Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)
1952-11-16 / 269. szám
19« NOVEMBER 1« NAPLÓ ? í A iengelici Petőfi ienne'őszövetliezet így b.ztosítjo az állatéi omóny jó átle<e!tetését Hosnyánszky János, Kossuth-díjas elnök beszámolója az élenjáró állattenyésztők országos értekezletén A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és Népköztársaság gunk Minisztertanácsa határozatot hozott állattenyésztésünk és takar Tiúnytermelésünk nagyarányú tovább fejlesztésére. A határozatnak a terme á’őszövetkezetekre vonatkozó része komoly feladatok elé állít minden icr ■■melőszövetkezdet. A nagyszerű célkitűzéseket csak akkor tud .k meg- valósítani a termelőszövetkezetek, ha pontosan végrehajtják a határozatban megjelölt ícladatokat, bevezetik azokat az. állattenyésztési, hizlalást, ta karmánytermelési és taka.rmá ay ozás j módszereket, amelyeket a Szovjetunió szovliozaiban és kolhozaiban már eddig is sikerrel alkalmaztak. Állattenyésztésünk lejlcsztése érdekében a Icgiontosnbb soronlévö lei- adat most az állatállomány jó áttelel tetősének biztosítása. El kell érni, hogy az idei kezdvezötlen időjárás okozta nehézségek ellenére a téli időszakban js mrgíelelökópen gyarapodjék állatállományunk, növekedjék álla iáink hozama. Enney- a feladatnak a jó megoldásához sok segítséget ad pártunk és kormányunk Legutóbb például azzal segítette termelőszövetke_ heteinket a földművelésügyi minisztérium az ódteleltetés problémáinak meg .oldásában, hogy országos tapasztalat csere-értekezletre hívta össze a legjobb állattenyésztőket, tudományos kutatókat. Az értekezleten sok olyan módszert vitatlak. n,c9 a résztvevők, amelynek alkalmazása jelentősen hozzájárul a termelőszövetkezetei,: áll a!állományának jó átleleltetéséhez. Minden termelőszövetkezetnek nagyon értékes eljárásokat ismertetett az értekezleten tartott, beszámolójában Hosnyánszky János elvtárs, a tengerei Petőfi termelőszövetkezet Kossuth díjas elnöke. Az alábbiakban az ő beszámolójából közlünk részleteket. Legyőzzük a nehézségeket Termelőszövetkezetünk 2143 hold szántóföldén. 163 hold réten és 8 hold legelőterülotfn gazdálkodik. AHatá’.lo mányiunk: 109 tehén, 3 tenyészbika, 54 hasas üsző, 16 tinó. 137 növendék szarvasmarha, 38 szopósborjú, 79 ló, 32 csikó. 128 anyakoca, 27 tenyész kan és tenyésztésre alkalmas nővén dékkan. 219 sertés, 128 hízó, 180 szó pósmalac, 328 juh, 870 barom.fi. Ez körülbelül 600 darab számosállatnak felel meg. A jelentős állatállomány takarmá nyozása, átteleltetése nedűnk is nagy gondot okoz. A száraz nyár miatt nem volt olyan terméseredményünk amilyenre számítottunk. Tavaly ősz szel rossz tervet készíttettünk. Nem állítottunk be annyi laka rmány termő .termetet, amennyi állatállományunk naik szükséges lőtt volna. Csak tíz holdon vetettünk őszi takarmánykeve réket. Nem volt megfelelő a zöld futószalag sem. Ezért a nyáron kevés volt a zöldtakarmány. így a télire szánt takarmányokat már nyáron nagyrészben zölden fel kellett etetni. Az őszi és téleleji zöldtakannány ellátásunkat a másodveíésű növények re állítottuk bo és 170 holdon másod növényeket vetettünk _ A másodveté sekre is később jött az eső, így nem fejlődtek kellőképpen. 30 hold kuko rioacsaiamádét, 15 hold muhart, 15 hold kölest kaszáltunk meg. Ez holdanként 25 mázsa zöldtakamiányt adott. A másodveíésűek többi részét lelegeltettük. Már ebbő; a felsorolásból is látszik, hogy szövetkezetünk takarmányhiánnyal küzd. Ezt a hiányt kell nekünk a helyi adottságok számbavéte lével megszüntetni, erre kell a rejtett tartalékokat felhasználni. . Egy hónapra való takarmányt takarítunk meg legeltetéssel A takarmány hiány leküzdésének egyik módja az állatok legeltetése, Vgv döntőiünk, hogy mindaddig, amíg az állatok alkalmi legelőkön táplálékot taláhia.k, legeltetünlc Amig a hó le nem esik, lehetőleg nem nyúlunk hozzá a télire begyűjtött takarmány hoz. Legeltetjük a már nem kaszál ható réteket, árokpartokat, töltéso!da_ lakat, erdei legelőket. Szántás eő'.t megjáratjuk a jószággal az árvakelé «eket, burgonya, répa és kukorica földeket is. A szántóföldek legelteíé sével azonban vigyázunk, hogy ne menjen a talajmunkák rovására. Az ekével egyidöbon a jószág is kínt le hét a földön. A burgonya és répaföl- deken különösen a sertések találnak értékes táplálékot. Az állatok a nap jórészét kint töltik ezeken az alkalmi legelőkön. Juhokkal még télen is hasznosíthatjuk az erdei legelőkét Tudjuk, hogy minden legeltetési nap pal egy napra való téli takarmány nyerünk. Azzal, hogy a lehetőség határáig kitoljuk az alkalmi legelők haszno sííását, becslésünk szerint mintegy 30 napra való tód takarmányt takarítunk meg. náéval vetekszik. Szénahiányunkon tehát ezzel a módszerrel is segítünk jSagypn fontos a. jó ta ka rmány el ők ész it és A készleteik növelése mellett a ta karmányhiány leküzdésének igen fontos •eszköze a takarmányok jó előké_ szításé. Ezért gondoskodunk a takar_ mányok helyes előkészítéséről. A polyvaféleket, a meszeléssel fel tárt szalmát silótakarmánnyal kever ten etetjük. Pácolással tesszük köny nyebben emészthetővé, ízletesebbé a polyvaféléket. Darálással fokozzuk a takarmányok kihasználását. Alkalmazzuk a sertések takarmányozásánál az élesztősítést, malátásítást Különösen nagy gondot fordítunk az abraktakar_ mányok takarékos felhasználására, az itt mutatkozó hiányok pótlására. A lucernaszénát kalapácsos darálón lisztté őröljük. Ezt a lisztet azután szarvasmarhákkal és sertésekkel etet jük. abrakkal ke ver ten. Ahány kiló lucernalisztet etetünk, annyi kiló kor pút. takarítunk meg, így könnyítünk az abrakolás nehézségein s lényegesen olcsóbban, egyes tápanyagodban gazdag abrakpódót etetünk. Egyetlen szál takarmány se menjen veszendőbe! Számosállatonként több mint hét köbméter silót a lármán vt készí t ii n k A megfelelő mennyiségű takarmány biztosításának másik módja a silózás. A si'lózással a legtöbb szántóföldi nő vényhul adékot, sást. nádat, stb. hasznos és tápláló takarmánnyá tehetjük. Silózásra mniden olyan növény aikal_ más, amelyik nem tartalmaz mérgező anyagokat. Ezért elhatároztuk, hogy a télen a takarmányozás zömét a szarvasmarháknál, sertéseknél és ju hóknál a silótakarmány adja. Kevés mennyiségben etetünk siló takarmányt a lovakkal is. A nyár végén és ősszel süókukori cából, napralorgócsalamádéból. kevés zöldlucernából és réti íüböl 1200 köbméter silótakarmányt J:észítettünk. Mivel kiválóan erjed és a legjobb minőségű, alkalmas nemcsak kifejlet: állatok, hanem növendékek és serié «ek takarmányozására is. Ez a meny- nylség azonban kevés. Elhatároztuk tehát, hogy még 2300 köbméter siló- takarmányt készítünk a meglévőhöz. Elsősorban a kukoricaszárat silózzuk. A kukorjcaszárat törés után azonnal levágjuk és a cukorgyártól váséirolt nedves répaszelettel besilózzuk. Így nem megy veszendőbe a kukoricaszár ban lévő tápanyag. A kukoricaszál levelét nem lúg ózza ki az eső. nem veri le a szél, s szénával egyenlő értékű takarmányt kapunk. De még így is kevés a takarmányunk, össze kell gyűjtenünk a napraiorgótányért, a zöld napraíorgószárat, burgonyaszúrat, tökindát, paréjt. répalcvclet, kaszádra már nem alkalmas lucernát, füve kei, lermbot, egyszóval minden olya-n zöldanyagot, mely nem tartalmaz mér. gező anyagot, s Így alkalmas takar- jnányozájra.. összesen tehát 3500 köbméter siló takarmányunk lesz. Ez azt jelenti, hogy szarvasmarhánál számosállaton kéne 8 köbméter silótakarmány jut, sertéseknél, j üli oknál pedig számosállatonként mintegy 7 köbméter. E mellett még a lovakkal etethetünk na- ponta 7—8 kilót. Mini a számok mu tatjuk, a számosállatonként előirt hét köbméteres silózasi tervet túl is tel jesíteitük. Sza Ima f éltárás, lom lies geszten yegyü jtés A másik módja a takarmányhiány leküzdésének a Szovjetunióban már jó! bevált és elterjedt sza Imáiéi tárás A szalmában van éx'tékes tápanyag, de ezt az á.iat szervámmá a nyers szalmából nem tudja jó* megemésztem. A feltárással lehetővé tehetjük, Ivgy a szalmában lévő tápanyagokat íz állat fel tudja laszlálrú. A hamnlúcgaL mésszel teltárt szairniielév közepes minőségű szénával azonos lápértékű ek. Ezért szervezzük meg szövetkeze, tünkben a szalmafélék feltárását. AI mozásra'csak a multévi avas szalma: használjuk fel. A feltárással értékessé tett szalmát széna helyett etetjük. Takarmánykészletünk kiegészí tűse érdekében megszerveztük az akáchü veiy és gesztenye gyűjtését is. fi-- 800 mázsa falombot a köze.i erdőkb&n be tudunk gyűjteni, ami igen nagy segítséget jelent, a falombot juhok- és szarvasmarhák takarmányozása-a használjuk fel. Az idejében begyűjtött tedocnb tápérték* a közepes széRégen eldöntött kérdés, hogy a te henek 8—10 literes tejtermeléséhez nem kell abrak. Ezért úgy határoztunk, hogy csak a. 8 liternél többet adó teheneknek adunk — tejtermele- sükhöz mérten — abrakpótlást. A ren delkezésre álló szénakészletből pedig elsősorban a szop'ó.“borjak, éven aluli növendékek, nagytejű tehenek, erősen előrehaladott vemhes anyák szükség letét elégítjük ki. Ugyanígy járunk el az abraktakarmányokka 1 js- A lovak takarmányszükségletét ta veszi szalmával, silótakarmánoyal elégítjük ki. Abrakot csak éven aluli csikóknak és vemhes kancáknak adunk A lovak takarmányozásánál különösen kel] vigyázni. A kocsisok hajlamosak a pazarlásra. A heverő ló val is abrakot és szénát szeretnének etetni. Ezért a lovak takarmányozását mindig az elvégzett munkákhoz mértük. A juhokkal sil ótakarmány okát. szahnaíélét, falombot etetünk és égész yt j télen élt legelőre járatjuk őket. Ki- ' használjuk a felnőtt akácerdcket, mert ezekben igen sok, abrakkal azonos tápértékű akáchüvelyt talál az állat. Az állatállomány áttel éltetésénél az is döntő feltétel, hogy számbavegyúk a meglévő készleteket és a legt-akaré kosab-ban gazdálkodjunk velük. Egyet len szem takarmányt sem engedhetünk: elpocsékolni vagy elromlana Ezért számbavettük a rendelkezésre álló takarmányokat és tervet készí tettünk felhasználásukra. Ezt a tervet szigorúan betartjuk. A jobb minőségű takarmányokból elsősorban a szo_ pós és éven aluli növendékállatok, nagyobb termelőképességű cgyedek és vemhesanyák, továbbá apaállatok szükségletét biztosítjuk. Arra törek szűnik, hogy az állatok egyedi takarmányozásával is elősegítsük a takarékos takarmánygazdálkodást. A taliarmányok hegyes és veszteség mentes íelhasználása érdekében ta- kavmányosbrigádot létesítettünk. Sző vetkezetünk egyik tagját megbíztuk a takarmányok porciózásával. Vala mennyi állatíajtánál bevezetjük a ta karbánvok mérve való etetését.. Már most átvizsgáljuk a kazlakat, pajtákat és silókat, elvégezzük a szükséges ja_ vitásokat. Ezeket a munkákat rend szeressé tesszük. Takarmányom brigá- dunk jelszavat ..Egyetlen szál takar_ many se menjen veszendőbe." 8 en nek érvényt is szerzünk. A takarékos takarmányozás csakis akkor valósítható meg. ha a tagok fe lelősek érte. Ugv döntöttünk, hogy a pakarmányosbrigád a kazlak, prizmák, pajták, silók roüd tun tartásáért, az ál latenyésztési brigádvezető pedig az előírás szerinti feihasználásért fe'clős. A szövetkezet valamennyi tagjában igyekszünk a takarékos takarmányo zásért érzett felelősséget növelni Elsősorban a pártszervezet nevelő mun- kájával azt akarjul: elérni, hogy a takarmánypazarlás szégyen legyen a szövetkezetben és a pazarlás ellen lépjenek lel a tagok'is. Az áUeleltetést könnyűjük meg az zal is, ha betartjuk az állategészség ügyi rendszabályokat. Ezért rendbeMiért mara it el a miszlai Sarló-Kalapács tszcs az őszi munkákkal A misrlai Sarló-kalapács tszcs-ben a mnukafegyelem megszilárdítása ér dekében keveset tett a vezetőség. Nem ismertették a tagsággal a munkafegyelem szükségességét és fontosságát. Ez az oka annak, hogy a tagság között nagy a fegyelmezetlenség nem járnak rendszeresen dolgozni a tagok, ami megmutatkozik abban is, hogy elmaradottak az őszi munkák elvégzésében, nem tartották be a minisztertanács határozatát. Búzaveté süket 71, árpavetésiiket pedig csak 45 százalékra fejezték be november Kiig. A fegyelmezetlenség egyik okozója Bihácsi Péter tszcs elnök, aki nem törődik a csoport érdekeivel, megsérti a szövetkezeti demokráciát. Ahelyett, hogy a tagsággal rendszeresen megbeszélné a eoronkövotkező feladatok végrehajtásának módját, saját feje után megy, intézkedik, a tagság nem tud semmiről. A tszcs tagsága maga sem tudja, hogy mikor volt az utolsó taggyűlés. A fegyelmezettséget fokozta az is, hogy nem törődlek a munkaegységek rendszeres beírásával és a járandóság kifizetésénél majdnem úgy néz ki a dolog, hogy egységes munkaegységet kell megállapítani, ami szigorúan sérti a szervezeti szabályzatot. Emellett hátráltatja a tszcs dolgozóinak munkakedvét, nincs ami serkentse őket a jobb és gyorsabb munkára. Ennek következménye meg is bosszulta magát, mert nem halad a munka, és egyre több dolgozó van, aki rendszertelenül jár dolgozni. Bihácsi Péter elnök hanyagságát és felületes munkáját növeli az is, hogy nagy a rokoni kap csolat a tszcs-ben és .ezek befolyásolják az elnököt a munka irányításában. Ahelyett, hogy az egész tagsággal megvitatná csoportgyűléscn a so- ronkövetkezendő feladatokat és a napi munkákat, Bihácsi Péter elnök a rokonokkal és jóbarátokkal beszéli meg, ami a tagság lebecsülését *w*» tat ja. A vetésben való lemaradásért a legnagyobb felelősség az elnököl terheli, mert nem biztosította a vetőmagot, nem gondoskodott a vetőmag idejében való beszorzáséról, pedig a gvön- ki járásban van fölösleg gabona, amit bizonyít az is, hogy helenkint 30—41) mázsa búza és rozs folyik be a szövetkezet felvásárlóihoz. Itt mutatkozik meg legjobban a tszcs nemtörődömsége és hanyagsága, ami nyilvánvaló, hogy a vezetés hiányosságára vall. Az elnök elvtárs lebecsüli a párt. irányító szerepét, amit bizonyít az, hogy nem fogadta el az üzemi párt- szervezet bírálatait és javaslatait, sőt ennek ellenére egyedül intéz el egyes döntő feladatot. Ennek következtében állandóan személyi viták vannak Kun Katalin elvtársnővcl, aki mint üzemi párttitkára bírálni merte munkáját. A miszlai Sarló-Kalapács tszcs elnökének sürgősen változtotni kell módszerén Ó9 az önkényességet felszámolva javítsa meg a tszcs eddigi munkáját. Nem engedhető meg az, hogy a helytelen vezetés következtében a tszcs-ben a munkafegyelem meglazuljon s elhanyagolják az őszi munkákat. Nem nézhet el a, esoport tagsága afölött sem, hogy a takarmányszükségletet a helytelen irányítás következtében elhanyagolják, mind eddig. A tszcs megerősödéséhez feltétlen szükséges a jószágállomáuy fejlesztése, amit úgy tudnak elérni, ba a legrövidebb időn belül megkezdik a silózást. Ezeket a munkákat úgy tudják eredményesen elvégezni, ha a pártszervezet az eddiginél sokkal nagyobb felvilágosító munkát végez éa nagyobb gondot fordítanak a tízesben folyó politikai oktatásra is, ami nagyon el van hanyagolva a tszcs területén. Több gondot a Teveli Téglagyár dolgozóinak szociális ellátására; A Teveli Téglagyár dolgozói igen szép eredményeket értek el tervük teljesítésében, sok nehézséget kellett az üzem dolgozóinak leküzdeni, mig a munka a rendes mederben tudott folyni. Most legutóbb november 7-re is vállaltak kötelezettséget és ezt v.alameny. innen túlteijcsíteíté'k. . Kétség kívül jól dolgoznak a téglagyár dolgozói, de még nagyobb lenne a lelkesedés, ha a központjuk nagyobb gondot fordítana a szociális normák betartására. Már hónapok óla nens kapták meg a jóléti keretet. Nincs biztosítva a dolgozóknak a meg!dlélő étkező, mosdó és öltözőhelyiség. Fordítson nagyobb gondot a téglagyár központja és a megyei tanács is arra, hogy megjavítsa a munkakörülményeket és biztosítsák a kollektív szerződésben előírt szociális normákat a dolgozóknak. Gsizmók József Tevel, Téglagyár, hoztuk és kijavítottuk az istállókat, takarmánvosokat, s az ott lévő gépe két, jászlakat. A megfelelő és állandó hőmérséklet csakis rendbehozott is tállóban biztosítható. A kijavított jászolajc és takarmányosok pedig lebe tővé teszik, hogy kisebb alomadagot használjunk fel. Gondoskodunk az állatok egészségének megóvásáról is Az istálló ajtajai elé fertőtlenítő ládákat helyezünk el és csak az állatgondozók tartózkodhatnak az istállója ban. Igen nagy segítséget jelent számunkra az áttel éltetésnél az is, hogy álamunkk-al 40 bika és 50 kan felnevelésére kötöttünk szerződést. A szcr> ződött tenyészállatok számára, abrak- takarmányt és nevelési előleget ka* pun-k. A nevelési előlegből, s 8 mo&t eladásra kerülő 9 bika és 11 kan árából takarmányokat vásárolunk. Tanultunk a nyári esetből is. Ezért most 70 holdon vetettünk őszi takarmánykeveréket. így már úpriiis köze pétői bőségesen, lesz zöldtakanná- nyunk. Alkalmazzuk a fejleit módszereket A takarmányozás gondjának leküzdése lehetővé teszi, hogy továbbra is alkalmazzuk a fejlett módíszerekM, amelyekkel már eddig is jelentős ered ményeket értünk el. A szarvasmarhatenyésztésben már egy év óta alkalmazzuk az egvivarzás alatti kétszeri fedeztetést. Ennep tud- ható be, hogy az idén valamennyi te_ henünk ellett. Májusban bevezettük a háromszori íejést. Ez közel 20 százalékkal növelte a te/hozamot. A nyár folyamán Szovejtunióban készített íe jőgépeket kaptunk. Ma már 40 miié net géppel fejünk, Ez nagyban megkönnyíti a fejest. Júniusban rátértünk a borjak itatásos nevelésére- így o't_ jankéiH 25—30 kiló vajat takarítunk meg. A napokban történt az itatva ne vei: borjak egy részének leválasztása Megállapítottuk, hogy az itatva n-iv-.-'í borjak éiénkebbek, egészségesebbek, hamarabb szoknak szilárd takarmány ra. Ezért a jövőbe^ minden borjút itatva nevelünk fel. Bevezetjük a te hanek egyedi takarmányozását s így valamennyi tehén termelésének -rzag- felemen kapja a takarmányt. Erzsi is takarmányt takarítunp meg. A sertéstenyésztésben bevezetjük 8. kocák eSyivarzás alatti kétszeri pá roztaiását. Fehérhússertés kocáink a? idén fialásonként átlagosan 11 -et rar- lacoztak. 20 kocánk ebben az évbal háromszor malacozik. Sertéseinkkel áhalában sok siiótakarmányt és zöld- takarmányt etetünk. Ezzel mind a tenyész, mind a hízósertéseknél sok abrakot takarítunk meg. Bevezetjük a malacoknak választás utáni hizoBafo- gását, a gyorshízialást Ezzel kihssz^ nái juk a malacok fejködők épességét s kevesebb takadmánnyal jobbminőségű hízót nyerünk. Ugyancsak a jobb takarmányértékesítés érdekében í:ove zeiiük a fehérhússertéseknek cornwai- lal való keresztezését. Szövetkezetünk, a teng elic: Petőfi tsz. ezekkel a módszerekkel biztosit;*, saját erejéből az állatállomány jó éttelel tét é*ét
