Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-12-02 / 282. szám

1W2 DECEMBER 2 NAPLÓ 8 A magyar népgazdaság helyzete 1952-ben és feladataink a népgazdaság fejlesztése terén 1953-ban (Folytatás a 2. oldalról) édágban és termelőszövetkezetben ivei^ óta hever a trágya használat- ' áruul. Ez évben a trágyázás vala­melyes javulást mutat. De a trágya kezelésénél még nincs javulás. A terméshozam növelésG érdeké­jén lényegesen meg kell javítani a Vetőmag-termelést Meg kell valósí­tani a minisztertanács határozata', nelynek érielmében minden állami fezaaságnak. minden terme.őszövet• cezetnek a saját legjobb parcel Iáján cell megtermelni a maga számára a 'etőmagot, s az állami vetőmag-ie v- inelésnfk, vetőmagnemesítö állomá­soknak ehhez L-eH segítséget nyu|- .. uniók. Igen fontos szerepet játszik a nü vér.yteime’és hozamának eme.kedé lében á betakarításnál mutatkozó veszteségek csökkentése. Ez évben, »mikor egyébként is igen gyenge ter- nést takarítottunk be, s amikor ezért cüiönösen. nagy gonddal kellett vol- .La biztosítani a termés veszteségnél. <üli betakarítását, az átlagosnál is uayasabb volt a betakarítási veszte ikg Igen nagy károk érték a nép­gazdaságot a rizs k^sői aratása a '•gyapot késői szedése és a cukorrépa cesedeimes betakarítása miatt ’.s. Végül rá kell irányítanunk a ti­zeimet az öntözés hérdesé-• mint i terméshozam fokozásának egyik onlos eszközére, Az öntözést a régi vfagyarországon teljesen elhanya- foltak, Elég megemlíteni, hogy 1938 >an Magyarországon mindössze L9.500 kát- holdon folytattak öntö- téses termelést. Ez évben pedig 100 tz.er kát. holdon, vagyis a háború- »lőttinek ötszörösén! 1953-ban mint. igy 150 ezer kát. holdnyi öntözött te­ái le tűnik lesz. Ez kétségtelenül igen jyorsütemü fejlődés. De ezen a te- iileten mégis elmaradűnk a felemelt Víéves terv célkitűzéseihez képest. s íz a veszély fenyeget bennünket, íogy az 1954-ben elkészülő tisza.öki duzzasztómű vízét hosszabb ideig :sak kisebb részben leszünk képe­sek öntözéses termelésre felhasznál iái ni a duzzasztómüvet kiegészítő jntözőművek építésének késedelme nialt. Ezért ezt a fontos kérdést új­ról felül kell vizsgálni s mindent el re’l követnünk, hogy öntözéses ter­melési lehetőségeinket a növény tér. nelés hozamának növelése és az idő árás szeszélyeitől való függőségünk csökkentése érdekében teljes mér­tékben kihasználjuk. A nagy, országos jelentőségű ön- jözőművek melleit rendkívül fontos ezen a téren a helyi kezdeményezés, melyre széles lehetőség van. Állami gazda ságta ink. t e nmei őszöv étkezdé­ink használjanak ki ennek érdeké ben minden adottságot, folyókat, ta­vakat. patakokat, öntözéses szántó- és . leg-el ötei'ü létük kiszélesítésére; párt- és állami szerveink pedlp ka­rolják fel, támogassák az ilyen he­lyes helyi kezdeményezéseket! A növénytermelés hozamának nö. velőse, mint alapvető és fő feladat mellett a legközelebbi évekre, nem szabad megfeledkeznünk a me47 min dió folyó őszi mezőgazdasági mun­kákról. Az őszi mezőgazdasági mun­kái- vontatottan haladnak. Jóllehet ősziárpából mintegy _ 90 ezer kát. holddá; többet vetettünk el az idén. mint a múlt évben s jóllehet, az utóbbi évek folyamán az ősziárpa ve­tésterülete a háború előttinek több szőrösére emelkedett, az ezévi tervet ;iem teljsstieítük. s ezt tavasszal kell nótolnunk. Ennél nagyobb baj azon. ban. hogy elmaradtunk a kenyérga­bona vetésével, amelv túlságosan ké söre húzódott, s amelyből most no­vember végén még mindig hiányzik néhány százalék. ~ Az őszi munkák elhúzódásánál a rossz időjárás mc.lett legalább úgyan ilyen súllyal esik latba számos ta­nács- és párt funkcionáriusunk — közöttük felelős meqyebizottsági és megyei tanácsi funkcionárius — és igen sok szövethez ti vezetőnk op­portunista magatartása, melyet az osztályellenség, a kulákok és egvéb ]eakciós elemek ügyesen megnyer- ge.tek. A kü-ákok és egyéb reakciós c-lerack azt igyekeztek terjeszteni, hogy várna keli a veté-sel. mert ..az állam majd ad vetőmagot/’ Számos part- és tanácsfumkcionáriusunk pe­dig az ellenséggel nem szállt szem­be, nem leplezte le, s szövetkezeti vezetőink egy része is felült az el­lenség hírverésének. Ezt az öpportu nista hangulatot, az is táplálta, hogy a begyűjtési < minisztérium felügyele­te alá tartozó begyűjtő vállalat ösz- szeiratta, hogy mely termelőszövet­kezetnél hiányzik takarmány, s ez ugyancsak fokozta a messiás-varast Mindebből az a tanulság, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkákat eto- rclálóbban. tervszerűbben kell meg. szervezni, a vetőmagot elő kell ké­szíteni. elő kell teremteni, s hogy az ellenséget, idejében le k-H leplezni, s el kell szigetelni. Ez a feltétele an. nak, hogy tavasszal a mezőgazdasá­gi munkákat terv szerint, idejében végezzük el, s ezzel is elősegítsük a mezőgazdaságban a növénytermelés­nél a terméshozam eme’ését. Az állattenyésztésnél a hozam nö. velősének fő kérdése a helyes ta­karmánygazdálkodás és takarmány kezelés megszervezése, valamint a tenyésztői munka megjavítása, vagy is mindenekelőtt annak biztosítása, hogy a magasterme.ékenységű álla­tok leszármazott,aiból történjék az anya- és az apaállatok utánpótlása. Emellett, mindenekelőtt az áJamj gazdaságokban és a termelőszövet­kezetekben, komoly erőfeszítéseket kell tenni 3 napi háromszori fejes és a mesterséges borjúnevelés elterjesz­tésére. A hozam növelése a mezőgazda­ságiban most és a legközelebbi évek. ben — a növénytermelésben és az állattenyésztésben egyaránt — köz­ponti feladat, azért, mert egyrészt szántóterületünket csak korlátozott mértékben tudjuk növelni, másrészt, mert meglévő szántóterületünk, ha ennek hozamát csupán átlagosan 2° —25—30 százalékkal emeljük, ele­gendő terményt ad abhoz. hogy ösz- szes közellátási szükségleteinket ki­elégítsük és még külkereskedelmünk nek is jelentős feleslegeket bocsás­sunk rendelkezésére, tartalékokat is gyüj'tsünk. A hozam növelése köz­ponti kérdés az állattenyésztésben azért is. mert itt különösen szembe­szökő az elmaradás. De a hozam növelése úgy a nö­vénytermelésben. mint az állatte­nyésztésben is előfeltétele és az alap ja annak is, hogy a dolgozó parasz­tok százezrei mielőbb a gyakorlat­ban győződjenek meg a nagyüzemi, társasgazdálkodás fölényéről az egyé­ni kisüzemii gazdálkodással szemben és teljesen önkéntesen belépjenek a termelőszövetkezetekbe. / Ami a mc7,őgazdaság szocialista át építését illeti, itt továbbra is válto­zatlanul az eddig elért eredmények megszilárdítása, meglévő szövetkeze­teink gazdasági ,megerősítése a íifkér dés. Lényegiében ennek kell merrhatá. roziiia a fejlődés ütemét a továbbiak ban Mindez együttvéve azt jelenti, hogv a legközelebbi esztendőben sein gondolhatunk a termelőszövetkezeti mozgalom túlságosan gyors mennyi, ségű fejlesztésére. A terméshozam növelésében s a me zőyazdaság szocialista alapon való átszervezésében különösen fontos sze vénét kell betöltenie a gépállomások hálózatéinak. Meg kell azonban mon d. ani. hogy a gépállomások jelentős része ezt a szerepét még csak igen h'.ánvosan tö.'i be s ebben minde- neke’-őtt az ÄMG. a gépállomások központja, s a földművelésügyi mi­nisztérium vezetés0 hibás. ‘ Ezért a ^ mezőgazdaságban megvalósítandó feladatok megoldásának egvik alap­vető feltétele: a gépállomások, mun­kájának meajavítása. Ennek érdeké­ben meg kell szilárdítani a qépál’o- mások központját, men kot] javítani 'mindenekelőtt az ÄMG vezetését! A mezőgazdaság kérdésével szo­rosan összefügg a begyűjtés 1,-érdése. A begyűjtés területén vannak ered­ményeink. A kedvezőtlen mezőgaz­dasági esztendő ellenére a begyűj­tés feladatait alapjában sikeresen ■vad. sí íjuk meg. a biztosítjuk a la­kosság; zavartalan, mondhatni bősé ge^ e.'látásét, az összes fontosabb élelmiszerekben De a* begyűjtés te­rületén komoly hiányosságok is mu- i atkoznak. Hiányossága a begyűj­tésnek. 'hogy nem tesz elég különb séget a termel ö*zö vetkezetek és a? egyénileg gazdálkodók között, nem nyújt megfe.e.ő kedvezményt a ter­me 'őszöve! keze t ckn ek. Nkm egyszer e. őfordult olyan, tűrhetetlen e~ei is hogy a begyűjtési szervek olyanok­tól követeltek többletteljesítést a begyűjtésben, akik kötelezettségüket már teljesítették. Az jlven túlkapá­sokat meg ke'; szüntetni és a felelő söket szigorúan meg kel] büntetni. Azt sem lehet -szó nélkül hagyni, hogy termelőszövetkezetein,k jelen­tő/ része rosszabbul tesz eleget be­adási kötelezettségének, min; az égvén,i parasztgazdaságok. Különöse,,-, feltűnő a termelőszövetkezetek el­maradása a begyűjtésben kukorica ná! és napraforgónál. És az is elő­fordul. hogy egyes helyi és járási pért-, va amint' tanácsfunkcionáriu­saink, helytelenül, igyekszenek a tér melőszövetkezeteket mented:erű az áhamma! szemben fennálló kötele­zettségeik teljesítése alól. Jelentősen lemaradtak begyűjtési köie.ezetbségeik teljesítésében álla­mi gazdaságaink is. Ennek oka rész­ben a gazdálkodás igen számos te­rületép. még meg.évő hiányosságok­ban keresendő, részint azonban on­nan is származik, hogy sok állami gazdaságunk vezetője még nincsen e éggé tudatában annak, hogv az ái/cimi gazdaság célja nem a gazda­ság öveit átás, hanem ctz orszáa el­látási Begyűjtési politikánkban a továb­biakban is biztosítanunk kell, hogy a termelők feltétlenül, az e.úírt idő. re. teljes mértékben eleget tegyenek a nép állama irán.i kö-clezeüseg-ük- n e k. * Ugyanekkor azonban ügve'ni kell arra is, hogy az egész mezőgazdaság területén, úgyszólván minden növény nél. s az állattenyésztésben is. kö­vetkezetesen megvalósítsuk azt az irányelvet, hogv aki az állammal szemben fennálló kötelezettségét tel­jesítette. a fennmaradó résszel sza­badon rendelkezzék. Ezt ki ke,l ter­jeszteni már 1953 ban iréldául a nap- • raforgóra és a rizsre is azzal az egye. elüli megszorítással, hogy o ajat üttei ni és rizst hántolta'ni csak állami olajütöben. il.etve á,lanti ina.ómban szabad. C) A TAKARÉKOSSÁG TERÉN Ahhoz, hogy az 195.2-es év ked­vezőtlen mezőgazdasági eredménye ellenére sikeresen megvalósíthassuk felemelt ötéves tervünket, sikeresen fejleszthessük tovább egész népgaz­daságunkat, minden téren a legszi­gorúbb takarékosságot kell megva­lósítani, A takarékosság kérdését, most másként kell felvetni, mint ahogy eddig felvetettük. Most sok­kal ' alaposabban. körültekintőbben kell megvalósítani a takarékossági rendszabályokat, szigorúbbán. ke­ményebben, mint ahogy eddip tet­tük. Mindenekelőtt tekintetbe kell ven - niink. hogv népgazdaságunkban. _ a termelésben és .az áruforgalomban egyaránt a megm-gedett normákon fe­lül igen jelentős készletek ha'mo- zódtak fel anyagban, félkész- és kész áruban. Gyáraink igazgatói gyakran hi­vatkoznak ..objektív’“ nehézségekre, amikor a termelési tervet nem telje­sítik. hivatkoznak anyaghiányra, ho lőtt a valóság az, hogy a vállalatok jelentős részénél igen sok fontos anyagból és félkészáruból, félkész- termékből az engedélyezett készlet- normát messze meghaladó készlete­ket tárolnak. Ezek a jelenségek felhívják a fi­gyelmet p forgóeszközök forgási se­bességének lassúságára és felvetik azt a feladatot, hoqy mind az ipar­ban, mind a kereskedelemben s ál­talában egész népgazdaságunl^han megnöveljük a forgóeszközök fórgá si sebességét. Figyelembe kell ven­ni, hogy ha a forgóeszközök forgási sebességét népgazdaságunkban e/yet len nappal gyorsítjuk meg. úgy ez­zel 230 millió forint értékű készletet1 szabadítunk fel a népgazdaság számára. A forgóeszközök forgási sebessé­gének meggyorsítása mellett a taka­rékosság fontos területe: a beruhá­zásoknál tapasztalható pazarlás és szervezetlenség megszüntetése. 1953- ban mintegy 23 százalékkal több be ruházást- kel; megvalósítanunk, mint amennyit előreláthatóan 1952-ben végrehajtunk Ezért, mint már em’í tettem, a rendelkezésre álló eszkö­zöket a legfontosabb termelő-beruhá­zásokra kelj összpontosítani és gon­doskodni kel! a megkezdett- beruhá­zások mielőbbi befjezésérol. Véget kell vetni annak, hogy fonlos beru­házásokat nagy késéssel adnak át rendeltetésüknek. Ez évben az üzemek között, pár­tunk kezdeménvezésére. mozgalom in dúlt a beruházásoknál elérendő gneg takarítások érdekében. Ilyen meg- takarításra kétségtelenül Í953-ban is lehetőség nyílik. Nagy a pazarlás az anyagfelhasz­nálás terén. minisztériumok fele lös funkcionáriusai, gyárak- igazga­tói ig,cn gyakran szemrebbenés nél­kül követelnek drága, nehezen be­szerezhető import anyagokat olyan kor. amikor az anyagokra nincsen szükségük, vagv csak a távoli jövő. ben lesz szükségük, Nagv megtalfbritásj lehetőségeink vannak H létszámgazdálkodásnál is. Túlzottan magas nálunk a nemter- rnelö munkát végzők -zárna. Arány- számuk nem javult 1952 folyamán son. A kívánatosnál gyorsabban nő az áliamig.azg,a fásban fog Ír. kozt at ot- tak száma. Számos szervnél súlyo­san megsértik a lét számiegy el met. nem tártján- be a határozatokat, kü­lönféle fondorlatokkal kijátsszák eze két. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának XIX. kongresszusán, a Köz­ponti Bizottság beszámolójában Ma- lenkov e'vtárs. összefoglalva a nép­gazdaság terén a párt előtt álló fel­adatokat. a következőket mondotta: „Mos/ az a feladat, hogv véget- v es sunk a gazdasági vezetők cs pártszervezetek közömbösségének a gondatlan gazdálkodás és pazarlás irányában. A legszigorúbb takaré­kosság megvalósításával összefüggő kérdéseknek mindenkor egész gaz­dasági és párlmunkánk középpont­jában kell állnia. Fáradhatatlanul neveljük a szovjet emberek:t. hogv mint a szemük lényét, úgy őrizzék a társadalmi, a szocialista tulaj dönt. Egyszersmindenkorra szüntes_ síik meg minden felesleges anyag- és munlra.f elhasználást. valamint pénzkiadást és rendszeresen bizto­sítsuk a termelés önköltségcsökken tési leiadatána.k teljesítését és 1úl- teljesítését. Fokozottan harcoljunk a gondatlanság ellen, határozottan csökkentsük az ipar. az építkezé­seié. a közlekedés, n mezőgazdaság, a kereskedelmi, a begyűjtő- és ér­tékesítőtervezetek általános üzemi költségeit, arányosan hajtsuk vég­re az állami és gazdasági apparátus egyszerűsítését és olcsóbbátételét. fokozzuk n pénzügyi szervek rubel_ ellenőrzését a gazdasági tervek tel­jesítése és ci takarékos gazdálko­dás következményének megtartása lelett. Gazdasági kádereink a töké­letességig sajátítsák el a szocialista gazdálkodás* módszereit. emeljék műszaki és gazdasági leikészültsé­gük színvonalát, rendszeresen javít sák a termelési módszereket, kutas­sák fel és aknázzák ki a népgett- daság rejtett tartalékait,” Ha minderre szükség van — és kétségtelenül szükség van — a Szov­jetunióban, 35 esztendővel a szocia­lista forradalom után, akkor mind­ez százszorosodban, inkább szüksé­ges nálunk, a magyar népi demo­kráciában. Az 1952. évi kedvezőtlen időjárás s az ezzel járó nehézségek viszonyai K-özött. s ugyanakkor eddig elért igen jelentős eredményeinkre és sikere­inkre támaszkodva, most azt a fel­adatot tűzzük maguk elé, bogy a ne. kézségekkel dacolva, az ötéves terv még hátralévő két évében, 1953—54- ben úgy dolgozzunk, hogy egészében teljesítsük népgazdaságunk felemelt ötéves tervét. Ez nem könnyű fel­adat, do eddigi eredményeink alap­ján ítélve ez a feladat reális, ezt a feladatot meg tudjuk valósítani ak­kor. ha nemcsak az állami, a gazda­sági munkát szervezzük meg helye­sen. hanem lényegesen megjavítjuk a pártpolitikai, a pártszervezeti mun­kát is. s ennek nyomán a tömegszer. vezo'ek, a szakszervezetek. a DISZ munkáját is. Ida maradék nélkül vég rehajtjuk Központi Vezetőségünk jú_ niusi ülésének idevonatkozó hatá­rozatait. 1D) A PÁRTPOLITIKAI ÉS PART- SZER VEZETI MUNKA TERÉN A pártpolitikai és pártszervezett mim Kát mindenekelőtt az alapanyag- iparban kell- gyökeresen megjavíta­nunk: a szénbányászaiban és 'a kohá­szaiban. Fe! keli • számolnunk azt a tűrhetetlen állapotot, hogy ■szénbá­nyászatunkban és vaskohászati üze­meinkben. valamint egész sor fontos g-épipari nagyüzemünkben, a párt-műn k.-i fde természetesen a «zakszervezeli és DISZ-munka is) általában gyengébb, alacsonyabb színvonalú, mint a leg­több középüzemünkben és mint a könnyűipar számos üzemében. Ami a gépipart illeti, különösen áll ez olyan nagyüzemeinkre, melyek nehéz­ipari beruházásaink számára .gyárta­nak ipari felszerelést, vagy amelyek exportra szállítanak. A pártpolitikai és párt-szervezeti munka meg javítására konkrét intéz­kedések -szükségesek. Ehhez szüksé­ges — a többi között — bizonyos mértékű káderáíC'-oporiosítá'S meg- va'ósítása az alapanyagipar különféle ágai. mindenekelőtt a szénbányászat, a vaskohászat és a legfontosabb gép­ipari üzemek, valamint a megfelelő területi vezető párt-szervek (városi, járási, megyei, kerii'eü pártbizoitsá. gok) bűé Szükséges, hogy mindeze­ken a területeken az -eddiginél na­gyobb súlyt helyezzünk a káderek képzésére és továbbképzéséi-«-, politi­kai és szakmai fejlődésére, valamint jóimüködö kommunista aktíva kifej- iesztésére. s ezzel az aktívával rend­szeresen foglalkozzunk. Szükséges továbbá, hogy a nehéz­ipar legfontosabb üzemeibe, a legfon­tosabb bányákba-, kohászati üzemek­be. gépgyárakba fokozatosan, a Szov­jetunióban jó! bevált tapasztalat sze­rint. a Központi Vezetőség párt-szer­vezőket küldjön. * őket rendszeresen segítse é-s irányítsa, De «szükség van a rar is, hogy bát­rabban válasszunk lie becsii e- párt hű, - tehetséges műszakiakat különféle pártbizot t-sága inkba, párts z e r v e i n kb e. s állítsuk őket felelős funkcióba, az üzemi, a, városi, -> mevvei x bnda­post i-kerii'eti é* felsőbb p áriszer vek apparátusában i<s. Fel kell vélnünk a mezőgazdasági szakkáderek, kérdésé* is. Vidéki párt­ós lanáeskádercink az utóbbi évek Folyamán sok gyakorlati mezőgazda- sági szakismeretei sajátítottak el. De ezzel távolról -em lehetünk megelé­gedve. Egészében párt- és tanárak äde­re ink, különösen a vezető káderek, szakismeretek szempontjából entia- radtak a követelményektől. Megtei és járási párt lit káraink, megyei c? járási tanácselnökeink között, gyakor­latilag alig van szakképzett koíimiu- nista ugrón óm us vagy zooteehnikns-. Pedig ideje elindulni azon az úton. hogy a mezőgazdasági vidékeken le­gyenek agronónnis vagy zootcchniltus pártlitkáraink és tanácselnökeink jv hogy mind több és több koraim mist a. marx ista -1 c 11 in ista k é p z e 11 s égü mez ö gazdasági szakember kerüljön járási pártbizottságaink és járási tanácsaink élére, de persze az sem ártana, ha minden megyében a megyei titkár ok egyike kommunista mezőgazda« ági szakember volna, ipari megyékben pedig kommunista ipari szakember.-Ezt természetesen nem lehet hirte- . len máról-holnapra megvalósítani, ha­nem esak fokozatosan. De ezt hatá­rozottan el kell kezdeni! S ezt úgy valósíthatjuk meg, ha meglévő ká­dereink egy részét, anélkül, hogy ki­vonnánk őket a munkából, agrpiió- nuissá, zootcchmkuesá képezzük. Ké­szint pedig úgy. hogy az új s«akká­derekből fokozatosan, szívós követ­kezet e*. céltudatos nevelő munkával vezető kommunista kádereket képe­zünk. ÖSSZEFOGLALVA: A fő feladatok, melyeket gazda­ság! téren a legközelebbi egy-másféi évben meg kell oldanunk, szem előtt tartva második kongresszusunk ha­tározatait, az azóta szerzett tapasz­talatokat és jelenlegi helyzetünket, a következők: 1. Biztosítanunk kel] az év még hátralévő részében az ipar tDOŐ. évi tervének - teljesítését és túlteljesíté­sét! 2. Biztosítanunk kell az ipari ter­melésben az átmenetei líDjiB-rn, oly­módon. hogy az ipari termelés, a terv nek megfelelően, 19Ű3 januárjában és az ezt követő hónapokban, ez év ne­gyedik nogydéhez és decemberéhez képest is minden területen, a szénbá­nyászatban és a kohászatban is, egyenletesen tovább emelkedjék! K). Nagyobb mértékben, mint 195d- ben és a megelőző években tettük, kel! összpontosítanunk a rendelkezé­sünkre álló eszközöket az alapanyag- ipar különféle ágainak, s mindenek­előtt a szénbányászatnak és a vas­kohászainak az eddiginél is gyorsabb fejlesztésére, valamint a vjilamos- energiatrrmelés növelésére, s már megkezdett nagy nehézipari létesít­ményeink tervszerűül, gyors befeje­zésére! 4. Gyökeresen meg.kell javítaniuk néhány jelenleg nem kielégítően dol­gozó nagy gépgyárunk munkáját, melyek saját nagy beruházásainkra és exportra termelnek. 5. Sikeresen be kell végeznünk » mezőgazdaságban a még hátralevő őszi munkákat s az őszieknél -szerve­zettebben kell előkészítenünk és meg- valósítanunk az 1953. évi tavaszi uie- ■/,ögaz das ág i mun k ókat. fi. Úgy a növény termelésiben, ur.nt az állattenyésztésben központi fel­adattá. kell tennünk a hozam emc.t- sót. mint az egész urezőgazdaság fej­lesztésének. valamint -Szocialista át­építésének alapvető feltételét. 7. Az 1952-03 kedvezőtlen mezőgaz­da-sági év hátrányos következményei­nek mielőbbi felszámolása s á,tálá­ban a népgazdaság szocialista építése érdekében a népgazdaság s az állami élet minden termetén fel kell számol­ni a pazarlást, s a legszigorúbb taka­rékosságul kell megvalósítani! 8. Alapvetően meg kell javítanunk a gazdaság állami vezetését :« és a pártmunkát is. főként a szénbányá­szatiján, a vaskohászaiban. ogn.-t- o-yobi» gépgyárainkban, állami gazda -ágainkban és terme 1 ős-zöveikezeteinW ben. s gyorsabban kell fejlesztenünk gazdasági és pártkádereink szakkép­zéséi! Ezek. elv-társak, a legfontosabb fel­adatok. Ezeknek a feladatoknak a megoldá­sú nemcsak a szocializmus építéstd fogja előbbre vinnj országunkban, ha­nem egyben ez a leghatékonyabb hozzájáru'ás a mi részünkről a v:iá­iról átfogó nagy béketábor erősítésé­hez. mclvnek élén a kommunizmus! diadalmasan építő Szovjetunió haliul, s étinél yet SztáJin elv társ hing észt póz ér el!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom