ősziét nem rendesen szúitáfk ják- így madzagdarabok és más nem kívánatos szemét kerül a kenyér közé. Ami még a legsajnáltatosabb. hogy a kenyérgyártól nein jött él sen­ki erre az értekezletre annak ellené­re, hogy a munka további megijavitá- pában nagy szerepet jelentett volna, ti a meghallgatják a népi»ltok és föld- müvessző vet kezetek dolgozóinak vé_ keményét az általuk gyártott áru­ból.“ Beszéde további részében Puiz elv- társ megszabta azokat a feladatokat, melyek a kereskedelmi dolgozók előtt, állnak a következő negyedéves terv- teljesítésénél, a dolgozóik fokozott igényeinek kielégítése közbon. A hozzászólók elmondták azokat a hiányos-só goka t, melyeket munkájuk­ban észlelitek, vagy amit többszöri ké­résre vállalatuk vezetősége még nem javított kli. Az ankéten megjelenít a KPDSZ területi bizottság vezetőd ígé­retet tettek arra. hogy a dolgozók nevelésére, szakmai továbbképzését az eddiginél! még jobban elősegítik, hogy munkájukat a kö vetkezőkben még jobban e;l tudják végezni, dolgozóink igényeit még inkább ki tudják elégí­teni. Az ankéton részvevők elhatároz­ták. hogy bizonyos időközökben a kö, z eljövő ben újra tartanak hasonló an­kétet, ami nagy jelentőséggel bír .a munka megajvlására és az egyéni re- 1 e 1 őség k i szel esi t ésér c. Megtelnek a középiskolák padjai dolgozó népünk gyermekeivel A most végzett VIII. osztályos ta­nulók megértik, hogy mos>t már saját érdekük és kötelességük, hogy építsék és szépítsék hazájukat. Tudják, hogy a haza várja őket és ezért tanulni akarnak. Tanulni! akarnak, hogy megszerez­zék a képességeket a szocializmus építéséhez és a képességeket a szo­cialista haza megvédésére. Bizonyít­ja. ezt az a tény, hogy az idén végzett általános iskolai tanulók 60 száza­léka jelentkezett középiskolád to­vábbtanulásra. Tehát az akarat meg­van, a jelentkezetttek 75 százaléka felvétett is nyert, de sokan nem je­lentkeztek még be „mert nem a ked­vük szerinti iskolába“ nyerlek felvé­telt. Akik pedig kimaradtak a fe&vé teOből-, azoknál a.z elégd elten, vagfy az alig elégséges bizonyítvány vélt az oka. Természetesen eltekintve egy­két effiénségtes élemtől» Most, mikor jóSaső elégtétellel vesz- szük tudomásul dolgozó paraszt- és mtinkásgyennekeknél a továbbtanulá­si vágyat, ugyanokkor meg kell álla. pátammk a hibákat is. Nagyo-n sok gyermek, de főleg szülő úgy gondolt­ja. hogy az álíteMnos gimnázium as egyedül üdvözítő és csak az adja meg az é!at'ben szükséges tudást. Itt főleg asz „egyéb“ foglalkozású szülők azok, akik kétségbeesetten ragaszkodnak az általános gimnáziumhoz, önkéntele­nig felvetődik bennünk az a gondolat, hogy oz a ragaszkodás nem más, m-in.it a régi világból magukkal hozott- kispolgári felfogás az ..úri“ iskolával kapcsolatosan, Egy kicsit furcsa, miikor azzal az indokkal utasítják vissza a techni­kumba való felvételt, hogy anyagilag nem bírják, holott köztudomású az, hogy a technikumok legtöbbje három­éves. rögtön kenyérkeresethez juttatja a tanulókat és a tanulási idő alatt az ellátás 50—80 százalékát az állam vi­seli. Tudjuk azt. hogy a kereskedelmi is­kolának ismert közgazdasági középis­kolát átszervezték közgazdasági íech_ nikumniá. Éppen azért, mert népgaz­daságunknak sürgősen szüksége van könyvelőkre, üzemgazdászokra, sta­tisztikusokra. az ipar, a mezőgazdaság. a köz ekedés, a pénzügy és a keres­kedelem számáru. Három év alatt megszerezhetik a képesített könyvelőd címet és tudást. Oly szakismeretet nyújt, amelynek minden cseppjében benne van népgazdaságiunk minden ága. Ezen az iskolán keresztül tót- hatunk be az üzemek, gazdaságok, válLattanába életébe és az itt nyert, tudóssal irányíthatjuk azt. Itt le kel szögeznünk, hogy a panaszt és mun- kásszármazású tanulók érdeklődése mcgfelejő eziránt az iskolatípus iránt. Érzik, hogy gazdaságii élétünk irányí­tását kapják majd kezükbe ezen. ke­resztül. A megyei oktatási osztályt nap, mint nap ostromolják a továbblianuLá. si lehetőség miattit a szülők. S mikor felsorolják nekik, hogy felvehető a gyermek a kertészeti, a bányaipari, magas ép ítész éti, geológiai, mélyépítői, vegyipari technikumra — az a válasz, ok i.yet még nem is hallottak. S mi­kor megmondják, hogy ott nevelőd­nek az üzemek és gyárak vezető em­berei, akik a mérnökökkel együtt végzik a tervezést és irányításit, * ök végzik a kutató és ellenőrző mun­kát, majd a termelés emelése és a ml nőség fokozása érdekében, akikor örülnek, hogy gyermekeiket oda irá­nyították. A közoktatásügyi minisztérium lát­va a nagyfokú érdeklődésit a techni­kumok felé, megyénk területére, meg­emelte a keretet úgy. hogy még a MIB fe.vesz tanulókat a bánya, magaisépí- tési, mélyépítési, vegyipari és geo­lógus technikumokra fiúkat, lányokat vegyesen. A gépipar: technikumokra pedig csak lányokat. Ha szamúlásba vesszük, hogy min­den technikum ine'Aett diákotthon is van és minden tanuló munkaruhát és a bányaipari tanulók diszegyenruhá- is kapnak, megértjük azt a lelkese­dést. amivel gyermekeink jelentkez­tek és nap mint jelentkeznek tovább­tanulásra , Ez az év igazolta Alkalmányunkbain lefektetett igazságot: a dolgozó nép­nek joga van továbbtanulni. Né­pünk él is jogával. Bárd Flórián oktatási osztály. Nyereménybeíétkönyvek sorsolása Szekszárdim 1952. július 15-én, kedden d. u. 6 órakor a Járási Kullurházban. Kisorsoiásra kerülnek a Tolna megye területén 1951 február 1-től kez­dődően 1952 június 30 ig bezárólag váltott és a sorsolás napján is be­tétet tartalmazó nyereménvbetétkönyvek. A sorsolás nyilvános!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom